Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szakirodalom: Bíróné Nagy Edit: Sportpedagógia, Dialóg Campus, 2004.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szakirodalom: Bíróné Nagy Edit: Sportpedagógia, Dialóg Campus, 2004."— Előadás másolata:

1 Szakirodalom: Bíróné Nagy Edit: Sportpedagógia, Dialóg Campus, 2004.

2 Sporttudomány Sporttudomány definíciója: Az emberi társadalom egyetemes kultúrájának részterületeként a test kultúrájának leképzésére szolgáló eszmerendszer. Multidiszciplináris tudományág, mert: multikulturális, holisztikus, integráló, feltáró és rendszerező, fejlesztő, normatív, elmélet és gyakorlatfejlesztés szándékával. Kutatás tárgya: Az ember cselekvőképességének, teljesítménynövelő fizikai teljesítményének vizsgálata az elmélet és sportgyakorlat továbbfejlesztése céljából. Kutatás célja: a társadalom testkulturális értékeinek gyarapítása a totális fejlődés elősegítése.

3 Sportpedagógiának a sporttudományhoz való viszonya - Tágabb értelemben: a sporttudomány egy sajátos pedagógiai aspektusa, nézőpontja, mint emberi teljesítménynövelő tevékenység eleve művelő, nevelő jellegű. - Szűkebb értelemben: a sporttudomány önálló rész- (szub) diszciplinája. Pedagógiai jellegénél fogva határtudomány a sporttudomány és a neveléstudomány között.

4 A sporttudomány, mint a nevelés tárgya, kapcsolata a neveléstudománnyal A neveléstudomány tárgya általánosságban a személyiség céltudatos fejlesztése, a sportpedagógia pedig a sporttevékenység, mint személyiségfejlesztő tényezőt vizsgálja. Tehát a sportpedagógia a neveléstudományhoz a sportban benne lévő pedagogikum révén kapcsolódik. - Személyiségfelfogásunk szerint a személyiség a tevékenységben, a tevékenység által fejlődik. A sport lehetővé teszi a sportoló öntevékenységét, ezáltal válik a személyiségfejlődés egyik nélkülözhetetlen tényezőjévé. (A sportban sok lehetőség rejlik az öntevékenységre, a kezdeményező, önálló megoldásokra.)

5 A sportpedagógia tárgya és kutatási célja Tárgya: A sportolásban részt vevő sportolók tevékenységének vizsgálata pedagógia nézőpontból a teljesítménynövelés aspektusából. Tehát elsődlegesen pedagógiai alkalmazott jellegű tudomány a neveléstudománnyal szoros kapcsolatban nyilvánul meg abban, hogy: - az emberi társadalom testkulturális tevékenysége során anyagi és szellemi jellegű értékeket termel, - társadalmi alkalmazkodóképesség segítése, szocializáció, mozgáskultúra, viselkedéskultúra fejlesztése, - egészségi állapot színvonalának emelése, - teljesítőképesség növelése, - versenyképesség fejlesztése.

6 Sportpedagógia – a sport pedagógiája Sportpedagógia: következetesen különbséget kell tenni a sportpedagógia mint elmélet, és a sportban folyó gyakorlati munka között. Elmélet = sportpedagógia Gyakorlat = a sport pedagógiája. A sportpedagógia a sport speciális színterén a speciális pedagógiai kérdéseket elemzi. A sportpedagógiai munka gyakorlatában központi és nevelő hatását tekintve alapvető szerepe az oktatásnak van.

7 A sportpedagógia interdiszciplinaritása A sportpedagógia normatív (követelményeket meghatározónak) jellegű tudományág, ugyanis bármilyen jellegű gondolatmenetben (induktív vagy deduktív) közelítjük meg, feladatát csak akkor fogja betölteni a pedagógiai gyakorlatban, ha mint elmélet, a gyakorlati sport számára iránytűként használható. A sportpedagógiának feladata: - általánosítható törvényszerűségek, elvi szinten megfogalmazott tételek, - megoldások, példák, javaslatok adott pedagógiai helyzetekre.

8 A sportpedagógia interdiszciplináris elve

9 A sportpedagógia feladatai: - Egyfelől a sporttudományhoz, másfelől a neveléstudományhoz való viszonya jellemzi. - A sportpedagógia feladata mindezek következtében: - a személyiség fejlesztése sporttevékenységen keresztül a pedagógia több évezredes tapasztalatinak, tudományos eredményeinek felhasználásával, - a sporttevékenység megfigyeléséből elemzése segítségével új pedagógiai konzekvenciák megállapítása a sport speciális helyzeteire jellemző pedagógiai összefüggések feltárásához. Definiálva: a sportpedagógia feladata a sportoló felkészítésének folyamatában érvényesülő pedagógiai törvényszerűségek, elvek, tényezők tudományos igényű feltárása, elemzése, rendszerbe foglalása, ezek alapján sajátos pedagógiai követelmények, eljárások meghatározása.

10 Sportpedagógiai alapfogalmak I. Mozgás, fizikai aktivitás, mozgásos cselekvés: Az emberi mozgást testi jelenségként kell értelmezni, általában aktivitást jelent, ez azt is jelenti, hogy minden szellemi, lelki jelenséget mozgás kísér. Pl. a beszéd, az írás is összehangolt apró mozgások sorozata. A sportpszichológia különbséget tesz az emberi mozgás és a mozgásos cselekvés fogalom között. A mozgást pszichomotorikus összefüggésben vizsgálja, vagyis a tudatos emberi tevékenység részeként lelki megnyilvánulások összességében megy végbe (terv, döntés, végrehajtás akarása stb.).

11 Sportpedagógiai alapfogalmak A fenti összefüggések ismeretében használja a sportpedagógia a mozgásképzés, mozgásfejlesztés kifejezéseket. A mozgásképzés képességfejlesztést jelent. A mozgásfejlesztés inkább szenzomotoros folyamatok (durva koordináció, finom koordináció, dinamikus sztereotípia) kialakítását hangsúlyozza. A mozgásnevelés :jelenti a mozgásra való nevelést, valamint a mozgás - mint eszköz – által való nevelést.

12 Sportpedagógiai alapfogalmak II. Testgyakorlatok, testi nevelés, testnevelés, játék, sport: Test fogalma: legtöbb nyelven a testre két külön szót használnak, pl. német Körper és Leib, angol body és soma. A Körper szó jelenti az elpusztuló testet, a Leib szó pedig a test integrált jelölése a testnek, szellemnek és a léleknek. A sportpedagógiában az embert természetéből adódóan pszichoszomatikus integrációként értelmezi, amelyben az emberi tevékenység szerepét, mint egészséges fejlődésnek alapját tekinti, és így az egészség felfokozott értéktartalommal jelenik meg.

13 Sportpedagógiai alapfogalmak Testgyakorlatok: a testgyakorlás céltudatos emberi tevékenység, és a testgyakorlatok ennek a fejlesztő folyamatnak az eszközei. Testnevelés/testi nevelés: a magyar nyelvben nem használunk két kifejezést a test jelölésére, így a testi nevelés a szélesebb értelmű személyiség-fejlesztés részeként a nevelés feladatrendszerén belül, a fizikumra (testre) kihangsúlyozott hatásrendszert jelenti. Rendszeres, céltudatos, tervszerű nevelő, célú hatásrendszer. Ennek intézményesített változata az iskolai testnevelés, mint tantárgy.

14 Sportpedagógiai alapfogalmak Játék: a sporton belül alapvető mozgásos jelenség, szervezett cselekvések, speciális játékideál általi összehangoltsága. Ped. Lexikon: Az ember és az állatok tevékenységi formája, melyet a munkától és a tanulástól eltérően, minden külső céltól függetlenül magáért a tevékenységéért folytatják, és amelyet örömérzés kísér.

15 Sportpedagógiai alapfogalmak Sport: a testi (fizikai) aktivitás meghatározott formája, összetett társadalmi jelenség, a modern társadalom életstílusához hozzátartozik a szabadidő részterületében. Tágabb értelemben: olyan szórakoztató időtöltés, játék, amely növeli az ember mozgáskultúráját, fizikai erejét, egészségét. Rendszeressége esetében beszélünk tömegsportról. Szűkebb értelemben: az előbbi tevékenységek rendszeres, versenyszerű űzése a teljesítménynövelés céljából. A versenysport és az élsport tartozik ide. A sport önálló társadalmi jelenség, saját önálló célrendszerrel, tartalommal sajátos színtereken folyik. Elsődlegesen a testi nevelésen keresztül érvényesül az ember nevelésének általános rendszerében.

16 Sportpedagógiai alapfogalmak III. Egészség – tökéletes közérzet – fittség (fitnesz): III.1. Egészség Sportpedagógiában az egészség célérték is egyben. A WHO meghatározása szerint a szervek, szervrendszerek teljesítőképessége, betegségtől való mentesség, teljes testi, szellemi, szociális jólét. Az egészség egyensúlyi állapot, amelynek fenntartása állandó egyensúlyban tartást, egyensúlyozást, folyamatos karbantartást, aktivitást, öntevékenységet igényel. Éppen ezért az egészség instabil tényező az emberi életben. (Röthing, P ) Egészség megtartása = következetes testgyakorlás, ún. egészségtréning.

17 Sportpedagógiai alapfogalmak III. 2. Tökéletes közérzet Kenneth Cooper (1982) tökéletes közérzet fogalmát használja, amelyben az egészség alapvető összetevőinek szerepelnie kell a testi-lelki (mentális-szociális) harmóniának. Területei: - Életviteli szokások, - Mozgásos aktivitás, - Munka-terhelés-pihenés helyes aránya, - Szórakozás, hobbi, játék, - Egészséges táplálkozás, -testápolás, - Élvezeti szokások, - Nemi élet, - Társas kapcsolatok rendszere, - Meggyőződések, világnézet, - Vallásos meggyőződés.

18 Sportpedagógiai alapfogalmak III.3. Fittség (fitnesz) A fitnesz általánosságban jelzi az ember életképességét, mint aktuális állapotot valamely adott cselekvés elvégzéséhez. A sportban jelentős a testi, illetve a motorikus fitnesz. A motorikus fitnesz értelmezésére különféle koncepció építhető, hogy milyen értéket emelünk ki. Pl. egészség, szépség, jólét, teljesítmény.

19 Egészségtudomány és sporttudományi alapfogalmak összefüggésrendszere

20 Történeti áttekintés I. Sportpedagógia tudományterületté fejlődésének menete A I. Világháború után a neveléstudományon belül sajátosan jelenik meg a testnevelés és a sport. Első elméleti felfogása a testgyakorlatoknak „természetes torna” ( ) Gaulhofer, K. és Strecher, M. osztrák tornászok művében a torna, a sport, a gimnasztika és a játékok elemeit összekapcsolják neveléstudományi ismeretekkel ban a nemzeti szocializmus rasszista politikája tönkre teszi a testi nevelés reformpedagógiai megnyilvánulásait. Az ‘50-es években indulnak újra a sport és a testi nevelés pedagógiai és módszertani kérdésinek vitái.

21 1960-tól önálló sportpedagógia létrehozása indul el, Röhrs, H., aki erőteljesen fellép a sportpedagógia mellett, és így elindul egy önállósodási folyamat egy szakdidaktika kialakulása felé és egy tudományos diszciplína megteremtésére gyakorlati élethez közelebb álló felfogás érvényesül, erősödik a kapcsolat a pedagógiával, és előtérbe kerül a szakdidaktikai megközelítés szeptember 29. Nemzetközi Sportpedagógiai Szeminárium Karlsruheban. A kongresszus feladata: a sportpedagógia fő feladatainak, területeinek és munkaformáinak meghatározása, hogy önálló tudományterületté alakulhasson.

22 II. Nemzetközi gyökerei Filantropisták (XVIII. sz.) megteremtik az iskolai testnevelés korszerű rendszerét. Bekerül a nevelési tervbe a testgyakorlás. Guts-Mutsh „Gimnasztika az ifjúság számára” (1793), Vieth, G. U. „A testgyakorlatok Enciklopédiájának kísérlete” ( ). Ezek a német testnevelési irodalom alapjai. Pestalozzi, H. „Elementargimnastique” (1807) test ízületi mozgásain alapuló szabadgyakorlatokat ismerteti.

23 Fitchte, J. G. a nemzeti nevelésen belül megköveteli a fiatalok rendszeres testi kiképzését, amelyekben harci felkészítés közvetlen eszköze is volt. Jahn, F. L. „A német tornaművészet” (1816) bővíti Guts Muhts gyakorlatait bővíti katonai felkészítés céljából. Spiess „Die Lehre der Turnkunst” (1840, 1842) módszertani útmutatás tornatanítók számára ben az első tornatanítói tanfolyamot is megszervezi. Jahn Eiselen nép széles tömegeit mozgatja meg. Coubertin, P. „Sportpedagógia” történeti pedagógiai műve 1930-ban jelenik meg. Ezután több sportpedagógiával kapcsolatos könyv jelenik meg.

24 A sportpedagógia terminuszt elsőként Németországban használták a ‘70-es évektől kezdve, melynek címe a „Sportpedagógia alapjai” (Gruppe, 1969).

25 III. A sportpedagógia hazai története és jelenkori helyzete 1925 Magyar Királyi Testnevelési Főiskola magyar testnevelőtanár képzési színtere 1930 tanítóképző intézetekben testnevelést tanító tanárok képzése 1965/66 SPORTPEDAGÓGIA oktatása 1979 TF doktori universitás cím majd 1984-től doktori fokozat odaítélésének joga 1991 MTA Pedagógiai Bizottsága testnevelés és Sportpedagógiai Albizottsága 1997-től PhD képzés neveléstudomány területén a TF-en 2001 I. Országos Neveléstudományi Konferencia

26 I. A sport, mint társadalmi és természeti jelenség; szerepe a társadalom és az egyén életében I. 1. A sport emberi, társadalmi tevékenység Céltudatos gyakorlás és gyakoroltatás. I.2. A sport értékteremtő funkciója: Anyagi és szellemi értékteremtő funkciója által beletartozik az egyetemes kultúrába és vissza is hat a kultúrára. Pl: egy váratlan csúcsteljesítmény tudományos kutatásokat indíthat el, Pl:egészségre káros és hasznos sporttevékenységek kutatása is fontos tényező, stb. Amellett, hogy a sport társadalmi jelenség, sajátos emberi tevékenységfajta is

27 II. Antropológiai szemlélet a sportpedagógiában Antropológia: az ember lényegét azon képességeinek feltárásával vizsgálja, amelynek segítségével a természeti világot a maga számára újjá teremti, használhatóvá teszi. A viselkedés szabályozás vizsgálata alapvető pillére, amely az embert a test és a lélek egységében vizsgálja. Az antropológián belül a kinantropológiát a testkultúra tudományosan igazolt ismeretrendszerének jelölésére használhatjuk.

28 III. Sportpedagógia etikai összefüggései: a sport erkölcsi hatása 1. A sport erkölcsi meggyőződések, kialakításának eszköze. Sajátos viselkedési rendszert, magatartást igényel a teljesítésre való összpontosítás miatt. Mindig társas környezetben, közvetlenül vagy közvetve, teljesítményen keresztül hat a közösségre. Azonnali visszajelzést ad a magatartás eredményességéről vagy eredménytelenségéről. Ezért is a sportban a magatartás- formálás benne rejlik, mint erő (+, -).

29 2. A sport magatartásformáló hatása. Az ifjúság erkölcsi fejlesztése a sport fontos feladata. Coubertin „A sikerhez nemcsak energia és kitartás kell, hanem éppúgy hidegvér, gyors, biztos tájékozódás, megfigyelés, megfontoltság. Mindezekre szükség van az eredmények megszerzése és megtartása érdekében, mert amit a sportban elértünk, gyorsan elvész, ha nem őrködünk felette. Ilyenformán a sport az emberi lélekbe az intellektus és erkölcs számos csíráját plántálja.” (1936) A sportban az egyén nemcsak fogalmakat alkot az erkölcs normáiról, hanem tevékenység közben át is éli azokat. A sporttevékenység során tehát egységben, egy folyamatban alakul az erkölcsi tudat, meggyőződés, érzelem és magatartás. Sportpedagógia etikai összefüggései: a sport erkölcsi hatása

30 3. A sport munkáltató funkciója A termelőmunka közvetlen energiaforrásává vált, és alkalmas a munkaerkölcsi tulajdonságok kialakítására. A sport pozitív hatása a munkavégzésre: elősegíti a munka utáni pihenést, kikapcsolódást a szabadidő egészséges eltöltésével.

31 1. A sport szocializációs hatása A sport igen jó eszköz emberek közötti kapcsolatok kiépítésére, nemzedéki problémák feloldására, másság elviselésére, nemzeti összetartozás, nemzetközi kapcsolatok építésére. A sport eszköz az egyén szocializációjában. Széles értelemben a nevelés személyiségfejlesztő hatású, céltudatos pedagógiai irányítás mellett fokozottan érvényesül a fejlesztő hatás. Általános jelenség, hogy csökkent a mozgásos sporttevékenység a ‘85-86-os adatokhoz képest. IV. Sportpedagógia szociológia összefüggései, szocializáció a sportban

32 Okai: tantervi reformok, új motivációs hatás, melyet a fitnesz,egészség és a test imázsával jellemezhetünk. Fiúknál fontos motiváció a verseny, a lányoknál ezzel szemben jól lenni és jól kinézni a sport által. Napjaink sportjára jellemző a fokozott mértékű individualizáció. Megnövekedett az „otthon” alapú orientáció. Egyre többen töltik a szabadidejüket otthon.. IV. Sportpedagógia szociológia összefüggései, szocializáció a sportban

33 Közösségfejlesztő hatások a sportban: Tudatosan kell fejleszteni ezt a testnevelő és az edző részéről célra irányuló nevelőmunkát igényel. Közösséget alakító tényezők. Közös célkitűzések. Tevékenység során a gyakorlás közös élménye. Csapatközösség kialakítása. Az egyén elfoglalt helye a közösségen belül a teljesítménye alapján. Szabályokhoz kötöttség. Csapaton belüli összetartozása, egymásra utaltság. Edzéseken túli közös élmények a közösséggel. Hagyományok építése a sport által. IV. Sportpedagógia szociológia összefüggései, szocializáció a sportban

34 4. Hazafiság, nemzetköziség a sportban Honvédelmi nevelés, a nemzettudat alakítása. Iskolán belül és kívül hazafias nevelés, hazaszeretet, haza szolgálata, haza védelme. IV. Sportpedagógia szociológia összefüggései, szocializáció a sportban

35 V. A sport és az egészségfejlesztés kapcsolata, egészségre nevelés a sportban AdottságokSzociális és gazdasági adottságok KörnyezetÉletmódSzolgáltatáshoz való hozzáférés lehetősége Genetikai tényezők SzegénységLevegő minősége DohányzásOktatás NemMunkanélküliségLakáshelyzetAlkoholEgészségügyi ellátás ÉletkorSzociális kirekesztettség VízminőségTáplálkozásSzociális szolgáltatások Szociális környezet Fizikai aktivitás Közlekedés Gazdasági környezet DrogokSzabadidő Szexuális magatartás Stressz V.1. A sport egészségfejlesztő (magába foglalja egészségvédelmet, egészségmegőrzéts és egészségnevelét) funkciója. Az egészség összetevői, befolyásoló tényezői (Nemzeti egészségfejlesztési stratégia, 1999)

36 V. A sport és az egészségfejlesztés kapcsolata; egészségre nevelés a sportban V.2. Egészségfejlesztés a különböző nevelési színtereken: Iskolai testnevelés és sport Fitneszklubok Szabadidős sporttevékenységek színterei Család negatív és pozitív szerepe

37 V. 3. Az egészségre nevelés feladatai; folyamata, módszerei, területei a sportban a)Feladatai: Egészséges életmódra vonatkozó szabályok, feltételek, tudományos ismeretek, Egészség jelentőségének tudatosítása, Követelmények támasztása az egészséget szolgáló tevékenységek végrehajtásával kapcsolatban V. A sport és az egészségfejlesztés kapcsolata; egészségre nevelés a sportban

38 V. 3. Az egészségre nevelés feladatai; folyamata, módszerei, területei a sportban b)Folyamata, módszerei: folyamata: tudás megszerzése, egyéni tapasztalatok, magatartási normák, követelményeknek eleget tenni. módszerek: ismeretek nyújtása gyakorlás pozitív szokások, példaadás.

