Korstílusok a film történetéből Magyar filmtörténet

Korstílusok a film történetéből Magyar filmtörténet
Ígéretes kezdet – A tánc (1901) az első magyar film Nagy tehetségek: Korda Sándor, Kertész Mihály, Lugosi Béla (Drakula) Az első világháborút követően gyors hanyatlás, sokan emigrálnak

Harmincas-negyvenes évek Sikeres hangosfilmek Melodráma- és vígjátékdömping első nagy siker: Hyppolit a lakáj Kabos Gyula, Csortos Gyula, Gombaszögi Ella, Jávor Pál, Karády Katalin, Páger Antal Meseautó, Halálos tavasz Könnyed szórakoztatás, egyetlen kivétel: Szőts István: Emberek a havason

Ötvenes évek 1947 – Valahol Európában (Radványi Géza, Balázs Béla) Termelési filmek Kötelező optimizmus Harc a munka frontján, szabotőrök és reakciósok leleplezése Gyakran használja az operett kliséit, vígjátéki paneleket, egy-két esetben az előző korszak sztárjait is pl. Latabár Kálmán

Hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek – a magyar művészfilm kora (harmincas-negyvenes évek: közönségfilmek) A hatvanas évektől nagyobb súllyal lesz jelen a dokumentum- és tévéfilmgyártás Világszínvonalú az animáció (Jankovics Marcell, Nepp József) 1958 – megalakul a BBS: kísérletezés

Állami filmgyártás Filmfőigazgatóság: ideológiai ellenőrzés Itt is érvényesül az un. három T (tiltás-tűrés-támogatás) Vannak tabuk, de az alkotói szabadság lényegesen nagyobb, mint az ötvenes években

Első művészi eredmények Makk Károly: Megszállottak Gaál István: Sodrásban Jancsó Miklós: Így jöttem, Szegénylegények Szabó István: Álmodozások kora, Apa

A filmek jellegzetes alakja a „kérdező értelmiségi” – a főhősök többnyire értelmiségi figurák A személyesség fontossága – nem életrajzi hitelességet jelent, hanem a megszólalás markánsan önálló, eredeti minőségét Az évtized második felében: Kósa Ferenc: Tízezer nap Zolnay Pál: Hogy szaladnak a fák Bacsó Péter: Tanú (10 évig betiltva) Huszárik Zoltán: Szindbád

Jancsó Miklós Legnagyobb hatású, meghatározó egyéniség A Csillagosok, katonáktól (1967) kezdve a film hagyományos elemeit szinte teljesen felszámolja: új formanyelv A magyarság sorskérdéseiről provokatív, nehezen megemészthető módon gondolkodik A színész és a közönség között fokozatosan felszámolja az azonosulás lehetőségeit (nincs hős többé, akinek sorsát átvállalhatnánk)

Gyakori helyszín a puszta, a sztyeppe: valójában a történelem színpada Tágas, hosszú beállítások, bonyolult kameramozgások (Antonioni hatás): nem annyira szolgálják, mint inkább megteremtik a „cselekményt” Gazdag motívumrendszere szinte önálló, rejtett nyelvvé válik pl: Ló – hatalom birtoklása Megkerülés, elfogás – leigázás Víz – káosz Meztelenség – ártatlanság Füst - vakság

Jancsó Miklós: Szegénylegények (1965) Történet: 1869, Ráday Gedeon kormánybiztosként felszámolja az alföldi betyárvilágot Kóbor szabadokat befogják a sáncba, erődszerű építmény a végtelen pusztában Sándort és embereit keresik Kihasználják élni akarásukat, árulás Csapda: besorozzák őket, szabadcsapat, kivégzés

Jancsó Miklós: Szegénylegények (1965) Parabola: a szó szerinti jelentésén túl elvontabb tartalmat is magában rejtő történet, az allegóriánál gazdagabb, szabadabb értelmezést tesz lehetővé A síkság itt nem a szabadság, hanem a bezártság jelképe Szereplők két táborra különülnek: köpönyegesek (hatalom) – kiszolgáltatottak Élesen kontrasztos fekete-fehér képek (fehér: sánc, pusztai ház fala, sok befogott inge – fekete: köpeny), a táj semlegesen szürke

Csendőrök – szándékos anakronizmus

Jancsó Miklós: Szegénylegények (1965) A „felgöngyölítés” folyamatát, a vereség utáni leszámolást modellezi a film A befogottak egyre jobban elveszítik tájékozódó képességüket A modellezés folytán nem az egyes emberek személyes magatartása hangsúlyozódik, kerüli a hagyományos pszichologizáló ábrázolásmódot

Jancsó Miklós: Szegénylegények (1965) Az azonos helyzetben lévő emberek csoportján belül az egyes emberek különféleképpen reagálnak, de a megszabott cselekvési téren belül, tipikus cselekvésmintákat követve A színészek játéka is ehhez alkalmazkodik: jelzésekre szorítkoznak, nem élik át a figurát

Jancsó Miklós: Szegénylegények (1965) Nem az egyes emberek kapcsolatai, hanem általánosabb viszonyok érdekesek: ebből fakadnak a hosszan tartó beállítások (növeli a látottak hitelességét, a néző szinte jelen van az eseményeknél) Technika: sínen gördülő kocsi, utószinkron, variozás) Gyakran megteszi, hogy hosszan követ egy személyt, az találkozik valakivel, annak követésére tér át - Antonioni

Jancsó Miklós: Szegénylegények (1965) Film zárása: stílustörő – katonazenekar , tiszti uniformis, sokkoló ítélet A néző is átéli rövid időre a tájékozottság hiányát A dezorientáltság a befogottak alapélménye – a kortársaké is Áthallás: Jancsó, Népszabadság nyilatkozat: „A film nem 56-ról szól.”

68-as mozgalmak leverése: apátia, reménytelenebb évtized Budapesti iskola – ötvöződnek a dokumentum- és a játékfilmes alkotásmód elemei Gazdag Gyula: Sípoló macskakő Dárday István –Szalai Györgyi: Jutalomutazás Tarr Béla: Családi tűzfészek a hagyományos játékfilmeknél olykor sokkal árnyaltabb, kiábrándítóbb kép rajzolódik ki egy-egy társadalmi rétegről

Bódy Gábor Kísérleti játékfilmek Amerikai anzix (a celluloid mesterséges roncsolása, cél az érthetőség határainak keresése) Négy bagatell Bódy avantgárd képzőművészekkel film-videonyelvi kísérletbe kezdett. Jeles András A kis Valentino Álombrigád Már a szétesés, a lebomlás filmjei, telibe találják a hanyatló diktatúrát

Nyolcvanas évek Megszületnek az ötvenes évek kemény diktatúráját, a szocializmus hazugságait leleplező filmek: Gábor Pál: Angi Vera Mészáros Márta: Napló gyermekeimnek Néhány revelatív dokumentumfilm: Sára Sándor. Pergőtűz Gulyás Gyula - Gulyás János: Törvénysértés nélkül Gyarmati Lívia: Recsk

Nyolcvanas évek Továbbra is készültek a szétesést, bomlást ábrázoló filmek Szomjas György Könnyű testi sértés, Falfúró Gothár Péter Megáll az idő

Korstílusok a film történetéből
A rendszerváltozás után A filmélet felszabadult az állami gyámkodás alól, ugyanakkor a központi támogatás jelentősen visszaesett. A pénzeket alapítványi szisztémával osztják szét. A forgalmazásban a piaci viszonyok irányítanak. A mozik száma megcsappant, a látogatottsági adatok visszaestek. Megszületett a filmtörvény.

A rendszerváltozás után A jelentős életművek tovább fejlődnek, pl. Gothár, Jancsó, Szabó. Több igazán kiemelkedő film is készült, pl. Enyedi Ildikó Az én XX. Századom Pálffy György Hukkle

A rendszerváltozás után „Fekete széria”: az ösztönvilágról szóló, a társadalmi kérdéseknek hátat fordító, általános kérdéseket tárgyaló művek, pl. Tarr Sátántangó Janisch Attila Árnyék a havon Fehér György Szürkület Szabó Ildikó Gyerekgyilkosságok.

A rendszerváltozás után Feléled a magyar közönségfilm, néhány színész jóvoltából, pl. Koltai Róbert Sose halunk meg Tímár Péter Csinibaba A független filmesek egy csoportja betör a fősodorba, pl. Szőke András Vattatyúk

A rendszerváltozás után Egy új, tehetséges generáció tagjai elkészítik első filmjeiket, pl. Török Ferenc Moszkva tér Mundruczó Kornél Szép napok Fliegauf Benedek Rengeteg Antall Nimród Kontroll Hajdú Szabolcs Macerás ügyek, Fehér tenyér

Szabó István 1938-ban Budapesten született, 1961-ben Máriássy Félix osztályában végzett a Filmművészeti Főiskolán. Rövidfilmjeit, önéletrajzi ihletésű trilógia követte. Munkáját rengeteg díjjal ismerték el, a Mephisto Oscar-díjat, míg másik négy filmje jelölést kapott.

Szabó István Ébredéstörténetek Önéletrajzi ihletésű, személyes hangvételű trilógia, egy generáció problémáinak gyűjteménye. A főszereplő-alteregó (Bálint András) élettörténetét bontja ki. Álmodozások kora, 1964, a fiatalkori illúziók elvesztése, az ébredés, a felnőttkorba lépés filmje.

Szabó István Ébredéstörténetek Apa, 1966, az elvesztett apa figurájának megidézése tárgyak, emlék és fantáziaképek segítségével. Itt találkozunk először a személyes történet és a nagy történelem kapcsolatával. Híres jelenete, a háborús film forgatása, akár A napfény íze első ötletcsírája is lehet.

Szabó István Ébredéstörténetek Szerelmesfilm 1970, a be nem teljesedett, elvesztett, bár örökké tartó gyermekszerelem filmje. Tele álmokkal, a múlt felidézésnek képeivel.

Szabó István Mikro-csendéletek Tűzoltó utca 25., Budapesti mesék. A szülők generációjának közös élményeit, emlékeit eleveníti meg, szürreális hangulatban. Emlékszilánkok füzére, sors-párhuzamok, tárgy és motívumtörténetek filmjei.

Szabó István Mikro-csendéletek Bizalom, 1979, intim, zárt térben játszódó kamaradarab. Egy kényszerűségből összezárt pár egymásra találását, szerelmét mutatja be. Háttér a II. világháború. Koltai Lajossal először dolgozott együtt Szabó. A filmben az emlékek már csak szóban kerülnek megidézésre, története lineáris.

Szabó István Nagy történelmi trilógia A trilógia darabjai (Mephisto 1981, Redl ezredes 1985, Hanussen 1988) Közép-Európa egy-egy meghatározó rendszerét, diktatúráját elevenítik meg. Szabó azt vizsgálja, hogy a tehetséges, de törekvő ember milyen kompromisszumokat, alkukat képes kötni, hogy megfeleljen az uralkodó ideológiának. Az énfeladást vállaló karakterek, karrierek történetei.

Szabó István Nagy történelmi trilógia A filmek a korszak jelenidejében játszódó, hagyományos elbeszélések. Elmaradnak az emlékképek, a múlt és jelen közötti utazások. Külföldi koprodukciók, nemzetközi sikerek időszaka.

Szabó István Rendszerváltozás utáni filmek Édes Emma, drága Böbe, 1992 a fiatalok érvényesülését választja ismét témául, de itt a sorsalakító történelmi háttér a rendszerváltozás.

Szabó István Rendszerváltozás utáni filmek A Napfény íze, 1999. Nagy kiállítású történelmi tabló, mely a Sonnenschein család három generációjának életét követi nyomon. A magyar zsidóság asszimilációjának vázlata. Hőseit az uralkodó ideológiának való megfelelés kényszere mozgatja, köti gúzsba. A három fiút Ralph Finnes alakítja.

Szabó István Rendszerváltozás utáni filmek Szembesítés – kamaradarab a náci diktatúra idején is alkotni akaró karmesterről. Ismét a művész, és sorsát alakító nagypolitika konfliktusa a téma.

Szabó István Rendszerváltozás utáni filmek Csodálatos Júlia külföldi pénzből készített vígjáték, Anette Bening szenzációs alakításával Rokonok

Huszárik Zoltán A Galga-menti kis faluban, Domonyban született ben vették fel a Filmfőiskolára, de kulák származása miatt meg kellett szakítania tanulmányait, alkalmi munkákból élt. 1959-ben vették vissza, ahol Máriássy Félix osztályába került.

Huszárik Zoltán Szabóval együtt végzett 1961-ben. Néhány évig rövidfilmeket készített, a ’70-es években rendezett két nagyjátékfilmet. Kiváló képzőművész, akinek tehetsége volt a zenéhez, az irodalomhoz, a színházhoz is.

Huszárik Zoltán Rövidfilmek A főiskolai filmeket (Játék, Groteszk) követően készítette el híres rövidfilmjeit. Az Elégia – Bódy Gábor szerint „az első magyar film, amely valóban a film nyelvén gondolkodott”. A lovak hasznáról, majd elmúlásáról szóló filmnek nincs története, hangulatát, jelentését szimbólumrendszer segítségével fogalmazza meg – szeriális jelentéstulajdonítás.

Huszárik Zoltán Rövidfilmek Capriccio, AmerigoTot – az Olaszországban élő szobrászról forgatott portréfilm. Tóth János operatőr és Morell Mihály vágó segítette a filmek végleges formájának kialakítását

Huszárik Zoltán Nagyjátékfilmek Szindbád, A Krúdy- novellákból készített mű, az egyik legfontosabb munka a magyar filmtörténetben. Nem a novellák hiteles, illusztratív megfilmesítése volt a cél, az író világának hangulatát varázsolta a vászonra. A novellákat látványtöredékek indázzák be. Eltűnik a lineáris elbeszélés, rejtélyes az időbeliség, az asszociációs montázzsal hoz újat a honi filmezésbe.

Huszárik Zoltán Újabb rövidfilmek: Tisztelet az öregasszonyoknak, A piacere Csontváry, megkísérelte ábrázolni a Csontváry által megélt és teremtett világ kapcsolatát. 1981-ben meghalt a művész.

Korstílusok a film történetéből Magyar filmtörténet

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Korstílusok a film történetéből Magyar filmtörténet"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Korstílusok a film történetéből Magyar filmtörténet

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Korstílusok a film történetéből Magyar filmtörténet"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés