Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

HAZAI JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ÉS ATOMERŐMŰ ENGEDÉLYEZÉS ÖRDÖGH MIKLÓS SOM SYSTEM KFT. TÁVLATOK AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN ETE KONFERENCIA, PÉCS, 2008. NOVEMBER.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "HAZAI JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ÉS ATOMERŐMŰ ENGEDÉLYEZÉS ÖRDÖGH MIKLÓS SOM SYSTEM KFT. TÁVLATOK AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN ETE KONFERENCIA, PÉCS, 2008. NOVEMBER."— Előadás másolata:

1 HAZAI JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ÉS ATOMERŐMŰ ENGEDÉLYEZÉS ÖRDÖGH MIKLÓS SOM SYSTEM KFT. TÁVLATOK AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN ETE KONFERENCIA, PÉCS, NOVEMBER 13.

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Nukleáris létesítmények szabályozási környezete A Nukleáris Biztonsági Hatóság feladatai A szabályozási követelmények rendszere Új blokk engedélyeztetése Engedélyeztetési tapasztalatok rendelkezésre állása A jelenlegi helyzet jellemzése Az engedélyeztetés megvalósítása A jogszabályi környezet változása A jogszabályi környezet fejlesztése

3 BEVEZETÉS 40/2008. (IV. 17.) OGY határozat a közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról „9. Biztosítani kell az energiapolitika céljaival összhangban álló - a piaci verseny feltételeit biztosító, a fogyasztóvédelem, az ellátásbiztonság, a műszaki biztonság, a környezet- és természetvédelem és a munkaegészség szempontjait figyelembe vevő -, az Európai Unió jogszabályainak megfelelő szabályozási környezet kialakítását és fejlesztését.” „Az Országgyűlés az pontokban foglaltak megvalósítása érdekében felkéri a Kormányt, hogy … f) kezdje meg az új atomerőművi kapacitásokra vonatkozó döntés-előkészítő munkát. A szakmai, környezetvédelmi és társadalmi megalapozást követően a beruházás szükségességére, feltételeire, az erőmű típusára és telepítésére vonatkozó javaslatait kellő időben terjessze az Országgyűlés elé”

4 NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZETE Az atomenergia alkalmazását Magyarországon 1980 óta törvény szabályozza A törvény alapvető rendeltetése a lakosság egészségének, biztonságának és a környezetnek a védelme Az atomenergia alkalmazása kizárólag a jogszabályokban meghatározott módon és rendszeres hatósági ellenőrzés mellett történhet, a biztonságnak minden más szemponttal szemben elsőbbsége van Az atomtörvény rendelkezései szerint az atomenergia biztonságos alkalmazásának irányítása és felügyelete a Kormány feladata. A törvényben foglalt kormányzati feladatok végrehajtásáról a Kormány az Országos Atomenergia Hivatal, valamint az érintett miniszterek útján gondoskodik. A hatósági feladatok ellátásában saját szakterületüknek megfelelően vesznek részt az érintett minisztériumok és központi közigazgatási szervek

5 A NUKLEÁRIS BIZTONSÁGI HATÓSÁG FELADATAI Az OAH alapvető feladata, hogy - az atomenergia alkalmazásában érdekelt szervektől függetlenül - ellássa és összehangolja az atomenergia biztonságos alkalmazásával, különösen a nukleáris anyagok és létesítmények biztonságával,a nukleárisbaleset- elhárítással kapcsolatos hatósági feladatokat, az ezekkel összefüggő tájékoztatási tevékenységet, az atomenergia alkalmazásával összefüggő jogszabályokat és hatósági előírásokat előkészítse, előzetesen véleményezze. Az OAH hatáskörébe tartozik a nukleáris létesítmények különböző életciklusaihoz kapcsolódó alábbi nukleáris biztonsági engedélyezés telepítés,létesítés, bővítés,üzembe helyezés üzemeltetés,átalakítás üzemen kívül helyezés, megszüntetés Az OAH feladata a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági felügyelete és ellenőrzése is

6 A SZABÁLYOZÁSI KÖVETELMÉNYEK RENDSZERE A jelenleg hatályos évi CXVI. törvény, az Atomtörvény előírásainak végrehajtását számos kormány- és miniszteri rendelet szabályozza 89/2005.(V.5.) Korm. rendelet a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről A Nukleáris Biztonsági Szabályzatok 1. kötet - Atomerőműre vonatkozó hatósági eljárások 2. kötet - Atomerőművek minőségbiztosítási szabályzata 3. kötet - Atomerőművek tervezésének általános követelményei 4. kötet - Atomerőművek üzemeltetésének biztonsági követelményei 5. kötet - Kutatóreaktorok nukleáris biztonsági szabályzata 6. kötet - Kiégett nukleáris fűtőelemek átmeneti tároló létesítményének biztonsági szabályzata 7. kötet Meghatározások Útmutatók, a szabályzatokban meghatározott követelmények teljesítési módjára vonatkozó hatósági ajánlásokra (jelenleg közel 80 útmutató)

7 ÚJ BLOKK ENGEDÉLYEZTETÉSE Új nukleáris létesítmény engedélyeztetését alapvetően négy törvény határozza meg Vízgazdálkodási törvény (1995. évi LVII. törvény) Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) Villamosenergia törvény (2007. évi LXXXVI. törvény) Atomtörvény (1996. évi CXVI. törvény) Egyéb engedélyezetési területek a telephely kiválasztása, a földtani alkalmasság vizsgálata, a létesítmény biztonsági övezetének kijelölése, a létesítmény fizikai védelme, tűzvédelem, kibocsátási határértékek, tervezett kibocsátás és környezet ellenőrzés, a munkavállalók és a lakosság sugárterhelése, a nukleáris balesetelhárítási felkészülés, levegővédelem

8 ENGEDÉLYEZTETÉSI TAPASZTALATOK RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSA A felsorolt törvények hatályba lépése óta új nukleáris létesítmény engedélyeztetésére nem került sor Új blokk vagy blokkok engedélyeztetése szempontjából azonban több létesítmény szintű eljárás tapasztalatait is figyelembe lehet venni. Ezek a következők: A KKÁT, mint a 90-es évek elején indított, a PAE-től független nukleáris létesítmény engedélyeztetése PAE teljesítménynövelés,illetve üzemidő-hosszabbítás, mint atomerőműre vonatkozó létesítményszintű engedélyeztetés A Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló engedélyeztetése

9 A JELENLEGI HELYZET JELLEMZÉSE A nukleáris létesítményekre vonatkozó szabályozási környezet jelentős mértékben fejlődött az utóbbi évben A Paksi Atomerőmű, a Budapesti Kutatóreaktor, BME Oktatóreaktor és a KKÁT engedélyeztetési folyamatai révén a jogszabályi környezet alkalmassága „élesben vizsgázott” A különböző törvények hatálya alá tartozó eljárások, folyamatok kialakultak, többségük jól szabályozott Mindezek mellett megállapítható, hogy szükség van még további fejlesztésekre, összehangolásokra. Az alapvető problémák a következők szerint összegezhetőek: A meghatározó törvények közötti megfelelő összhang hiánya A vonatkozó előírások széttagoltsága A követelmények változásai A meghatározó követelmények részfeladat centrikussága

10 A MEGHATÁROZÓ TÖRVÉNYEK KÖZÖTTI MEGFELELŐ ÖSSZHANG HIÁNYA Problémát jelent, hogy az említett négy törvény szerinti különálló hatósági eljárások kapcsolódása és időbeni ütemezése nem egyértelműen szabályozott Az egyes eljárások megalapozásához igényelt dokumentáció tartalom nem minden esetben egyértelmű, illetve jelentős átfedésekkel terhelt Tovább bonyolítja a helyzetet az is, hogy az egyes érintett hatóságok egymás eljárásaiban szakhatóságokként is részt vesznek

