Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Filozófiatörténet előadások 4. Márton Miklós

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Filozófiatörténet előadások 4. Márton Miklós"— Előadás másolata:

1 Filozófiatörténet előadások 4. Márton Miklós

2 Arisztotelész Platón tanítványa, az Akadémia tagja. (Kr. E ) Később saját iskolát alapított, a Lükeiont (Líceum), élete végén perbe fogták és elmenekült Athénból. Csak az ún. ezoterikus, tanításra szánt művei maradtak fönn. Az első tudományos igénnyel dolgozó filozófus, aki elkülönítette a filozófia területeit (diszciplínáit). Empirikus kutatásokat is folytatott (biológia), és elsőként dolgozta föl szisztematikusan elődei nézeteit (filozófiatörténet).

3 Arisztotelész Logika: Elsőként foglalkozott az érvényes következtetések vizsgálatával. Az érvényes következtetésekben, a szillogizmusokban egy vagy több kiinduló kijelentésből (premisszák) jutunk egy záró kijelentésre (konklúzió). Kijelentés (ítélet) az, ami igaz vagy hamis lehet. A kijelentések 2 terminusból állnak: alany (szubjektum) és állítmány (predikátum). Vannak egyedi kijelentések („Szókratész fehér”) és általános kijelentések, ahol az alany olyan, ami állítmány is lehet: univerzálék („ember”).

4 Arisztotelész 4 féle általános kijelentés van: 1. egyetemes állító: Minden A B. (a) 2. egyetemes tagadó: Egyetlen A sem B. (e) 3. részleges állító: Némely A B. (i) 4. részleges tagadó: Némely A nem B. (o) Csak az egyetemes kijelentések közti következtetési viszonyokat vizsgálja. 3 féle alakzat lehetséges, attól függően, hogy mi a közös terminus: 1. alakzat2. alakzat3.alakzat 1. premisszaAB 2. premisszaCA (BC)CBAC

5 Arisztotelész Összesen 192 variáció lehetséges a 4 féle állítás behelyettesítésével (4 3 X3). Arisztotelész megvizsgálja, ezek közül melyik érvényes szillogizmus (14 darab). A tudomány bizonyításra nem szoruló premisszákból (axiómák) halad szillogizmusok útján megállapítható tételekig. Vitatott, hogy az axiómákhoz tapasztalati vagy értelmi úton jutunk. Az egyik legfontosabb axióma a kétértékűség elve. Az általános terminusokat definiálnunk kell: Az általános terminusok fajtákat (species) jelölnek, ezeket először a legközelebbi nembe (genus) soroljuk, majd megadjuk megkülönböztető jegyüket (differentia specifica).

6 Arisztotelész A definíciók nem csak a terminusok jelentését adják meg, hanem a faj lényegét is. Metafizika A nemeket végül már közös fogalom alá nem sorolható 10 kategóriába sorolja. Ezek között vannak: 1. Egyedi szubsztanciák (Szókratész) 2. Általános szubsztanciák (ember) 3. Akcidenciák, tulajdonságok, amelyeket a szubsztanciákról állíthatunk (minőség, hely, szám…) A legfontosabbak az egyedi szubsztanciák – ha ezek nem volnának, nem volna semmi sem.

7 Arisztotelész Platónnak szemben tehát az egyedi dolgokat tartja alapvetőnek, és az általános tulajdonságokat és fajtákat csak ezekhez kapcsolódóknak. A szubsztanciák tehát szó szoros értelmében vett létezők, a többi csak ezekhez kapcsolódóan nevezhető annak. A metafizika a létező mint létező tudománya: a szubsztanciát kell vizsgálja. A szubsztanciák tehát minőségekkel rendelkeznek és fajtákba sorolhatók, továbbá változhatnak – hogyan lehetséges ez?

8 Arisztotelész Minden változáshoz kell egy alapul szolgáló dolog (szubsztrátum), ami változik. A minőségi és mennyiségi változás esetében a szubsztancia marad állandó, az akcidenciák cserélődnek. A keletkezés és pusztulás egy szubsztanciális forma fölvétele és elvesztése. Ilyenkor a szubsztrátum az anyag. Az alapul szolgáló dolog potenciálisan lehet az, amivé válik (A mag potenciálisan növény). Aktuálisan pedig az a forma jellemzi, amivel épp rendelkezik.

