Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

3.4 Károly Róbert gazdasági reformjai A magyar városfejlődés korai szakasza Nagy Lajos törvényei és az Anjou- kori társadalom Zsigmond király külpolitikája.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "3.4 Károly Róbert gazdasági reformjai A magyar városfejlődés korai szakasza Nagy Lajos törvényei és az Anjou- kori társadalom Zsigmond király külpolitikája."— Előadás másolata:

1 3.4 Károly Róbert gazdasági reformjai A magyar városfejlődés korai szakasza Nagy Lajos törvényei és az Anjou- kori társadalom Zsigmond király külpolitikája ( pl a nyugati egyház szakadás megszüntetése, a huszita kérdés kezelése, az oszmánok elleni védekezés)‏ Tk (Sz)- Száray Miklós Történelem II. Tk (W)- Walter Mária Történelem 10 Tk 3- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 3 Tk 9-Történelem középiskolák számára Csuszó Sándor, Kozma Géza, Lovrity Andrea Tr-G Szabó István: Tréning

2 „ Magyarország királysága földje terjedelmének mértékében a világlegnagyobb országainak egyike, általában pedig azt mondják, hogy hosszában negyven napi járóföld és szélességben ugyanennyi. Földje legeltetésre alkalmas, és rendkívül gazdag kenyérben, borban húsféleségben, aranyban és ezüstben, a halak bősége pedig meghaladja csaknem az összes országot, kivéve Norvégiát, ahol kenyérgyanánt is halat esznek. Földje általában sík, apró dombok tarkítják, helyenként pedig igen magas hegyei. Az Erdélyi részeken hatalmas sóhegyek vannak, és ezekből a hegyekből mint a követ, úgy fejtik a sót, és a szállítják szerte az egész országba és valamennyi környező országba.” Francia domonkos rendi szerzetes útleírása 1308-ból

3 KÁROLY RÓBERT TRÓNRA KERÜLÉSE A KIRÁLYI HATALOM MEGERŐSÍTÉSE GAZDASÁGI REFORMOK TRÓNUTODLÁS Magyarország Története 9. rész - Anjou Károly

4 Anjou Károly Róbert Szent Korona 1301 Csák Máté Kassa Tárnokmester Nádor Vajda Bán Regálé Aranyforint Kapuadó Kamara haszna Harmincad Visegrád Árumegállító jog SelmecbányaKörmöcbánya Szabad királyi város Bányaváros Mezőváros Nagy Lajos ( ) 1351 Ősiség Kilenced Végvárrendszer Luxemburgi Zsigmond nemes Nikápoly báró bandérium Honor birtok K ÁROLY R ÓBERT ÚTJA A KIRÁLYI TRÓNIG

5 Az Árpád-ház kihalását követően 1301 és 1308 között interregnum volt Magyarországon. A trónért három nőági örökös, a cseh Vencel, a bajor Ottó és a nápolyi Károly Róbert harcolt.

6 Tk (Sz/F)-108. old: A térkép alapján ismertesse a trónért folytatott harc eseménytörténetét! Vegye számba mely erők sorakoztak fel a királyi hatalom mögött! Mi lehet az oka, hogy a trónra pályázók közül Károly Róbert tudta ezeket az erőket összefogni? Milyen módszerekkel szorította vissza a tartományurakat? Mely tényezők játszottak a kezére? Miért jelöli külön színekkel a térkép a székesfehérvári koronázást? K ÁROLY R ÓBERT ÚTJA A KIRÁLYI TRÓNIG

7 A pápa kiátkozása – Képes Krónika interregnum Cseh Vencel főurak nagy többsége Vencelt támogatta, Károly Róbertnek és Bicskei Gergely esztergomi érseknek el kellett menekülnie Buda várából. pápai követ egyházi tilalom alá vette Budát A város papsága azonban szembeszállt a döntéssel és feloldotta magát a tilalom alól, majd kiközösítették a Károly Róbert párti papokat, s magát Bonifác pápát is. Károly Róbert Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története Képes Krónika szerint az előkelők attól féltek, hogy „ha az egyház adta királyt fogadják el, az ország szabad lakosai elveszítik szabadságukat ”.

8 Anjou Károly Róbert (Tk.101) Székesfehérvár Esztergomi érsek Szent Korona A királyi címet megszerezte A hatalom valójában a „kiskirályok” kezében volt.

9 A királyi hatalom megerősítése

10 Csák Máté Tartományurak Legjelentősebb ellenfele: Mivel az oligarchák csak ritkán léptek fel közösen, elszigeteltségük lehetőséget nyújtott arra, hogy a központi hatalom egyenként próbálja legyőzni őket. Ebben a hosszú kűzdelemben a király támasza: hatalmát fokozatosan sikerült felszámolni főpapság nemesség Városi polgárok

11 Károly Róbert Kassai polgárok Rozgony Abák A király első jelentős győzelme 1312 a város mellé állt Tk (W)105 Ezt követően sorra hódoltatta a Kán, Borsa, Kőszegi családokat. Királyi hatalma akkor vált teljessé, amikor 1321-ben meghalt Csák Máté

12 Honor birtok Bertényi Iván: A magyar királyi udvar tisztségviselői a középkorban

13 TárnokmesterNádor Honor birtok Visszaszerezte a királyi birtokokat, várakat bárói réteg Adományokkal Új személyéhez hű Magán birtok Tisztséggel járó várak és birtok Fontos tisztségviselők: Vajda Bán A bárók jövedelmének nagyobbik része Tk old)A Teljesen kicserélődött a vezető réteg, az ország bárói között 1315-től új emberek jelentek meg. Károly Róbert legkorábbi híveit helyezte a legfontosabb méltóságokba, így Szécsenyi Tamást, Garai Pált, Necskei Demetert,...Nápolyi kíséretéből Drugert Fülöp kapta a nádori címert. Ekkor emelkedtek fel az előbbiekkel együtt, Lackfiak, Újlakiak, Szécsiek, Bebekek, a Cudarok...- A 13.század végén kibontakozott rendi ideológia az Anjou korban eltűnt....

14 új nagybirtokosság bandériumok A királyi hatalom megerősött Rájuk támaszkodva szervezte meg az ország védelmét Új személyéhez hű A királyi hatalom megerősítését segítette elő az új gazdaságpolitika A királyi hatalom támasza Tk (W)-105 A hadsereg legfontosabb alkotórésze az ún. Magánföldesúri csapatok Vármegyei nemesi zászlóaljak Fontos szerepet játszottak még a királyi hadseregben a várkatonák, a könnyűlovas kunok és az egyre nagyobb számú zsoldos katonák.

15 Károly Róbert gazdaságpolitikája: – pénzügyi reformok, – kereskedelmi útvonalak, kivitel, – a kapuadó.

16

17 Regálé Reformok A királyi hatalom anyagi alapja A királyi jogon szedett jövedelem növelése Királyi nagybirtok Termény, pénz Nemesfém bányászat só Városok adója Harmincadvám Kidolgozója: Nekcsei Demeter tárnokmester

18 1/3 Bánya monopóliumot Nemesfémbányászat fellendítése nyers nemesfém Kamara 2/3 bányapolgárok á 90% 35-40% Kb. 10% Értékesítési monopólium Bányabér (urbura) birtokos Vert pénz uralkodó Bányászokat telepített az országba A földbirtokosokat érdekeltté tette a bányászatban eltörölte bevezette

19 Kapuadó Aranyforint Kamara haszna jobbágyok Értékálló pénz Megszűnt az évenkénti pénzrontásból származó jövedelem, a pótlására fizettek váltópénze Tk (W)-106 ezüst garas ezüst dénár 16 6 (18 dénár)

20 Harmincad Visegrád Távolsági kereskedelem fizetett A XIV. századra kibontakozó fejődés hatására megélénkült a kereskedelem találkozó Bécset megkerülő kereskedelmi útvonal megnyítása Árumegállító jog Bécs Tk (W) Károly Róbert olyan kapcsolatok kiépítésére törekedett melyek a magyar kereskedők számára is előnyösek voltak A királyi kincstár jövedelmének jelentős része A nyugat felé irányuló magyarországi külkereskedelem hasznát a XIV század eleje óta a bécsi kereskedők fölözték le.

21

22 A magyar városfejlődés: – a városok három típusa (szabad királyi város, bányaváros, mezőváros), – az Anjouk és Zsigmond várospártoló politikája

23 A XIV. századi magyar települési hierarchia VÁROSFEJLŐDÉS A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON

24 A várossá váláshoz számos kiváltság megszerzése volt szükséges: Vásártartási jog Árumegállító jog vámmenteség Bíró és esküdtválaztás szabadsága Magyarországon valódi várossá azok a legfőbb kükereskedelmi útvonalak mentén fekvő vagy bányavárosok válhattak amelynek a király volt a földesura, és amelyeket lehetőség szerint városfal védett. Nagy Lajos király évi törvénye is csak a fallal körülvett városokat mentesítette a földesúrnak járó kilenced fizetése alól. A legszabályosabb városképpel a feltárt érclelőhelyek mellett alapított bányvárosok rendelkeztek: a nagy alapterületű, négyzet vagy kör alakú főtér körül helyezkedtek el a legvagyonosabb polgárok, a város alapítóinak lakóházai, és innen indultak a város terére merőlegesen kimért utcák. A 14.század első évtizedeiben körülbelül ötven városnak minősíthető település volt: idetartoztak a királyi kiváltságlevéllel rendelkező és püspöki városok- a század végére közülük mintegy kéttucatnyi ért el valóságos városi rangot. A leszakadó városok az általában piachelyből, földesúri központból felemelkedő falvakkal együtt a század derekától egy új várostípust alkottak, a falu és város közt átmenetet képező mezővárost. Egy összegben fizethették a királynak az adót A különböző városok kiváltságai között természetesen voltak eltérések. A városi és mezővárosi kiváltságok mértéke attól függött, hogy a település mennyit tudott magának kiküzdeni a kiváltságlevélben. A városiasodás 13. századi kezdetek utána az Anjou-korban nekilendült

25 Eperjes Bártfa Nagyszombat BUDA POZSONY Sopron Kassa Szabad királyi városok PEST Sokféle kiváltsággal

26 un vásáros helyekre Mezőváros kibontakozását Árutermelés Pénzgazdálkodás fejlődését segítette: ruszin, szász, román bevándorlók Fordító eke elterjedése Fejlődött a kertgazdaság Mezőgazdaság fejlődése Jobbágy egyre több terméket vihetett piacra Gyarapodó népesség Tk (W) Változások a mezőgazdaságban Ezekből fejlődtek ki a

27 Mezőváros egy összegben fizették Földesúri adót esküdteket Önállóan választhatott bírót földesúr bele szolhatott az igazságszolgáltatásba á Csak egy kis része fejlődött bírót Tk (W) de é Szabad király várossá A 14. század végétől jöttek létre Lakóik jobbágyok voltak.

28 Nyugat-európai város fejlődés Uralkodói kiváltságlevél Magyarország Városi kiváltságokat Uralkodói kiváltságlevél

29 Város fejlődés Selmecbánya Körmöcbánya kibontakozása Árutermelés Pénzgazdálkodás fejlődése Száma csekély Fallal körülvett Szabad királyi város Bányaváros Tk (W)

30 Érettségi

31 2008. Május 3. A feladat a középkori Magyarország történetéhez kapcsolódik. Írja be a magyarázatokhoz a megfelelő fogalmakat! Egy fogalom kimarad! (Elemenként 1 pont.)

32 Magyarázatok a) A kibányászott ezüst egynyolcada, illetve arany egytizede, amit a bányászoka királynak fizetnek. b) Az ország határán fizetendő kereskedelmi vám. c) A kamara hasznát felváltó, telkekre kirótt adó. d) A királyi pénzverő kamara kizárólagos joga a nemesfém átvételére.

33 2007. Május 16. A feladat a középkori Magyarország történetére vonatkozik. (hosszú) Mutassa be ismeretei és a források alapján a XIV-XV. századi magyarországi városok és mezővárosok jogi helyzetét és gazdasági szerepét! Térjen ki Magyarországnak az európai gazdaságban betöltött szerepére is! Használja a történelmi atlaszt!

34 Buda vonzáskörzete. A szűkebb kör falvai jobbágyi függésben vannak a várostól, élelmiszereiket a város piacára viszik. A tágabb körzet lakossága bekapcsolódik a város kereskedelmébe.

35 „Mi, Károly, Isten kegyelméből Magyarország királya, Komárom városunkat népessé és népek sokaságával ékessé akarván tenni, említett városunk népeit és polgárait abban a kegyben és különleges kiváltságban részesítettük, hogy a közöttük felmerülő minden perben csak az általuk választott villicus [bíró] hozhat ítéletet; ha pedig villicusuk a per súlyos volta miatt erre nem lenne elégséges, akkor az ilyen ügyeket elbírálás végett a mi jelenlétünk elé, vagy amennyiben szükséges, tárnokmesterünk elé kell áttenni; továbbá minden telkük, illetve egész házhelyük után földbér címén, a használatban levő dénárokban, évi két részletben, fél fertót [kb. 30 g ezüst] tartoznak fizetni, biztosítjuk számukra azt is, hogy ha közülük bárki örökös hátrahagyása nélkül hal meg, […] minden vagyonukról, bárkinek a javára, szabadonvégrendelkezhetnek; megengedtük nekik ezenfelül, hogy a Vág folyón túl levő területen, saját szükségletükre, szénát és nádat szabadon kaszálhatnak; végül biztosítjuk a részükre, hogy minden portékájukkal és bármiféle áruikkal országunkban mindenütt, szárazon és vízen egyaránt, tekintélyünk oltalma alatt, szabadon és akadálytalanul közlekedhessenek.” (A komáromi polgárok kiváltságlevele;1331)

36 A magyar királyság városhálózata a 14. század első felében

37 „ A város bírájának és esküdtjeinek megválasztása előtt választassék meg száz alkalmas személy minden mesterségből, ezek szabad választási joggal rendelkezzenek, és ők döntsék el, hogy közülük kit válasszanak meg bírónak. A plébánost a polgárok és nem a földesúr választja. Mindennap szabad piacot tarthatnak körükben a földesúr tisztjeinek erőszakoskodása nélkül. Az árukkal le és felfelé közlekedő hajók és sajkák, valamint a bárhonnan árut hozó kocsik, amikor Újlak városában évi vásárt tartanak, ebben az időben ne Kispesten,hanem a városi lakóknál szálljanak meg, és kötelesek árujukat nem máshol, hanem egyedül Újlak város piacán értékesíteni.” (Újlak város XV. századi jogkönyvéből)

38 2006/május 16. A feladat Károly Róbert gazdaságpolitikájával kapcsolatos. (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével az uralkodó gazdaságpolitikájának főbb elemeit! Magyarázza meg a gazdaságpolitika és a királyi hatalom jellege közötti összefüggéseket!

39 „Tudjátok meg, hogy országunk főpapjai, bárói és nemesei […] elénk járulva alázatosan azt kérték tőlünk, hogy mivel kamaránk silány pénze országunk lakosságát igen sújtja, országunk egykori jólétének helyreállítására s a közérdek javára maradandó értékű és egész országunkban mindenütt forgó új, jó pénzt veressünk.” (Károly Róbert rendelete, 1323) „Elrendeltük pedig, hogy a folyó évben forgalomban levő háromféle pénzünket […] az egész országunkban egy és ugyanazon formában. Súlyban, finomságban és értékben verjék és minden eltérés nélkül kerüljenek forgalomba és beváltásra.” (Károly Róbert rendelete, 1325) Határozván elrendeltük és parancsoljuk, hogy minden megyében, minden egyes kapu után, amelyen szénával vagy gabonával megrakott szekér képes befordulni vagy azon át kijönni […] a kirovás megtörténte után 15 napon belül, a kamara haszna címén, előbb említett kamaráknak 18 dénárt a kamarák ispánjának kezéhez kell szolgáltatni és fizetni.” (Károly Róbert évi dekrétuma) „A király jelentős jövedelemre tett szert a fellendülő kereskedelem megvámolásából is (harmincadvám). Az országba elsősorban iparcikkeket hoztak be, amit döntő részben aranypénzzel ellentételeztek.” (Tankönyvi szöveg)

40

41

42 Téma folytatása Érdekességek Gyakorlás

43 Károly Róbert esküvője Erzsébettel

44

45 Nagy Lajos címere Tk. 2 (Sz) 115.old Lajos uralkodását a kortársak egyöntetű elismerése övezte, szinte ő az egyetlen olyan uralkodónk, akit a legkülönbfélébb helyzetű szerzők csak dicsérőleg említenek.

46 Moldva András Personalunio Nagy Lajos ( ) Pécsi egyetem Havasalföld DalmáciaHorvátország Nápoly Lengyelország Velencétől visszaszerezte Hűségre kényszerítette Harcolt a Balkánon az eretnek bogumilok ellen Bolgár földön összecsaptak a megjelenő oszmánokkal Eretnekek elleni szellemi harc

47

48

49 kilenced Háza sérthetetlen adómentesség Aranybulla ősiség 1351 jobbágyság nemesség A XIV. sz. közepére lezárultak a nagy társadalmi mozgások, kialakult az egységes: megújítja: kiegészíti: A nemességet erősítette : Hadkötelezettség „Egy és ugyanazon szabadság” Az idős Lajos életét beárnyékolta a trónutódlás

50

51 Nagy Károly (balra), koronázási díszben és Zsigmond császár (jobbra), házi koronában, Albrecht Dürer képein, melyeket a nürnbergi Városháza számára készített Tk.2 (SZ) Tk. 2(Sz) 122. old

52 Luxemburgi Zsigmond Thuróczy -krónika

53

54 1396 Egyház Luxemburgi Zsigmond Nikápoly liga Bárók A királyi hatalom megerősítése: felemelésével Feletti hatalom kiszélesítésével erősítésével Új bárók Végvár rendszer Támogatta a városok fejlődését Nemesség Trónviszály telekkatonaság

55

56

57

58 Érdekességek

59 Képes krónika

60

61 Egyházi szertartás Koronázás fölkenés Koronának a királyfejére való helyezésből Nép (formális) megkérdezése-- Király esküje

62 Első ismert oklevél 1256-ból származik Szent Korona Kifejezés előfordul a Szent Korona iránti hűség a magyar királyság iránti lojalitás kifejezésének formulája lett Független Magyarország jelklépe 1267 IV. Béla uralkodása ( ) óta sajátos jogi formában különült el a királyság intézményétől, és már nem a királyi hatalom uralmi jelképe volt, hanem a

63 Szent Koronát III. András adománylevele nevezi Szent István koronájának Luxemburgi Zsigmond elzáratása alatt a bárók nem a királyt, hanem a Szent Koronát tekintették az államhatalom megtestesítőjének, és maguk döntöttek a Szent Korona nevében,

64 Hatalom gyakorlásának Szentkorona-tan Werbőczi helyességeről mikéntjéről kialakult nézetrendszer Korai évszázadokban nem rendszerbe foglalva, de jól felismerhetően jelent meg foglalta össze szokásgyűjteményében Szent Korona Erejét és hatalmát a nemzettől kapja Király és a nemzet együtt gyakorolhatja a hatalmat A koronázással a Szent korona jogai átruházódnaka királyra

65 Anjou Károly Róbert Szent Korona 1301 Csák Máté Kassa Tárnokmester Nádor Vajda Bán Regálé Aranyforint Kapuadó Kamara haszna Harmincad Visegrád Árumegállító jog SelmecbányaKörmöcbánya Szabad királyi város Bányaváros Mezőváros Nagy Lajos ( ) 1351 Ősiség Kilenced Végvárrendszer Luxemburgi Zsigmond nemes Nikápoly báró bandérium Honor birtok

66 Anjou Károly Róbert Szent Korona 1301 Csák Máté Kassa Tárnokmester Nádor Vajda Bán Regálé Aranyforint Kapuadó Kamara haszna Harmincad Visegrád Árumegállító jog Selmecbánya Körmöcbánya Szabad királyi város Bányaváros Mezőváros Nagy Lajos ( ) 1351 ŐsiségKilenced Végvárrendszer Luxemburgi Zsigmond nemes Nikápoly báró bandérium Honor birtok Károly Róbert trónra kerülése A királyi hatalom megerősítése Gazdasági reformok Trónutodlás


Letölteni ppt "3.4 Károly Róbert gazdasági reformjai A magyar városfejlődés korai szakasza Nagy Lajos törvényei és az Anjou- kori társadalom Zsigmond király külpolitikája."

Hasonló előadás


Google Hirdetések