Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A 19-20.sz. fordulójának művészetfilozófiái. Naturalizmus Emile Zola: A kísérleti regény (1880) „Összefoglalom kísérleti moralista szerepünket. Feltárjuk.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A 19-20.sz. fordulójának művészetfilozófiái. Naturalizmus Emile Zola: A kísérleti regény (1880) „Összefoglalom kísérleti moralista szerepünket. Feltárjuk."— Előadás másolata:

1 A sz. fordulójának művészetfilozófiái

2 Naturalizmus Emile Zola: A kísérleti regény (1880) „Összefoglalom kísérleti moralista szerepünket. Feltárjuk a hasznos és káros mechanizmusát, napvilágra hozzuk az emberi társadalmi jelenségek determinizmusát, hogy majd egyszer uralkodhassunk a jelenségeken és irányíthassuk őket. Egyszóval, együtt dolgozunk a századdal a természet meghódításán, az ember hatalmának megsokszorozásán.”

3 Stéphane Mallarmé ( ) L’art pour l’art: ‘művészet a művészetért’ ; szubjektív sejtetés, titokzatosság Mindenki művészete: „Minden, ami szent, és szent is akar maradni, titokzatosságba burkolódzik. A vallások rejtelmek mögé sáncolják el magukat, amelynek fátylát csak a hivatottak lebbenthetik fel; a művészetnek is megvannak a maga rejtelmei”… „A zene mindenkinek a szemében művészet, s az a festészet is, az a szobrászat is – a költészet azonban már nem az (pirul is mindenki, ha nem ért hozzá, holott még senkit sem láttam, aki pirult volna, amiért járatlan a művészetek valamelyikében), ezért aztán a zenét, festészetet, szobrászatot a szakemberekre hagyják, a költészetet viszont, mivel mindenki műveltnek óhajt látszani, nekiállnak tanulni.”

4 Benedetto Croce ( ) Szembefordulás az utánzás-elméletekkel: a művészet teremtője a fogalmiságtól mentes intuíció. Az intuícióhoz kapcsolódó kifejezések: vízió, szemlélet, elképzelés, képzelet, megjelenítés, képzet. Az esztétika alapelemei (1917): Mi a művészet? – A művészet nem fizikai dolog. – A művészet nem hasznossági ténykedés. – A művészet nem erkölcsi ténykedés. – A művészet nem fogalmi megismerés.

5 Pszichologizáló művészetfelfogások Henri Bergson ( ): Idő és szabadság (Tanulmány a tudat közvetlenadatairól – 1889): a pozitivizmus bírálata; a diszkurzív megismerés nem képes a létezés ős-alapját megközelíteni; ezt csak az intuíció képes megragadni. Sigmund Freud ( ): a művészet mint a tudattalan kifejeződése. Theodor Lipps ( ): „Einfühlung” (‘beleélés, beleérzés’)-elmélet: a művészet lélektani alapja a beleélés: a szubjektum saját lelkiállapotának kivetítése a tőle idegen tárgyi világba. „Az esztétikai élvezet a tárgyba áthelyezett önélvezet.” Wilhelm Worringer: Absztrakció és beleélés (1908) – A különböző ábrázolási módok lelki feltételeinek bemutatása: a népek világérzése, a kozmosszal szemben tanúsított lelki állásfoglalás. – A „beleélésvágy” lelki feltétele: boldog, panteista, bizalmon alapuló viszony az ember és a külvilág jelenségei között →az organikus élő valóság szépségének ábrázolása boldogító érzést vált ki (pl. antik görög szobrászat, reneszánsz művészet). – Az absztrakcióra törekvés lelki feltétele: az embernek a külvilág jelenségei miatti belső nyugtalansága, vallási vonatkozásban a képzeletvilág erősen transzcendentális színezete.→”Az absztrakt, törvényszerű formák tehát egyedül azok a legmagasabbrendű formák, amelyekben az ember a világkép szörnyű zűrzavarában ki tudja pihenni magát.” ( pl. természeti népek művészete, gótika, modern avantgard művészet, főleg az expresszionizmus).

6 A fenomenológiai művészetfelfogás Fenomenológia: a kifejezés eredete: phainomenon (gör. →’fenomén’ : a ‘jelenség’, a ‘megjelenő’, a ‘megmutatkozó’) + logosz (‘tan’). Husserl ( ): a megismerés célja a jelenség megismerése; a fenomének előítélettől (metafizikai előfeltevésektől) mentes leírása („vissza a dolgokhoz!”). Roman Ingarden ( ): lengyel filozófus, esztéta: – Az irodalmi műalkotás (1931): az irodalmi mű létmódjának a vizsgálata, az esztétikai jelenségek előfeltevés nélküli vizsgálata. – Mi biztosítja az irodalmi mű önazonosságát a különböző egyedi olvasatokkal szemben? – Az irodalmi mű intencionális tárgy. – Az irodalmi mű felépítése: a rétegek harmonikus strukturáltsága és sokszólamúsága. A nyelvi hangképződmények rétege. A jelentésegységek rétege (szavak, mondatok). Az ábrázolt tárgyiasságok rétege. A sematizált látványok rétege.


Letölteni ppt "A 19-20.sz. fordulójának művészetfilozófiái. Naturalizmus Emile Zola: A kísérleti regény (1880) „Összefoglalom kísérleti moralista szerepünket. Feltárjuk."

Hasonló előadás


Google Hirdetések