A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői -források alapján -tudományos világkép kialakulása a kora újkorban ( kopernikuszi fordulat,

Az előadások a következő témára: "A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői -források alapján -tudományos világkép kialakulása a kora újkorban ( kopernikuszi fordulat,"— Előadás másolata:

1 A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői -források alapján
-tudományos világkép kialakulása a kora újkorban ( kopernikuszi fordulat, természet tudományok létrejötte)‏ - a felvilágosodás alapvető szellemi irányzatai, legfőbb képviselői és alkotásai - a francia felvilágosodás áramlatai társadalmi és politikai hatásai EMELTSZINT: Az új világszemlélet kialakulása az újkor tudományok kibontakozása: - az angol és a francia felvilágosodás gyökerei ( társadalmi, gazdasági és szellemi - a modern természettudományos gondolkodás fejlődésének legfontosabb újkori állomásai (heliocentrikus világkép, Galilei és Newton tevékenysége, kísérleti kutatások, természeti törvények, tudományok születése matematikai alapok - a felvilágosodást előkészítő legfőbb filozófiai rendszerek (racionalizmus, empirizmus) és társadalom – és államelméletek ( társadalmi szerződések) alapvető gondolatai - francia felvilágosodás története, helyszínei (szalonok, páholyok élete) forradalmat előkészítő szerepe , - a német felvilágosodás nagyjai, társadalmi megkésettség és forradalom a gondolkodásban 4.4 A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján Az új világszemlélet kialakulása (pl. racionalizmus) az újkori természettudományok (pl. mechanika, newtoni fizika) és társadalomtudományok (pl. társadalmi szerződés, államelmélet) kibontakozása

2 A tudományos világkép kialakulása

3 Felvilágosult abszolutizmus
A tudományos világkép kialakulása a kora újkorban Szabadkőművesség FELVILÁGOSODÁS Természetjogi koncepció Hobbes Locke Felvilágosult abszolutizmus Társadalmi szerződés népszuverenitás Hatalmi ágak megosztása Montesquieu Jean-Jacques Rousseau

4 A tudományos világkép kialakulása
A felvilágosodás alapvető szellemi irányzatai, legfőbb képviselői és alkotásai

5 Heliocentrikus világkép
Wikipédia: Nikolausz Kopernikusz (latinosan Nicolaus Copernicus, lengyelül Mikołaj Kopernik) (Toruń, február 19. – Frombork, május 24.) lengyel csillagász. Nevéhez fűződik a heliocentrikus világkép megalkotása, mely szerint a Föld és a többi bolygó kering a Nap, s a Hold a Föld körül. Kopernikusz elméletével forradalmasította az egész világképet és megalapozta Galilei, Kepler és Newton felfedezéseit. Kopernikusz görög nyelvtudása révén ismerkedett meg az i. e. III. században élt görög csillagász, a szamoszi Arisztarkhosz ideájával, mely szerint a Föld és a többi bolygó a Nap körül kering ben már nagy vonalakban az ötlet nyomán kidolgozta a heliocentrikus világmodellt, melyről szóló tanulmányát Commentariolus címen kéziratos formában terjesztett. A mű kiadásán ekkor még töprengett Kopernikusz. Egyesek szerint az egyháztól való félelme miatt. Ez igaz, de nem úgy ahogy gondolnánk. Ez még a reneszánsz és nem Galilei kora. Tehát nem az egyházi üldözéstől félt, hanem attól, hogy nevetségessé válik a kortársak, egyház és tudósok (ami, akkoriban majdnem ugyanaz) előtt ben azonban felkereste Georg Joachim Rhäticus, akinek sikerült meggyőznie Kopernikuszt elmélete publikálásának fontosságáról. Sőt Rhäticus, Kopernikusz engedélyével 1540-ben egy rövid tanulmányban, Narratio Prima címen ismertette a lengyel csillagász fő művében a De Revolutionibus Orbium Coelestium-ban, Az égi pályák körforgásairól című könyvben kifejtendő nézeteket. Rhäticus 1542-ben Lipcsében kapott professzori állást, így a mű kiadásával kapcsolatos teendőkkel Andreas Osiander lutheránus papot bízta meg Nürnbergben. Osiander volt az, aki egy aláírás nélküli előszóban a heliocentrikus világképet nem a valóság leírásának, hanem csupán egy hipotézisnek állította be. A De Revolutionibus … hat könyvből áll. Az 1. könyv a Napközpontú modell általános ismertetése. A 2. könyv egy csillagkatalógust is tartalmazó csillagászati fogalomgyűjtemény és a csillagos ég bemutatása. A 3. könyvben a Nap látszólagos mozgása és a precesszió kerül megtárgyalásra. A 4. könyv a Hold mozgásával és fogyatkozásaival foglalkozik. Az 5-6. könyv az egyes bolygók hosszúság illetve szélesség menti mozgását írja le. Kopernikusz e könyvekben bebizonyította, hogy a heliocentrikus világkép – szemben Ptolemaiosz geocentrikus modelljével – egyszerű és logikus magyarázatot ad a megfigyelt égi jelenségekre, mint például a bolygók fényességének változása vagy a Hold fázisainak különbözősége. A Földnek a többi bolygó közé sorolásával Kopernikusz megszüntette az éles különbségtételt a földi és az égi történések között. A kopernikuszi felfedezés zsenialitása abban is megmutatkozott, hogy az összes matematikai nehézséget az euklideszi geometria segítségével oldotta meg, s az égitestek lehető legkevesebb mozgásával megmagyarázta a lehető legtöbb jelenséget. Kopernikusz felfogásának egyetlen hibája, hogy ragaszkodott a bolygók körpályájához. A szerző ezért is késlekedett művének kiadásával, mert a rendszerével kiszámított bolygópozíciók pontatlanabbak voltak a korábbiaknál, s ennek oka a körpályák feltételezése volt. (A problémát később Keplernek sikerült megoldania.) Kopernikusz jelentősége [szerkesztés] A heliocentrikus világkép, a matematika eszközeivel próbálta bebizonyítani, hogy a ptolemaioszi geocentrikus világképnél egyszerűbben és érthetőbben megmagyarázható az égítestek mozgása. A Földnek a bolygók közé sorolásával alapjaiban támadta az arisztotelészi fizikát és felborította a középkori scala naturae-nek, a dolgok hierarchikus elrendezettségének tételét. A De Revolutionibus … rövid idő alatt elterjedt Európában, 1566-ban Bázelben újra kiadták, de ennek ellenére a heliocentrikus világkép csak lassan hódított teret. Az egyház is csak évtizedekkel később kezdte támadni a műben leírt nézeteket, s csak 1616-ban, a Galilei-per idején tette a tiltott könyvek listájára másfél évszázadra. Mivel Kopernikusz elmélete ellentmondásban van az Ószövetség bizonyos verseinek betű szerinti értelmével, ezért már maga Kopernikusz is számított az egyházi kritikákra, melyet a következő megjegyzéssel igyekezett megelőzni: „a csillagászatot a csillagászok számára írják.” A katolikus és az evangélikus egyház azt támogatta, hogy a heliocentrikus világképben csak egy elvont matematikai modellről van szó. Galileo Galilei volt az, akit a modell valóságként való hirdetéséért az inkvizíció elítélt. Források [szerkesztés] Officina egyetemes lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest: Officina Nova ISBN Magyar nagylexikon XI. (Kir–Lem). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000, 307. o. ISBN Művek lexikona I. (A–He). Budapest: Magyar Nagylexikon. 2008 Michael H. Hart: 100 híres ember. Magyar Könyvklub ISBN K A tudományos világkép kialakulása a kora újkorban Elméletével forradalmasította az egész világ képét és megalapozta felfedezéseit: Nikolausz Kopernikusz Galileinek lengyel csillagász. Heliocentrikus világkép Keplernek Egy oldal a fő művének – A De Revolutionibus – kéziratából Newtonak

6 A felvilágosodás alapvető szellemi irányzatai, legfőbb képviselői és alkotásai

7 FELVILÁGOSODÁS # XVII-XVIII. század - a természettudomány fejlődésén alapul - a feltörekvő polgárság eszmerendszere, - A felvilágosodás gondolkodói szerint fontos A józan ész A tolerancia A haladás A szabadság Angliából indul (pl. Locke) majd Franciaországban terebélyesedik ki. Mindvégig a művelt világ keretein belül marad.

