Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A diasor hatályosítását elvégezte: Dr. Bathó Ferenc (2014.08.15.) KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK III. modul: Általános államháztartási.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A diasor hatályosítását elvégezte: Dr. Bathó Ferenc (2014.08.15.) KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK III. modul: Általános államháztartási."— Előadás másolata:

1 A diasor hatályosítását elvégezte: Dr. Bathó Ferenc ( ) KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK III. modul: Általános államháztartási ismeretek

2 1. fejezet

3 A fejezet az alábbi ismereteket mutatja be:  Az államháztartás helye és szerepe a nemzetgazdaságban.  Az állam felértékelődő szerepe.  Magyarország újjászervezésének területei, programjai.  Állami beavatkozások (intervenciók).  A nemzetgazdaság helyzetét meghatározó fő makrogazdasági tényezők és az államháztartás.

4  Nemzetgazdaság: az ország gazdasági szereplőinek összessége és a köztük lévő kapcsolatok, kölcsönhatások rendszere  Az állam különleges gazdasági szereplő:  Célja a közfeladatok minél színvonalasabb, de hatékony és gazdaságos ellátása.  Közpénzekből gazdálkodik – az államháztartási gazdálkodás szigorú törvényi szabályozása, különösen az Alaptörvény Közpénzek és a Helyi önkormányzatok fejezetei, és hozzájuk kapcsolódó törvények alapján. (Államháztartási, stabilitási, önkormányzati, vagyon tv.-ek)  Gazdasági súlya jelentős (a megtermelt jövedelem jelentős hányadát centralizálja).  Közhatalmi helyzetéből adódóan képes befolyásolni a gazdaságot (szabályozás, ellenőrzés, jövedelem-elvonás – újraelosztás, monetáris politikai ráhatás).

5  A neoliberális piacgazdasági modell tartós válsága.  Felértékelődő állami szerepek a közhatalmi funkciók területén, a dekonjunktúra ciklusok ellensúlyozása, szociális-társadalompolitikai beavatkozások területén.  A gondoskodó állam lényege, a Jó Állam koncepciója.  J. M. Keynes gazdaságfilozófiájának lényege, és reneszánsza 2007-től.  Sikeres fiskális és monetáris politika fordulatra képes magyar államműködés.

6  Új Széchenyi Terv (gazdaságélénkítés, munkahelyteremtés, versenyképesség növelés),  Széll Kálmán Terv (költségvetési stabilitás előmozdítása),  Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program (közigazgatás megújítása). A tervek szervesen illeszkednek az Alaptörvény „Közpénzek” c. fejezetéhez ( cikkek) és a Helyi Önkormányzatok c. fejezethez ( cikkek).

7  Általános beavatkozások  Nemzetközi és EU kötelezettségek teljesítése (pl. befizetések az EU költségvetésébe),  Közbiztonság, védelem (pl. rendvédelem, az ország határainak védelme),  Jogi és intézményi keretrendszer működtetése (pl. igazságszolgáltatás, közigazgatás működtetése),  Az állam gazdasági és pénzügyi tevékenysége (pl. az adók beszedésének kötelme, gazdálkodás szabályainak megalkotása).  Speciális beavatkozások  Egyes vállalkozói csoportok támogatása (pl. kis- és közép vállalk.-ok, agrár támogatások),  Egyes lakossági csoportok támogatása (pl. családtámogatások rendszere, nyugdíjasok kedvezménye),  Válságkezelés állami forrásokból, állami szabályozás és ellenőrzés kiterjesztésével

8  A nemzetgazdaság egészének folyamatai:  Gazdasági növekedés (a makro-jövedelem számbavételének mutatói, növekedési ütem),  Infláció (fogyasztói árindex, antiinflációs politika),  Külgazdasági egyensúly (fizetési mérleg, az ország külföldi adósságállománya).  Az államháztartás jellemzői:  Jövedelem-centralizáció, jövedelem-újraelosztás szintje,  Államháztartási hiány mértéke (GDP max. 3%-a), Magyarország 4. éve teljesíti ezt a követelményt (EDP eljárásból is kikerültünk 2013-ban),  Államadósság mértéke (felhalmozott tartozás; EMU: GDP max. 60%-a).

9 A fejezet áttekintésével az alábbi fogalmakat, összefüggéseket ismertük meg:  Államháztartás és nemzetgazdaság.  Az állam felértékelődő szerepe.  Magyarország újjászervezése, területek, programok.  Intervenciók.  Makrogazdasági tényezők és az államháztartás fő mutatói.

10 Ellenőrző kérdések  Definiálja az államháztartás helyét és szerepét a nemzetgazdaságban!  Az állam felértékelődő szerepe milyen területeken nyilvánul meg Magyarországon és a fejlett piacgazdaságokban?  Magyarország újjászervezésének milyen főbb területeit (terveit) ismeri, melyek a főbb jellemzőik?  Sorolja fel az intervenciók típusait!  Sorolja fel az államháztartást befolyásoló főbb makrogazdasági tényezőket, valamint az államháztartást jellemző mutatószámokat és röviden jellemezze azokat!

11

12 A fejezet az alábbi ismereteket mutatja be:  Az államháztartás összefüggései az állami szervezeti rendszerrel és az Európai Uniós tagsággal.  Az államháztartás fogalma, alrendszerei és belső arányai.  Államháztartási alapelvek, bevételei, kiadásai.  Stabilitási törvény.  Nemzeti vagyongazdálkodás.  Az államháztartás vagyona, a vagyongazdálkodás szabályai.  Kincstári rendszer.  Államadósság kezelése.

13  Államháztartás reformja:  olyan strukturális változások, melyek után megváltozik a költségvetési rendszer működése, hatékonysága, a közszolgáltatások színvonala javul, az Állam hatékonyabban működik.  A reform területei:  Feladatellátás (pl. hatékony, ésszerű és célszerű gazdálkodás az állami vagyonnal, állami tulajdon védelme és arányának erősítése),  Finanszírozás (pl. adórendszer, adósságállomány, kincstári rendszer, külső finanszírozás diverzifikálása),  Management (pl. kontrollrendszer, stratégiai tervezés).

14  Az államháztartás közgazdasági megközelítésben: az államháztartás közfeladatok ellátását finanszírozó gazdálkodási rendszer.  Feladat-megközelítésben minden olyan tevékenység, amely az államháztartás vagyonát hasznosítja, vagy amelyet folyó államháztartási bevételekből finanszíroznak.  Szervezeti megközelítésben az államháztartás azon szervezetek köre, amelyek az államháztartás részét képezik, és amelyekre az államháztartási gazdálkodás szigorú szabályait alkalmazni kell.

15  Az állam és az államháztartás változó szerepei történelmi aspektusból (Adam Smith, Friedrich List, J. M. Keynes, Milton Friedman, 2007-től újjászervezett gazdaságpolitikák kora).  Fiskális politika felértékelődő szerepe, fiskális kényszer.  MNB kivonása a reálszektor- és az ÁHT refinanszírozásából. Jelenlegi változtatási kényszerek, új törekvések az MNB gazdaságpolitikai integrációjának mélyítésére, stratégiai partnerré válására.  A közteherviselésbe bevontak körének szélesítése.

16 Központi alrendszer Önkormányzati alrendszer  az állam,  a központi költségvetési szerv,  a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület,  a köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv.  a helyi önkormányzat,  a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat,  a társulás,  a térségi fejlesztési tanács,  a költségvetési szervek, amelyek irányítója az önkormányzati alrend- szerbe tartozik.

17

18 Éves költségvetés szerinti gazdálkodás  Költségvetés, bevételek-kiadások, költségvetési mérleg  Költségvetés egyenlege Előirányzatokkal való gazdálkodás  Kiadási előirányzatok  Bevételi előirányzatok  Előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás

19  Az alapelvek szerepe  az államháztartáshoz tartozó minden szervezetre vonatkozik a költségvetés tervezési metódusa, végrehajtása a bevételek és kiadások számbavétele, valamint a beszámolás,  egyszerre, egymást erősítve kell érvényre jutniuk.  Érvényesülésük jogszabályi garanciái  a költségvetés készítésével és az elszámolással kapcsolatos eljárási szabályok,  a költségvetés végrehajtásával és a gazdálkodással kapcsolatos szabályok,  a pénzügyi folyamatok számbavételi módját meghatározó szabályok

20  Nyilvánosság elve  A tervezés és elszámolás alapelvei  a költségvetés alapján történő gazdálkodás elve,  a programozás elve,  a teljesség elve,  a valódiság elve,  az egységesség és áttekinthetőség elve,  a globális fedezet elve,  a bruttó elszámolás elve,  a részletezettség elve  A költségvetési források felhasználásának alapelvei  felhasználási kötöttség elve,  közbeszerzési kötelezettség elve,  állami támogatások korlátozásának elve

21 A törvény az alábbi kérdésköröket szabályozza:  az államadósság csökkentése (az államadósság fogalma, számítása, adósságcsökkentés, az államadósság keletkezését és növekedését korlátozó szabályok),  Államadósság Kezelő Központ (az Államadósság Kezelő Központ jogállása, feladatai),  Költségvetési Tanács (tagjai, feladata, hatásköre, működésének szabályai, szerepe az államadósság mértékének vizsgálatában),  a közteherviselés alapvető szabályai,  a nyugdíjrendszer alapvető szabályai.

22 22 Közhatalmi bevételek (fizetési kötelezettségek) Magánjogi bevételek Adó jellegű bevételek Díjjellegű bevételek Szankció jellegű bevételek A közhatalmi bevételek beszedése: 1.Nemzeti Adó- és Vámhivatal (állami adóhatóság) 2.Települési önkormányzat jegyzője (önkormányzati adóhatóság) Közbevételek Alkotmányos alapja: közteherviselés. Szabályozási garanciák! Tulajdonosi bevételek, pl. koncessziós szerződésekből eredő bevételek, vagyonhasznosítás bevételei, osztalék- és kamatbevételek.

23  ÁLLAMI MŰKÖDÉSI FUNKCIÓK  JÓLÉTI FUNKCIÓ  GAZDASÁGI FUNKCIÓ  ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE

24  Csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett.  Átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható.  Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek önállóan és felelősen gazdálkodnak a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint.

25  A nemzeti vagyon  rendeltetésének megfelelő,  az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó,  elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges,  egységes elveken alapuló,  átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése.  További vagyongazdálkodási feladat a nemzeti vagyon  értékének megőrzése, állagának védelme,  a nemzeti vagyon körének bővítése,  értéknövelő használata, hasznosítása, valamint  az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése.

26 Az államháztartás vagyona Állami vagyon Köztestületi vagyon Helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok vagyona Társadalom- biztosítás vagyona

27 Az állami vagyon feletti jogokat és kötelezettségeket a Magyar Állam nevében az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (MNV Zrt.) és a Miniszterelnökséget vezető miniszter (MFB Zrt.) gyakorolja:  a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,  a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., illetve  tulajdonosi joggyakorló szervezet útján.

28 Centralizált pénzgazdálkodás a központi alrendszerben  Jellemzői, főbb funkciói:  állami feladatok finanszírozása, az ezzel kapcsolatos fizetési műveletek lebonyolítása;  nettó finanszírozást végez, központi alrendszer és a helyi önkormányzatok pénzügyi kapcsolatában meghatározó szerepe van;  az ÁH jövedelmek hatékonyabb elosztására törekszik;  törzskönyvi nyilvántartást vezet.  Szervezete:  Magyar Államkincstár,  Államadósság Kezelő Központ Zrt.  Kincstári ügyfelek:  Kincstári kör,  Kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok.

29  Központi szereplője: Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság (ÁKK Zrt.).  Az ÁKK Zrt. főbb funkciói:  az államadósság-kezelési stratégia kidolgozása;  az állami költségvetés fizetőképességének fenntartása;  az államadósság és az államháztartási hiány finanszírozása;  az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezelése.

30 A fejezet áttekintésével az alábbi fogalmakat, összefüggéseket ismertük meg:  Államháztartás fogalma és rendszere.  Államháztartási alapelvek.  Stabilitási törvény.  Államháztartás bevételei és kiadásai.  Nemzeti vagyongazdálkodás.  Kincstári rendszer.  Államadósság kezelése.

31 Ellenőrző kérdések:  Határozza meg az államháztartás fogalmát a különböző megközelítések alapján!  Mutassa be az államháztartást meghatározó alapelveket!  Mutassa be az államháztartás kiadásait és bevételeit!  Határozza meg a nemzeti vagyon fogalmát és mutassa be a nemzeti vagyonnal történő gazdálkodáshoz kapcsolódó alapelveket!  Mutassa be a kincstári rendszer rendeltetését és szervezetrendszerét!

32

33 A fejezet az alábbi ismereteket mutatja be:  A központi költségvetés főbb bevételei és kiadásai.  A központi költségvetés szerkezeti rendje.  A Költségvetési ciklus.  A társadalombiztosítási alapok működésének jellemzői.  Az elkülönített állami pénzalapok működése.

34 A költségvetés főbb bevételei:  A gazdálkodó szervezetek befizetései (társasági adó, pénzügyi szervezetek különadója, egyszerűsített vállalkozási adó stb.)  Fogyasztáshoz kapcsolt adók (ÁFA, jövedéki adó, regisztrációs adó, pénzügyi tranzakció illeték stb.)  Lakossági befizetések (személyi jövedelemadó, illetékek, gépjárműadó stb.)  Költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei  Befizetések az államháztartás alrendszereiből  Egyéb bevételek

35 A költségvetés főbb kiadásai:  Egyedi és normatív, szociálpolitikai menetdíj, lakásépítési támogatások  Nemzeti család és szociálpolitikai alap  Költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai  Államháztartás alrendszereinek támogatása  Adósságszolgálat  Egyéb kiadások  Tartalékok

36 FEJEZETEK (fejezetrend) Szervezeti fejezetek (államhatalmi szervek, minisztériumok, kivételesen központi államigazgatási szervek, testületek) Funkcionális fejezetek pl. a helyi önkormányzatok támogatásai CÍMEK (címrend) Szervezeti címek (egy-egy költségvetési szerv, további bontásaként esetenként alcím) Funkcionális címek (további bontásuk: alcím, azon belül jogcímcsoportok, esetenként további tagolásként jogcímek) ELŐIRÁNYZAT- CSOPORTOK 1. Működési költségvetés, 2. Felhalmozási költségvetés, 3. Kölcsönök, 4. Egyéb speciális célú előirányzatok KIEMELT ELŐIRÁNYZATOK Működési költségvetésen belül pl. személyi juttatások, dologi kiadások. Felhalmozási költségvetésen belül: pl. felújítások

37 SZAKASZ IDŐBELI ELHELYEZÉS FŐBB FELELŐSÖKFELADATOK Döntés- előkészítés Április-szeptember Fejezeti irányító szerv, államháztartásért felelős miniszter, Kormány, Költségvetési Tanács Költségvetési egyenleg cél, tervezés, törvényjavaslat Döntés Október- december Állami Számvevőszék, Költségvetési Tanács, Országgyűlés A törvény megvitatása, törvény elfogadás Végrehajtás A költségvetési év Kormány, fejezeti irányító szerv, költségvetési szervek Kincstári és elemi költségvetések készítése, előirányzatok teljesítése Ellenőrzés Költségvetési évet követő év Kormány, Állami Számvevőszék, Országgyűlés Zárszámadási törvény előkészítése, elfogadása

38  Társadalmi közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszer.  Működési elvei: biztosítási elv, szolidaritási elv.  Alapszerű gazdálkodás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap.  Bevételi oldalon: szociális hozzájárulási adó és járulékok, hozzájárulások.  Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség (az alapok céljaihoz kapcsolódó kiadások).  Mögöttes állami felelősség.  TB igazgatási szervek: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Országos Egészségbiztosítási Pénztár.

39  Fogalma: az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé.  Törvényi létesítési feltételek: kizárólagos országgyűlési hatáskör, az alap rendeltetése, bevételi források, teljesíthető kiadások, felelős miniszter  Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások, egyes alapoknál önkéntes befizetések (adományok, segélyek)  Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség  Jelenleg működő alapok: Nemzeti Földalap, Nemzeti Foglalkoztatási Alap, Bethlen Gábor Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, Nemzeti Kulturális Alap, Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

40 A fejezet áttekintésével az alábbi fogalmakat, összefüggéseket ismertük meg:  A központi költségvetés főbb bevételei és kiadásai.  A központi költségvetés szerkezeti rendje (fejezetek, címek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok).  A Költségvetési ciklus szakaszai.  A társadalombiztosítási alapok.  Az elkülönített állami pénzalapok.

41 Ellenőrző kérdések:  Mutassa be a központi költségvetési alrendszer bevételeit és kiadásait!  Mutassa be a Költségvetési ciklus szakaszait!  Kikre terjed ki a társadalombiztosítási jogviszony?  Elkülönített állami pénzalapok létrehozásának melyek a szabályai?  Sorolja fel az alapokat és indokolja feladatainak szükségességét!

42

43 A fejezet az alábbi ismereteket mutatja be:  Az önkormányzatok gazdasági önállóságának alkotmányos alapjai.  Az önkormányzatok vagyona.  A helyi önkormányzatok bevételei.  Költségvetési ciklus.

44 Az Alaptörvény 32. cikke szerint a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvényi keretek között:  rendeletet alkothat, határozatot hozhat, önállóan igazgathat, meghatározhatja szervezeti és működési rendjét;  gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat;  meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik;  e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat;  dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről.

45 VAGYONELEMEK: ingatlanok, ingók, vagyoni értékű jogok. I. Önkormányzati törzsvagyon  Körét az Ötv., más törvény, és az önkormányzat rendelete határozza meg, közvetlenül kötelező önkormányzati feladat ellátását vagy közhatalom gyakorlását szolgálja:  forgalomképtelen vagyontárgyak (pl. közutak, közterek),  korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak (pl. középületek, közművek). II. Forgalomképes önkormányzati vagyon  Hasznosítása alapvetően önkormányzati döntés alapján.  Vállalkozásban való részvétel korlátai (!)

46 I.SAJÁT BEVÉTELEK  helyi adók;  díjak;  bírságok;  vállalkozásból, az önkormányzati vagyon hasznosításából, hozadékából származó bevételek (nyereség, osztalék, kamat);  önkormányzati vagyon értékesítéséből származó bevételek; átvett pénzeszköz;  egyéb bevételek.

47 II.ÁTENGEDETT KÖZPONTI BEVÉTELEK  Gépjárműadó 40%-a, a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírság, pótlék stb. 100%-a,  termőföld bérbeadásából származó személyi jövedelemadó,  az önkormányzatot megillető egyéb bevételek.

48 III.ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁSOK, TÁMOGATÁSOK  általános működési és ágazati feladatainak támogatása (Általános működés, gyermekétkeztetés, szociális és gyermekjóléti támogatás, kulturális feladatok támogatása);  központosított előirányzatokból;  működőképesség megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások;  vis major támogatás.

49  A költségvetés előkészítése  költségvetési koncepció  költségvetési tervezet elkészítése  költségvetési egyeztetések  A költségvetési döntés  a költségvetés tartalmi elemei  A költségvetés végrehajtása  helyi önkormányzati költségvetési szervek  A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése  zárszámadási rendelet elfogadása (költségvetési beszámoló)

50 A fejezet áttekintésével az alábbi fogalmakat, összefüggéseket ismertük meg:  Az önkormányzatok gazdasági önállóságának alkotmányos alapjai az Alaptörvény 32. cikke szerint.  Az önkormányzatok vagyona, vagyonelemek.  A helyi önkormányzatok bevételei (saját bevételek, átengedett központi bevételek, állami hozzájárulások, támogatások).  Költségvetési ciklus szakaszai.

51 Ellenőrző kérdések:  Határozza meg az önkormányzati törzsvagyon, valamint a forgalomképes önkormányzati vagyon fogalmát!  Sorolja fel és ismertesse röviden a helyi önkormányzatok főbb bevételi forráscsoportjait!  Mutassa be az önkormányzati költségvetés tervezésének, illetve elfogadásának menetét!

52

53 A fejezet az alábbi ismereteket mutatja be:  A költségvetési szerv fogalmi ismérvei  A költségvetési szerv alapítására jogosultak  Költségvetési szerv alapításának főbb szabályai, tevékenysége, bevételei, kiadásai, gazdálkodásának jellemzői  A költségvetési szervek típusai, irányítása, felügyelete, átalakítása, megszüntetése  A költségvetés végrehajtásának egymásra épülő folyamatai  Költségvetési beszámolás

54 Az államháztartás részét képező, az Áht. szerint nyilvántartásba vett jogi személy, amely  jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, önkormányzati feladatokat (közfeladat)  közérdekből,  alaptevékenységként,  haszonszerzési cél nélkül,  jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján,  jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett,  az alapító okiratban megjelölt működési körben,  közfeladat-ellátási kötelezettséggel,  a költségvetéséből gazdálkodva végez,  gazdálkodásáról számviteli beszámolót készít (2014-től részben eredményszemléletűt).

55 Alapításra jogosultKöltségvetési szerv típusa Országgyűlés, Kormány, miniszter központi költségvetési szerv, tb. költségvetési szerv helyi önkormányzat, helyi önkormányzati költségvetési szerv országos nemzetiségi önkormányzat (társulás) országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv települési, v. területi nemzetiségi önkormányzat (társulás) helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv Köztestület (külön tv. alapján) köztestületi költségvetési szerv A költségvetési szerv alapítására jogosultak

56  A létrehozásról jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni.  Az alapító okiratot az alapító szerv adja ki. (minisztérium, kormányhivatal kivételével)  Az alapító okirat kötelező tartalmát törvény,rendelet (Áh t,Ávr. ) írja elő.  A költségvetési szerv a nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre (főszabály szerint).  A költségvetési szervekről a Magyar Államkincstár vezet nyilvántartást ( törzskönyvi nyilvántartás ).

57 ALAPÍTÁS (államháztartásban elfoglalt hely) KINCSTÁRI RENDSZERHEZ VALÓ VISZONY Gazdasági szervezettel rendelkező-nem rendelkező Központi költségvetési szerv Gazdasági szervezettel rendelkező-nem rendelkező Országos nemzetiségi önkormányzati ktgv. szerv Gazdasági szervezettel rendelkező-nem rendelkező Helyi nemzetiségi önkormányzati ktgv. szerv Kincstári körön kívüli Gazdasági szervezettel rendelkező-nem rendelkező Helyi önkormányzati költségvetési szerv Köztestületi költségvetési szerv

58 Irányítási jogosultságok  Alapítói jogok gyakorlása,  Vezető kinevezése, felmentése, munkáltatói jogok gyakorlása,  Gazdasági vezető kinevezése, felmentése, díjazásának megállapítása,  A költségvetési szerv tevékenységének ellenőrzése,  A fejezetet irányító szerv külön törvényben meghatározott, az működéssel, gazdálkodással kapcsolatos jogainak gyakorlása,  Jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés,  Jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása,  Egyedi utasítás adása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására. A félkövér betűvel szedett jogosultságok a felügyeleti szerv jogosultságai körébe nem tartoznak!

59  Az átalakításról, vagy a megszüntetésről jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni. Jogosult: alapító szerv.  Az átalakítás történhet:  egyesítéssel (beolvadás, vagy összeolvadás),  szétválasztással (különválás, vagy kiválás)  Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabályban (határozatban) rendelkezni kell:  a megszűnő költségvetési szerv valamennyi közfeladatának jövőbeni ellátásáról,  valamennyi jogáról és kötelezettségéről,  meg kell jelölni azt a naptári napot ameddig, vagy azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan, és azon kört, mértéket, amelyre kiterjedően a költségvetési szerv utoljára kötelezettséget vállalhat.  A költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásból való törléssel, a törlés napján szűnik meg.

60  Közfeladat-ellátási kötelezettség  A feladatellátás belső rendje, módja: SZMSZ, ügyrendek.  Alaptevékenység: a létrehozásáról rendelkező jogszabályban (határozatban) és az alapító okiratban a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott közhatalmi vagy közszolgáltató tevékenység.  Vállalkozási tevékenység: az alaptevékenységétől eltérő, rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató, értékesítő tevékenység. (Korlátozott)  Működés, feladatellátás rendszeres felülvizsgálata. (irányító szerv)

61  Gazdálkodásuk alapdokumentuma: az irányító szerv által jóváhagyott elemi költségvetés.  Tartalma:  kiadások, bevételek és támogatások kiemelt előirányzatokon belül tételenként és szak-feladatrend szerinti tevékenységenként részletezve,  személyi juttatásainak és létszámának összetételét,  Szak-feladatrend szerinti mutatók állománya és értékei.  Működésükkel, gazdálkodásukkal szembeni alapvető követelmények:  Gazdaságosság (az erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás, ráfordítás a lehető legkisebb legyen)  Hatékonyság (a nyújtott szolgáltatás, ellátott feladat értéke, vagy bevétele a lehető legnagyobb mértékben haladja meg a felhasznált erőforrások kiadásait/ráfordításait)  Eredményesség (a kitűzött célok teljesüljenek, a feladat tervezett és tényleges hatása között a lehető legkisebb eltérés legyen, vagy a tényleges hatás kedvezőbb legyen a tervezettnél)

62  A költségvetési szerv bevételei  Tárgyévi költségvetési bevételek: támogatás, támogatásértékű bevétel, közhatalmi bevétel, átvett pénzeszköz, egyéb működési és felhalmozási célú bevétel, vállalkozási tevékenység bevételei, átvett maradvány.  Korábbi években képződött, felhasználásra jóváhagyott tartalék igénybevétele (alaptevékenységhez kapcsolódóan önkormányzatoknál pénzmaradvány, kincstári körben előirányzat-maradvány (kötelezettség-vállalással terhelt, nem terhelt), valamint a vállalkozási maradvány) - pénzforgalom nélküli bevételnek minősül.  A költségvetési szerv kiadásai  Működési kiadások: személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások (készletbeszerzések, szolgáltatások kiadásai), egyéb folyó kiadások.  Felhalmozási kiadások: intézményi beruházási kiadások, felújítások.

63 KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS TELJESÍTÉS (átadás/átvétel) ÉRVÉNYESÍTÉS UTALVÁNYOZÁS Költségvetési szerv vezetőjének jogköre (átruházható), érvényességi kelléke: ellenjegyzés. A pénzügyi teljesítés elrendelése. Költségvetési szerv vezetőjének jogköre (átruházható), érvényességi kelléke: ellenjegyzés. Összegszerűség, fedezet megléte, gazdálkodási, számviteli szabályok betartásának ellenőrzése. Belső szabályzatban kell rögzíteni mely esetekben és kinek kötelező igazolni szakmai szempontból a teljesítést. Szigorú összeférhetetlenségi szabályok vannak az egyes jogkörök gyakorlói vonatkozásában!

64  A költségvetési beszámolás célja: a költségvetési szerv gazdálkodásáról információt nyújtani a költségvetési szerv vezetői, az irányító szerv, valamint az ellenőrző szervek részére.  Féléves beszámoló  június 30-i fordulónapra készül,  tartalma: pénzforgalmi jelentés, pénzforgalom egyeztetése,  a költségvetés I. félévi teljesüléséről szolgáltat információt  Éves költségvetési beszámoló  december 31-i fordulónapra készül,  tartalma: könyvviteli mérleg, pénzforgalmi jelentés, maradvány-kimutatások, kiegészítő melléklet (számszaki és szöveges rész),  a költségvetés végrehajtásáról és a vagyon alakulásáról ad információt.

65 A fejezet áttekintésével az alábbi fogalmakat, összefüggéseket ismertük meg:  A költségvetési szerv fogalma  A költségvetési szerv alapítására jogosultak  A költségvetési szerv alapítása, tevékenysége, bevételei, kiadásai, gazdálkodása  A költségvetési szervek típusai, irányítása, felügyelete, átalakítása, megszüntetése  A költségvetés végrehajtásának folyamatai, költségvetési beszámolás

66 Ellenőrző kérdések:  Mit nevezünk költségvetési szervnek?  Kik jogosultak költségvetési szervek alapítására?  Sorolja fel a költségvetési szervek bevételi és kiadási főbb jogcímeit!  Melyek a költségvetési szervek irányítási és felügyeleti főbb szabályai?  Ismertesse a költségvetési szervek beszámolási kötelezettségének alapvető szabályait!

67

68 A fejezet az alábbi ismereteket mutatja be:  Az államháztartási kontroll célja és rendszere  ÁSZ  KEHI  Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság  MÁK  A helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzése

69 „Az államháztartási kontroll alapvető célja számot adni arról, hogy az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal szabályszerűen, szabályozottan, gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen gazdálkodnak-e.”  Az államháztartási kontroll kiterjed  a pénzgazdálkodásra és a vagyongazdálkodásra,  a jogszerűségre, a szabályozottságra, a gazdaságosságra, a hatékonyságra, valamint az eredményességre.  Az államháztartási kontroll feladata  a hatékony gazdálkodás segítése,  a vezetők munkájának segítése,  a szabálytalanságok, hiányosságok feltárása a közfeladat- ellátás javítása érdekében.

70  Külső ellenőrzés  Számvevőszéki ellenőrzés  Független könyvvizsgálat  KEHI  Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság  Belső kontrollrendszer  FEUVE  Belső ellenőrzés Szervezeten belüli Irányító szerv által ellátott

71  Ellenőrzési tevékenysége során minden más szervezettől független.  Általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését.  Az ellenőrzési tapasztalatain alapuló megállapításaival, javaslataival, tanácsaival segíti az Országgyűlést, annak bizottságait, és az ellenőrzött szervezetek munkáját, amellyel elősegíti a jól irányított állam működését.

72 A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzési jogköre kiterjed:  a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére;  a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és a központi költségvetési szervek kormányzati ellenőrzésére;  a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a térségi fejlesztési tanácsoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások és az említett szervezetek részére meghatározott célra ingyenesen juttatott állami vagyon felhasználásának ellenőrzésére;  egyéb, az államháztartásról szóló törvényben meghatározott szervezetek és gazdálkodási folyamatok ellenőrzésére.

73  Ellenőrzési jogköre kiterjed a kormányrendeletben meghatározott forrásokból nyújtott költségvetési támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzésekre:  a lebonyolításban érintett szervezeteknél,  a kedvezményezetteknél, és  a költségvetési támogatásokkal összefüggésben megvalósított beszerzésekre, az ezekre kötött szerződések teljesítésének vizsgálatára, ebben a vonatkozásban azon szerződő felekre is, amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, vagy abban közreműködnek.

74 Ellenőrzési jogköröket is gyakorol:  a költségvetési hozzájárulásokhoz,  a támogatásokhoz (a központi költségvetésből az önkormányzati alrendszer számára nyújtott normatív hozzájárulások) kapcsolódóan.

75  Állami Számvevőszék  Könyvvizsgálat – januártól nem kötelező.  Kincstári ellenőrzés (központi költségvetési hozzájárulások igénylésének jogossága, felhasználásuk szabályszerűsége)  Pénzügyi bizottság (2000 fő feletti lélekszámú települések esetében kötelező)  Belső kontrollrendszer (kialakítása, működtetése a jegyző feladata)  FEUVE  Belső ellenőrzés

76  Támogatások ellenőrzése A támogatási szerződésekben ki kell kötni az illetékes ellenőrző szervek (EU ellenőrző szervek, a kormány és a fejezetek ellenőrzési szervei, a Kincstár, illetve az irányító hatóságok és kifizető hatóságok ) képviselőinek ellenőrzési jogosultságát, valamint a kötelezettségek megszegése esetén alkalmazandó szankciókat.  Az adók és más befizetések ellenőrzése Az adóhatóság, illetve a más bevételek beszedéséért felelős hatóság az államháztartást illető fizetési kötelezettségek vonatkozásában ellenőrzi az adózással és más befizetésekkel, továbbá a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok megtartását.

77 A fejezet áttekintésével az alábbi fogalmakat, összefüggéseket ismertük meg:  Az államháztartási kontroll célja és rendszere (külső és belső)  ÁSZ általános hatásköre  KEHI ellenőrzési jogkörei  Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság ellenőrzési jogkörei  MÁK ellenőrzési jogkörei  A helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzése

78 Ellenőrző kérdések:  Az államháztartás ellenőrzésének milyen szintjeit ismeri?  Mutassa be az államháztartás belső kontrollrendszerét!  Ismertesse az Állami Számvevőszék függetlenségének garanciáit!  Hasonlítsa össze – az ellenőrzést végző szerv jogállására és az ellenőrzés terjedelmére figyelemmel - a számvevőszéki ellenőrzést és a kormányzati ellenőrzést!  Ismertesse a MÁK ellenőrzési jogköreit!  Ismertesse a helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzésére szolgáló eszközöket!

79 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "A diasor hatályosítását elvégezte: Dr. Bathó Ferenc (2014.08.15.) KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK III. modul: Általános államháztartási."

Hasonló előadás


Google Hirdetések