Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kémia Tananyagfejlesztés. Szaktanári segédlet és tanulói munkafüzet Biológia12-12 Fizika 12-12 Földrajz 8- 8 Kémia 16-16.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kémia Tananyagfejlesztés. Szaktanári segédlet és tanulói munkafüzet Biológia12-12 Fizika 12-12 Földrajz 8- 8 Kémia 16-16."— Előadás másolata:

1 Kémia Tananyagfejlesztés

2 Szaktanári segédlet és tanulói munkafüzet Biológia12-12 Fizika Földrajz 8- 8 Kémia 16-16

3 Iskolatípusok szerint Általános isk.: 2-2 Hajdu Hajnal (Érdligeti Á.I.) Kőnigné Ferencz Zs. (Batthyány Á.I.) Szakisk., szakközépisk.:4-4 Tóth Szilárd (Kós K. Szakképző I.) Gimnázium 2-2 Homoki Árpád (VMG) Gimnázium Emelt szint8-8 Tiringerné B. M., Lázárné Sz. B., Homoki Á., Szerényi G., Versits L. (VMG)

4 Általános alapelvek 7., 8. évfolyam: - tanári és tanulói kísérletek - játékos feladatok 9. évf. gimn.: - tanári és tanulói kísérletek évf. gimn. emelt szint: tanulói kísérletek Szakközép-szakképző: kísérletek rávezető, gyakorló feladatokkal

5 Általános alapelvek Laboratóriumi munka szabályai Alapvető laboratóriumi eszközök Laboratóriumi vegyszerek és hétköznapi (konyha, fürdőszoba)anyagok Takarékossági szabályok Környezetvédelmi szabályok

6 7. osztály I. Ismerkedés az anyagokkal II. Az anyag változásai III. Halmazállapot–változások IV. A belső energia változása V. Az égés VI. Az oldatokról VII. Oldatok töménysége VIII. Keverékek, oldatok elválasztása IX. Környezetvédelem másképpen

7 7. osztály Hogyan olvad meg a jód? Helyezz egy kevés jódkristályt a kémcsőbe, majd vattapamaccsal zárd le a kémcsövet. Kezed melegével melegítsd a kémcsövet. A kémcsövet tedd félre, a későbbi kísérleteknél felhasználhatod azt! Milyen fizikai tulajdonságait állapíthatod meg a jódnak? Mi történt a melegítés hatására? A jód melyik tulajdonsága változott meg? Hogyan? Hogyan nevezzük ezt a különleges halmazállapot-változást? A változások melyik csoportjába tartozik?

8 7.osztály Nevezd meg a rajzokon látható szétválasztási műveleteket! Írj mindegyik alá 1 – 1 példát. Nevezd meg a rajzon látható eszközöket!

9 8. osztály NEMFÉME K 4. Nitrogéncsoport 3. Oxigéncsoport 2. Halogének Foszfor Nitrogén Jód Kén - oxidok Kén Előállítás Klór Ammónia Salétromsav Szénsav Szén - dioxid Foszfátok Hidrogén - peroxid Oxigén Nitrátok Szulfátok Kénsav Oldato k 5. Szé n Víz Kristályvíz Bróm Vízüveg Sós av 1. Hidrogén Szilícium

10 8.osztály Milyen kémiai fogalmakat rejt a betűhalmaz? Keresd meg a három szót!

11 9. osztály A kísérlet menete: Három kémcső (ismeretlen sorrendben) a következő vegyületeket tartalmazza: NaCl, NaOH, KNO 3. Mindegyik kémcsőben azonos anyagmennyiségű vegyület van. Öntsünk kb. ugyanannyi (fél kémcsőnyi) desztillált vizet mindegyik kémcsőbe, közben figyeljük meg, hogyan változik a kémcső hőmérséklete. Ismerjük az oldáshőket: - a nátrium-kloridé: + 4 kJ/mol - a kálium-nitráté: + 35 kJ/mol - a nátrium-hidroxidé: - 42 kJ/mol Az adatok és tapasztalatok segítségével azonosítjuk, melyik kémcsőben melyik vegyület van!

12 9. évfolyam emelt szint 1.Tudománytörténet – A kémia fejlődésének rövid története – Kémiaoktatás Magyarországon – Magyarok a kémia fejlődésében 2.Bevezetés a laboratóriumi munkába 2.1 Laboratóriumi munkarend 2.2 Alapvető laboratóriumi eszközök 2.3 Alapvető laboratóriumi műveletek, mérések Tömegmérés Térfogatmérés Sűrűségmérés

13 9. osztály Gyümölcs-, és zöldségelemek Szükséges anyagok: burgonya, alma, citrom, cinklemez, rézlemez Szükséges eszközök: drótvezetékek, krokodilcsipeszek, áram- feszültségmérő műszer Végrehajtás: Helyezzünk a burgonyába (vagy a felsorolt gyümölcsök valamelyikébe) 1-2 cm mélyen cink-, illetve rézlemezt. A lemezeket vezetékek segítségével kapcsoljuk a mérőműszerhez. Tapasztalat: A műszer feszültséget mutat, ha átállítjuk, mérhetjük az áramerősséget is. Magyarázat: A különböző gyümölcsökben, zöldségekben elektrolit-oldat található. Tehát: fém merül, fémionok oldatába, és az elektródok össze vannak kapcsolva, galvánelemként működnek. Réz- és cinkelektródot használva bármely gyümölcs- vagy zöldségelem kapocsfeszültsége 0,8 V.

14 10. évfolyam emelt szint

15 11. évfolyam emelt szint Természetes vizek keménysége – kemény és lágy víz összehasonlítása Szükséges anyagok: desztillált víz, kalcium-klorid, magnézium-szulfát, nátrium-foszfát, szappanforgács, csapvíz, kútvíz Szükséges eszközök: nagyméretű kémcsövek, vegyszeres kanál Végrehajtás Tegyél egy kémcsőbe desztillált vizet, egy másik kémcsőbe kalcium-klorid- és magnézium-szulfát-tartalmú oldatot, egy következőbe csapvizet vagy kútvizet. Szórj mindegyikbe néhány szappanforgácsot, majd erélyesen rázd össze a kémcsövek tartalmát! Figyeld meg a változást! Ezután a csapvizet vagy kútvizet tartalmazó kémcső tartalmához adj egy kevés nátrium-foszfátot, és így is rázd össze a kémcső tartalmát!

16 12. évfolyam emelt szint A vízminta összes keménységének meghatározása Szükséges anyagok: vízminta, 0,005 mol/dm 3 koncentrációjú EDTE-oldat (etilén-diamin-tetraacetát), eriokromfekete-T indikátor, desztillált víz, ammónium-klorid tartalmú ammóniapuffer (pH = 9,5-10) Szükséges eszközök: 3 db titrálólombik, büretta, 5 cm 3 -es pipetta, 10 cm 3 - es mérőhenger Végrehajtás A három titráló lombikba mérj ki 5-5 cm 3 homogén vízmintát, majd adj a mintához mérőhenger segítségével 0,5 cm 3 ammónium-klorid tartalmú ammóniapuffert és késhegynyi eriokrómfekete-T indikátor! Homogenizáld a mintát, majd titráld meg 0,0,5 mol/dm 3 -es EDTE-oldattal addig, amíg az oldat lila színe kék nem lesz. A vízkeménység megadására a német keménységi fokot alkalmazzák (nK˚): 1 nK˚ = 10 mg Ca/dm 3. Számítsd ki a vizsgált vízminta keménységi fokát!

17 12. évfolyam emelt szint

18 Szakképző Iskola Tejcukor kimutatása Szükséges anyagok: tejcukor, tej, 2 mol/dm 3 koncentrációjú ecetsav- és nátrium-hidroxid-oldat, Fehling I- és Fehling II-oldat, desztillált víz Szükséges eszközök: kémcső 3 db, kémcsőállvány, Bunsen-égő, tölcsér, szűrőpapír. 10 cm 3 -es mérőhenger. Kísérlet menete Oldjunk fel 5 cm 3 desztillált vízben egy kevés tejcukrot, végezzük el a Fehling- próbát. 8 cm 3 tejhez adjunk 1 cm 3 ecetsavat, forraljuk fel és szűrjük meg a folyadékot. A szűredéket lúgosítsuk meg, majd végezzük el a Fehling- próbát

19 Szakképző Iskola Feladatok Foglald össze a tapasztaltakat: …………………………………………………………………………………. Milyen típusú vegyület a tejcukor? …………………………………………………………………………… Adja a tejcukor a Fehling-próbát? Miért? ……………………………………………..…………………… Mi történik a tejcukorral a savas főzés során? ………………………………………….………………… Miért adják a keletkező vegyületek a Fehling-próbát? ………………………………………………… Egészítsd ki a reakció egyenletét: …… Cu 2+ + …… OH - + …… HCOH  …… HCOOH + …… Cu 2 O + …… H 2 O

20 Szakképző Iskola Kálium-nitrát endoterm oldódása Szükséges anyagok: kálium-nitrát, desztillált víz Szükséges eszközök: 100cm3-es főzőpohár, vegyszeres kanál, üvegbot, tizedfokos hőmérő Kísérlet menete Vízzel töltsük félig a főzőpoharat, és mérjük meg a víz hőmérsékletét. Ezután adjunk a vízhez 2 vegyszeres kanálnyi kálium-nitrátot, és oldjuk fel. Mérjük folyamatosan az oldat hőmérsékletét. Feladatok Foglald össze a tapasztaltakat: ………………………………………………………………………………….

21 Szakképző Iskola Feladatok Foglald össze a tapasztaltakat: Mit nevezünk exoterm folyamatnak? Mit nevezünk endoterm folyamatnak? Mi a rácsenergia? Mi a hidratációs energia? Állapítsd meg a folyamat során a rácsenergia és a hidratációs energia előjelét és egymáshoz viszonyított nagyságukat. Válaszodat indokold!

22 Köszönöm a figyelmet!

23

24

25

26


Letölteni ppt "Kémia Tananyagfejlesztés. Szaktanári segédlet és tanulói munkafüzet Biológia12-12 Fizika 12-12 Földrajz 8- 8 Kémia 16-16."

Hasonló előadás


Google Hirdetések