Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az emberi erkölcs mint evolúciós örökség A Homo sapiens evolúció útján keletkezett, tehát minden tulajdonsága evolúciós előzménnyel kell, hogy rendelkezzen.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az emberi erkölcs mint evolúciós örökség A Homo sapiens evolúció útján keletkezett, tehát minden tulajdonsága evolúciós előzménnyel kell, hogy rendelkezzen."— Előadás másolata:

1 Az emberi erkölcs mint evolúciós örökség A Homo sapiens evolúció útján keletkezett, tehát minden tulajdonsága evolúciós előzménnyel kell, hogy rendelkezzen. Ez alól az emberi erkölcs sem képezhet kivételt.

2 A legfontosabb szemléleti változások a többszintű evolúciós elmélet fényében 1., A szelekció egysége nem csak gén lehet, hanem - gének közössége (egyed) - egyedek közössége (populáció) - populációk csoportja (metapopuláció) - életközösségek (ökoszisztéma) is. 2., Az evolúciónak kétféle mechanizmusa van: 1., mutáció – szelekció és 2., együttműködés – szelekció. 3., Az élő egységek közötti együttműködést mindig a magasabb szinten fellépő szelekció (csoportszelekció) hozza létre. 4., Evolúció nem csak a gének szintjén zajlik, mert a génektől független evolúciós folyamatok történnek például: - az epigenetikai rendszer - az idegrendszer - a kultúra szintjén is.

3 alkotó részek Integrációs szint Új információs rendszer Csoport- kényszer 1 szaporodó molekulák hártyába zárt molekula közösség (proto-sejt) kettős szálú polimer (gének) sejthártya 2 független gének egyesült gének epigenetikai rendszer kromoszóma 3 prokariótákeukarióták?géncserék, munka- megosztás 4 egysejtű eukarióták többsejtűekkémiai jelátvitel idegrendszer epigenetikai rendszer 5 magányos életforma társas életformaközponti idegrendszer (szociális tanulás) erkölcsi hajlamok 6 főemlős társadalom emberi társadalomkultúra, tárgyi és nyelvi szimbólum rendszer vallás, pletyka humor Az integrációs szinteket létrehozó csoportkényszerek és az általuk létrehozott új tudásrendszerek

4 Jellemző vélemények az emberi erkölcsről 1., Keresztény vallásos megfontolás: Az erkölcs Isten kegyelméből egyedül az embernek adatott. Az erkölcsös ember önként és tudatosan követi Isten akaratát, amely a szentírásban nyilatkoztatott ki. A nyugati kultúrkör felfogásában végig meghatározó egy hasadt, (dualista) ember-természet szemléletmód, amely a görög-római kultúrkörig visszanyúlik. Eszerint az ember alapvetően állatias, önző ösztönökkel születik, amit a krisztusi hitre támaszkodva a (szent)lélek erejével kell legyőznünk. A római közmondás: „Homo homini lupus = Ember embernek farkasa”, kétszeresen hamis: A kutyafélék a legegyüttműködőbb állatok közé tartoznak, az ember pedig kifejezetten társadalmi lény.

5 2., Egyes társadalomtudományok: Az ember szigorúan racionális lény, és természetének lényege szerint a mások érdekével vagy a közérdekkel szemben mindig könyörtelenül a saját érdekeit érvényesíti. Tagadja az erkölcs létezését. A modern individualista gondolkodásmód terméke, de a felvilágosodásban gyökerezik amely szakított a lélekkel, és az ész mindenhatóságát kezdte hirdetni. Az önző egyén szemlélete az önző gén elmélet társadalomtudományi megfelelője. Hasadt szemléletű, szembeállítja egymással az egyént és a társadalmat. Jellemző vélemények az emberi erkölcsről

6 2., Egyes társadalomtudományok: Az ember szigorúan racionális lény, és természetének lényege szerint a mások érdekével vagy a közérdekkel szemben mindig könyörtelenül a saját érdekeit érvényesíti. Tagadja az erkölcs létezését. A modern individualista gondolkodásmód terméke, de a felvilágosodásban gyökerezik amely szakított a lélekkel, és az ész mindenhatóságát kezdte hirdetni. Az önző egyén szemlélete az önző gén elmélet társadalomtudományi megfelelője. Hasadt szemléletű, szembeállítja egymással az egyént és a társadalmat. 3., Erkölcsi relativisták: Nincs abszolút jó vagy rossz, egy cselekedet helyes vagy helytelen volta csupán feltételesen, a körülmények függvényében ítélhető meg. Az előző álláspont változata, evolúciós leszármazottja, mindkettő tagadja az erkölcs létezését. Jellemző vélemények az emberi erkölcsről

7 4., Egyes természettudományok: Az erkölcs alapvetően befolyásolja cselekedeteinket, de az csupán egy vékony kéreg a lényegében önző emberi természeten. Vagyis az ember alapjában állatias (rossz), de a társadalom által rákényszerített morál humánus (jó) cselekedetekre készteti. Többszörösen hasadt (dualista) szemléletre vall. Nem csak az embert állítja szembe a természettel, hanem az egyént a társadalommal, és a tudatost a tudat alattival is (Freud). Jellemző vélemények az emberi erkölcsről

8 4., Egyes természettudományok: Az erkölcs alapvetően befolyásolja cselekedeteinket, de az csupán egy vékony kéreg a lényegében önző emberi természeten. Vagyis az ember alapjában állatias (rossz), de a társadalom által rákényszerített morál humánus (jó) cselekedetekre készteti. Többszörösen hasadt (dualista) szemléletre vall. Nem csak az embert állítja szembe a természettel, hanem az egyént a társadalommal, és a tudatost a tudat alattival is (Freud). 5., Egyes biológusok: Az evolúciót önző replikátorok (gének) teszik lehetővé, ezért azok termékei sem lehetnek önzetlenek. „Mi, egyedül a Földön szembeszállhatunk önző génjeink zsarnokságával.„ (Dawkins). A fentiek mellett még szembeállítja az evolúció mechanizmusát annak termékével. Az embernél a semmiből felbukkanó erkölcs nem tudományos következtetés, hanem mítosz. Egy darwinista elméletnek el kell tudnia számolni az erkölcs biológiai eredetével. Jellemző vélemények az emberi erkölcsről

9 6., Darwinista megközelítés: Az emberi önzetlenség és erkölcsi hajlam evolúciós örökség, mert az összes hominida ősünk társas lény. A társas életmódnak előfeltétele az együttműködés, így pontosan az evolúció hozta létre azokat az örökletes tudat alatti viselkedési (csoportkényszer) mechanizmusokat amelyek képesek a csoportérdeket az egyéni érdek fölé helyezni. Ugyanezek a velünk született viselkedések képezik az emberi erkölcs alapjait is. Darwin álláspontja: "Bármely szociális ösztönökkel rendelkező állat elkerülhetetlenül lelkiismeretre és erkölcsre tenne szert, ha a szellemi képességei csak közel olyan fejlettek lennének mint az emberé." Az emberi erkölcs biológiai folyamatosságot mutat a társasan élő állatok szociális viselkedésével. Jellemző vélemények az emberi erkölcsről

10 nem darwinidarwini szemlélete Dualista, szembeállítja az embert az állatttal, a kultúrát a természettel, testet a lélekkel. Szerinte az erkölcs választás kérdése. Egységes, az ember erkölcsi hajlama természetes örökségünk, ezért önként hajlunk rá. Az erkölcs eredeztetése Erkölcs nélküli állatból erkölcsös ember (erkölcs a semmiből) Szociális viselkedésű állatból morális viselkedésű állat. Keletkezés elmélete Nincs. Nem képes megmagyarázni, hogy az emberek mitől jobbak, mint az „önző génjeikből” következne. Rokon és csoportszelekcióval jól magyarázható, hogyan fejlődhet az anya-utód kapcsolat kooperációvá, empátiává, majd a csoportos életmód során erkölccsé. bizonyítékok semmiPszichológia: Az erkölcsiségnek ösztönös érzelmi alapja van. Neurobiológia: Az erkölcsi dilemmák az agy érzelmi területeit aktiválják. Gyermekkutatás: Az empátia és az együttműködési készség korai gyermekkorban jelentkezik. Főemlősök viselkedése: rengeteg rokon vonást mutat azon tulajdonságainkkal,amelyek az erkölcsiségünk alapját adják. Az erkölcs darwini, és nem darwini származtatásának összehasonlítása

11 Lehet-e az erkölcs örökletesen meghatározott? Az erkölcs hétköznapi felfogása: A cselekedeteinket irányító normatív társadalmi szabályok, összessége, melyeket az egyén sajátjaként fogad el és ez alapján ítéli meg saját és mások cselekedeteit. Kant: „Egy cselekedet akkor erkölcsös, ha helyesnek tartanám, hogy az adott cél elérése érdekében mindenki ezt a cselekvést válassza.”

12 Az örökletes viselkedés jellemzői: 1., A rokon fajokban hasonló (evolúciósan homológ) viselkedésmintáknak kell mutatkozniuk. 2., Társadalmi berendezkedéstől függetlennek, egyetemesnek kell lennie. 3., Neveléstől függetlennek kell lennie, ezért már korai gyermekkorban meg kell mutatkoznia. Az erkölcs hétköznapi felfogása: A cselekedeteinket irányító normatív társadalmi szabályok, összessége, melyeket az egyén sajátjaként fogad el és ez alapján ítéli meg saját és mások cselekedeteit. Kant: „Egy cselekedet akkor erkölcsös, ha helyesnek tartanám, hogy az adott cél elérése érdekében mindenki ezt a cselekvést válassza.” Lehet-e az erkölcs örökletesen meghatározott?

13 Az ellentmondás feloldása Nem a társadalmi szabályok öröklődnek, hanem az erkölcsi hajlamok, melyek társas kapcsolatainkat szabályozzák. Normatív erkölcs is csak ennek birtokában alakítható ki. Erkölcs = segítsd vagy ne bántsd a másikat! (örökletes) A társadalmi szabályok kultúrafüggőek (tanult) Az örökletes viselkedés jellemzői: 1., A rokon fajokban hasonló (evolúciósan homológ) viselkedésmintáknak kell mutatkozniuk. 2., Társadalmi berendezkedéstől függetlennek, egyetemesnek kell lennie. 3., Neveléstől függetlennek kell lennie, ezért már korai gyermekkorban meg kell mutatkoznia.

14 Pszichológia: Az erkölcsnek ösztönös érzelmi alapjai vannak. A társakkal kapcsolatos erkölcsi viselkedések zömmel nem tudatos, hanem a tudattól független öröklött agytevékenységhez kapcsolhatók. Részletes kifejtése az erkölcs mentális alapjai előadáson. Neurobiológia: Az erkölcsi dilemmák az agy érzelmi területeit aktiválják. Az erkölcs örökletes alapjainak bizonyítékai

15 Az öröklött viselkedéseket arról lehet felismerni, hogy azokat erős érzelmek mozgatják Az érzelmektől fűtött viselkedést nem, vagy alig tudjuk tudatosan befolyásolni, mert ősibb agyterületek irányítása alatt állnak. Lelki berendezkedésünk valamint optimális lelki környezetünk ugyanúgy örökletesen meghatározott mint a testfelépítésünk.

16 Legtöbb érzelmünk a társainkkal kapcsolatos A társakkal kapcsolatos érzelmek észérvekkel nehezen befolyásolhatók. Ez arra utal, hogy a társadalomalkotás viselkedési feltételei túlnyomóan örökletesek.

17 A legtöbb társas viselkedés szinte automatikus, és csak utólag igazoljuk észérvekkel. Legtöbb erkölcsi döntésünk túlságosan gyors ahhoz, hogy tudatos mérlegelés előzhesse meg. De mivel az érzelmi működésünk is „logikus” ezért hajlamosak vagyunk azt is észérvekkel magyarázni.

18 A legegyszerűbb idegrendszernek is az a szerepe, hogy a környezeti információknak megfelelő adaptív választ adjon, vagyis racionális döntést hozzon. Már a legősibb agyműködések is racionálisak, ezért az érzelem motiválta viselkedés is az. Ezért az ember esetében igen nehéz eldönteni, hogy egy adott viselkedést ösztönös érzelmek vagy tudatos megfontolások vezérelnek-e. Az „ésszerűnek” tűnő reakciók nem csak racionális megfontolásból származhatnak.

19 Még a tanult viselkedés sem mentes örökletes tényezőktől Örökletesen meghatározott, hogy minek a megtanulására vagyunk fogékonyak, és mire nem. Az emberi tanulás a társadalomba való beilleszkedést szolgálja. JAJ DE NEHÉZ!

20 A Homo sapiens minden ismert elődje csoportosan él, ami igen előnyös evolúciós stratégia. Az idegrendszerünk akaratunktól függetlenül örökletesen arra van huzalozva, hogy kisméretű csoportokban fizikailag és szellemileg összehangolt egységként tudjunk együttműködni. A genetikai örökségünknek nem csupán az együttműködés képessége, hanem a társak ellenőrzésének képessége is része. Ezek a pszichés mechanizmusok igen bonyolultak, de olyannyira automatikusak, hogy tudatosan nem is észleljük a működésüket. Miért örökletesen meghatározott a társas viselkedésünk többsége?

21 A hatékony csoportalkotás olyan bonyolult agytevékenységet igényel, hogy a társas kapcsolatokért felelős agyterület külön „szervnek” tekinthető (social mind). Intuitív fizika Intuitív pszichológia Intuitív biológia Arckifejezés elemzés Mit tud? Mit akar Mit gondol? Hogyan? Erkölcsi hajlamok Csalni rossz Segíteni jó A hűség jó Józsi adatai Anya adatai Apa adatai Péter adatai Éva adatai Laci adatai Személyek adatai Hang elemzés Az agy több különálló feladatra szakosodott szerv összetett szervrendszerének tekinthető Kép- elemzés

22 Az erkölcsi normák által szabályozott együttműködő emberi közösség a feladatok széles skáláját meg tudja oldani. Ha adódik egy közös probléma, egy ellenséges csapat, vagy ellenséges környezet, az együttműködés olyan természetes fajunk számára, mint vándormadaraknak az éjszakai navigálás.

23 Az emberi psziché erősen adaptálódott a társas életmódhoz A társas létforma nem választás kérdése, hanem öröklött belső kényszer. A magányra kényszerítés (elzárás) a halálbüntetés után a legsúlyosabb büntetés. Természeti népeknél a kiközösítés a halálbüntetésnél is súlyosabb. A hosszú egyedüllét depressziót vált ki, amely hamarosan testi betegséget és halált okoz. Egy kísérlet során önként vállalkozók hamarabb kaptak vírusfertőzést, és egyéb betegséget egyedül mint család és barátok társaságában. Statisztikailag igazolt, hogy a magányos férfiaknak csak 65%-a éli túl a 65. életévét, míg a házasságban és családban élőknél ez az arány 90%.

24 A ráció csak egyike az adaptív agyműködéseknek …….…….és nem minden helyzetben a legcélravezetőbb. A tudományos szempontból irracionálisnak tűnő gondolkodásmód célravezetőbb lehet……………amennyiben hatékonyabban váltja ki az adaptív viselkedésekre ösztönző érzelmeket. Egy erkölcsi rendszer akkor hatásos, ha erős érzelmi hatásokat mozgósít az olajozott együttműködés céljából. Ésszerű magyarázat helyett a zene, tánc, szertatások, példabeszédek sokkal jobban motiválják az érzelmeket. Az érzelmileg kiváltott viselkedés ezután munkába fogja a rációt nem pedig fordítva.

25 Gondolatkísérlet az influenzáról.

26 "Kérlek, öld meg ezt az egyet, hisz ezzel életek százait mented meg!" MEGTENNÉD?? Érzelmeink akár egy iránytű erős akadályt gördítenek társaink meggyilkolása elé.

27 Az erkölcsi érvelés NEM analitikus folyamat melyet az érzelmek akadályoznak, hanem sokkal inkább fordítva. Tanulság:

28 A gyilkosság testközeli módjai jóval erősebb gátlás alá esnek mint a személytelen módszerek. A közvetlen testi erőszakot évmilliós szelekciós nyomás helyezte gátlás alá.

29 Az ember több szinten is képes ésszerű döntésre 1., Örökletes tudat alatti agytevékenységgel (ösztönök, érzelmek). 2., Egyéni tudatos gondolkodással. 3., Olyan csoportszintű folyamatokkal, melyekben az egyes egyének szerepe nem feltétlenül tudatos (csoporttudat). 4., Kulturális evolúcióval. Evolúciós értelemben ésszerű (racionális) = adaptív 1, 2 = idegrendszer Darwin gépe 3,4 = kultúra Darwin gépe

30 Gyermekkutatás: Uralkodó téves pszichológiai nézet: „A gyermekek az első erkölcsi normákat büntetéstől való félelem és jutalom utáni vágy útján tanulják.”

31 A gyerekek igen korán képesek elkülöníteni az erkölcsi elveket és a társadalmi szokásokat „Ne bántsd!” „Pizsamában nem megyünk ki!” Azok az általános erkölcsi elvek amelyek a másiknak okozott közvetlen fájdalomhoz kapcsolódnak örökletesek és gyetemesek. Ez az aranyszabály alapja: „Csak azt tedd a másikkal, amit szeretnéd, hogy veled is tegyenek.”

32 A gyermekek már igen korai életkorban maguktól, erkölcsi normák által vezérelt közösségeket alkotnak. Az erkölcsi normák – ellentétben a többi társakkal kapcsolatos ismerettel -már korai gyermekkortól „kívülállóként” fogalmazódnak meg bennünk, ezáltal leszünk képesek önmagunkra is vonatkoztatni azokat.

33 Az együttérzés (empátia) készség örökletes A gyermekeknél már egy éves korban kifejezésre jut, ami kizárja a tanulásos vagy kulturális elsajátítást.

34 Igen valószínű, hogy a kutyák és az emberek empátiás hajlamai egy távoli, közös evolúciós múltra vezethetők vissza. Az emberrel való hosszú együttélés során a kutyák fogékonnyá váltak az emberi reakciókra

35 Etológia: Az empátia készség az összes társas emlős veleszületett képessége.

36 Az empátia állatkísérleti tanulmányozása 1., A billentyű lenyomása jutalomfalatot eredményez. 2., A jutalommal egyidőben a szomszédos állat elektrosokkot kap.

37 Az empátia állatkísérleti tanulmányozása Rhesus majmok egy hasonló kísérlet során 5-12 napig nem ettek ha az élelem megszerzése egyben a társaknak okozott elektrosokkal járt együtt. Az áldozatkészség mérhetően nagyobbnak mutatkozott, ha a szenvedő fél egy ismerős majom volt.

38 Főemlős kutatás: Az emberi erkölcs alapjául szolgáló elemi viselkedések mindegyike kimutatható legközelebbi rokonainknál.

39 Az empátia egy csimpánz számáran mindennél erősebb késztetést jelent A csimpánz az empátián alapuló célzott segítségnyújtás emberi szintjére is képes. Együttérzés (empátia)

40 „……..Egy majom azért csak nem kockáztatná az életét, hogy kimentsen egy fuldokló másik majmot a vízből!!” Jane Goodall: „…….több idős hím fulladt meg ilyen mentőakciók során.” Ez már mégiscsak sok! …….erkölcse a majmoknak?

41 A kölcsönösség és hála a csimpánzoknál is megfigyelhető Két egyed viszonylatában egyenes összefüggés van a kurkászás (testápoló viselkedés) gyakorisága és az élelemmegosztás gyakorisága között még akkor is, ha időben a két esemény távol esik egymástól. Embernél ezt a jelenséget hálának nevezzük: „Jótett helyébe jót várj.”

42 A békítés és vigasztalás a csimpánzoknál is megfigyelhető A békítő viselkedések átmeneti hiányában a csoportkapcsolatok bizonyítottan meglazulnak, megritkul a társak irányában megmutatkozó kölcsönösség aminek az egész csoport kárát látja.

43 Igazságérzet vizsgálata csuklyás majmoknál a., Azonos „pénzért” azonos értékű élelmet kaptak, b., Ugyanazért eltérő értékűt, c., A partner ingyen kapott nagy értékű élelmet, d., A nagyértékű élelem látható volt, de egyik sem kapta meg. A b., kísérlet során a pórul járt majom rendszerint: - Nem ette meg az alacsony értékű élelmet, - Abbahagyta az adásvételt, - A pénzként szolgáló tárgyat dobálni kezdte. A c., kísérletben ugyanezen reakciók még kifejezettebbek voltak. Az „érték” már ezen a szinten is viszonylagos, a társak függvénye. A közgazdaságtanban közismert, hogy az érték- meghatározásért emberben is elsősorban tudatalatti mechanizmusok felelősek.

44 A megtorlás, bosszúvágy a csoportkényszer legfontosabb eszköze Nem létezik olyan társas élőlény ahol a csoportból „kilógókkal” szemben alkalmazott megtorlás viselkedése ne lenne dokumentálható. A kényszer eszközétől megfosztott közösség léte veszélybe kerül. A „másság” tisztelete igen erős biológiai akadályba ütközik.

45 A humorérzék a társas életmód adaptációs terméke A társas érzelmekkel töltött „Duchene” nevetés főemlős múltra tekint vissza, és a feszültségmentes társas játék szolgálatára evolválódott „protohumor”.

46 Ragadóssága miatt a nevetés egy csoport érzelmi összehangolásának leghatékonyabb eszköze Szinte bármely közös cél érdekében bevethető: Nézeteltérés elsimítása, nem kívánt viselkedés, vagy személy kinevetése, kiközösítés, vagy ellenkezője, befogadás. A normák megerősítésének hatékony eszköze "ki fognak nevetni".

47 A pletyka legfontosabb témáit mindig a „fitness” szempontjából legfontosabb dolgokkal való visszaélések adják: a szex, pénz, hatalom, erkölcsi vonatkozásai. A pletyka a társas életmód legfontosabb csoportkényszere, és elválaszthatatlan a humortól

48 Öröklött pszichés alapok: együttérzés, kölcsönösség, megtorlás, békülékenység, igazságérzet. Tudatos réteg: lehetővé teszi a másik érzéseit kiváltó okok megértését és annak megfelelő válaszlépést. Öntudat. Az öntudattal rendelkező lény a másik helyzetét már mint saját magától független kívülállóét képes vizsgálni, és csak ezen a ponton válik lehetővé a másik nézőpontjának tökéletes megértése (vigasztalás) Szimbólikus gondolkodás szintje: A fenti alapokra épülő társadalmi normarend tanulás útján való elsajátítása. Az erkölcs egymásra épülő rétegei (Frans De Waal 2006)

49 Minden társadalmi normát szelektív tanulással teszünk magunkévá Az anyanyelv megtanulása és az erkölcsi szabályrendszer megtanulása hasonló agytevékenységet feltételez. Ahogyan a nyelvi szabályok alkalmazásának ösztönös képességével születünk, ugyanúgy örökletesen fogékonyak vagyunk arra, hogy a körülöttünk történő eseményekből erkölcsi tanulságot szűrjünk le. Az erkölcs középpontjában mindig a hozzánk közelállókhoz való hűség és a másik embernek nyújtandó segítség áll. Az elvont erkölcsi okoskodás csak az öröklött-tanult normarend birtokában lehetséges. Kant fő tévedése: Az erkölcs (szimbólikus szintje) nem érvelés kérdése, hanem egy szelektív tanulási folyamat végeredménye.

50 Az erkölcsi hajlamok konfliktus esetén mindig a saját csoport felé köteleznek el, mert ez az evolúciós szerepük. Örökletesen különböző mértékű, és fokozatosan csökkenő szintű pszichés belső elkötelezettség kapcsol minket a családunkhoz, a helyi közösséghez, a nemzethez, az emberiséghez végül az egyéb élőlényekhez. Nem csak előnyben részesítjük a szűkebb kört, de úgy érezzük, hogy ezt diktálja az ép erkölcsi érzék is. A kiterjesztés mindig sokkal nehezebb, ha szűkösek a források. Háború esetén például a saját csapattal való szolidaritás erkölcsi kötelezettség, a másikkal való szolidaritás árulás. Az állati jogok védelme ugyanebbe a korlátba ütközik, amennyiben húst eszünk, és gyógyászati célból állatkísérleteket végzünk. Az erkölcsi szabályok egyetemes kiterjesztési szándéka korlátokba ütközik

51 Néhány példa arra, hogy biológiai örökségünk korlátot szab a kulturális szabályok számára - Korlátokba ütközik a másság tisztelete. - Korlátokba ütközik a nemek egyenlősítése: A Házastársi hűtlenség megítélése mindig elnézőbb a férfiakkal. A válás utáni gyermeknevelés mindig a nőket részesíti előnyben. - A „jó” vagy „rossz” viselkedés kiváltása elsősorban a társadalmi környezettől függ, aminek a normákban tükröződnie kell. - A társadalmi erőszak elsősorban a környezet vagyoni különbségeinek függvénye, ezért azt célszerű korlátozni. - Az egyéni jogokból a közösségi jogok ugyanazért nem vezethetők le, amiért a rokonszelekció során az önzetlenség nem egyének, hanem csoportok közötti szelekcióval evolválódik. Egy életképes társadalmi rendszer nem hagyhatja figyelmen kívül az ember biológiai törvényszerűségeit!

52 A háború a csoportszelekció legközvetlenebb esete. A külső fenyegetettség kedvez a csoporton belüli együttműködés evolúciójának. A csoportegység fenntartására legerősebb nyomást mindig a szomszédos csoportok gyakorolják. Ezért legnemesebb erényünk az erkölcs szoros evolúciós kapcsolatban áll leghitványabb viselkedésünkkel a háborúzással. A csoportok közötti agresszió erősíti a csoporton belüli összetartást, ami az erkölcsös viselkedésformák további erősödéséhez vezet.

53 Kau Ce (Menicusnak): „Az emberi természetet a fűzfához hasonlíthatnánk, míg a becsületet a belőle készült csészéhez vagy edényhez. Ahogyan egy fűzfából edényt készítünk azonképpen kell az ember született természetét jóvá és becsületessé formálni.” Menicus válasza: „Tudnál-e edényt készíteni ha nem nyúlnál a fához? A fát erőszakkal ki kell vágnod, és megfaragnod ahhoz, hogy edény készüljön belőle. Ha erőszak kell ahhoz, hogy edény készüljön a fából, akkor a hasonlatod alapján ugyancsak durva erőszakkal lehet az embereket is jóra és becsületre nevelni! Igencsak fájdalmas lenne a te világod, ahol a jóságot és becsületet Istencsapásnak tartanák.” „ Azt állítom, hogy alaptermészete szerint egyetlen ember sem képes elviselni mások szenvedését. Állításomat a következő példával tudom szemléltetni: Bárki aki egy gyermeket kútba esni lát kivétel nélkül megijed és kétségbeesik. Nem azért érez így, mert kedveli a gyermeket vagy annak szüleit, nem is azért mert ezzel ismerőseinek akarna tetszelegni, mégcsak azért sem, mert rossz színben tűnne fel ha érzéketlennek mutatkozna. Ebből az esetből nyilvánvaló, hogy az együttérzés az ember lényegéhez tartozik.” Nincs új a nap alatt:

54 Nincs új a nap alatt Konfuciustól (ie. 551 – 479) egyszer megkérdezték, hogy tudna-e egyetlen szóval egész életre szóló tanítást adni. Konfucius azt válaszolta, hogy a kölcsönösség lehet ez a szó. Az aranyszabály minden vallás és kultúra alapja : „Mindig csak olyat tégy másokkal, amit szeretnél, hogy veled is tegyenek”. Amikor Hillel rabbit (ie ) megkérdezték, hogyan foglalná össze a Tórát fél lábon állva azt felelte: “Soha ne viselkedj másokkal undok módon, az összes többi csak kommentár.” Edward Westermack finn orvos ( ): „Tehetünk-e arról, hogy együttérzünk a barátainkkal?”

55 Mind az öröklött mind a tanult erkölcsi rendszerek keretek közé szorítják a viselkedésünket. A közösség érdekét szolgáló viselkedést jónak ítéljük, az azzal ellentétest rossznak. Ez teljességgel egybevág a túlélést és szaporodást szolgáló biológiai kényszer szabályával, hiszen az erkölcsiség egy olyan együttműködő társadalmat eredményez, ahol a kölcsönösség mindenkinek a javát szolgálja. Az emberi viselkedést mozgató legtöbb pszichés tevékenység legyen az akár tudat alatti (empátia, bosszúvágy, igazságérzet stb.) akár erre épülő tudatos (társadalmi szokások betartása) egyaránt ezt a célt szolgálja, Ezért legtöbbször nem a hajlamaink ellenére, hanem önként és dalolva teszünk eleget az erkölcsi megszorításoknak. A csoportkényszer nem kellemetlen nehézség


Letölteni ppt "Az emberi erkölcs mint evolúciós örökség A Homo sapiens evolúció útján keletkezett, tehát minden tulajdonsága evolúciós előzménnyel kell, hogy rendelkezzen."

Hasonló előadás


Google Hirdetések