Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2015. 03. 27. 1 A kultúra globális és európai kihívásai, a kulturális átalakulás magyar sajátosságai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2015. 03. 27. 1 A kultúra globális és európai kihívásai, a kulturális átalakulás magyar sajátosságai."— Előadás másolata:

1 A kultúra globális és európai kihívásai, a kulturális átalakulás magyar sajátosságai

2 Globalizáció Mint fogalom viszonylag új, azonban jelentéstartalmai más és más kifejezésben már korábban is megjelentekMint fogalom viszonylag új, azonban jelentéstartalmai más és más kifejezésben már korábban is megjelentek A globalizáció a világban elterjedő trendeket, folyamatokat jelent, amelyek alapvetően gazdaságiak, de a változások eredményeként társadalmiasulnak (Kozma)A globalizáció a világban elterjedő trendeket, folyamatokat jelent, amelyek alapvetően gazdaságiak, de a változások eredményeként társadalmiasulnak (Kozma)

3 3 Globálizáció fogalma A társadalmi cselekvés új kerete és közege, A társadalmi cselekvés új kerete és közege, - a társadalmi cselekvések valamennyi szereplője viszonylatait új és precedens nélküli módon eredendően globális összefüggésben alakítja. -a modern racionalitás következménye, -sajátos „funkcionális, politikai és értékmozzanatokat” foglal magába (Kiss) nem fizikai és földrajzi értelemben használatos

4 -új társadalom: a termelési, a hatalmi és a tapasztalati viszonyokban is strukturális átalakulás figyelhető meg -a tér és idő társadalmi formáinak lényeges változásához vezet - hálózati társadalom: a termelési, hatalmi és tapasztalati hálózatok létrejötte, amelyek újraszervezik a tér és az idő korábban megszokott dimenzióit egy új globális virtuális kultúrává. (Castells)

5 Spekulatív kapitalizmus: a gazdaság bővülése nincs kapcsolatban a termeléssel, csak a spekulatív pénzpiaccal (Puledda)Spekulatív kapitalizmus: a gazdaság bővülése nincs kapcsolatban a termeléssel, csak a spekulatív pénzpiaccal (Puledda) Alapvetően integráció: az emberiség egységesülési folyamata (hosszú, nem lineáris, megszakításokkal, konfliktusokkal terhes, évezredeken átívelő folyamat).Alapvetően integráció: az emberiség egységesülési folyamata (hosszú, nem lineáris, megszakításokkal, konfliktusokkal terhes, évezredeken átívelő folyamat) Oktatás, nevelés, élethossziglani tanulás

6 A változások új történelmi, társadalmi és kulturális folyamatnak is tekinthetőek, amelynek legfőbb alapja a globális piac. (Palánkai )A változások új történelmi, társadalmi és kulturális folyamatnak is tekinthetőek, amelynek legfőbb alapja a globális piac. (Palánkai ) Kozma Tamás szerint lényegében globalizáció: az internacionalizmus, a transznacionalizmus, globális falu kifejezések mögött húzódó világjelenségek is.Kozma Tamás szerint lényegében globalizáció: az internacionalizmus, a transznacionalizmus, globális falu kifejezések mögött húzódó világjelenségek is

7 7 Globális kihívások A világhálóval megjelenő új esélyek és veszélyek (információhoz való hozzájutás szabadsága, esély a nemzeti kultúra bemutatására, titkos információk védelme, hitelesség)A világhálóval megjelenő új esélyek és veszélyek (információhoz való hozzájutás szabadsága, esély a nemzeti kultúra bemutatására, titkos információk védelme, hitelesség) A globális piacok szabályozás nélküli működéseA globális piacok szabályozás nélküli működése Terrorizmus, fertőző betegségek és járványok terjedéseTerrorizmus, fertőző betegségek és járványok terjedése Az univerzális jóléti állam válságaAz univerzális jóléti állam válsága

8 A növekedés lassulása és a lakosság elöregedéseA növekedés lassulása és a lakosság elöregedése Lokalizáció, a helyi értékek fontossága, felértékelődéseLokalizáció, a helyi értékek fontossága, felértékelődése Szórakoztató informálás (infotainment) és a helyi hírek elsődlegessége (Csaba)Szórakoztató informálás (infotainment) és a helyi hírek elsődlegessége (Csaba) Uniformizáltság, atomizáció, passzivitás, egyenlőtlenség, nincsenek alternatívák, kiszámíthatatlanság (Földiák)Uniformizáltság, atomizáció, passzivitás, egyenlőtlenség, nincsenek alternatívák, kiszámíthatatlanság (Földiák)

9 9 Kulturális globalizáció Két fő indikátor: - a telekommunikáció forradalmasodása és egy-két világnyelv kialakulása, -transznacionális médiatársaságok révén – globális kulturális piac ( termelés, elosztás) létrejötte, -tömegkulturális termékek dömping- szerű kínálata

10 Az audiovizuális piacon egyesülnek a tartalomszolgáltatók, a telekommunikációs nagyvállalatok, a számítógépes, illetve a szoftverfejlesztő óriáscégek.Az audiovizuális piacon egyesülnek a tartalomszolgáltatók, a telekommunikációs nagyvállalatok, a számítógépes, illetve a szoftverfejlesztő óriáscégek. Meghatározzák a kulturális termelés mennyiségi, minőségi nem egy esetben értékbeli dimenzióit is.Meghatározzák a kulturális termelés mennyiségi, minőségi nem egy esetben értékbeli dimenzióit is

11 A közvetített kultúra leképezi az amerikai életforma mintáit, magatartásformáit, eszményeit.A közvetített kultúra leképezi az amerikai életforma mintáit, magatartásformáit, eszményeit. Olyan standardokat vezet be, amelyek segítségével az eladást segítik, és amelyekkel egyben homogenizálják is a közölt tartalmakat, dominánssá téve egyetlen kultúrátOlyan standardokat vezet be, amelyek segítségével az eladást segítik, és amelyekkel egyben homogenizálják is a közölt tartalmakat, dominánssá téve egyetlen kultúrát

12 -elsősorban, mint tömegkultúra létezik. -A helyi, nemzeti média és kultúra képviselői nem képesek szembeszállni ezzel a tendenciával. -A globális kultúrához való hozzáférés sok országban korlátozott. -Nivellálódik a fontos és kevésbé fontos, a látszat és a valóság. (Bayer)

13 „…Az A és B kategóriás filmek, vagy a különböző árfekvésű magazinok hangsúlyos megkülönböztetései nem annyira a dolog természetéből fakadnak, mint inkább a fogyasztók osztályozását, megszervezését és megragadását szolgálják. Mindenki számára szánnak valamit, nehogy bárki is kitérhessen, bevésik és propagálják a különbségeket.”„…Az A és B kategóriás filmek, vagy a különböző árfekvésű magazinok hangsúlyos megkülönböztetései nem annyira a dolog természetéből fakadnak, mint inkább a fogyasztók osztályozását, megszervezését és megragadását szolgálják. Mindenki számára szánnak valamit, nehogy bárki is kitérhessen, bevésik és propagálják a különbségeket.” H-A: A felvilágosodás dialektikája (1947)

14 A magyar kultúra változásai 1.A technikai-technológiai változások hatásai 2.A rendszerváltozás és az EU csatlakozás fejleményei 3.Paradigmaváltások, válságok amelyek ma végbemennek a világban 4.A magyar társadalom több síkon is megfigyelhető megosztottsága (Kapitány házaspár)

15 A technikai-technológiai változások hatásai 1. A technikai-technológiai változások hatásai - Nőtt az életmódbeli, kulturális és társadalmi különbség az ezeket az eszközöket használó és nem használó társadalmi rétegek között - Individualizmus további térnyerése - Sokan a hagyományos közösségi művelődés, kultúraközvetítés rendszerén kívül rekedtek

16 Vonzóvá vált az technikai hordozókon keresztül megjelenő kulturális tartalmak közvetítése, elsajátítása, használata (új internetes közösségek) - Csökken a tradicionális kultúraközvetítés és intézményeinek súlya és nagymértékben változik a kultúra fogyasztásának szerkezete - A vizualitásnak, a képiségnek, a látványnak elsődleges szerepe van az írásbeliséggel szemben

17 A rendszerváltozás és az EU csatlakozás fejleményei Politikai és kulturális (magatartásformák, kult. orientáció) megosztottság Ellentmondások: pl. MSZMP-ből MSZP Politikai alapon elkülönülő intézmények – társadalom szétesése

18 A piaci elvárások (kereslet, kínálat) megjelenése és megerősödése (gazdasági uralom a politika és a kultúra felett)A piaci elvárások (kereslet, kínálat) megjelenése és megerősödése (gazdasági uralom a politika és a kultúra felett) Az elitkultúra szegmentálódása, a tömegkultúra irányába tett elmozdulásAz elitkultúra szegmentálódása, a tömegkultúra irányába tett elmozdulás Nyugat dominanciája, nyugati minták megjelenése (komplex kultúraközvetítő intézmények, multifunkcionalitás, gasztronómia és kultúra)Nyugat dominanciája, nyugati minták megjelenése (komplex kultúraközvetítő intézmények, multifunkcionalitás, gasztronómia és kultúra)

19 Helyi társadalmak és civil szervezetek kulturális aktivitása egyre jelentősebbHelyi társadalmak és civil szervezetek kulturális aktivitása egyre jelentősebb Értékrelativizmus kialakulása és megerősödése,Értékrelativizmus kialakulása és megerősödése, humán kultúra arányának visszaszorulása, humán értelmiség presztízsének csökkenésehumán kultúra arányának visszaszorulása, humán értelmiség presztízsének csökkenése

20 Felerősödött a multikulturalitás,Felerősödött a multikulturalitás, európai pályázati forrásokeurópai pályázati források Értelmiség elvándorlásaÉrtelmiség elvándorlása Kulturális ellenállás – behódolásKulturális ellenállás – behódolás

21 Azok a paradigmaváltások, válságok amelyek ma végbemennek a világban Kezdetek: 1. Energiaválság a hetvenes években – ipari társadalom válsága, elmozdulás a szolgáltatói szektor irányába, zöld mozgalmak és pártok megjelenése 2. Individualizmus folyamatos térnyerése (hagyományos közösségek gyengülése, elmagányosodás, egoizmus, a családok szétesése, a születések számának csökkenése)

22 3. A kapitalizmus, mint társadalmi rendszer, általános válsága 4. Erkölcsi válság (közügyektől való elfordulás, a hedonizmus, az egoizmus, a korábbi erkölcsi alapértékek megkérdőjelezése, gyengülése és az értékrelativizmus). 5.A globalizáció és a magas fokú technikai fejlettség eredményeként az emberiség képes önmaga elpusztítására

23 A magyar társadalom több síkon is megfigyelhető megosztottsága 1. A szocializmus és a polgári társadalmi berendezkedés közötti különbség (a rendszerváltást megelőző negyven év feldolgozása, hibák, eredmények)

24 A magyar társadalom több síkon is megfigyelhető megosztottsága 2. A kultúra továbbgondolásának két egymástól eltérő stratégiájában jelentkezik: a.a magyar kultúra hagyományaiból, örökségéből építkező szerves fejlődés tartja fontosnak b.A nyugati kulturális minták és értékek átvételét, az ahhoz való igazodást tartja fontosnak. (viták: a konzervatív-liberális, a nemzeti erők- kozmopoliták, népies-urbánus)

25 3. A társadalom szociális megosztottsága (Kapitány Á.– Kapitány G

26 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "2015. 03. 27. 1 A kultúra globális és európai kihívásai, a kulturális átalakulás magyar sajátosságai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések