Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

 A járványtani plenáris gyakorlatok célja:  Előadásokon: A kórokozók taxonómiai sorrendjében tárgyaljuk a betegségeket  Plenáris gyakorlatokon: A gazdafajok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: " A járványtani plenáris gyakorlatok célja:  Előadásokon: A kórokozók taxonómiai sorrendjében tárgyaljuk a betegségeket  Plenáris gyakorlatokon: A gazdafajok."— Előadás másolata:

1  A járványtani plenáris gyakorlatok célja:  Előadásokon: A kórokozók taxonómiai sorrendjében tárgyaljuk a betegségeket  Plenáris gyakorlatokon: A gazdafajok és a tünetek alapján csoportosított betegségek  Elméleti ismeretek életszerű rendszerezése  Gyakorlati diagnosztikai felhasználás  Differenciál diagnosztika  Kórokozók elkülönítésének módszere klinikai kórbonctani tünetek és anamnézis alapján  Előzetes tanulmányok felelevenítése  Mikrobiológia, Kórbonctan, Belgyógyászat Fertőző betegségek kórjelzésének általános szempontjai

2 Fertőző betegsége jelentősége  Gazdasági haszonállat  Csökkenő tendencia (vakcinázás, mentesítés)  Növekvő lehet: Klíma katasztrófa  Új vektorok és patogének, paraziták megjelenése (BTV-8, ASF, Nosema cereane)  Tartástechnológia Legelő (talaj, napfény, vektorok, patogének, Istálló NH4, CO2 tartalma, szellőzés, zsúfoltság, fakult. patogének - Szállítási betegség: P. mult.,haemol, PI-3, RS együtt tartott állatfajok: Roncsoló orrhurut, pestivirus fert.)  Takarmányozás (Hiánybetegségek – Exudativ dermatitisz)  szaporodás biológiai betegségek nagyobb jelentősége  Háttérben gondolni kell a fertőző betegségre  Járványkitörés: Hatalmas gazdasági károk

3 Kedvtelésből tartott állat  Általában egyedi esetek  Itt gyakoribbak a nem fertőző és parazitológiai esetek  Zoonozis veszélye: Gümőkór, Veszettség, Leptospirózis  Tartástechnológia  Takarmányozás  Itt is fertőző betegség állhat a háttérben

4  Fertőző és nem fertőző betegségek elkülönítése Definíció: Alacsonyabb rendű élőlények által előidézett betegségek (Vírusok, baktériumok, gombák, paraziták)

5 A fertőző betegségek terjedését és kártételét befolyásoló tényezők  földrajzi körülmények: Tenger, hegység, folyómeder (Mentesség: FMD, veszettség. Élettér Clostridiumok, vektorok)  éghajlat:Hő inaktivál: TGE páratartalom segíti a terjedést  időjárás: Napsugárzás károsít: kórokozó  ellenállóképesség (Keratokonjunktivitis)  tartástechnológia: Istállózás - állat koncentráció (Colihasmenés, bfi. Mycoplasmosis, Aujeszky b., IBR) Legeltetés (Lépfene, Leptospirózis, Clostridiumok okozta betegs.)  takarmány: Szintén lehet fertőzési forrás (Salmonella, Listeria, botulinum toxin, CSF, ASF)  szállítás: Telepek között (Szállítási betegség)

6  korcsoportok: Fogékonyság a korral változhat: Intrauterin: BVD, CSF újszülött: Mycoplasma, coli, rotav., reov., növendék: Rhodococcus, EHV-2, adenovirus)  fertőzést közvetítő eszközök: Nyereg, zabla - bőr: papillomatózis: Jászol, vödör - légzőszerv: Herpeszv. Influenzav. Ketrec, alom - emésztőszerv: Coli, rota

7  fogékonyság: Receptor készlet függő  ellenálló képesség: fokozható nem specifikusan és specifikusan egyedi faji  preventív beavatkozások: rendeletek immun-profilaxis passzív aktív immunizálások attenuált(BVD, IBR) inaktivált vakcinák(IBR, PRRS)  terápiás beavatkozások: Antibiotikum Antihelmintikum Antivirális szerek

8 Laboratóriumi vizsgálat  Szükséges a diagnosztikai laboratórium amikor  rendelet v. jogszabály írja elő pl: Rszkf, ASP, BSE  zoonosis gyanú esetén: lépfene, veszettség  mentesítés és mentes státusz ellenőrzése (leukózis, IBR, Ay)  igazolások: mentesség, SPF állomány, kiállítások, szállítások  klinikai, kórbonctani kép nem elegendő a diagnózishoz  állományok járványhelyzetének „vírusterheltségének” felmérésekor

9 A diagnózis felállításának lépései  Helyi vizsgálatok a.kórelőzményi adatok b.klinikai tünetek c.kórbonctani elváltozások Ezek alapján a betegségek jó része diagnosztizálható  Laboratóriumi vizsgálatok bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségeknél kötelező a. mikroszkópos b. szövettani c. bakteriológiai d. virológiai e. szerológiai

10 A járványtani folyamatok nyomon követése, adatbázisok  FVM (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) (www.fvm.hu) (Rendeletek, Pályázatok, Közlemények, Intézmények)www.fvm.hu  OIE (Office International des Epizooties) (www.oie.int) (Bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségek)www.oie.int  FAO (Food and Agricultural Organization) (www.fao.org) (Statisztika, Mez.Gazd., Élelmiszer helyzet, Erdészet)www.fao.org  WHO (World Health Organization) (www.who.int) (H1N1, Adatok, Országok, Utazás és egészség)www.who.int  CDC (Centers for Disease Control and Prevention) (www.cdc.gov) (H1N1, Utazás, Betegségek, Vakcinák, Adatok, Új betegségek)www.cdc.gov  ProMed (Program for Monitoring Emerging Diseases) (www.promedmail.org) Elektronikus úton történő adatszolgáltatáswww.promedmail.org

11 Laboratóriumi mintavétel és mintaküldés szabályai  A mintavétel általános szabályai a.mintavétel ideje (betegség szaka) b.módja c.hatósági mintavétel d.reprezentatív mintavétel  Direkt diagnosztikai mintavétel  Indirekt diagnosztikai (szerológiai) mintavétel  A minták tárolása, szállítása, jelölése  A kísérőirat  dátum  életkor  állomány adatai (Morbiditás, mortalitás, letalitás)  endémiás betegségek  vakcinázás  kezelések

12  A laboratóriumi vizsgálatok idő-és munkaigénye költsége pl. RT-PCR vizsgálat: RNS kivonás: 1 óra,3500 Ft RNS átírás cDNS-é1,5 óra,1000 Ft PCR3 óra2500 Ft gélfuttatás (vizualizáció)1 óra 100 Ft  A vizsgálati eredmények értékelése Pl. szeropozitivitás – vakcinázott állományban – nem vakcinázott (fogékony) állományban vírus nukleinsav kimutatás – célszervből – vérből – váladékból


Letölteni ppt " A járványtani plenáris gyakorlatok célja:  Előadásokon: A kórokozók taxonómiai sorrendjében tárgyaljuk a betegségeket  Plenáris gyakorlatokon: A gazdafajok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések