Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

CENTRÁLIS ZAVAROK Részletesen: Juhász Pál - Pethő Bertalan (1983): Általános pszichiátria l. Pszichopatológia. Medicina Könyvkiadó, Bp. (170-300.o) összeállította:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "CENTRÁLIS ZAVAROK Részletesen: Juhász Pál - Pethő Bertalan (1983): Általános pszichiátria l. Pszichopatológia. Medicina Könyvkiadó, Bp. (170-300.o) összeállította:"— Előadás másolata:

1 CENTRÁLIS ZAVAROK Részletesen: Juhász Pál - Pethő Bertalan (1983): Általános pszichiátria l. Pszichopatológia. Medicina Könyvkiadó, Bp. ( o) összeállította: Pék Győző

2 Centrális Zavarok 1. GONDOLKODÁS ZAVAROK 2. INTELLIGENCIA-ZAVAROK 3. EMLÉKEZÉS ÉS TANULÁS ZAVARAI 4. A FIGYELEM ZAVARAI 5. AZ ORIENTÁCIÓ ZAVARAI 6. ÉRZELEM-AFFEKTIVITÁS ZAVARAI

3 Gondolkodás zavarok a Képzet és fogalomalkotás zavarai b. Működésmód zavarai c. Tempózavar d. Strukturális zavar

4 e. Produkció minőségi zavarai Zárlat Gondolattolongás Inkoherencia Zavartság Kuszaság

5 f. Logikai zavar Paralogia Alogia

6 g. Gondolkodási automatizmusok Tévelyötlet Gondolatátvitel-Gondolatelvonás Kényszergondolat Fóbiás gondolat

7 h. Komplex gondolkodás "Pseudologia phantastica" "Mythománia" "Paraphrenia phantastica" Egyéb: kontamináció, participáció

8 i. Téveszmék és túlértékelt eszmék

9 a. A képzet- és fogalomalkotás zavarai Konkretizálás: képzetalkotás alacsonyabb fokán való megrekedés. pl:a szerelem izzásáról beszélve azt érzi, hogy valóban megég. Túláltalánosítás: vihar=természeti jelenség Sűrítés (mint az álomnál) pl: egy pár gyufaszál=éjjel egy pár fiúval viszonya van. Neologizma =új fogalmat vezet be,új szavakat képez, azonban a szónak csak a patológiás fogalomkörben van értelme

10 b. Gondolkodási működésmód zavara i Katathymia = affektív hatásra történő átformálódás: logikai-racionális helyett szubjektív emocionális. (önmagában nem kóros, mivel ez egy ősibb működésmód. pl gyerekeknél vagy regresszív állapotokban gyakoribb) Hyponoia = Tudattalan, félhomályos gondolkodás; leegyszerűsített, sablonizált, laza ("szabad") asszociációk, álomszerű

11 c. Tempózavar: felgyorsult: megnövekedett beszédkésztetés, logorrhea (fokozott beszédkészség), gondolatrohanás. - főként maniás eseteknél (pl: Hogy van? - kérdésre adott válasz: "Jól vagyok, jól szolgál az egészségem. Maga melyik ezredben szolgált? Az ezredes úr bent lakik a házban. Az én házam az én váram"… stb.) A gondolatrohanás : mindenképpen szegényesebb gyakran kritikátlanság jelenik meg ebben az egyébként olykor szellemes, ötletgazdag, a konvenciókat levetni képes állapotban. extrém mérték, érthetetlen szóáradatotok

12 c. Tempózavar meglassúbbodott: a tematikus szegénység jele a gondolkodás beszűkül (monoideizmus). A gondolkodási folyamat üresjáratait kínzó tehetetlenségként éli meg (ürességélmény), az önértékelésre negatívan hat. Ezek, valamint a meglassúbbodás, esetleg gátoltság, pl. a depresszióban meghatározó diagnosztikus jel.

13 d. Strukturális zavar Felajzott gondolkodás (pl: extatikus állapotokban, pszichostimuláns szerek hatására): eredményesebb lehet a szokványosnál, gyorsabban és jobban gondolkodhat Elhúzódóan kimerültséghez, "break-down"-hoz vezet.

14 d. Strukturális zavar -Leépült gondolkodás (átmeneti állapotokban: kimerültség, fáradtság, álmosság, akár neuroleptikus szerek hatására) -főként pszichoorganikus szindróma részeként: -csökkent kritika, hibás logika, elszegényedett információk, stb. következtében sztereotip, perszeveratív, sablonos, körülményes-aprólékos, meglassúbbodott

15 e. Gondulatprodukció minőségi zavarai Zárlat: a gondolatfolyam hirtelen megrekedése, a gondolkodás leállása (főként sch-ban, míg a gátolt gondolkodás inkább depresszióban). Ilyenkor a beteg, egyik pillanatról a másikra „elnémul" tiszta tudat mellett. Elkülönítendő az affektív stuportól („leblokkolás"/debilizásó szorongás következtében), ami leggyakrabban érzelmileg felfokozott helyzetekben (pl. vizsga), emocionálisan labilisabb személyeknél szokott előfordulni.

16 e. Gondulatprodukció minőségi zavarai Gondolattolongás: A gondolkodás folyamata öntörvényű, megállíthatatlan, gyakran lazább asszociációk kifogyhatatlan áradata. Szkizofréniában gyakori inkoherencia jel. általában elsődleges incoherenciának mondjuk, mert csak a gondolkodászavarral van összefüggésben.

17 e. Gondulatprodukció minőségi zavarai Inkoherencia: témaválasztásban (nem odaillő), asszociációkban (nem kapcsolódó), egyes mondatok között, vagy a mondaton belüli mondatrészek között. Zavartság: képtelen értelmesen reagálni, ezt kínzóan éli meg, tanácstalanság alakul ki. A zavartság lehet: inkoherens, hallucinatoros, stuporosus. Főként sch-ban, de pszichotikus állapotokban is előfordulhat

18 e. Gondulatprodukció minőségi zavarai Kuszaság: A gondolkodás kuszaságát akkor írjuk le, ha az asszociációk véletlenszerűek, gyakran bizarrak, különcök, csapongók. Rendszerint a kusza gondolatoknak valamiféle transzcendens értelme felsejthető. A kuszaságban gyakran megfigyelhető a gondolattöredékek összesűrítése, vagy hézagok megjelenése a gondolattöredékek között, esetleg szavak, gondolatok ismétlései, perszeverációja, vagy egyszerűen a gondolatmenet kisiklik, kizökken. modorosság is megjelenthet.

19 f. A gondolkodási műveletek és szakaszok logikai zavarai Paralogiás gondolkodási zavar: általában absztraháló jellegű, célképzetet tévesztő (elveszítő), fogalmak sajátos jelentés változásával járó gondolkodás. (Pl. Mi a különbség tó és folyó között? - "Vízháztartási körforgásban vesz részt.") (Pl: Mi a különbség a hála és barátság között? - "A barátság több, mint a hála. Kezdete nincs meghatározva, meg a vége sem; két barát a tollról ismeri meg egymást."

20 f. A gondolkodási műveletek és szakaszok logikai zavarai Paralogiás /"túlfolyásos" túllépi a helyzetben, feladatban indokolt határokat, a fogalmi kontúrok elmosódnak egyre több szempont úszik be mellékesen és a gondolkodás folyamatát összefoghatatlanná teszi. (Pl: Fém = vas, arany, ezüst, zafír.) Agypatológiai szempontból: a paralogiás zavar parieto- temporo-occipitális (PTO) laesioval, szenzoros afáziával lehet kapcsolatos

21 f. A gondolkodási műveletek és szakaszok logikai zavarai Alogiás gondolkodási zavar: túlfolyásos nem képes a feladat területét bejárni: a szükséges gondolkodási lépések kimaradnak, hiányos, részleges, töredékes lesz a gondolkodás. (Pl: özvegy = öregasszony). Az alogiás zavar "alulfolyásos" (Pl. Mit jelent a mondás: "Kígyó lappang a fűben?" = "Az meglapul".) Egyéb ide tartozó zavarok: modorosság, különcködés, "szellemeskedés" (Pl: Mi a különbség láda és kosár között? - "A láda zártabb, kosarat a kérőnek kell adni.")

22 g. Gondolkodási automatizmusok Az elnevezés Baillarger (1845) szerint olyan pszichés állapotokat és folyamatokat jelöl, amelyek akaratlagosan nem befolyásolhatók és nem irányíthatók

23 Clérambault szerint mentális automatizmusok azok az akaratlagosan nem befolyásolható pszichikus jelenségek, amelyek : énidegenek, nem saját személyiségből fakadónak éli meg az egyén számára nem természetesek, mesterkéltségük nem illeszkedik az egyén gondolkodásába, dezintegráló ("hasadásos") jell. nem vezethetők le más pszichikus jelenségekből (pl: érzékcsalódásból, érzelmekből, vágyakból, stb.) "anideikusak", azaz tartalmilag esetlegesek, kidolgozatlanok

24 Ilyen automatizmusok (1) tévelyötlet (2) gondolatátvitel- gondolatelvonás (3) kényszergondolat (4) fóbiás gondolat (részben a hallucinációk és téveszmék).

25 (1) Tévelyötlet egyfajta bizarr, megalapozatlan ötlet, mely relevanciája a beteg számára nem kérdéses. irrealitása nem akadálya annak, hogy a beteg valóságnak vélje. A kóros ötletbetörés néha a szituációból érthető (pl. féltékenység, kiválasztottság, megfegyelmezés, stb.), néha azonban a pszichózisnak nem értelmezhető megnyilvánulása (pl: egy sch. beteg kiugrott az ablakon, mert úgy vélte "így szolgálja a szocializmus ügyét".)

26 (2) Gondolatátvitel (sch-ra jellemző ): a beteg valamely gondolatáról úgy véli, az nem az ő gondolata, hanem valaki más gondolkodtatja vele, tehát áttették az ő fejébe. a beteg úgy érzi, kivették a fejéből a gondolatait s most üres a feje (a gondolat elakadástól éppen ebben a magyarázatban különbözik). Ez a gondolatelvonás.

27 ( 3) Kényszergondolat (anancasmus): visszatérő és tartós gondolatok, késztetések vagy képzetek, amelyeket a személy időnként annyira kényszerűnek (nem tud megszabadulni tőlük) és alkalmatlannak él meg, hogy az észrevehető szorongást vagy szenvedést okoz. A személy igyekszik ezeket a gondolatokat elnyomni (tudja, hogy ez nem normális), figyelmen kívül hagyni vagy más gondolattal/cselekvéssel semlegesíteni, de kísérletei sikertelenek.

28 3) Kényszergondolat (anancasmus A páciens a gondolatokat sajátjának érzi, nem pedig kívülről eredőnek, mint a gondolatátvitelnél. A kényszergondolatok legegyszerűbb esetben szavak, képzetek elűzhetetlen, tudatos jelenléte, vagy elképzelések, amelyekkel a beteg kényszerűen foglalkozik, „rágódik rajta”. Másik formájuk a kényszerítő gondolat, amely szavakban- képekben is megfogalmazódhat, de gyakoribb, hogy irracionális, megfogalmazatlan kényszert érez a beteg valamilyen cselekvésre (amit gyakran meg is tesz, de nem szükségszerűen

29 Kényszergondolatok csoportosítása: 1. Formai kategóriák Obszesszív gondolatok Kételyek Félelmek Képzetek Meggyőződések

30 Kényszergondolatok csoportosítása: Tartalmi kategóriák Piszok, beszennyeződés Vallás Szexualitás Halál Betegség Agresszivitás Ártalmak Napi tevékenységek Élettelen-személytelen dolgok

31 (4) Fóbiák: legyőzhetetlen félelem más ember(ek) számára természetes helyzetekben. A szorongás kizárólag vagy túlnyomórészt egy jól meghatározott, de nem veszélyes helyzetben vagy valamilyen tárgy megjelenésekor alakul ki, ezeket a helyzeteket vagy tárgyakat kerülik és félelemmel vészelik át.

32 (4) Fóbiák: A fóbia általában és a kiváltott szorongás szubjektíve, fiziológiailag, viselkedés szintjén elkülöníthetetlen egyéb más szorongásoktól. A páciensek általában az egyes tünetekre figyelnek, mint a palpitáció, gyengeség, melyekhez csatlakozik a halálfélelem érzése, a megőrüléstől, kontrollvesztéstől való félelem. Már sokszor a fóbiát okozó helyzetbe való belépés gondolata is szorongást vált ki.

33 Számtalan megjelenés zoophobia, anthropophobia, claustrophobia, agoraphobia (nyitott tér), nosophobia (betegség/fertőzés), phobophobia (fóbiáktól), nyktophobia (éjszakától)

34 h. A komplex gondolkodás: érzelmileg erősen színezett, többé- kevésbé képszerű és szemléletes egyedi képzetek felrajzása. Az egyedi képzetek jelentését az egyén múltjába visszanyúló élmények határozzák meg, ezek ismerete nélkül nem érthető meg. A fogalmak helyét metaforák, szimbólumok veszik át (egy nőbeteg "egypár gyufaszál" szavai azt jelentik, hogy éjjel "egypár fiúval viszonya van", mivel a gyufa egyrészt fallosz-szimbólum, másrészt a szexuális fellángolást fejezi ki).