9 Arisztotelész Az anyag tehát tiszta potencialitás – bármi lehet. A dolgok lényegét ezért a forma adja (definíció!). DE! Minden létező dolog egyszerre anyag és forma. Egyik sem létezhet a másik nélkül (vs. Platón) A változás 4 féle oka – A „miért” kérdésre 4 féle válasz van: 1. Az anyagi ok (a bronz) 2. A formai ok (a szobor alakja) 3. A hatóok, ami elindította a változást (a szobrász munkája) 4. A cél-ok (a bronz formába öntése)

10 Arisztotelész A cél-ok mindig egy forma megvalósulása. A természetben tehát teleológia, célszerűség figyelhető meg (biológia). A végső cél-ok a mozdulatlan mozgató (Isten), amely felé minden tart. Mivel a mozgás örök, a mozgató is az, és mivel a mozgás folytonos, a mozdulatlan mozgató tiszta forma, aktualitás. Lélekfilozófia: A lélek a mozgató elv, tehát a test formája. A lélek struktúra, amelybe a test anyaga szerveződik, és amely ezért lehetővé teszi az élőlény számára a fajtájára jellemző működést (funkciót).

11 Arisztotelész A lélek tehát nem anyagi, de nem is testetlen szubsztancia (vs. Platón). Elválaszthatatlan. Ahol van önmozgás, ott van lélek is: a) Növényi lélek (növekedés, táplálkozás) b) Állati lélek (+ érzékelés és törekvés) c) Emberi lélek (+ gondolkodás, értelem) Az értelmet azonban testtől függetlennek tekinti, amely valamiképpen hasonlóan tiszta gondolkodó forma, mint a mozdulatlan mozgató (Isten).

12 Arisztotelész Etika és politika: Nem elválasztható tudományok. Az emberi cselekvés végső célja a boldogság. Ennek általános elemzése: az etika, milyen társadalmi berendezkedés segíti elő: politika. Kétféle erény: erkölcsi erény és értelmi erény. Az erkölcsi erény (jellem): lelki alkat, hajlam adott helyzetben helyesen viselkedni. Ez A. szerint a szélsőségektől mentes „arany középút” (pl.: vakmerőség – bátorság – gyávaság) Az erény nem velünkszületett, de nem is elméleti tudásból származik: gyakorlással sajátítható el. Fontos a gyakorlati erkölcsi nevelés, a jó társadalmi szokások: erényes tettek tesznek erényessé.

13 Arisztotelész Így alakul ki a gyakorlati okosság képessége (phronészisz), ami nem azonos az elméleti értelemmel (núsz). Értelmi erények: tudományos tudás, szakértelem és gyakorlati okosság (phronészisz). Az okosság alapján vagyunk képesek felmérni a következményeket, és a körülményeket. A legboldogabb élet mégis az elméleti ész használata: a filozófiai vizsgálódás. A politikai erények is a gyakorlati okosságból származnak (vs. Platón). Az ember természettől fogva államalkotó lény (zoón politikon): a pólisz az emberi természetet hivatott kiteljesíteni, a boldogságot. Fontosnak tartja a jó alkotmányt, amely az állam formája.

14 A hellenisztikus filozófia A hellenisztikus korban filozófiai iskolák vannak jelen. A legfontosabbak: Az akadémia, a szkeptikusok, az epikureusok, a sztoikusok és később a neoplatonikus iskola. Az iskolák közt állandó viták folytak. A kor filozófiájában központi szerep az etikáé, de ezt megalapozzák metafizikai és ismeretelméleti elméletekkel.

15 A hellenisztikus filozófia Az epikureus iskola (A Kert): alapító Epikurosz (Kr. E ) athéni polgár. Természetfilozófiája atomista materialista, de vannak benne istenek: tökéletes boldog lények. Tökéletességükkel nem fér össze, hogy bármilyen kapcsolatba lépjenek a természeti világgal – nem is isten teremt – nem kell tehát félni őket. A lélek is anyagi természetű – halandó. Nem kell félni a haláltól: mi már akkor nem vagyunk jelen. Azonban nem fogadja el, hogy az összetett emberi lelket és akaratot meghatároznák az atomokra érvényes fizikai törvények – nem determinista.

16 A hellenisztikus filozófia A legfőbb jó a gyönyör: a fájdalmaktól és a lelki zavaroktól mentes élet (ataraxia) - hedonizmus. Kétféle gyönyör van: dinamikus és állapot jellegű. A testi szükségletek kielégítése az első csoportba tartozik. A dinamikus gyönyörök rövid életűek, ezért az állapot-jellegűekre kell törekedni. Az értelem feladata a gyönyör maximalizálása és a fájdalom minimalizálása – hosszútávon. 4 forrása a zavarnak: a) Istenek, b) halál, c) a fájdalom és d) a gyönyör félreismerése.

17 A hellenisztikus filozófia c ): Az erős fájdalom rövid, ami hosszú, azt pedig fölülmúlj a gyönyör mennyisége. d): A legfőbb gyönyör a baráti társaságban való filozofálás. A filozófia terápia is: megszabadít a félelmektől. Sztoicizmus: Alapító Zénon (Kr. E ) Kidolgozott logikával, fizikával és etikával rendelkeztek. Metafizika: Az létezik, ami hatni képes, ezek viszont mindig fizikai dolgok: materialisták, a lélek is hat, az is fizikai. A világ egy organikus egész, amelyben minden mindennel összefügg, a dolgok kölcsönösen hatnak egymásra.

18 A hellenisztikus filozófia Az oksági hatásokat pedig a logosz szabályozza, így a világ eseményei e legkisebb részletekig determináltak: A világban a végzet uralkodik. A világ egy állapotát teljesen meghatározza egy pillanattal korábbi állapota. Etikájukban háromféle morális értéket különböztettek meg: jó, rossz, közömbös. Jó és rossz a közömbös dolgok helyes vagy helytelen használata. A helyes a természetnek felel meg. Közömbös az, amiben nem dönthetünk, hogyan használjuk: fájdalom – gyönyör, élet – halál, szegénység – gazdagság.

19 A hellenisztikus filozófia A bölcs belátja a világot irányító logoszt, így tudja, hogy közömbösnek kell tekintenie a legtöbb dolgot, ami az embereket szenvedéllyel tölti el. Eléri a szenvedélymentesség (apatheia) állapotát: nem érzelemmentes tespedtséget jelent, hanem nyugodt értelmes választást. Később ezt az ember társadalmi – természeti környezetétől való függetlenségeként, autonómiájaként értelmezték. Akkor vagyunk szabadok, ha nem vágyunk olyasmire, ami nem rajtunk múlik, és csak belső életünk harmóniájával törődünk, ami rajtunk múlik.

20 A hellenisztikus filozófia Neoplatonizmus: Plótinosz ( ) Filozófus és spirituális vezető is egyben: a filozófiai elmélkedés spirituális élmény nála. Metafizikájában Platón nyomán megkülönbözteti az értelemmel és az érzékekkel fölfogható világot. Az értelmi világ három szintje: az Egy (Jó), az Értelem, a Lélek. Ezekből ered az érzékelhető világ: örök (időtlen), változatlan, valódi létezők. Az egyes szintek fölfelé az egység magasabb fokát képviselik: egyre kevesebb bennük a sokféleség. Minden sokféleség feltételezi az egységet, amely közös bennük (Platón): Minden idea idea. Így jutunk el az Egyhez.

21 A hellenisztikus filozófia Az Egyről nem mondhatunk semmit, mert nincsenek tulajdonságai, nem tartozik semmilyen kategóriához, nincsenek térbeli – időbeli részei, stb. Az Egyet nem lehet megismerni. Mégis belőle származik minden, az értelemmel felfogható világ többi szintje is. Emanáció: minden alacsonyabb valóság-szint az Egy kiáradása úgy, hogy maga az Egy nem változik. Az Egy egyben a Jó,vele szemben a rossz a Jó hiánya: az anyag, a lét hiánya, a teljes negativitás. Etika: a lélek célja az anyagtól az értelmi belátáson át az Egyhez,a Jóhoz való felemelkedés – misztikus egyesülés. Minden anyagi dologtól való mentesség.


Letölteni ppt "Filozófiatörténet előadások 4. Márton Miklós"

Hasonló előadás


Google Hirdetések