Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Györke Ágnes Az előadás struktúrája 1. Korszakolás; mit értünk angol irodalom alatt 2. Történelmi, politikai és kulturális.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Györke Ágnes Az előadás struktúrája 1. Korszakolás; mit értünk angol irodalom alatt 2. Történelmi, politikai és kulturális."— Előadás másolata:

1 Dr. Györke Ágnes

2 Az előadás struktúrája 1. Korszakolás; mit értünk angol irodalom alatt 2. Történelmi, politikai és kulturális kontextus 3. A 70-es, 80-as, 90-es évek és a 21. század első évtizedéknek jellemzői 4. Néhány reprezentatív szerző

3 Korszakolás, terminus 1945 után; Bényei Tamás: az közötti időszak „a modernizmus és a posztmodern közötti kritikai senkiföldje”; az angol identitás sajátosságainak birodalom utáni újrafogalmazása 1970 után; Thatcher fellépése; posztmodern; az irodalomról való beszéd radikális átpolitizálása Brit irodalom, multikulturális irodalom, posztkoloniális irodalom, transznacionális irodalom Angol irodalom: egy szelete ennek a sokszínű irodalomnak Magyarországon hogy használjuk a terminust?

4 Történelmi és kulturális kontextus 1945 után: Nagy-Britannia elveszíti nagyhatalmi státuszát, a világbirodalom felmorzsolódik; 1947 augusztusa: India függetlenné válása (Salman Rushdie, Az éjfél gyermekei) A haláltáborok szörnyűségének tapasztalata 1945: a Munkáspárt megnyeri a választásokat; az ínség kora (54-ig), majd a jóléti állam kiépülése (a közoktatás kiterjesztése, a társadalombiztosítási és egészségbiztosítási rendszer kialakítása, stb.). II. Erzsébet megkoronázása: 1953.

5 Történelmi és kulturális kontextus 60-as évek: a szabadságjogok kiterjesztése, kulturális forradalom (popzene, kísérleti műfajok, divattervezés, film, színház, pop art, stb.) Kulturális átrendeződés: a vizuális kultúra, szubkultúrák, tömegkultúra előretörése Birminghami iskola, ‚”cultural studies” 1960-ra megduplázódott az egyetemek száma (sok korabeli regény szól az egyetemi életről; „campus novels”, pl. Philip Larkin, Jill)

6 Történelmi és kulturális kontextus Thatcher fellépése 1979-ben; jobbra tolódás, privatizáció, vállalkozások promótálása, sikerorientált gondolkodás. Film: a Vaslady (2011); regényekben is megjelenik, pl. Salman Rushdie, Sátáni versek (1988) 1990: John Major, Konzervatív 1994: Tony Blair, Munkáspárt 2007: Gordon Brown, Munkáspárt 2010: David Cameron Konzervatív

7 Irodalom – Hetvenes évek A regény „krízise” (a hatvanas évek óta); kiégettség, a regény „halála”, stb. Sok később kiváló szerző ekkor írja első, még kevésbé sikeres műveit (pl. Salman Rushdie, Grimus, 1975); ekkor jelent meg Martin Amis Siker című regénye (1978), szintén sokan a nagysikerű Pénz előfutárának tekintik Sok már az ötvenes és a hatvanas években befutott szerző további (kevésbé jelentős) műveket publikál, pl. William Golding, Anthony Burgess, Iris Murdoch Doris Lessing

8 Nyolcvanas évek Kiváló posztmodern regények, vége a Regényirodalom „krízisének” (Jeanette Winterson, Graham Swift, Salman Rushdie, stb.) 1950 és 1990 között megduplázó- dott az évente megjelenő regények száma Jellemzői: kísérletezik a különféle műfajokkal, megkérdőjelezi a stabil identitás fogalmát Elmosódik a határ a fikció és az élet- rajz között Szexualitás, homoszexualitás, Gender (társadalmi nem), testpolitika

9 A posztmodern történelmi regény „Historiográfikus metafikció” (Linda Hutcheon) Történelmi eseményeket beszél el, de tisztában van saját fiktív természetével; nemcsak elbeszéli, hanem az elbeszélés során kreálja is a történelmi eseményeket, azt ahogyan gondolkodunk ezekről Különös nézőpontokkal való kísérletezés, pl. Napóleon egyik szolgálójának a nézőpontja, akinek a feladata a csirkék nyakának a kitekerése Jeanette Winterson regényében Az indiai nemzet megszületése 1947-ben mint 1001 csodás képességekkel megáldott gyermek közössége Salman Rushdie Az éjfél gyermekei című regényében

10 Kilencvenes évek Az irodalomban: médiabarát „chick lit” előretörése; gyermekirodalom, fantázia (Henry Fielding, Bridget Jones naplója; J. K. Rowling, Harry Potter ) 1990 körül: fontos változások a könyvkiadásban, kiadók konglomerátumai jönnek létre, nagyobb hangsúly a profiton és az olvasók igényein; az irodalom üzlet (de: az, hogy korábban az írók nem foglalkoztak az olvasói elvárásokkal mítosz csupán, pl. Byron nagyon népszerű szerző volt)

11 21. század Szeptember 11. utáni regények (pl. Ian McEwan, Szombat) Multikulurális irodalom (Monica Ali, Zadie Smith, stb.) Infrastruktúra: digitális forradalom, új kommunikációs csatornák, interaktív oldalak, az olvasók döntik el, hogy melyik regény jelenjen meg (pl. Tibor Fischer írásai)

12 Multikulurális irodalom Posztkoloniális témák, diaszpórák irodalma, fekete brit irodalom Hanif Kureishi, Külvárosi Buddha (1990); Salman Rushdie, Az éjfél gyermekei (1981); Szégyen (1983); Sátáni versek (1988) – Nagy-Britannia legismertebb írója Kazuo Ishiguro, Napok romjai (1989) – az angolság fogalmával is foglalkozik, témái: érzelmi elfojtás, nosztalgia, a második világháború utáni korszak Monica Ali, Brick Lane; Zadie Smith, Fehér fogak (2000) – London különféle városrészeinek az ábrázolása, a bevándorló közösségek mindennapi élete Skót, walesi, ír szerzők is, pl. Irvine Welsh, Trainspotting (1993); John Banville, A tenger (2005) Steven Connor: nehéz eldönteni, hogy mi számít brit regénynek (1996)

13 Martin Amis (1949-) Témái: hedonizmus, fogyasztói társadalom, szex, nárcizmus, stb. Sílus vs. Témák Karakterei: elidegenedett, marginalizálódott figurák Irónia, szatíra

14 Martin Amis, Siker (1978) Két főszereplő, Terry és Gregory naplója Doppelganger témája (későbbi regényeiben is foglalkozik vele Amis, pl. a Pénzben) – hasonmás, egymás tükörképei Identitás, szociális szerepek témája; hogyan prezentálják „magukat” a szereplők

15 Martin Amis, Siker (1978) „Lakásom perverzül pompás beosztásának hála, a nap azzal kezdődik, hogy meglehetősen traumatikus pillantást kell vetnem a másik lakóra, Terence Service-re. A cipőpasztagyár, ahol dolgozik, megköveteli, hogy legkésőbb kilencre ott legyen, és Terry, ez a derék tökfej, megiszik majd egy liter olcsó, forralt kávékotyvalékot, mielőtt elcaplat. Evégből keresztül kell mennie a szobámon, és ormótlan léptei rendre fölriasztanak legszebb álmomból, amire végképp semmi szükségem. „ „Kipattanok patyolat lakásomból, és – selyemköpenyemben, bikinialsómban, de még gyakrabban meztelenül – ráérősen kisétálok a konyhába. Friss narancslé, egy csésze igen erős, valódi kávé, egy ropogós kifli, egy kis méz. Aztán, miközben beengeem a fürdővizet (átvergődvén Terry miazmás birodalmán), megmosom ragyogó, egészséges fogam, kedvtelve megfésülöm cigányfekete hajam, körmöt nyírok. A hallban – miután keményen ledörzsöltem magam – egy kazal levél vár (Terry átválogatta és sértetlenül a párkányra tette, ami az enyém); kiválasztom közülük a legígéretesebbet, azt amelyik leginkább terhes a pénz és a szex illatával (minden levelem erről próbál szólni), s átböngészem, amíg a hajam játékos hullámait szárítgatja”

16 Graham Swift ( ) Posztmodern történelmi regények Hétköznapi életek, hétköznapi nyelven Booker-díj 1996-ban (Utolsó kívánság) Lápvilág (1983): a kortárs angol irodalom egyik kiemelkedő alkotása; mágikus realista regény

17 Graham Swift, Lápvilág (1983) Elbeszélője egy londoni történelemtanár, aki nemcsak a francia forradalomról beszél, hanem a családjának a történetét is beleszövi az órákba, valamint annak a vidéknek a történetét is, ahol felnőtt Egyik diákja felteszi a kérdést: mi értelme van annak, hogy történelmi eseményekről tanulnak?

18 Graham Swift, Lápvilág (1983) „Tudom, mit éreztek. Tudom, mit gondoltok, míg ott ültök a padban, unatkozva, fásultan, bosszúsan, béketűrően, ki- kihagyó figyelemmel. Tudom, mit gondol minden gyerek, ha a történelemórák diétájára fogják, kanállal adagolva a múltat. ‚De mi van Most? Most, mi Most vagyunk?! Mi van Most?’ Előttetek egy kopaszodó ötvenes, aki az ancien régime-ről, Rousseau-ról, Diderot-ról és a francia királyság csődjéről lotyog; mögöttetek, az ablakon túl szürke téli fény, üres játszótér, elhagyott és ködös toronyházak… És körülöttetek ez az áporodott szagú tanterem, amelybe bekarcereztek, mint a természetes élőhelyéből kiszakított állatot”

19 Angela Carter (1940 – 1992) Tündérmesék posztmodern olvasata Egyetemen is oktatott, kritikákat is írt pl. a Guardian című lapban is sok cikke megjelent Feminista Mágikus realizmus jellemző a regényeire

20 Angela Carter, Esték a cirkuszban (1984) Játékos, ironikus történet Főszereplője egy szárnyas légtornásznő, Fevvers; jelenlétével felforgatja a századforduló Londonjának az életét Néhány figura a regényből: kártyajós kismalac, tudós majom, keringőző tigrisek, stb. Csodás, mesebeli világ Pikareszk, Fevvers eljut a női szörnyek múzeumába Bényei Tamás fordította le, 2011-ben jelent csak meg magyar nyelven

21 Jeanette Winterson (1959 -) Témái: szerelem, szenvedély, történelem, gender, identitás kérdései, homoszexualitás Városok, terek kifinomult ábrázolása (pl. Velence A szenvedély című regényében) Lírai nyelvhasználat, gyönyörű regények

22 Jeanette Winterson, A szenvedély (1987) A napóleoni háborúk idején játszódik, két szálon fut a történet, mágikus realista regény A szenvedély több jelentéssel is bír a regényben: Henri, francia parasztfiú Napóleonért rajong; Napóleon a csirkehúsért és a hatalmas lovakért; Villanelle, a másik főszereplő egy velencei csónakos lánya, egy elkelő velencei patríciusnőbe szerelmes Majd találkoznak Oroszországban (Napóleon oroszországi hadjárata idején) és Henri persze beleszeret Villanelle-be.

23 Jeanette Winterson, A szenvedély (1987) „Hogy van az, hogy egyik nap az élet rendezett, elégedettnek érzed magad, talán kissé cinikus vagy, de alapjában mégis elégedett, és aztán, minden figyelmeztetés nélkül, egyszer csak a szilárdnak hitt talaj meginog, szétnyílik lábad alatt, és hirtelen egész máshol találod magad, olyan helyen, melynek pontos helyrajzát nem ismered, s a szokások teljesen idegenek. Az utazónak legalább választása van. Aki útra kel, tudja, hogy a dolgok nem lesznek olyanok, mint otthon. A felfedező előre tudja ezt. De mi, kik csupán a véráramok útjait járjuk, s bensőnk egy-egy városára váratlan bukkanunk, nem tudunk felkészülni. Az élet hozzánk, kik addig folyékonyan beszéltük nyelvét, most idegenül szól. Mocsarak és hegyvidékek nyelvén. Valami félelemből és nemiségből gyúrt nyelven. Isten és az Ördög között valahol ott bújik a szenvedély, hozzá az utat megtalálni könnyű, visszajutni rajta nehéz”.

24 Julian Barnes ( ) Igazi posztmodern regények pl. Falubert papagályáról (Flaubert papagálya, 1984) Érdekli a történelem, a történelem mibenléte, a posztmodern történelmi narratíva lehetőségei. Néhány főszereplője történész: pl. Mielőtt találkozott velem (1982): történész főszereplője retroszpektív féltékenységben szenved, a felesége múltját „kutatja” Booker-díjas, The Sense of an Ending (2011) (Egy vég érzése)

25 Julian Barnes, Anglia, Anglia (1998) A multimilliárdos Sir Jack Pitman egy ország tulajdonosa szeretne lenni Egy szigetre telepíti át Anglia kicsinyített mását (Isle of Wight) Előtte közvélemény kutatást végez: mit tud a magát műveltnek nevező átlagember Angliáról? A válaszok alapján választja ki azt az 50 tételt, amely Angliát alkotja

26 Julian Barnes, Anglia, Anglia (1998) „A Minőségi Szabadidőprogram potenciális vásárlóit 25 országban arra kérték, hogy soroljanak fel 6 olyan tulajdonságot, erényt, vagy lényegi jegyet, ami az Anglia szó hallatán eszükbe jut. Nem szabad asszociációra kérték őket, tetszőleges mennyiségű idő állt a válaszolók rendelkezésére, és nem voltak előre megadott válaszok. - Ha azt szeretnénk adni az embereknek, amit akarnak – magyarázta Sir Jack -, akkor lehet bennünk legalább annyi alázat, hogy megtudjuk, mit akarnak. Így a világ polgárai elfogulatlanul feltárták Sir Jack előtt, hogy nézetük szerint mi az 50 Legangolabb Dolog:

27 Julian Barnes, Anglia, Anglia (1998) 1. A KIRÁLYI CSALÁD 2. BIG BEN/PARLAMENT 3. A MANCHESTER UNITED FUTBALLCSAPAT 4. OSZTÁLYTAGOZÓDÁS 5. PUBOK 6. VÖRÖSBEGY A HÓBAN 7. A ROBIN HOOD ÉS VIDÁM CIMBORÁI 8. KRIKETT 9. DOVER FEHÉR SZIKLÁI 10. IMPERIALIZMUS (stb.)

28 Ian McEwan ( ) Korai művei: szexualitás, pszichológia, olykor sokkoló, később konszolidáltabb témák; az emberi kapcsolatok lélektana, a szerelem pszichológiája érdekli Olykor moralizál, merre tart a világ, mi az irodalom szerepe a kortárs kultúrában, stb. Érdeklik a természettudományok (Szombat: egy orvos nézőpontja) Booker-díjas (Amszterdam, 1998) Leghíresebb regénye: Atonement (2001), Vágy és vezeklés; film Keira Knightly főszereplésével (2007)

29 Ian McEwan, Szombat (2005) Egy nap Londonban; a 2003-as tünetés az iraki háború ellen a háttér A főszereplő Herny Perowne agysebész, szakterminusokkal teszi próbára az olvasó türelmét; mindig fáradt, nincs ideje a kultúrára Nagyon intelligens lánya irodalomár, Oxfordban tanul, próbál neki könyveket venni Akárcsak a korai műveiben: emberi kapcsolatok kifinomult ábrázolása, apa-lánya, anya-lánya kapcsolat, stb. Emellett: elmélkedés az irodalom szerepéről, a természettudomány jelentőségéről, ezek hogyan egészítik ki egymást, stb.

30 Ian McEwan, Szombat (2005) „Talán míg aludt, valahol a mélyben, a molekulák szintjén vegyi balesetet szenvedett – mint amikor tálcára kilöttyen az ital – amely arra ösztönzi a dopaminreceptorokat, hogy sejten belüli események lágy zuhatagát indítsák be; vagy talán az dobja föl, hogy végre szombat van, vagy éppenséggel roppant fáradtságának ellentmondásos következménye ez az éberség. Igaz, szokatlanul kimerítette ez a hét. Üres volt a ház, amikor hazaért, majd könyvvel a kezében befeküdt a fürdőkádba, és örült, hogy nem kell szólnia senkihez. Művelt, túlságosan művel lánya, Daisy küldte neki a Darwin-életrajzot, amely kapcsolódik egy Conrad-regényhez, és Daisy azt is el akarja olvastatni vele, de ő még el sem kezdte – a tengerészlét, jóllehet erkölcsileg gazdag terep, nem érdekli túlságosan. Daisy néhány éve határozta el, hogy fölveszi a harcot apja döbbenetes tudatlanságával, mármint azzal, amit ő annak hisz, és szegényes ízléséért, érzéketlenségéért szüntelenül korholva őt, kézbe veszi irodalmi kiművelését”

31 Kérdések 1. Jellemezze néhány szóban a posztmodern történelmi regényt! 2. Soroljon fel néhány jelentős kortárs angol regényt, amely a nyolcvanas években jelent meg! 3. Milyen változások történetek a könyvkiadásban Nagy-Britanniában a 90-es évek elején? 4. Miért mondhatta azt Steven Connor, hogy nehéz eldönteni, mi számít brit regénynek?


Letölteni ppt "Dr. Györke Ágnes Az előadás struktúrája 1. Korszakolás; mit értünk angol irodalom alatt 2. Történelmi, politikai és kulturális."

Hasonló előadás


Google Hirdetések