35 h. A komplex gondolkodás "Pseudologia phantastica"= (kóros hazudozás) -„Mythománia"=(meseszerű hazudozás) "Paraphrenia phantastica": bizarr elemekből, téveszmékből és érzékcsalódásokból épített mese Kontrollálatlan egyéb komplex gondolkodási formák: tévelygondolat, kontamináció (sűrítés), kóros vonatkoztatás, alaptalan jelenségtulajdonítás, participáció (egy rész az egészet képviseli).

36 i. Téveszmék és túlértékelt eszmék Mindkettő a személyiségközeli gondolkodás képződménye. A gondolkodás személyes evidenciáinak nevezzük azokat a jellegzetességeket, melyek nem felelnek meg az átlagos és elfogadottaknak, de meghatározzák a beteg viselkedését. A mentális automatizmusok formájában jelentkező, vagy a komplex gondolkodás áramában összeálló tévgondolatok nem esnek szét, nem halványulnak el, hanem megszilárdulnak és központi szerepet nyernek.

37 i. Téveszmék és túlértékelt eszmék Téveszmék (doxazmák): kórosan meghamisított ítéletek, amelyek a következőkben különböznek a tévedéstől, a hittől és a hiedelemtől: szubjektív bizonyosság érzése és a téveszméhez való rendkívül erős ragaszkodás; korrigálhatatlanok, a tapasztalat akkor sem módosítja, ha ez egyébként logikailag kényszerítő erejű cáfolat lenne ("Itt sugárzó készülék van" - Hol? "Sehol, de van."); tartalmilag nonszensz (lehetetlen, nem létező); az én-re közvetlenül, vagy közvetve vonatkoznak, azaz személyes ügynek érzik

38 i. Téveszmék és túlértékelt eszmék A túlértékelt eszmék idomulnak a tapasztalathoz, az érvelés számára hozzáférhetőek, de lényegük minden módosulás ellenére változatlan marad. Tartalmilag nem annyira elfogadhatatlanok, mint a téveszmék, inkább túlzottak, mint abszurdak. Énre vonatkozásuk azonban még erősebb, mint a téveszmék esetében, a túlértékelt eszme mindig személyes ügy, meggyőződés, hit, elv. Organikus esetekben vagy kimerüléses állapotokban szintén gyakori.

39 i. Téveszmék és túlértékelt eszmék sajátos "kettős könyvelés" alakulhat ki: környezetéhez alkalmazkodva, téveszméit lehetőség szerint disszimulálva él. (Előfordulhat, hogy a téveszme tartalma valóság lehet - pl. a féltékenységi téveszmében szenvedő beteg felesége lehet a valóságban tényleg hűtlen, ezt azonban a beteg nem tudja!) Előfordul, hogy a remisszióban levő ("gyógyult") sch-s betegnek bizonyos reziduális téveszméi fennmaradnak.

40 i. Téveszmék és túlértékelt eszmék (A leírásokban gyakran a téveszme tartalma/jellege szerint csoportosítunk, így beszélünk egodiasztólérôl és egoszisztóléról. Az elôbbiben az „Én kibôvül", gyakran a beteg számára pozitív, kedvezô éménnyel jár, ilyenek pl.: megalomániás doxazmák. Megkülönböztetünk vallásos (religiózus), származási (genealógiai), feltalálásos inventarius) tematikákat, melyekben idônként badar megfogalmazásokat is nyernek..

41 Az utóbbiak többnyire „Én szűkítéssel" (egoszisztóle) járnak, a beteg számára a megélés szintjén is károsak, ártalmasak mikromániás doxazmák csoportjába tartoznak. Depresszióban is megfigyelhetünk bűnösségi, önvádlásos vagy hypochondriás téveszméket. Gyakoriak a nihilisztikus tartalmak, mikor vagy egyes szervei működésében, esetleg saját létében is kételkedik.

42 Ha a téveszme nem „befelé", hanem „kifelé" irányul, jelennek meg a leggyakoribb formák az üldöztetéses (perzekútoros) doxazmák, melyek valamilyen hallucinátoros élményalappal rendelkeznek. A mindennapi praxisban találkozunk eratomán doxazmákkal (szerelmi vagy féltékenységi tévely) vagy a perlekedési téveszmével (querulátoros). A tartalomból etiológiai következtetést nem lehet levonni

43 Összefoglalóan: a gondolkodási zavarok következtében a beteg gondolkodása dereisztikussá válik, a külvilág devalválódik és kialakul a beteg saját, külön, autisztikus pszichikus világa. Neuropszichológiai vizsgálatok: Szóasszociáció próba Közmondások teszt (Mit jelent az, hogy…; közmondások a képeken) MAWI V. Főfogalom megnevezés próba; VII.Képrendezés próba

44 2. AZ INTELLIGENCIA ZAVARAI (lsd a félévben később : intelligencia zavarok)

45 3. EMLÉKEZÉS ÉS TANULÁS ZAVARAI* *A tanulás zavarait (diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia=olvasás- írás-számolás zavarai) itt (a tantárgy során) nem tárgyaljuk, de ide soroljuk.

46 Az emlékezés zavarok feloszthatóak megérthető (1) és megmagyarázható (2) zavarokra.

47 Megérthető zavarok Disszociatív diszmnéziák (mennyiségi) Allomnéziák (minőségi) (Affektív mnesztikus transzformáció) (Kognitív mnesztikus transzformáció) Emlékezés-torzulás Kriptomnézia Paramnézia Fantazma

48 Megérthető zavarok Disszociatív diszmnéziák (Hypomnézia, hypermnézia) (feledékenység, elfelejtés, ill. fedőemlékek feltolulása a tényleges emlékkép - pl. keresett név - helyett). Gyakran pszichodinamikusan jól értelmezhetők (pl. elfelejt elmenni a randevúra= nem szeret igazán).

49 Megérthető zavarok Disszociatív diszmnéziák (Hypomnézia, hypermnézia) Leginkább a kellemes élményekre emlékezünk, aztán a kellemetlenre, legkevésbé a közömbösökre. Szenzitizátor személyiségűek hajlamosak az élettörténeti visszaemlékezés depresszív átszínezésére; hiszteroid személyiségűek - konfliktusterhelt emlékanyag repressziójára (elfojtás) hajlamosak, amelynek következtében lacunáris (időben körülhatárolt életszakaszra vonatkozó), ill. szisztematikus, elektív (bizonyos tematikára vonatkozó) amnézia alakulhat ki.

50 Megérthető zavarok Allomnéziák (szemben az eddigi kvantitatív jellegű disszociatív diszmnéziákkal) minőségi jellegű emlékezés-zavarok, amelyek többnyire organikus-szomatikus eredetűek. Az affektív mnesztikus transzformáció = az érzelmek meghamisítják az emlékezetet. A katatímiának (l. ott) egy sajátos esete.

51 Megérthető zavarok Allomnéziák A kognitív mnesztikus transzformáció: a felidézés időpontjában meglevő ismeretanyagok átalakítják az emlékeket. (főként gyengeelméjűekre jellemző: az emlékek elszigetelt, összefüggéstelen, rendszerint érzéki- konkrét elemekre bomlanak (pl. meglepően jól emlékeznek nevekre, címekre, számokra, stb., de az élménysor nem áll össze) Allomnéziák: Emlékezés- torzulás Kriptomnézia Paramnézia Fantazma

52 Megérthető zavarok / Allomnéziák Emlékezéstorzulás mindennapos ("normálvariáns") jelenség ( pl. letagadnunk valamit, amit megtettünk - mert pl. szégyelljük - s egy idő múlva már valóban úgy emlékezünk, hogy nem tettük meg, vagy: valami hősi cselekedetet hazudunk s a végén magunk is elhisszük).

53 Megérthető zavarok / Allomnéziák Kriptomnézia emlékképeinket elfelejtettük, majd ezek, mint saját gondolatok, ötletek, felfedezések térnek vissza (pl. öntudatlan plágium). Elfojtás következménye is lehet, de demens betegek akár néhány perccel azelőtt hallott mondatokat is sajátukként ismételhetnek meg.

54 Megérthető zavarok Paramnéziák (emlékkép meghamisítása) emlékezési illúziók, hallucinációk és "deja vu" élmények. A szórványos és futólagos emlékezési illúziók tartoznak ide mivel a többi mind organikus - szomatikus eredetű.

55 Paramnézia ←←←<<<<<<<<< ⃝ a jelen élmény múltként jelenik meg, úgy ítéli meg, hogy az aktuális szituációt a múltban már megélte, "emlékezik" rá, "ráismer", mert azt látta (deja vu), hallotta (deja entendu), gondolta (deja pense), mondta (deja parle) stb. Ennek ellenkezője : a valóságban már átélt élmények emlékezésélmény nélkül, mint új aktuális élmények jelennek meg (jamais vu).

56 Normál-variánsként is előfordul fáradtság, kimerültség esetén, ilyenkor sajátos bizonytalanságélménybe ágyazottan éljük meg (mintha-ként).

57 Allomnéziák Fantazma (érzelmek hatására erősen torzult emlékkép), amely igen erős cselekvés-motívium lehet. Az allomnéziák tesztekkel nem mérhetők, interpretálni, elemezni kell őket

58 2. Az emlékezés organikus-szomatikus tényezőkkel megmagyarázható zavarai Megmagyarázható zavarok Fenomenológiai változatok Kóroktani változatok Szenzomotoros Szociális Leépülési Fixációs Integrációs (Korszakov-szindróma) Másodlagos

59 (a) Fenomenológia – formai szempontból és (b) etiológiai – szomatikus kórfolyamat/kóroktan szempontjából osztályozhatók Fenomenológiai Kiterjedésük szerint lehetnek globálisak (teljesek) vagy parciálisak (részlegesek), amely utóbbiak lehetnek lakunaris (szigetszerű időtartamban, vagy tartalomban, és szisztematikus v. elektív (csak bizonyos jellegű élményekre terjed ki) zavarok.

60 Fenomenológiai amnéziák >>>>>>>>>>> A trauma időtartamára korlátózódik= kongrád amnézia. Dinamikájuk szerint : tranzitórius/átmeneti, stacioner/ egyenletes, folyamatos progresszív/ egyre súlyosbodó jellegűek.

61 b. Etiológiai osztályozás: kóroktani változatok A szenzomotoros emlékezetzavar Fokális kortikális léziók esetén fordul elő, amelynek (rendszerint) agnózia, apraxia a következménye. Ideátoros apraxia esetén a mozgástervezet emléke esik ki; a beteg pl. bonyolult spontán mozgásokat is képes végezni, de célzott-szándékolt mozgásokat nem ideomotoros apraxiában a motoros kifejezés emléke vész pl. bár tud mozogni, képtelen felszólításra valamely mozgást végrehajtani

62 b. Etiológiai szempontú osztályozás: kóroktani változatok A szociális emlékezés zavarai: beszéd és személyes élmények leépülése (a megjegyző emlékezés zavart; teljes emlékezési zavar)

63 b. Etiológiai szempontú osztályozás: kóroktani változatok A leépülési amnéziák (általában progresszívek) szenzoros és motoros afáziák. A beszéd leépülése Ribot törvénye szerint: először a tulajdonnevek, majd a főnevek, aztán az igék majd az indulatszavak, végül a kifejező mozgások is..

64 A leépülési amnéziák (általában progresszívek) szenzoros és motoros afáziák. polyglott afázia, amelyben a több nyelven beszélő beteg csak egyik nyelvét "felejti" el a szenilis amnézia: nem a beszéd károsodik, hanem a személyes múlt emlékei esnek ki (rendszerint diffúz cerebrális károsodás következtében). Az emlékek kiesésének rendjét is Ribot határozta meg: mennél újabb, mennél intellektuálisabb és mennél labilisabb élményekről van szó, annál intenzívebb és hamarabba a felejtés

65 b. Etiológiai szempontú osztályozás: kóroktani változatok fixációs amnézia a beteg képtelen új élmények rögzítésére (rendszerint hippokampusz lézió esetén). Gyakoribbak az integrációs emlékezés-zavarok. (Pl. a Korszakov-szindróma) amelynek lényege: amnesztikus+konfabulatoros jellegű a következő tünetekkel: Téri-idői zavartság (konfabuláció, dezorioentáció); személyek felismerése zavart; Másodlagos amnéziák: tudatvesztés nyomán kialakuló amnéziák, autisztikus emlékezetzavarok

66 4. A FIGYELEM ZAVARAI a figyelem minősége tartósan és kiterjedten eltér a környezeti követelményektől, zavarja a beteg életvezetését, beilleszkedését. Ezek a hosszmetszetben megállapítható figyelemzavarok általában valamilyen pszichiátriai szindróma tünetei. Fogalmak a témában : Vigilitás: éberség, az a valószínűség, mely mellett az ingerek eljutnak a tudatig. Tenacitás (feszültség): milyen intenzitással és mennyire tartósan ragadja meg a tárgyakat

67 Hipoproszexiás figyelemzavar hipotenax=csökkent feszültség és hipovigil=éberség csökkent: koncentrációs nehézség, csökkent flexibilitás, általános csökkenése a pszichikus erőfeszítésre való képességnek, motiválhatóságnak. Ez a fokozott fáradékonyság, figyelemzavar gyakran a pszichoorganikus szindróma egyik első jele, de előfordul neuraszténiában, depresszióban, sch.ban( sch. maradványtünetben) is.

68 A hiperproszexiás figyelemzavar érzelmi túlfűtöttséggel, labilitással jár együtt, hipervigil és hipotenax. pl mániás állapotnál, v. a pszichoorganikus szindróma részeként jelentkezik. Neuropszichológiai vizsgálatok: (Ha súlyos a pszichés zavar, akkor a figyelemzavar kevésbé vizsgálható, mert nehezen elkülöníthető a más tünetektől, vagy annak hatásaitól.) Átbillenő alakzatok Tartós figyelmet igénylő feladatok

69 5. AZ ORIENTÁCIÓ ZAVARAI a) közvetlen orientáció b) közvetett orientáció c) transzcendentális orientáció zavarai.

70 a. Közvetlen orientáció zavarai: a test adott állapotára és térbeli helyzetére vonatkozik, KIR károsodás következménye. Alapjelenségei: jobb-bal diszkrimináció zavara, ujj- agnózia, akulkulia, alexia, agráfia ("Gerstmann-szindróma"), gyakran társul agnóziával, apraxiával. (Vizsgálata: Bender-próba, MAWI-IX, Raven).

71 a. Közvetlen orientáció zavarai: Az úttalálás és általános téri tájékozódás zavara gyakori, hogy a tér bal oldalát "figyelmen kívül hagyja", "elfelejteti" a beteg. gyakori, hogy együttjár idői orientációs zavarokkal (ennek normál-variánsa, amelynek során a vitális idő a kronológiai időhöz mérten megnyúlik, v. megrövidül, igen gyakori stimulált, v. deprimált idegállapotban).

72 b. A közvetett orientáció zavarai dezorientáltság: gyakran együttesen jellemzi a tér-idő-saját személyre - idegen személyre, helyzetre vonatkozó orientációs zavar. szomatopszichés dezorientáció is jelen lehet: pl. a beteg úgy véli: nincs teste A téri dezorientáció két típusa: új környezetben nem tud (pl. kórházban), régiben igen (pl. otthon), ill.: teljes (sehol sem tud). Mindkét esetben: organikus háttér! Az időbeli dezoritánció pszichiátriai betegségekben gyakoribb, mint a térbeli. A más személyekre való orientáció zavara esetén gyakoribb az, hogy ismerősnek vél ismeretlent, mint fordítva, (organikus!)

73 A szituációra vonatkozó tájékozatlanság a finom tapintatlanságoktól ("elefánt a porcelánboltban") ↓↓↓ a durva alkalmazkodási zavarokig (vizsgálati helyzetben szükségletét végzi) ↓↓↓↓ a helyzet teljes meghamisításáig terjedhet (a beteg most éppen a Szentföldön van, ahol ő Krisztus). Előfordul személyiségzavarokban (enyhébb formája) és sch-ban (súlyosabb formák)

74 A dezorientáció (közvetett orientáció-zavarok) szindrómái : Amnesztikus dezorintáció (a közvetlen megjegyzőképesség hiányában, pl. a Korszkov-szindrómában): a beteg a jelenre vonatkozóan tájékozatlan, múltbeli énjeként (pl. iskoláskori, lánykori, stb.) nevezi és éli meg magát (pl. háborús veterán ifjú hadnagynak véli magát).

75 A dezorientáció (közvetett orientáció-zavarok) szindrómái Tudatzavarral járó dezorientáció tudati szint csökkenésekor, oneroid, homályállapotokban - pl. delírium tremens Tévely-dezorintáció: a tudat tiszta, de a tér-idő koordináták a beteg tébolya szerint torzultak (a naptár 1 héttel "késik": a hely, ahol van egy titkos menedékhely, ahol őt őrzik, stb.) Konvencionális tájékozódásra a beteg általában képes.

76 c. A transzcendentális orientáció zavara lehet : Apatikus orientálatlanság (kiégett sch-ban gyakori: sem a lét tágabb értelmére (életcélok, tervek), sem szűkebb helyzetére vonatkozó (dátum, hollét) orientációs adatokkal nincs tisztában, ezek nem is érdeklik (gyengeelméjűeknél, demenseknél is előfordul

77 c. A transzcendentális orientáció zavara lehet : Túlfeszített orientáció (pl. lázas excitált állapotban, drog-hatás alatt, stb): a tér sajátosan kitágul, szinte madártávlatból észlelik, új ismeretlen távlatokat látnak, misztikus érzékekkel. Az időélmény is megváltozik: (kronoszisztole=) idő-összehúzódás jön létre, valamint az én és külvilág határai összemosódnak - pszichotikus állapotra utal. Neuropszichológiai vizsgálatok: (Interjú)Kérdések alapján

78 6. ÉRZELEM - AFFEKTIVITÁS ZAVARAI Érzelmi zavar általában: az érzelmi átélés adekvát jellege, kísérő szomatikus - vegetatív jelenségek az átlagostól, ill. a személyiségre jellemző szokásostól jelentősen eltérnek. A konkrét helyzethez (adott ingerhez) kötött és átmeneti jelenséget) 1.) alkalmi kóros reakcióknak, a tartós (életperiódushoz kötött) érzelmi zavart 2.) tartós kóros érzelmi állapotnak nevezzük

79 1. Alkalmi kóros érzelmi reakciók az inger intezitásához túlméretezett, személyiséghez nem integrált, nem adaptív. Példák : infantilis (elégtelen kontroll), v. explosív (pl. önuralmát vesztett túlterhelt helyzetben). pl: Időskorban előfordulhat a spasztikus sírás és nevetés (jelentéktelen ingerek váltják ki, valódi emocionális élmény nélkül (agytörzsi, liberációs jelenség). Félelem, szorongás is okozhat kóros érzelmi reakciót pl. pánik, paroxizmális szorongás (szomatikus katasztrófát is előidézhet).

80 Alkalmi kóros érzelmi reakciók Pszichoszomatikus reakciók (stressz-helyzetben): a szimpatiko-adrenális rendszer heveny túlsúlya (Cannon féle vészreakció), jelentős a konstitucionális tényezők szerepe (pl. vegatatív labilitás). Szomatomotoros, szomatoszenzoros és konverziós jelenségek is előfordulhatnak alkalmai kóros érzelmi reakcióként, amelyek gyakran ismétlődve konverziós Hy-ként jelennek meg

81 2. Tartós érzelmi zavarok, kóros érzelmi állapotok A tartós (elhúzódó) érzelmi reakció progresszív jellegű, neurotikus zavarokat, esetleg emociogén (pszichogén) pszichotikus állapotot is eredményezhet. Személyekre vonatkozó kóros (pozitív v. negatív) tartós érzelmi viszonyulás szenzitív-paranoid kórképekben gyakori, de lehet organikus háttere is (pl. szenilis férfiak gyűlölete fiatal nőkkel szemben).

82 (a) hangulati zavarok (Le-és felhangoltság) Disztímia (fáradtság, levertség) Melankólia (kóros lehangoltság, mindegyik az affektív kórképekben gyakori, de organikus pszichoszindróma része is lehet. A kóros felhangoltság/eufória (mania) ( affektív kórképek) Közönyösség, apátia: alig rezonál környezetére érzelemtelen, hangulati motiváltsága nincs, közönyös (szkizotímiára jellemző, de normálvariánsként is előfordul mint "kiégettség)".

83 b) Az érzelmi élet fejlődésének zavarai: Retardált emocionális fejlődés (gyermekkori reakciómódok felnőttkorban): pszichopátia, neurotius zavarok v. pszichogén pszichózisok esetén gyakori Expanzív (terjeszkedő, növekedő) (pl: paranoid); szenzitív (visszahúzódó).


Letölteni ppt "CENTRÁLIS ZAVAROK Részletesen: Juhász Pál - Pethő Bertalan (1983): Általános pszichiátria l. Pszichopatológia. Medicina Könyvkiadó, Bp. (170-300.o) összeállította:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések