Direkt marketing és esemény marketing kommunikációja

Az előadások a következő témára: "Direkt marketing és esemény marketing kommunikációja"— Előadás másolata:

1 Direkt marketing és esemény marketing kommunikációja

2 Direkt marketing Olyan célzott, az ügyfél számára „testre szabott” interaktív módszerek együttese, amely bárhol a marketing területén, és egy (több) reklámeszközt felhasználva olyan hatást ér el, ahol a vállalkozások és/vagy vásárlások száma jól mérhető

3 DM célja Közvetlen értékesítés Segítség a promóciók lebonyolításában
Imázs erősítése Relationship marketing – ügyfélfontosság hangsúlyozása B2B üzleti kommunikációjának erősítése Marketing- és piackutatások segítése

4 DM jellemzői Személyes hangvétel Folyamatos kapcsolattartás
Bizalmi kapcsolat kiépítése (vállalat és ügyfél között) Hagyományos kommunikációs eszközök használata Interaktivitás (visszacsatolás, párbeszéd) Mérhető eredmények Akciói kevésbé feltünőek a versenytárs számára

5 Célcsoportjai Vállalatok (B2B) Fogyasztók (B2C)
Ritkán közületek, állami szervek, non profit szervezetek (B2A)

6 A DM eszközei Telefonmarketing: Kimenő hívás (vállalat > fogyasztó)
Bejövő hívás (fogyasztó > vállalat) Mobil hívásformák (SMS,MMS,WAP stb.) Telefax TV-s kapcsolat (élő műsor, teletext) Rádiós kapcsolat Fontos: kellően interaktív és mérhető

7 Internet: Sajtóhirdetés: >direct response hirdetés > jelentkezési lap kitöltése után kap további információt ill. jut el a szolgáltatáshoz, termékhez a vásárló (interneten is gyakran használják) Katalógus: csomagküldő kereskedelemből indult ki

8 Postaládás anyagok: (D2D) > házhoz jön, de nem célcsoportirányítható (a geomarketing segíthet)
Szórólapok: igen magas a meddőhányad Számlákkal postázott/átadott tájékoztató Direct Mail > névre szóló levél

9 A Direct Mail Címre szóló (perszonalizált) küldemény, amely alapvetően négy elemből áll: Boríték Levél (névre szóló megszólítással) Egyéb a témához kapcsolódó anyagok Válaszadási eszközök

10 Formai jegyei Levélformátum Figyelemfelkeltő megjelenés
Jó áttekinthetőség (kellő rövidség, tömörség, lényegre törés) Jó hordozó anyag és dekoratív megjelenés Vizuális látványelemek használata (szín, kép, különleges betűtípus stb.) Célcsoport beszédstílusának használata

11 Tartalmi jegyei Pontos megszólítás (titulusok is)
Sajátkezű aláírás vezető, vagy vezető menedzser részéről Meggyőző, hiteles érvelés Címzett érdekeire való hivatkozás Korrekt tájékoztatás (kondíciók, határidők, lehetőségek) Vállalat minden címe és elérhetősége

12 Adatbázis szerepe a DM esetében
A sikeres DM kulcsa a jól megalapozott, megfelelően differenciált és karbantartott adatbázis. DM = adatbázis marketing Fontos a fejlett információs hálózat és az ezt támogató informatikai rendszerek biztos működése

13 Csak naprakész, folyamatosan frissülő adatbázissal lehet eredményesen tevékenykedni
A sok területről érkező adatokat össze kell hangolni, párosítani, csoportba rendezni, átfedéseket megszüntetni Feltétlen létre kell hozni egy saját adatbázist, amelyet a közvetlen ügyfelek adataiból, az eladóktól, közönségszolgálattól, más adatgyűjtő szervektől, listákból, ügynököktől, akciókban résztvevők névsorából állítottunk össze

14 A vásárolt adatok gyorsaságot biztosítanak, de nagyon drágák
A bérelt adatok egy-egy akció erejéig hatnak, nem maradnak a tulajdonunkban.

15 Eseménymarketing A rendezvényjellegű vállalati megmozdulá-sok tervezésére, és szervezésére szako-sodott marketingkommunikációs terület, amely magán viseli a BTL eszközök jellegzetességeit, a szelektivitást, a költségek optimális és célirányos felhasználását, valamint a gyors mérhetőséget

16 Elemei Tervezés Előkészítés Lebonyolítás Utógondozás (folow up)

17 Tervezés Célok kijelölése Célcsoport kiválasztása
Mondanivaló-stílus meghatározása Hatáselemek kidolgozása Költségvetés elkészítése

18 Előkészítés Helyszín kiválasztása Személyzet és technika összeállítása
Időpont és időtartam meghatározása Kommunikációs rendszer és eszközigény rögzítése Reklámtárgy – kínálás mikéntjének eldöntése Esemény meghirdetése (reklám, meghívások) Forgatókönyv, vagy „check list” elkészítése (mit, minek, mikor, hol, kivel, kinek)

19 Lebonyolítás Program alapján Esetleges ad-hoc elemekre nyitottan
Egyedüli, vagy csoportos rendezés sajátosságainak szem előtt tartásával Folyamatos munka összehangolással (főszervező feladata)

