Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az általános iskola kezdő szakasza Összeállította: Patakfalvi Attiláné közoktatási szakértő Óvoda és iskola közötti átmenet, kulcskompetenciák megalapozása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az általános iskola kezdő szakasza Összeállította: Patakfalvi Attiláné közoktatási szakértő Óvoda és iskola közötti átmenet, kulcskompetenciák megalapozása."— Előadás másolata:

1 Az általános iskola kezdő szakasza Összeállította: Patakfalvi Attiláné közoktatási szakértő Óvoda és iskola közötti átmenet, kulcskompetenciák megalapozása

2 A kezdő szakasszal kapcsolatos kutatás területei  Óvoda-iskola átmenet helyzetének  A korai iskolai kudarcok okainak vizsgálata -Nemcsak a tanulási képességek, hanem a tanulás iránti motiváció kialakulásában is meghatározó szerepe van. (Nemzetközi kompetenciaméréseken jó eredményt értek el: -az oktatás tartalmi szabályozásában kiemelten jelenik meg a készség- és képességfejlesztés Hazai vizsgálatok: óvoda – játék, iskola – tanulás, új környezet, új felnőtt, új közösség, napirend, családi elvárások)

3 Mérési eredmények  2002/2003-ban a tanköteles 25 %-át nem iskolázták be Okok: 1. helyen szociális éretlenség (32%) 2. értelmi képességek gyengesége (24 % ) 2. értelmi képességek gyengesége (24 % ) 3. testi fejlettség (12%) 3. testi fejlettség (12%) (Az óvoda tudja-e fejleszteni kellőképpen az eltérő sajátosságú kisgyermekeket?) Tény: Az iskolába kerülő gyermekek 15-30%-a az általános iskolai tanulámányok megkezdése nem zavartalan

4 Mit tehet az elsős tanító?  Változtatni kell a módszeren! -A mérések szerint az első osztályos gyermekek fejlettségében ötévnyi eltérés mutatható ki Az eltérő fejlettségi fokon álló gyermekeket azonos módszerrel, azonos elvárás elé állítjuk, következik az iskolai kudarc

5 Az iskola  Kötelező feladatok sokasága  Nem épül ki kellőképpen a motiváció  Megterhelő a 45 perces tanítási óra  Nem érzik a feladatvégzés kötelezőségét  Nem tulajdonítanak jelentőséget a feladatvégzés sikerének  A sikertelenség hamar kedvüket szegi  Nem tudjuk kellőképpen motiválni őket

6 Törvényi segítségnyújtás  Szabad iskolaválasztás (13.§)  Rugalmas iskolakezdés (6.§ (2)ne a biológiai kora, hanem képesség fejlettsége)  A szöveges minősítés (70. § (3) ) (Kérdőíves vizsgálat szerint a tanítók a kudarc okát a gyors tanulási tempóban látják. A törvény lehetőséget biztosít a gyermekek igényeihez való haladási ütemre.) Első feladat a képességek fejlettségi állapotának feltérképezése. Az iskolai munka tervezése e nélkül elképzelhetetlen. Mérés: Difer és egyéb mérőeszközök (frontális), megfigyelések.

7 Kudarc elkerülése minőségi oktatással  Mérés  Szakmai tudatosság  Szervezeti keretek oldása (45 p)  Segédanyagok  A munka világának átalakulása megköveteli olyan képességek elsajátítását, mint tanulási képesség, együttműködés, kommunikáció  Olyan kompetenciák megalapozása (írás, olvasás, számoláson kívül – kapcsolatépítés, csoportban való együttműködés, konfliktuskezelés…) Az Európa Tanács 2000 márciusában elfogadott lisszaboni határozata ig Európát a világ legversenyképesebb, tudás alapú gazdaságává kívánja fejleszteni – sajátos célokat fogalmazott meg az oktatás számára: ezek részét képezi az öt „alapképesség”, amely a tudás alapú gazdaságban nélkülözhetetlen –alapképességek elnevezést „kulcskompetenciákra” változtatták. Az Európa Tanács 2000 márciusában elfogadott lisszaboni határozata ig Európát a világ legversenyképesebb, tudás alapú gazdaságává kívánja fejleszteni – sajátos célokat fogalmazott meg az oktatás számára: ezek részét képezi az öt „alapképesség”, amely a tudás alapú gazdaságban nélkülözhetetlen –alapképességek elnevezést „kulcskompetenciákra” változtatták.

8 A kompetencia, kulcskompetenciák  Kompetencia: képességek, ismeretek adottságok és attitűdök rendszere – tanulási képességek, az egész életen át tartó tanulás biztosítása  Kulcskompetenciák: -Anyanyelvi kommunikáció (idegen nyelvi) -IKT (információs és kommunikációs technológia) -Matematikai műveltség, természettudományi és technikai kompetenciák -Tanulás tanulása -Személyi és állampolgári kompetenciák -Vállalkozói képességek, -Kulturális tudatosság

9 Kompetencia alapú oktatás  Szövegértési és szövegalkotási  Matematikai-logikai,  Idegen nyelvi  Életpálya-építési  Szociális-életviteli és környezeti ill. IKT

10 Előkészítő időszak  Szokásrend – szőnyeg, reggeli beszélgetés, felszerelés, felkészülés a tanulásra, felelősi Rendszer, játék – közös, egyéni, csoport (felelősök) -Figyelem nehezebben köthető le – információgazdagság – változatos módszerek, eszközök, érdekes feladatok (kreativitás)

11 Ismeret- és tudásátadást felváltja a cselekvéspedagógia  A gyermek személyiségének ismerete  A differenciálás alkalmazása  A tanulás logikájának ismerete  Gazdag módszertani kultúra – változatos módszerek alkalmazása  A tanítás életszerűség

12 Személyes motívumok  Önellátási motívum – biológiai, komfort-, mozgás-, élményszükséglet  Önvédelmi motívumok – egészségvédő, csoport, osztály, szabadságvágy, önállósulási vágy  Önszabályozási motívumok – önbizalom, önbecsülés, ambíció, életcélok  Önfejlesztési motívumok – önismeret, önbizalom, önkontroll, önértékelés, önfejlődés vágya  Személyes képességrendszer elemei – testvázlat, én-tudat, bizonytalanságtűrés, kudarctűrés, érdekérvényesítő képesség

13 Kognitív képességrendszer elemei  Anyanyelvi beszéd és beszédértés  Szöveg- és ábraolvasás  Ábrázolás – mintamásolás, mintamegfigyelés  Tudás felhasználása új helyzetben – rendszerező -, logikai -, kombinatív -, képesség  Tudásszerző képesség – információszerzés, befogadás képessége, problémamegoldó, döntésképesség, kreativitás  Tanulási képesség, együttélési motívumok, érzelmi és verbális kommunikáció, véleményalkotás, véleménynyilvánítás  Együttélési képesség – segítőkészség, felelősségvállalás, szabálykövetés, szabályalkotás, csoportkezelő képesség  Érdekérvényesítő képesség – versengési, vezetési képesség

14 Tudatos munka  Gyermekek ismerete – játék, beszélgetés, tevékenység, feladatvégzés, terem, berendezés (30 perc, szőnyeg, átrendezhető terem) (Érzelmek kimutatása, érzelmek közvetítése. Ha nem tanulják meg átadni érzéseiket, elveszíthetik motivációjukat, belső ösztönző erejüket. Szükség van arra, hogy elmondhassák örömüket, aggodalmaikat, félelmeiket. Meg kell közben tanulniuk az önfegyelmet, mások érzéseivel és viselkedésével szemben türelmesnek, megértőnek lenniük.) Drámajáték személyiségfejlesztő hatása mással nem helyettesíthető. Kooperatív, együttműködő tanulás – együttműködő tanulás, együttműködési hajlandóság (sorversennyel megalapozni) személyes cél, szociális kapcsolat, együttműködés, pozitív értékek * Csoportmunka – lehetőség a spontaneitásra, személyes képesség, kreativitás, párbeszéd – állandó tevékenységet biztosít, a kommunikációra ad lehetőséget, szabálytartás, személyes tevékenység, játék, közös probléma  Célok meghatározása - Mit, mivel ? (Feladatok világos megfogalmazása.)  Feladatok tervezése – eszközök, módszerek, tanulásszervezési formák


Letölteni ppt "Az általános iskola kezdő szakasza Összeállította: Patakfalvi Attiláné közoktatási szakértő Óvoda és iskola közötti átmenet, kulcskompetenciák megalapozása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések