Általános iskola, 8. évfolyam, biológia, 2/1

Az előadások a következő témára: "Általános iskola, 8. évfolyam, biológia, 2/1"— Előadás másolata:

1 Általános iskola, 8. évfolyam, biológia, 2/1
TÁMOP / „A természettudományos közoktatás megújítása, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium koordinálásával” Általános iskola, 8. évfolyam, biológia, 2/1

2 A különböző tápanyagok hatása a fogakra
Valóban sérülékeny a fogzománc?

3 A táplálkozás és a fogszuvasodás
A szájüreg a tápcsatorna kezdete.

4 Benne helyezkednek el a fogak,és a nyelv, három pár nagy nyálmirigy (fültőmirigy, nyelv alatti és állkapocs alatti mirigy), továbbá nagyszámú apró nyálmirigy.

5 A száj A szájban nemcsak a táplálék megőrlése történik, hanem megkezdődik a táplálék vegyi bontása is mivel a nyál enzimeket is tartalmaz. Így minden táplálék, amelyet elfogyasztunk hatással van a fogakra, ínyre, nyálkahártyára.

6 A nyál A nyál összetétele: a víz mellett egyik jellegzetes része a nyák vagy mucin. Ettől lesz sűrű síkos a nyál. Ez egy fehérje természetű anyag amely összetapasztja a falatot és védi a nyálkahártyát a mechanikus hatások ellen.

7 Emésztő hatását a ptialin okozza, ez egy enzim amely enyhén savas, megkezdi a keményítő bontását
Emellett különféle ásványi sók is találhatók a nyálban melyek közül a mészsók okozhatnak problémát, mert a mucinnal és hámsejtekkel foszfát és karbonát alakjában kicsapódnak és lerakódnak a fogak tövén. Ez a fogkő, amely a fogíny sorvadását okozza.

8 fogkő

9 A nyállal némely, a szervezetben kórosan felszaporodott vagy oda bekerült anyag is kiválasztódik (gyógyszerek, karbamid, nehézfémek stb.) amelyek nyálkahártya gyulladást okozhatnak. A nyálban a szájüreg számos baktériuma és gombája is megtalálható. Ezek állás közben bomlasztják az ételmaradékot, és a szájüreg levált hámsejtjeit.

10 A nyál élettani feladata:
A szénhidrátok emésztésének megkezdése, a rágás és nyelés elősegítése, a szájüreg tisztán tartása, öblítése. Ennek megfelelően képződik úgynevezett öblítőnyál illetve emésztőnyál

11 A nyál szerepe: Tegyél kémcsőbe 2-2 köbcentiméter híg keményítőoldatot! Öblítsd ki a szádat kevés vízzel, majd engedd a híg nyálat főzőpohárba, és önts ebből kb. 2 köbcentimétert az egyik kémcsőbe! Vegyél a kémcsövekből 5 percenként cseppmintát, tedd üveglapra, és adj hozzájuk 1-1 csepp jódoldatot!

12 Folytasd a mintavételt addig, amíg az egyik csepp már nem mutatja a keményítőre jellemző színváltozást! Mit bizonyít a kísérlet?

13 A keményítővel a barna színű jód kék színreakciót ad.
A folyamat során láthatjuk, hogy a reakció egyre gyengébb, mert a nyálban lévő enzim bontani kezdi kezdik e keményítőt.

14 A pH érték A szájüreg (így a fogak környezetének) aktuális pH értékét tehát sokféle tényező befolyásolja. (táplálkozás, fogmosás rágógumizás stb.) Mi is az a pH érték? Ez a gyakran használt kifejezés amelyet már a legkisebb gyerekek is ismernek a reklámokból egy kémiai fogalom.

15 A pH érték megmutatja a vizes oldatok kémhatását, mely attól függ, hogy az oldat
hidrogénion-koncentrációja nagyobb vagy kisebb, mint a hidroxidion koncentrációja, vagy esetleg egyenlő vele. pH<7 savas pH=7 semleges pH>7 lúgos

16 Vegyél nyálmintát és mérd meg a pH értékét!
A pH az angol „power of Hidrogen” kifejezés rövidítése azt jelenti a hidrogén ereje. A savas vagy lúgos kémhatás kimutatására indikátorokat használunk, melyek olyan anyagok amelyek különböző kémhatású oldatokban másképp színeződnek el. Természetesen léteznek már digitális mérőműszerek is. Vegyél nyálmintát és mérd meg a pH értékét!

17 A fogak A fog külső rétegét a fogíny felett a fogzománc alkotja, ami az emberi test legkeményebb szövete. Az alatta található fogállomány veszi körül a fogbelet . Ami tulajdonképpen erek és ideg halmaza; az erek táplálják a fogat, az ideg pedig a különféle behatásokat közvetíti az idegi központ felé. Ez az ideg felelős a fogfájásért.

18 A fog felépítése

19 A fogzománc a legkeményebb szövet. Kristályos szárazanyag tartalma 97%
Hidroxiapatit,illetve fluorapatit építi fel Fluorapatit

20 A fogakat súlyosan károsítja, ha savas környezetbe kerülnek, ugyanis pH 5,7 alatt a fogzománc sérülékenyebbé válik.

21 Ezt a folyamatot (demineralizáció)
kiválóan szemlélteti a következő kísérlet (melyet előző órán előkészítettünk)

22 Tojás Ecet (10%-os ecetsav oldat)

23 6 óra múlva

24 A savak többsége a foglepedékben megtelepedő baktériumoktól származik, amelyek az ételekben és italokban található szénhidrátok lebontásával savakat állítanak elő. A szájüreg kémhatását (pH-t) lecsökkentő savak másik része közvetlenül a savakat tartalmazó táplálékban található.

25 Így alakul ki a szuvasodás
A baktériumok szénhidráttal táplálkoznak, és savakat termelnek, melyek megtámadják a fogzománcot. Fogszuvasodás akkor következik be, ha a fogzománc a savak hatására folyamatosan elveszíti ásványianyag-tartalmát, elvékonyodik, porózussá válik és áttörik, beomlik.

26 fogszuvasodás

27 Az elfogyasztott tápanyagok mennyisége és minősége befolyással lehet a fogszuvasodás kialakulására.

28 Fontos szem előtt tartani, hogy leginkább azok az ételek és italok okozhatnak fogszuvasodást, amelyek sokáig maradnak a szájban. (Ezért is olyan lényeges az étkezés utáni fogmosás.)

29 Szénhidrátok A fogszuvasodás szempontjából azok a szénhidrátok károsak, amelyek a szájban található baktériumok hatására könnyen lebonthatók – elsősorban az egyszerű, finomított cukrok. Bizonyított, hogy a szénhidrátbevitel és a fogszuvasodás kialakulása között összefüggés van.

30 Zsírok A zsíroknak bevonó, védő hatásuk van, ezáltal védik a fogak felszínét, segítenek elkerülni a szuvasodás létrejöttét. Kutatások bebizonyították, hogy a csokoládéval bevont édességek szuvasodást okozó hatása kisebb, mint a bevonat nélkülieké. Ez a kakaó magas zsírtartalmának köszönhető. A zsír bevonja a szénhidrátrészecskék felületét, így azok káros hatása kevésbé tud érvényesülni.

31 A savakat tartalmazó ételek a gyümölcsök különösen a citrusfélék, a szénsavas italok, a savanyúságok, igen károsak lehetnek, ha nem teszünk semmit a pH érték visszaállításáért.

32 A fogszuvasodás kialakulásában fontos:
Az elfogyasztott szénhidrátok mennyisége A bevitt szénhidrátok fajtája, állaga A szénhidrátfogyasztás gyakorisága – a cukrok csak főétkezés után való fogyasztása lényegében nem befolyásolja a szuvasodás kialakulását,ezért elsősorban az étkezések közötti (nassolás) szénhidrátfogyasztás a felelős.

33

34 Egyes élelmiszerek csökkentik a fogak ásványi anyag veszteségét, s így mérsékelik a fogszuvasodás kialakulásának esélyét. Ezek közé tartoznak például a kemény sajtok, amelyek kalciumot, foszfort, fehérjéket tartalmaznak. Ezek az anyagok megfelelő kémhatás (pH) mellett beépülnek a zománcba, és fokozzák annak ellenálló képességét

35 Egy kis darab sajt fogyasztása az étkezés végén ellensúlyozhatja a szénhidráttartalmú ételekből származó savak károsító hatását. A tejben szintén megtalálhatóak a sajtoknál már említett "fogvédő" ásványi anyagok, illetve a tejfehérje. A tej ezeken kívül tartalmaz tejcukrot (laktózt) is. A tejcukor – más, finomított cukrokhoz képest – kevésbé idéz elő fogszuvasodást.

36

37 A fogakra nézve kedvezőek lehetnek azok a cukormentes rágógumik is, amelyek édesítőszerekkel készülnek. Mind az édes íz, mind pedig a rágás egyaránt fokozza a nyálelválasztást. A nyálnak nagyon fontos mosó, öblítő szerepe van a táplálékmaradékok eltávolításában.

38

39 Ha a lyukat nem tömik be, a baktériumok eljutnak a fogüregig, ami gyulladást és nagy fájdalmat okozhat. Ha pedig ezt a gyulladást nem kezelik, a baktériumok akár a véráramba is bejuthatnak, ami először az állcsontot, majd az egész szervezetet is károsíthatja.

40 A fogzománc egészsége, ellenállása az alábbi tényezőktől függ:
lepedék vagy szénhidrát jelenléte, a táplálék visszamaradása a szájban, az étkezések gyakorisága és a védő tényezők hiánya.

41

42 A helyes fogmosás 1, A fogkefét enyhe nyomással 45°-os szögben helyezzük az íny szélére, és a lerakódást apró, lazító mozdulatokkal - az íny széle alatt is - oldjuk. Az erőteljes súrolás nem tesz jót!

43 2, A fellazított fogkő eltávolítására húzzuk a fogkefét kb
2, A fellazított fogkő eltávolítására húzzuk a fogkefét kb. tízszer az íny irányából a korona felé, mindig pirosból fehérbe. Ezáltal alaposan eltávolítjuk a baktériumokat tartalmazó plakkot.

44 3, Ezzel a módszerrel először a felső fogak és az állkapocs külső oldalát tisztítsuk meg. Az egyes tisztítási szakaszok legfeljebb 2-3 fogat foglaljanak magukba.

45 4, A fogak belső oldalán is plakk keletkezik, ezért a következő lépésben a belső oldalon is az előzőek szerint járjunk el. A fogkefét enyhe nyomással 45 fokos szögben helyezzük az íny szélére. A fogkövet apró, lazító mozdulatokkal oldjuk, majd távolítsuk el.

46 5, Ugyanúgy tisztítsuk meg a metszőfogak belső oldalait, itt azonban a fogkefét merőlegesen tartsuk, mivel így érhetjük el a legalaposabb tisztítást.

47 6, Végül a zápfogak rágófelületére kerül sor
6, Végül a zápfogak rágófelületére kerül sor. Itt kivételesen "súrolhatunk" is.

48 A fogápoláshoz természetesen nem elég a fogmosás
A fogápoláshoz természetesen nem elég a fogmosás. Szükséges a fogselyem rendszeres használata is azokon a helyeken ahová a fogkefe nem ér el.

49 A baktériumok elleni harcban a szájvizek lesznek segítségünkre, ha rendszeresen használjuk őket.

50 Ha odafigyelünk fogaink megfelelő ápolására bátran mosolyoghatunk idősebb korban is.

51 Köszönöm a figyelmet!

52 Felhasznált irodalom:
Az emberi test szerk.:Dr Obál Ferenc Gondolat Kiadó Budapest 1986 Köszönet a képekért Dr Apró Edit fogszakorvosnak!

53 Készítette: DFT-Hungária Kft
Készítette: DFT-Hungária Kft. Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából 2012