Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

VIRÁGZÓ KÖZÉPKOR Tk 3- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 3 Tk (W) -Walter Mária Történelem 10. évfolyam Tk (Sz, Sz) – Száray Miklós, Szász Erzsébet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "VIRÁGZÓ KÖZÉPKOR Tk 3- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 3 Tk (W) -Walter Mária Történelem 10. évfolyam Tk (Sz, Sz) – Száray Miklós, Szász Erzsébet."— Előadás másolata:

1 VIRÁGZÓ KÖZÉPKOR Tk 3- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 3 Tk (W) -Walter Mária Történelem 10. évfolyam Tk (Sz, Sz) – Száray Miklós, Szász Erzsébet Történelem II. Tk. (Sz-Fk)- Száray Miklós Forrásközpontú történelem Tk II. (Sz-Z)- Szabó Péter Závodszky Géza Történelem II. Tr-G Szabó István: Tréning

2 VIRÁGZÓ KÖZÉPKOR Cluny bencés kolostor St Denis katedrális Lovagvárakat kolostotrokat katedrálisokat városokat megteremtő új kultúra egyben a mai Európa alapjainak születését is jelentette.

3 2.2 Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben X–XI. század. A legfontosabb szerzetesrendek jellemzői (bencések, ferencesek). Az ortodox és a nyugati kereszténység főbb jellemzői (pl. önálló nemzeti egyházak, eltérő liturgia és egyházművészet).

4 VII. Gergely Német-római Császárság IV. Henrik Kolduló rendek Szent Ferenc Szent Domonkos III. Ince Háromnyomásos eretnekség Városi önkormányzat 1122 Inkvizíció Egyházi Állam Római katolikus Ortodox 1054 skolasztika Aquinói Szent Tamás egyetemek céh HOSPES URADALOM Allodium Jobbágy Robot 1095 Román stílus Gótika Lovagi kultúra (TK: Sz/F/2. évf-7.old.) (Tk: Sz/F/2. évf.-14.old) Tk: Sz/F/2.évf.-20.old.) Tk:Sz/F/2.évf.-61.old. kiközösítés Invesztitúra háború szkizma

5 Pápaság szkizma Római katolikus egyház Ortodox egyház 1054 megerősödése

6 Pápaság szkizma Római katolikus egyház Ortodox egyház 1054 megerősödése Tk I.(SZ Fk)-8.old: Gyűjtse össze az ábráról a két egyház szervezeti felépítésének hasonlóságait és különbözőségeit! Milyen politikai és gazdasági következményei lehettek az eltéréseknek.

7 Ortodox egyház Tk.2(H/M/M/T)-342: A bizánci egyház sajátosságai: ….Legelőször a szertartások nyelve és rendje változott. Nyugaton megszűnt a görög, keleten pedig a latin nyelv használata. Megváltoztak a külsőségek is Bizánc papjai hosszú szakállt viseltek, nősülhettek… Bizánc templomaiban a papok és hívők elkülönültek: ikonosztáz- ikonokkal díszített fal- húzódik a szentély és a hajó közt. Ez a Krisztus sírját eltorlaszoló követ és Salamon templomának kapuját jelképezi. A szentélyben zajlik a hívőszámára többnyire láthatatlan szertartás jelentős része. A bizánci liturgia bonyolult, sok misztikus elemet tartalmazó látványossággá vált, másrészt viszont megőrizte a hívő elmélyülését segítő szerepét is.

8 egyházszervezet történetileg létrejött bonyolult rendszer, amelynek itt csak néhány elemét tudjuk bemutatni. A katolikus egyház élén a pápa áll, akit kezdetben Róma környéki püspökök, később a bíborosok testülete –pápaválasztó joggal bíró püspökök- választ. Övé a legfőbb törvényhozási jog, az általa és a zsinatok által hozott törvényeket kánonoknak nevezzük. A pápa a hit kérdésében a legfőbb tanító, feladata a dogmatika (dogmák rendszere) tisztaságának megőrzése. Peres ügyekben az egyházon belül, ő a legfőbb bíró, kinevezi a püspököket, joga van boldoggá és szentté avatni. Évszázadok alatt alakult ki a pápai csalhatatlanság tana, mely szerint az egyház fő a hit kérdésében nem tévedhet, ítéleteiért el nem marasztalható. A pápa legismertebb jelvényei a tiara- hármas pápai süveg- és Szent Péter kulcsai. A z egyházrendjében a pápa alatt a püspöki szervezet helyezkedik el. A középkortól a püspökök egy-egy egyházmegye felett álltak. Az egyházmegyék egyház tartományokat alkottak egy-egy érsek vezetésével. Független érsekség léte az állami önállóság jele volt. Egyes érsekek a király koronázás jogát is gyakorolhatták( pl Németországban a Köln érseke). A 7. századtól a püspökök jelvénye a pásztorbot és a gyűrű lett. A püspököket kormányzati ügyeikben a diakónusok segítették. A püspökségek székhelyén az idők folyamán számos egyházi személy gyűlt össze. Életüket a 8.század óta egyházi szabályok – kánonok- határozták meg. Ezért közösségüket kanonoki testületnek (magyarul káptalan), ennek tagjait kanonoknak nevezzük. A püspök mellett résztvettek az egyházmegye életének szervezésében. Az egyházi iskolák többségét ők hozták létre, szerepük fontos volt az oklevelek előkészítésében és őrzésében is. Élükön a prépost vagy a dékán állt. Tk.2 (HMMT)-296.old: tiara Palliuam Halászgyűrű Pápai jelvények Péter kulcsai Pápai kereszt Római katolikus

9 VII. Gergely A pápaság története során az egyik legkiemelkedőbb vezetője, és a középkor egyik meghatározó alakja A XI. században a kolostori reformból nőtt ki az egész egyház reformja, amit gregorián reformnak nevezünk, a reformokat energikusan végrehajtó A hitélet megtisztításáért indult mozgalom felkarolta a reformmozgalmat, segítségével kívánta megerősíteni a hatalmát az egyházon belül és a világi hatalommal szemben Pápaság Cluny kolostorából szimónia cölibátus invesztitúra Pápaság Császárság és Az európai politikát a században meghatározó tétje az volt, hogy megvalósul-e az állam hatalma az egyház felett, ahogyan Bizáncban történt.. Egyrészt a papság belső, erkölcsi megújulását tűzte ki célul, másrészt az egyház szabadságának kivívása, vagyis egyház kivonását a világi hatalmak gyámsága, befolyása alól.

10 VII. Gergely Német-római Császárságban kiközösítés IV. Henrik Invesztitúra háború 1122 A Canossa-járás az egyházi hűbéreseken nyugodott a császári hatalom, ezért a császár nem mondott le az invesztituráról A megbocsátás után a harcok ismét fellángoltak. Egyik fél sem engedett a követeléseiből. Gergely és Henrik utódai között a harcok váltakozó eredménnyel folytak. Tk,3-45.old: A pápák világuralmi igényét a VII. Gergely néven trónra lépő cluny szerzetes fogalmazta meg a legkövetkezetesebben. Nemcsak az egyház függetlenségét kívánta biztosítani, hanem azt is felismerte, hogy egyetemes politikai hatalom létrehozására a világi uralkodók –a császárt is bele értve- képtelenek. Az egyházfő terveinek középpontjában a Szent Ágoston által megálmodott, de a pápa által vezetett Civitas Dei (Isten országa) létrehozása állott. Megtiltotta a szimóniát, kötelezővé tette a cölibátust, a papi nőtlenséget… ben DictatusPapae című iratban kifejtette a pápa hatalmi igényeit. … a pápai főhatalmat a politikai életre is kiterjesztette

11 Tk (Sz-Fk)-10.old Az invesztitúraharc áttekintése Kövesse nyomon az ábra segítségével az eseménytörténetet! Milyen következményei lettek az évszázados küzdelmeknek? Mely adatok, illetve összefüggések szerepeltetésével lehetne az ábrát még érthetőbbé tenni?

12 Krisztus a pápának a mennyország kulcsát, a császárnak pedig kardot adott

13 1122 megosztották az invesztitúra jogát 1122 A megállapodást mind két fél a maga javára kívánta fordítani, ennek következtében a harcok évtizedekre kiújultak, döntő győzelmet egyik fél sem tudott kicsikarni. A pápaság és a császárság küzdelmének eredményeként: Német-római Császárságban Pápaság Önálló hatalmi tényező maradt Mintát adva ezzel ahhoz, hogy más társadalmi csoportok (nemesség, polgárság) is önálló hatalmi tényezővé szerveződjenek Wormsi konkordátumban - A pápaság szerepe megnőtt az egyházon belül, de nem sikerült a világi hatalom felé kerülnie, a Német-római Birodalom részeire hullott, s a császári hatalom névlegessé vált - a katolikus Európában a pápaság, s ezáltal az egyház megőrizte függetlenségét a világi hatalommal szemben.

14 Tk (Sz-Fk)-12.old A katolikus egyház felépítése a XI-XIIII. században

15 eretnekség A pápaság fénykora III. Ince Inkvizíció Az egyházfőnek azonban szembe kellett néznie az egyház világi hatalma, gazdagsága ellen fellépő mozgalmakkal. pkor/3.+r%E9sz%3A+A+p%E1pas%E1g+hatalma+cs%FAcs%E1n%3A+III.+Ince+teokratikus A pápaság hatalma csúcsán: III. Ince teokratikus reformpápasága /egyháztörténelem Az inkvizíció története /sulinet Az inkvizició védelmében / Mandiner Marian T. Horvat A szent inkvizíció: mítosz és valóság ( )

16 eretnekség A pápaság fénykora III. Ince Inkvizíció Az egyházfőnek azonban szembe kellett néznie az egyház világi hatalma, gazdagsága ellen fellépő mozgalmakkal. pkor/3.+r%E9sz%3A+A+p%E1pas%E1g+hatalma+cs%FAcs%E1n%3A+III.+Ince+teokratikus A pápaság hatalma csúcsán: III. Ince teokratikus reformpápasága /egyháztörténelem Az inkvizíció története /sulinet Az inkvizició védelmében / Mandiner Marian T. Horvat A szent inkvizíció: mítosz és valóság

17 Kolduló rendek Szent Ferenc Szent Domonkos életmódjukban követték az eretnekek által hirdetett evangéliumi szegénységet, ugyanakkor elszánt hívei voltak a pápaságnak. 154/206-roeviden/9006-iii-ince-papa-almahttp://www.magnificat.ro/portal/index.php/szent-ferenc-alap-mainmenu-144/kiadvaink-mainmenu- 154/206-roeviden/9006-iii-ince-papa-alma III. Ince pápa álma Szent Ferenc Alapítvány honlapja. Benozzo Gonzoli: III. Ince pápa álma, amint Szent Ferenc megtartja az omladozó templomot és III. Ince pápa jóváhagyja a regulát (Dream of Innocent III and the Confirmation of the Rule, 1452) o-gonzoli-iii-ince-papa-alma.html Francesco /Assisi Szent Fenerc élete/ szerzetesrendek-kialakulasahttp://tortenelemklub.com/koezepkor/korai-koezepkor/81-az-els-es-legjelentsebb- szerzetesrendek-kialakulasa

18 A XII. századra az egyház belső megújulásával párhuzamosan a szellemi élet is felpezsdült, nagyban elősegítette ezt az újbóli felfedezése skolasztika Arisztotelésznek Aquinói Szent Tamás Az európai kultúrában ismét megjelent a kételkedés és az okok keresése…A hit kérdéseit új módon kezdték megközelíteni…a legfontosabb kérdés HITTUDOMÁNY összeegyeztetése A XII. században pezsgő szellemi élet alakult ki a városok székesegyházi iskoláiban, innen származik a kor filozófiájának elnevezése: A XIII. században összefoglalta kora tudását. A kényes egyensúlyt a teológia és a többi tudomány között úgy szabályozta, hogy szétválasztotta a kettőt, de az elsőbbséget meghagyta a teológia számára. Ezzel nagy lépést tett előre, mivel így biztosította mind a teológia mind a tudományok viszonylagos szabad fejlődését. Tk ( Sz)-170.old Tk (Sz, Sz)-31. old:

19 13. A feladat a középkorral kapcsolatos. (rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján az egyház szerepét a középkori művelődésben és a mindennapokban! Krisztus

20

21 Keresztes hadjáratok

22 1095 Keresztes hadjáratok II Orbán pápa Az első hadjáratban elfoglalták Jeruzsálemet, s kis hűbéres államokat hoztak létre, amelyben a hatalmat a hódító lovagok és leszármazottaik birtokolták. Az első hadjárat után ismét megindult a zarándoklat a Közel-Keletre. A zarándokok védelmére, a betegek ápolására a 12. században létre jöttek a lovagrendek. A Lovagok szerzetes fogadalmat tettek, és szerzetesi közösségekben éltek. Három jelentős rend alakult: A keresztesek elveszett erődje A XI. században új hódító nép érte el Közel-Keletet, a muszlim szeldzsuk törökök. A szeldzsukok ellenőrzésük alá vonták a Szentföldet is. Az uralmuk alá került területen a zarándoklatot lehetetlenné tették a keresztények számára. a clermonti zsinaton a Szentföld felszabadítására szólította fel Európa keresztény lakosságát A hadjárattal Bizáncnak akart katonai segítséget nyújtani, de az európai háborúskodások, fosztogatások csökkentését is remélte tőle. templomosok johanniták teutonok

23 Az eredeti lovagrend egyébként a Szentföldön alakult, a feltételezések szerint 1118-ban, amikor Hugues de Payns vezetésével kilenc keresztes lovag elhatározta, hogy életét a szentföldi zarándokok védelmének szenteli. A templomos elnevezést a lovagrend onnan kapta, hogy első szálláshelyükről, a jeruzsálemi királyi palotáról azt hitték, Salamon király templomának helyén épült.. Hugues de Payns Templomosok Rejtélyes vallás - 1. rész - Templomos lovagok A Templomos Rend pecsétje De Payns felkérésére Clairvaux-i Szent Bernát1132 és 1135 között megalkotta a rend szellemi programját összefoglaló,Liber ad Milites Templi de laude novae Militiae (A templomos lovagokhoz: az új lovagság dicsérete) című írását.Clairvaux-i Szent Bernát

24 A középkori egyetemek felépítése Tk II.(Sz-Fk)-64.old Egyházi és világi adminisztráció egyetemek XII. században új oktatási forma jelent meg a városokban A XIV. századra már behálózták Nyugat-Európát és megjelentek Közép-Európában is.

25 A hadjáratok fő haszonélvezői az itáliai városok voltak. Velence a negyedik hadjáratot vetélytársa, Bizánc tönkretételére használta fel es negyedik keresztes hadjáratban, a lovagok elfoglalták a belharcokban meggyengült Bizáncot. Megalapították a Latin Császárságot( ). Az 1291-ben elfoglalt Akkon erődjének muszlim elfoglalásával a keresztes háborúk lezárultak Nyugat-Európára azonban hatott a keleti életmód és az újra megismert antik művészet és gondolkodás

26 2.1 A középkori uradalom jellemző vonásai (pl. vár, majorság, jobbágytelek). A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X–XI. században. A Frank Birodalom történetének főbb állomásai (pl. Poitiers, Verdun).

27 ÁRUTERMELÉS Gazdaság háromnyomásos PÉNZGAZDÁLKODÁS kétnyomásos önellátó HOSPES túlnépesedés Városok URADALOM Allodium Jobbágy Robot TK I. (Sz):

28 Tk (Sz-Fk)- 185.old Falu és uradalom a középkorban

29 Tk I.(Sz-Fk)-187.old A jobbágyság kialakulása és szolgáltatásai

30 Az uralkodó különböző szolgálatok teljesítéséért földet adományozott ez a önellátás Hűbérbirtok (feudum) Hűbéri lánc Az adományozott birtok az egy páncélos vitéz eltartására elegendő birtokig osztódott Hűbériség a hűbéri lánc alapján szerveződött társadalmi és politikai-hatalmi rendszer Hűbérúr Hűbéres adomámányozó megadományozott Kölcsönös fogadalmat tettek a hűségre és a és kötelességeik teljesítésére A társadalom uralkodó rétegeihez tartozók között kialakult a hűbéri kapcsolatok rendszere, Tk 1 (Sz)-170.old

31 2.4 Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. A középkori kereskedelem sajátosságai. A középkori céhes ipar bemutatása.

32 Mezőgazdaság fejlődése a város fejlődésre mesterségekre Felesleg mejelenése cseréjét Gabona iparcikkek Ösztönzőleg hat Munka megosztás biztosította a városok létét

33 KOMMUNA Gildek (X. század) kézművesek ( Személyük és áruik biztonsága céljából) A kereskedők telepeihez sokan csatlakoznak, egyre nagyobb számban a érdekeik védelmében Hatalmi-igazgatási központ Közlekedési csomópontok Kolostor, földesúri vár Püspöki székhely körül települések jelennek meg, ahol laktak Érdekvédelmi szervezeteket hoztak létre irányításával jött létre az egész város közösségét képviselő fő törekvése hogy a földesúrtól kivívják a város autonómiáját, „szabadságait” Távolsági kereskedők Céhek (XII. század)

34 Tk II.(Sz-Fk)-23.old A középkori város felépítése

35 Tk II.(Sz-Fk)-9.old A céhek felépítése

36 2.5. A romanika és a gótika főbb stílusjegyei. Híres egyetemek Nyugat és Közép-Európában (pl. Párizs, Oxford, Prága), az egyetemi ok­ta­tás jellemzői, a skolasztika (Aquinói Szent Tamás).

37 Tömör falak Félköríves dongaboltozat Román Neve a római hagyományok követésére utal XI-XII.században bontakozott ki Nyugat és Közép-Európában A templomokat, várakat Lőrésszerű ablakok Speyer, székesegyház Mainz, székesegyház

38 Középen kiemelkedő főhajó Román A templomok szerkezete a római bazilikát követte: Oldalt két alacsonyabb oldalhajó

39 GÓTIKA Gazdasági fejlődés Egyház diadala GÓTIKA SKOLASZTIKA A középkort az ókorhoz képest visszaesésnek tekintette, így művészetét a barbárnak elnevezés a reneszánsz idején született Az új művészet legjellemzőbb alkotásai az között épült katedrálisok gótnak

40 „mennybeli Jeruzsálemet” Katedrális fényben úszó - a középkori gondolkodás legteljesebb, végső alkotása, a világról szerzett ismeretek logikusan elrendezett egysége (szintézise) is. Új építészeti szemlélet jelenítették meg a hívők előtt, a kárhozat helyett az üdvözülés történetét mutatták be.‏

41 Franciaországban a stílus jellegzetességei először a Párizs melletti Saint-Denis-i apátság karoling kori templomának átépítésénél figyelhetők meg.Párizs Saint-Denis-i apátságkaroling kori

42 Egy tipikus gótikus katedrális felépítése, Amiens A fődémek és a tetőzet terhét a pillérek és azokat oldalról erősítőt álpillérek tartották, ezáltal a falakon hatalmas ablakokat nyihattak

43 Kerek boltozatok helyett Csúcsíves boltozat

44 A homlokzatokon kedvelték a román stílustól örökölt rózsaablakokat amelynek kör alakú felületét kőküllők osztják fel A Notre-Dame nyugati homlokzata ( )

45 Lovagi eszmény Lovagi viselkedés Lovagi kultúra lovag Nehéz páncélos harcos fegyverzete az egész testét befedő páncélzatból, pajzsból, dárdából és hosszú egyenes kardból állt. Fontos szerepe volt a nagy teherbírású lovaknak, melyeken a kengyel segítségével biztosan ültek a harcosok) A francia, német, spanyol nagyúri központokban, a lovagi tornák légkörében alakult ki a Tk (Sz, Sz)-34. old: A harcosok erényein az erőn, bátorságon, ügyességen kívül (elsősorban egyházi indítatásra) kiegészült a gyengék, a nők (Mária kultusz), az elesettek védelmével. szabályai: ha csak ideálként is, nagy előre lépést jelentettek a kora középkori katonaeszmény, a nyers erő kultuszához képest Lovagi tornák nélkülözhetetlen kelléke volt Lovagi költészet A francia trubadúrok és német minnesagerek énekeiben a harcok hősei és az imádott nő jelentek meg, ami a világi költészet színrelépését jelentette.

46 Érettségi feladatok

47 2006 ÉRETTSÉGI 13. A feladat a középkorral kapcsolatos. (rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján az egyház szerepét a középkori művelődésben és a mindennapokban!

48 Kódexmásoló szerzetes Arató szerzetes

49 „ Isten háza tehát, amelyet egynek hiszünk, három részre oszlik: egyesek imádkoznak, mások harcolnak, és ismét mások dolgoznak. Ez a három rész, mely együtt létezik, nem szenvedheti a szétválasztást. A szolgálat, amit egyik végez, a mások kettő munkájának a feltételét adja, mindenki a maga részéről köteles az együttest segíteni.” ( Adalbéron: Vers II. Róberthez, a frankok királyához)

50 „ A jobbágyok vasárnaponként a templomba jártak misére, itt kötöttek házasságot, itt keresztelték meg a gyermekeiket, s elhunyt hozzátartozóikat a templom körüli temetőben helyezték végső nyugalomra. A nagy egyházi ünnepeken ugyancsak a templomban gyűltek össze, majd a templomkertbe vonultak,ahol a földesúr bort és húst méretet ki számukra.” (tankönyvi szöveg) „Jaj annak, kit a végső perc halálos bűnben talál. Boldogok, kik szent akaratodban megnyugosznak.” (Assisi Szent Ferenc)

51 A Benedek-rendi szerzetesek napirendje

52

53 VII. Gergely Német-római Császárság kiközösítés Invesztitúra háború IV. Henrik Kolduló rendek Szent Ferenc Szent Domonkos III. Ince Háromnyomásos eretnekség Városi önkormányzat 1122 Inkvizíció Egyházi Állam szkizma Római katolikus Ortodox 1054 skolasztika Aquinói Szent Tamás egyetemek céh HOSPES URADALOM Allodium Jobbágy Robot 1095 Román stílus Gótika Lovagi kultúra

54 VII. Gergely Német-római Császárság kiközösítés Invesztitúra háború IV. Henrik Kolduló rendek Szent Ferenc Szent Domonkos III. Ince Háromnyomásos eretnekség Városi önkormányzat 1122 Inkvizíció Egyházi Állam szkizma Római katolikus Ortodox 1054 skolasztika Aquinói Szent Tamás egyetemek céh HOSPES URADALOM Allodium Jobbágy Robot 1095 Román stílus Gótika Lovagi kultúra

55 1122


Letölteni ppt "VIRÁGZÓ KÖZÉPKOR Tk 3- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 3 Tk (W) -Walter Mária Történelem 10. évfolyam Tk (Sz, Sz) – Száray Miklós, Szász Erzsébet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések