Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

cellulóz pektin hemicellulóz Sejtfal.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "cellulóz pektin hemicellulóz Sejtfal."— Előadás másolata:

1

2 cellulóz pektin hemicellulóz Sejtfal

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18 A glikogén az állati szövetek tartalék tápanyaga szerkezete az amilopektinhez hasonlít jóddal vörösbarna színreakciót ad a sejtekben szemcsék formájában raktározódik A dextránok  (1 6) kötésekkel kapcsolódó D-glükóz-molekulákból épülnek fel Az inulin D-fruktóz-egységekből  (2 1) kötésekkel képződik

19

20 VÁZSZÉNHIDRÁTOK A cellulóz növényi rostok fő alkotórésze D-glükóz egységekből épül fel  (1 4)- kötésekkel enyhe savas hidrolízissel vagy celluláz enzimmel cellobiózra bontható a molekula hosszú láncot alkot, melyet a C-3 OH-csoportok és a gyűrűbe zárt O-atomok közötti hidrogénkötések stabilizálnak

21 CELLULÓZ KEMÉNYÍTŐ GLIKOGÉN

22 pektinek – növények lágyabb szöveteiben fordulnak elő agar-agar: – a tengeri algák D- és L- galaktózból felépített poliszacharidja, szulfátcsoportot is tartalmaz kitin: – az izeltlábúak külső vázát és a gombák sejtfalát alkotja kitin

23 A kitin hosszú polimer láncmolekula, melyet N-acetilglükózamin molekulák alkotnak. A gombák sejtfalának fő komponense, valamint az ízeltlábúak (rákok, rovarok) külső vázának alkotója is. A rákok és a rovarok páncélanyagában található kitin könnyen elkülöníthető, mert a kitin kémiailag nagyon ellenálló. Vízben, híg savakban és lúgokban oldhatatlan. Csak tömény savval való melegítés hatására hidrolizál. Hidrolízisekor először N-acetil-D-glükózamin, majd D-glükóz és ecetsav képződik. Szerkezete a cellulózéval analóg, az N-acetil-D-glükózamin egységek között β (1→4) kötések találhatók. A kitint számos orvosi és ipari területen felhasználják.

24 Kitozán A kitozán-hidroklorid egy N-acetil-D-glükózamin és D-glükózamin egységekből álló, el nem ágazó, biner heteropoliszacharid klorid-sója, amelyet kitin részleges dezacetilezésével nyernek. A dezacetilezés mértéke általában 70,0 − 95,0%. A kitint garnélarák és tengeri rák páncéljából vonják ki. ELŐÁLLÍTÁS A kitozán-hidroklorid előállítására felhasznált állatoknak meg kell felelniük az illetékes hatóságok által, az emberi fogyasztásra szánt állatok egészségi állapotával szemben támasztott követelményeknek. Igazolni kell, hogy az alkalmazott előállítási eljárás a vírus- szennyezőket vagy egyéb kórokozókat milyen mértékben inaktiválja vagy távolítja el. SAJÁTSÁGOK Küllem: fehér vagy csaknem fehér, finom por. Oldékonyság: vízben mérsékelten oldódik; etanolban gyakorlatilag nem oldódik. A kitozánt antimikrobiális hatásának köszönhetően felhasználják az élelmiszeriparban, textiliparban és a mezőgazdaságban. Alkalmazzák továbbá víztisztító membránoknál és kozmetikumok összetevőjeként is.

25 DEXTRÁN glükóz polimer: lineáris rész: α(1-6), elágazás α(1-4) kötéssel Bioszintézis: transzglikozilálás Leuconostoc Szacharóz mesenteroides Dextrán – szacharáz dextrán +(n-1) fruktóz Irreverzibilis 100 %-os konverzió. Molekulatömeg: – Cukorgyárakban: léfertızıdés Fermentáció: 10 – 20 % szacharóz + 2% CSL. Elıbb a sejtnövekedés, aztán a termékképzıdés. A dextránképzéshez nem kell levegıztetés, csak keverés = O2 limit (2 nap) 0,5 g/l baktérium 80 g/l dextránt termel Gyakorlatilag nyugvósejtes technológia. Elvileg lehetne enzimesen is, de nem gazdaságos Tejsavképzıdés: a pH szabályozás közönbösíti Feldolgozás: kicsapás metil-alkohollal, szőrés, oldás pirogénmentes vízben, újabb metilalkoholos kicsapás. Felhasználás: Vérplazma-pótló: a) részleges sósavas hidrolízis 100 °C-on. lebontás (viszkozitás csökkenés.) Frakcionált kicsapás – kis molekulatömegő – vérplazma, – nagy molekulatömegő: visszavezetés a hidrolízisre b) Enzimes hidrolízis: dextranáz P. funiculosum Dextrán gél (kromatográfiás töltet): térhálósítani kell, vízoldhatatlan, inert, hidrofil szemcsék c) vizes kétfázisú extrakciónál fázisképzı

26 MUKOPOLISZACHARIDOK a savas mukopoliszacharid molekulák kocsonyás, síkos jellegűek, a sejtek között kötő-, ill. kenőanyagként szerepelnek hialuronsav  (1 3) kondroitin  (1 3) heparin  (1 4) heparin

27 A pektin (E440) egy heteropoliszacharid, melyet a magasabb rendű szárazföldi növények (húsos gyümölcsök például alma, körte; valamint húsos gyökerek például sárgarépa, murok) sejtfalából állítható elő. A pektint először Henri Braconnot írta le 1825-ben. A tiszta pektin fehér, alaktalan tömeg, amelynek íze és szaga nincsen; vízzel sűrű, kocsonyaszerű tömeggé lesz és ebből alkohollal ismét leválasztható. Salétromsavval melegítve, előbb cukorsav, azután nyálkasav képződik belőle. A pektint az élelmiszeriparban zselésítőanyagként, térfogatnövelőként, valamint stabilizálószerként alkalmazzák. A legtöbb estben lekvárok, dzsemek zselésítésére használják, így javítva annak minőségét. A szervezetbe kerülve a pektin megváltoztatja a széklet víztartalmát, növeli a viszkozitását, ezért mind székrekedés, mind hasmenés kezelésére alkalmazható. Égési sérülések esetén vízmegkötő képessége miatt alkalmazzák. Kozmetikumok elsősorban stabilizáló hatása miatt tartalmazzák.

28 Biológiai Hatások: A természetben a pektin vízben nem oldódó protopektin formájában fordul elő a szárazföldi növények lágy részében található sejtek közötti lamellák között. Mennyisége és struktúrája nagymértékben függ a növény fajtájától, korától, és részétől. Az erősebb részek több pektint tartalmaznak. A pektin az emberi étrendnek szerves összetevője, mivel majdnem az összes ember által fogyasztott növényben megtalálható. Az ember számára pektin nem tekinthető tápanyagforrásként, mert a vékonybélen szinte érintetlenül halad keresztül. A vastagbélben található baktériumok számára tápanyag-forrásként használ (rövid láncú zsírsavakra bontják le, melyek hosszú távon csökkenti a koleszterinszintet, mert gátolják a koleszterin felszívódását). Kémiai Tulajdonságok: A pektin váza α-(1-4) kapcsolt D-galakturonsav lineáris láncából áll. Ezt néhány helyen (1-2) kapcsolt L-ramnóz helyettesíti. A ramnózhoz számos más természetes cukor kapcsolódik. Ezek főként D-galaktóz, L-arabinóz, D-xilóz, de más cukrok is előfordulhatnak. A pektin vázában átlagosan minden 25. helyen fordul elő ramnóz. Átlagos molekulatömege g/mol, mely az előállítás során használt alapanyagból, valamint az előállítás folyamatától függ.

29 Fehérjék Igen változatos felépítésű makromolekulák Átl. összetétel: 50% C, 7% H, 23% O, 16% N, 0-3% S A sejtek szárazanyagának 50%-át teszik ki Kifejezői az élőlényekre jellemző összes sajátosságnak Multifunkcionális alkotói az élő szervezeteknek:  transzportfehérjék (hemoglobin)  védőfehérjék (interferonok)  hormonok (inzulin)  vázfehérjék (keratin)  tartalék fehérjék (kazein)  enzimek (pepszin) Oldhatóság szerint pl. albuminok (víz), globulinok (híg sóoldat), hisztonok (híg savak), stb. Térbeli elhelyezkedés szerint: globuláris, fibrilláris

30 Hemicellulóz: Gyűjtőnév. Poliszacharidok  cellulózon kívüli sejtfalalkotók. Feladatuk: cellulóz szálak rögzítése

31 Hemicellulóz

32 Hemicellulóz: Pentozán: leggyakoribb, legnagyobb mennyiségben pl.: xilán: D-xilóz, beta-1,4-glik. esetenként D-arabinóz, D-galaktóz és D-glükuronsav  Hexozán Cellulóz felépítésű poliszacharidok

33 Hemicelluláz Mezőgazdaságban találkozunk velük a legtöbbször. Elsősorban a takarmány előkészítésében van szerepük. Leggyakrabban pentozanáz vagy arabinoxilanáz enzimeket használják  búzában pentozánt és arabinoxilánokat bont Alkalmaznak alfa-galaktozidázt is  raffinóz és sztachióz bontása szójában, csemegebabban és extrahált napraforgó darában van. Sertéstakarmányozásra használják takarmány előkészítésre. Aspergillus niger, Mortierella vinaceae (vinaceé) termeli.

34 Egy példán szeretném bemutatni ennek a fontosságát: A baromfi takarmányok számos olyan nem, vagy nehezen emészthető anyagot tartalmaznak, amelyek csökkenthetik a takarmányokban lévő, jól emészthető, egyéb tápanyagok hasznosulását. Hemicelluláz enzimek segítségével ezen anyagok egy része felbontható, növelve a takarmány hasznosulását.

35 A xilanáz enzim az oldható pentozánokat bontja,  búzában, árpában és szójában fordulnak elő de a kukoricában, rozsban és a zabban is Hatására látványosan mérséklődik a béltartalom viszkozitása, amely jelentős mértékben csökkenti a ragacsos ürülék szindróma előfordulását. Ez amellett, hogy jelentős mennyiségű meg nem emésztett szerves anyagot tartalmaz, nagy nedvességtartalma miatt az alom víztartalmát is megnöveli, ami viszont táptalaja lehet számos potenciálisan patogén kórokozónak.

36 Előállítására: Aspergillus niger, Bacillus lentus, Bacillus subtilis, Humicola insolens, Trichoderma longibrachiatum törzsek is használhatók. A papíriparban használt cellulázról és hemicellulázról már volt szó múlt héten, ezért csak megemlítem, hogy a hemicellulázzal biofehérítést is végeznek. Ennek lényege, hogy az enzim úgy módosítja a szubsztrátum szerkezetét, hogy az azt követő kémiai fehérítés során a vegyszer könnyebben hozzáférhessen. A folyamatban főleg xilázt használnak.

37 A fehérjék építőkövei: aminosavak Általános képletük: (  aminosavak) Optikailag aktívak 20-féle esszenciális aminosav (L-aminosavak) Funkciós csoportjaik: karboxil: COOH - amino: NH 2 + Az ún. ikerionos szerkezet magyarázata: molekulán belüli sav –bázis reakció:

38 Aminosavtípusok Egyes aminosavak apoláros R csoportot tartalmaznak  a fehérje belsejében helyezkednek el Más aminosavak, poláros R csoporttal  a fehérje felületén

39 A fehérjék szerkezete I. Primer szerkezet: Aminosav sorrend Peptidkötések (delokalizáció) Szekunder szerkezet –  -helix –  -redőzött lemez – „random”

40 A fehérjék szerkezete II. A peptidkötés jellemzői

41 A fehérjék szerkezete II. Tercier szerkezet – Hogyan tekeredik fel a polipeptid „doménné” – Kölcsönhatás típusok Elektrosztatikus kettősréteg Van der Walls (ion és dipólus) Hydrogen bonding Hydrophobic Kvaterner szerkezet – Hogyan helyezkednek el a domének a térben Bizonyos kötőerők a domének között is működnek

42 A fehérjék szerkezete III. A kötőerők a polipeptid-láncon belül

43 Zselatin Biokompatibilis polipeptid, mely a szervezetbe kerülve antigenitást és bioadszorptivitást mutat. Gyakran használják a gyógyászatban, köszönhetően annak, hogy gélesedési hőmérséklete közel azonos az emberi testhőmérséklettel. Egyéb kedvező jellemzője a plaszticitás és a tapadóképesség, valamint a viszonylag alacsony ár. Ennek köszönhetően alkalmazzák kapszulák, kötszerek, sebészeti célú adszorbens párnák összetevőjeként, s nagy szerepet játszik a 3 dimenziós szöveti regenerációban is. Amorf polimer, melynek fontosabb építőelemei az ábrán feltüntetett aminosavak.

44 A nukleinsavak A biológiai információ tárolásának és továbbításának alapmolekulái: ribonukleinsavak (egészében rendezetlen): fehérjeszintézis, sejten belüli szabályozás dezoxiribonukleinsav (teljesen rendezett): a genetikai információ hordozója Fő alkotórészeik: nukleinbázisok foszfát ribóz v. dezoxi-ribóz Nukleinbázisok: pirimidin v. purin alapúak

45 A nukleinsavak építőkövei I. Nukleinbázisok: A DNS-nél uracil helyett timin

46 A nukleinsavak építőkövei II. Ribóz-foszfát észterkötés az RNS-ben: Dezoxi-ribóz: 2. C-atomon nincs OH

47 Aromás jelleg a nukleinbázisoknál Keto-enol tautoméria a pirimidin-bázisoknál: az enol forma hordozza az aromás jelleget

48 Nukleozidok és nukleotidok kialakulása Nukleozidok: bázis és cukor kapcsolódásából Nukleotidok: észterkötéssel, a foszfát és a nukleozid cukor egyik szabad OH-csoportja között

49 Polinukleotid – nukleinsav primer szerkezete AAGCUC: A bázissorrend: adenin guanin citozin uracil citozin A foszfát a ribózokat 5’  3’ helyeken köti össze

50 A DNS szerkezete I. A DNS mérete az adott élőlény fejlettségétől függ: 3-4 nagyságrenddel hosszabb mint a sejt (emberé:  2m) Hogyan fér el?  Szuperhelikális struktúra „Kettős spirál”: a kettős DNS-szál jobbmenetes csavart képez A két szál antiparallel lefutású A bázisrészek egy képzeletbeli hengerpalást belseje felé néznek A szerkezetet H-hidak és apoláros kölcsönhatások stabilizálják

51 A DNS szerkezete II. Az egymással szemben elhelyezkedő bázisok minősége szigorúan meghatározott: A – T G – C Komplementaritás elve  Ok: A lehetséges H-hídak száma, ill. a bázisok térszerkezete

52 A DNS szerkezete II.

53 A DNS szerkezete IV.

54 A DNS szerkezete V. Eukariótákban a DNS kompakt, szupercsavar formában van jelen Erősen bázikus fehérjékhez, hisztonokhoz (az ábrán számozva) kötődik

55 Növényi olajok mint biopolimer alapanyagok Az olajok különböző zsírsavak triglicerid észterei ahol R 1, R 2, és R 3 telített és telítetlen zsírsavak

56 A növényi olajok zsírsav összetétele Olaj Telített Olajsav Linolsav Linolénsav Egyéb Jódszám Sunflower Szója Sáfrány Oiticica f Chinese Melon g Tung g Linseed Castor k Coffee ? h,i,j f) Licanic acid g) Eleostearic acid h) Palmitic i) Estearic j) Araquidic k) Ricinoleic acid

57 Telítetlen zsírsavak a növényi olajokban 9-Olajsav 9,12-Linolsav 9,12,15-Linolénsav Ricinolajsav

58 Olaj módosított poliészterek Az olaj módosított poliésztereket (alkidokat) olajok, többértékű alkoholok és többértékű savak reakciójával állítják elő. Oldható származékaikat felületbevonásra használják nagy mennyiségben.

59 Olaj módosított poliészterek Az olaj módosított poliésztereket 4 csoportba oszthatjuk olajtartalmuk alapján: – Very long oil polyesters (>75%) Used in printing inks and as plasticizers for nitrocellulose coatings – Long oil polyesters (60-75%) Used in architectural and maintenance coatings as brushing enamels, undercoats, and primers – Medium oil polyesters (45-60%) Used in anti-corrosive primers and general maintenance coatings – Short oil polyesters (<45%) Used with amino resins in heat-cured OEM coatings

60 Dimer Acid Polyamides (R) Long chain fatty acid dimers derived from vegetable oils are reacted with slight excess of primary amines to synthesize polyamides (CH 2 ) 7 CO OH CH CH CH CH CH CH HC HC (CH 2 ) 7 C O OH (CH 2 ) 5 CH 3 (CH 2 ) 5 CH 3 (CH 2 ) 7 CO CH CH CH CH CH CH HC HC (CH 2 ) 7 C O (CH 2 ) 5 CH 3 (CH 2 ) 5 CH 3 RNH 2 NH RNH 2 NH + 2

61 Dimer Acid Polyamides (continued) Polyamide-epoxy systems are the workhorse of high performance protective coatings

62 Epoxidized Oils Epoxidized oils are synthesized by reacting vegetable oils (typically soybean and linseed oils) with peracids or hydrogen peroxide Epoxidized oils are employed as plasticizers for polyvinyl chloride and as high temperature lubricants

63 A polikaprolakton egyike a kereskedelmi forgalomban kapható, biológiailag lebomló csomagolóanyagoknak. Nagy előnye az, hogy az élő környezetben is viszonylag gyorsan, teljes mértékben és mérgező anyagok létrejötte nélkül bomlik le. A biodegradábilis, biológiailag lebomló PCL-t gyűrűfelnyitásos polimerizációjával készítik a kőolajból kivont ε-kaprolaktonból. A PCL tulajdonságai A PDL nem toxikus, biológiailag lebomló anyag, jó az olaj- és vízállósága. Félig kristályos polimer. Üvegesedési hőmérséklete alacsony (kb. -60°C) és olvadáspontja is alacsonynak mondható (kb. 65°C). Szerkezete viszonylag kevés kristályt tartalmaz. Eléggé hidrofób más alifás poliészterekkel összehasonlítva. A PCL felhasználási területei Az Európában forgalomban lévő biológiailag lebomló szemetes zsákok nagy része PCL és keményítő keverékéből készült. Remek szénforrás a szennyvizek nitrogéntartalmának csökkentéséhez. Bevonatként is használják a jó összeférhetősége miatt. A gyógyszergyártásban gyógyszerhordozóként, a gyógyszerek hatóanyagainak kioldását szabályozó anyagaként. Poli(  -kaprolakton) O(CH 2 ) 5 C O [] n

64

65 Politejsav (PLA) A politejsav (Polylactic-acid: PLA) az egyik legrégebbi biopolimer, a szintetikusan létrehozott biodegradábilis polimerek rendkívül fontos képviselője. A Politejsav előállítása A politejsav ma általánosan alkalmazott előállítási eljárása során a takarmánynövényekből első lépésben keményítőt vonnak ki. A keményítő vizes oldata melegítés hatására kolloid oldatot képez. Az oldat lehűtve gél formájú lesz. Amennyiben a hidrolízist híg ásványi savakkal végezzük akkor végeredményként glükózt kapunk. A tejsav baktériumok a glükózt bioreaktorokban alakítják tejsavvá. A politejsavat laktidból polimerizációval vagy tejsav monomerből (D,L- vagy L-) polikondezációval lehet előállítani a vegyületet.

66

67

68 Lactic Acid Fermentation Glucoamylase ; Lactobacillus rhamnosus, Water

69 Purification of L-Lactic Acid Butyl lactate Water, heat + + waste

70 Distillation-Crystallization catalyst

71 Biodegradability: Initial studies Chemical: hydrolysis Enzymatic: ester bond cleavage by proteinases and lipases PLA after 45 days: 30% biodegradation

72 PLA Politejsav tulajdonságai Az egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy a csomagolástechnikai alkalmazások során élelmiszerekkel közvetlenül érintkezhet. Transzparens és fényes felületű. Jól nyomtatható és hegeszthető. UV-sugárzásnak ellenáll, jó vegyszer- és zsírállóságú, gyenge záró tulajdonságokkal rendelkezik, de a PE-nél jobb a gáz és aromazárása, ami fémgőzöléssel, illetve SiO 2 bevonattal javítható. Jól nyomtatható, és fémgőzölhető, akkor ha 8%-nál kevesebb D-tejsavizomert tartalmaz. A PLA üvegszerűen transzparens polimer. Üvegesedési hőmérséklete 55 és 65 °C között van. Fizikai jellemzői javulnak orientálás következtében, pl. hossz és keresztirányban nyújtják fóliát, vagy mélyhúzott terméket készítenek belőle. Viszonylag egyszerű a PLA nyomtatása és fémgőzölése, mert a felületi feszültsége 38 mN/m. Ez tartós hatású koronakezelést tesz lehetővé. A PLA rugalmassági modulusa nagyobb a polisztirolénál, ami lehetővé teszi a csomagolások automatikus halmozását. Blokkolásgátlókat is alkalmazni kell, hogy az egymásra rakott (halmozott) csomagolásokat biztonsággal szét is lehessen szedni. A PLA-nak három fő alkalmazási területe van. Készülhet belőle flexibilis fólia, fúvott és mélyhúzott termék. Főként élelmiszeripari csomagolóeszközként használatos. Előnyös tulajdonságai közé tartozik a merevség, fényesség, átlátszóság és hajtogathatóság.

73

74

75 Polyhydroxyalkanoates (PHA) accumulate as granules within cell cytoplasm PHAs are thermoplastic polyesters with m.p. 50– 180ºC (Biopol TM ) Properties can be tailored to resemble elastic rubber (long side chains) or hard crystalline plastic (short side chains) Polyhydroxyalkanoates HOC O (CH 2 )C O OH n []

76 PHA Production Raw materials Media preparation Fermentation Cell disruption Washing Centrifugation Drying PHA Carbon source Bacteria growth and polymer accumulation Polymer purification

77 PHB-V A PHB-t a XX. század elején fedezték fel néhány baktériumban és növényben a Pasteur Intézet kutatói. Az anyag szerkezetét csak később a század közepére sikerült azonosítani. A PHB kristályos, hidrofób, de nem vízoldható. Ez a tulajdonsága megkülönbözteti a PHB-ét a többi jelenleg ismert biológiailag lebomló műanyagtól, amelyek vagy vízben oldódóak, vagy érzékenyek a nedvességre. Ezen kívül 180 o C-os magas olvadáspontja sokrétű felhasználását vetíti előre. A PHB a természetben is jelen lévő poliészter, széndioxidra és vízre bomlik le nedvesség hatására.

78 PHBV Kiválthat sok jelenleg használatos műanyagot. Mivel a mikroorganizmusokból történő izolálás nagyon bonyolult és a glükózkultúrák életben tartása igen drága, ezért az ezzel foglalkozó szakemberek idestova 40 éve próbálják lemásolni a természetet, hogy nagy mennyiségben tudjanak előállítani a PHB-t. Viszonylag nagy szilárdságú, mechanikai tulajdonságai a ma használatos polipropilén műanyagok tulajdonságaival bír. A kutatók reményei szerint: ha sikerül felváltania a polihidroxibutirátnak a polipropilént, akkor számos csomagolóanyagot és egyéb mindennapi műanyag használati tárgyat lehet majd belőle készíteni. Rugalmassági modulusa és szilárdsága nagy, törékeny, deformálhatósága egészen kicsi, hő hatására könnyen bomlik. Jó az UV ellenálló képessége, de gyenge a sav és bázisokkal szembeni ellenállása. Nem toxikus. Kevésbé tapadós amikor megolvad, ezért potenciálisan jó alapanyaga a jövő ruházati iparának.

79 Cellulose Cotton contains 90% cellulose while wood contains 50% cellulose Cellulose derivatives are employed in a variety of applications Carboxymethyl cellulose is used in coatings, detergents, food, toothpaste, adhesives, and cosmetics applications

80 Cellulose (continued) Hydroxyethyl cellulose and its derivatives are used as thickeners in coatings and drilling fluids Methyl cellulose is used in foods, adhesives, and cosmetics Cellulose acetate is a plastic employed in packaging, fabrics, and pressure-sensitive tapes

81 Chitin Chitin, a polysaccharide, is almost as common as cellulose in nature, and is an important structural component of the exoskeleton of insects and shellfish Chitin and its derivative, chitosan, possess high strength, biodegradability, and nontoxicity The principal source of chitin is shellfish waste

82 Chitosan Chitosan forms a tough, water-absorbent, oxygen permeable, biocompatible films, and is used in bandages and sutures Chitosan is used in cosmetics and for drug delivery in cancer chemotherapy Chitosan carries a positive charge (cationic) in aqueous solution and is used as a flocculating agent to purify drinking water

83 Polyvinyl Alcohol Polyvinyl alcohol is the only polymer with exclusively carbon atoms in the main chain that is regarded as biodegradable Polyvinyl alcohol is used in textile, paper, and packaging industries


Letölteni ppt "cellulóz pektin hemicellulóz Sejtfal."

Hasonló előadás


Google Hirdetések