39 V.4 Táplálkozás – egészség – fizikai aktivítás „Európa egyik legegészségtelenebb országa” – több nemzetközi sajtóorgánum is így számolt be Magyarországról az elhízás és a túlsúly országonkénti egészségügyi mutatószámait vizsgálva. https://www.ksh.hu/interaktiv/grafikonok/vilag_ nepessege.html https://www.ksh.hu/interaktiv/grafikonok/vilag_ nepessege.html Az American Heart Association és az American Stroke Association által kiadott legfrissebb helyzetjelentés szerint Amerikában Jelenleg a 20 évesnél idősebb amerikai populációban 154,7 millióan elhízottak, rendelkezik az egészségügyi határérték feletti BMI indexszel és ebből 74,8 millió már a diagnosztizáltan elhízott betegek körébe tartozik.(USA lakossága:318,787,000 fő 2014/09) Az es adatokhoz mérten az 5 és 17 éves gyermekek között 35 év leforgása alatt ötször több elhízott gyermeket tartottak nyilván. A 2 és 19 éves gyermekek mintegy 23,9 milliós szegmensét a fiúk között 33 százalékos, a lányok között 30,4 százalékos arány jellemzi az elhízás és a már túlsúlyos állapot terén. 12,7 millió gyermek már egészségügyileg nem elfogadható, elhízott egészségi állapotban van, a fiúk több mint 18 százaléka, a lányok 15 százaléka már gyermekkorban elhízásban szenved. Az viszonylatában mért gyermekek körében tapasztalt elhízás arányán belül a 6-11 évesek korcsoportjában 14,8 százalékkal nőtt, a éves tinédzsereknél 12,1 százalékkal nőtt a túlsúlyos és elhízott gyermekek aránya, amely jól mutatja, hogy sajnálatos módon az elmúlt évtizedek alatt dinamikusan növekszik az elhízott népesség utánpótlása, azaz egyre több kisgyermek már egészen fiatalon, az iskolakezdés időszakában az elhízás útjára lép. A jelenlegi tendenciákat figyelembe véve a szervezet megállapítása szerint, míg napjainkban 254 millió amerikai dollárba kerül az amerikai egészségügyi rendszernek az elhízással kapcsolatos járulékos betegségek fedezése, addig ez 2030-ra elérheti a 957 millió amerikai dollárt. Jelenleg az amerikai állam összes egészségügyi kiadásának 16 százalékát teszi ki az elhízással és túlsúllyal küzdők egészségügyi problémáinak kezelése, ez a becslések szerint 2030-ra el fogja érni a 18 százalékot. A National Survey of Children’s Health szervezet megállapítása szerint megfigyelhető, hogy a gyermekeknél kialakuló túlsúly és a már elhízott állapot kifejezetten az alacsony jövedelmű, alacsony iskolázottságú, illetve a munkanélküliséggel fokozottabban sújtott családoknál fordul elő. Mivel a felnőttkori túlsúly megszerzése alapvetően a gyermekkorra vezethető vissza, ezért a legfontosabb az lenne, hogy már a kezdetektől tudatos táplálkozásra neveljük a gyermekeket.

40 V.4 Táplálkozás – egészség – fizikai aktivítás Krónikus alultápláltság következményei Születési visszamaradottság, társulhat ehhez agyi fejlettség visszamaradottsága, Késleltetett érettség, Érzelmi visszamaradottság, Halálozás rizikója iskolaérettség előtti korban, Gyengébb immunműködés, Visszamaradott izomfejlődés, Az erő abszolút mértékének visszamaradottsága = agilitás (ügyesség) szegénysége Maximális aerobkapacitás szegénysége = anémiás (vérszegénység) betegségek lehetősége.

41 V.5 Étrend, szabadidő, sport: sport életmódformáló funkciója V.5.1 Sportolás helye az ember tevékenységkultúrájában. A sport az ember életében az alapvető szükségletek kielégítésére szolgáló alkalmas eszköz – értékpreferálás alapján valósul meg. A sporttevékenység beépülése az ember életébe a kulturáltabbnak ítélt életformára jellemző évesek 61,5 %-ánál rendszeres sportolást mértek (iskolán kívüli testedzést beleértve). 38,65 % semmilyen rendszeres testedzéssel nem foglalkozik.

42

43 2007-es vizsgálat EU és Mo. összehasonlítása

44

45

46

47

48 V.5 Étrend, szabadidő, sport: sport életmódformáló funkciója V.5.1 A sportolás helye az ember tevékenység struktúrájában Tevékenység indítékául szolgáló motivációs bázisunk. Nevelési összhatás rendszer, amelyen keresztül a mozgásos aktivitás tudatos fejlesztésével befolyásolható az életstílus. Az egyéni életstílus kialakulásának folyamatában – a pozitív beállítódáson és preferenciákon kívül – a kialakult készségek szokásrendszerré formálódnak, s ily módon a tevékenység számára tartós, életre szóló ösztönző erőt képviselnek. A mozgásos magatartás, aktivitás nem automatikusan alakul ki a gyermek természetesen mozgásossága következtében, hanem tudatos nevelőmunka eredményeként, és ezáltal lesz szokásrendszerré az életében.

49 V.5.2 Helyes életrend és szabadidőre nevelés a sport segítségével Az életrend az egyén mindennapjaiban rendszeresen (szokásszerűen) visszatérő tevékenységek köre. A helyes életrend legfontosabb feltétele az egészség megtartása, megszilárdítása, amelyet elsősorban alapvető higiéniai elvek elfogadtatása, betartatása szükséges, amely kialakításához a sport megfelelő környezetet biztosít. Alapvető arányok megtartása: pihenés és munka, aktív és passzív pihenés, rendszeres, egészséges táplálkozás, élvezetek szerepe, mértéke életkoronként. Jelentős szerepe van a testnevelőnek, az edzőnek és a szülőnek együttesen. Összefoglalva: a sport sajátos életmódként alkalmas eszköz az egyén egészséges életrendjének kialakítására a nevelő hatások eredményeképpen.

50

51 A testnevelés óra és a testnevelő tanár kedveltsége is hatással van a sportolás iránti pozitív beállítódás alakulására A különböző tantárgyak és az azt tanító tanárok kedveltségi rangsorában a testnevelés és testnevelő helyezésének átlaga és szórása nemenként és osztályonként (összehasonlításuk kétmintás t-próbával)

52 Végül kíváncsiak voltunk, hogy a tanulók hány százaléka sorolja be a testnevelést és a tanárt az 1-3. helyre. A tanulók 50,9% a testnevelést, 42.3%-a a testnevelőt az 1-3. helyre helyezi, ami jelzi, hogy a diákok fele a testmozgást és a sporttevékenységet előnyben részesíti más tantárgyakkal szemben Ha nemre és életkorra bontjuk le az adatokat, szembetűnik, hogy míg a fiúk 58,7%-a (6.-os), illetve 64,3%-a (8.-os) 1-3. helyre rangsorolta a testnevelést, addig a lányoknak csak 40,6%-a (6.-os), illetve 45,6%-a (8.-os) tette ugyanezt. Ezek az eredmények tulajdonképpen az előző átlageredményekhez hasonló tendenciát mutatnak. A lányok esetében mindkét korosztálynál (6., 8. osztály) hozzávetőleg 18%-os csökkenés tapasztalható a testnevelés rangsorának megítélésében a fiúkéhoz képest.

53 V.6 A testi fejlettség megítélése; az ifjúság fizikai állapota hazánkban. V.6.1 A szomatikus fejlődés jellegzetességei a posztpubertásban A gének által örökített növekedést a környezeti tényezők erősen módosíthatják. Külső tényezők között jelentősek a következők: Táplálkozás – mennyiség, minőség (fehérje-(aminosav), vitamin- és ásványi anyag-bevitel, becslések szerint 250 ezer fő a nem megfelelően táplált gyermek száma). Rendszeres fizikai aktivitás. Malina és Bouchalt (1991) szerint egészséges gyermekfejlődést stimuláló fizikai aktivitás (aerob munkavégzés) napi gyakorisággal min. 30 perc, de kedvezőbb, ha másfél óra.

54 Az általános iskolás gyerekek egyharmada végez rendszeres testmozgást. Az egész világon megfigyelhető az a szomorú tendencia, hogy serdülőkortól kezdődően az aktívan sportoló gyerekek száma jelentősen lecsökken. A mozgás helyett inaktivitással járó TV nézést, videó és számítógépes játékokra fordított idő, napi 3-3,5 órát tesz ki. Az iskola egészségügyi adatok jól tükrözik a fiatalok inaktív életmódjának következményeit. Kimutatták, hogy sajnos évről-évre nő az elhízott gyermekek aránya és ezzel a mozgásszervi elváltozások gyakorisága is. (Martos, 2005)

55 V.6.2 A mozgatórendszer változása a posztpubertásban Az ember csontrendszer 806 csontosodási magból fejlődik ki. Időbeli sorrendjét elsősorban az endogén (öröklött) tényezők határozzák meg. A csontéletkor alapján a biológiai életkor megbecsülhető. A korán érő (PHV=13) leányok és fiúk testmagassága és testtömege nagyobb, mint a későn érőké (PHV=15), az átlagok különbsége a pubertás idején a legnagyobb, a posztpubertásban a csoportok közti differencia szinte lineárisan csökken. A metrikus (nyúlánksági) index 13 éves kori csúcsponttal (a morfológiai alkat ekkor a legnyúlánkabb, ezt követően a gracilitás (nyúlánkság, ektomorfia) csökkenése jellemző.

56 A plasztikus index (a csont izomrendszeri fejlettsége. Növekedése éves kor között nagyon intenzív, egészen 18 éves korig jelentős marad. Kritikus év a 13 éves kor. A fiúknál ebben az életkorban kezdődik az intenzív csont- izomrendszeri változás, a lányoknál már szinte be is fejeződött. A jobb fizikai teljesítmény nagyobb plasztikus indexszel jár együtt, és fordítva. A leptomorfia (nyúlánkság) a gyermekek és a serdülők többségénél egységesen megjelenik. A lányok és a fiúk testarányainak fejlődésmenetében markáns különbség mutatkozik.

57 A mozgatórendszer aktív része az izomrendszer. Rendszeres adekvát ingerre, tömeg- és funkciógyarapodással reagál. A pubertás előtt a harántcsíkolt izmok tömege rendszeresen nem sportolóknál a teljes testtömegnek %-a, a pubertásban eléri, vagy meg is haladja a 40 %-ot. Az izomrendszer életkorfüggő teljesítménytöbblete a következőkkel magyarázható: Az egyedfejlődés folyamán növekszik a kontrakcióban részt vevő kereszthidak száma (serdülési, növekedési lökésidőszakban). Az újabb szarkomerek az izom-ín átmenetnél alakulnak ki. Posztpubertásban a kontrakció szempontjából kedvezőbbé válik az izom viszkozitása. Az izomrendszer növekedése, az enzimrendszerek aktivitása, az izmok beidegződése, az ingerületvezetés sebessége korfüggően nő. Az izom glikogén tartalma is nő : 12 éves fiú 54 mmol x kg -1 ; nem edzett felnőtt férfi: nagyobb mint mmol x kg -1 ; posztpubertásban meghaladja mmol x kg -1 Izomban keletkező laktátmennyiség még posztpubertásban is kevesebb, mint a felnőtteké, a felnőttkori adat %-a.

58 Összefoglalva, a prepubertáskorúak erősítőprogramja még nem javallott. A pubertást követően már megvannak az izomtömeg-növekedés fiziológiai alapjai, szem előtt kell tartani az edzés alapvető céljait sportág függvényében. Nem kizárt, hogy még % izomtömeg is elérhető. Férfi magyar kajakozók relatív izomtömege csupán % közötti.

59 V.6.3 Testösszetétel változása a posztpubertásban Az egyes összetevők és testanyagok (fehérje, víz, ásványi anyagok stb.), vagy szövetek egymáshoz, vagy a teljes testtömeghez viszonyított arányát jelenti. Metodikailag az egészségszempontú és a sport antropometriai megközelítés áll közelebb egymáshoz. Az utóbbi év alatt a zsírszövet mennyisége jelentős növekedése következett be. A zsír akkumuláció az ösztrogén hormonok dominanciája miatt a leányok mintáiban nagyobb. Normál fejlődés mellett posztpubertásban stabilizálódik, Lohman ajánlása szerint (1992): fiúk relatív testzsírtartalmának átlaga %, hasonló korú lányoké %. Az utóbbi években az energiahordozók beviteli és felhasználási egyensúlya megbomlott. E hatás együttes következménye Magyarországon a évesek között a lányoknál % közötti, a fiúknál % a test zsírtartalma.

60 A hosszabb ideig fennálló kövérség vagy elhízottság sok betegség rizikófaktora: magas vérnyomás és társuló szív-, keringési betegségek, alveoláris hipoventilláció (légzéskimaradás, fáradékonyság, lila színeződés a bőrön), zsírmáj, epekő, ízületi elváltozások, menstruációs zavarok, daganatos megbetegedés, pszichoszomatikus elváltozások.

61 V.7 A sport egyéb funkciói a mai társadalomban V.7.1 Olimpiai eszme – a sport és politika V.7.2 Profizmus – amatőrizmus, avagy látszat amatőrizmus? V.7.3 A sport és művészet, a sport esztétikai funkciói Arányos testalkat Harmónia a mozgásban Küzdelem szépsége Csúcsteljesítmény Összjáték, együttműködés látványa Adott sportág sajátos formai elemei Sportmozgás erkölcsi kifejezőereje Szabályok betartása, fair-play V.7.4 A sport szórakoztatóipara Inaktivitás, deviáns magatartásmódok

62 A sportoló felkészítésének pedagógiai folyamata; teljesítményének növelése I. 1 A sporttevékenység célja a teljesítményfokozás A sporttevékenység struktúrája: tudatosan meghatározott cél, teljesítmény-elvárás, maga a teljesítés folyamata, a teljesítmény. Ebben a struktúrában 3 háttérdimenzió érvényesül: társadalmi valóság, személyiségstruktúra, ezek együttes beépülése a személyiségbe.

63 A sportolás és a pedagógiai folyamata hatása a személyiségre

64 Különleges-e a sportolói személyiség? A következő személyiségjegyekben mutatkoztak eltérések: motiváltság, teljesítményigény, aktivítás, magas fokú affektívitás, sikeréhség, akaraterő, fegyelmezettség. A válasz nem, mert ezek az eltérések más területen kiemelkedő munkát végzők esetében is felismerhetők.

65 Motiváció szerepe a sportban; teljesítménymotiváció Sokféle motívum késztetheti az egyént a cselekvésre, általában az egyénen belüli hierarchiában elfoglalt helye és a szükségletek kielégítésében elfoglalt szerepe határozza meg. Az egyén aktivitását a személyiség egymással szoros kölcsönhatásban álló két fő funkcionális komponense szabályozza: - az ösztönző-reguláló sajátosságcsoport - a szervező-végrehajtó sajátosságcsoport. Az ösztönző-reguláló sajátosságcsoport foglalja magába a motivációs szükségleti képződményeket. A magatartást és a tevékenységet, amely a személyiségfejlesztéssel kölcsönhatásban formálódik, a motivációs készlet nagymértékben befolyásolja.

66 Motivációs tényezők A sportmozgások örömszerző, élményt nyújtó hatása, mivel minden gyermekben ösztönszerűen jelentkezik a mozgás iránti vágy, ami egyben biológiai szükséglet is. Ha kisgyermekkorban és a későbbi iskoláskorban inger gazdag közegben lehetősége van a sporttevékenységek élményt nyújtó, örömszerző hatását megtapasztalni, ez egy egész életre szóló élmény lehet, ami kihathat a felnőttkori egészségmegőrző, aktív sportos életmód kialakítására.

67 Az egyéni teljesítménynövelés igénye/teljesítménymotiváció, a siker érzésének átélése és ennek az élménynek többszöri megismétlése szintén jelentős motivációs tényező. A sportolók távlati céljai a rövid távú közelebbi célokkal és feladatokkal korrelációban vannak, amelyek teljesítése örömmel töltik el, és újabb erőfeszítésekre késztetik őket,ami egyben a személyiség fejlesztésének kitűnő lehetőségét hordozza magában. Nevelés útján a teljesítménymotiváció fejleszthető, egészen kicsi korban kell a teljesítményszükséglet fejlesztését elkezdeni. A helyesen adagolt sikerélmény fontos szerepet játszik. Fontos az ösztönzés funkciója, amely szerepe fontos a cselekvés szabályozásában és a teljesítmény eredményének ellenőrzésében. A sportban a magas értékrendű motívumok szerepe jelentősebb kell, hogy legyen az egyén motívációs rendszerében pl. le kell mondani az esti buliról. Motivációs tényezők

68 A sportág választásánál is tapasztalható a sport társadalmi megítélése, a társadalmi determináció. Bizonyos sportágakban elért sportsikerek, jelentős erkölcsi és anyagi elismertséget jelenthetnek a sportolónak, amelyek befolyásolják az adott sportág iránti érdeklődést. Tömegkommunikációs hatásmechanizmusok, a média szerepe. A különböző információs források (tv, rádió, újságok, sportversenyek) bizonyos sportágak irányába jelentősen orientálhatják a fiatalokat, és döntő hatást gyakorolhatnak az egészséges életmód és a rendszeres sportolás értéknormáinak kialakítására. Motivációs tényezők

69 A konfliktus helyzetek és stresszhatások leküzdése a sportban A sportolói „szerepkör”, mint konfliktushordozó Az adott sportágnak és társadalmi elismertetésének konfliktusa. A sportból adódó versenyszemlélet, mint a konfliktus hordozója. Egy egyénnek egyidejüleg több szerepe/státusza is van – fontos a személyre szabott szerepek megtalálása. Az igénynívó és a teljesítmény ellentmondásai, mint konfliktushordozó forrás. Reális-e az egyén igényszínvonala? A siker és kudarc, mint ellentétpárok. A sikertelenség, mint az egyén önmagával szembeni kudarcot és konfliktust éli meg. Itt jelentkezik a stressz kérdése.

70 A stressz a felfokozott teljesítménnyel párhuzamosan egyre nő. Az eseményeket és körülményeket, igénybevételeket, amelyek stresszt idéznek elő stresszoroknak nevezzük. De a stresszt okozó stresszorokkal szemben kialakul egy védekező, adaptációs szindróma. Kétféle stressz létezik:EUSTRESSZ-pozitiv stressz és DISTRESSZ-negativ stressz. A pozitiv stresszt igazi életelixirként éljük meg, optimistának, stimuláltnak, produktivnak, a helyzet urának érezzük magunkat. A negatív stressz a tehetetlenség, frusztráció, csalódottság, kimerültség érzése, s különböző testi tünetek formájában jelzi hogy a stressz-tűrő képességünk határához közeledünk,s nem megfelelően kezeljük az adott szituációt.

71 A stresszhatások alapvető oka, az igénynívó és a teljesítmény közötti nagy különbség hatására kialakult belső konfliktus. Csoport vizsgálatotok kimutatták, hogy jól összehangolt pszichikailag is jól összekapcsolt csoport tagok esetében a közösen átélt negatív hatások- stressz kisebb belső konfliktust okoz az egyéneknél. A személyek közötti kapcsolatokból fakadó konfliktushelyzetek a sportban Interperszonális konfliktusok : edző-szakosztályvezetés; edző-csapat. Intraperszonális konfliktusok.

72 Konfliktus kezelésének ötféle módja: Mind az öt konfliktuskezelési mód hasznos bizonyos helyzetekben, mindnyájan képesek vagyunk mindegyik módot alkalmazni. Versengő Problémamegoldó Kompromisszumkereső Elkerülő Alkalmazkodó önérvényesítés nem együttműködőegyüttműködő

73 A siker és kudarc elviselésére nevelés, a sikerélmény traszferálása A sikert úgy kell tekinteni, mint pedagógiai eszközt a nagyobb teljesítményre ösztönzésben a közösségben elfoglalt helyzet stabilizálásában, a személyiségegyensúly megteremtésére, a sport iránti elkötelezettség megerősítésére. Fontos a külső követelések helyett a hangsúlyt a belső motívumokra és annak alapján kialakult igényszintre helyezni.

74 Önállóságra, aktivitásra nevelés Aktivitás=cselekvési készség A gyermekek aktivitása a sport terén csökken, mint már arról korábban szó esett.

75 Kitartásra, önfegyelemre, küzdeni tudásra nevelés Kitartás képessége fiziológiai-pszichikai jelenség Pszichológiailag szükséges hozzá a monotóniatűrés képessége. A kitartás képessége már egészen kicsiny korban megkezdődik, de a serdülőkor előttim időszakban kisebb eredménnyel jár.

76 Tudatos fegyelemre nevelés a sportban Az önfegyelem tudatos fegyelmezettség kialakulásának feltételei: Az önmagunk feletti uralom, önuralom. A helyes önértékelés. A szabályok, követelmények ismerete és elfogadása. Közösséghez való alkalmazkodás képessége (együttműködés). A fegyelem nemcsak eszköz, hanem eredménye a nevelésnek. A küzdőképesség fejlesztése Különféle módjai: Küzdelem önmagunk túlhaladására. Küzdelem a csoporton belüli pozíció megerősítésére. Küzdelem az ellenféllel, versenytárssal. A csoport küzdelme a másik csapattal. Küzdelem a képességhatárok kitágításáért és a külső környezet hatásaival szemben. A sportban a küzdelem igazi erőfeszítést igényel, de csak szimbolikus játék, amelyben a versenypartner ellenfél, és nem ellenség.

77 A kreativitás jelentősége a sportban, kreativitásra nevelés A kreativitás = gondolati önállóság. Selye János: „Az eredeti alkotó gondolkodás az önálló szemlélet frissességét jelenti. Az a képesség, hogy el tudjunk képzelni olyasvalamit, amit addig nem észleltünk a valóságban. Jó szem kell hozzá, fel kell ismerni, és elöl látni a lényegest, mégpedig akkor, amikor annak jelentőség még nem nyilvánvaló. Fontos az eredetiség, aminek a legfontosabb mozzanata a szokatlansága.” A kreativitás legfőbb jellemzői: önállóság, újszerűség, szokatlanság. Pszichikai alapja a divergens gondolkodás = több irányba, több összefüggésben vagyunk képesek gondolkodni. A kreativitás gátló jellemzője a komformizmus. Olyan társadalmakban, ahol a rituális kötöttségek magasak, alacsony az alkotókészség. A tanár és a tanítvány kreativitása között korelláció van.

78 XXXXA testnevelő tanár és az edző pedagógiai szerepe I. A testnevelő és az edző képe a tudomány tükrében Spranger (1933) Nevelőnek születni kell. A szakma elutasítja ezt a felfogást! Caselmann megkülönböztet két főirányt, amerre a tanár személyiség tendálhat: lagotrop típus (objektív értékek iránti lelkesedés, tudásvágy, negatív tényezője, hogy életidegenséghez, humornélküliséghez vezethet. paidotrop típus (diákok felé forduló, negatív tényező= gyakran elveszlik az oktatás ideje a kommunikáció miatt). A pedagógus személyiség tudományos megközelítése pszichológiai személyiségvizsgálatokkal lehetséges és szociológiai megközelítésekkel.

79 II. Követelmények a testnevelővel és az edzővel szemben: Szakmai felkészültség. Pedagógiai felkészültség. Erkölcsi követelmények (minden prédikációnál többet ér a példamutatás. „Gyümölcsiről ismertetik meg a pedagógus.”) Általános műveltség. Nyelvi műveltség. Viselkedés kulturáltsága. A testnevelő, az edző hivatásánál fogva nem csupán az izmok növelője, az ügyesség fejlesztője, hanem a neveltek személyiségének alakítója. Feladatai közé tartozik a műveltség terjesztése, amelyben helyet kell kapnia az ifjúsági szubkultúra elemeinek.

80 III. Sajátos problémák a) A testnevelők sportban nevelkedett emberek, amelynek hátránya lehet, hogy a kevésbé ügyes és az ügyetlen tanuló megtűrt mellékszereplő lesz a testnevelés órákon. b) A tantestületekben sokszor a rangsor végére kerülnek annak ellenére, hogy képzettségük nagyon sokoldalú, és a gyermekek testi – lelki fejlődése szempontjából fontos szerepet tölt be a munkájuk. c) A testnevelők képesek a legközelebb kerülni tanítványaikhoz, ezért nagyon hatékony nevelők. Azonban ez nem automatikusan következik be a helyzetből, hanem ezért tenni is kell. d) Napjainkban egyre nehezebb a testnevelés népszerűségének fenntartása, illetve annak visszaszerzése.

81 e) Tekintélyelvnek erős hagyományai vannak a sportban. Ma az autoriter nevelői vonások felerősítése nem oldja meg a problémát, gyakran éppen ellenkező hatást vált ki. Az edző-sportoló kapcsolatot meghatározó tényezők közül különösen fontosak: a sporttevékenység élteti, kölcsönös függőségen alapszik, bármikor felmondható.

82 IV. A testnevelőtanári szemlélet, a pedagógiai ismeretek megvalósulása testnevelési és sportfoglalkozásokon Tanár-diák interakciók milyensége. Tanítási stílusok. Moston, 1994: tanítást-tanulást elősegítő sémák, amelyeknek sokkal nagyobb a tantárgyhoz való kötődésük, mint a tanárhoz. A tanár és a tanuló döntéseinek egymáshoz viszonyított arányaival érzékelhetjük (spektrum elmélet). A spektrum elmélet két alapvető irányáról beszélhetünk: a) Reproduktív stratégia – a tanár hoz minden döntést, a tanuló végrehajt. b) Produktív modell – a döntéshozatal súlya a tanuló felé tolódik. Olyan ismereteket, tudást produkálhat, amelyek újszerűek lehetnek még a tanár számára is. E két szélső helyzetben sokféle arány elképzelhető.

83 A tanítási stílusok 4 alapvető variációját lehet megkülönböztetni a tanár és a tanuló oktatásban való részvétele szerint: reproduktív, asszimilatív, választásos, alkotásra épülő.

84 Csapatszellem film megtekintése

85 A testnevelés és sport oktatáselméleti alapjai A testnevelés és sporttevékenység mint oktatáselméleti folyamat Didaktikai alapfogalmak: Tanulás: Nat: „a pszichikum módosulása a külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem az emlékezet működtetése. Tág értelmezése magába foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését.” Ballér 1981:” az elméleti és gyakorlati ismeretek és jártasságok és készségek elsajátítása, képességek kialakulása, meghatározott viszonyulások, értelmi akarati trulajdonságok fejlődése, valamint a magatartás tanulása is.”

86 oktatási folyamat:Réthy b1998: az oktatási folyamat alatt a tanítás a tanulási folyamat egységét értjük …. „ e folyamatban a műveltségi javak aktív feldolgozása, hatékony elsajátításdának megvalósulása mellett kialakul a tanulók autonom tanulásra való képessége, kognitív önszabályozása, valamint a tanulási motivációnak magas szinten szerveződő önszabályozása.” Szűk értelemben: egy mozgásos cselekvés elsajátítása, vagy egy mozgáskészség kialakításának folyamat

87 A testnevelés és sportoktatás alapfogalmai Motoros tanulás: Valamely mozgásfeladat megoldása a folyamat optimális szabályozásával. Mozgásos cselekvés: komplex kognitív-motoros, értelmet is foglalkoztató tudatos, célra irányuló tevékenység. Oktatási folyamat értelmezése a testnevelésben Motoros tanulás nem választható el a többi tanulási formától. Az oktatás középpontjában a tanuló, a sportoló áll. Fontos a befogadóképesség, a fejlettségi állapot. Különös hangsúlyt kell fordítani a differenciálásra és a motivációra.

88 A) ismeretszerzés: az ismeret átadás és feldolgozás szakaszában a durva koordináció fázisáról beszélünk B) alkalmazás szakaszában pedig a finom koordináció kialakulásáról és megszilárdulásáról, vagyis a változó feltételekhez történő alkalmazhatóság kifejlezstéséről beszélünk A motoros tanítási-tanulási folyamat szerkezeti felépítése

89

90

91 A motoros oktatás folyamatának didaktikai sajátosságai A) a motoros cselekvéstanulás kiindulópontja a mozgásképzet, melyet ideomotoros képzetnek, vagy belső képnek nevezünk. Feladat megértése: Verbális (idősebbek), vizuális (fiatalabbak) inf. Korábbi mozgástapasztalatok, mozgásemlélezet, kinrsztézia Minél több érzékszerv bekapcsolása Megértés sajátosságaiból adódó feladatok: Életkor, előképzettségből adódó mozgástapasztalat, mozgáskészlet, Életkornak megfelelő szaknyelvi terminológia Mintaszerű vizuális szemléltetés A tudatosított figyelem kapcsolja össze a kinesztétikus információkat a külső információkkal.

92 B) Motoros képességek megfelelő színvonala Mozgáskészség kialakítása elősegíti a motoros képességek fejlődését Oktatási folyamat tervezésénél speciális motoros képességek fejlesztése C) Motoros tanítási tanulási folyamatban kiemelt szerepet játszik a gyakorlás: Gyakorlás az ismeretátadás és –feldolgozás szakaszában- első próbálkozások, cél a pontos mozgáskép kialakítása Gyakorlás az alkalmazás szakaszában ( kétféle gyakorlás van ebben a szakaszban) Gyakorlás un. „feladathelyzetben”, célja a finom Gyakorlás un. „gyakorló helyzetben”, célja a finom koordináció megszilárdítása, teljesítőképes tudás kialakítása. D) A mozgásos cselekvéstanulásban sajátos szerepet töltenek be az intellektuális ismeretek

93 A testnevelés- és sportoktatás stratégiai jellemzői Oktatási stratégiák: A) a célközpontú stratégiák lényege, hogy általános felépítésük egy konkrét célnak alárendelt. B) a szabályozáselméleti stratégiák nem egyetlen célhoz kötődnek, hanem különböző okt. célok eredményes elérésére szolgálnak

94 Tanári és tanulói dominanciájú stratégiák Tanári dominanciájú stratégia direkt vagy deduktív oktatás. Ez a tanuló felől megközelítve strukturált tanulást jelent. Tanulói dominanciájú stratégia a nyitott tanulás. A tanár felől megközelítve, indirekt vagy induktív tanítás.

95 A tanítás stratégiái A) Direkt vagy deduktív tanítás A tanár-tanuló interakciójában a tanár tevékenységére tevődik a hangsúly Tanári tevékenység főbb lépései: Feladat ismertetése, információ átadás-szóban és szemléltetéssel Előző tapasztalatok felidézése – szóbeli vagy vizuális Gyakoroltatás- irányított gyakoroltatás Ellenőrzés-értékelés

96 A tanítás stratégiái B) Indirekt vagy induktív tanítás Hangsúly a nevelési célokra kerül, önállóságra nevelés a tanuló tapasztalataira, induktív gondolkodásra épül. Tanári tevékenység főbb lépései: Feladat kijelölése Gyakoroltatás Pontos inf. megadása a helyes megoldás megtalálása után, rögzítése, tudatosítása. Ellenőrzés- értékelés

97 A tanulás stratégiái: tanár-tanuló interakciókat a tanuló felől közelítik meg a) Nyitott vagy nyílt tanulás

98 a) Strukturális tanulás A tanulás stratégiái: tanár-tanuló interakciókat a tanuló felől közelítik meg

99 Módszerek, eljárások I. Módszer didaktikai értelmezése: az oktatási módszer az oktatási folyamat állandó, ismétlődő összetevői, a tanár és a tanuló tevékenységének részei, amelyek különböző célok érdekében eltérő stratégiákba szerveződve kerülnek felhasználásra (1998. Falus Iván). II. Módszer felosztása: Szempontok alapján: Elsajátítandó tudás jellege: ismeret vagy képesség. Funkció szerinti módszerek: új tudás, tudáselmélyítés, - megszilárdítás. Visszajelentés módszerei. Az információ csatorna szerint: verbális, vizuális, kinesztétikus stb. Az irányítás dominanciája szerint: pedagógus vagy tanuló. Az irányítás orientációját tekintve: input, output, folyamatorientált módszerek.

100 A/tipikus metodikai eljárások: Verbális: magyarázat, utasítás, vezényszó stb. Vizuális: közvetlen bemutatás, közvetett szemléltetés. Gyakorlati: segítségadás, gyakoroltatás, gyakorlás. Összetett metodikai eljárás (verbális, vizuális, gyakorlati): hibajavítás. B/motoros cselekvés tanításban sajátos metodikai eljárások: Utánzás és hasonlat. Rávezető gyakorlatok, illetve kényszerítőhelyzetek. Játékos cselekvéstanulás, pl.: sportági technika előkészítése játékos próbálkozások útján. C/ Gimnasztikagyakorlatok vezetésének módszerei:

101 Módszerek, eljárások III. Módszerek a sportoktatásban. A/ Oktatási módszerek a sportban: Szóbeli kifejtés módszerei: Magyarázat Elbeszélés Előadás Beszélgetés. Szemléltetés módszerei: Bemutatás, Képes ábrázolás, film, Audiovizuális és számítástechnikai eszközök. Gyakoroltatás: önálló munkák felhasználása, ellenőrzés, értékelés, hibajavítás, segítségadás.

102 B/ Nevelési módszerek a sportban: Nevelési célzatú beszélgetés. Személyes példa, eszményképek. Követelés. Szokások kiépítése, gyakoroltatása. Ellenőrzés, amely fokozatosan önellenőrzéssé alakuljon át. Buzdítás - ösztönzés. Büntetés.

103 Módszerek, eljárások Két munkaforma kialakításának szempontja, hogy azonos vagy különböző didaktikai feladattal foglalkoznak-e a tanulók: Osztályfoglalkoztatás – minden tanuló azonos feladatot végez. Változatai: Együttes, Csoportos, Egyéni. Csapatfoglalkoztatás: Minden csapat más tananyaggal, feladattal foglalkozik: Együttes, Együttes csapatfoglalkoztatás sajátos formája a köredzés, amely inkább képességfejlesztésre szolgál. Csoport, Egyéni.

104 Módszerek, eljárások

105 Mozgástanítás és –tanulás pedagógiai kérdései I. Motiváció, motiválás II. Differenciálás Makroszintű vagy intézmények közötti differenciálás, ami azt jelenti, hogy a társadalmi össztudás elosztása a közoktatási rendszer segítségével az egyes iskolatípusok és iskolafokok között. Mikroszintű differenciálás: az intézményen belüli és tanulók közötti tudáselosztással egyenlő. Didaktikai: az egységes és szükséges tudásszint kialakítása, és az erre épülő egyéni természet adta adottságoknak maximális kifejlesztése (Lappints 1997)

106 A differenciálás elvi és gyakorlati kérdései testnevelés oktatásban: A/ elvi alapok Cél, hogy minden tanulót eljuttassunk a tőlük várható maximális teljesítményig az egységesen elsajátított alapvető testkulturális javak bázisán át. B/ gyakorlati megoldások Differenciálás a célokban. A célokat a tanulók egyéni képességéhez méretezzük. Követelmények – értékelés: a célokkal összhangban a követelményekben és az értékelésben is differenciálni kell. Differenciálás a tananyagon belül. Igazodnak a tanulók egyéni kondicióihoz. Módszerek és eljárások alkalmazása a differenciálás érdekében. Munkaformák megválasztása. Életkori sajátosságok figyelembevételével.

107 Csoport-, illetve csapatalakítás. Heterogén és homogén összetételű csoportokban egyaránt lehet differenciálni. Homogén = gyorsabb haladás. Heterogén = nevelési szempontból előnyösebb fejlesztési lehetőség. Gyakorlási idő biztosítása. A rendelkezésre álló idő hatékony kihasználása. Motiválása, aktivizálás. A tanítás, tanulási folyamat működését elindító, stabilizáló belső tényezők közé soroljuk. Tanári szerepvállalás, viselkedés. Fontos a tanár rugalmassága, alkalmazkodóképessége a tanítványokhoz és a tanulási feltételekhez.

108 Ellenőrzés, értékelés I. Adatgyűjtés felmérések.: Testi fejlettség Motoros teljesítmény (Cooper -teszt) II. Tesztek Tanulás-cél-orientációs tesztek Normaorientációs tesztek Az emberi motorium vizsgálatának faktorai(Hebbelinck): izomerő; koordináció(finom- és nagy motoros); állóképesség (keringési-, helyiizomállóképesség); gyorsaság (egész test, testrészek); testfelépítés; izűleti mozgékonyság. III. Osztályozás

109 Pedagógiai tervezés a testnevelésben NAT Kerettanterv A kerettanterv minden tanuló számára biztosítani kívánja a hatékony és élményszerű pszichomotoros tanulást. Módszereiben döntően a játékos cselekvéstanulást és az adekvát játékok alkalmazását helyezi előtérbe. A differenciálás elvét és az általa vezérelt gyakorlatot a legfőbb értékek közé sorolja évfolyam Ezen az iskolafokon a tanulók a mozgástanulás magasabb szintjére lépnek. Az alapokat az 1–4. évfolyamon megvalósuló céltudatos fejlesztési folyamat biztosítja. Erre építve valósul meg 5. évfolyamtól az életkori sajátosságokat és a szenzitív időszakokat szem előtt tartó komplex készség- és képességfejlesztés. A tulajdonképpeni sportági képzés az 5. évfolyamon kezdődik meg, és teljesedik ki a 8. évfolyamra, mindvégig szem előtt tartva a motoros teljesítmény két alapvető összetevője – a mozgáskészség és motoros képesség – szükségszerű összhangjának megteremtését.

110 Kerettanterv / 5-6. évfolyam

111

112

113

114

115

116


Letölteni ppt "Szakirodalom: Bíróné Nagy Edit: Sportpedagógia, Dialóg Campus, 2004."

Hasonló előadás


Google Hirdetések