20 Utómunkák A teljes rendezvény műveleti értékelése Hatásértékelés
Együttműködés esetén a közreműködők és a saját feladatok esetében szükséges együttműködés értékelése Rendezvény szervező szakcsoport esetében az adott csoport eredményességének értékelése

21 Rendezvénytípusok A cég saját kezdeményezésű programja
A cég által kezdeményezett, de más meghívottakkal együtt bonyolított programok Más szervek által kezdeményezett programokon való részvétel

22 Saját rendezvények Vállalati belső rendezvények Tréningek
Szakmai értekezletek Jubileumi, vagy más ünnepségek ( állami ünnepek, alapítási évfordulók, belső PR-t erősítő rendezvények stb.) Szakmai napok, programok: Érintettekkel tapasztalatcsere Külső PR rendezvények ami tipikus marketing rendezvénytipus

23 Helyi ügyek Tájékoztatók Szórakoztató összejövetelek (általában egész naposak) Fogyasztói rendezvények Családi programok Road show Versenyprogramok, sportnapok Közös társadalmi célú rendezvények (szemétgyűjtés, parlagfűírtás stb.) Sajtórendezvények Sajtótájékoztató sajtórendezvény

24 Más szervezetek által generált rendezvények
Konferenciák, szimpóziumok: Szakmai szövetségek, kamarák általi Cégcsoportok rendezvényei Iparági találkozók Területi érdekű rendezvények eltérő iparági szintet képviselő vállalatok között Kiállítások vásárok (külön tárgyalva)

25 Sajtótájékoztatók A PR munkában a sajtó/tájékoztató/ gyűjtőfogalom.
Ide tartozik minden tömegtájékoztató eszköz, amely a közvélemény formálására alkalmas a PR gyakorlatban ez a munka kiemelt jelentőségű Szabályai kevéssé ismertek, és ha egyesek ismerik is, azt nem minden esetben tartják be

26 Általános alapszabályok
Csak akkor forduljunk ehhez az eszközhöz, ha van hírértékű közlendőnk (új, érdeklődére számot tartó üzenet, információ) A megfogalmazás során kerüljük a szakzsargont és válasszuk ketté a csak szakpublicisták illetve a tömegtájé-koztatásank adott információkat

27 A szóbeli tájékoztatás mellé ha lehet, adjunk ki írásos összefoglalót (ezzel pontosabbá, átgondoltabbá lehet tenni) Tartsuk be mind a szóbeli, mind az írásbeli tájékoztatás szabályait

28 A lebonyolítás szabályai
Legyen körültekintő a tájékoztató időpontjának kijelölése (általában a délelőtti órák, és 1-1,5 óra időtartam) Jelöljük ki időben a vezető kommunikátort (szóvivő jó megoldás lehet, de nem minden esetben megfelelő) Külföldi résztvevők esetében szinkrontolmácsot kell biztosítani

29 Ha várható vita, akkor moderátort kell felkérni a tájékoztató kézben tartására
A meghívottak kiválasztásának alapja, hogy rajtuk keresztül tudjuk elérni a kijelölt célközönséget A meghívók, telefonos felkérések időbeni kijuttatása (min. 1 héttel a rendezvény előtt). Az MTI-nek minden esetben kell meghívót küldeni

30 Tartalom és forma fő motiválója, hogy csak a leglényegesebb dolgokat közöljük
Helyszín és a meghívottak létszámának összehangolása Sajtótájékoztató előtt 2-3 nappal a meghívottak létszámának pontosítása (meghívás visszaellenőrzése) Nyitás és a levezetők jelenléte a rendezvény előtt 1-1,5 órával elvárható

31 Büfé, esetleg fogadás és ajándéktárgyak elvárhatóak
Vendégfogadás – névjegy kérés és leadás – vagy jelenléti ív aláírása szükséges A rendezvénye elhangzottakat érdemes, sőt kell is dokumentálni Fölszólalók esetében – ha ezt önmaguktól nem teszik meg – fel kell kérni a bemutatkozásra és arra, hogy kit képviselnek Rendezvény után hagyjunk időt a konzultációra és kérdésekre

32 Utómunkálatok Résztvevők adatainak feldolgozása (újak, régiek, eredeti meghívottak, képviseleti helyettesek stb.) Az elhangzottak média megjelenését figyelemmel kell kísérni, az esetleges reagálásokat meg kell tenni (helyreigazítás, köszönetnyilvánítás stb.)

33 Kiállítások, vásárok A téma marketing szempontú megközelítése a marketing tantárgy keretein belül hang-zott el. A kommunikációs és a marketing anyag egységes ismerete szükséges.

34 A kiállítás, vásár ismertető jegyei
A marketingkommunikáció legkomplexebb eleme Napjainkban egyre meghatározóbb elem-mé válik a gazdasági életben Jelentős piacbefolyásoló hatása van a vállalatok életében A vásár és a kiállítás a gazdaság és a kereskedelem iránytűje Egyedi, sajátos és komplex eszközrendszerrel rendelkezik, melyben a termék/szolgáltatás népszerűsítése, megismertetése az elsődleges szempont.