11 VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK SZÉTTAGOLTSÁGA Az említett törvények egymással való nem teljes összhangja mellett problémát jelent a szabályozásra vonatkozó előírások széttagoltsága is. Az atomerőművel, atomreaktorral és általában nukleáris létesítménnyel kapcsolatos jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei közé tartozó dokumentumok száma közel 300. Ezek között kb. 70 törvény, 65 kormányrendelet és 80 miniszteri rendelet szerepel. Az új atomerőművi blokk létesítését közvetlenül érintő szabályozásokat és előírásokat ezek közül kell meghatározni.

12 KÖVETELMÉNYEK VÁLTOZÁSAI A szabályozási követelményeket rögzítő törvények, rendeletek jelentős számú, nem átfogó terjedelmű módosítása egyre inkább veszélyezteti a követelmények koherenciájának megtartását Példaként említhető, hogy a hatályos atomtörvény különböző okok miatt 2001 óta több mint 10 alkalommal változott

13 A VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK RÉSZFELADAT CENTRIKUSAK Mind az atomtörvény, mind a kapcsolódó kormányrendelet mellékleteiként kiadott hatályos Nukleáris Biztonsági Szabályzatok jelentős előrelépést jelentettek az atomerőművek engedélyeztetésére, tervezésére és üzemeltetésére vonatkozó követelmények tekintetében A követelmények részletes kidolgozása teljeskörűen azonban az aktuális problémák kezelésére korlátozódott átalakítások üzemidő hosszabbítás

14 AZ ENGEDÉLYEZTETÉS MEGVALÓSÍTÁSA A felsorolt problémák ellenére új blokkok engedélyeztetése ma sem lenne lehetetlen vállalkozás. Mint ahogy azt a felsorolt példák is jellemzik, az egyes projektek a szabályozási problémák, esetleges hiányosságok ellenére is megvalósíthatóak voltak, illetve folyamatban vannak. A jelenlegi jogszabályi környezetben is meg lehetne kezdeni új blokkok létesítésének engedélyeztetését. Ez azonban két jelentős kockázat felvállalását is jelentené: a projekt megvalósításának esetleges jelentős elhúzódása az engedélyeztetési eljárásokkal, követelményekkel kapcsolatosan felmerülő problémák kezelése miatt, illetve az új blokkok megvalósítását ellenzők érvként, illetve eszközként használhatják ezeket a problémákat.

15 A JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA A jogszabályi környezet további fejlesztése új blokkok létesítése nélkül is folytatódik Folyamatban van az NBSZ és az azokat hatályba léptető kormányrendelet átdolgozása Egyes jogszabályok módosítása a fennálló problémák miatt is elkerülhetetlen Fontos, hogy mindezek a törekvések ne csak az éppen aktuális problémák kezelésre irányuljanak

16 A JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET FEJLESZTÉSE Az új blokkok megvalósításához minél hamarabb meg kellene kezdeni az optimális engedélyezéshez szükséges jogszabályi környezet kidolgozását és bevezetését A megfelelő jogszabályi környezet kialakításához szükséges alapvető dokumentumok rendelkezésre állnak Fontos, hogy a részletes követelmények kidolgozása az érintett szakmai szervezetek együttműködésével, a korábbi tapasztalatok bázisán és az egész létesítési, üzemeltetési és leszerelési folyamatra kiterjedően történjen meg


Letölteni ppt "HAZAI JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ÉS ATOMERŐMŰ ENGEDÉLYEZÉS ÖRDÖGH MIKLÓS SOM SYSTEM KFT. TÁVLATOK AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN ETE KONFERENCIA, PÉCS, 2008. NOVEMBER."

Hasonló előadás


Google Hirdetések