Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ODK Túra- „Bakony 50” 2015. Március 28.. Túrakiírás Gyülekező: 7:00 Veszprém- vasútállomás Indulás 7:30 gyalog Útvonal: Veszprém vasútállomás- Kolostorok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ODK Túra- „Bakony 50” 2015. Március 28.. Túrakiírás Gyülekező: 7:00 Veszprém- vasútállomás Indulás 7:30 gyalog Útvonal: Veszprém vasútállomás- Kolostorok."— Előadás másolata:

1 ODK Túra- „Bakony 50” Március 28.

2 Túrakiírás Gyülekező: 7:00 Veszprém- vasútállomás Indulás 7:30 gyalog Útvonal: Veszprém vasútállomás- Kolostorok Völgye- Csatár-hg.- Bánd- Herend- Hajag- hg. - Németbánya- Városlőd Ruházat: könnyű, réteges sportruházat Hátizsákba: élelem egész napra, min. 1 l víz újratölthető palackban, szőlőcukor/gyümölcs (Herend után vízvételi lehetőség nincs!) Visszaindulás Városlődről: 19:00 érkezés Veszprémbe 19:30 Eső esetén a túra elmarad!

3 A TÚRA

4 Kolostorok völgye Kevés olyan festői szép sziklavidék van hazánkban, mint a Séd völgye Veszprémben. A patak 60–80 méter mély völgyet vágott a dolomit fennsíkba, s szeszélyes kanyarulatokkal keresi a kitörési pontot. Festői kanyarulatába, mintegy öblébe nyúlik bele délről északra a veszprémi Várhegy és folytatása, a Szent Benedek-hegy. A Várhegynél alkalmasabb helyet megerősített középkori város építésére nem lehetett volna találni. Ide épült tehát Veszprém vára s körülötte - először csak mély völgyében, majd a fennsíkot is meghódítva – a település.

5 A Séd-völgyében sétálva nem csak a veszprémi táj vadregényes szépségben gyönyörködhetünk, hanem időutazást is tehetünk a város ezer éves múltjának emlékeit felfedezve. Kevés magyar településnek van annyi történelmi vonatkozású műemléke, mint Veszprémnek. A görög apácák kolostorának a Betekints- völgyben megbúvó romjaitól, amely az államalapító Szent István király helykereséséről regél, a tatárjárás viharait átélt Margit romokon keresztül a török hódítás és az azt követő újjáéledés ezer emléke mesél a múltról. A Séd patak a város belterületén áthaladva összefűzi a történelmi városrészeket: a Temetőhegyet a Jeruzsálem- heggyel, a Csapószert a Váraljával meg a Buhimmal és azon át a Cserháttal, és városunk története szempontjából igen érdekes sorsú helyeket érint. A Séd-völgyéből kiemelkedő Várhegy pedig mindig biztos pontként segíti tájékozódásunkat, ahogy várbéli központjával az ezer éves püspökség és világi közigazgatás is biztos alapot és mély gyökeret jelent a veszprémi kultúrának.

6

7 Csatár - hegy Csatár (Csatár-hegy) Veszprém szőlőhegye a város belterületétől 6,1 kilométerre nyugatra. A megyeszékhely önkormányzata által 1997-ben hozott rendelet alapján városrésznek nem minősülő területi egység népessége a es népszámlálás idején 98 fő volt, ugyanakkor további 420, folyamatosan nem lakott üdülő is található itt. A tengerszinttől számítva 375 méter magas „hegy” a Bakony része. A hegy gyomrában található, 50 méter hosszú és 12 méter mély Csatárhegyi- barlang feltárása a közelmúltban fejeződött be; az üreg a Pannon Egyetem Barlangkutató Egyesületének gondozásában van, csak vezetővel járható be.

8 A hegy neve szláv eredetű. A középkorban feltehetőleg a pajzskészítő iparosokat hívták csatárnak vagy csitárnak, a település egykori lakói valószínűleg ezt a foglalkozást űzhették. A hagyomány szerint I. István seregeivel a Csatár-hegy lábánál elterülő mezőn győzte le a lázadó Koppány vezért. Ezt a mai történészek többsége vitatja, szerintük a csata helyszíne inkább Veszprémtől keletre keresendő. Viszont, az egyetlen olyan feltételezett helyszín, ahol korabeli fegyverleleteket találtak közvetlenül a talajszint alatt. Az eszközök megtekinthetők a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban. A hegyen található kápolnát az itt remetéskedő Frater Nerbt Hilarius építette adományokból.1767-ben. Csatár a 18. század óta búcsújáró hely, a búcsúkat minden évben, május első vasárnapján rendezik. Csatár Veszprém felől a 8-as utat keresztezve, majd a Séd fölött átvezető híd után közvetlenül jobbra kanyarodva érhető el. A hegy csúcsán találjuk a híres veszprémi földrajztudósról, Cholnoky Jenőről elnevezett kilátót, ahonnan szép kilátás nyílik a városra és a Bakonyra.

9

10 Bánd Veszprémtől nyugatra (12 km), Herendtől keletre (4 km) fekszik. A 8-as főúton közelíthető meg. A legközelebbi település: Márkó (3 km). Bánd és környéke már a római korban is lakott hely volt, az itt talált ókori leletek alapján. Nevét az oklevelek a 13. század elején említették, 1233 előtt a helység az Ajka nemzetség Bánd nevű tagjának birtoka volt. Még valamivel 1233 előtt Bánd, illetve Seg helységet az Igmánd nemzetségből való I. András, Farkas fia vette meg 120 márkáért. A falu ekkor két részből állt; a várhegyből (Essegvár) és a hegy alatti településből Bándból.

11 Igmándi I. András itt az úgynevezett várhegyen építette fel Essegvárát. Bánd a tatárjárás után is az Igmándiak birtokában maradt, 1299-ben Igmándi I. Andrásnak I. Miklós nevű fiától való unokája I. Lőrinc (Csete) kezén volt, aki ekkor a Zemplén vármegyei Gercselyi birtokát odaadta a veszprém vármegyei, Essegvár közelében fekvő Horhi faluért ben azonban I. Lőrinc fia II. Miklós legközelebbi rokonának Lőrinte nemzetségbeli Lőrintének javára lemondott dunántúli birtokairól: Essegvárról, Bándról, Billegéről Tótvázsonyról Kismelkedről és Igmándról is. A Lőrinte család később e várról Essegvárinak nevezte magát.

12 A Lőrinte család kihalta után Bánd és a mellette felépült Essegvár is királyi birtok lett. A király aztán a Rozgonyiaknak, majd az Újlaki családnak adományozta. Utolsó ismert birtokosa Kinizsi Pál neje volt. Az 1526 utáni időkben a falu is sokat szenvedett ben zsoldosok pusztították től pedig Bánd az adóösszeírásokban pusztaként szerepelt. Valószínű, hogy vára is abban az időben pusztult el, a törökök robbantották fel, köveit pedig a később ideköltöző lakosság használta fel építkezéshez. Mára csak a vár egyik bástyájának és falainak csekély maradványai láthatók.

13

14 Herend Herend város Veszprém megyében Az Északi- és Déli- Bakony találkozásánál, a 8-as számú főközlekedési út mellett, 341 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Területe: 1956 hektár. A lakosság száma: 3569 fő. A város határának mintegy kétharmadát erdő, rét legelő teszi ki. Szántóföldi művelésre a dombhátak és völgyek talaja kevésbé alkalmas ezért a megélhetést az ipari tevékenység jelenti. Az aktív korú lakosság egy jelentős része a méltán világhíres Herendi Porcelánmanufaktúrában dolgozik, de nagyon sokan ingáznak a két közeli nagyvárosban Veszprémbe és Ajkára. A város egyik büszkesége az Európában is egyedülálló porcelánablak, mely olyan vékony porcelánból készült, hogy lehetővé teszi a római katolikus templom természetes megvilágítását.

15

16 A porcelánmanufaktúra A Maufaktúrát 1826-ban Stingl Vince alapította amikor létrehozta kőedénygyárát ben Fischer Mór kereskedő kezébe került a vállalkozás akinek a nevéhez fűződik a porcelán gyártás beindítása. A manufaktúra dacolva korokkal, gazdasági helyzetekkel mind a mai napig vezető szerepet tölt be a hazánk porcelángyártásában de jelentős a szerepe az egész világon. A dolgozók létszáma kb. 930 fő. Településünk egyik fő idegenforgalmi látványossága és a legnagyobb vendégforgalmat lebonyolító létesítménye a XIX. századi angol ipari építészeti stílusban épült Porcelánium, Minimanufaktúra, étterem, kávéház és porcelánbolt került itt elhelyezésre. Tetelepülés lélekszáma 3569 fő. Az önkormányzat képviselő-testülete 7 főből áll. A régi épület teljes lebontását követően a képen látható Városháza 2002-ben épült fel. Az épület jó felszereltségével lehetőséget teremt az ügyfelek kulturált fogadására és ügyeiknek szakszerű és gyors intézésére.

17

18 Általános - és Zeneiskola 1974-ben épült fel az új, négy tantermes iskola három előadóval és konyhával ben új szárnnyal bővítették az épületet, ahol nyolc tanterem, nyelvi labor és szertárak kaptak helyet. A körzeti iskolaként működő intézmény 1994 óta zeneiskola is. Kellemes kikapcsolódást és időtöltést nyújt a park. A tóparti fűzfák árnyékában jólesik a pihenés, beszélgetés. Az új játszótér kellemes órákat szerez az ideérkező gyermekeknek és szüleiknek egyaránt.

19 Hajag- hegy

20 Földrajza A Hajag hegycsoportja a Bakony-hegység Öreg- Bakony kistájának része. A Hajag hegyvonulatának mészköve a földtörténeti középkor tengereiben keletkezett. Északon a Gerence-völgyig húzódik, délen a 8- as főközlekedési út magába foglaló Veszprém- devecseri törésvonalig tart. Nyugatról a Gella- patak völgye, keletről a Hárskúti- medence határolja. A nyugati oldalon hatalmas sziklalépcsők szakítják meg a lejtőt, melyek alsó szakaszán gyakoriak a kőfolyások. A lejtőkbe mély völgyek vágódnak be. Legérdekesebb a Rend-kő mészkő sziklaalakzata. Oldalában található a Törkű- lik barlang. A Hajag klímája zord, tömbjét ősidők óta erdő borítja. A Bakony alig bolygatott erdőrengetegének része. Lakott területektől, utaktól távoli meredélyeire még a turisták is csak ritkán merészkedtek. Különböző fa fajtákkal találkozhatunk: bükk, magas kőris, gyertyán, hegyi juhar, madárcseresznye stb.. Története A Hajag - hegy Szentgál határában található. A honfoglalás idején a magyarok fejedelmi törzse szállta meg a Bakony vidékét. A megszállt földet közösen, osztatlanul vették birtokba. Szájhagyomány szerint a kiváltságot azzal érdemelték ki, hogy amikor II. András király belső háborúskodása miatt bujdosásra kényszerült, Tihany környékén egy barlangban talált menedéket, ahol a szentgáliak ráakadtak, s huzamosabb ideig ellátták élelemmel. Amikor a király elhagyta a menedékhelyet, azt mondta az embereknek, egyikük üljön a lóra és amekkora területet 1 nap alatt be tud keríteni, akkora földdel ajándékozza meg a falut.

21

22 Németbánya A Bakonyban, erdők által övezve fekszik Németbánya- Veszprém és Pápa között. A török hódoltság idején elmenekült őslakosság helyére hozott német telepesek meghonosították az üvegipart, ami 1780-ban megszűnt. Üveghutákat a betelepülő németek ugyanabban az időben több helyen hoztak létre az országban, például a Baranya megyei Kisújbányán (Neuglasshütte) vagy a mára elhagyott Pusztabányán. Ez a környék legkisebb települése. Mint neve is fémjelzi (Deutschhütten) német ajkú falu. Németbánya védőszentje Szent Márton, a róla elnevezett kápolna a főtéren áll.

23 A településtől nem messze található az egykori Iharkút település helyén létesített bauxitbánya. Itt található a bakonyi dinoszaurusz-lelőhely, ahonnan az első dinoszaurusz testfosszíliák előkerültek a mai Magyarország területéről óta a dinoszauruszok mellett egy teljes mezozoos szárazföldi gerinces faunát tártak itt fel a kutatók. A lelőhely több, korábban ismeretlen új nemmel büszkélkedhet, mint például a Hungarosaurus (páncélos dinoszaurusz), az Iharkutosuchus (növényevő krokodil), és a Bakonydraco (repülő hüllő). Utóbbiról kapta nevét a Németbányán ősszel megrendezésre kerülő kulturális fesztivál (Bakonydraco Fesztivál). A települést érinti az Országos Kéktúra útvonala. Németbányától 4 km-re található a festői Pisztrángos-tó, mely látványával kellemes kikapcsolódást ígér a horgászoknak és a természetet kedvelőknek.

24

25 Városlőd A 8. számú főút és a 83. sz. Pápa-Győr irányú műút elágazásából egy É-D irányú völgyben hosszan elnyúlva pihen Városlőd. A község Veszprém megye közepén, mintegy 360 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, nem messze az Északi-Bakony nyugati szélétől. A vasúti megálló közelében torkollik a Torna-patakba a Kálvári-patak, melynek forrása a szentgáli határban van. A község külterületei három településsel, Szentgállal, Kislőddel és Csehbányával határosak. A község az Észak-Bakony hegység völgyében található, éghajlata tehát enyhén hegyvidéki, vagyis a tél elég hideg, a nyár azonban meleg, a csapadék közepes, amelynek mennyisége egész évben egyenletesen oszlik el. Az élőlények számára igen kedvező hőmérsékleti és domborzati viszonyok miatt a község és vidéke növény- és állatvilága igen gazdag és változatos. Szinte minden növényfaj megtalálható itt, az állatok közül leginkább a hegyvidéket és az erdőket kedvelő fajok – emlősök közül a róka, őz, vaddisznó, a madarak közül a fácán - a leggyakoribbak.

26

27 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "ODK Túra- „Bakony 50” 2015. Március 28.. Túrakiírás Gyülekező: 7:00 Veszprém- vasútállomás Indulás 7:30 gyalog Útvonal: Veszprém vasútállomás- Kolostorok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések