Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A politikai gondolkodás kezdetei (II.) 1. Az utópia a politikai gondolkodásban “Talán dünnyögj egy új mesét, fasiszta kommunizmusét” (József Attila) 2.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A politikai gondolkodás kezdetei (II.) 1. Az utópia a politikai gondolkodásban “Talán dünnyögj egy új mesét, fasiszta kommunizmusét” (József Attila) 2."— Előadás másolata:

1 A politikai gondolkodás kezdetei (II.) 1. Az utópia a politikai gondolkodásban “Talán dünnyögj egy új mesét, fasiszta kommunizmusét” (József Attila) 2. A hatalommegosztás doktrínájának megjelenése Dr. Tonk Márton egyetemi tanár Az európai politikai gondolkodás története I.

2 2 Platón és az utópia /I. Platón (Kr. e ) A politikatudomány története Platónnal kezdődik, művei: Állam, Államférfi, Törvények Megjegyzések a platóni életműhöz: corpus platonicum, Stephanus-számok (dialógus, Strauss, önálló gondolkodás) Politikaelméleti kiindulópont = metafizikai premissza: különbségtétel: a távolról sem tökéletes látszat-világ és tökéletes autentikus világ között (minta-utánzat) – ideák világa (vö. a görög gondolkodás sajátossága) Következmény - politikaelméletében is különválasztja: a)ideális állam – tökéletes(pozitív utópia!) b)valóságban lehetséges államformák – nem tökéletes

3 3

4 4 Platón és az utópia /II. Mi a politikai utópia? Utópia (görög): „nem” (ou) + „hely” (toposz) = „seholsem” vagy „sehol-hely” Hasonlóság: utopia - eutopia (eu+toposz = jó hely) „Idilli”, „paradicsomi” természeti / társadalmi / politikai állapotok = „utópikus” állapot (pl. „aranykor”, „világbéke”) Utópia – megtagadott jelen elemeiből építkezik; a jelenkori valóság „alkatrészei” mintegy „megszüntetve megörződnek” Társadalmi/politikai utópia: összekapcsolódik az aktuális és az eljövendő, az utópia politikailag mondanivalót takar, cselekvési alternatívákat mutat fel (társadalmi/politikai változások!) vö.: Mannheim: utópia az az eszme, amely átalakítja a létviszonyokat; ez mindig utólag válik világossá! követk.: Valamely eszme utópikus jellege nem állapítható meg egyetemes érvénnyel! (eszme tartalma vs. történeti „szerepe”)

5 Platón és az utópia /III. Pozitív és negatív utópia Hagyományosan: utópia = pozitív értékek Pozitív utópia – vízió arról, hogy az elfajzott jelennel szemben milyen ígéretes lehet a jövő De: XX. századtól „negatív” utópiák! (Orwell – Állatfarm; 1984, Huxley – Szép új világ; filmek: Mad Max, Postman, Waterworld, Day After Tomorrow, Brazil, I Am Legend, 2012, Eli’s Book, The Road, stb. – „apokaliptikus” víziók) Negatív utópia – vízió arról, hogy a jelenből következően milyen elfajzott lehet a jövő Példák „pozitív” utópiákra: Platón államutópiája, Thomas Morus (Utópia szigete), Campanella (Napváros), Francis Bacon (Új Atlantisz), stb. 5

6 6

7 7

8 8

9 9

10 10 Platón államutópiája /IV. Az ideális állam (jellemzők) 3 „társadalmi osztály” – őrök és vezetők szintjén: nő- és gyermekközösség az osztályok nem, vagy csupán kivételes esetben átjárhatóak! az erény (az igazságosság, bölcsesség, bátorság és mértékletesség) uralma a hatalom, a politika és a filozófia egybeesése kormányzója a filozófus, aki bölcsessége (tudása) révén ismeri a helyeset és a jót (vö. belátás - noézisz, tudás és etika egybeesése, etikai racionalizmus) következésképpen a kormányzó (archón) törvényhozóvá (nomothetész) válik, hisz helyzete és az őrök révén elő is írhatja a jót és a helyeset hatások: egyiptomi kasztrendszer, Spárta társ.-pol.-i rendje

11 11 Platón államutópiája /V. Konklúzió 1: Az ideális állam = erény és igazságosság „színtere” De: lehet hogy valóban „színtere”? erénytelenség politikai szerepe, ellentmondás!!! „Az állam érdekében elkövetett hazugság megengedett”, „arany hazugság” (Platón) – pl. eugenika Állami célok érdekét szolgáló „erénytelenség” (pl. megtévesztés) jogos (Platón) Konklúzió 2: Bűn, erkölcstelenség = a politikai cselekvés alaptermészete?

12 12 Platón államutópiája /VI. Platón és az „ideális állam” gyakorlatba ültetése: az Állam megírása idején I. Dionüsziosz udvarában (Szirakúza) próbálta gyakorlatba ültetni utópiáját; eredmény: csőd az Államférfi keletkezésének idején II. Dionüszösz udvarában (Szirakúza) próbálta ismét életbe léptetni az „utópiát”; eredmény: ismét csőd konklúzió (1): a keserű gyakorlati tapasztalatok hatására a kései Törvények már nem csak a filozófusokra, hanem a jogra bízzák az állam vezetését (egyén – törvény) konklúzió (2): politikaelmélet és politika között sokszor áthidalhatatlan szakadék húzódik. Kétféle viszonyulás: a) az elmélet ne legyen „utópia” b) „ha a tények nem felelnek meg az elméletileg helyesnek, akkor annál rosszabb a tényeknek” (Fichte)

13 És mégis van „Sehol-hely”… 13

14 14 Kötelező könyvészet Bayer József: A politikai gondolkodás története. Osiris Kiadó, Budapest, Bayer József: Platón államutópiája. In: A politikai gondolkodás története. Osiris Kiadó, Budapest, Németh György: A görög polisvilág államai. In: Zsarnokok utópiája. Atlantisz Kiadó, Platón: Állam. In: Platón összes művei II. Európa Kiadó, Budapest, d-473e, 514a-518a, 543a-545c, 557a-558c. 1 db. film a negatív utópiáknál felsoroltak közül Ajánlott könyvészet Taylor, A.E.: Platón. Osiris Kiadó, Budapest, Platón: Állam. In: Platón összes művei II. Európa Kiadó, Budapest, Platón: Törvények. VII. könyv. In: Platón összes művei II. Európa Kiadó, Budapest, Strauss, Leo: On Classical Political Philosophy. In: Uő.: What is Political Philosophy? The University of Chicago Press, Chicago-London, Strauss, Leo – Cropsey, Joseph (szerk.): A politikai filozófia története I. Európa Kiadó, Budapest,

15 15 Arisztotelész politikai gondolkodása / I. Arisztotelész (Kr. e ) A politikatudomány „megalapítójának” tekintjük, Sztageirában született (Görögország, Kalkidiké-félsziget) Húsz évig volt Platón Akadémiájának tagja – „szeretem Platónt, de nála is jobban az igazságot” (kritika: valóság „megkettőzése”) Alexandrosz (Nagy Sándor) makedón császár nevelője (utazások Európában és Ázsiában) Az athéni Lükeion megalapítója („akadémia”, „peripatetikus iskola”) A „demokrácia ellenségeként” perbe fogják (államtudományi tanok, makedón „kapcsolat”?), a halálos ítélet lehetősége elől Athénből Eubóiába menekül, itt is hal meg – „Athénnek ne legyen alkalma ismét vétkezni a filozófia ellen” Enciklopédikus gondolkodó, politikatudományi főműve: Politika

16 16 Arisztotelész politikai gondolkodása / II. A Politika (gör. Politiké, „a polis dolgairól”) a pol. gond. tört. egyik legnagyobb hatású alkotása Keletkezéstörténete: a)A Lükeionban 158 görög városállam alkotmányát gyűjtötték össze, elemzés céljából, a Politikát alkotó előadások ezek értelmezésén alapulnak (ezen alkotmányok közül csak az athéni maradt fent) b)A Lükeion módszere: induktív, empirikus és historikus (szemben az Akadémiával, mely idealista és deduktív) c)Kiindulópontja: melyik és milyen az az állami berendezkedés, amelyik a legjobb emberi életmódot biztosítja? Melyik a legjobb államforma?

17 17 Arisztotelész politikai gondolkodása / III. Arisztotelész politikaelmélete nagy hatást gyakorolt a politikai gondolkodásra: államformák osztályozása, harmonikus egyensúly elve („középosztály”), hatalommegosztás, „kevert államformák” („politeia”) Mindmáig érvényes a politikai közösség mibenléte és az egyén jóléte közötti szoros kapcsolat gondolata (közjó) Első ízben fogalmazza meg, hogy az állampolgárok aktív résztvevői kell legyenek a politikai életnek

18 18 Arisztotelész politikai gondolkodása / IV. A JÓ ÁLLAM (5 tézisben): 1. Államforma: politeia – középosztály uralma boldog az az állam, melynek nagy a középosztálya ők jelentik a stabilitás garanciáját 2. Fenntartásához önmagában elegendő – autarkeia 3. Az autarkeia biztosítása végett a népességnek, illetve a földterületnek bizonyos minimumával rendelkezik 4. Célja tagjainak boldogsága és java – közérdek, közjó 5. Belső felépítését tekintve tanácskozó, igazságszolgáltató és végrehajtó szervekre oszlik - „hatalommegosztás-elve”: - tanácskozó rész: törvényhozás és külpolitika - végrehajtó hatalom: törvények érvényre juttatása - bírói hatalom: döntéshozatal a vitás ügyekben

19 19 A hatalommegosztásról Hatalommegosztás elve „Hogy a hatalommal ne lehessen visszaélni, ahhoz az kell, hogy a dolgok helyes elrendezése folytán a hatalom szabjon határt a hatalomnak.” – Montesquieu ( ) - Célja: az állampolgári szabadság (jogok) biztosítása és garantálása Háromféle (+2?) hatalom: + EGYENSÚLY! Törvényhozó hatalom Végrehajtó hatalom Bírói hatalom (Média) – hatalmi intézmény? („public watchdog”, „nyilvánosság őrkutyája”) (Civil társadalom) – hatalmi intézmény? (szervezett, független, befolyásol) a) Közvetlen politikai cselekvés lehetősége („hatalmi intézmény”) b) Kontrollmechanizmus (egymás politikai cselekvésére nézve) c) Működést az alkotmány és a törvények biztosítanak (garanciák!) Hatalommegosztás ≠ állami egység és szuverenitás felbomlása

20 20 HÁROM ÁLLAMI FUNKCIÓ HÁROM ÁLLAMI SZERVEZETREND- SZER/HATALMI ÁG döntéshozatal törvényhozás „szervezetrendszere” döntések végrehajtása végrehajtás szervezetrendszere „vitás” ügyek eldöntéseigazságszolgáltatás szervezetrendszere

21 Elvek Államhatalmi ágak megosztásának elve = három államhatalmi ág Államhatalmi ágak egyensúlyának az elve = azonos „erőt” képvisel a három hatalmi ág Modern államok = államhatalmi ellensúlyok rendszerében való kormányzás bővül a klasszikus hármas felosztá s! 21

22 Példák a hatalommegosztás (hatalmi ellensúlyok) intézményrendszerére 22 1.Törvényhozó hatalom – Parlament / Országgyűlés 2.Végrehajtó hatalom - Kormány 3.Igazságszolgáltató hatalom – Bírósági szervezetrendszer (törvényszék, bíróság, ügyészség, stb.) 4.Köztársasági elnök (semleges hatalmi ág) 5.Alkotmánybíróság (független) Parlamenthez kapcsolódó ellensúlyok - példák: Állampolgári jogok országgyűlési biztosa Nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa Oktatási jogok biztosa Kontroll-mechanizmusok (intézmények): alkotmánybíróság, ombudsman (bármely állami szervnél történő kivizsgálás joga) Gazdasági ellensúlyok pl.: Nemzeti Bank; Állami Számvevőszék; Gazdasági Versenyhivatal; stb.

23 23 Amerikai Egyesült Államok alkotmánya / I. AEÁ Alkotmánya A) „a szabadság alkotmánya” (Hannah Arendt) a történelem legrégebbi, érvényben lévő alkotmánya a brit és a francia felvilágosodás állam- és politikatudományi tézisein alapul (Locke, Montesquieu, Rousseau) B) központi tézise a föderalizmus; „foedera” = szerződés alapján történő szövetkezés lényege: erős központi hatalom, de szuverén tagállamok

24 24 Amerikai Egyesült Államok alkotmánya / II. C) Hatalommegosztás cikkelyei: 1. cikkely - A törvényhozói hatalom: (Legislative Branch) –Kongresszus (Szenátusból és Képviselőházból), választások módja, a törvényhozói hatalom jogai –szenátori és képviselői tisztség betöltésére irányuló előfeltételek 2. cikkely - A végrehajtói hatalom (Executive Branch) –AEÁ Elnöke: Tisztség betöltésének feltételei, elnöki eskü, jogkör 3. cikkely - A bírói hatalom (Judiciary Branch) –Legfelsőbb Bíróság (Supreme Court), tárgyalás esküdtszék jelenlétében minden bűnügyi perben

25 25 Amerikai Egyesült Államok alkotmánya / III. D) „checks and balances”-rendszer kifejezője fékek és ellensúlyok/egyensúlyok = a kormányzati hatalom korlátozása – hatalommegosztás az első, a hatalommegosztás elvére épülő modern köztársasági alkotmány kardinális pontjain szabályozza a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom máig érvényes viszonyát

26 „My reading of history convinces me that most bad government results from too much government.” Thomas Jefferson 26

27 27 Kötelező könyvészet Arisztotelész: Politika. Gondolat Kiadó, Budapest, Bayer József: A politikai gondolkodás története. Osiris Kiadó, Budapest, Németh György: A görög polisvilág államai. In: Uő: A zsarnokok utópiája. Atlantisz Kiadó, Budapest, Ajánlott könyvészet Kraut, Richard: Aristotle: Political Philosophy. Oxford University Press, Oxford, Ross, David: Arisztotelész. Osiris Kiadó, Budapest, Simpson, Peter L. Phillips: A Philosophical Commentary on The Politics of Aristotle. The University of North Carolina Press, Chapell Hill-London, 1998.


Letölteni ppt "A politikai gondolkodás kezdetei (II.) 1. Az utópia a politikai gondolkodásban “Talán dünnyögj egy új mesét, fasiszta kommunizmusét” (József Attila) 2."

Hasonló előadás


Google Hirdetések