Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gróf Bánffy Miklós szobra Párkányi Raab Péter alkotása Sopronban. Az egykori külügyminisztert karosszékben ülve, idős, öltönyös úrként ábrázolja, kezében.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gróf Bánffy Miklós szobra Párkányi Raab Péter alkotása Sopronban. Az egykori külügyminisztert karosszékben ülve, idős, öltönyös úrként ábrázolja, kezében."— Előadás másolata:

1

2 Gróf Bánffy Miklós szobra Párkányi Raab Péter alkotása Sopronban. Az egykori külügyminisztert karosszékben ülve, idős, öltönyös úrként ábrázolja, kezében egy könyvvel. Körülötte pedig kődarabok, amelyek a szétszakított országot szimbolizálják. A könyv idézete: „ Könyörtelen következetesség- gel visz tova az első mindegynek látszó lépés a végzet ösvényén.”

3 POLITIKUS KARIKATÚRÁI

4 VIHAROS MAGÁNÉLETE Gróf Bánffy Miklós egész felnőtt életében két asszonyt szeretett: Szilvássy Karolát és Váradi Arankát. Mindkét szerelme máshoz ment férjhez, de egyikük haláláig a szeretője volt, másikukat 61 éves korában feleségül vette. A maga módján mindkettőjükhöz hűséges volt. (Nyáry)

5 AZ ERDÉLYI TÖRTÉNET MŰFAJI BESOROLÁSA Romantikus szerelmi regény Álruhás emlékirat: a két főhős tekinthető a szerző alteregóinak; Monumentális freskó-regény Családregény Példázatos nevelődési regény (Abády/ Gyerőfy) Erkölcsi példázat Történelmi regény: Erdély és a Monarchia regénye az utolsó békeévekben az első világháború előtt;

6 INDOKLÁS Bánffy Miklós A magyar politika kritikája (Miért írtam meg az Erdélyi Történetet) című emlékirat-töredékben arról ír, hogy művét a figyelmeztetés szándékával írta: „Azt hittem, hogy ha nem is sokan, de a szellemi élet elitje észreveszi, hogy a trianoni Magyarország mit sem okulva a tragikus múlton, visszajutott ismét ugyanoda, abba a szellemi mocsárba, amiben a világháború előtt élt. [...] hogy a Trianon utáni politika mozgalmai [...] valamint a legitimista és szabad királyválasztó jelszavak helyettesítik most a századforduló közjogi csatakiáltásait, ugyanúgy elkendőzik a magyar közvélemény előtt a valóságot, ugyanúgy csak személyi tusakodások foglalják el a politikusok figyelmét, a polgári társadalom pedig ugyanazt a könnyű farsangot járja, amit 1914 előtt járt.” In: Bánffy Miklós: Emlékeimből. Huszonöt év. Polis, Kolozsvár, 2001.

7 Marius Tabacu mondja azon a aug. végi beszélgetésen a vásárhelyi Teleki Tékában, ahova a Bánffy-trilógia holland (Rebecca Herman), német (Andreas Oplatka) és román fordítóit hívták meg. Az Erdélyi Történet „...egy olyan világról szól, amely tőlünk egy karnyújtásnyira van, mégsem tudunk róla semmit. Magam sem sokat. Látjuk ugyan a kastélyokat, az udvarházakat, de amióta elolvastam a könyvet, más szemmel nézem Kolozsvárt, és átérzek valamit abból, amiről nemigen beszélek. Például a határtalan szomorúságból, ami ebben a könyvben van. És ha én így érzem, akkor mi lehetett annak az embernek a lelkében, aki leírta, hogy a társadalma mekkora tánclépésekben közelít a tragédiához?”

8 A TRILÓGIA RECEPCIÓJA Bánffy regényét terjedelmének, történelmi tablóképeinek, problémafelvetésének köszönhetően Galsworthy Forsyte Sagá-jával (Ligeti Ernő), Balzac Emberi színjáték-ával (Molter Károly), illetve Tolsztoj Háború és béké-jével (Gaál Gábor), vagy Tomaso di Lampedusa Párduc-ával (Joseph Roth) hasonlította össze a kritika. A fordítások által külföldön egyre sikeresebb trilógia világirodalmi kontextusba helyezése révén egyrészt az idegenszerűsége, másrészt emez idegenszerségnek az elfogadási sémái miatt hatnak, azáltal, hogy a világszínvonal képzetet mozgósítják. Az itthoni recepció mind Bánffy korában, mind később elég nehezen fogadta be, és ismerte el a kánon részének az Erdélyi történetet ( és az író egész életművét), máig is sok vitát keltve.

9 A TRILÓGIA BIBLIAI VONATKOZÁSAI Szegedi-Maszák Mihály szerint (Protestáns Szemle) Bánffy eredetiben láthatta a londoni nemzeti képtárban Rembrandt Belsazár lakomáját tematizáló képét. A trilógia kötetcímeinek és mottójának alapjául szolgálhatott a képen ábrázolt, Dániel könyvéből származó bibliai történet.

10 A REGÉNY SZERKEZETE A trilógia három kötetének mindegyike bibliai címet visel, a kötetek mottói Dániel könyvének parafrázisai (Dániel); Nemeskűrty szerint a trilógia szerkesztése mintaszerű, „már-már zenei kompozíció”. Mindhárom regény 6 részből áll és a „fejezetek egy szimfónia tételeinek felépítése szerint követik egymást.” DARABOKRA SZAGGATTATOL I. rész: 4, II. rész: 5, III. rész 3 fejezet,IV. rész: 5, V. rész: 4, VI. rész: 3 fejezet; ÉS HÍJJÁVAL TALÁLTATTÁL I. rész: 5, II. rész: 6, III. rész: 6 fejezet IV. rész: 6, V. rész: 5, VI. rész 6 fejezet MEGSZÁMLÁLTATTÁL I.rész : 5, II.rész: 5, III. rész: 11 fejezetIV. rész: 5. V. rész: 7, VI. rész: 11 fejezet

11 IDŐK ÉS TEREK A mintegy 10 évet átfogó, sok helyszínen bonyolódó történet három élményrétegből épül fel: 1. a szerelmi szál 2. a főúri életmód hatalmas freskója 3. a politikai, gazdasági, társadalmi szál; Az I. kötet: 1904 őszétől 1906 nyaráig; A II. kötet: 1906 őszétől 1909 teléig; A III. kötet 1910 őszétől 1914 nyaráig; a z eltelt 1 év eseményeiről Abády visszaemlékezéseiből szerzünk tudomást. Helyszínek: - zárt terek: pesti kaszinó, országház, erdélyi és anyaországi kastélyok, udvarházak, színházak, báltermek, templomok; - természeti tájak: kalotaszegi havasok, mezőségi és almásmenti tájak, portofinói tengerpart, Velence, svájci gleccserek;

12 Abády Bálint és Uzdy Pálné, Milóthy Adrienn szenvedélyes szerelme; Gyerőfy László szerencsétlen szerelmei A szerelmi szál Rengeteg szereplő portréja, életvitele; Vadászatok, bálok, lakomák, udvarlások, kártyacsaták,politizálások,párbajok,lóversenyek, botrányok; A főúri világ freskója Abády keserű országházi tapasztalatai Kudarcra ítélt gazdaságot és társadalmi csoportok életét jobbító kísérletei; (4) Politikai, gazdasági, társadalmi vonulat

13 Abády magyar-román megbékélési kísérletei kudarcba fulladnak köszönhetően egyrészt a román nemzetiségi kérdést arrogánsan, súlyának nem megfelelően kezelő budapesti kormányoknak, amelyek Erdélyt gyarmatnak tekintik, másrészt a román nemzeti mozgalom vezetőinek, akik a magyarok ellenében, a hatóságokat megkerülve, titokban az osztrák trónörökössel és a Kárpátokon túli románokkal tárgyalnak. A románok tervszerű és igen sajátos honfoglalási módszerei nem zárják ki adott esetben - a cél érdekében - a saját népükhöz tartozó havasi parasztok tönkretételét sem. Íme a (sokat idézett) szövegrészlet: „- Látom, jó szándékkal van a gróf úr, és megtisztelt látogatásával, amihez nem vagyok szokva magyar urak részéről" - mondja Timişan, a román képviselő. „Így hát ezt honorálom, és megmagyarázom önnek. A gróf úr ősei karddal hódítottak, ebből lett a magyar földbirtok. Máma más eszközök vannak. Nekünk szükségünk van birtokos osztályra. (...) Ezt szolgálja a bankunk. Egyéb üzletek mellett nekünk megbízható személyeknek kölcsönt ad, és, igenis, ennek a politikának szolgálatában. Hogy ez a személy csakis román parasztokkal dolgozik, az természetes. Hogy ennek áldozatai vannak, az is természetes. De hát az önök honfoglalásának nem voltak áldozatai? - Nahát! Mi ugyanazt tesszük, csakhogy nem lóháton és nem karddal. Hajrá! Ugye? - Az sokkal dekoratívabb, festőibb! Mert mi, kérem, mi szürke, szerény, modern emberek vagyunk (...) - Ezt így nem mondtam el senkinek. Senkitől nem is fogja hallani. Le is tagadnók, ha szóba jönne (...).”

14 Tisza miniszterelnök tartása, éleslátása sem hoz közösségi önismeretet. „És Tisza fölemelkedik. Sudár, férfias alakja sötéten íródik a mögötte ülő képviselők megvilágított, feléje fordított arcai fölé. Éles, vádoló szavakat mond, elsorolja mindazt, amit végig próbált a parlamenti rend helyreállítására. Semmi sem használ. Elég volt ebből! Mind támadóbb lesz a beszédje - bibliai próféták vádolhattak így! És a sötét jövendölés is elhangzik: - Ha most föl nem eszmél az ország - a kijózanodást, a fölébredést csak egy nagy nemzeti katasztrófa keserű tapasztalatai után érhetjük el." A trilógia befejezésében a tiszai jóslatra válaszol, s a mottóval mintegy keretbe zárja a történetet a háborúba induló Abády látomása az eljövendő világégés következményeiről. „Maga előtt látta azt a nemzedéket, melynek ifjabb szárnyához ő maga is tartozik, az a nemzedék ez, aki ’67 óta nőtt fel, e hosszú békekorszak boldog nyugalmában. Ők vették át a reformkor embereinek örökét. Azokét - Deák, Eötvös, Mikó, Andrássy -, akik a szabadságharc lázálmait átélték és a reá következő elnyomatást; akik tanultak ezen és bölcs mérséklettel tudtak nagy kérdéseket megoldani. Az ő nemzedéke mind jobban eltávolodik ettől az iránytól. Lassacskán csupa fikció lép a valóságok helyébe, önámítás és nagyzolás. (...) Mindenki bűnös ebben, a magyar társadalom minden vezető rétege. Most elpusztul az ország és vele az a nemzedék, aki mindent fontosnak tartott, ami formula, paragrafus vagy frázis. (...) Aki tudatlanságában élt mindannak, ami a nemzetek talpköve: erő, önbírálat és összetartás." A trilógia záró sorai pedig - a mottó kapcsán felidézett - Rembrandt-kép fény-árnyék játékát villantják fel: „A város és a völgy árnyékba borult már. Sötétedett. Csak a nyugati égbolt lángol. Hosszú felhőfoszlányok úsznak rajta. (...) Alattuk tűz, tűz csupa tűz. (...) Akarmazsin égbolt alján lomha, lila, sötét hegyek. - Keményen íródnak oda, összezárkózva, és végigterülnek hosszú testeikkel: a Gyalui-havasok. AMagura is és elnyúlva hátul a Vlegyásza maga. Hosszú oromgerincek lecsapott oldalakkal. Óriási koporsók, népek koporsói. Mozdulatlan fönségükben ott sorakoznak végig a világégés alján."

15 PRÓZAPOÉTIKAI MEGOLDÁSOK Idősík-váltások: a jelen eseményeibe ékelt múltbeli emlékképek; Filmre jellemző „ellenpontozással, párhuzamos – ellentétes montázs alkalmazásával bonyolítja az eseményeket.”(Váradi – Kusztos Györgyi); töredezettség, epizódok burjánzása; (1) Anekdotikusság és karneváli világlátás: a trilógia „anekdotázó humora (...) a nevetés/nevettetés motívumaival és eszközeivel legtöbbször a hétköznapi világ mellett/mögött meghúzódó, egyszerre fenyegető, s mégis groteszk és mulattató „karneváli valóságra”, a valamennyi élőt táncba hívó csontfejű Kaszás állandó mosolyára is utal” (u. ő) (2) Ironikus/groteszk „alulnézet” – biblikus mottó képviselte „felülnézet” tragikus, apokaliptikus távlatai; (3) Festőiség: „micsoda arcképcsarnok!” (Molter), „képzőművészeti eszközökkel készültek” (Bajor A.), csodálatos tájleírások: „ a nézőpont többnyire belső, a látvány általában egy szemhez kapcsolódik” (Szegedi-Maszák M.)

16 ÖSSZEGZÉS Szegedy-Maszák Mihály Baltazár lakomája című tanulmányában gazdagon adatolva kiemeli, hogy a regénycímekben kifejezett bibliai példázat “nemcsak a mágnásokra, de általában a történelmi Magyarországra értendő”, sőt, annál is tágabb horizonton is érvényes üzenetet hordoz: “Dániel könyvének szavai nem kizárólag a történelmi Magyarországra vagy a rövidlátóan politizáló Ballplatzra vonatkoztathatók, de akár az egész földrészre is, melynek államai sorra szegik meg az érvényes szerződéseket. Európa különböző részei nem törekednek a kölcsönös megértésre. Egymást kizáró távlataik viszonyítása teszi az Erdélyi történetet kiemelkedően fontos művé a magyarság önismerete szempontjából.”

17 IRODALOMJEGYZÉK Szegedy-Maszák Mihály: Baltazár lakomája (Szigorú visszapillantás a történelmi Magyarországra) Protestáns Szemle, szám, old. Sőni Pál: Bánffy Miklós írói útja= Bánffy Miklós, Reggeltől estig; Bűvös éjszaka, Bukarest, Kriterion, 1981, Nemeskürty István: A hátsó polcról. Bánffy Miklós: Erdélyi történet, Élet és Irodalom, 1981/39 sz., szeptember 26, 6. Vallasek Júlia: Az elismerés fokozatai: Bánffy Miklós munkássága a második világháború idején, Holmi, 2002, 14. évf. 10. Horváth Gábor: Közelítés Bánffy Miklós Erdélyi Történetéhez, Kritika, 2013, 56. évfolyam, 11. szám, oldal Pomogáts Béla: Bánffy Miklós (1874 – 1950), Helikon, XIX. Évfolyam, május 25, 10 (504) szám Váradi-Kusztos Györgyi: Akárha farsangba indulnának... Bánffy Miklós három művének értelmező olvasása a történeti és kortárs recepció problémafelvetéseinek tükrében, = Értekezés a doktori (Ph.D.) fokozat megszerzése érdekében az irodalomtudomány tudományágában https://dea.lib.unideb.hu/dea/.../vkgy_banffy_ertekezes_titkositott.pdf?...1 https://dea.lib.unideb.hu/dea/.../vkgy_banffy_ertekezes_titkositott.pdf?...1

18 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! VISZONTLÁTÁSRA FEBRUÁRBAN! Akkor majd Csokonai Vitéz Mihály lírájának sokszínűségére fogunk rácsodálkozni.


Letölteni ppt "Gróf Bánffy Miklós szobra Párkányi Raab Péter alkotása Sopronban. Az egykori külügyminisztert karosszékben ülve, idős, öltönyös úrként ábrázolja, kezében."

Hasonló előadás


Google Hirdetések