Hajléktalanok ellátása. A hajléktalanság fogalmi keretei A hajléktalanság meghatározása folyamatosan változott, bővült; kezdetben a lakásviszonyokra,

Az előadások a következő témára: "Hajléktalanok ellátása. A hajléktalanság fogalmi keretei A hajléktalanság meghatározása folyamatosan változott, bővült; kezdetben a lakásviszonyokra,"— Előadás másolata:

1 Hajléktalanok ellátása

2 A hajléktalanság fogalmi keretei A hajléktalanság meghatározása folyamatosan változott, bővült; kezdetben a lakásviszonyokra, a lakhatás hiányára korlátozódott, majd kiterjedt a szociális kapcsolatok hiányára is. A mai, korszerű megközelítések már magukban foglalják a hajléktalanság kockázatát és oksági viszonyait is, és a hajléktalanságot a társadalmi kirekesztettség egyik formájaként határozzák meg.

3 FEANTSA (Hajléktalanellátó Nemzetközi Egyesületek Európai Szövetsége ) A hajléktalan emberek 4 nagy csoportja: fedél nélküliek, fedél nélküliek, lakás hiányában intézményben élők, lakás hiányában intézményben élők, bizonytalan hajlékban lakó emberek, bizonytalan hajlékban lakó emberek, lakhatási standardoknak nem megfelelő lakásban vagy nem megfelelő lakhatási körülmények között élők. lakhatási standardoknak nem megfelelő lakásban vagy nem megfelelő lakhatási körülmények között élők.

4 A hajléktalanság definíciói „Fedél nélkülieknek” (roofless) azok, akik éjszakáikat közterületen, szabad ég alatt vagy valamely, nem lakás céljára szolgáló zugban töltik. „Fedél nélkülieknek” (roofless) azok, akik éjszakáikat közterületen, szabad ég alatt vagy valamely, nem lakás céljára szolgáló zugban töltik. „Effektív hajléktalanoknak” azok, akik vagy „fedél nélküliek”, vagy semmilyen stabil, tartós lakhatási lehetőséggel nem rendelkeznek, nap mint nap „meg kell dolgozniuk” azért, hogy éjszaka valahol megaludjanak – legyen az a hely akár egy lakás, amelybe szívességből befogadják, vagy nem lakás, de lakhatást szolgáló helyiség (pl. hajléktalanellátó intézmény). „Effektív hajléktalanoknak” azok, akik vagy „fedél nélküliek”, vagy semmilyen stabil, tartós lakhatási lehetőséggel nem rendelkeznek, nap mint nap „meg kell dolgozniuk” azért, hogy éjszaka valahol megaludjanak – legyen az a hely akár egy lakás, amelybe szívességből befogadják, vagy nem lakás, de lakhatást szolgáló helyiség (pl. hajléktalanellátó intézmény). „Lakástalanok” (people without flat) azok, akik vagy „fedél nélküliek”, vagy „effektív hajléktalanok”, vagy stabilan nem lakásban, de lakhatást szolgáló helyiségben laknak (pl. munkásszálló, börtön, bentlakásos intézmény stb.), vagy lakásban töltik ugyan éjszakáikat, de a lakás folyamatos használata fölött nem rendelkeznek (albérlők, ágybérlők, szívességi lakáshasználók, befogadott felnőtt családtagok). „Lakástalanok” (people without flat) azok, akik vagy „fedél nélküliek”, vagy „effektív hajléktalanok”, vagy stabilan nem lakásban, de lakhatást szolgáló helyiségben laknak (pl. munkásszálló, börtön, bentlakásos intézmény stb.), vagy lakásban töltik ugyan éjszakáikat, de a lakás folyamatos használata fölött nem rendelkeznek (albérlők, ágybérlők, szívességi lakáshasználók, befogadott felnőtt családtagok). „Otthontalanoknak” azok, akikre az előbbi bármely kategória igaz, vagy ugyan lakásban laknak, de az alkalmatlan arra, hogy benne családot alapítsanak, és otthont rendezzenek be (pl. a lakás túlzsúfoltsága, fizikai színvonala miatt). „Otthontalanoknak” azok, akikre az előbbi bármely kategória igaz, vagy ugyan lakásban laknak, de az alkalmatlan arra, hogy benne családot alapítsanak, és otthont rendezzenek be (pl. a lakás túlzsúfoltsága, fizikai színvonala miatt).

5 Mindezek alapján: „A hajléktalanság olyan életforma, társadalmi és egyben személyes viszonyok összessége, melynek során az előbbi élethelyzetek váltják egymást, az egyikből a másikba való mozgások gyakoriak – és ez a személyes okokon és életpályán túl függ a társadalmi, intézményi stratégiáktól is. A különböző élethelyzetek során maguk az emberek is szubjektíve változó formában élik meg helyzetüket, s ennek függvényében identifikálják magukat hajléktalanoknak vagy nem hajléktalanoknak egy-egy stációszakaszt (állomás, fejlődés, fok) esetén…” /Bényei-Gurály-Győri-Mezei/ „A hajléktalanság olyan életforma, társadalmi és egyben személyes viszonyok összessége, melynek során az előbbi élethelyzetek váltják egymást, az egyikből a másikba való mozgások gyakoriak – és ez a személyes okokon és életpályán túl függ a társadalmi, intézményi stratégiáktól is. A különböző élethelyzetek során maguk az emberek is szubjektíve változó formában élik meg helyzetüket, s ennek függvényében identifikálják magukat hajléktalanoknak vagy nem hajléktalanoknak egy-egy stációszakaszt (állomás, fejlődés, fok) esetén…” /Bényei-Gurály-Győri-Mezei/

6 A hajléktalanná válás oksági viszonyainak három szintje a társadalom strukturális viszonyaival összefüggő okok; a társadalom strukturális viszonyaival összefüggő okok; a közvetlen okok, amelyek azt mutatják, hogy mely társadalmi csoportok vannak leginkább kitéve a hajléktalanság veszélyének; a közvetlen okok, amelyek azt mutatják, hogy mely társadalmi csoportok vannak leginkább kitéve a hajléktalanság veszélyének; a közvetlen személyes okok szintje, amelyek azt mutatják, hogy az egyes kockázati csoportokon belül kik a legveszélyeztetettebbek. a közvetlen személyes okok szintje, amelyek azt mutatják, hogy az egyes kockázati csoportokon belül kik a legveszélyeztetettebbek.

7

8 A rendszerváltás hatása a lakáspiacra, a munkaerőpiacra és a szociálpolitikára Lakáspiac, lakhatáshoz való hozzáférés: Az új, épülő lakások száma jelentősen visszaesett. Az új, épülő lakások száma jelentősen visszaesett. Az állami lakásépítés gyakorlatilag megszűnt, a magánerős lakásépítés pedig jelentősen lecsökkent. Az állami lakásépítés gyakorlatilag megszűnt, a magánerős lakásépítés pedig jelentősen lecsökkent. A lakásállomány tulajdoni viszonyai döntően megváltoztak. A lakásállomány tulajdoni viszonyai döntően megváltoztak. Önkormányzati lakásvagyon kiárusítása, lakásprivatizáció, aminek következtében az önkormányzati lakások 80%-a a lakásban élők tulajdonává vált. Önkormányzati lakásvagyon kiárusítása, lakásprivatizáció, aminek következtében az önkormányzati lakások 80%-a a lakásban élők tulajdonává vált.

9 Munkaerőpiac, foglakoztatáshoz való hozzáférés A munkához jutás esélyei az alábbiak szerint változtak: regionálisan, minél keletebbre él valaki, annál rosszabbak; regionálisan, minél keletebbre él valaki, annál rosszabbak; településszerkezeti szempontból, minél kisebb településen él valaki, annál rosszabbak; településszerkezeti szempontból, minél kisebb településen él valaki, annál rosszabbak; életkori szempontból, a hajléktalanügy nézőpontjából talán legsúlyosabb az ifjúsági munkanélküliség; életkori szempontból, a hajléktalanügy nézőpontjából talán legsúlyosabb az ifjúsági munkanélküliség; iskolázottság szerint, minél képzetlenebb, illetve minél piacképtelenebb végzettségű valaki, annál rosszabbak; iskolázottság szerint, minél képzetlenebb, illetve minél piacképtelenebb végzettségű valaki, annál rosszabbak; etnikai szempontból tekintve a helyzetet, a romák súlyos hátrányban vannak. etnikai szempontból tekintve a helyzetet, a romák súlyos hátrányban vannak.

10 A szociálpolitika változásai Megszűnt néhány szociálpolitikai vonatkozású terület (vállalati-üzemi szociálpolitika, a lakáshoz jutás korábbi rendszere). Megszűnt néhány szociálpolitikai vonatkozású terület (vállalati-üzemi szociálpolitika, a lakáshoz jutás korábbi rendszere). Érdemi válasz nélkül maradt új kihívások a szociálpolitikában ( megfelelő támogatórendszerek hiánya, munkaerő piaci programok elégtelensége). Érdemi válasz nélkül maradt új kihívások a szociálpolitikában ( megfelelő támogatórendszerek hiánya, munkaerő piaci programok elégtelensége). A lakáspiac vonatkozásában (megszűnt a lakáshoz jutás korábbi rendszere, nincs érdemi lakhatási, lakásfenntartási támogatási rendszer). A lakáspiac vonatkozásában (megszűnt a lakáshoz jutás korábbi rendszere, nincs érdemi lakhatási, lakásfenntartási támogatási rendszer).

11 A szociálpolitikai hiányosságok következményei A lakáshoz jutás és a lakhatás költségeivel kapcsolatos eladósodás, amely a családok igen nagy körét tette a hajléktalanná válás veszélyének az alábbiak szerint: 1. díjhátralékosok; 2. 6 hónapon túli díjhátralékot felhalmozók; 3. fizetésképtelenek; 4. peres eljárás alatt állók; 5. albérletben, bizonytalan körülmények között élők.

12 A hajléktalan emberek demográfiai jellemzői átlagos életkoruk 38 és 44 év; átlagos életkoruk 38 és 44 év; az intézményeket használó emberek fiatalabbak, mint az utcán élők; az intézményeket használó emberek fiatalabbak, mint az utcán élők; háromnegyed részük 30 és 60 év közötti; háromnegyed részük 30 és 60 év közötti; az 50 és 60 év közöttiek főleg az utcán élnek; az 50 és 60 év közöttiek főleg az utcán élnek; nemek aránya: 25% nő, 75% férfi; nemek aránya: 25% nő, 75% férfi; családi állapot: 80%-uk magányos, nők zöme élettársi vagy házastársi kapcsolatban él; családi állapot: 80%-uk magányos, nők zöme élettársi vagy házastársi kapcsolatban él; iskolai végzettség: a nyolc osztályt végzettek és a szakmunkások aránya magasabb, az érettségizettek kevesebben vannak, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők jelentősen kisebb arányban vannak jelen; iskolai végzettség: a nyolc osztályt végzettek és a szakmunkások aránya magasabb, az érettségizettek kevesebben vannak, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők jelentősen kisebb arányban vannak jelen;

13 A hajléktalanná válás óta eltelt évek száma: egy évnél rövidebb ideje hajléktalanok aránya 17 és 27%; egy évnél rövidebb ideje hajléktalanok aránya 17 és 27%; több mint két éve hajléktalan 81, illetve 56%; több mint két éve hajléktalan 81, illetve 56%; több mint öt éve 40, illetve 29%; több mint öt éve 40, illetve 29%; tíz évnél is régebben hajléktalanként él 12, illetve 6%. tíz évnél is régebben hajléktalanként él 12, illetve 6%. Jellemzően 35 és 40 éves kor közötti időszakban válnak hajléktalanná az emberek, és a felmérések időpontjában, 1993-ban és 1997-ben egyaránt már négy-öt éve hajléktalanok.

14 A hajléktalan emberek legjellemzőbb csoportjai: Állami nevelés megszűnése (nagykorúság miatt) vagy családi konfliktus, ritkábban börtönből szabadulás miatt utcára kerültek csoportja, amely zömmel hátrányos helyzetű, főleg alacsony iskolai végzettségű fiatalokból áll. Állami nevelés megszűnése (nagykorúság miatt) vagy családi konfliktus, ritkábban börtönből szabadulás miatt utcára kerültek csoportja, amely zömmel hátrányos helyzetű, főleg alacsony iskolai végzettségű fiatalokból áll. A lassan lecsúszók csoportja, amely korábban hagyományosan iskolázatlan, szegény, főleg mezőgazdaságból, illetve vidéken élő családok jellemzően ipari szakképzettséget szerző leszármazottjaiból áll, akik számára részben mentálisan jelentett túlzott terhet a nagy ugrás, részben pedig az egzisztenciális gondok megoldásához, elviseléséhez hiányzott a stabil kulturális, illetve családi háttér. Az e csoportba tartozók zömmel középkorúak, illetve idősebbek, szakképzettek, illetve elváltak. A lassan lecsúszók csoportja, amely korábban hagyományosan iskolázatlan, szegény, főleg mezőgazdaságból, illetve vidéken élő családok jellemzően ipari szakképzettséget szerző leszármazottjaiból áll, akik számára részben mentálisan jelentett túlzott terhet a nagy ugrás, részben pedig az egzisztenciális gondok megoldásához, elviseléséhez hiányzott a stabil kulturális, illetve családi háttér. Az e csoportba tartozók zömmel középkorúak, illetve idősebbek, szakképzettek, illetve elváltak. A rossz mentális állapotúak csoportja, akik pszichiátriai, elmeszociális, szociális otthonból, kórházból kerültek ki vagy értelmi fogyatékosok. A rossz mentális állapotúak csoportja, akik pszichiátriai, elmeszociális, szociális otthonból, kórházból kerültek ki vagy értelmi fogyatékosok. A hosszú ideje hajléktalanok csoportja, akik közel tíz éve vagy annál is régebben élnek hajlék nélkül, akik jellemzően középkorúak és alacsony iskolai végzettségűek. A hosszú ideje hajléktalanok csoportja, akik közel tíz éve vagy annál is régebben élnek hajlék nélkül, akik jellemzően középkorúak és alacsony iskolai végzettségűek.

15 Fiatal hajléktalanok A fiatalok megjelenése szakmai és ellátási konfliktusokat okoz. A fiatalok megjelenése szakmai és ellátási konfliktusokat okoz. Az intézményrendszer nincs felkészülve ellátásukra. Az intézményrendszer nincs felkészülve ellátásukra. A fiatalok közel fele kétszülős családban, harmadrészük egyszülős családban nevelkedett. Negyedrészük hosszabb-rövidebb ideig állami gondoskodásban élt. A fiatalok közel fele kétszülős családban, harmadrészük egyszülős családban nevelkedett. Negyedrészük hosszabb-rövidebb ideig állami gondoskodásban élt. Iskolázottságuk: 10%-uk nem fejezte be az általános iskolát, több mint harmadrészük szakmunkásképzőt, illetve szakközépiskolát, több mint 10%-uk középiskolát végzett. A fiatalok fele rendelkezik valamilyen szakmával. Iskolázottságuk: 10%-uk nem fejezte be az általános iskolát, több mint harmadrészük szakmunkásképzőt, illetve szakközépiskolát, több mint 10%-uk középiskolát végzett. A fiatalok fele rendelkezik valamilyen szakmával. Munkakarrierjük: egyötödük már tanköteles korában dolgozni kezdett, majdnem mindannyiuknak volt már bejelentett munkahelye, és több mint fele részben jelenleg is bejelentett munkahelyen dolgoznak. Az alkalmai munkát végzők aránya 90%-os. Munkakarrierjük: egyötödük már tanköteles korában dolgozni kezdett, majdnem mindannyiuknak volt már bejelentett munkahelye, és több mint fele részben jelenleg is bejelentett munkahelyen dolgoznak. Az alkalmai munkát végzők aránya 90%-os. A fiatalok közel négytizede igen korán – már 18 éves kora előtt – elhagyta otthonát;ennek okai kétharmad részben családi konflikus, egynegyed részben a függetlenné válás igénye. A fiatalok közel négytizede igen korán – már 18 éves kora előtt – elhagyta otthonát;ennek okai kétharmad részben családi konflikus, egynegyed részben a függetlenné válás igénye. A kritikus időszakban kevés fiatalnak volt csak rendszeres kapcsolata segítő intézményekkel, és közülük is csak kevesen jutottak érdemi segítséghez. A kritikus időszakban kevés fiatalnak volt csak rendszeres kapcsolata segítő intézményekkel, és közülük is csak kevesen jutottak érdemi segítséghez. Hajléktalanná válásukat követően: az első évben szívességi alapon vagy lakhatásra nem alkalmas helyen éltek, és legkisebb arányban az intézményekben. Hajléktalanságuk harmadik évében fele részben intézményben éltek. A harmadik év végére kevesebb mint ötödük tud a lakáspiac peremén, elsősorban albérlőként megkapaszkodni. Hajléktalanná válásukat követően: az első évben szívességi alapon vagy lakhatásra nem alkalmas helyen éltek, és legkisebb arányban az intézményekben. Hajléktalanságuk harmadik évében fele részben intézményben éltek. A harmadik év végére kevesebb mint ötödük tud a lakáspiac peremén, elsősorban albérlőként megkapaszkodni.

16 A hajléktalan emberek egészségi állapota, deviáns viselkedési formáik „Megviseltségük életútjukból, személyiségfejlődésük traumatizáltságából, egészségi állapotuk többszörös károsodásából, a társadalmi lejtőn a mélypontra csúszásából egyaránt kiviláglik. A hajléktalan ember életveszélyes, krízis-állapotban van. Bár a probléma társadalmi, szociális eredetű, a helyzet elsősorban egészségügyi, orvosi intervenciót sürget.” (Levendel László )‏

17 Hajléktalan léttel járó betegségek SzocioMed Kft. által végzett kutatás eredményei: 19-szeres az alkoholelvonás; 19-szeres az alkoholelvonás; 6-7 szeres az öngyilkossági kísérletek aránya; 6-7 szeres az öngyilkossági kísérletek aránya; 4-szeres a depresszió megjelenése; 4-szeres a depresszió megjelenése; Kétszerannyi hajléktalan ember panaszkodott álmatlanságról, állandó idegességről; Kétszerannyi hajléktalan ember panaszkodott álmatlanságról, állandó idegességről; 8,8 % szívinfarktus aránya; 8,8 % szívinfarktus aránya; a tbc gyakorisága tízszeres; a tbc gyakorisága tízszeres; a köhögéses panaszoké kétszeres; a köhögéses panaszoké kétszeres; a fulladásos panaszoké háromszor nagyobb; a fulladásos panaszoké háromszor nagyobb; 89,9% dohányzik; 89,9% dohányzik; Nyolcszor annyi fejsérülés; Nyolcszor annyi fejsérülés; ötször annyi végtagtörés; ötször annyi végtagtörés; Kétszer annyi hajléktalan ember lát, illetve hall rosszul; Kétszer annyi hajléktalan ember lát, illetve hall rosszul; ötször annyian küzdenek beszédzavarra; ötször annyian küzdenek beszédzavarra; a hajléktalanok 7,4%-át zaklatják élősködők a hajléktalanok 7,4%-át zaklatják élősködők

18 Külföldi kutatások tapasztalataiból A speciálisan a hajléktalanságra jellemző egészségügyi problémák egy angliai kutatás tükrében: légzőszervi megbetegedések (bronchitis, tüdőgyulladás, tbc); légzőszervi megbetegedések (bronchitis, tüdőgyulladás, tbc); izom- és csontrendszeri problémák (pl. izületi gyulladás); izom- és csontrendszeri problémák (pl. izületi gyulladás); trauma (balesetben vagy másképpen szerzett külsősérülések); trauma (balesetben vagy másképpen szerzett külsősérülések); gyomor- és bélbetegségek; gyomor- és bélbetegségek; epilepszia és cukorbetegség; epilepszia és cukorbetegség; mentális zavarok; mentális zavarok; gyakoriak az önpusztítás különböző fajtái (öngyilkosság, ivás, kábítószer- élvezet). gyakoriak az önpusztítás különböző fajtái (öngyilkosság, ivás, kábítószer- élvezet).

19 Hajléktalan halálok A halálokok: 45%-a fagyhalál, kihűlés; 45%-a fagyhalál, kihűlés; 30%-a gyilkosság (többségében nem hajléktalan elkövetővel); 30%-a gyilkosság (többségében nem hajléktalan elkövetővel); 10%-a tűzhalál, füstmérgezés; 10%-a tűzhalál, füstmérgezés; 15% egyéb okok 15% egyéb okok (betegség, legyengülés, orvosi segítség elmulasztása,öngyilkosság, mérgezés, stb.)‏ (betegség, legyengülés, orvosi segítség elmulasztása,öngyilkosság, mérgezés, stb.)‏

20 Ellátási gondok megfelelő szociális helyek hiánya; megfelelő szociális helyek hiánya; súlyos egészségügyi ellátatlanság; súlyos egészségügyi ellátatlanság; a hajléktalan emberek stigmatizált léte; a hajléktalan emberek stigmatizált léte; a hajléktalan léttel járó állandó stressz. a hajléktalan léttel járó állandó stressz.

21 Hajléktalan emberek egészségügyi ellátása Egészségügyi alapellátásuk 1994-ig Egészségügyi alapellátásuk 1994-igmegoldatlan. 1994-ben kormányhatározat:egészségügyi alapellátás külön orvosi rendelőben szerveződhet. 1994-ben kormányhatározat:egészségügyi alapellátás külön orvosi rendelőben szerveződhet. 1995-től a gyógyszerkészlet finanszírozásához az OEP 35MFt- al járult hozzá. 1995-től a gyógyszerkészlet finanszírozásához az OEP 35MFt- al járult hozzá. Kormányrendelet: az OEP a fővárosban 15, megyeszékhelyenként egy-egy háziorvosi szolgálat finanszírozására köthet szerződést a szolgáltatóval. Kormányrendelet: az OEP a fővárosban 15, megyeszékhelyenként egy-egy háziorvosi szolgálat finanszírozására köthet szerződést a szolgáltatóval. 1998-ra 16 hajléktalan emberek háziorvosi rendelője működött. 1998-ra 16 hajléktalan emberek háziorvosi rendelője működött. 2001-ben vidéken 14 megyeszékhelyen, Budapesten 9 helyen működtek hajléktalan-háziorvosi rendelők. 2001-ben vidéken 14 megyeszékhelyen, Budapesten 9 helyen működtek hajléktalan-háziorvosi rendelők.

22 A hajléktalanság pszichológiai, mentálhigiénés megközelítései Hajléktalanság: multifaktorális eredetű, komplex folyamat eredményeként jön létre, amelyekért makroszociális, az együttélés kiscsoportjaiból és/vagy a személyiségből eredő okok tehetők felelőssé.

23 A hajléktalanság korai előzményei családon kívüli nevelés; családon kívüli nevelés; deviáns viselkedés formák (szökés, iskolából való kizárás, javítóintézet); deviáns viselkedés formák (szökés, iskolából való kizárás, javítóintézet); problémás családi háttér; problémás családi háttér; közeli hozzátartozó halála. közeli hozzátartozó halála.

24 Személyiségfejlődés szerinti megközelítés Érett személyiség: „Tevékeny ura környezetének, személyisége bizonyos fokig egységes és képes arra, hogy pontosan észlelje mind a világot, mind önmagát…Szilárdan meg tud állni a maga lábán anélkül, hogy másokkal szemben túlzott követeléseket támasztana.” G. W. Alport

25 Elszenvedett hiányok szerepe csecsemőkortól tartó állami gondozás; csecsemőkortól tartó állami gondozás; serdülő korban való intézetbe kerülés; serdülő korban való intézetbe kerülés; valamelyik szülő halála; valamelyik szülő halála; a szülők válása, újra házasodása; a szülők válása, újra házasodása; komoly családi konfliktusok; komoly családi konfliktusok; a család vándorló életmódja; a család vándorló életmódja; iskolai kudarcok. iskolai kudarcok.

26 A személyiségsérüléseket meghatározó körülmények: 1. A hajléktalanná válás időpontja. 1. A hajléktalanként eltöltött életszakasz hossza.

27 A hajléktalanság kapcsolati hálózati megközelítései A normális kapcsolathálózatok: biztonságot nyújtanak; biztonságot nyújtanak; hozzájárulnak az egyén egészségéhez; hozzájárulnak az egyén egészségéhez; jólétének megőrzéséhez; jólétének megőrzéséhez; átsegítik a válsághelyzeteken. átsegítik a válsághelyzeteken.

28 A támogatórendszer 3 tevékenységcsoportban nyújt segítséget 1. Segít a pszichológiai erőforrások mobilizálásában az érzelmi problémák kezelésében. 2. Megosztja a megterhelő feladatokat. 3. Anyagi, szakértői segítséget és útmutatást ad specifikus stressz okozta tényezők kezeléséhez. Caplan

29 A támogatórendszerek általános funkciói érzelmi támogatás nyújtása; érzelmi támogatás nyújtása; feladatorientált segítségnyújtás; feladatorientált segítségnyújtás; információkhoz és társas kapcsolatokhoz való hozzájutás biztosítása; információkhoz és társas kapcsolatokhoz való hozzájutás biztosítása; elvárások közlése; elvárások közlése; értékelések és közös világnézet. értékelések és közös világnézet.

30 Bourdieu gazdasági tőke, gazdasági tőke, kulturális tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. társadalmi tőke.

31 Wiseman „A társadalmi margó az egyén rendelkezésére álló azon tér, amin belül hibázhat a munkahelyén, hitelre vásárolhat, vagy jelentősen a másik lábára léphet anélkül, hogy komoly retorziók érnék.

32 Castel Két dimenziós modell: 1. a munka világába való be(nem)tagolódás, 2. az emberi kapcsolatokba való beilleszkedés, illetve kiszorulás.