Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

VONÁS-AGRESSZIÓ ÉS AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAR MARJAI KAMILLA 1,2, EGRI TÍMEA 3, GEREVICH JÓZSEF 4 1 ELTE-PPK NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA, BUDAPEST 2 PSZICHIÁTRIAI.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "VONÁS-AGRESSZIÓ ÉS AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAR MARJAI KAMILLA 1,2, EGRI TÍMEA 3, GEREVICH JÓZSEF 4 1 ELTE-PPK NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA, BUDAPEST 2 PSZICHIÁTRIAI."— Előadás másolata:

1 VONÁS-AGRESSZIÓ ÉS AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAR MARJAI KAMILLA 1,2, EGRI TÍMEA 3, GEREVICH JÓZSEF 4 1 ELTE-PPK NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA, BUDAPEST 2 PSZICHIÁTRIAI BETEGEK OTTHONA, SZENTGOTTHÁRD 3 ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI KAR, BUDAPEST 4 ADDIKTOLÓGIAI KUTATÓ INTÉZET, BUDAPEST Magyar Pszichiátriai Társaság XIX. Vándorgyűlése Szeged, január

2 A téma megközelítése  Nemzetközi szakirodalmi áttekintés: a PubMed és a LibGen adatbázisok használata  Agresszió jellemzők feltárása autizmus spektrum zavar esetén - Agresszió jellemzők feltárása a tüneti kép kontextusában - Diagnózis-specifikus sajátosságok agresszió tekintetében

3 Agresszió percepciója autista személyek körében I.  „A legtöbb autizmussal élő ember szerencsére nem mutat túlzott agresszivitást, noha természetesen ők is dühvel reagálnak a frusztrációra” (Baron-Cohen & Bolton, 2000)   „Érzelmi állapotuk labilis, dühkitörésre hajlamosak. Önmagukon gyakran sérülést ejtenek.” (Tringer, 2001)  „A súlyos viselkedésproblémák némelyike veszélyes abban az értelemben, hogy fizikai bántalmazással fenyegethet.” (Clements & Zarkowska, 2007)  „Dühkitörések általában gyakoriak az ASD-vel élő embereknél, akik esetleg minden látható ok nélkül (…) törnek- zúznak, vagy akár megpróbálnak saját magukban kárt tenni.” (Mesibov, Shea & Schopler, 2008)

4 Agresszió percepciója autista személyek körében II.  „Erősödik az a felfogás, miszerint autizmus spektrum zavarban érintett személyek, különösképpen az Asperger-szindrómában érintettek hajlamosak az erőszakos magatartásra.” (Ghaziuddin, 2005)  „Számos tanulmány jelzi az agresszív viselkedés magas prevalenciáját 3-5 év közötti autizmus spektrum zavarban érintett gyermekek körében(…).” (Hartley, Sikora & McCoy, 2008)

5 Viselkedészavarok autizmus spektrum zavar esetén  Problémás/kihívó/maladaptív/zavart viselkedés  „mások, önmaguk vagy a tulajdon megkárosítása, ugyanazon kérdés ismételgetése, a másokra vonatkozó személyes megjegyzések, a nyilvánosan történő maszturbálás, az egész éjszakai ébrenlét és aktivitás, az étkezése elutasítása, a széklet elkenése…a lista szinte végtelen” (Clements & Zarkowska, 2007)  Gyermekkori maladaptív viselkedés prognosztikus befolyással bír  Agresszió externalizáló zavarként jelentkezik a maladaptív viselkedés spektrumán

6 Maladaptív viselkedés vizsgálata kisgyermekkorban és óvodáskorban I.  Hartley, Sikora & McRoy, 2008  169 fő, életév  Child Behaviour Checklist: 99 item, 0-2 pontos értékelés, 7 tüneti skála: - emocionálisan reaktív - szorongó/depresszív - szomatikus panaszok - visszahúzódó - alvási problémák - figyelmi problémák - agresszív viselkedés

7 Maladaptív viselkedés vizsgálata kisgyermekkorban és óvodáskorban II. Hipotézis:  Az adott életkorra jellemzően az agresszív viselkedés relatívan alacsony prevalenciát mutat  Kognitív funkciók, adaptív viselkedés megléte és az expresszív nyelvhasználat negatívan korrelál a maladaptív viselkedéssel  Az autisztikus tünetek súlyossága pozitívan korrelál a maladaptív viselkedéssel  Az externalizáló maladaptív viselkedés aránya nő, míg az internalizáló viselkedés aránya csökken az életkor előrehaladtával

8 Maladaptív viselkedés vizsgálata kisgyermekkorban és óvodáskorban III. Eredmények:  Klinikailag szignifikáns internalizáló probléma: 29,6%, klinikailag szignifikáns externalizáló probléma: 27,2%, teljes probléma fennállása: 34,3%  Az agresszió a harmadik leggyakoribb (22,5%) maladaptív viselkedésforma  Az externalizáló problémák szignifikáns negatív korrelációban áll a non-verbális kognitív funkciókkal, az expresszív nyelvhasználattal és az adaptív viselkedés fennállásával  Az externalizáló problémák nem állnak szignifikáns korrelációban az autisztikus viselkedés súlyosságával  Az externalizáló problémák tekintetében legerősebb prediktornak a non-verbális kognitív funkciók bizonyultak.

9 Maladaptív viselkedés vizsgálata kisgyermekkorban és óvodáskorban IV. Konklúzió:  Az autista gyermekek több maladaptív viselkedést produkálnak tipikusan fejlődő és értelmileg akadályozott társaikhoz képest az eltérő etológiából kifolyólag  „Az előzetes megállapításokat támogatván, az agresszív viselkedés jellemzően előfordult autizmus zavarban érintett gyermekeknél, a gyermekek 22,5%-ával, akik klinikailag szignifikáns problémákat mutattak agresszió területén.” (Hartley, Sikora & McCoy)

10 Agresszió alacsonyan funkcionáló autista gyermekek és adoleszcensek körében I.  Bronsard, Botbol & Tordjman, 2010  74 fő (és 115 fő a kontrollcsoportban)  (49 fő nem rendelkezik a funkcionális nyelvhasználat képességével)  Other-Injorious Behaviour Scale: 15 másokat sértő magatartástípus, 1-7 pontos értékelés gyakoriság, súlyosság és időtartam szerint, három obszervációs helyzetben: - szülővel otthon (egy hónapon keresztül) - gondozóval napközi ellátásban (egy hónapon keresztül) - vérvétel során ápoló és gyermekpszichiáter által

11 Agresszió alacsonyan funkcionáló autista gyermekek és adoleszcensek körében II. Eredmények:  Szülők szignifikánsan kevesebb másokat sértő magatartást figyeltek meg, mint a gondozók: ütés, szorítás, tárgyak szétszórása  A leggyakoribb emocionális körülmény, melyben a másokat sértő magatartás megjelenik: frusztráció, harag, ellenállás  A leggyakoribb viselkedési kontextus, melyben a másokat sértő magatartás megjelenik: szorongásra utaló viselkedés (szorongásos agitáció, sápadtság, sikítás, izzadás, félelem arckifejezése) és izgatottság

12 Agresszió alacsonyan funkcionáló autista gyermekek és adoleszcensek körében III.  Vérvétel: a célcsoport szignifikánsan nagyobb arányban produkált másokat sértő magatartást, mint a kontrollcsoport

13 Agresszió alacsonyan funkcionáló autista gyermekek és adoleszcensek körében IV. Konklúzió:  Másokat sértő magatartás gyakorisága szignifikánsan magasabb volt autizmusban érintett személyek körében a tipikusan fejlődő csoporthoz képest a vérvétel során  A szülők szignifikánsan kevesebb másokat sértő magatartást obszerváltak gyermekeik körében, mint a gondozók  A másokat sértő magatartást megelőző viselkedés leggyakrabban szorongásra utaló viselkedés és izgatottság (szülői és gondozói obszerváció szerint)

14 Agresszió alacsonyan funkcionáló autista gyermekek és adoleszcensek körében V.  Stresszhelyzetben tipikusan fejlődő személyek a megélt stressz kifejezésére és regulálására kognitív képességeiket veszik igénybe (coping stratégiák, szimbolizációs képességek a stresszhelyzet reprezentációjával és anticipációjával, szociális interakciók, verbális és non-verbális kommunikáció)  Stresszhelyzetben az autista személyek a megélt stressz csökkentésére másokat sértő magatartást alkalmaz(hat)nak.

15 Agresszió alacsonyan funkcionáló autista gyermekek és adoleszcensek körében VI.  A másokat sértő magatartás a reaktív agresszióval (impulzív és defenzív agresszió) hozható összefüggésbe a frusztrációra vagy fenyegetettségre adott válaszként, környezeti (akár képzelt) inger hatására, pszichikai és fizikai stresszt provokálva, érzelmi túlfűtöttséggel

16 Kriminológiailag releváns agresszív viselkedés I.  Ghaziuddin, 2005  Vizsgálat körülményei: - autizmussal diagnosztizált személyek az ellátásban - forenzikus kontextusban előforduló autizmus (közösségi alapú vizsgálatok hiánya)  Alacsonyan funkcionáló autizmus: - bejósolhatatlan cselekmények - medikális faktorok befolyásoló szerepe: pl. rohamok - részletek megtervezésének hiánya  Magasan funkcionáló autizmus: - bizarr érdeklődés - nagyobb variabilitás

17 Kriminológiailag releváns agresszív viselkedés II.  Közreműködő faktorok: - rutinok megváltozása - speciális érdeklődés - általános fizikai panaszok - biológiai faktorok (pl. rohamok) - nem meghatározható faktorok (+ alkohol és pszichoaktív szer általi befolyásoltság és pszichiátriai komorbiditás lehetséges szerepe)  Cselekménytípusok esetleírások szerint: - gyújtogatás - gyilkosság - szexuális zaklatás

18 Kriminológiailag releváns agresszív viselkedés II.  Rizikóbecslés szempontjai: - funkcionalitás szintje - ráutaló magatartások története - gyógyszerek és pszichoaktív szerek használata - medikális faktorok története - pszichiátriai komorbid tünetek jelenléte

19 Összegzés I.  Dominick, Davis, Lainhart, Tager-Flusberg & Folstein (2007): a másokat sértő magatartás gyakoriságában nincs szignifikáns különbség a nyelvi zavarral és az autizmusban érintett személyek között  Fejlődéslélektani szempontból ép gyermekek esetében az agresszió mértéke 2 éves kor körül (a nyelvhasználat megjelenésével és fejlődésével) csökken   a verbalitás használata kanalizálja és elvezeti az agressziót  a verbális kommunikáció sérülése akadályozza ezt

20 Összegzés II.  Agresszív megnyilvánulás  agresszív indíték  Agresszió eredői: - kommunikációs szándék indulati töltet nélkül, a figyelemfelhívás szándékával - kommunikációs elakadás, megértés hiánya, ebből fakadó feszültség - gondolkodási és problémamegoldási nehézségek - bejósolható rend felbomlása, ebből fakadó feszültség - öningerlés - szenzoros ingerkeresés

21 Összegzés III. Forrás: Matinvesi és Kullmann alapján

22 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "VONÁS-AGRESSZIÓ ÉS AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAR MARJAI KAMILLA 1,2, EGRI TÍMEA 3, GEREVICH JÓZSEF 4 1 ELTE-PPK NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA, BUDAPEST 2 PSZICHIÁTRIAI."

Hasonló előadás


Google Hirdetések