Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

7.tétel: Terület és településfejlesztés 1945 és 1990 között 1. A második világháború utáni újjáépítés (1945-48/49) 2. Rákosi-rendszer (1948/49-1956) 3.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "7.tétel: Terület és településfejlesztés 1945 és 1990 között 1. A második világháború utáni újjáépítés (1945-48/49) 2. Rákosi-rendszer (1948/49-1956) 3."— Előadás másolata:

1 7.tétel: Terület és településfejlesztés 1945 és 1990 között 1. A második világháború utáni újjáépítés ( /49) 2. Rákosi-rendszer (1948/ ) 3. A Kádár-korszak terület-és településfejlesztése ( )

2 Készítette: Szabó Tünde Anita

3 Tisza és Duna hidakat felrobbantották a nyersanyag-, energia- és munkaerőhiány  az ipari termelés 1945 májusában a háború előtti szint alig 30%-a jóvátétel fizetése a Szovjetuniónak A Szovjetunió tulajdona  magyarországi vállalatok és ingatlanok

4 1946 vége  a 28 felrobbant tiszai és dunai híd felének helyreállítása 114 vasúti hídból 100 üzembe helyezése 1947 március  8220 teherautó, 8066 személygépkocsi és csaknem 15 ezer motorkerékpár A vasúti közlekedés  500 darab gőzmozdony üzembe helyezése  Truman-mozdonyok

5 háború előtt 8373 db 2,0 m-nél nagyobb közúti híd  összhossza m volt felrobbantott hidak száma 1424 db  17%, hosszban 41% a Duna- és Tisza-hidak 100%-ban pusztultak el 1945 végéig  a felrobbantott hidak több mint a felének helyreállítása hároméves terv végére  a hidak 90%-a újjáépült, 80%-ban végleges vagy félállandó jelleggel

6

7 A nagyobb nyílású hidak végleges jelleggel történő helyreállításának fő időszaka a hároméves terv és az első ötéves terv volt. Budapesten  Szabadság híd Margit híd Széchenyi Lánchíd november 7  óbudai Árpád híd 1952 ősz  Boráros téri Petőfi híd Budapest alatti Dunaszakaszon  két közös vasúti-közúti híd  dunaföldvári, melyet a közúti Hídosztály és a bajai, melyet a vasúti Hídosztály állíttatott helyre

8 Tisza-hidak közül  szolnoki, a tokaji és a szegedi tiszafüredi, csongrádi és algyői hidak évek  szegedi Tisza-híd évek  vásárosnaményi híd első ötéves tervidőszakban  új utak, azokon új hidak is épültek a fejlődő közlekedés igényeinek kielégítésére megkezdődött hazánkban a feszített betonszerkezetek alkalmazása kísérleti jelleggel  szabadszállási alumínium híd

9 1946. augusztus 1-én került sor Sikere  szovjet jóvátételi szállítások átütemezésével a kormány mérsékelni tudta kiadásait Amerikai kormány átadta Magyarországnak a Magyar Nemzeti Bank aranykészletét háború előtti bérszint jelentős csökkentése  jól kereső rétegek béreit 60-70%-kal, a munkásokét 30-40%-kal

10 új pénz bevezetése  forint, váltópénze a fillér szénbányák június 26-ai államosítása szénbányák államosítását december 1-én a négy legnagyobb nehézipari komplexum  a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt., a Ganz- gyárak, a Weiss Manfréd Acél-és Fémművek Rt. és a Győri Vagon- és Gépgyár, és az érdeklődő körükbe tartozó cégek állami kezelésbe vétele követte szeptember 29  a nagybankok és az általuk ellenőrzött cégek állami tulajdonba vétele egyidejűleg a régi, kétszintű bankrendszer is megszűnt

11 a Magyar Általános Hitelbankból  Beruházási Bank Pesti Magyar Kereskedelmi Bankból  Külkereskedelmi Bank a vidéki pénzintézetek jó részéből az 1949-ben létrehozott OTP  Országos takarékpénztár november 28  államosították a bauxit- és aluminiumipart mezőgazdaság kollektivizálása

12 első hároméves terv augusztus 1-én kezdődött és 1949 végére fejeződött be  célja: az újjáépítés munkáját befejezve a tervperiódus végére a mezőgazdasági termelés közelítse meg az utolsó békeév szintjét, a gyáripari termelés pedig 27%-kal haladja is meg azt  félsiker ipari termelés 1949-ben közel 40%-kal múlta felül az ast mezőgazdaság az 1938-as szintet sem tudta elérni

13 Széles Máté Attila

14

15 Magyarország a háború után Verseny a szavazatokért a kommunista párt a szovjetekre támaszkodott földosztás A városok és az ipar újjáépítés élelmiszerellátás

16 Az élet normalizálása élelmiszer és tüzelő alacsony bérek és növekvő árak Gazdasági Főtanács megalapítása beszolgáltatási kötelezettség Magyar Köztársaság

17 Intézkedések: infláció megfékezése bankóprés értékálló pénz az adók növelése a kiadások visszafogása a fogyasztási cikkekből készleteket felhalmozása az ár- és bérrendszer megreformálása Forint bevezetése

18 Európa szétszakadása „Vasfüggöny” A NATO és a Varsói Szerződés

19 Rákosi Mátyás „Sztálin legjobb tanítványa” крокодилъ Rákosi-rendszer (1948/ )

20 A Rákosi rendszer terület és településfejlesztési törekvései Készítette: Pólin Lénárd Geográfus MSc ter.település fejlesztés

21 Rákosi Mátyás

22 A Magyarországi Tanácsköztársaság idején helyettes kereskedelmi népbiztos, majd a szociális termelés népbiztosa volt. 1945–56 között a Magyar Kommunista Párt illetve a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára. 1952–53 között a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke.

23 Rákosi korszak o Rákosi korszak o Alapjaiban formálta saját ízlésűre az országot o Sztálinista mintára építi a rendszert: személyi kultusz o Féktelen terror: ÁVH, Koncepciós perek, osztályidegen elemek eltávolítása gulag-táborba, pártellenzék pusztítása o Megalománia o Országos Tervgazdasági Tanács és az Országos Tervhivatal

24 Rákosi-címer az évi XX. törvényben elfogadott új állami jelkép

25 A Magyar Népköztársaság zászlaja, benne a „Rákosi-címerrel” (1949–1956)

26 Kommunista hatalomátvétel és megszilárdulás Utcára vitték a munkásokat skandálni Szalámi politika (57%-os többségű KGP ellen) „Kékcédulás választások” Koholt vádak Párt Betiltások SZDP beolvasztása = Magyar Dolgozók Pártja A későbbiekben munkatáborok (Recsk), Kitelepítések (Hortobágy)

27

28 Recski munkatábor

29 A Magyar Kommunista Párt törekvései ös földreform (nagybirtok felosztás) Kollektivizálás és Kolhoz ("коллективное хозяйство„ "közös gazdaság" Tervgazdálkodás Államosítás

30

31

32 Az első ötéves terv ( ): Erőteljes, fokozott ütemű iparfejlesztési programot írt elő. A beruházások 50%-át az iparba tervezték/ mezőgazdaságba mindössze 14%-át az iparon belül a nehéziparba irányult a beruházások 90%-a, amely a mg, a könnyűipar és az élelmiszeripar elhanyagolásához vezetett. Mo-ot a szén és acél országává akarták tenni (Gerő hirdette meg) Az ország adottságait tekintve irreális. célkitűzésnek bizonyult, és beláthatatlan következményekkel járt.

33 Kommunista átalakítás céljai Vas- és Acél Országa: Államosítani a bányaműveket illetve a vas és acél műveket Nehéz- és hadiipar teljességgel indokolatlan erőltetett fejlesztése 1949-re befejeződtek az államosítások. Állami tulajdonba vették a 10 főnél többet foglalkoztató kis üzemeket és a bérházakat is

34 Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek ’

35

36

37 Kollektivizáció és Rekviráció Üzemeket, az áruházakat, a földbirtokokat, az iskolákat, a színházakat, a mozikat, a könyvtárakat, a műkincseket, a gyógyszertárakat, a lakóházakat, egyes helyeken a kisiparosok műhelyeit és szerszámait a pénzintézeteket és a lakóházakat, ipari, bánya- és közlekedési üzemeket.

38

39

40 „TSZ”!?

41 Szocialista Iparvárosok Decentralizált – Centralizált? Sztahanovista munkaverseny! Minőség helyett mennyiségi szemlélet! Ózd (Oxigénbefúvásos acélgyártás). Dunaújváros („Sztálinváros”) – (Vas- és acél kombinát) Budapest (Nehézipari centrum) Paks (Nehézipar és konzervipar) Tatabánya (Szénbányászat)

42 Sztahanovista munka és beszolgáltatási verseny

43 Ózdi iparvidék

44 Dunaújváros iparvidék

45 Tatabányai Szénbányászat

46 Köszönöm a figyelmet!

47 Szocialista városok területi elhelyezkedése

48 A Kádár-korszak terület- és településfejlesztése ( ) Kollektivizálás, téeszesítés A falu „szocializálása” (1960) Készítette: Major Orsolya

49 Magyarország… ősze újra megszállt terület (erőszak, fosztogatások, elhurcolás, háborús károk) demokratikus újjáépítése - MKP (földreform) háborús vesztes február-március: földigénylő bizottság VI. tc. - földosztás

50 Tildy-kormány földosztás befejezése, bányák és erőművek államosítása élelmiszerhiány, éhínség (városiak!), áruhiány segélyszervezetek: UNRRA, amerikai zsidó JOINT mezőgazdasági termékek beszolgáltatása, adók kivetése

51 Mezőgazdaság kezdetben nem célterület; majd az agrárpolitika célja: szövetkezetesítés termelőszövetkezetek (kolhoz, szovhoz) Kormányrendelet a téeszek alakításáról és működéséről (3 fejlettségi szint)

52 Egyéb változások A vas és acél országa - „3éves terv” (nehézipar mg., könnyűipar) A közlekedés helyzete Ferihegy reptér

53 Migrációs változások társadalmi átalakulás az ország elhagyása, személyi veszteségek, deklasszálódás domináns réteg: kistulajdonos (27 -> 47%) nagyon gazdagok, nincstelenek alkalmazottak számának változása az életszínvonal növekedése számokban csökkenő munkanélküliség

54 Településhálózati változások falusi lakosság(II. vh. után) Bp. és 3 vidéki város (100 E fő) XX. sz. II. fele: nagybirtok, tanya helyzetének változása városban(54) a népesség 1/3-a, 2/3 falvakban, tanyákon (1949-ben külterületen élők száma fő) a városok eloszlása egyenlőtlen; városhiányos térségek a városok számának növekedése

55 Rákosi: Vas-acél országa 2 fő cél: nehézipar fejlesztése; a mg.-i tulajdonviszonyok megváltoztatása, azaz a szövetkezetesítés folytatása ’50-es évek eleje: munkanélküliség megszűnése (nők is!), ipar dinamikus fejlődése – új gyárak (pl. Szálin Vas- és Acélművek, almásfüzitői timföldgyár) új városok (Inota-Várpalota, Kazincbarcika, Sztálinváros, Oroszlány) nincs: felújítás, karbantartás, IS fejlesztés (vasút, Bp.-i tömegközlekedés) a szegénység dominál főváros vidék

56 Az I. 5 éves terv ( ) 67 milliárd Ft a gazdaságba (ipar) mg. teljes kollektivizálása téeszekbe kényszerítés (magas adóterhek, beszolgáltatás, ÁVO -„elszámoltatási bizottság”) ingatlancserék a földdel rendelkezők „lehetőségei”

57 Téeszek száma Téesz tag Szántóte rület nagyság a (hold) Téesz átlagos területe (hold) Téesz munkás vége nyara 5000 <

58 Kulákok (megszorítások: adók, hitelek, gépek, gazdasági épület - lakóház, családi fenyegetések) Magángazdaságok száma, magántulajdonok részesedése, mg-ból élők számának változása Gépesítésbeli lemaradás, művelési technika szerény fejlődése, a szakértelem hiánya => termelés növekedése mérsékelt => élelmiszerhiány => jegyrendszer

59 Nagy Imre kormánya beruházások módosítása nagyberuházások leállítása Agrárpolitikai változások: kuláklista eltörlése magánparaszti adóterhek csökkentése; beadási hátralék új beszolgáltatási rendszer téeszek száma: > 4381 tagok száma: 370 ->230 művelt terület nagysága: 2,5 M -> 1,6 M hold javul a parasztság és a nyugdíjasok helyzete

60 Hegedűs András miniszterelnöksége „resztalinizáció” beszolgáltatás, erőszakos kollektivizálás (1955-ben újra 5000 a téeszek száma!)

61 Kádár korszak mezőgazdasági politikája forradalom – a parasztellenes agrárpolitikai követelések megvalósítása a mg. teljes kollektivizálása (téesz- lelki „kényszer” ) vége: vállalkozói szervezetté alakulás (kolhoz) 1961-től gépek vásárlása 1962: 1,2 M téesztag, majd munkaerőhiány : (eltérés a kolhozmodelltől) növekszik a magángazdaságok száma, a háztáji gazdálkodás felvirágoztatása magánosítás, privatizáció, gazdasági szerkezetváltás

62 MKP röpirat

63

64

65

66

67 A kollektivizálás Magyarországon Készítette: Farkas Bertalan Földrajz BSc 2.évfolyam

68 Tartalom A kollektivizálás fogalma Előzmények: Szovjetunió A II. vh és a kommunista diktatúra kiépítése A kommunista gazdaságpolitika Magyarországon A kollektivizálás folyamata: 1., 2. és 3. szakasz Az 1967 évi III. és IV. törvény

69 A kollektivizálás fogalma Kollektivizálás: Eredeti értelmében a közösségi tulajdonba vételre vonatkozik, a mezőgazdaság átszervezését, a kommunista gazdaságpolitikában a paraszti magángazdaságok erőszakos felszámolását és területükből mezőgazdasági nagyüzemek (termelőszövetkezet) kialakítását jelenti. Kényszerítő eszközökkel vették rá a parasztokat arra, hogy adják be a földjüket a szövetkezetbe.

70 Előzmények Szovjetunió 1924: Lenin halála, Sztáliné a hatalom Totális diktatúra, tisztogatások, személyi kultusz, NKVD Tervgazdálkodás, erőszakos iparosítás (nehézipar) Mezőgazdaságban kollektivizálás Kolhozok (TSZ) és szovhozok (állami gazdaságok) Kuláktalanítás, Kulákok a GULAG-ra Ukrán parasztság kiéheztetése

71 Előzmények A II. vh és a kommunista diktatúra kiépítése 1941: Jugoszlávia, SZU megtámadása, hadüzenet USA- nak 1944: sikertelen kiugrás, Szálasi, utolsó csatlós állam 1944 dec. 22: Ideiglenes Kormny: koalíció 1945 jan. 20: Mo fegyverszünetet köt 1945 febr : Jaltai konferencia, K-Európa a SZU-é 1945: újjáépítés, földosztás, választások: FKgP 1946: köztársaság, Baloldali Blokk, szalámitaktika 1947: kékcédulás választások: MKP 1948: MDP, nyílt diktatúra 1949: egypárti választások, tanácsköztársaság

72 A kommunista gazdaságpolitika Magyarországon Állami tulajdon, nincs magántulajdon Tervgazdálkodás, nehézipari beruházások 1947: első 3 éves terv 1950: első 5 éves terv „A vas és acél országa” Szocialista iparvárosok Mezőgazdaságban kollektivizálás

73 A kollektivizálás folyamata Beszolgáltatási rendszer, kulákok Padlássöprések Szovjet mintára termelőszövetkezetek Kezdetben erőszakos belépés, majd engedmények (háztáji) 3 szakaszból állt: , , 1958-tól

74 Az egyéni gazdaságok megoszlása területnagyság szerint 1949 közepén Forrás: Dr. Fenyő, György :Földjog és földügyi intézmény-hálózat 1. A földtulajdon és a birtokszerkezet között

75 Képek, plakátok Forrás: Tortenelem-Tortenelem_8- A_Rakosi_diktatura

76 1. szakasz: Erőszakra történő belépés Ellenállás A tagok száma lassan nőtt

77 1. szakasz: A TSZ-ek számának, taglétszámának alakulása 1948 és 1953 között Forrrás:

78 2. szakasz: : Sztálin halála, változás Rákosi helyett Nagy Imre a hatalmon Csökkentették a beadási kötelezettségeket, törölték a beszolgáltatás elmulasztásáért kirótt börtönbüntetéseket és egyéb kedvezményeket adtak. A fokozatos meggyőzés elve került előtérbe. Ennek ellenére 376 ezer TSZ tagból 150 ezer kilépett és fellendült az egyéni gazdálkodók kedve

79 3. szakasz 1958-tól Kimondják, hogy a szocializmus alapjainak lerakása a föld kollektivizálása nélkül nem lehetséges. A fokozatosság elvét betartva szervezték az embereket a TSZ-be. Ennek hatására rohamosan nőtt a TSZ tagok száma, ami 1961-re elérte a 1,1 millió főt ban az Országgyűlés határozatot hoz a falu szocialista átalakításáról. Megengedték a parasztoknak a megtermelt feleslegük eladását. Bevezették a földjáradékot, a nyugdíjbiztosítást és az öregségi járadékot. Javult a szakember ellátottság és a gépesítettség. Kiépült a háztáji

80 1967. évi III. törvény a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről

81 Általános rendelkezések 3. § A termelőszövetkezet a tagok önkéntes személyi és vagyoni társulása útján létrehozott szocialista mezőgazdasági nagyüzem, amely a szövetkezeti tulajdon alapján, a közös és háztáji gazdaság összekapcsolásával, tagjai munkájával, a termelőszövetkezeti demokrácia rendszerében, a népgazdaság érdekeivel összhangban, önálló szövetkezeti vállalatszerű gazdálkodást folytat, megvalósítja a tagság társadalmi egységét és szocialista nevelését. A termelőszövetkezet szervezete A TERMELŐSZÖVETKEZET SZERVEI 15. § (1) A termelőszövetkezet testületi vezető szervei: a közgyűlés, a vezetőség és az ellenőrző bizottság. (2) A vezetői feladatokat a tisztségviselők, az üzemi vezetők és más vezetők látják el. (4) Egyes feladatok ellátására a termelőszövetkezetben bizottságok szervezhetők.

82 TISZTSÉGVISELŐK ÉS ÜZEMI VEZETŐK 28. § (1) A termelőszövetkezet tisztségviselői: az elnök, az elnökhelyettes és a közgyűlés által választott állandó jellegű bizottságok elnökei. (2) A termelőszövetkezet üzemi vezetői: a főmezőgazdász(…), a főkönyvelő, a szervezeti egységvezetők, az állatorvos és a jogtanácsos. Az üzemi vezetőket és más szakembereket a vezetőség bízza meg. A termelőszövetkezet vagyona 37. § (1) A termelőszövetkezet tagja köteles a saját, valamint a vele közös háztartásban élő családtagok (…) használatában levő összes földet a termelőszövetkezetbe bevinni. 39. § (1) A belépő tag köteles (…) térítés ellenében a termelőszövetkezet tulajdonába adni a saját és a vele közös háztartásban élő családtagok tulajdonát képező, a háztáji gazdaság kereteit meghaladó vagyontárgyakat.

83 A termelőszövetkezet gazdálkodása 43. § (1) A termelőszövetkezet mezőgazdasági termelést és feldolgozást, szolgáltatást és más kiegészítő tevékenységet, valamint beszerzést és értékesítést végez. TERVKÉSZÍTÉS 45. § A termelőszövetkezet tervszerű üzemi gazdálkodásának megvalósítása érdekében köteles éves termelési és pénzügyi tervet (a továbbiakban: éves terv) készíteni. (…) A közös munka teljesítése 58. § (1) A termelőszövetkezetben a közös munkát a tagok és családtagok végzik. (2) A közös munkában való részvétel a termelőszövetkezet minden tagjának joga és kötelessége. (3) A termelőszövetkezet köteles gondoskodni tagjainak az adottságoknak megfelelő rendszeres és képzettségük szerinti foglalkoztatásáról.

84 Háztáji gazdaság 69. § (1) A termelőszövetkezet tagja háztáji gazdaság fenntartására jogosult. (2) A háztáji gazdaság a termelőszövetkezeti tagok kisegítő gazdasága, amelynek célja a tagok és a családtagok háztartási szükségleteinek kielégítése és jövedelmének fokozása. A háztáji gazdaságban árutermelés is folytatható. (3) A közös és a háztáji gazdaság egymással szorosan együttműködő szerves egység. 70. § (1) A termelőszövetkezeti tag háztáji gazdasága magában foglalja: a) a háztáji gazdálkodás célját szolgáló gazdasági épületeket; b) a háztáji állatállományt; c) a háztáji gazdálkodás folytatásához szükséges anyagokat, munkaeszközöket és kisgépeket; d) a háztáji földet. (2) Az (1) bekezdés a)-c) pontja alatt felsorolt vagyontárgyak személyi tulajdonban vannak. (2) A háztáji gazdaságban a jogszabályban megállapított állatállomány tartható.

85 A háztáji föld (2) A háztáji föld területe termelőszövetkezeti tagonként négyszögöl ( m 2 ) lehet. A háztáji szőlő és gyümölcsös területe (…) nem haladhatja meg a 800 négyszögölet (2877 m 2 ). (3) A tag a belterületen, zártkertben vagy közvetlenül a tanya körül levő földjét személyi tulajdonjoga alapján háztáji földként használja.

86 Plakátok Forrás :http://www.cultiris.com/kepek/adatlap/37544 Forrás:

87 1967 évi IV. törvény a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről

88 Kívülállók földjeinek megváltása 3. § (1) A kívülállók tulajdonában levő olyan földek, amelyek e törvény hatálybalépésekor termelőszövetkezet használatában vannak, megváltás ellenében termelőszövetkezeti tulajdonba kerülnek, kivéve, ha a tulajdonost a megállapított időpontig termelőszövetkezetbe tagként felveszik. (2) Továbbra is a termelőszövetkezeti tag tulajdonában marad a tagnak az a földje, amely termelőszövetkezeti használatban van.

89 A föld utáni térítés 11. § A termelőszövetkezet a törvény alapján tulajdonába került földért (erdőért, telekért, épületért) a volt tulajdonosnak (…) a Minisztertanács által meghatározott mértékben és módon térítést köteles fizetni. A termelőszövetkezeti földtulajdon tartalma 12. § (1) A termelőszövetkezetet a tulajdonában vagy egyéb címen használatában levő föld tekintetében megilleti a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének joga, továbbá - e törvényben meghatározott keretek között - a rendelkezés joga.

90 Személyi földtulajdon és földhasználat 21. § (1) Állampolgároknak a község (város) belterületén levő földjei legfeljebb 1600 négyszögölig (5755 m 2 ) személyi tulajdonban vannak. (2) Zártkertben a szőlő és gyümölcsös(…) legfeljebb 800 négyszögöl (2877 m 2 ), az egyéb zártkerti terület pedig legfeljebb 1600 négyszögölig (5755 m 2 ) van személyi tulajdonban. 23. § (1) A termelőszövetkezet tagjának személyi földhasználata a háztáji földön valósul meg.

91 A zártkerti földek tulajdona és használata 26. § (1) Zártkert a község (város) külterületének nagyüzemileg nem művelhető, elkülönített része. (2) A zártkertnek az a rendeltetése, hogy az állampolgárok személyi földtulajdona és földhasználata - a belterületen kívül - ott állandósuljon. Vegyes és záró rendelkezések 34. § Térítés ellenében állami tulajdonba kell venni a termelőszövetkezeti tagoknak más község (város) területén fekvő azokat a földjeit, amelyek nem kerülhetnek vagy nincsenek átadva termelőszövetkezeti használatba

92 A kolhoz és a TSZ összehasonlítása

93 Az Új Gazdasági Mechanizmus (1968) Országos településhálózat- fejlesztési koncepció – OTK (1971) Készítette: Schlosser Aletta D ó ra

94 BEVEZETÉS TELEPÜLÉSHÁLÓZAT  térbeli rend - szabályszerűség  települések összessége  részei – településhierarchia  ≈ településrendszer TELEPÜLÉSHÁLÓZATI PROBLÉMACSOPORTOK  Sűrűsödési és átrendeződési konfliktus  Csomópontok gyengesége  Hiányok / lyukak a hálózatban  Hálózati kapcsolatok / kohézió  Hálózatmenedzsment (irányítás)

95 A településhálózat alakulása Magyarországon Trianontól a II. világháborúig Trianoni d ö nt é s  a telep ü l é sh á l ó zat s ú lyos á talakul á sa Ter ü leti vesztes é gek kompenz á l á sa: -funkci ó k -p ó tl á s m á s v á rosokkal = mai region á lis centrumok / r é gi ó k ö zpontok (5) (+ Budapest) Vonz á sk ö rzetek h á l ó zata: -k ö zpont n é lk ü l maradt kist é rs é gek -kist é rs é g n é lk ü l maradt k ö zpontok Magyarország felosztása 1920-ban

96 A településhálózat alakulása Magyarországon 1945-től a Koncepció elfogadásáig (’50-es évek) 1951 – az első országos településfejlesztési elképzelés + TERINT 1957 – nincs komolyabb előrelépés 1958 – a népgazdasági tervezés része  ipar  Budapest  cél: a falvak és városok közti különbség felszámolása, a lakosság életszínvonala – megyerendszer – tanyarendszer a., erőltetett iparosítás – szocialista városok b., ingázás: falvak – kisvárosok c., aprófalvas térségek problémája A települések osztályba sorolása a TERINT kapcsolata alapján (1951) Forrás: Hajdu Z. 1989

97 A településhálózat alakulása Magyarországon 1945-től a Koncepció elfogadásáig (’60-as évek)  gazdasági célok > társadalmi célok  cél: a területi, társadalmi konfliktusok megakadályozása 1969 – Országos Településhálózat-fejlesztési Keretterv 1963 – Magyarország Településhálózat-fejlesztési Tanulmányterve településkategóriák regionális szemlélet érvényesül  regionális központok hálózata 9 régióközpont a megyék első településhálózati terve Régióbeosztás az 1963-as településhálózat-fejlesztési koncepció alapján Forrás: Perczel K., Gerle Gy., 1966

98 Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció 1971  települések hierarchikus rendje – nagyság, népességszám  funkció, szerep, szolgáltatás megállapítása  települési formák  Budapest  5 ellenpólus nagyváros fejlesztése  ÉK-DNY ipari tengely  ipartelepítés: Alföld  aprófalvas térségek  faluközpontok  városhiányos térségek  városok alapítása  pénzelosztás  a termelőerők területi elrendezése  infrastruktúra fejlesztése  a lakosság életkörülményei  megyei tanácsok

99 Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció 1971 Budapest Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr megyeszékhelyek, + Sopron, Baja, Nagykanizsa, stb. Regionális gondolkodás Funkcionális és hálózati szempontok Központi szerepkör nélküli települések megszűntek az alapellátási elemek elvándorlás közlekedés  2000-ig várossá fejleszthető települések  130 kiemelt szerepkörű központ   3000 település szabályozása

100 Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció 1971 BÍRÁLAT  konfliktus – nem támaszkodik reális alapokra  csak a településhierarchia csúcsa  csak a célokat részletezi –––  egyoldalú városfejlesztés  egyenlőtlenségek  stagnáló települések  nincs megoldás  helyi adottságokat nem vesz figyelembe –––  gazdasági-ipari válság  Budapest domináns BÍRÁLAT  konfliktus – nem támaszkodik reális alapokra  csak a településhierarchia csúcsa  csak a célokat részletezi –––  egyoldalú városfejlesztés  egyenlőtlenségek  stagnáló települések  nincs megoldás  helyi adottságokat nem vesz figyelembe –––  gazdasági-ipari válság  Budapest domináns Az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció középfokú és magasabb szerepkörű központrendszere és a tervezési-gazdasági körzetek, 1971 Forrás: Hajdu Zoltán

101 Az évi OTK Halmai Márton - TTUOMT II. évfolyam, Földrajz BSc, Idegenforgalmi szakirány

102 Az OTK előzményei Politikai 1968: új gazdasági mechanizmus életszínvonal emelkedése, vállalkozói jókedv megjelenése Kádár János: lojalitás bizonyítása drasztikus centralizáció Tudományos Évtizedes viták a célkitűzések és a gyakorlat körül Folyamatos publikációk településfejlesztési témákban Eredmény: minőségileg új politika szükséges!

103 Az OTK tartalma Teljes településrendszerre vonatkozó stratégiai terv Redisztribúció lépcsői szerinti differenciáció Hierarchia-szintek kialakítása (6 szint) 127 település (4%) Fejlesztési források 83%-a Gyorsított urbanizációs folyamatok indukciója További települések (cirka 3000) alá-fölé rendeltsége: megyei tanács ∑ eddig nem tapasztalt tudatosságot áraszt + megadja a politika stratégiai céljait és a társadalmi-gazdasági fejlődés követelményeivel való összhangot

104 A hierarchia-szintek 1. Budapest 2. Kiemelt felsőfokú központok 3. Felsőfokú központok 4. Részleges felsőfokú központok 5. Teljes körű középfokú központok 6. Részleges középfokú központok

105 A hierarchia-szintek - Budapest Fejlesztésével kapcsolatban nemzetközi összevetések reális lehetőségét jósolja Egyértelmű kiemelés

106 A hierarchia-szintek – Kiemelt felsőfokú központok Regionális centrumok 1,5 millió lakos felsőfokú szerepkörét biztosítják Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr

107 A hierarchia-szintek – Felsőfokú központok Megyei szintű felsőfokú szükségletek ellátása Nyíregyháza, Szolnok, Kecskemét, Békéscsaba, Székesfehérvár, Szombathely, Kaposvár

108 A hierarchia-szintek – Részleges felsőfokú központok Felsőfokú központok segítése, saját térségen belüli feladatok ellátása Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Sopron, Tatabánya, Veszprém, Szekszárd, Baja, Eger, Salgótarján, Dunaújváros, Hódmezővásárhely

109 A hierarchia-szintek – Teljes körű középfokú központok Járásnyi területen középszintű szerepkör biztosítása 64 település, pl.: Karcag, Kazincbarcika, Szigetvár, Balassagyarmat, Pápa, Mosonmagyaróvár, Kalocsa

110 A hierarchia-szintek – Részleges középfokú központok Teljes körű középfokú központok munkájának segítése 39 település, pl.: Hajdúszoboszló, Sárospatak, Kunszentmárton, Dabas, Kapuvár, Barcs

111 Az OTK értékelése Pozitívumok tudatosította a települések összetartozását, hálózat-jellegét településekkel kapcsolatos érdekek tudatosítása lokálpatriotizmus erősödése, helyi energiák aktiválása Budapest túlsúlyának alapvető csökkentése nagy és középvárosok dinamikus fejlődése, a fejlesztésekhez kedvezőbb feltételek teremtődése városhiányos területek központokkal való ellátása várossá nyilvánítások! városi funkciók átalakulása hierarchia-szinten belüli kiegyenlítődés rávilágít a tudományos kutatások szükségességére

112 Az OTK értékelése Negatívumok nem sikerült átfogni a településhálózat egészét (kicsi, de legfontosabb rész fejlődését irányítja) nincs összhang a terület-, a településfejlesztés és a közlekedéshálózat fejlesztése között megyehatárok megnövekvő szerepe túlzott jelentőséggel bír a hierarchia települések ellenkező hozzáállása, eltérő viszonyulás népességbeli kérdések, rurális térségek migrációja nincs összehangolt centrum-vonzáskörzet fejlesztés érdekkülönbségek, aggályok városhiányos területek látványos csökkenése, DE egyes térségekben hiányzik az igazi város (fejlődési motor)

113 Vajon hatékony volt a koncepció? Egy várható eredmény, prognózis, mely az OTK-tól függetlenül beteljesül? A településhálózat globális makrofolyamatok eredménye Roppant nehéz eldönteni; nem élte meg a tervezett időt Haszna, javai: Deklarálta a területi, települési szempontok létét Szélesebb körben elfogadtatta a ‘regionális gondolkodást’ Funkcionális és hálózati szempontok előtérbe helyezése Infrastruktúrális fejlesztések arányának növekedése Megyék közötti különbségek mérséklődése DE Tervutasítás, sematikus modellek -> alkalmatlan az irányításra Célok világosak, az oda vezető út nem! Műszaki és közigazgatási szemlélet: társadalmi problémákat

114 Az OTK utóélete, megítélése Periodikusság 1970-es évek pozitív visszhangok, támogatás 1980-as évek Változás Kritikák megfogalmazása Felülvizsgálatok 1990-es évek Alapvető elutasítás 2000-es évek ‘újrafelfedezés’ Aktualizálás Dokumentum szakmai rehabilitációjára mutató törekvések

115 Polgárosodás a vidéki Magyarországon

116 Hipotézisek a hazai társadalomfejlődés alternatíváiról Az író nem tartotta könnyen járható útnak a 80-as években az államszocializmusból a fejlett kapitalizmusba való átmenetet,ezért egy új társadalmi formáció kialakulását várta,és ezt nevezte a „harmadik útnak”(„szocialista vegyes gazdaságnak”)

117 A lengyel,a porosz,a magyar értelmiségiek egy évszázadon keresztül a „harmadik út”eszméjének bővületében éltek. A kelet-európai értelmiségek,akik inkább közép- európainak nevezték magukat a nyugati pénzhajhász és anarchisztikus kapitalizmus és a keleti tradicionalizmus és despotizmus közé szorulva látták magukat.

118 A harmincas években földreformot szorgalmaztak,hogy a családi kisgazdaságok,különösen a piacra termelő kertgazdálkodás felé orientálódjon,mind gazdaságilag és társadalmilag Kelet-Európa 1949.évi szovjetizálása és a mezőgazdaság erőszakos kollektivizálása hatására úgy tűnt,hogy véglegesen felszámolták egy harmadik út lehetőségét.

119 Magyarország különbözik a többi kelet-európai országtól. 1. Magyarországon az agrártermelés nagyobb hányada származik a családi vállalkozásból. 2. Míg Mo-on a családi agrártermelés részesedése az össztermelésből stabil volt az utóbbi évtizedekben,addig a legtöbb országban csökkent. 3. Elméletünk szempontjából a legfontosabb az,hogy a polgárosodás,a családi vállalkozás újjáéledése K-Európában mintha csak Mo-on lenne megfigyelhető

120 A családi agrártermelés kiterjedése és dinamikája a kollektivizált szocialista gazdaságokban

121 A magyar eset 1. Mo.a 80-as évek közepén befejzte az iparosítást,posztindusztriális korszakba lépve még mindig nagy falusi népességgel rendelkezett s nagy hányada termelt élelmiszert. 2. A családi agrártermelés stabil maradt,a hanyatlás jeleit más vonatkoztatásban ellensúlyozták a növekedési tendenciák. 3. A közelmúlt agrártörténetének legfontosabb eseménye a mezőgazdasági kisvállalkozások megszületése.

122 A szocialista országok a posztindusztriális korszakban Az 1970-es évek elején végzett kutatások meglepő eredményt mutattak a városi-falusi népességeloszlás adataiban. A falusi népesség lassan csökkent a szocialista extenzív iparosítás folyamán. Jelentősen lecsökkent a mezőgazdasági népesség aránya

123 A nem mezőgazdasági népesség aránya: ,3% ,6% ,2% Ez abból eredt,hogy az iparosítás és a kollektivizálás hatására sokan az iparban vállaltak munkát,de nem akartak vagy tudtak a városokba költözni,ezért ingázni kezdtek ben a falusi lakosság 76%-a volt agrárnépesség,míg a 70-es évek közepén a falusi lakosság többsége a mezőgazdaságon kívül dolgozott. Ez a folyamat az alulurbanizáltság.

124 Az alulurbanizálódást az tette lehetővé,hogy az ipari munkások első generációja,amelyet a kollektivizálás a városi iparba tanított „kárpótlásként” megtarthatta a családi törpegazdaságot. A családi törpegazdaságok a kollektivizálás után is jelentős szerepet játszanak. A községi lakosságnak 90,a városinak 30%-a állított elő mg-i terméket 1982-ben Így a családi agrártermelés szempontjából az első helyen álltunk a szocialista országok között.

125 Változások a családi agrártermelésben az elmúlt évtizedben Az elmúlt évtizedben a családi vállalkozások száma és a családi művelés alatt álló földterület száma csökkent,míg a szocialista,iparosított,bürokratikusan szervezett nagyüzemi vállalkozás pedig növekedett ben és 1982 között a vállalkozások száma 11%-al a művelés alatt álló földterület 23%-kal csökkent.

126 Okok: A 70-es években pénzbeli kárpótlást vagy takarmányt adtak,ha lemondtak a háztájiról Sokan áttértek az állattenyésztésre Az öregek nem léptek be a szövetkezetbe,lassan kihaltak 2 hektáros vagy nagyobb gazdaságok hanyatlása

127 A kollektivizált szocialista mezőgazdaságban folyó családi termelés alternatív elméletei

128 Három különböző elméletet ismerünk: Proletarizálódási elmélet Paraszt-munkás elmélet Félbeszakadt polgárosodás elmélete

129 Proletarizálódási elmélet Ez volt a szovjet típusú mezőgazdaság hivatalos teoterikusainak elmélete.E felfogás szerint a családi agrártermelés átmeneti jelenség.A szocialista mezőgazdaság fejlődése során fokozatosan,de elkerülhetetlenül „iparszerű termelési rendszerré alakul át,a volt parasztság,pedig a teljes proletarizálódás felé halad.

130 A paraszt-munkás elmélet Ide tartoztak azok az ipari munkások,akik megtartották vidéki lakóhelyüket és részt vállaltak a családi agrártermelésben

131 A „félbeszakadt polgárosodás” elmélete A „polgár” és a „polgárosodás” jelentésváltozásai.A sztálinista időszakban a „polgár” negatív címke volt,jelentését figyelmenkívül hagyták és a kispolgárral vagy a kapitalistával azonosították.

132 Metateorikus következtetések Ennek a „harmadik utas” stratégiának az a lényege,hogy a gazdaság-és társadalompolitikához a hazai polgári fejlődést hangsúlyozza,célja,hogy a polgárosodó értelmiség mellé felzárkóztasson egy izmosodó,egymással versenyben felnövő nemzeti tulajdonos polgárságot,nem csupán a mezőgazdaságban,hanem a gazdaság minden területén

133 Energiatengely (fordizmus „virágkora” Magyarországon)

134 A beruházások alakulása volumenértékben Magyarországon (1950=100%) Forrás: Századok statisztikája (2001) KSH, 45. p

135 Terület- és településfejlesztés Magyarországon a rendszerváltozásig (Összefoglalás) 1. Honfoglalás- államalapítás területfejlesztési következményei A királyi vármegyerendszer – Szt. István államszervező munkája, egyházszervezet kiépítése 2. A feudális Magyarország területfejlesztése Nemesi vármegyék, tatárjárás után – várépítések (IV. Béla) Török ellenes harcok, elnéptelenedés Betelepítések, Mária Terézia és II. József regionalizációja 3. Reformkor Széchenyi István területfejlesztési tevékenysége 4. Bach-korszak Regionalizáció az önkényuralom korában 5. A dualizmus területfejlesztése Árvízmentesítés – lecsapolás Vasútépítés Urbanizáció Polgári vármegyék 6. Trianon és a két világháború közötti területfejlesztés 7. Újjáépítés A terület- és településfejlesztés szocialista öröksége( )

136 A szocialista örökség (Aubert Antal alapján) 1. Szakasz: 1950-es évek Szocialista közigazgatás tanácsi megye(1948/49) Erőltetett iparosítás: energiagazdaság → hagyományos nehézipar – Északi- és Dunántúli-középhegység tengelye, Migráció: Alföld → Budapest, Dunántúl, ipari tengely, Központi tervezés → nincs elkülönült területfejlesztési politika. 2. Szakasz: 1960-as évek Iparosítás: feldolgozóipar → dekoncentráció → helyi ingázó körzetek, 1959 MSZMP kongresszus – területfejlesztési cél megfogalmazása: vidéki ipartelepítés – megyeszékhelyek és az 5 vidéki nagyváros (Boudeville „növekedési póluselméletének hatása).

137 A szocialista örökség 3. Szakasz: 1970-es évek Alapiparosodás befejezése, szolgáltató szektor növekedése, 1968-as reformcsomag → életkörülmények területi közelítése (ipartelepítés önmagában nem elég), → gazdasági szerkezetváltás. Posztindusztriális fejlődés nem kezdődött meg → eladósodással konzervált! Regionális fejlesztés: infrastrukturális beruházásokat kívánt volna, de nincsenek források! 1971 OTK kiegyenlítés a cél – de a különbségek erősödtek

138 A szocialista örökség 4. Szakasz: 1980-as évek Ellentmondásos folyamatok: A regionális politika a legelmaradottabb területek elé fordult („a halmozottan hátrányos térségek felzárkóztatása”), Új regionális folyamatok formálódtak Budapest újabb kiemelése megindult, Mezőgazdasági jövedelmek csökkenése – az Alföld hátránya fokozódik (iparosítása nem hozott eredményt) – új magánvállalkozási formák (GMK, PJT, Kisszövetkezetek) – magángazdaságok erőteljes földrajzi koncentrációja (Budapest 50%, vidéki nagyvárosok 25%) 1986 – helyi tanácsok önállóságának erősítése

139 A szocialista örökség A szocialista időszak regionális fejlődését a nagy térségek közötti különbségek mérséklődése és a városhálózat kiépülése jellemezte, a településhálózat inkább csak formailag modernizálódott (falu-város életkörülmény- különbsége, helyi önszervezésre képes társadalom hiánya), befelé forduló gazdaság, nagyvállalati vertikális integráció (fordizmus)  belső piaci hálózatok gyengék  települési-, térbeli koordináció hiánya, a terület- és településfejlesztési politikának csak önálló kompetenciája nem volt, de kiegyenlítő hatása valamennyire érvényesült (nem derült ki, hogy mely régió vagy település mennyire alkalmas a modern gazdaság működtetésére).

140 Elmaradott falusi térségek ÉK- Magyarországon

141 Halmozottan hátrányos helyzetű települések Magyarországon az 1980-as évek közepén


Letölteni ppt "7.tétel: Terület és településfejlesztés 1945 és 1990 között 1. A második világháború utáni újjáépítés (1945-48/49) 2. Rákosi-rendszer (1948/49-1956) 3."

Hasonló előadás


Google Hirdetések