Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Politológiai alapismeretek. i.e. 4000 – az első államok létrejötte (despotizmus, a mükénéi korban a hatalom öröklődése) i.e. 8. sz. – a ‘polisz’ megjelenése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Politológiai alapismeretek. i.e. 4000 – az első államok létrejötte (despotizmus, a mükénéi korban a hatalom öröklődése) i.e. 8. sz. – a ‘polisz’ megjelenése."— Előadás másolata:

1 Politológiai alapismeretek

2 i.e – az első államok létrejötte (despotizmus, a mükénéi korban a hatalom öröklődése) i.e. 8. sz. – a ‘polisz’ megjelenése A politikát Arisztotelésztől származtatják, de valószínűleg Platóntól (az ő tanítójától) ered. A ‘politika’ szó a ‘polisz’-ból alakult ki: a város ügyeivel való foglalatosságot jelenti.

3 Arisztotelesz az uralkodás formáiról „A” - a hatalom egy ember kezében összpontosul a monarchia - előnyei:  a hatalom törvényes és kiszámítható  az uralkodó hozza a törvényeket, betartja és betartatja őket, a nép pedig elfogadja a türannisz: rossz, mert nem törvényesen jutott hatalomra, önös cél vezeti

4 „B”- a hatalom kevesek kezében van, akkor beszélhetünk:  arisztokráciáról (lehet származás,vagyon és erkölcs szerinti → jó, mert legitim az uralom)  oligarchiáról (rossz, mert kizárólag a saját, önös érdekek dominálnak)

5 Ha sok ember kezében összpontosul a hatalom, akkor lehet szó:  politeiáról (jó, mert a hatalom a középvagyonosok kezében van → tisztességesek)  demokráciáról (a hatalom a szegényeknél van, akik a meggazdagodásra törekednek)

6 ARISZTOTELÉSZ MORALITÁS SZEMPONTJÁBÓL KÖZELÍTI MEG A POLITIKÁT. A közerkölcs, közjó biztosítása

7 RÓMA rövid ideig (csak az 5. sz.-ig) jellemző a polisz terjeszkedés → univerzálisan kell gondolkodni. A római jog csak vagyonosok lehetnek tisztségviselők → a tisztségviselőnek magának kell állnia a hivatalt, egy év után elmehet prokonzulnak (ő szedi be az adókat → a köztársaság rossz → császárság

8 KÖZÉPKOR  a moralitást az egyház közvetíti → az egyház és az állam összefonódik, és a római jog  hűbéri lánc  szuverenitás (az én hűbéreseim nem függnek az én hűbéruramtól)  rendiség (13. sz.)  a 3. rend a feltörekvő polgárság  a király kénytelen megosztani hatalmát a rendekkel → Parlament

9 ÁRUTERMELÉS és a koraújkor a 14. századtól indul a polgárság átveszi a gazdasági hatalmat → humanizmus a moralitás kezd kikerülni a politikából Machiavelli ( század) – a politikából kivonta az egyházat, az erkölcsöt Meghatározó az államérdek politika = hatalom (a cél szentesíti az eszközt)

10 ABSZOLUTIZMUS kora század Anglia ( VIII. Henrik, Erzsébet), Franciaország (XIII.-XIV.Lajos) az uralkodó a polgárságot monopóliumokkal támogatja, de a hűbériség is megmarad senkinek nem enged beleszólást a közügyekbe A hatalmi ágak egy kézben vannak

11 A RACIONALIZMUS megjelenése - új eszme a 17. században

12 A FELVILÁGOSODÁS  18. század  a politika értelmezése kettészakad  Hobbes: az abszolutizmust elengedhetetlennek tartja (politika = az állampolgár engedelmessége)

13 Locke, Rousseau: „Társadalmi szerződés”  az állampolgárok megegyeznek a hatalommal rendelkezőkkel; így ők biztosítják az emberi jogokat  az abszolutizmus ezt megsértette → fel kell számolni  minden választás megfelel egy társadalmi szerződésnek  ha nem vagyok elégedett valamely párttal, akkor leváltom

14 Locke:  a politika célja, hogy az életet és a tulajdont biztosítsa  az alkotmányos monarchiát tartja jónak  a szabadságjogokat fenn kell tartani  Montesquieu  a hatalmi ágak szétválasztásáról  A politika: az állami intézmények tevékenységével foglalkozik

15 Rousseau:  a köztársaság a legjobb  politika = jogállamiság, népfelség  a fennálló törvényeknek megfelelő irányítás kell A jogállamiság értelmezései I. porosz-német értelmezése: a jogállamiság a közigazgatási jognak felel meg, engedelmeskedni kell a törvényeknek

16 II. angolszász értelmezés: nem a formális szabályoknak, hanem a törvények szellemiségének kell engedelmeskedni az Alkotmánybíróság felülvizsgálhatja a törvényeket Esküdtszék, esküdtbíróság szerepe

17 19. sz. – politikai irányzatok megjelenése -Liberalizmus - szabadság -Nacionalizmus - nemzet -Szocializmus - egyenlőség -konzervativizmus - rend -szabad kereskedelem, szabadverseny -kapitalizmus → társadalmi differenciák -konkurencia a piacon, elszegényedés

18 Szociológiai nézőpont születése A politika: az állam nem csak jogi személy, szociális problémákat is meg kell oldania a választójogot emelni kell

19 Tocqueville  az állampolgárokat védeni kell az állammal szemben  az emberi jogokat biztosítani kell  ő fedezte fel a „civil szférát” (érdekképviseletek) → az egyént meg tudják védeni  A politika: a szabadság és a rend összeegyeztetése (Gy.F)

20 Marx  a szabadversenyes kapitalizmust ő elemezte először  a szegények nevében írt  szocializmus = az igazságos társadalom  csak a munkások tudják megvalósítani (kizárólag forradalom révén)  proletár diktatúra → államosítás (csak fejlettebb államokban lehet megvalósítani)  Lenin: Marxot szó szerint vette (SZU)

21 Bernstein  Marx követője  a monopolkapitalizmusban kiegyenlítődés megy végbe → nem kell forradalom  csak demokrácia és jólét szükséges az igazságos társadalomhoz

22 Max Weber  első a gazdaság → ebből fakad minden  politika = az államhatalomért folytatott harc  az egyén és az állam között köztes intézmények vannak = a pártok  pártok → többpártrendszer  a politikát pártügynek tartja (itt zajlik a harc a hatalomért)

23 Weber elitista felfogása elitista elmélet: -a harc a pártok elitcsoportjai között folyik -a nép dönt arról, hogy melyiket választja ↓

24 A XX. század A realista irányzat Wodrow Wilson a politikának vizsgálnia kell a hatalmi intézményeket, személyeket, pártokat és embereket felméréseket kell végezni, és ezeket elemezni legyen a politológus egyben politikus is A liberális demokrácia képviselője

25 A pluralista irányzat Benthley: A politika nem személyek, hanem társadalmi csoportok harca több csoport  érdekellentétek  kompromisszumokat kötnek  A társadalmi érdek a pol. folyamatokban alakul ki

26 A BEHAVIORISTA irányzat Easton, Trumann, Deutsch, Almond, Dahl  a politikai folyamatokat az emberek személyisége határozza meg  a közvélemény-kutatások ekkor születnek  Gallup Intézet → empirikus kutatások

27 A konfliktusos definíció Lasswell  a politika azt jelenti, hogy ki, mit, hogyan szerez meg  csoportérdekek, önös érdekek   Az érdekek konfliktusos szituációkban jelennek meg

28 STRUKTURALISTA – FUNKCIONALISTA megközelítés  a politikai folyamatokat neutrálisan kell leírni  a politikát le lehet egyszerűsíteni, le lehet bontani technikai elemekre, de ehhez speciális szaknyelv kell

29 KIBERNETIKAi megközelítés a ’70-es évektől alakul ki a politika egy program → ezt le kell futtatni bruttó program: a pártprogram, amelynek vannak standard elemei nettó program: ez lesz a pártprogramból (kormányprogram) A bruttó programot általában soha nem lehet megvalósítani.


Letölteni ppt "Politológiai alapismeretek. i.e. 4000 – az első államok létrejötte (despotizmus, a mükénéi korban a hatalom öröklődése) i.e. 8. sz. – a ‘polisz’ megjelenése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések