Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kisebbségi kultúrák ZsKF 2006. őszi szemeszter Rövidített jegyzet!!!

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kisebbségi kultúrák ZsKF 2006. őszi szemeszter Rövidített jegyzet!!!"— Előadás másolata:

1 Kisebbségi kultúrák ZsKF őszi szemeszter Rövidített jegyzet!!!

2 Fogalmak – kultúra I. KULTÚRA  ~: 1. Az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége  2. A művelődésnek valamely területe, illetve valamely korszakban, valamely népnél való megnyilvánulása  3. Műveltség (i) színvonal  4. Valakinek művelt volta, műveltsége  5. Valaminek kulturált volta  6. Termesztés, művelés, tenyészet (tud.) (Larousse)

3 Fogalmak – kultúra II. egy adott társadalomra, társadalmi csoportra jellemző normák és értékek, mindennapi és tudományos ismeretek, irodalmi, művészeti, zenei alkotások és ember alkotta tárgyi környezet. A társadalmi lét alapfeltétele a kultúra megléte. A kultúrát a társadalom tagjai szocializációjuk során sajátítják el és a későbbi viselkedés (attitűdök) alapjául szolgál. egy adott társadalomra, társadalmi csoportra jellemző normák és értékek, mindennapi és tudományos ismeretek, irodalmi, művészeti, zenei alkotások és ember alkotta tárgyi környezet. A társadalmi lét alapfeltétele a kultúra megléte. A kultúrát a társadalom tagjai szocializációjuk során sajátítják el és a későbbi viselkedés (attitűdök) alapjául szolgál. Még szélesebb értelemben a kultúra körébe tartozik minden olyasmi ami nem genetikusan öröklődik (tárgyak, épített környezet, és a szellemi javak). Még szélesebb értelemben a kultúra körébe tartozik minden olyasmi ami nem genetikusan öröklődik (tárgyak, épített környezet, és a szellemi javak). Az egyén kulturális tőkével rendelkezik (iskolázottság, műveltség, tapasztalat általában a tudáshoz való hozzáférés lehetősége), a humán (munka) erőforrásokkal való gazdálkodás fontos szereppel bír a társadalmi javak termelésében. (Andorka) Az egyén kulturális tőkével rendelkezik (iskolázottság, műveltség, tapasztalat általában a tudáshoz való hozzáférés lehetősége), a humán (munka) erőforrásokkal való gazdálkodás fontos szereppel bír a társadalmi javak termelésében. (Andorka)

4 Fogalmak – kultúra III. Normák Normák Értékek Értékek Ismeretek Ismeretek Alkotások Alkotások Tárgyi környezet Tárgyi környezet Nem genetikusan öröklődik Nem genetikusan öröklődik

5 Fogalmak – szubkultúra I. Valamely elkülönülő vagy jellegzetes társadalmi csoportot jellemző életmód. Valamely elkülönülő vagy jellegzetes társadalmi csoportot jellemző életmód. Értékek, normák, szimbólumok, viselkedésmódok együttese, amely egy meghatározott sajátosságokkal rendelkező társadalmi csoportra jellemző, és amely csak részben tér egy tágabban értelmezett összkultúrától. Értékek, normák, szimbólumok, viselkedésmódok együttese, amely egy meghatározott sajátosságokkal rendelkező társadalmi csoportra jellemző, és amely csak részben tér egy tágabban értelmezett összkultúrától. Szubkultúrát alkothatnak Szubkultúrát alkothatnak  a) pl. azonos nemű, korú, faji származású, foglalkozású egyének csoportjai;  b) bevándorlók;  c)társadalomból valamilyen módon kirekesztett egyének, vagy a szélsőséges nézeteket vallók. (Larousse)

6 Fogalmak – szubkultúra II.  A társadalom általánosan elfogadott kultúra értékeit elvető, sajátos viselkedési normákat kialakító csoportok (pl. szekták, a társadalom perifériáján élők) kultúrája. (Markó)  egy nagy társadalmon belül élő kisebb társadalmi csoport kultúrája, amely eltér a többség kultúrájától. (Andorka)

7 Fogalmak – szubkultúra III. Elkülönül Elkülönül Jellegzetes társadalmi csoport Jellegzetes társadalmi csoport Részben eltér a tágan értelmezett kultúrától Részben eltér a tágan értelmezett kultúrától Általános kultúra értékeit elvető Általános kultúra értékeit elvető Kisebb társadalmi csoport Kisebb társadalmi csoport Pl. periférián élők Pl. periférián élők Bevándorlók Bevándorlók Közös nézeteket vallók Közös nézeteket vallók  : hasonlóság és különbség problematikája; saját kultúrán belüli különbségek  : hasonlóság és különbség problematikája; saját kultúrán belüli különbségek

8 Fogalmak – nemzet I. 1. Történelmileg kialakult tartós emberi közösség, amelyet közös nyelv, közös terület és gazdasági élet, s a kultúrában megnyilvánuló közös lelki sajátosságok tartanak össze. 2. Feudális országokban a nemesi kiváltságokkal bírók összessége. (Tört) 3. Nép 4. Nemzetség, ill. család (Larousse)

9 Fogalmak – nemzet II. Legtöbbször az egy nyelvet beszélő nép többsége által alkotott, de idegen származású és más nyelvet beszélő népcsoportokat és fajokat is magába fogadni képes tudatos vagy tudatosan keresett politikai közösség, a nemzet számára meghatározó többek között a közös történelem. (Markó) Legtöbbször az egy nyelvet beszélő nép többsége által alkotott, de idegen származású és más nyelvet beszélő népcsoportokat és fajokat is magába fogadni képes tudatos vagy tudatosan keresett politikai közösség, a nemzet számára meghatározó többek között a közös történelem. (Markó) Azokból áll, akik tagjainak vallják magukat, illetve akiket ez a közösség tagjaként elfogad. A nemzet összetartozását (identitását) a közös kultúra, nyelv, szokások, történelem, lakóterület adja. Azokból áll, akik tagjainak vallják magukat, illetve akiket ez a közösség tagjaként elfogad. A nemzet összetartozását (identitását) a közös kultúra, nyelv, szokások, történelem, lakóterület adja.

10 Fogalmak – nemzet III. „Francia nemzetfogalom” (államnemzet): a nemzet tagja mindenki, aki az adott állam polgára. „Francia nemzetfogalom” (államnemzet): a nemzet tagja mindenki, aki az adott állam polgára. „Német nemzetfogalom” (kultúrnemzet) tagja az, aki a nemzeti kultúrához tartozónak vallja magát. „Német nemzetfogalom” (kultúrnemzet) tagja az, aki a nemzeti kultúrához tartozónak vallja magát.

11 Fogalmak – nemzet IV. Tartós közösség Tartós közösség Politikai közösség Politikai közösség Közös nyelv Közös nyelv Területi egység (vö. körülhatárolhatóság) Területi egység (vö. körülhatárolhatóság) Lelki adottságok (megelőlegezve: identitás) Lelki adottságok (megelőlegezve: identitás) Közös történelem (vö. etnocentrizmus) Közös történelem (vö. etnocentrizmus) Önálló vállalás (döntés) Önálló vállalás (döntés) Többségi befogadás Többségi befogadás Állampolgár vs. közös kultúra (nyelv)  államnemzet vs. nyelvnemzet Állampolgár vs. közös kultúra (nyelv)  államnemzet vs. nyelvnemzet

12 Fogalmak – állam Meghatározott földterületen élő emberek kormányzattal és szuveneritással rendelkező közössége; szuveneritással és viszonylagos önállósággal rendelkező (társadalmi) szervezet. Meghatározott földterületen élő emberek kormányzattal és szuveneritással rendelkező közössége; szuveneritással és viszonylagos önállósággal rendelkező (társadalmi) szervezet. Ország (Larousse) Ország (Larousse) Az emberi együttműködés legszervezettebb egysége, amely rendelkezik a fizikai erőszak törvényes alkalmazásának monopóliumával; az államnak van államalkotó népcsoportja (lakossága), területe, és e terület és lakosság felett korlátlan és oszthatatlan főhatalma. (Markó) Az emberi együttműködés legszervezettebb egysége, amely rendelkezik a fizikai erőszak törvényes alkalmazásának monopóliumával; az államnak van államalkotó népcsoportja (lakossága), területe, és e terület és lakosság felett korlátlan és oszthatatlan főhatalma. (Markó) Σ : kormányzat, szuveneritás, törvényes erőszak, államalkotó népcsoport, terület Σ : kormányzat, szuveneritás, törvényes erőszak, államalkotó népcsoport, terület

13 Fogalmak – nemzetiség Az államon belül kisebbségben élő, nem a többség nyelvét beszélő népcsoport. Az államon belül kisebbségben élő, nem a többség nyelvét beszélő népcsoport. Nemzeti hovatartozás Nemzeti hovatartozás Valakinek, valaminek nemzeti jellege (Larousse) Valakinek, valaminek nemzeti jellege (Larousse)

14 Fogalmak – kisebbség I. „… a kisebbségek olyan lakosai valamely országnak, akik nemzetiségük, vagy nyelvük, vagy vallásuk tekintetében különböznek az illető állam lakosságának többségétől, tudatában vannak kisebbségi voltuknak és megvan bennük az akarat, hogy megóvják népi, nyelvi vagy vallási sajátosságaikat” (Hugo Wintgens, 1930) „… a kisebbségek olyan lakosai valamely országnak, akik nemzetiségük, vagy nyelvük, vagy vallásuk tekintetében különböznek az illető állam lakosságának többségétől, tudatában vannak kisebbségi voltuknak és megvan bennük az akarat, hogy megóvják népi, nyelvi vagy vallási sajátosságaikat” (Hugo Wintgens, 1930) Egy ország többségi lakosságától származásban, nyelvben, kultúrában és felekezetileg eltérő és önálló politikai csoporttudattal rendelkező népcsoport. (Markó) Egy ország többségi lakosságától származásban, nyelvben, kultúrában és felekezetileg eltérő és önálló politikai csoporttudattal rendelkező népcsoport. (Markó)

15 Fogalmak – kisebbség II. Nemzeti kisebbség egy adott társadalom azon tagjainak csoportja, akik nem a többségi nemzettel azonosulnak, hanem egy olyan másik nemzettel, amelynek van állama, vagy ennek létrehozására törekszik. Nemzeti kisebbség egy adott társadalom azon tagjainak csoportja, akik nem a többségi nemzettel azonosulnak, hanem egy olyan másik nemzettel, amelynek van állama, vagy ennek létrehozására törekszik. Nemzeti kisebbségnek általában azokat a népcsoportokat tekintik, melyeket nyelvi, kulturális, történelmi, érzelmi kapcsolatok fűznek egy másik országban élő nemzethez, az anyanemzethez. Ily módon egy saját államisággal bíró nemzetnek más országokban élő csoportjai. Nemzeti kisebbségnek általában azokat a népcsoportokat tekintik, melyeket nyelvi, kulturális, történelmi, érzelmi kapcsolatok fűznek egy másik országban élő nemzethez, az anyanemzethez. Ily módon egy saját államisággal bíró nemzetnek más országokban élő csoportjai.

16 Fogalmak – kisebbség III. Faji (etnikai) kisebbség alatt olyan népcsoportot érthetünk (bár e tekintetben sincs hivatalosan elfogadott egységes megállapodás), amely valamely rá jellemző tulajdonságokat - nyelvi, kulturális, etnográfiai, vallási, származási, esetenként antropológiai jellegzetességeket hordoz, s a nemzeti kisebbség, nemzetiség, nemzet fejlettségi szintjeit általában nem éri el. Faji (etnikai) kisebbség alatt olyan népcsoportot érthetünk (bár e tekintetben sincs hivatalosan elfogadott egységes megállapodás), amely valamely rá jellemző tulajdonságokat - nyelvi, kulturális, etnográfiai, vallási, származási, esetenként antropológiai jellegzetességeket hordoz, s a nemzeti kisebbség, nemzetiség, nemzet fejlettségi szintjeit általában nem éri el. A vallási kisebbség mint kategória a kisebbségi létnek talán a legrégebbi válfaja, hiszen már a középkor feudális monarchiáiban – melyek nem nemzeti, nemzetiségi alapon szerveződtek, s a nyelvi különbségeknek sem tulajdonítottak jelentőséget – a hit, az egyházak, a vallási különbségek (különösen a reformáció áramlatai után) óriási szerepet játszottak a társadalmak, társadalmi csoportok elkülönülésében, szembenállásában, kapcsolataiban. A vallási kisebbség mint kategória a kisebbségi létnek talán a legrégebbi válfaja, hiszen már a középkor feudális monarchiáiban – melyek nem nemzeti, nemzetiségi alapon szerveződtek, s a nyelvi különbségeknek sem tulajdonítottak jelentőséget – a hit, az egyházak, a vallási különbségek (különösen a reformáció áramlatai után) óriási szerepet játszottak a társadalmak, társadalmi csoportok elkülönülésében, szembenállásában, kapcsolataiban.

17 Fogalmak – kisebbség IV. Nyelvi kisebbség kategória is létezik, bár leszögezhetjük, hogy egy nyelvi különbségeket mutató népcsoport általában kulturális, történelmi, származási eltéréseket is hordoz, így máris az etnikai, vagy nemzeti kisebbség kategóriához kanyarodtunk vissza. Nyelvi kisebbség kategória is létezik, bár leszögezhetjük, hogy egy nyelvi különbségeket mutató népcsoport általában kulturális, történelmi, származási eltéréseket is hordoz, így máris az etnikai, vagy nemzeti kisebbség kategóriához kanyarodtunk vissza.

18 Fogalmak – kisebbség V. Klasszikus kisebbség alatt általában olyan régóta kisebbségi sorban élő népcsoportokat értenek, melyek kényszerből (határváltozások, kitelepítések) kerültek más államok fennhatósága alá (pl. magyar kisebbség a szomszédos országokban, katalánok, a lengyelországi németek) bár ez sem mindig igaz – gondoljunk a XVIII. századi telepítések mellett az Alföld török hódoltság alatt megüresedett területeire önkéntes bevándorló szlovákokra, németekre. Klasszikus kisebbség alatt általában olyan régóta kisebbségi sorban élő népcsoportokat értenek, melyek kényszerből (határváltozások, kitelepítések) kerültek más államok fennhatósága alá (pl. magyar kisebbség a szomszédos országokban, katalánok, a lengyelországi németek) bár ez sem mindig igaz – gondoljunk a XVIII. századi telepítések mellett az Alföld török hódoltság alatt megüresedett területeire önkéntes bevándorló szlovákokra, németekre. Az új kisebbségek újabb keletű, önkéntes migrációval kerültek kisebbségi sorba, így példaként említhetnénk a bevándorlókat, vendégmunkásokat. Az új kisebbségek újabb keletű, önkéntes migrációval kerültek kisebbségi sorba, így példaként említhetnénk a bevándorlókat, vendégmunkásokat.

19 Fogalmak – kisebbség Σ Nemzetiségi különbség Nemzetiségi különbség Nyelvi különbség Nyelvi különbség Vallási különbség Vallási különbség Önálló csoporttudat (identitás) Önálló csoporttudat (identitás) Formái: Formái:  Nemzeti ~ → anyaország  Faji/etnikai ~ → sajátos (eltérő) tulajdonságok  Vallási ~ → többségtől eltérő vallás  Nyelvi ~ → többségtől eltérő nyelv  Klasszikus ~ → történetileg kialakult, kényszer hatására  Új ~ → önkéntes migráció

20 Kapcsolódó fogalmak I. Etnikai/néprajzi csoport, etnikum: egy adott társadalom azon csoportja, amely tagjai olyan közös kulturális identitással bírnak, amely különbözik a többségtől vagy a többi etnikai csoporttól. Az etnikai kisebbség kevésbé különül el a többségtől, mint a nemzeti kisebbség. Vagy éppen nemzeteken átnyúló identitást jelez (pl. a több különböző anyanyelvvel rendelkező cigányok, vagy zsidók). Etnikai/néprajzi csoport, etnikum: egy adott társadalom azon csoportja, amely tagjai olyan közös kulturális identitással bírnak, amely különbözik a többségtől vagy a többi etnikai csoporttól. Az etnikai kisebbség kevésbé különül el a többségtől, mint a nemzeti kisebbség. Vagy éppen nemzeteken átnyúló identitást jelez (pl. a több különböző anyanyelvvel rendelkező cigányok, vagy zsidók).

21 Kapcsolódó fogalmak II. Két altípus különböztethető meg: Két altípus különböztethető meg: a) azok a csoportok, amelyek sajátos „mi” tudattal rendelkeznek (közös eredet, rendi kiváltságok, területi elkülönülés) pl. székelyek, hajdúk, kunok, jászok a) azok a csoportok, amelyek sajátos „mi” tudattal rendelkeznek (közös eredet, rendi kiváltságok, területi elkülönülés) pl. székelyek, hajdúk, kunok, jászok b) a környezetük ragasztja az adott csoportra a gyakran gunyoros elnevezést különfajta előítélet: más vallás, feltételezett más eredet, nyelvi elszigetelődés, elvándorlás, közigazgatási-területi különállás alapján. (Kósa-Filep) b) a környezetük ragasztja az adott csoportra a gyakran gunyoros elnevezést különfajta előítélet: más vallás, feltételezett más eredet, nyelvi elszigetelődés, elvándorlás, közigazgatási-területi különállás alapján. (Kósa-Filep) Pl. németek: cipszerek, szászok; Románok: mócok, mokányok, oltyánok, muntyánok, moldoványok; Szlovákok: tirpákok, hornyák (gömöri); Délszlávok: lálók, bunyevác, sokác; Ukránok: huculok, rusznyákok; Lengyelek: górálok. Pl. németek: cipszerek, szászok; Románok: mócok, mokányok, oltyánok, muntyánok, moldoványok; Szlovákok: tirpákok, hornyák (gömöri); Délszlávok: lálók, bunyevác, sokác; Ukránok: huculok, rusznyákok; Lengyelek: górálok.

22 Kapcsolódó fogalmak III. Etnokulturális csoport: a néprajzi kutatás határolja el különféle jellegzetességek (pl. vallás, viselet, nyelvjárás, házasodási szokások) alapján környezetétől. Az érintett személyek sokszor egyáltalában nincsenek ilyen különbözőségük tudatában, és a környezetük sem feltétlenül tartja őket eltérő csoportba tartozónak. (Kósa-Filep) Etnokulturális csoport: a néprajzi kutatás határolja el különféle jellegzetességek (pl. vallás, viselet, nyelvjárás, házasodási szokások) alapján környezetétől. Az érintett személyek sokszor egyáltalában nincsenek ilyen különbözőségük tudatában, és a környezetük sem feltétlenül tartja őket eltérő csoportba tartozónak. (Kósa-Filep) Táji csoport: olyan csoport, amelynek alapját, vagy keretét kisebb-nagyobb táj vagy vidék alkotja. (pl. bodrogköziek, nyírségiek, sárköziek) Táji csoport: olyan csoport, amelynek alapját, vagy keretét kisebb-nagyobb táj vagy vidék alkotja. (pl. bodrogköziek, nyírségiek, sárköziek)

23 Vallás, nemzetiség, kisebbség

24 Vallás I. 18. század végéig a katolikus vallás államvallásnak számított Magyarországon 18. század végéig a katolikus vallás államvallásnak számított Magyarországon század végétől megjelent a „törvényesen bevett felekezetek” fogalma század végétől megjelent a „törvényesen bevett felekezetek” fogalma 1791-ben született két törvény az evangélikusokat, a reformátusokat és a görögkeletieket is bevett felekezetté nyilvánította 1791-ben született két törvény az evangélikusokat, a reformátusokat és a görögkeletieket is bevett felekezetté nyilvánította 1848: az unitáriusokat is a bevett felekezetek közé sorolták 1848: az unitáriusokat is a bevett felekezetek közé sorolták 1895: az izraelita vallást is bevett felekezetté nyilvánították 1895: az izraelita vallást is bevett felekezetté nyilvánították

25 Vallás II Thirring Gusztáv számította ki a felekezeti arányokat: Thirring Gusztáv számította ki a felekezeti arányokat: a római és görög katolikusok együttesen 61,2%, a római és görög katolikusok együttesen 61,2%, az evangélikusok 9,5%, az evangélikusok 9,5%, a reformátusok 15,1%, a reformátusok 15,1%, a görögkeletiek 12,9% a görögkeletiek 12,9% izraelita vallásúak 1,3% izraelita vallásúak 1,3%

26 zsidóság emancipációja 1790: törvénybe foglalták, hogy a zsidók a „városokban megtartassanak”, kivéve a bányavárosokat, amelyek hagyományosan nem engedték a zsidóságot letelepedni. 1790: törvénybe foglalták, hogy a zsidók a „városokban megtartassanak”, kivéve a bányavárosokat, amelyek hagyományosan nem engedték a zsidóságot letelepedni ben újabb törvény mondta ki, hogy a zsidók – ismét csak a bányavárosokat kivéve – akárhol „szabadon lakhatnak” 1840-ben újabb törvény mondta ki, hogy a zsidók – ismét csak a bányavárosokat kivéve – akárhol „szabadon lakhatnak” 1860: a zsidók jogait rendeletileg kiterjesztették a földbirtok vásárlására és a bányavárosokba való betelepedésre 1860: a zsidók jogait rendeletileg kiterjesztették a földbirtok vásárlására és a bányavárosokba való betelepedésre 1867: XVII. Törvénycikk: az izraelita lakosok – az 1849-es epizód után ismét – „polgári és politikai jogokban” részesültek (nem kollektív jogok) 1867: XVII. Törvénycikk: az izraelita lakosok – az 1849-es epizód után ismét – „polgári és politikai jogokban” részesültek (nem kollektív jogok) 1895-ös törvény, a bevett vallássá nyilvánítás, a recepció jelentette. Ez már nem az egyénekre, hanem a felekezetre mint vallási közösségre vonatkozott ös törvény, a bevett vallássá nyilvánítás, a recepció jelentette. Ez már nem az egyénekre, hanem a felekezetre mint vallási közösségre vonatkozott.

27 izraelita egyetemes gyűlés : a megváltozott helyzethez kapcsolódóan három irányzat alakult ki, a fő kérdés: felekezeti belső életet hogyan lehetne hozzáigazítani az újonnan kialakult külső szabályokhoz: : a megváltozott helyzethez kapcsolódóan három irányzat alakult ki, a fő kérdés: felekezeti belső életet hogyan lehetne hozzáigazítani az újonnan kialakult külső szabályokhoz: Válaszok: Válaszok: ortodox irányzat: semmit sem kell változtatni, sőt az életformában adott engedményeket vissza kell venni és szigorúan betartani a hagyományos vallási előírások szerinti életformát ortodox irányzat: semmit sem kell változtatni, sőt az életformában adott engedményeket vissza kell venni és szigorúan betartani a hagyományos vallási előírások szerinti életformát neológ irányzat: a nemzet polgárosodásával adottak a politikai feltételek az izraelita vallású honpolgárok polgárosodására is, vagyis alkalmazkodni kell a körülményekhez neológ irányzat: a nemzet polgárosodásával adottak a politikai feltételek az izraelita vallású honpolgárok polgárosodására is, vagyis alkalmazkodni kell a körülményekhez „status quo ante” irányzat: szakadás előtti állapot helyreállítását szorgalmazta „status quo ante” irányzat: szakadás előtti állapot helyreállítását szorgalmazta

28 Vallási kapcsolatok Áttérések: lehetővé vált a felekezetváltás: előzőleg be kellett jelenteni a szándékot mindkét egyháznak, különböző feltételeknek kellett eleget tenni Áttérések: lehetővé vált a felekezetváltás: előzőleg be kellett jelenteni a szándékot mindkét egyháznak, különböző feltételeknek kellett eleget tenni vegyes házasságok: római katolikus pap előtt megkötendőnek nyilvánította. Vegyes házasságra csak bevett felekezethez tartozók között kerülhetett sor. Gyerekek vallása: apa katolikus → gyerek is katolikus; apa nem katolikus → gyerek követhette az apa vallását; Erdély: nemek szerint megörökölték a vallásukat vegyes házasságok: római katolikus pap előtt megkötendőnek nyilvánította. Vegyes házasságra csak bevett felekezethez tartozók között kerülhetett sor. Gyerekek vallása: apa katolikus → gyerek is katolikus; apa nem katolikus → gyerek követhette az apa vallását; Erdély: nemek szerint megörökölték a vallásukat reverzális intézménye: reverzális levelet (vallási vegyes házasság esetében) az egyik fél adta a másiknak, s azzal lemondott arról, hogy gyermekei az ő vallását kövessék. Gyakorlat: helyi plébánosok vegyes házasságból származó gyerekeket önhatalmúlag katolikus vallásúnak keresztelték reverzális intézménye: reverzális levelet (vallási vegyes házasság esetében) az egyik fél adta a másiknak, s azzal lemondott arról, hogy gyermekei az ő vallását kövessék. Gyakorlat: helyi plébánosok vegyes házasságból származó gyerekeket önhatalmúlag katolikus vallásúnak keresztelték

29 Kitérés/kilépés XLIII. tc. teremtett először jogi lehetőséget arra, hogy valaki felekezeten kívüli legyen → felekezeten kívüliek gyermekei számára előírta, hogy valamilyen bevett vagy törvényesen elismert vallásban kell nevelkedniük (legkésőbb a tanköteles kor eléréséig kellett dönteniük) XLIII. tc. teremtett először jogi lehetőséget arra, hogy valaki felekezeten kívüli legyen → felekezeten kívüliek gyermekei számára előírta, hogy valamilyen bevett vagy törvényesen elismert vallásban kell nevelkedniük (legkésőbb a tanköteles kor eléréséig kellett dönteniük) felekezetiség a leghagyományosabb etnokulturális tartalom hordozója volt felekezetiség a leghagyományosabb etnokulturális tartalom hordozója volt

30 Magyarok száma a II. József korabeli népszámlálás nem kérdezett anyanyelvet, sem nemzetiséget a II. József korabeli népszámlálás nem kérdezett anyanyelvet, sem nemzetiséget Különféle becslések: Különféle becslések: Jászi Oszkár 2,3 millióra (29 %) becsülte Jászi Oszkár 2,3 millióra (29 %) becsülte Szabó István, a neves társadalomtörténész 3-3,5 millióra (36-43 %) tette Szabó István, a neves társadalomtörténész 3-3,5 millióra (36-43 %) tette az 50% alatt maradt az 50% alatt maradt „Lexicon locorum” (helységnévtár, 1773) szolgált a becslések alapjául → feltüntette a településeken uralkodó nyelvet „Lexicon locorum” (helységnévtár, 1773) szolgált a becslések alapjául → feltüntette a településeken uralkodó nyelvet 8920 település 98%-át egynyelvűnek jelölték meg, és csak 1,7%-ot tüntettek fel kétnyelvűként 8920 település 98%-át egynyelvűnek jelölték meg, és csak 1,7%-ot tüntettek fel kétnyelvűként 39%-ában a magyar, 29%-ában a szlovák és 9%-ában a román számított domináns nyelvnek 39%-ában a magyar, 29%-ában a szlovák és 9%-ában a román számított domináns nyelvnek

31 MegnevezésPolgári népességÖsszes népesség Magyar Nem magyar összesen Százalékban Magyar46,6548,6151,4854,56 Nem magyar összesen 53,3551,3948,5245,44

32 asszimiláció a zsidóság asszimilációs készsége és hajlandósága minden többi csoportét messze meghaladta, a ténylegesen elmagyarosodott népességben legnagyobb súllyal – a zsidók mellett, de talán őket megelőzve – a katolikus és evangélikus németség és tótság szerepelt”. a zsidóság asszimilációs készsége és hajlandósága minden többi csoportét messze meghaladta, a ténylegesen elmagyarosodott népességben legnagyobb súllyal – a zsidók mellett, de talán őket megelőzve – a katolikus és evangélikus németség és tótság szerepelt”. Probléma: a nyelvi identitás kérdése, ki, milyen anyanyelvűnek vallotta magát Probléma: a nyelvi identitás kérdése, ki, milyen anyanyelvűnek vallotta magát

33 cigányság cigányság nehezen illeszthető a felekezeti megközelítésbe (leginkább a római és görög katolikusok, valamint a görögkeletiek sorában találjuk őket) cigányság nehezen illeszthető a felekezeti megközelítésbe (leginkább a római és görög katolikusok, valamint a görögkeletiek sorában találjuk őket) 1890-ben főt regisztráltak 1890-ben főt regisztráltak 1893-ban azonban, az első nagy cigányösszeírás végrehajtásakor a származásból indultak ki, e szerint főt számláltak 1893-ban azonban, az első nagy cigányösszeírás végrehajtásakor a származásból indultak ki, e szerint főt számláltak Három csoportot állítottak fel: az állandóan letelepedett, a huzamosabb ideig egy helyben tartózkodó, valamint a vándorcigányok kategóriáját Három csoportot állítottak fel: az állandóan letelepedett, a huzamosabb ideig egy helyben tartózkodó, valamint a vándorcigányok kategóriáját Az állandóan letelepedetteknek csak 29%-a vallotta magát cigány anyanyelvűnek, 25%-a románnak és 39%-a magyarnak. Az állandóan letelepedetteknek csak 29%-a vallotta magát cigány anyanyelvűnek, 25%-a románnak és 39%-a magyarnak. A huzamosabb ideig egy helyben tartózkodók is hasonló megoszlást mutattak. A huzamosabb ideig egy helyben tartózkodók is hasonló megoszlást mutattak. A vándorcigányoknak azonban 62%-a nevezte magát cigány anyanyelvűnek, 23%-a magyarnak és csak 12%-a románnak A vándorcigányoknak azonban 62%-a nevezte magát cigány anyanyelvűnek, 23%-a magyarnak és csak 12%-a románnak itt is megindult a magyar nyelv terjeszkedése itt is megindult a magyar nyelv terjeszkedése

34 Magyarok - nemzetiségek Kiegyezés után: Kiegyezés után: alapvető emberi jogok biztosítása alapvető emberi jogok biztosítása bíróságok előtti egyenlőség bíróságok előtti egyenlőség összes állampolgár – a kisebbségeket is beleértve – egyenlő jogállása összes állampolgár – a kisebbségeket is beleértve – egyenlő jogállása nemzetiségek jogai: anyanyelv használata, egyenlő jog bármely állás betöltésére → szavatolták kisebbségekhez tartozók személyes szabadságát nemzetiségek jogai: anyanyelv használata, egyenlő jog bármely állás betöltésére → szavatolták kisebbségekhez tartozók személyes szabadságát A kollektív nemzeti jogokat és képviseletet elutasították. A kollektív nemzeti jogokat és képviseletet elutasították. Deák Ferenc: „Magyarországon csak egyetlen, oszthatatlan politikai nemzet van; a magyar.” → törvényhozás és a kormányzat, valamint a felsőbb bíróságok hivatalos nyelve a magyar volt. Deák Ferenc: „Magyarországon csak egyetlen, oszthatatlan politikai nemzet van; a magyar.” → törvényhozás és a kormányzat, valamint a felsőbb bíróságok hivatalos nyelve a magyar volt. Bevezették az ingyenes és kötelező elemi iskolai oktatást Bevezették az ingyenes és kötelező elemi iskolai oktatást polgárjogokat szorosan ellenőrizték és korlátozták (korlátozták az egyesületek működését, gyűlések, sztrájkgyűlések korlátozása, vörös zászló tiltása stb.) polgárjogokat szorosan ellenőrizték és korlátozták (korlátozták az egyesületek működését, gyűlések, sztrájkgyűlések korlátozása, vörös zászló tiltása stb.)

35 politikai antiszemitizmus I. 1875: Istóczy Győző első antiszemita beszédét tartotta a magyar parlamentben 1875: Istóczy Győző első antiszemita beszédét tartotta a magyar parlamentben zsidóságot az országot elözönlő „támadó kasztnak” nevezte. zsidóságot az országot elözönlő „támadó kasztnak” nevezte. „egy specifikus nemzeti vallással bíró népfaj” „egy specifikus nemzeti vallással bíró népfaj” „az európai nemzetek meghódítása és, ha lehetséges, kiirtása, nem ugyan kard és tűz által”, hanem pénzügyi és gazdasági erővel „az európai nemzetek meghódítása és, ha lehetséges, kiirtása, nem ugyan kard és tűz által”, hanem pénzügyi és gazdasági erővel „élethalálharcot kell vívnia”, különben „két-három generáció alatt Zsidóország” lesz, „új Palesztina”, ahol a magyarok másodrangú állampolgárrá válnak. „élethalálharcot kell vívnia”, különben „két-három generáció alatt Zsidóország” lesz, „új Palesztina”, ahol a magyarok másodrangú állampolgárrá válnak. gúnyos kampány indult meg a zsidó bevándorlás ellen gúnyos kampány indult meg a zsidó bevándorlás ellen „keresztény nemzet elleni zsidó összesküvés” „keresztény nemzet elleni zsidó összesküvés” „zsidó állam visszaállítását” javasolta Palesztinában „zsidó állam visszaállítását” javasolta Palesztinában

36 politikai antiszemitizmus II. 1882: Ónody Géza antiszemita hadjárat megtervezése 1882: Ónody Géza antiszemita hadjárat megtervezése tiszaeszlári per tiszaeszlári per antiszemita atrocitások több megyében rendkívüli állapot bevezetését eredményezték antiszemita atrocitások több megyében rendkívüli állapot bevezetését eredményezték Antiszemita írások, újságok és karikatúrák Antiszemita írások, újságok és karikatúrák antiszemita gúnylap, a Herkó Páter vezette be a Judapest kifejezést antiszemita gúnylap, a Herkó Páter vezette be a Judapest kifejezést A politikai antiszemitizmus nem vált a magyar nacionalizmus integráns részévé. A politikai antiszemitizmus nem vált a magyar nacionalizmus integráns részévé.

37 Magyar nacionalizmus jellege I. kisebbségellenes, asszimilációs nacionalizmus uralta a magyar politikát kisebbségellenes, asszimilációs nacionalizmus uralta a magyar politikát Tisza Kálmán: asszimiláció a kisebbségek jól felfogott érdeke Tisza Kálmán: asszimiláció a kisebbségek jól felfogott érdeke erőltetett asszimilációs politika jellemező erőltetett asszimilációs politika jellemező kisebbségek képviselőit lényegében kirekesztették a magas hivatalokból kisebbségek képviselőit lényegében kirekesztették a magas hivatalokból Erdély: a népesség 60%-a román, ennek ellenére hivatalnokoknak csak a harmadát rekrutálták a román etnikumból Erdély: a népesség 60%-a román, ennek ellenére hivatalnokoknak csak a harmadát rekrutálták a román etnikumból igazságszolgáltatást magyarosították (formálisan engedélyezték a kisebbségek nyelvét) igazságszolgáltatást magyarosították (formálisan engedélyezték a kisebbségek nyelvét)

38 Magyar nacionalizmus jellege II. elemi és a középfokú oktatásban sem tudták az anyanyelvet használni → iskolarendszer az asszimiláció legfőbb eszközévé vált elemi és a középfokú oktatásban sem tudták az anyanyelvet használni → iskolarendszer az asszimiláció legfőbb eszközévé vált 1903-ban 190 középiskolából csupán 14 nem volt magyar 1903-ban 190 középiskolából csupán 14 nem volt magyar 1907-ben az új oktatási törvény négy évben szabta meg a folyékony magyar írás- és szóbeliség elsajátításának kötelezettségét 1907-ben az új oktatási törvény négy évben szabta meg a folyékony magyar írás- és szóbeliség elsajátításának kötelezettségét általános iskoláknak csak 20%-ában folyt nem magyar nyelvű oktatás általános iskoláknak csak 20%-ában folyt nem magyar nyelvű oktatás a kisebbséghez tartozó gyerekeknek csak harmada tanulhatta anyanyelvét a kisebbséghez tartozó gyerekeknek csak harmada tanulhatta anyanyelvét elfojtottak mindenfajta nemzeti mozgalmat elfojtottak mindenfajta nemzeti mozgalmat

39 Magyar nacionalizmus jellege III és 1885 között sajtóperek: vád az erdélyi román sajtó ellen → „nemzeti gyűlölet szítása” 1871 és 1885 között sajtóperek: vád az erdélyi román sajtó ellen → „nemzeti gyűlölet szítása” 1907: Csernován a szlovákok által épített templom szentelésekor a csendőrség tüzet nyitott és tizenhárom parasztot megölt. 1907: Csernován a szlovákok által épített templom szentelésekor a csendőrség tüzet nyitott és tizenhárom parasztot megölt. népesség felét kitevő nemzetiségeket a képviselők kevesebb mint 2%-a reprezentálta népesség felét kitevő nemzetiségeket a képviselők kevesebb mint 2%-a reprezentálta magyar politikai rendszer azonban még így is összehasonlíthatatlanul liberálisabb volt, mint az orosz vagy a balkáni rezsimek → legtöbb esetben a büntetések enyhék voltak magyar politikai rendszer azonban még így is összehasonlíthatatlanul liberálisabb volt, mint az orosz vagy a balkáni rezsimek → legtöbb esetben a büntetések enyhék voltak magyar politikai elit az angol és a francia példát kívánta követni: homogén nemzetállam → egyetlen hivatalos nyelv → igyekezett a nemzetiségeket asszimilálni → elutasította más nemzeti kisebbségek autonómiaigényeit magyar politikai elit az angol és a francia példát kívánta követni: homogén nemzetállam → egyetlen hivatalos nyelv → igyekezett a nemzetiségeket asszimilálni → elutasította más nemzeti kisebbségek autonómiaigényeit

40 Magyar nacionalizmus jellege IV. a magyar népesség aránya közel 8%-kal nőtt a dualizmus időszakának utolsó három évtizedében, a magyar népesség aránya közel 8%-kal nőtt a dualizmus időszakának utolsó három évtizedében, a magyarok gyarapodásának 30%-át (egymillió embert) az asszimiláció biztosította a magyarok gyarapodásának 30%-át (egymillió embert) az asszimiláció biztosította növekedés nagyrészt a városok elmagyarosodó német és növekedés nagyrészt a városok elmagyarosodó német és asszimilált zsidó lakosságának tulajdonítható asszimilált zsidó lakosságának tulajdonítható 1880 és 1910 között a magyarul beszélő kisebbségek száma megkétszereződött ugyan, de még ekkor is csak a kisebbségek 22%-a beszélt magyarul 1880 és 1910 között a magyarul beszélő kisebbségek száma megkétszereződött ugyan, de még ekkor is csak a kisebbségek 22%-a beszélt magyarul

41 Magyarországi kisebbségek Jelenlegi kisebbségek kialakulása a II. vh. után Jelenlegi kisebbségek kialakulása a II. vh. után Béke-megállapodások lényegét tekintve a trianoni terület- és népességrendezési elveit követték Béke-megállapodások lényegét tekintve a trianoni terület- és népességrendezési elveit követték Kényszermigrációk: német kitelepítések, magyar- cseh-szlovák lakosságcsere egyezmény Kényszermigrációk: német kitelepítések, magyar- cseh-szlovák lakosságcsere egyezmény Zsidó holokauszt, cigány holokauszt (Porrajmos) hatása, ennek eredményeként identitás kérdése; zsidó kivándorlás Zsidó holokauszt, cigány holokauszt (Porrajmos) hatása, ennek eredményeként identitás kérdése; zsidó kivándorlás Magyarországi kisebbségeket erős asszimilációs tendencia jellemzi, ennek főbb okai: vegyes házasságok, konfliktusmentes együttélés a többséggel, kényszermigrációk emlékezete; a hatalom vallásellenessége Magyarországi kisebbségeket erős asszimilációs tendencia jellemzi, ennek főbb okai: vegyes házasságok, konfliktusmentes együttélés a többséggel, kényszermigrációk emlékezete; a hatalom vallásellenessége

42 Nemzetiségi kisebbségek Magyarországon 1941 és 1990 között anyanyelv szerint (fő) Német Szlovák Román Szerb Horvát Szlovén

43 Kisebbségek, önkormányzatiság, képviselet a magyarországi kisebbségek körében évi LXXVII. törvény évi LXXVII. törvény 13 magyarországi kisebbség helyi és országos kisebbségi önkormányzatokat választhat 13 magyarországi kisebbség helyi és országos kisebbségi önkormányzatokat választhat első kisebbségi önkormányzatok az első kisebbségi önkormányzatok az december 11-i magyarországi önkormányzati választásokkal egy időben lezajlott kisebbségi választásokon, illetve december 11-i magyarországi önkormányzati választásokkal egy időben lezajlott kisebbségi választásokon, illetve az november 19-i kisebbségi önkormányzati választásokon leadott szavazatok alapján jöttek létre. az november 19-i kisebbségi önkormányzati választásokon leadott szavazatok alapján jöttek létre ban elfogadott törvény értelmében Magyarországon honos népcsoport: a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán kisebbség 1993-ban elfogadott törvény értelmében Magyarországon honos népcsoport: a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán kisebbség

44 magyarországi bolgárok 1990-ben 1370 személy vallotta magát bolgár anyanyelvűnek 1990-ben 1370 személy vallotta magát bolgár anyanyelvűnek Becsült létszám: 3500 Becsült létszám: 3500 elődei, kertészek, kereskedők 1914-ben Budapesten létrehozták a Magyarországi Bolgárok Egyesületét elődei, kertészek, kereskedők 1914-ben Budapesten létrehozták a Magyarországi Bolgárok Egyesületét iskolát és kápolnát építettek Budapesten, Miskolcon és Pécsett, majd ben a Nagyvárad tér közelében felépült a Szent Cirill és Metód bolgár ortodox templom iskolát és kápolnát építettek Budapesten, Miskolcon és Pécsett, majd ben a Nagyvárad tér közelében felépült a Szent Cirill és Metód bolgár ortodox templom 1957-ben közadakozásból elkészült a Bolgár Művelődési Ház 1957-ben közadakozásból elkészült a Bolgár Művelődési Ház 1995 óta a Bolgár Országos Önkormányzat a magyarországi bolgárok legfőbb érdekképviseleti szerve 1995 óta a Bolgár Országos Önkormányzat a magyarországi bolgárok legfőbb érdekképviseleti szerve 4 vidéki bolgár kisebbségi önkormányzat működik 4 vidéki bolgár kisebbségi önkormányzat működik kétnyelvű társadalmi és kulturális folyóirata, a Haemus kétnyelvű társadalmi és kulturális folyóirata, a Haemus Magyar Televízió havi rendszerességgel sugároz bolgár kisebbségi műsort Magyar Televízió havi rendszerességgel sugároz bolgár kisebbségi műsort intézmények intenzív kapcsolatrendszert építettek ki anyaországukkal intézmények intenzív kapcsolatrendszert építettek ki anyaországukkal

45 magyarországi cigányok 1. etnikai kisebbség (nem rendelkezik anyaországgal!!!) etnikai kisebbség (nem rendelkezik anyaországgal!!!) 1990-es népszámlálás során magyar állampolgár vallotta magát cigány nemzetiségűnek 1990-es népszámlálás során magyar állampolgár vallotta magát cigány nemzetiségűnek becslések szerint számuk jelenleg ezer fő becslések szerint számuk jelenleg ezer fő ellenére 14 % még mindig elkülönített telepeken é1 (Cs- lakások, telepek) ellenére 14 % még mindig elkülönített telepeken é1 (Cs- lakások, telepek) Oktatás: Oktatás: as tanévben összes általános iskolai tanuló 7,12 százaléka volt roma származású; erőteljes szegregáció jellemző; 1993: éves romák 77%-a elvégezte a 8 osztály as tanévben összes általános iskolai tanuló 7,12 százaléka volt roma származású; erőteljes szegregáció jellemző; 1993: éves romák 77%-a elvégezte a 8 osztály középiskola és felsőoktatás: nőttek a különbségek a nem roma lakossághoz viszonyítva középiskola és felsőoktatás: nőttek a különbségek a nem roma lakossághoz viszonyítva nyelvi és kulturális szempontból erősen tagolt kisebbség nyelvi és kulturális szempontból erősen tagolt kisebbség

46 magyarországi cigányok : Minoritás Alapítvány létrehozta a Cigányság Kutató Intézetét 1994: Minoritás Alapítvány létrehozta a Cigányság Kutató Intézetét Néprajzi Múzeumban létrejött egy cigány néprajzi dokumentációs központ Néprajzi Múzeumban létrejött egy cigány néprajzi dokumentációs központ 1990-től több időszaki cigány lap jelent meg 1990-től több időszaki cigány lap jelent meg Kisebbségi műsorok: Cigányfélóra (MR), Patrin (MTV) Kisebbségi műsorok: Cigányfélóra (MR), Patrin (MTV) munkanélküliségi ráta 45-55% között mozog, de kistelepüléseken gyakori a 90-95% is munkanélküliségi ráta 45-55% között mozog, de kistelepüléseken gyakori a 90-95% is évi LXXVII. törvény vette fel a cigányságot a tizenhárom elismert kisebbség közé (előtte: 1961-es párthatározat szociális csoportról beszélt  kisebbségként nem létezett) évi LXXVII. törvény vette fel a cigányságot a tizenhárom elismert kisebbség közé (előtte: 1961-es párthatározat szociális csoportról beszélt  kisebbségként nem létezett) decembere – 1995 novembere között: önkormányzat alakult; valamint az OCKÖ decembere – 1995 novembere között: önkormányzat alakult; valamint az OCKÖ sajátos helyzet: míg a többi nemzeti kisebbségi önkormányzat tevékenysége alapvetően sajátos helyzet: míg a többi nemzeti kisebbségi önkormányzat tevékenysége alapvetően a kultúra, a művelődés, az oktatás és a hagyományőrzés területeihez kapcsolódik, addig a kultúra, a művelődés, az oktatás és a hagyományőrzés területeihez kapcsolódik, addig a cigány önkormányzatoknak ezenkívül szociális, egészségügyi, valamint foglalkoztatási feladatokkal is meg kell birkózniuk a cigány önkormányzatoknak ezenkívül szociális, egészségügyi, valamint foglalkoztatási feladatokkal is meg kell birkózniuk

47 magyarországi görögök évi népszámlálás: 1640 görög anyanyelvű él évi népszámlálás: 1640 görög anyanyelvű él Becsült létszámuk: 4-4,5 ezer fő Becsült létszámuk: 4-4,5 ezer fő 16. sz-tól vannak jelen, főleg kereskedők 16. sz-tól vannak jelen, főleg kereskedők újabb hulláma ben érkezett Magyarországra  görög polgárháború menekültjei újabb hulláma ben érkezett Magyarországra  görög polgárháború menekültjei Görög nyelvoktatás - Beloiannisz mellett- Budapesten, Miskolcon, Tatabányán, Sopronban és Szegeden Görög nyelvoktatás - Beloiannisz mellett- Budapesten, Miskolcon, Tatabányán, Sopronban és Szegeden hívő görögség a görögkeleti ortodox vallást gyakorolja hívő görögség a görögkeleti ortodox vallást gyakorolja 1993-ban megnyílt a Kecskeméti Görög Kulturális Központ 1993-ban megnyílt a Kecskeméti Görög Kulturális Központ 1995-ben megalakult a Görög Országos Önkormányzat. A fővárosi mellett öt vidéki kisebbségi görög önkormányzat működik ben megalakult a Görög Országos Önkormányzat. A fővárosi mellett öt vidéki kisebbségi görög önkormányzat működik. Kafeneio kétnyelvű folyóirat Kafeneio kétnyelvű folyóirat intenzív kapcsolatok az anyaországgal intenzív kapcsolatok az anyaországgal

48 magyarországi horvátok évi népszámlálás: fő horvát nemzetiségű, fő anyanyelve a horvát; több mint 17 ezer személy pedig anyanyelve mellett beszéli a horvátot évi népszámlálás: fő horvát nemzetiségű, fő anyanyelve a horvát; több mint 17 ezer személy pedig anyanyelve mellett beszéli a horvátot Becsült számuk: ezer fő Becsült számuk: ezer fő Községekben é1 a horvát népesség több mint 80 %-a Községekben é1 a horvát népesség több mint 80 %-a 1991-ben megalakult a Magyarországi Horvátok Szövetsége (központ: Budapest) 1991-ben megalakult a Magyarországi Horvátok Szövetsége (központ: Budapest) Oktatás Oktatás 40 óvodában, 41 általános iskolában folyik horvát nyelvoktatás, 7 két tannyelvű ált. isk. 40 óvodában, 41 általános iskolában folyik horvát nyelvoktatás, 7 két tannyelvű ált. isk. Budapesten és Pécsett folyik középfokú horvát nyelvű oktatás Budapesten és Pécsett folyik középfokú horvát nyelvű oktatás tanárképzés: Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola; pécsi JPTE főiskolai szintű Horvát Nyelv- és Irodalmi Tanszéke végzi; egyetemi szintű nyelvtanárképzés Budapesten van tanárképzés: Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola; pécsi JPTE főiskolai szintű Horvát Nyelv- és Irodalmi Tanszéke végzi; egyetemi szintű nyelvtanárképzés Budapesten van horvátok által lakott községek többségében hagyományőrző együttes, zenekar, énekkar működik; római katolikus vallásúak horvátok által lakott községek többségében hagyományőrző együttes, zenekar, énekkar működik; római katolikus vallásúak mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum (bázismúzeum) mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum (bázismúzeum) Hrvatski Glasnik című hetilap; pécsi Horvát Színház; országos és regionális kisebbségi rádió- és Tv műsorok; Hrvatski Glasnik című hetilap; pécsi Horvát Színház; országos és regionális kisebbségi rádió- és Tv műsorok; Horvát Tudományos Kutatók Egyesülete (1995) Horvát Tudományos Kutatók Egyesülete (1995)

49 magyarországi lengyelek jelenleg ezerre tehető lengyelek létszáma jelenleg ezerre tehető lengyelek létszáma lengyel kisebbség egyharmada Budapesten él, jelentősebb létszámú lengyel csoportok találhatók Győrött, Tatabányán és Miskolc környékén lengyel kisebbség egyharmada Budapesten él, jelentősebb létszámú lengyel csoportok találhatók Győrött, Tatabányán és Miskolc környékén 1922: Vasárnapi Iskola alapítása 1922: Vasárnapi Iskola alapítása II. vh. idején 27 lengyel elemi iskola működött II. vh. idején 27 lengyel elemi iskola működött Balatonbogláron Lengyel Gimnázium és Líceum is működött Balatonbogláron Lengyel Gimnázium és Líceum is működött Bem József Lengyel Kulturális Egyesület (1958): érdekképviselet ellátása is (!) Bem József Lengyel Kulturális Egyesület (1958): érdekképviselet ellátása is (!) Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete (1993) Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete (1993) Lengyel Országos Kisebbségi Önkormányzat (1995), valamint 7 vidéki kisebbségi önkormányzat Lengyel Országos Kisebbségi Önkormányzat (1995), valamint 7 vidéki kisebbségi önkormányzat Folyóiratok: Glos Polonii (időszakos); Magazyn Potonijny (havilap) Folyóiratok: Glos Polonii (időszakos); Magazyn Potonijny (havilap)

50 magyarországi németek es népszámlálás: es népszámlálás: becsült számuk: kb ezer becsült számuk: kb ezer legnagyobb számban Baranyában, Budapesten, Győr-Moson- Sopron, Tolna, Pest, Komárom-Esztergom és Bács-Kiskun megyében él, nagyrészt olyan településeken, ahol a magyarság többségben van legnagyobb számban Baranyában, Budapesten, Győr-Moson- Sopron, Tolna, Pest, Komárom-Esztergom és Bács-Kiskun megyében él, nagyrészt olyan településeken, ahol a magyarság többségben van nagymértékű nyelvváltás jellemző nagymértékű nyelvváltás jellemző korábbi érdekképviseleti szervük: Magyarországi Németek Szövetsége  az Országos Német Kisebbségi Önkormányzattal megszűnt korábbi érdekképviseleti szervük: Magyarországi Németek Szövetsége  az Országos Német Kisebbségi Önkormányzattal megszűnt Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa (1996): 374 kulturális szervezetet tömörítő ernyőszervezet Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa (1996): 374 kulturális szervezetet tömörítő ernyőszervezet Magyarországi Német Iskolaegyletek Szövetsége; Magyarországi Német Gazdakör jelentős szervezetei Magyarországi Német Iskolaegyletek Szövetsége; Magyarországi Német Gazdakör jelentős szervezetei szekszárdi Német Színház (1989-től önálló intézmény) szekszárdi Német Színház (1989-től önálló intézmény) tatai Német Nemzetiségi Múzeum (1972-től) tatai Német Nemzetiségi Múzeum (1972-től)

51 magyarországi németek 2. Neue Zeitung c. hetilap Neue Zeitung c. hetilap országos és helyi médiumokban kisebbségi műsorok országos és helyi médiumokban kisebbségi műsorok jelentős anyaországi kapcsolat, anyagi támogatás pl: jelentős anyaországi kapcsolat, anyagi támogatás pl: pedagógusok szakmai és nyelvi továbbképzéséhez; pedagógusok szakmai és nyelvi továbbképzéséhez; iskolák anyagi és módszertani támogatásához; iskolák anyagi és módszertani támogatásához; tananyagok, tankönyvek, tantervek készítéséhez; tananyagok, tankönyvek, tantervek készítéséhez; ösztöndíjakat biztosít középiskolások, főiskolások és egyetemisták, tudományos kutatók számára; ösztöndíjakat biztosít középiskolások, főiskolások és egyetemisták, tudományos kutatók számára; lektorokat, vendégelőadókat küld; lektorokat, vendégelőadókat küld; könyvtárakat támogat; könyvtárakat támogat; segíti a szekszárdi Német Színházat; segíti a szekszárdi Német Színházat; támogatja a magyar és német egyházak közötti együttműködést támogatja a magyar és német egyházak közötti együttműködést

52 magyarországi örmények évi népszámlálás során 37 fő vallotta magát örmény anyanyelvűnek évi népszámlálás során 37 fő vallotta magát örmény anyanyelvűnek becslések szerint: 3500 fő (Armenia Népe Kulturális Egyesület); és 10 ezer fő (Országos Örmény Önkormányzat) becslések szerint: 3500 fő (Armenia Népe Kulturális Egyesület); és 10 ezer fő (Országos Örmény Önkormányzat) 1995-ig három szervezete működött: 1995-ig három szervezete működött: „ARMENIA" Magyar-Örmény Baráti Kör (1987) „ARMENIA" Magyar-Örmény Baráti Kör (1987) Armenia Népe Kulturális Egyesület (1992) Armenia Népe Kulturális Egyesület (1992) Örmény Katolikus Lelkészség (1922) Örmény Katolikus Lelkészség (1922) 16 örmény kisebbségi önkormányzat jött létre (Bp-en 10) 16 örmény kisebbségi önkormányzat jött létre (Bp-en 10) Örmény Országos Önkormányzat (1995) Örmény Országos Önkormányzat (1995) Ararát című kétnyelvű folyóirat (1995) Ararát című kétnyelvű folyóirat (1995)

53 magyarországi románok 1. a trianoni határmódosításokkal nagymértékű létszámcsökkenés a trianoni határmódosításokkal nagymértékű létszámcsökkenés 1990-es népszámlálás: fő 1990-es népszámlálás: fő becsült számuk ezer fő becsült számuk ezer fő többségük a Romániával határos területeken él (aktív kapcsolat az anyaországgal) többségük a Romániával határos területeken él (aktív kapcsolat az anyaországgal) Magyarországi Románok Országos Önkormányzata (1995) + 12 helyi önkormányzat Magyarországi Románok Országos Önkormányzata (1995) + 12 helyi önkormányzat Román Általános Iskola és Gimnáziumot, kisebbség báziskönyvtár, nemzetiségi bázismúzeum Gyulán Román Általános Iskola és Gimnáziumot, kisebbség báziskönyvtár, nemzetiségi bázismúzeum Gyulán Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége, Magyarországi Román Pedagógusok Egyesülete, a Magyarországi Román Kutatók és Képzőművészek Közössége jelentős szervezetei Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége, Magyarországi Román Pedagógusok Egyesülete, a Magyarországi Román Kutatók és Képzőművészek Közössége jelentős szervezetei

54 magyarországi románok 2. Oktatás: Oktatás: 5 kisebbségi általános iskola (Battonya, Elek, Kétegyháza, Gyula, Méhkerék) 5 kisebbségi általános iskola (Battonya, Elek, Kétegyháza, Gyula, Méhkerék) Román óvónőképzés Szarvason, tanítónőképzés Békéscsabán, tanárképzés Szegeden és Budapesten folyik Román óvónőképzés Szarvason, tanítónőképzés Békéscsabán, tanárképzés Szegeden és Budapesten folyik Jelentős hagyományőrző egyesületek: pl. Elek és Méhkerék tánccsoportja Jelentős hagyományőrző egyesületek: pl. Elek és Méhkerék tánccsoportja Román Kutatóintézet (1993) történettudományi, nyelvészeti és néprajzi kutatások Román Kutatóintézet (1993) történettudományi, nyelvészeti és néprajzi kutatások Magyarországi Román Könyvkiadó (1992): szépirodalmi és tudományos publikációk Magyarországi Román Könyvkiadó (1992): szépirodalmi és tudományos publikációk különböző médiumok román kisebbségi műsorai különböző médiumok román kisebbségi műsorai anyaországgal való kapcsolat anyaországgal való kapcsolat 1989-ig a román állam nem ismerte el a magyarországi kisebbséget  kedvezőbb helyzet, mint a más országokban élő román kisebbségeknek 1989-ig a román állam nem ismerte el a magyarországi kisebbséget  kedvezőbb helyzet, mint a más országokban élő román kisebbségeknek 1996-ban jelentős anyaországi támogatás (nyomdapapír, egyházi kegytárgyak, iskolai, laboratóriumi eszközök stb., körülbelül 40 ezer dollár értékben 1996-ban jelentős anyaországi támogatás (nyomdapapír, egyházi kegytárgyak, iskolai, laboratóriumi eszközök stb., körülbelül 40 ezer dollár értékben ösztöndíjak adományozása ösztöndíjak adományozása pedagógus továbbképzések szervezése pedagógus továbbképzések szervezése

55 magyarországi ruszinok 1920-as népesség-összeírás: 1500 fő 1920-as népesség-összeírás: 1500 fő 1990: 1990: Két ruszin nyelvű település Mucsony és Komlóska Két ruszin nyelvű település Mucsony és Komlóska Magyarországi Ruszinok Szervezete (MARUSZE) (1991): célja az érdekképviselet Magyarországi Ruszinok Szervezete (MARUSZE) (1991): célja az érdekképviselet Mucsonyban 1994-ben ruszin helyi kisebbségi önkormányzat Mucsonyban 1994-ben ruszin helyi kisebbségi önkormányzat os tanévben Mucsonyban kísérleti jelleggel megindult a ruszin nyelvoktatás os tanévben Mucsonyban kísérleti jelleggel megindult a ruszin nyelvoktatás Komlóskán a miskolci Herman Ottó Múzeum ruszin tájházat tart fenn Komlóskán a miskolci Herman Ottó Múzeum ruszin tájházat tart fenn Andy Warhol ruszin művészeti egyesület (1995) Andy Warhol ruszin művészeti egyesület (1995) Magyarországi Ruszinok Kutató Intézete (1996) Magyarországi Ruszinok Kutató Intézete (1996) Ruszinszkij Zsivot ruszin nyelvű újság Ruszinszkij Zsivot ruszin nyelvű újság MTV ruszin nyelvű adása MTV ruszin nyelvű adása

56 magyarországi szerbek 1990-s népszámlálás: 2905 fő 1990-s népszámlálás: 2905 fő Becsült számuk: 4,5-5 ezer fő Becsült számuk: 4,5-5 ezer fő sz-i migráció során települtek át sz-i migráció során települtek át Budapesten, Pest, Tolna, Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyében élnek Budapesten, Pest, Tolna, Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyében élnek folyamatosan fogyó kisebbség: oka az elöregedés és a születési szám csökkenése folyamatosan fogyó kisebbség: oka az elöregedés és a születési szám csökkenése Oktatás Oktatás 20 % rendelkezik felsőfokú végzettséggel 20 % rendelkezik felsőfokú végzettséggel 6 településen önálló szerb óvoda, illetve szerb óvodai csoport működik 6 településen önálló szerb óvoda, illetve szerb óvodai csoport működik Nyolcosztályos szerb tannyelvű általános iskola csak Budapesten és Battonyán Nyolcosztályos szerb tannyelvű általános iskola csak Budapesten és Battonyán Fakultatív szerb nyelvoktatás 7 településen Fakultatív szerb nyelvoktatás 7 településen szerb tannyelvű gimnázium Budapesten működik szerb tannyelvű gimnázium Budapesten működik Erős civil szféra jellemző: 12 szerb klub működik, könyvtárak fenntartása, Erős civil szféra jellemző: 12 szerb klub működik, könyvtárak fenntartása, Pesti Szerb Teátrum (1991); Srpske narodne novine (1991) önálló hetilap Pesti Szerb Teátrum (1991); Srpske narodne novine (1991) önálló hetilap Szerb Ortodox (Pravoszláv) Egyház fontos szerepet játszik az identitás megőrzésében (erős vallási, kulturális kötődés) Szerb Ortodox (Pravoszláv) Egyház fontos szerepet játszik az identitás megőrzésében (erős vallási, kulturális kötődés) Országos Szerb Kisebbségi Önkormányzat (1995) + 18 helyi kisebbségi önkormányzat Országos Szerb Kisebbségi Önkormányzat (1995) + 18 helyi kisebbségi önkormányzat

57 magyarországi szlovákok es népszámlálás: fő 1990-es népszámlálás: fő becsült számuk: kb. 100 ezer fő becsült számuk: kb. 100 ezer fő lakosságcsere kb. 73 ezer főt érintett lakosságcsere kb. 73 ezer főt érintett Szervezeteik: Szervezeteik: Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége (1948), később Magyarországi Szlovákok Szövetsége (1990) Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége (1948), később Magyarországi Szlovákok Szövetsége (1990) Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete (1990) Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete (1990) Magyarországi Szlovák Írók és Művészek Egyesülete Magyarországi Szlovák Írók és Művészek Egyesülete Szlovákok Szabad Szervezete Szlovákok Szabad Szervezete Pramen Központi Szlovák Együttes Pramen Központi Szlovák Együttes Szlovák Kutató Intézet Szlovák Kutató Intézet Magyarországi Szlovákok Keresztény Egyesülete (1993) Magyarországi Szlovákok Keresztény Egyesülete (1993) 1994 decemberében 40 helyi szlovák kisebbségi önkormányzat jött létre 1994 decemberében 40 helyi szlovák kisebbségi önkormányzat jött létre Országos Szlovák Önkormányzat (1995) Országos Szlovák Önkormányzat (1995)

58 magyarországi szlovákok 2. kulturális szervezetek kulturális szervezetek 30 felnőtt énekkara, 30 felnőtt énekkara, 15 táncegyüttese, 15 táncegyüttese, 10 fúvószenekara, 10 fúvószenekara, 5 hagyományőrző együttese, 5 hagyományőrző együttese, számos gyermekénekkara, fúvósegyüttese, számos gyermekénekkara, fúvósegyüttese, 10 amatőr színjátszó együttese van 10 amatőr színjátszó együttese van 4 regionális báziskönyvtár + települési és iskolakönyvtári hálózat 4 regionális báziskönyvtár + települési és iskolakönyvtári hálózat országos és regionális médiumok országos és regionális médiumok Szlovák Kultúra Háza (1996, Békéscsaba) Szlovák Kultúra Háza (1996, Békéscsaba) Cesta, Pravda a Zivot című ökumenikus folyóirat Cesta, Pravda a Zivot című ökumenikus folyóirat

59 magyarországi szlovákok 3. anyaországgal való viszony: anyaországgal való viszony: kiegyensúlyozatlan kapcsolat 1945 után kiegyensúlyozatlan kapcsolat 1945 után a kétoldalú kisebbségpolitika eszközeként használták őket (vesd össze: román kisebbség) a kétoldalú kisebbségpolitika eszközeként használták őket (vesd össze: román kisebbség) 1990-es évek közepétől javuló kapcsolat az anyaországgal 1990-es évek közepétől javuló kapcsolat az anyaországgal aktív a civil szervezetekkel való kapcsolattartás aktív a civil szervezetekkel való kapcsolattartás

60 magyarországi szlovének 1990-es népszámlálás: 1930 fő 1990-es népszámlálás: 1930 fő becsült számuk: 5 ezer fő becsült számuk: 5 ezer fő alacsony a középiskolát és az egyetemet végzettek aránya alacsony a középiskolát és az egyetemet végzettek aránya Magyarországi Szlovének Szövetsége (1990, Szentgotthárd) Magyarországi Szlovének Szövetsége (1990, Szentgotthárd) Országos Szlovén Kisebbségi Önkormányzat (Felsőszölnök) + 6 települési önkormányzat Országos Szlovén Kisebbségi Önkormányzat (Felsőszölnök) + 6 települési önkormányzat Oktatás: Oktatás: 5 óvodában anyanyelvi képzés 5 óvodában anyanyelvi képzés általános iskolában nyelvoktatás ( tanulóval) általános iskolában nyelvoktatás ( tanulóval) középiskolai oktatás a szentgotthárdi Vörösmarty Mihály Gimnázium középiskolai oktatás a szentgotthárdi Vörösmarty Mihály Gimnázium Felsőfokú oktatásra a szombathelyi tanárképző főiskolán van lehetőség + anyaországi helyek Felsőfokú oktatásra a szombathelyi tanárképző főiskolán van lehetőség + anyaországi helyek Porabje (kéthetilap), regionális kisebbségi műsorok Porabje (kéthetilap), regionális kisebbségi műsorok aktív kapcsolat az anyaországgal aktív kapcsolat az anyaországgal

61 magyarországi ukránok 1990-es népszámlálások: 674 fő 1990-es népszámlálások: 674 fő becsült számuk: 2 ezer fő becsült számuk: 2 ezer fő legtöbben még a Szovjetunió fennállása alatt érkeztek Mo-ra legtöbben még a Szovjetunió fennállása alatt érkeztek Mo-ra Magyarországi Ukránok Kulturális Egyesülete (1993) Magyarországi Ukránok Kulturális Egyesülete (1993) Magyarországi Ukrán Értelmiség Egyesülete (1995) Magyarországi Ukrán Értelmiség Egyesülete (1995) Gromada című ukrán nyelvű újság (1995-től) Gromada című ukrán nyelvű újság (1995-től)

62 Magyarországi romák

63 Cigányság története 1. Észak-Indiából származó europid nép Észak-Indiából származó europid nép nyelve az indiai nyelvektől az i.sz. 1. évezred fordulóján különült el  áttelepülés Perzsiába nyelve az indiai nyelvektől az i.sz. 1. évezred fordulóján különült el  áttelepülés Perzsiába bizánci birodalom befogadta a vándorló törzseket  feltételezhető, hogy a török hódítás elől húzódtak Dél-Kelet-Európába a 14. sz. elején bizánci birodalom befogadta a vándorló törzseket  feltételezhető, hogy a török hódítás elől húzódtak Dél-Kelet-Európába a 14. sz. elején 15. sz. folyamán Kárpát-medencén át vándorolva jutottak Nyugat-Európába 15. sz. folyamán Kárpát-medencén át vándorolva jutottak Nyugat-Európába

64 Cigányság története 2. Jelenlét Ny-Eu-ban Jelenlét Ny-Eu-ban 1416 nagyobb csoportok jelentek meg Erdélyben, majd Párizsból, Bolognából, Rómából vannak írásos emlékek jelenlétükre 1416 nagyobb csoportok jelentek meg Erdélyben, majd Párizsból, Bolognából, Rómából vannak írásos emlékek jelenlétükre 1420-as években Angliában és Spanyolországban is megjelennek 1420-as években Angliában és Spanyolországban is megjelennek kb éves tartózkodás után a nyugati világ kezdi kiszorítani őket  jogi intézkedések, sokszor brutális büntetések (pl. gyakori az akasztás, csonkítás, verés, stb.) kb éves tartózkodás után a nyugati világ kezdi kiszorítani őket  jogi intézkedések, sokszor brutális büntetések (pl. gyakori az akasztás, csonkítás, verés, stb.) a cigányellenesség oka elsősorban a vándorló életmódból adódó ellenőrizhetetlenség a cigányellenesség oka elsősorban a vándorló életmódból adódó ellenőrizhetetlenség visszavándorlás Közép-Eu-ba  elsősorban a Kárpát-medence és a lengyel területekre  megmaradásuknak a politikai viszonyok okozta helyzet miatt kerülhetett sor: Lo-ban: rendezetlen politikai viszonyok, nincs szervezett állam; Mo-n: török dúlás okozta problémák visszavándorlás Közép-Eu-ba  elsősorban a Kárpát-medence és a lengyel területekre  megmaradásuknak a politikai viszonyok okozta helyzet miatt kerülhetett sor: Lo-ban: rendezetlen politikai viszonyok, nincs szervezett állam; Mo-n: török dúlás okozta problémák

65 Cigányság története 3. Közép-európai tevékenységük: Közép-európai tevékenységük: aktív kapcsolatok a lakossággal: postaszolgálatban való részvétel, információszállítás, kémkedés, hadsereg ellátásában való részvétel (fegyvergyártás és javítás), kisebb falusi ipari termékek iránti igényének kielégítése; gyakori a szezonális jellegű vendégmunka is; különböző vasmunkák; várostakarítás; hóhérmunka, zenélés aktív kapcsolatok a lakossággal: postaszolgálatban való részvétel, információszállítás, kémkedés, hadsereg ellátásában való részvétel (fegyvergyártás és javítás), kisebb falusi ipari termékek iránti igényének kielégítése; gyakori a szezonális jellegű vendégmunka is; különböző vasmunkák; várostakarítás; hóhérmunka, zenélés a 16. sz. folyamán a terület tkp. biztosította a megélhetés különböző formáit, otthonként funkcionált a terület, ennek okai: a 16. sz. folyamán a terület tkp. biztosította a megélhetés különböző formáit, otthonként funkcionált a terület, ennek okai: megélhetés biztosítása megélhetés biztosítása a Habsburg cigányügyi politika lezárta az örökös tartományok határait a cigány bevándorlók elől a Habsburg cigányügyi politika lezárta az örökös tartományok határait a cigány bevándorlók elől

66 Cigányság története sz. folyamán nem alakult ki kezelhetetlen konfliktus  nem kényszerültek életmódjuk feladására, az ország elhagyására sz. folyamán nem alakult ki kezelhetetlen konfliktus  nem kényszerültek életmódjuk feladására, az ország elhagyására bizonyos fokú cigány autonómiát különböző privilégiumok megadásával, oltalomlevelek kiállításával bizonyos fokú cigány autonómiát különböző privilégiumok megadásával, oltalomlevelek kiállításával ebben az időszakban még nem jellemző az asszimiláció  tartósította a cigány szokásrendet, tiszteletben tartották a környezetük szabályait ebben az időszakban még nem jellemző az asszimiláció  tartósította a cigány szokásrendet, tiszteletben tartották a környezetük szabályait 18. sz. folyamán változás 18. sz. folyamán változás állami irányítás a társadalmi rendezésre állami irányítás a társadalmi rendezésre közbiztonság megszervezése közbiztonság megszervezése termelés újjászervezése termelés újjászervezése adóztatás újjászervezése adóztatás újjászervezése Hatása: a roma kumpániák feltűnővé válnak Hatása: a roma kumpániák feltűnővé válnak

67 Cigányság története 5. konfliktusok a roma és parnó (fehér) lakosság között  okaként a roma életmódot jelölték meg  cél: ennek a lerombolása, elsősorban a vándorló életmód megszüntetése  nyilvántartható, adóztatható népesség, termelő életforma biztosítsa a megélhetést, ezzel csökkennének a tulajdonosi villongások konfliktusok a roma és parnó (fehér) lakosság között  okaként a roma életmódot jelölték meg  cél: ennek a lerombolása, elsősorban a vándorló életmód megszüntetése  nyilvántartható, adóztatható népesség, termelő életforma biztosítsa a megélhetést, ezzel csökkennének a tulajdonosi villongások Intézkedések: Intézkedések: szekerek elkobzása szekerek elkobzása útlevelek bevonása útlevelek bevonása kumpániák széttelepítése kumpániák széttelepítése gyerekek nevelő szülőkhöz való költöztetése gyerekek nevelő szülőkhöz való költöztetése lovak elvétele lovak elvétele parasztruhába öltöztetés („új ember”, „új paraszt” elképzelések) parasztruhába öltöztetés („új ember”, „új paraszt” elképzelések)

68 Cigányság története 6. Hatása: Hatása: roma közösségek ellenállása roma közösségek ellenállása a megtelepített romák folyamatosan megszöknek  az erőszakosan megszüntetett kumpániák újra összeállnak a megtelepített romák folyamatosan megszöknek  az erőszakosan megszüntetett kumpániák újra összeállnak a társadalmi beillesztés helyett szembefordulás  a roma közösségek megerősödnek a társadalmi beillesztés helyett szembefordulás  a roma közösségek megerősödnek

69 Cigányság története sz. 19. sz. az évi összeírás szerint a roma társ. 90%-a megtelepedett, az év bizonyos szakaszában állandó lakóhelyén volt fellelhető az évi összeírás szerint a roma társ. 90%-a megtelepedett, az év bizonyos szakaszában állandó lakóhelyén volt fellelhető kb ezer fő (a lakosság 10%-a) sorolható a kóborló cigányok csoportjába kb ezer fő (a lakosság 10%-a) sorolható a kóborló cigányok csoportjába a korábbi szociális támogatói háttér – amely a letelepítéshez volt fontos – megszűnt a korábbi szociális támogatói háttér – amely a letelepítéshez volt fontos – megszűnt nagyipari termelés kialakulása  sok hagyományos cigány szakma megszűnt, vagy csak területileg szétszórva érvényesülhetett  újfajta vándorlás  munkaalkalmak keresése (vándorló háziipar)  marginalizálódás nagyipari termelés kialakulása  sok hagyományos cigány szakma megszűnt, vagy csak területileg szétszórva érvényesülhetett  újfajta vándorlás  munkaalkalmak keresése (vándorló háziipar)  marginalizálódás

70 Cigányság története 8. Állami gondolkodás a romákkal kapcsolatban: adminisztratív feladatként - s ekként megoldhatóként – értelmezte a problémát adminisztratív feladatként - s ekként megoldhatóként – értelmezte a problémát közigazgatási területen igyekezett szabályozni: nyilvántartások, toloncolás, koldulás tiltása, gyermekvédelem) közigazgatási területen igyekezett szabályozni: nyilvántartások, toloncolás, koldulás tiltása, gyermekvédelem) a deviáns magatartások kezelésére büntetőjogi eszközöket vezetett be (pl. szabadságvesztés, dologház) a deviáns magatartások kezelésére büntetőjogi eszközöket vezetett be (pl. szabadságvesztés, dologház) a probléma folyamatosan szociális kérdéssé is vált, kezelésére nem fordítottak figyelmet  elszegényedő társadalmi csoporttá vált a probléma folyamatosan szociális kérdéssé is vált, kezelésére nem fordítottak figyelmet  elszegényedő társadalmi csoporttá vált a 20. sz. elején már megfogalmazódtak a kiirtásra vonatkozó elképzelések a probléma kezelésére a 20. sz. elején már megfogalmazódtak a kiirtásra vonatkozó elképzelések a probléma kezelésére

71 Cigányság története ig jellemző kezelés: 1945-ig jellemző kezelés: A forrásokból úgy tűnik, a cigánylakosság hármas tagozódása a Horthy-korszakra megszűnt, csak általában cigányokat említenek a források A forrásokból úgy tűnik, a cigánylakosság hármas tagozódása a Horthy-korszakra megszűnt, csak általában cigányokat említenek a források A cigányügy továbbra is adminisztratív ügyként van jelen, amely kezelésében a minisztériumok — elsősorban a belügy — játszottak vezető szerepet. A cigányügy továbbra is adminisztratív ügyként van jelen, amely kezelésében a minisztériumok — elsősorban a belügy — játszottak vezető szerepet. Az állami szakigazgatási ágak — mint például a kereskedelemügyi, az oktatásügyi, a honvédelmi igazgatás — áttételesen a letelepedést, integrálódást voltak hivatva szolgálni, pl: Az állami szakigazgatási ágak — mint például a kereskedelemügyi, az oktatásügyi, a honvédelmi igazgatás — áttételesen a letelepedést, integrálódást voltak hivatva szolgálni, pl: cigányoknak sokszor és sok helyütt nem adtak iparengedélyt cigányoknak sokszor és sok helyütt nem adtak iparengedélyt kitiltották a megyén kívülről jötteket a vásárokból kitiltották a megyén kívülről jötteket a vásárokból Megtiltották, hogy a cigányok illetőségi megyéjük határain kívül űzzék iparukat, valamint Megtiltották, hogy a cigányok illetőségi megyéjük határain kívül űzzék iparukat, valamint foglalkozásuk gyakorlása közben lovas szekeret használjanak foglalkozásuk gyakorlása közben lovas szekeret használjanak

72 Cigányság története 10. Szociálpolitika jellemzők: Szociálpolitika jellemzők: Egyfelől tiltották számukra (is) a koldulást, a gyakorlatban nemcsak megtűrték ezt, hanem egyenesen intézményesítették: a hét különböző napjain más-más utcába mehettek kéregetni. Egyfelől tiltották számukra (is) a koldulást, a gyakorlatban nemcsak megtűrték ezt, hanem egyenesen intézményesítették: a hét különböző napjain más-más utcába mehettek kéregetni után a jogilag elhagyott, tehát olyan gyereket, akinek nem volt tartásra kötelezhető eltartója, lelencházba utalták 1901 után a jogilag elhagyott, tehát olyan gyereket, akinek nem volt tartásra kötelezhető eltartója, lelencházba utalták intézkedéseiktől azt várták, hogy a fenyegetett cigányok tömegesen menekülnek ki az országból. intézkedéseiktől azt várták, hogy a fenyegetett cigányok tömegesen menekülnek ki az országból.

73 Cigányság története utáni időszak 1945 utáni időszak 1947—48-ig tartó demokratikus időszak nagymértékben megváltoztatta a cigányságnak az egész társadalommal való viszonyát 1947—48-ig tartó demokratikus időszak nagymértékben megváltoztatta a cigányságnak az egész társadalommal való viszonyát a demokrácia az egyenjogúság elvét hirdette meg a demokrácia az egyenjogúság elvét hirdette meg Gazdasági téren viszont rontotta a cigányság helyzetét a nagybirtokok felosztása, mivel ez munkaalkalmak elvesztését jelentette számukra. Gazdasági téren viszont rontotta a cigányság helyzetét a nagybirtokok felosztása, mivel ez munkaalkalmak elvesztését jelentette számukra. Kimaradtak a földreformból, noha azelőtt megélhetésük jelentős részben a mezőgazdaságban végzett munkából származott. Kimaradtak a földreformból, noha azelőtt megélhetésük jelentős részben a mezőgazdaságban végzett munkából származott. Az iskolába nem járó cigány gyerekek aránya 50% volt a második világháború előtt, ez 1945 után gyorsan csökkent, 1957 után az iskolaköteles korba lépők között ez az arány már csak 10% volt. Az iskolába nem járó cigány gyerekek aránya 50% volt a második világháború előtt, ez 1945 után gyorsan csökkent, 1957 után az iskolaköteles korba lépők között ez az arány már csak 10% volt.

74 Cigányság története 12. jelentős fordulatot az MSZMP KB Politikai Bizottságának 1961-es határozata hozott, amely a cigánykérdést nem nemzetiségi, hanem szociális ügyként határozta meg. jelentős fordulatot az MSZMP KB Politikai Bizottságának 1961-es határozata hozott, amely a cigánykérdést nem nemzetiségi, hanem szociális ügyként határozta meg. „A cigánylakosság felé irányuló politikában abból az elvből kell kiindulni, hogy bizonyos néprajzi sajátossága ellenére sem alkot nemzetiségi csoportot. Problémáik megoldásánál sajátos társadalmi helyzetüket kell figyelembe venni és biztosítani kell számukra a teljes állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, és ezek gyakorlásához szükséges politikai, gazdasági és kulturális feltételek megteremtését." „A cigánylakosság felé irányuló politikában abból az elvből kell kiindulni, hogy bizonyos néprajzi sajátossága ellenére sem alkot nemzetiségi csoportot. Problémáik megoldásánál sajátos társadalmi helyzetüket kell figyelembe venni és biztosítani kell számukra a teljes állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, és ezek gyakorlásához szükséges politikai, gazdasági és kulturális feltételek megteremtését." „Sokan nemzetiségi kérdésként fogják fel, és javasolják a ‘cigány nyelv´ fejlesztését, cigány nyelvű iskolák, kollégiumok, cigány termelőszövetkezetek stb. létesítését. Ezek a nézetek nem csak tévesek, de károsak is, mivel konzerválják a cigányok különállását és lassítják a társadalomba való beilleszkedésüket." „Sokan nemzetiségi kérdésként fogják fel, és javasolják a ‘cigány nyelv´ fejlesztését, cigány nyelvű iskolák, kollégiumok, cigány termelőszövetkezetek stb. létesítését. Ezek a nézetek nem csak tévesek, de károsak is, mivel konzerválják a cigányok különállását és lassítják a társadalomba való beilleszkedésüket." Tehát egyértelműen egy szociális válságkezelés köntösébe bújtatott asszimilációs törekvésről volt szó. Tehát egyértelműen egy szociális válságkezelés köntösébe bújtatott asszimilációs törekvésről volt szó.

75 Cigányság története ben indították el a cigánytelepek felszámolására irányuló programot. Ennek keretében az állandó keresettel rendelkező cigányok kedvezményes kamatú kölcsönt vehettek fel úgynevezett „CS"(csökkentett értékű) új házak építtetésére vagy megüresedő régi parasztházak megvásárlására. A „CS" házak többnyire telepszerűen, egymás mellé épültek, régi parasztházak vásárlására pedig leginkább a sorvadó kistelepüléseken volt lehetőség, vagyis a települési elkülönülés új formái jöttek létre. Ennek ellenére a cigányok települési és lakásviszonyai igen nagymértékben javultak ben indították el a cigánytelepek felszámolására irányuló programot. Ennek keretében az állandó keresettel rendelkező cigányok kedvezményes kamatú kölcsönt vehettek fel úgynevezett „CS"(csökkentett értékű) új házak építtetésére vagy megüresedő régi parasztházak megvásárlására. A „CS" házak többnyire telepszerűen, egymás mellé épültek, régi parasztházak vásárlására pedig leginkább a sorvadó kistelepüléseken volt lehetőség, vagyis a települési elkülönülés új formái jöttek létre. Ennek ellenére a cigányok települési és lakásviszonyai igen nagymértékben javultak.

76 Cigányság története 14. ingatag alapokon álló felemelkedés a rendszerváltás után, pillanatok alatt kártyavárként omlott össze ingatag alapokon álló felemelkedés a rendszerváltás után, pillanatok alatt kártyavárként omlott össze Munkanélküliség Munkanélküliség Új vállalkozói réteg kialakulása Új vállalkozói réteg kialakulása Nagymértékű leszakadás Nagymértékű leszakadás

77 Cigány nemzetségek 1. Felosztásuk nyelvi alapon Felosztásuk nyelvi alapon 1. Cigány anyanyelvűek 1. Cigány anyanyelvűek 2. Nem cigány anyanyelvűek 2. Nem cigány anyanyelvűek 1. Cigány anyanyelvűek két alcsoportja 1. Cigány anyanyelvűek két alcsoportja Kárpáti cigány nyelvet beszélők (Nógrád; Bp. környéke; köszörűs és ringlispiles cigányok) Kárpáti cigány nyelvet beszélők (Nógrád; Bp. környéke; köszörűs és ringlispiles cigányok) Oláh cigány nyelvet beszélők (sok törzs és nemzetség, nevük általában a foglalkozást jelzik pl.: Lovari- lókereskedők; Posotari – zsebtolvajok; Kherari – alkalmi munkások; Colari – szőnyegkereskedők; Kelderari – kézművesek, üstfoltozók; Cerhari – sátorosok; Masari – halászok; Bugari – dögösök; Curari – késesek; Drizar – rablók; Gurvar - tepsikészítő Oláh cigány nyelvet beszélők (sok törzs és nemzetség, nevük általában a foglalkozást jelzik pl.: Lovari- lókereskedők; Posotari – zsebtolvajok; Kherari – alkalmi munkások; Colari – szőnyegkereskedők; Kelderari – kézművesek, üstfoltozók; Cerhari – sátorosok; Masari – halászok; Bugari – dögösök; Curari – késesek; Drizar – rablók; Gurvar - tepsikészítő

78 Cigány nemzetségek nem cigány anyanyelvűek két csoportja: 2. nem cigány anyanyelvűek két csoportja: Magyar anyanyelvűek  romungro, rumungro: a kárpáti és az oláh cigányok leszármazottai, nyelvvesztés, főbb csoportjai: zenészek; vályogvetők, kosárfonók, alkalmi munkások, stb. Magyar anyanyelvűek  romungro, rumungro: a kárpáti és az oláh cigányok leszármazottai, nyelvvesztés, főbb csoportjai: zenészek; vályogvetők, kosárfonók, alkalmi munkások, stb. Román anyanyelvűek, szintén két részre oszlanak, Román anyanyelvűek, szintén két részre oszlanak, 1. román cigányok (Pl.: Elek, Méhkerék) 1. román cigányok (Pl.: Elek, Méhkerék) 2. Teknővájó cigányok, ezen belül 2. Teknővájó cigányok, ezen belül Tiszaháti (Nyírség) Tiszaháti (Nyírség) Füstös (Füzesabony, Békéscsaba, Tiszafüred) Füstös (Füzesabony, Békéscsaba, Tiszafüred) Dunás (Dunántúl Dunás (Dunántúl Ma tkp. 3 fő csoportról beszélünk: oláh, beás, és romungro Ma tkp. 3 fő csoportról beszélünk: oláh, beás, és romungro

79 Tudományos megközelítések 1. Statisztikai, szociológiai (a társadalom és a helyi hatalom képviselői cigánynak tartják; független az etnikai vállalástól; ) 1. Statisztikai, szociológiai (a társadalom és a helyi hatalom képviselői cigánynak tartják; független az etnikai vállalástól; ) 2. etnográfiai (kritikai nélkül átveszi a társadalmi gyakorlatot, és a cigányként meghatározott „halmazban” próbál leírást adni;a cigány csoportokat hiteles és nem hiteles források alapján igyekszik megkülönböztetni; gyakran csak a cigány anyanyelvűek és a vándorló életmódot folytató cigányok kerülnek a középpontba  kimaradnak a letelepedett romungrok; gyakorta az ősiség kutatása áll a középpontban 2. etnográfiai (kritikai nélkül átveszi a társadalmi gyakorlatot, és a cigányként meghatározott „halmazban” próbál leírást adni;a cigány csoportokat hiteles és nem hiteles források alapján igyekszik megkülönböztetni; gyakran csak a cigány anyanyelvűek és a vándorló életmódot folytató cigányok kerülnek a középpontba  kimaradnak a letelepedett romungrok; gyakorta az ősiség kutatása áll a középpontban 3. antropológiai ( a nyelvtudás és a kulturális szokásrendszert veszi alapul, bizonyos csoportokat kirekesztenek a vizsgálatból; általában itt is a vándorló csoportok vizsgálata áll a középpontban) 3. antropológiai ( a nyelvtudás és a kulturális szokásrendszert veszi alapul, bizonyos csoportokat kirekesztenek a vizsgálatból; általában itt is a vándorló csoportok vizsgálata áll a középpontban) 4. etnikai önazonosság és vállalás (nehezen meghatározható az etnikai csoporthoz tartozás nyílt és titkos vállalása  a társadalmi integrálódás lehetősége a külső jegyekben a politikai nemzethez való tartozást feltételezi 4. etnikai önazonosság és vállalás (nehezen meghatározható az etnikai csoporthoz tartozás nyílt és titkos vállalása  a társadalmi integrálódás lehetősége a külső jegyekben a politikai nemzethez való tartozást feltételezi

80 Havas Gábor-Kemény István kutatási eredményei telén végrehajtott országos reprezentatív roma- (cigány) kutatás eredményei telén végrehajtott országos reprezentatív roma- (cigány) kutatás eredményei Kik a romák? Kik a romák? akiket a nem roma környezet annak tart. akiket a nem roma környezet annak tart. Miért használható ez a megközelítés? Miért használható ez a megközelítés? Bele tartoznak azok, akik Bele tartoznak azok, akik öntudatosan vállalják romaságukat, és azok is, öntudatosan vállalják romaságukat, és azok is, akik erőteljesen megindultak az asszimiláció útján akik erőteljesen megindultak az asszimiláció útján Oka: a nem roma környezet a sikeresen asszimilálódók roma származását is számon tartja Oka: a nem roma környezet a sikeresen asszimilálódók roma származását is számon tartja A romák becsült száma: A romák becsült száma: a roma háztartások száma , a roma népesség száma , kereken félmillió fő, a roma háztartások száma , a roma népesség száma , kereken félmillió fő, a roma lakosok Magyarország teljes népességéhez viszonyított aránya 4,69, kereken 5 százalék. a roma lakosok Magyarország teljes népességéhez viszonyított aránya 4,69, kereken 5 százalék.

81 Regionális megoszlás (6 régió): Regionális megoszlás (6 régió): Kelet (ide soroltuk Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Békés megyét), Kelet (ide soroltuk Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Békés megyét), az Alföld (Csongrád, Bács-Kiskun és Szolnok megye), az Alföld (Csongrád, Bács-Kiskun és Szolnok megye), a budapesti iparvidék (ide tartozik Budapest, Pest, Fejér és Komárom megye), a budapesti iparvidék (ide tartozik Budapest, Pest, Fejér és Komárom megye), Észak (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyét), Észak (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyét), Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna, Zala és Veszprém megye), Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna, Zala és Veszprém megye), Nyugat (Vas és Győr-Sopron megye) Nyugat (Vas és Győr-Sopron megye)

82 Regionális megoszlás

83 Településtípusok szerinti megoszlás

84 Iskolázottság az ötvenes és hatvanas években a nem roma népesség iskolázottsági szintje gyorsan emelkedett, és a romák és a nem romák közötti távolság szintén növekedett. (1971 – 73-74% szinte analfabéta); ma: kb % elvégzi a 8 osztályt Középiskola: elsősorban a szakmunkásképzők nyíltak meg a romák számára  probléma: általában nem “piacképes szakmákat” tanulnak a középiskolát végzettek aránya minden roma korosztályban rendkívül alacsony. hátrány a bejutásnál: az általános iskola nyolcadik osztályában tanuló nem roma gyerekeknek csaknem fele, míg a roma gyerekeknek három százaléka jut középiskolába. ez a hátrány azután fokozódik: a középiskola negyedik osztályáig a lemorzsolódás a nem roma gyerekeknél kevesebb, mint a 14 %, míg a roma gyerekek esetében megközelíti a 40 %-ot.

85 Iskolázottság 2. Felsőoktatás: a éves, éves, éves, éves, éves, éves korcsoportban rendre azt tapasztaljuk, hogy a főiskolát végzettek aránya 1 százalék körül mozog éveseknél már csak 0,6 százalék

86 Foglalkoztatottság nagyobb mértékben érintette az átalakulási folyamat a roma lakosságot 1971-ben a foglalkoztatottság közel azonos a nem roma lakossággal (nem roma: 87,7%; roma: 85,2%) a munkaerőpiacról történő kiszorulás az 1980-as években elkezdődött, majd 1990 után felgyorsult

87 Foglalkoztatottság 2. Forrás:* KSH munkaerő-felmérés, I. negyedév. ** Országos romavizsgálat.) A foglalkoztatott munkaképes korú nők aránya (Forrás:* KSH munkaerő-felmérés, I. negyedév. ** Országos romavizsgálat.)

88 Foglalkoztatottság 3. a roma - nem roma különbség okai: tradicionális értékrend (család fontossága, nemi szerepek közötti különbségek, gyerekhez fűződő viszony stb.) földrajzi elhelyezkedés: általában azokon a helyeken élnek nagyobb arányban, ahol kevesebb a tartós munkalehetőség (+ szakképzetlen munkaerő)

89 Munkavállalási stratégiák Szerző-mozgó életforma 1. Szerző-mozgó életforma - bizonyos csoportokra jellemző a nomadizáló élet  a megélhetés és a vándorló életmód összekapcsolódik - bizonyos csoportokra jellemző a nomadizáló élet  a megélhetés és a vándorló életmód összekapcsolódik - bázis-települések vannak jelen  téli szállások, rokonság lakhelye pl. az üstfoltozó cigányoknál - bázis-települések vannak jelen  téli szállások, rokonság lakhelye pl. az üstfoltozó cigányoknál - szűkölő piac jellemzi tevékenységüket - szűkölő piac jellemzi tevékenységüket - nincs új egzisztenciális alternatíva  életmódból adódóan teljes iskolázatlanság jellemző - nincs új egzisztenciális alternatíva  életmódból adódóan teljes iskolázatlanság jellemző - munkalehetőségek szűkülése ezeket a családokat félbűnözői, bűnözői egzisztenciába sodorhatják - munkalehetőségek szűkülése ezeket a családokat félbűnözői, bűnözői egzisztenciába sodorhatják - a piacok fokozatos zsugorodása a hagyományos cigány foglalkozások átalakulnak, megszűnnek; cél: az eddigi életmóddal megszerezni a javakat; Ilyenek: tollgyűjtés, vasgyűjtés, kereskedés bizonyos formái, bizonyos szezonális tevékenységek - a piacok fokozatos zsugorodása a hagyományos cigány foglalkozások átalakulnak, megszűnnek; cél: az eddigi életmóddal megszerezni a javakat; Ilyenek: tollgyűjtés, vasgyűjtés, kereskedés bizonyos formái, bizonyos szezonális tevékenységek - szigorú állami szabályozás, gyakori zaklatás jellemző  formálisan elfogadják a határokat, de igyekeznek minden eszközzel tágítani, a hatóságokat kijátszani - szigorú állami szabályozás, gyakori zaklatás jellemző  formálisan elfogadják a határokat, de igyekeznek minden eszközzel tágítani, a hatóságokat kijátszani - az életformára jellemző a nagycsaládi forma, a közös információszerzés és a javak elosztása jellemző - az életformára jellemző a nagycsaládi forma, a közös információszerzés és a javak elosztása jellemző

90 Munkavállalási stratégiák 2. Másik formája Másik formája vállalati munkaviszonnyal próbálják összeegyeztetni vállalati munkaviszonnyal próbálják összeegyeztetni látszólag elfogadják a többségi társadalom presszióit látszólag elfogadják a többségi társadalom presszióit megoldás: időszakos munkaviszony létesítése, vagy megoldás: időszakos munkaviszony létesítése, vagy állandó, de kötetlenebb munkaviszony állandó, de kötetlenebb munkaviszony következésképp a szerző-mozgó életforma sajátosságai továbbra is fenntarthatók következésképp a szerző-mozgó életforma sajátosságai továbbra is fenntarthatók

91 Munkavállalási stratégiák Lakóhelytől távoli munkavállalás: építőipari brigádok 2. Lakóhelytől távoli munkavállalás: építőipari brigádok - korlátlan felvevőpiac az építőipar  sok kézimunkára volt szükség  munkaerőhiány  cigányság utánpótló szerepe - korlátlan felvevőpiac az építőipar  sok kézimunkára volt szükség  munkaerőhiány  cigányság utánpótló szerepe - alacsony szakképzettség vagy betanított munka elegendő - alacsony szakképzettség vagy betanított munka elegendő - az új környezetbe való beilleszkedést segíti, ha csoportosan vállalnak munkát  egy ismerős közeg is kíséri az egyént - az új környezetbe való beilleszkedést segíti, ha csoportosan vállalnak munkát  egy ismerős közeg is kíséri az egyént - a közösségi fellépés kialakítja azt a tudatot, hogy sorsuk alakításában részt vehetnek - a közösségi fellépés kialakítja azt a tudatot, hogy sorsuk alakításában részt vehetnek - a második gazdaságba folyamatosan bekapcsolódtak, magán építkezések növekedésével sok lehetőség  jó kereseti lehetőségek - a második gazdaságba folyamatosan bekapcsolódtak, magán építkezések növekedésével sok lehetőség  jó kereseti lehetőségek - probléma lehet: változik a családdal való kapcsolat - probléma lehet: változik a családdal való kapcsolat - brigádon belüli konfliktusok, belső hierarchia - brigádon belüli konfliktusok, belső hierarchia - erőteljes az érdekek képviselete, a brigád sok esetben együtt tud mozogni (pl. felmondások, munkavállalás) - erőteljes az érdekek képviselete, a brigád sok esetben együtt tud mozogni (pl. felmondások, munkavállalás) Lásd még: Fekete vonat példája Lásd még: Fekete vonat példája

92 Munkavállalási stratégiák Bejárók 3. Bejárók - napi ingázás jellemző a közeli településekre (ált. városokra), ahol az ipar biztosít munkát - napi ingázás jellemző a közeli településekre (ált. városokra), ahol az ipar biztosít munkát - alacsony kvalifikáltságot igénylő munkakörökben - alacsony kvalifikáltságot igénylő munkakörökben - a nők is az általánosnál nagyobb mértékben vállalnak munkát (kétkeresős modell is kialakulhat), de - a nők is az általánosnál nagyobb mértékben vállalnak munkát (kétkeresős modell is kialakulhat), de - sokszor a férfi a szerző-mozgó életformát követi - sokszor a férfi a szerző-mozgó életformát követi - lassú gyarapodás figyelhető meg - lassú gyarapodás figyelhető meg - a lakóhelyi szegregáció kis mértékben csökken  Cs-házak problematikája - a lakóhelyi szegregáció kis mértékben csökken  Cs-házak problematikája

93 Település- és lakásviszonyok : nagyon rossz lakásviszonyok jellemzők erős lakóhelyi szegregáció roma háztartások 65,1%-a telepen található (“putris építkezési mód”) a romák lakásainak 44 %-ban nem volt villany, csak 8 %-ban volt vezetékes víz, és csak további 16 %-hoz tartozott az épület telkén lévő kút stb. másik típus: a magyar lakásállomány legalacsonyabb színvonalú részét magukba foglaló vagy eredetileg nem is lakás céljára létesült épületegyüttesek (volt uradalmi puszták, lerobbant munkáskolóniák, barakklakások, nyomortelepek, leromlott városi negyedek, munkásszállók, elhagyott vágóhidak stb.) alkották, ahova hatósági közreműködéssel költöztették be - többnyire a tudatos elkülönítés szándékával - a roma családokat.

94 Település- és lakásviszonyok : 1961-es párthatározat után meginduló telepfelszámolási program  kedvezményes kamatú hitelkonstrukció; két-három típusterv alapján az átlagos családi házaknál kisebb méretű és szerényebb kivitelezésű ún. Cs (csökkentett értékű) új házakat építtethettek; vagy megvásárolhatták a megüresedő régi parasztházakat  általában elnéptelenedő falvakban nyílott(nyílik) erre lehetőség  telepek “újratermelődése” 1971-ben a romák 65,1 %-a, ma csak a 13,7 %-a él elkülönült telepen vidéki városokban a legmagasabb és a fővárosban a legalacsonyabb a telepen élők aránya

95 Település- és lakásviszonyok 3. A telepi lakások százalékos aránya településtípusonként

96 Település- és lakásviszonyok 4. az északi régióban a telepi lakások aránya 28,9 %, a Dél-Dunántúlon 5,7%, a Budapest környéki központi régióban 3,0 %, Észak-Dunántúlon pedig egyáltalán nincsenek telepi lakások Az előző és a jelenlegi lakás fekvése 1994

97 Település- és lakásviszonyok 5. Lakóhelyi szegregáció Lakóhelyi szegregáció

98 Település- és lakásviszonyok 6. Azoknak az aránya, akiknek a szomszédságában csak, vagy túlnyomórészt roma családok laknak, Budapesten a legalacsonyabb (6,5%) és a vidéki városokban a legmagasabb (35,6%). a falvakban 30,5 % A Cs-lakások, a régi (nyeregtetős) parasztházak és a családi házak együttvéve a teljes lakásállomány 71,2 %-át teszik ki. Budapesten igen magas (62%) a régi, leromlott bérházakban található lakások aránya. a lakások 32,8 %-a egyszobás, (Teljes lakásállományban: 15,4%) 42,7 %-a kétszobás és (Teljes lakásállományban: 43,4%) 24,4 %-a három- vagy több szobás. (Teljes lakásállományban: 40,2%) (Ugyanezek az arányok jellemezték az összlakosság legalacsonyabb jövedelmű csoportjának lakásait 1985-ben.) (Lásd Háztartásstatisztika, 1985, KSH.)

99 Település- és lakásviszonyok 7.

100 Együttélés jelenségei

101 Diszkrimináció formái 1. Diszkrimináció: olyan megkülönböztetés, amit bizonyos csoportokra, vagy azok tagjaira - szándékosan, vagy tudatos szándék nélkül – alkalmaznak; a kisebbségi csoportról alkotott véleményen alapul Diszkrimináció: olyan megkülönböztetés, amit bizonyos csoportokra, vagy azok tagjaira - szándékosan, vagy tudatos szándék nélkül – alkalmaznak; a kisebbségi csoportról alkotott véleményen alapul Nyílt, közvetlen diszkrimináció: egy jogszabály, egy intézkedés, vagy személy tudatos cselekedete, amely célja az adott kisebbség kirekesztése, vagy hátrányos megkülönböztetése (pl.: éttermi kiszolgálás megtagadása, megjelölve a megtagadás okát is; értsd: nem szolgálom ki, mert cigány, „balhés”, „koszos”, stb. Nyílt, közvetlen diszkrimináció: egy jogszabály, egy intézkedés, vagy személy tudatos cselekedete, amely célja az adott kisebbség kirekesztése, vagy hátrányos megkülönböztetése (pl.: éttermi kiszolgálás megtagadása, megjelölve a megtagadás okát is; értsd: nem szolgálom ki, mert cigány, „balhés”, „koszos”, stb.

102 Diszkrimináció formái 2. Rejtett diszkriminációk: Rejtett diszkriminációk: Történelmi diszkrimináció: korábbi diszkriminatív jogszabályok, hatósági intézkedések, vagy magánszemélyek diszkriminatív aktusai következtében a történelem során felhalmozódott hátrányoknak vagy a köztudatban élő előítéleteknek a következménye, ami a ma élő kisebbségek számára a jogszabályokban biztosított egyenlőség ellenére hátrányos helyzetet teremt (pl.: az oktatásügyben korábban jogszerű – vagy a jog által nem tiltott – szegregációból eredő mai oktatási problémák; értsd: cigány felzárkóztató oktatás) Történelmi diszkrimináció: korábbi diszkriminatív jogszabályok, hatósági intézkedések, vagy magánszemélyek diszkriminatív aktusai következtében a történelem során felhalmozódott hátrányoknak vagy a köztudatban élő előítéleteknek a következménye, ami a ma élő kisebbségek számára a jogszabályokban biztosított egyenlőség ellenére hátrányos helyzetet teremt (pl.: az oktatásügyben korábban jogszerű – vagy a jog által nem tiltott – szegregációból eredő mai oktatási problémák; értsd: cigány felzárkóztató oktatás)

103 Diszkrimináció formái 3. Aránytalan hatás: a látszólag semleges jogszabály, intézkedés a felhalmozódott hátrányok miatt a szabályozásból potenciálisan jelentkező hátrány, nagyobb mértékben rontja az adott kisebbség (vagy védett csoport) helyzetét (Pl.: az oktatási szegregációból eredő alulképzettségre vezethető vissza a munkanélküliség; vagy a lakásépítési támogatások kamatainak megemelése jobban érintette az akkor tömegesen munkanélkülivé váló romákat, mint a nem-romákat; nagyon sokuk házát elárverezték. Aránytalan hatás: a látszólag semleges jogszabály, intézkedés a felhalmozódott hátrányok miatt a szabályozásból potenciálisan jelentkező hátrány, nagyobb mértékben rontja az adott kisebbség (vagy védett csoport) helyzetét (Pl.: az oktatási szegregációból eredő alulképzettségre vezethető vissza a munkanélküliség; vagy a lakásépítési támogatások kamatainak megemelése jobban érintette az akkor tömegesen munkanélkülivé váló romákat, mint a nem-romákat; nagyon sokuk házát elárverezték.

104 Diszkrimináció formái 4. Aránytalan bánásmód elve: magánszemélyek, jogi személyek vagy állami szervek nem egyenlő módon bánnak a kisebbségekkel, ennek elismerése nélkül. Jellemzője, hogy nehezen lehet bizonyítani. Erre alakult ki az az amerikai gyakorlat mely szerint, ha a jogi eljárás során a felperes bizonyítani tudja, hogy Aránytalan bánásmód elve: magánszemélyek, jogi személyek vagy állami szervek nem egyenlő módon bánnak a kisebbségekkel, ennek elismerése nélkül. Jellemzője, hogy nehezen lehet bizonyítani. Erre alakult ki az az amerikai gyakorlat mely szerint, ha a jogi eljárás során a felperes bizonyítani tudja, hogy A védett csoport (kisebbség) tagja; A védett csoport (kisebbség) tagja; Jelentkezett egy lakás, vagy munkaügyi hirdetésre; Jelentkezett egy lakás, vagy munkaügyi hirdetésre; Jelentkezését elutasították; Jelentkezését elutasították; Ezt követően elfogadták egy nem védett csoport tagjának jelentkezését; és Ezt követően elfogadták egy nem védett csoport tagjának jelentkezését; és Ő is rendelkezik azzal a tulajdonsággal, amellyel a felvett személy, akkor igazát bizonyítottnak tekintik (Mo-n is kezd kialakulni ez a gyakorlat.) Ő is rendelkezik azzal a tulajdonsággal, amellyel a felvett személy, akkor igazát bizonyítottnak tekintik (Mo-n is kezd kialakulni ez a gyakorlat.)

105 Diszkrimináció formái 5. Szándékos diszkrimináció: a törvény látszólag semleges, de az alkalmazása lehet szándékosan diszkriminatív pl.: adott településen, egymást ismerő emberek között, a romák igazoltatása indokolatlanul nagy; vagy banki hitelképesség vizsgálatnál a megszokottnál vagy indokoltnál több igazolást kérnek Szándékos diszkrimináció: a törvény látszólag semleges, de az alkalmazása lehet szándékosan diszkriminatív pl.: adott településen, egymást ismerő emberek között, a romák igazoltatása indokolatlanul nagy; vagy banki hitelképesség vizsgálatnál a megszokottnál vagy indokoltnál több igazolást kérnek De Jure diszkrimináció: az a jogszabály, amely mind megfogalmazásában, szellemében és alkalmazási lehetőségeiben semleges, de hatályba lépése a gyakorlatban diszkriminációt okoz (pl.: bármely szociális támogatás, amelyiknek feltételei egy-egy kisebbségi csoport nagyobb része számára nehezebben teljesíthetők, mint a kisebbségi csoporthoz nem tartozók számára; anyagi kötelezettségvállalás (1/3-ad rész önerő) De Jure diszkrimináció: az a jogszabály, amely mind megfogalmazásában, szellemében és alkalmazási lehetőségeiben semleges, de hatályba lépése a gyakorlatban diszkriminációt okoz (pl.: bármely szociális támogatás, amelyiknek feltételei egy-egy kisebbségi csoport nagyobb része számára nehezebben teljesíthetők, mint a kisebbségi csoporthoz nem tartozók számára; anyagi kötelezettségvállalás (1/3-ad rész önerő)

106 Asszimiláció 1. Asszimiláció Asszimiláció az elhatárolódás csökkenésének folyamata, mely két vagy több társadalom, illetve kisebb kulturális csoportok találkozásakor jelentkezik. az elhatárolódás csökkenésének folyamata, mely két vagy több társadalom, illetve kisebb kulturális csoportok találkozásakor jelentkezik. Befejezett folyamatként tekintve, ez korábban elkülöníthető szociokulturális csoportok összeolvadását jelenti. Befejezett folyamatként tekintve, ez korábban elkülöníthető szociokulturális csoportok összeolvadását jelenti. Ha változóként fogjuk fel, akkor az asszimiláció az interakció, a kulturális érintkezés legapróbb, kezdeti lépéseitől a csoportok teljes összeolvadásáig terjed. Ha változóként fogjuk fel, akkor az asszimiláció az interakció, a kulturális érintkezés legapróbb, kezdeti lépéseitől a csoportok teljes összeolvadásáig terjed.

107 Asszimiláció 2. Asszimiláció alfolyamatai, mely befolyásolja a mértékét: Asszimiláció alfolyamatai, mely befolyásolja a mértékét: a (biológiai) keveredés, a (biológiai) keveredés, a (pszichológiai) identifikáció, a (pszichológiai) identifikáció, a (kulturális) akkulturáció és a (kulturális) akkulturáció és a (strukturális) integráció. a (strukturális) integráció. Ezek nem kötött rend szerint, hanem változatos összetételekben, különböző sorrendeket követve jelentkeznek. Mindegyiket befolyásolja a többiek hatása, erőssége. Ezek nem kötött rend szerint, hanem változatos összetételekben, különböző sorrendeket követve jelentkeznek. Mindegyiket befolyásolja a többiek hatása, erőssége.

108 Asszimiláció 3. 1.Az akkulturáció két vagy több csoport kapcsolatából eredő folyamat, amely a kulturális hasonlóság növekedése felé halad, a kisebb és gyengébb csoportok tagjait (etnikai kisebbségek), vagy a bevándorlókat (törökök No-ban, erdélyi magyarok Mo-n, románok Spo-ban stb.), illetve azokat, akiket egy másik társadalomba hurcoltak jobban érintenek (rabszolgaság). 2.Az identifikáció pszichológiai folyamata: a különböző csoportokból származó egyének esetleg úgy gondolhatják, hogy ugyanahhoz a társadalomhoz tartoznak, egy új társadalomhoz, amely az egyének eredeti társadalmainak a keveredése révén jön létre. Az identifikáció azonban ennél jóval egyoldalúbb is lehet, például amikor A csoport tagjai B társadalommal, vagy B csoport tagjai A társadalommal azonosulnak. (pl. a határon túli magyarok románnak, szerbnek, szlováknak, stb.; a magyar anyanyelvű cigányok magyarnak vallják magukat: erőteljesen befolyásolhatja az adott ország kisebbségpolitikája is).

109 Asszimiláció 4. Integráció: a strukturális asszimiláció azon folyamata, melynek során a két vagy több, korábban elkülönülő alsóbb szintű társadalmi egységből a közös interakciók szintjére jutnak az emberek. Ezek az interakciók helyzetfüggők: Pl.: a gazdasági és politikai intézményekben érvényesülő viszonylag személytelen kapcsolatoktól a szomszédságok, baráti körök és házasságok személyes kapcsolataiig terjedhetnek.

110 Asszimiláció 5. Fontos az egyéni és csoporttényezők megkülönböztetése. Az egyéni integráció oly mértékben valósul meg, amilyen mértékben A és B csoportból származó egyének ugyanazokhoz a társadalmi csoportokhoz tartoznak, ide értve a magánjellegű társaságokat is, és a csoportokon belül az egyenlőség alapján lépnek kapcsolatba egymással. A csoportintegráció, amelyet a leginkább a pluralizmus címkével illethetnénk, pedig annyiban valósul meg, amennyiben A és B csoportok ugyanazon jogokat és kiváltságokat élvezik, ugyanannyi esélyük van a politikai és gazdasági előnyök megszerzésére, és mint a társadalom egészének teljes jogú tagjai a felelősségen is osztoznak

111 Asszimiláció 6. a biológiailag elkülönülő és az eltérő örökségként jelentkező külső jegyek vagy genealógia alapján megkülönböztethető csoportok esetén a változó feltételektől eltekintve, kisebb a valószínűsége pszichológiai, kulturális vagy strukturális asszimiláció bekövetkezésének. Pl. (mo-i cigányság problémája: lásd romungrok: a külső jegyek alapján folyamatos diszkrimináció éri őket) Ha bekövetkezik, akkor kérdéses a csoportstátusz: alacsony vagy magasabb státuszú csoporthoz tartozik majd. A “vegyes” házasság jelentheti egyben a csoport leginkább akkulturálódott tagjainak átlépését a többségi társadalomba.

112 Asszimiláció 7. Az asszimiláció irányába mutató erők különösen a következő tényezőktől függnek: Az asszimiláció irányába mutató erők különösen a következő tényezőktől függnek: Az érintett csoportok egymáshoz képest megállapított mérete (Frisbie és Neidert, 1977; Blau, 1977). A csoportok közti kezdeti kapcsolatok jellege (Lieberson, 1961). A kapcsolatok gyakorisága. A különböző csoportok földrajzi koncentrációja, vagy szétszórtsága. A kulturális hasonlóság, illetve különbözőség mértéke, különösen a nyelv és a vallás tekintetében. A faji hasonlóság és különbözőség mértéke (Murgúia, 1975). A gazdaság nyitottságának és terjeszkedési lehetőségeinek mértéke. A csoportok jogi és politikai helyzete. (Az ideiglenesen megtelepedők – vagy mások – rendelkeznek-e az állampolgári jogok összességével? Eltolódik-e valamilyen irányban a politikai egyensúly?) A diszkrimináció és az előítélet szintjei. A szülőhazához fűződő kapcsolat jellege és feltételei.

113 Disszimiláció 1. ~: az a folyamat, melynek révén a társadalmi különbségek fennmaradnak, illetve a különböző szubkultúrákhoz kötődő csoportok elkülönülnek Vajon mivel magyarázhatjuk, hogy az etnikai kötődés jelentősége a kiterjedt fizikai és társadalmi mobilitás, a nemzetállam hatalma, a tömegtájékoztatási eszközök által uralt kommunikációs hálózatok, sok helyen a nyelvi különbségek erőteljes csökkenése és az egyéb asszimilációs folyamatok ellenére is töretlen?

114 Disszimiláció 2. Magyarázatok: az ősi kötődések erejének továbbélését hangsúlyozza — nemzethez fűződő elsődleges kötődés hiányában, vagy a nemzet hatalmából, igazságosságából való kiábrándulás, de akár egy mélyen gyökerező identitás megléte esetén is az ember megerősíti magát abban a hitében, hogy ez az ő népe, ősei népe Az érvek egy másik csoportja azokat a nehézségeket emeli ki, amelyekkel az emberek egy nagy, heterogén és gyorsan változó társadalommal való azonosulás során szembesülnek. Az etnikai kötődés némelyek szerint segít megőrizni a közösségi érzést, segít kideríteni, kik is vagyunk, és legyőzni azt az érzést, hogy az ember csak egy számadat a névtelenek világában. a széleskörű asszimiláció ellenére is fennmaradó és megújuló etnikai kötődés leginkább az etnicitás hasznosságával magyarázható a hatalomért, státusért és vagyonért folyó küzdelemben

115 Disszimiláció 3. Az asszimiláció és a disszimiláció társadalmi következményei Asszimiláció: nagyobb egyenlőség gyengíti a diszkriminációt növeli az egyéni szabadságot elősegíti egy rugalmasabb társadalom kialakítását. Disszimiláció: az állam kényszerítő hatalmával szemben az etnikai csoportok az ellenállás központjait képezhetik képesek megvédeni az alapvetően egyoldalú asszimilációs folyamatban pusztulásra ítélt értékes kulturális forrásokat csökkentik az anómiát (társadalmi normáktól való eltérés) és az elidegenedettség érzését

116 Nemzetközi szabályozás, elvek Első ilyen kísérlet a Népszövetség, amely a világháborúkat lezáró békeszerződések kapcsán jöttek létre. Első ilyen kísérlet a Népszövetség, amely a világháborúkat lezáró békeszerződések kapcsán jöttek létre. Főbb elvek: Főbb elvek: biztosítani kell az élet és a szabadság teljes védelmét, a vallás szabad gyakorlásának jogát; biztosítani kell az élet és a szabadság teljes védelmét, a vallás szabad gyakorlásának jogát; teljes magánjogi és közjogi egyenlőség teljes magánjogi és közjogi egyenlőség bármely nyelv szabad használatának jogát a magán- és üzleti életben, vallási életben, sajtóban, nyilvános gyűléseken bármely nyelv szabad használatának jogát a magán- és üzleti életben, vallási életben, sajtóban, nyilvános gyűléseken a hivatalos nyelvtől eltérő anyanyelvű állampolgárok nyelvüknek a bíróságok előtt való használata tekintetében méltányos könnyítésekre kaptak jogot a hivatalos nyelvtől eltérő anyanyelvű állampolgárok nyelvüknek a bíróságok előtt való használata tekintetében méltányos könnyítésekre kaptak jogot

117 Nemzetközi szabályozás, elvek 2. jogilag ténylegesen azonos bánásmód biztosítása, egyenlő jog saját költségükön jótékonysági, vallási vagy szociális intézményeket, iskolákat létesíteni, igazgatni, azokra felügyelni, azokban nyelvüket szabadon használni, vallásukat szabadon gyakorolni jogilag ténylegesen azonos bánásmód biztosítása, egyenlő jog saját költségükön jótékonysági, vallási vagy szociális intézményeket, iskolákat létesíteni, igazgatni, azokra felügyelni, azokban nyelvüket szabadon használni, vallásukat szabadon gyakorolni ahol jelentékeny arányban laknak, megfelelő könnyítések engedélyezését írták elő, hogy gyermekeiket az állami iskolákban is saját nyelvükön taníttathassák ahol jelentékeny arányban laknak, megfelelő könnyítések engedélyezését írták elő, hogy gyermekeiket az állami iskolákban is saját nyelvükön taníttathassák ilyen településeken, kerületekben méltányos rész biztosítását írták elő mindazon összegekből, melyeket a közvagyon terhére állami, községi vagy más költségvetésben nevelési, vallási vagy jótékony célra fordítottak ilyen településeken, kerületekben méltányos rész biztosítását írták elő mindazon összegekből, melyeket a közvagyon terhére állami, községi vagy más költségvetésben nevelési, vallási vagy jótékony célra fordítottak

118 Nemzetközi szabályozás, elvek 3. Jogorvoslat lehetősége: panasz a Népszövetség főtitkárának, aki az illetékes bizottságokhoz továbbította a panaszokat, akik ha jogosnak ítélték Állandó Nemzetközi Bíróság elé terjesztették Jogorvoslat lehetősége: panasz a Népszövetség főtitkárának, aki az illetékes bizottságokhoz továbbította a panaszokat, akik ha jogosnak ítélték Állandó Nemzetközi Bíróság elé terjesztették 1939-ig benyújtott 885 panasz többsége elakadt, néhány jutott a Bíróság elé 1939-ig benyújtott 885 panasz többsége elakadt, néhány jutott a Bíróság elé

119 Európa Tanács és kisebbségvédelem 1. Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről (1998) Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről (1998) a nemzeti kisebbségek védelme az emberi jogok nemzetközi védelmének szerves részét a nemzeti kisebbségek védelme az emberi jogok nemzetközi védelmének szerves részét nem az egyes államok belügye, hanem a nemzetközi közösséget érintő kérdés nem az egyes államok belügye, hanem a nemzetközi közösséget érintő kérdés diszkrimináció tilalma diszkrimináció tilalma lehetővé teszi a pozitív diszkriminációt lehetővé teszi a pozitív diszkriminációt szabad identitásválasztás joga szabad identitásválasztás joga védi a kisebbségek tagjait akaratuk elleni asszimilációtól védi a kisebbségek tagjait akaratuk elleni asszimilációtól nyelvi, oktatási és kulturális jogok biztosítása (részt vehetnek a közügyekben ) nyelvi, oktatási és kulturális jogok biztosítása (részt vehetnek a közügyekben ) a felek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják és arra irányulnak a felek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják és arra irányulnak hiányosságai: nem határozza meg a nemzeti kisebbség definícióját; rendelkezései állami kötelezettségeket fogalmaznak meg kisebbségi jogok helyett hiányosságai: nem határozza meg a nemzeti kisebbség definícióját; rendelkezései állami kötelezettségeket fogalmaznak meg kisebbségi jogok helyett

120 Európa Tanács és kisebbségvédelem 2. Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája (1998) Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája (1998) nyelvi aspektusból közelíti meg a kisebbségi kérdést nyelvi aspektusból közelíti meg a kisebbségi kérdést az aláírók célokat és elveket kötelesek alkalmazni a területükön található minden regionális és kisebbségi nyelvre az aláírók célokat és elveket kötelesek alkalmazni a területükön található minden regionális és kisebbségi nyelvre a kisebbségi és regionális nyelvek elismerése e nyelvek megóvása érdekében határozott támogató lépések szükségessége e nyelvek földrajzi körzetének tiszteletben tartása és a regionális vagy kisebbségi nyelveknek a magánéletben és közéletben, szóban és írásban való használatának bátorítása a kisebbségi és regionális nyelvek elismerése e nyelvek megóvása érdekében határozott támogató lépések szükségessége e nyelvek földrajzi körzetének tiszteletben tartása és a regionális vagy kisebbségi nyelveknek a magánéletben és közéletben, szóban és írásban való használatának bátorítása az államok vállalják, hogy minden egyes általuk megjelölt nyelv tekintetében alkalmaznak legalább 35 bekezdést vagy albekezdést a Karta III. részében található rendelkezések közül az államok vállalják, hogy minden egyes általuk megjelölt nyelv tekintetében alkalmaznak legalább 35 bekezdést vagy albekezdést a Karta III. részében található rendelkezések közül

121 Európa Tanács és kisebbségvédelem 3. Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Helyi Önkormányzatok Európai Kartája: a helyi hatóságok hatáskörét és jogosítványait szabályozza, amely általában kihat a kisebbségek életére is (részvétel a döntési folyamatokban) Helyi Önkormányzatok Európai Kartája: a helyi hatóságok hatáskörét és jogosítványait szabályozza, amely általában kihat a kisebbségek életére is (részvétel a döntési folyamatokban) Európa Tanács Emberi Jogi Igazgatósága (2001): diszkriminációellenes felülvizsgálat az egyes országok jogrendszerében Európa Tanács Emberi Jogi Igazgatósága (2001): diszkriminációellenes felülvizsgálat az egyes országok jogrendszerében

122 Európai Biztonsági És Együttműködési Szervezet EBESZ elsősorban politikai fórum, dokumentumainak nincs joghatása  politikai nyomás EBESZ elsősorban politikai fórum, dokumentumainak nincs joghatása  politikai nyomás biztonságpolitikai szempontból közelíti meg a kisebbségi kérdést  cél: európai béke; kisebbségi kérdéssel kapcsolatos ügyet együttműködés és tárgyalások útján, rendezzen biztonságpolitikai szempontból közelíti meg a kisebbségi kérdést  cél: európai béke; kisebbségi kérdéssel kapcsolatos ügyet együttműködés és tárgyalások útján, rendezzen Emberi Dimenzióról szóló konferenciák: a résztvevő államok megerősítik, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogainak, mint egyetemesen elismert emberi jogoknak a tisztelete elengedhetetlen tényezője a békének, stabilitásnak és demokráciának a résztvevő államokban. Emberi Dimenzióról szóló konferenciák: a résztvevő államok megerősítik, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogainak, mint egyetemesen elismert emberi jogoknak a tisztelete elengedhetetlen tényezője a békének, stabilitásnak és demokráciának a résztvevő államokban.

123 Európai Unió 1993 előtt: kisebbségek nyelvi örökségének védelme 1993 előtt: kisebbségek nyelvi örökségének védelme Maastrichti Szerződés: kulturális sokszínűség elve; jogsérelem esetén korlátozzák az államokat Maastrichti Szerződés: kulturális sokszínűség elve; jogsérelem esetén korlátozzák az államokat Nizzai Szerződés: ajánlásokat fogalmazhat meg akkor is az EU, ha fennáll a veszélye az alapelvek megsértésének Nizzai Szerződés: ajánlásokat fogalmazhat meg akkor is az EU, ha fennáll a veszélye az alapelvek megsértésének Európai Közösséget létrehozó Szerződés: „A Közösség hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, és ezzel egyidejűleg előtérbe helyezi a közös kultúrát.” Európai Közösséget létrehozó Szerződés: „A Közösség hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, és ezzel egyidejűleg előtérbe helyezi a közös kultúrát.” Európai Parlament „Küzdelem a rasszizmus ellen a tagjelölt országokban” c. ajánlása Európai Parlament „Küzdelem a rasszizmus ellen a tagjelölt országokban” c. ajánlása stb. stb.

124 Veszélyeztetett kisebbségek Európában Az Európa Tanács Kulturális, Tudományos és Oktatási Bizottságának jelentései és ajánlásai Az Európa Tanács Kulturális, Tudományos és Oktatási Bizottságának jelentései és ajánlásai Európai cigányság (1993) Európai cigányság (1993) Jiddis kultúra (1996) Jiddis kultúra (1996) Aromán kultúra (1997) Aromán kultúra (1997) Urali kisebbségi kultúrák (1998) Urali kisebbségi kultúrák (1998) Csángó kultúra (2001) Csángó kultúra (2001)


Letölteni ppt "Kisebbségi kultúrák ZsKF 2006. őszi szemeszter Rövidített jegyzet!!!"

Hasonló előadás


Google Hirdetések