8 Államelmélet

9 Természetjogi koncepció
Hobbes Locke Mindenki szabadnak és egyenlőnek születik Joga van megvédeni a szabadságot A legjobb uralmi forma az alkotmányos királyság A nép és az uralkodó között megkötött szerződéssel magyarázza az állam kialakulását ÁLLAM A társadalmi szerződés felbontható, új szerződéssel helyettesíthető

10 Jean-Jacques Rousseau
ft:TÁRSADALMI SZERZŐDÉS:Hobbes által megfogalmazott, Locke, Rousseau által tovább fejlesztett elmélet. Eszerint az emberek és az állam között szerződés jön létre, az ember bizonyos jogait az államra ruházza át, amely cserébe megvédi a külső támadásokkal és belső jogsértésekkel szemben. Ft: NÉPSZUVERENITÁS (NÉPFELSÉG ELVE):a társadalmi szerződés értelmében a népnek joga van az államra átruházott jogokért cserébe a hatalom ellenőrzésére, vagyis a jogok forrása a nép, a polgárok. Locke és Montesquieu szerint a képviseleti rendszer révén az ellenőrzés csak a polgárok szűkebb csoportjának tarható fenn (cenzus). Rousseau a nép minden tagja számára megadta volna ezt a jogot, s a képviselet helyett a közvetlen néphatalmat tartotta követendőnek. HATALMI ÁGAK MEGOSZTÁSA: a törvényhozó, a vérehajtó, a bírói hatalom szétválasztásának elve a hatlmi ágak egymástól függetlenül működve, s egymást ellenőrizve megakadályozzák a hatalommal való visszaélést. Hobbes Angliában született, apja az alsópapság tagja volt. A műveletlen, írni-olvasni alig tudó, alkoholista apa elhagyta családját, mikor fia 16 éves volt. Hobbes a westporti templomban kezdte tanulmányait négy éves korában, később Malmesburyban folytatta, majd egy magániskolába került, melyek a vezetője Robert Latimer Oxfordban tanult fiatal tanár volt. 1603-ban Hobbes Oxfordba kerütl, itt elsősorban klasszikus irodalmat tanult. Itt bekerült a Magdalen Hall-ba. A Magdalen Hall igazgatója John Wilkinson volt, akinek puritán gondolkodása sokban befolyásolta Hobbes gondolkodását. 1608-ban fejezi be a tanulmányait, ami főleg a skolasztikus gondolkodók tanulmányozásából állt. Willkinson ajánlásával mindenesként Lord William Cavendishhez került. Feladatkörébe tartozott a titkárkodás, a család pénzügyei és az ifjú Cavendishek nevelése is. Cavendish halála után Newcastle grófja szolgálatába állt hasonló feladatok elvégzésében. 1636-ban egy Európában tett utazása során megismerkedett Firenzében Galilei-el akinek hatására végleg elkötelezte magát a filozófiai pálya mellett. Folyékonyan beszélt latinul, munkáit is nagyrészt ezen a nyelven írta. De beszélt olaszul és franciául is. Első megjelent műve Thuküdidész görög történetíró munkájának a fordítása volt. 1636 és 1640 között írta meg első filozófiai művét A természet és a politika elemei cimmel. 1640 és 1652 között száműzetésbe került Párizsba politikai nézetei miatt. Itt nagyon szerény körülmények között élt, tanításból tartotta fenn magát. 1646ban a későbbi walesi herceg II. Károly tanítómestere volt. 1648-ban, a manapság Parkinson-kór ként ismert betegség támadta meg. 1651-ben jelent meg fő műve, a Leviatán, amelynek kéziratait hajón küldte Londonba fejezetenként. A művet az akkor hatalmon lévő hosszú parlament nem fogadta szívélyesen. Sok kritika érte Hobbest: a „malmesbury szörnyeteg” gúnynevet adták neki. 1653-ban Cromwell protektorátusa idején visszatért Angliába, Londonba. Majd Cromwell halála után 1658-ban a royalisták a püspöki kar támogatásával állandó zaklatásoknak tették ki. Több művet is írt ezekben az időkben ,de egyiket sem sikerült életében publikálnia. Élete utolsó éveiben Arlington grófja védelmét élvezte, így élete egy kicsit nyugodtabbá vált. 1674-ben utolsó műve, akár a legelső egy fordítás volt: Iliász és Odüsszeia angol fordítása. ulajdonságaival és azok következményeivel foglalkozik. Politikafilozófiájának középpontjában a természetjog és a természeti törvények állnak. A természet egyenlő testi és szellemi képességeket adott az embereknek, pontosabban majdnem egyenlőeket. Így az emberi képességek nem annyira nagyok, hogy ezek alapján bárkinek nagyobb előnye lenne a többi emberrel szemben. Hobbes azonban hangsúlyozza, hogy a tudományokban való jártasság terén az emberi képességek nem egyformák, de mint mondja, az efféle különbségek nem meghatározóak. Az emberek vágyai nagyjából megegyeznek, azaz hasonló dolgokra vágynak és mivel ezen dolgok megszerzésében egyenlő képességekkel rendelkeznek, igyekeznek leigázni egymást. Az egész emberiség általános törekvése – írja Hobbes – újabb és újabb hatalom fele törő vágy. Az emberek bizalmatlanok egymással szemben, mindenki arra törekszik, hogy erővel vagy csellel a többi embert saját hatalma alá hajtsa. Így ebben az állapotban az emberek állandó félelemben, rettegésben éltek és ezt az állapotot, mikor semmilyen ellenőrző, büntető törvény nem szabályozza az emberek cselekedetét, nevezi Hobbes természeti állapotnak. A természeti állapot [szerkesztés] A politikai hatalom nélküli állapot: természeti állapot. Ebben az állapotban állandó harc folyik: mindenki harca mindenki ellen. Ebben az állapotban az emberek állandó félelemben és rettegésben élnek: „örökös félelem uralkodik, az erőszakos halál veszélye fenyeget, s az emberi élet magányos, csúnya, állatias és rövid”. A természeti állapotban a cselekedetek nem rendelkeznek morális tartalommal, mert önmagában, sem az érzelem, sem a vágy nem bűn. Ahhoz, hogy egy cselekedet ítélhető lehessen, le kell szögezni, hogy mi számít jónak és mi rossznak. Természetjog [szerkesztés] Hobbes filozófiájának a központi érve a természetjogról szóló elmélete: „a természetjog mindenki számára azt a szabadságot jelenti, hogy önnön erejét saját akarata szerint lényének, vagyis saját életének a megoltalmazására használja, következésképpen mindent megtehet, amit a cél érdekében saját értelme és megítélése szerint a legelőnyösebbnek tart.” A természeti törvény: „az értelem által felhasznált olyan előírás vagy általános érvényű szabály, amely megtiltja nekünk…hogy elmulasszunk valamit, amellyel véleményünk szerint életünket a legbiztosabban megoltalmazhatnánk”. A jog tehát szabadságot biztosít, a törvény pedig kötelezettséget ír elő. Az első természeti törvény amit az ész diktál: mindenki törekedjen a békére, ameddig van rá lehetősége, de ha minden lehetősége elvész, akkor a háború minden eszközét bevetheti. A második természeti törvény: mindenki mondjon le önkéntesen minden jogáról, feltéve, hogy a többi ember is hasonlóan cselekszik. És csak annyi szabadságot hagyjon meg magának, amennyit a többiektől ő maga tolerál. Hogy a törvények be is legyenek tartva, szükség van egy felsőbb hatalomra, ami biztosítja a megállapodások betartását. Ezért van szükség az államra. Az állam [szerkesztés] Az állam olyan mesterséges személy amelyre minden egyén átruházza jogait, amennyiben az a védelmüket szavatolja. Így jön létre a Hobbes által Leviatánnak nevezett hatalom, amelynek megtestesítője az uralkodó, tagjai: az alattvalók. Az állam kétféleképpen jöhet létre: Mindenki mindenkivel megállapodást köt, jogainak egy részét az uralkodóra ruházza (institulált hatalom). Amikor birtokbavétel útján jön létre az állam, azaz az uralkodók erőszak útján veszik át a hatalmat. Hobbes szerint teljesen mindegy, hogy hogyan jön létre a főhatalom, ugyanazok a jogok illetik meg. Az uralkodó nem lehet igazságtalan, nem követhet el szerződésszegést, nem büntethető stb. Az állam létrejötte után az emberek lemondanak az összes természeti jogukról, kivéve egyet: „senki nem adhatja fel azt a jogát, hogy ellenálljon azoknak, akik megtámadták és erőszakkal el akarják venni az életét”. Azaz az önvédelem joga nem adható fel. A szuverén alkotja a törvényeket az államon belül, törvényalkotói szabadságát a természeti törvényeket leszámítva nem akadályozza semmi, még „Isten parancs” sem. Aki nem vati alá magát a törvényeknek, vagy megszegi azokat, az büntethető. Szuverén nélkül az állam puszta szó - írja Hobbes. Ha a szuverén nem gyakorolja megfelelően a jogait, az állam felbomlik. Így meg kell hogy akadályozza a lázító elméletek terjedését, meg kell hogy szabja a tulajdonjog határait és főképp azt kell megakadályoznia, hogy a szuverenitás hatalmi ágakra tagozódjon. Ha ez utóbbi bekövetkezik, akkor az állam biztos bukásra van ítélve. Hobbes szerint még maga a vallás is a szuverén hatalma alá tartozik: ő határozza meg a hivatalos imádságok formáit is. Mivel Isten természetéről nem tudunk semmit, ezért az Isten imádatának módszerét is a szuverénre kell bízni. Magyarul megjelent művei [szerkesztés] A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Thomas Hobbes témában. Leviathán vagy az egyházi és a világi állam anyaga, formája és hatalma. Bp. Helikon 1970. Thomas Hobbes: Leviatán (vagy az egyházi és világi állam formája és hatalma); Kossuth Kiadó 1999. Jean-Jacques Rousseau Hobbes Locke Társadalmi szerződés ember Bizonyos jogait átruházza államra megvédi a külső támadásoktól belső jogsértésektől A népnek joga van az államra átruházott jogokért cserében a népszuverenitás hatalom ellenőrzésére

11 A törvények szelleméről
Ft: Hatalmi ágak megosztása: törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom szétválasztásának elve.A hatalmi ágak egymástól függetlenül működve, egymást ellenőrizve megakadályozták a hatalommal való visszaélést. A hatalmi ágak megosztásának elvét a felvilágosodás gondolkodói Locke, majd Montesquieu fejtették ki, s az alkotmányos rendszerekben a XVIII. század végétől valósult meg Montesquieu (1689 – 1755)‏ A törvények szelleméről Franciaországban tiltólistán Hatalmi ágak megosztása végrehejtó bírói törvényhozó Montesquieu szerint az alkotmányos monarchia a megfelelő (angol rendszer) Megfogalmazta a hatalmi ágak felosztásának elméletét: a 3 hatalmi ág egymástól függetlenül működik, egymás kölcsönös ellenőrzésére épül.

12 Montesquieu eszmerendszere -9.old.

13 Jean-Jacques Rousseau (1712-1778)‏
Rousseau Genfben született.Édesanyja, Suzanne Bernard Rousseau, szülési komplikációk miatt születése után egy héttel meghalt, órásmester apja, Isaac, tízévesen elhagyta őt, hogy elkerülje a bebörtönzést egy párbaj miatt. Gyerekkorában tanulás gyanánt főként Plutarkhosz Párhuzamos életrajzok című művét és kálvinista prédikációkat olvasgatott. Rousseau március 14-én elhagyta Genfet. Előbb pár hetet egy papneveldében, majd első felében fél évet egy kórusiskolában töltött. Ezután rengeteg időt töltött el utazással és különböző érdekes foglalkozásokat próbált találni magának. Egy közjegyzőnél majd egy vésnöknél gyakornokoskodott néhány évet, az 1730-as évek elején pedig zenetanárként dolgozott és kottamásolásból élt. Időközben megismerkedett Françoise-Louise de Warens bárónővel, aki később a szeretőjévé vált. A bárónő védelmében élt évekig, közben áttért a katolikus hitre. Radikális és forradalmi munkássága főművének, A társadalmi szerződésnek egyik legismertebb sorával is jellemezhető: „Az ember szabadnak született, de mindenütt láncokat visel.” Radikális és forradalmi munkássága főművének, A társadalmi szerződésnek egyik legismertebb sorával is jellemezhető: „Az ember szabadnak született, de mindenütt láncokat visel.” Rousseau sok kortársával nem értett egyet. Elveti Locke és Montesquieu társadalmi szerződését (társ.szerz: az emberek és az állam közt szerződés jön létre, a nép bizonyos jogait az államra ruházza át, amely cserébe megvédi a külső támadásoktól és a belső jogsértésektől.) A nép közvetlen hatalmát hirdeti (népszuverenitás elve) Nem tartotta szükségesnek a hatalmi ágak szétválását, mert szerinte ha mindenki rész vesz a döntéshozásban, így a többségi döntés maga a közjó, tehát nincs szükség ellenőrzésre. Az egyéni szabadságot alá kell rendelni a közjónak. Voltaire a filozófiai elbeszélés mestere volt. Isten létét nem tagadja, de az egyházat támadja, mert az hátráltatja a fejlődést „tiporjátok el a gyalázatost”

14 A teológiával és a vallással szembeni tartós intellektuális arrogancia miatt kell a felvilágosodásért nagy árat fizetni. A vallás nem tûnik el a felvilágosodás során, csak kivonja magát a felvilágosodott észlelés körébôl és kisértetként bukkan fel a legkülönbözôbb helyeken. H. Böhringer: Filozófia és mûvészet /10a Az ember elszakadt a vallástól - írja egyik aforizmájában Kubrick -, megelégedettséggel vette tudomásul az istenek halálát, nincs olyan társadalmi vagy erkölcs vagy erkölcsi érték, amely félig vagy egészében el ne tûnt volna. A huszadik század embere kormányszerkezet nélkül vág neki az ismeretlennek."  Voltaire Voltaire a filozófiai elbeszélés mestere volt. Isten létét nem tagadja, de az egyházat támadja, mert az hátráltatja a fejlődést „tiporjátok el a gyalázatost” Candide, vagy Az optimizmus MVGYOSZ hangoskönyvek

15 A páholyok terjedése hozzájárult a felvilágosodás terjedéséhez
Szabadkőművesség Angliában jött létre az első szabadkőműves csoport( 1717), a század végére egész Európát behálózták szervezeteik Jelszavai: „szabadság-egyenlőség-testvériség” A páholyok terjedése hozzájárult a felvilágosodás terjedéséhez Kétszáz éves szabadkőműves naplót fejtett meg az SZTE-s hallgató

16 A francia felvilágosodás áramlatai társadalmi és politikai hatásai

17 Felvilágosult abszolutizmus
Ft: Felvilágosult abszolutizmus:a polgári jellegű reformokat bevezető bürokratikus kormányzati rendszer a XVIII. Században. Több abszolút uralkodó ( Több abszolút uralkodó (Poroszországban II. Frigyes, a Habsburg Birodalomban Mária Terézia és II. József, Oroszországban II. (Nagy) Katalin) – a hatalmi rendszer megváltoztatása nélkül – modernizálni kívánta birodalmát. Merkantilista vámpolitikával, adókedvezményekkel, az oktatás fejlesztésével kívánták fellendíteni államuk gazdaságát, hogy a hatalmi versenyben ne maradjanak alul. A felvilágosult abszolutizmus elsősorban a periféria országaira volt jellemző. A felvilágosult abszolutizmus sokat merített a felvilágosodásból: vallási türelem, a reformok erejébe vetett hit. A felvilágosult abszolutizmust a hagyományokat figyelmen kívül hagyó reformok jellemezték, de szinte minden országban jelentős mértékben hozzájárult a gazdasági és társadalmi fellendüléshez (az abszolutizmus és a felvilágosodás összevonásával született elnevezés a fiziokratáktól származik). Az abszolút uralkodó a hatalmi rendszer megváltoztatása nélkül modernizálni kívánta birodalmát Merkantilista vámpolitikával adókedvezményekkel Oktatás fejlesztésével A hagyományokat figyelmen kívül hagyó reformok jellemezték

18 Poroszország II. Frigyes

19 Oroszország I Péter ( ) II. Katalin

20 Az alkotmányos monarchia működése a XVIII. századi Angliában -15.old