A helyzetfeltárás ágazathoz kapcsolódó következtetései és az előzetes célrendszer bemutatása – Vidéki környezet-minőség Bujdosó Zoltán - Molnár Ernő -

Az előadások a következő témára: "A helyzetfeltárás ágazathoz kapcsolódó következtetései és az előzetes célrendszer bemutatása – Vidéki környezet-minőség Bujdosó Zoltán - Molnár Ernő -"— Előadás másolata:

1 A helyzetfeltárás ágazathoz kapcsolódó következtetései és az előzetes célrendszer bemutatása – Vidéki környezet-minőség Bujdosó Zoltán - Molnár Ernő - Patkós Csaba – Radics Zsolt GEOLIN 1

2 Országos szintű, többnyire ágazati jellegű fejlesztési terv Kisebb térségi tervek Települési Fejlesztési Stratégiák Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Megyei Területfejlesztési Program Térségi Területfejlesztési Program Ágazati Fejlesztési és Operatív Programok A fejlesztési tervek kapcsolati ábrája Források állami EU helyi magán állami EU helyi magán állami helyi magán Kistérségi (esetleg települési) Fejlesztési Program helyi magán A tervek egymásra való hatása; a kapcsolat a különböző szintek között lehet egyből közvetlen, nem feltételez hierarchiát A tervek megvalósulásának helyei Megyei Fejlesztési Terv 2

3 Tervezési dokumentumok Alapok:  EU 2020 Stratégia (2012.)  Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) – véleményezés alatt Megyei dokumentumok:  A megye helyzetelemzése (2012.11.30)  A megye fejlesztési koncepciója (jelenleg)  A megye stratégiai fejlesztési terve  Hajdó-Bihar megye fejlesztési operatív programja 3

4 Szennyezett területek Hajdú-Bihar megyében  Hajdú-Bihar megyében a légszennyező pontforrások tekintetében kiemelkedik Debrecen (100/300 db - Nagyhegyes, Hajdúszoboszló, Hajdúböszörmény, Nyíradony és Püspökladány)  a legjellegzetesebb problémát a kevéssé szabályozott mezőgazdasági eredetű légszennyezés okozza  A közüzemi ivóvízellátás egy része nem felel meg a minőségi normáknak  Környezeti kockázatot jelentenek mind a felszíni, mind a felszín alatti vizekre a strand- és termálfürdők  Az Alföldön kiemelten fontos környezeti kockázatot jelentenek a sertés- és szarvasmarhatartó telepek  Az egykori katonai – elsősorban felhagyott szovjet – laktanyák területén, illetve vasúti és ipari barnamezős objektumok környezetében fordulnak elő talajszennyezések 4

5 Felszíni és felszín alatti vízkészletek  Hajdú-Bihar felszíni vizekben szegénynek mondható, természetes állóvizei különböző eredetűek, elhagyott folyómedrek, levágott kanyarulatok és laposok egyaránt megtalálhatóak a növekvő számú mesterségesen kialakított tó mellett  A megye gazdag felszín alatti vizekben  A térség mélyfúrású kútjaiból sok helyen termálvíz tör a felszínre  A lakossági és részben ipari célú vízkitermelés Debrecenben okozza a rétegvíz nívójának csökkenését. 5

6 Energiaforrások  A megye területén hazai viszonylatban gazdag szénhidrogén lelőhelyek húzódnak  Szélenergiából a természeti adottságok nem nevezhetők jónak  A napenergia tekintetében Hajdú-Bihar megye délnyugati része a leginkább kedvező adottságú terület  Biomasszából optimális lehetőségek állnak rendelkezésre a területen, javarészt a mezőgazdasági melléktermékek ésszerű hasznosításával  A megye geotermikus adottságai kiválóak 6

7 Vízkárt okozó elemek és vízkárelhárítással viszonyok  Hajdú-Bihar megye hidrológiai adottságaiból következik, hogy az ár- és belvizek komoly veszélyt jelentenek a területre 7 Az ártéri öblözetekbe eső települések Hajdú-Bihar megyében A Hajdú-Bihar megyei települések belvíz- veszélyeztetettségi besorolása

8  Hajdú-Bihar megye 82 települése közül csak 28 településen üzemel szennyvíztisztító mű. A megye szennyvíztisztító telepeinek állapota, színvonala változatos képet mutat  A nem csatornázott területeken a lakossági eredetű szennyvizek elhelyezése közműpótlókkal történik  fontos feladat a vízbázisok biztonságba helyezése és biztonságban tartása  legfontosabb feladat a jövőben a III. tisztítási fokozattal is tisztított szennyvíz mennyiségének növelése A szennyvíztisztítás kezelés módja szerinti megoszlása Hajdú-Bihar megyében, 2010 (Saját szerkesztés KSH adatok alapján) 8

9 Hulladéklerakók, hulladékgazdálkodás  A megyében a felmérések szerint jelenleg 150000 tonna körüli kommunális szilárd hulladék keletkezik évente, ez az országos összehasonlításban magasnak tekinthető, a 6. legtöbb hazánkban  szelektív hulladékgyűjtésben elszállított települési szilárd hulladék tekintetében a Hajdú-Bihar a megyék utolsó harmadában található (898,6 tonna)  A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 50 és 100% között mozog  A Debrecenben, Hajdúböszörményben, Berettyóújfaluban átadott három új, regionális, az Európai Unió szabványainak megfelelő hulladéklerakóra alapozandó hulladékgazdálkodási rendszer került kialakításra (60 elavult szeméttelepet zártak be).  A begyűjtött hulladék 95%-át előkezelés nélkül, lerakással ártalmatlanítják, ami lényegében a jelenlegi hulladékfeldolgozási technológiák legkevésbé fejlett módja

10 Lakásállomány  Hajdú-Bihar megye lakásállománya az országos átlagnál jelentősebb növekvő tendenciát mutat,  Feladat a csökkenő népességű településeken a megfelelő színvonalú lakások fenntartása  Kiemelt feladat a lakótelepi, iparosított technológiával épített lakások korszerűsítése Építés éve– 1919 1920– 1944 1945– 1959 1960– 1969 1970– 1979 1980– 1989 1990– 2001 Részesedése az összesből 7,78,310,514,725,523,39,8 Hajdú-Bihar megye lakásállományának kor szerinti megoszlása

11 ErősségekGyengeségek  A megye természeti erőforrásai több területen kedvezőek;  Érintetlen természeti, táji értékek, a Hortobágy jelentős része a megye területén található;  A megye távlati vízigényei a meglévő rendszerekről a minőség fenntartása mellett kielégíthetők;  Jelentős elvi megújuló energia potenciál;  Erős civil szféra;  A Debreceni Egyetem jelenléte, amely nemzetközileg elismert tudományos, oktatási központ;  Bővülő szennyvízhálózat, folyamatos növekvő kezelt szennyvízmennyiség;  A kialakított regionális hulladéklerakók szervezett hulladékgazdálkodást tesznek lehetővé.  A természeti erőforrásokkal történő gazdálkodás nem minden esetben fenntartható;  Részleteiben feltáratlan és még kihasználatlan megújuló energia potenciál;  Egyenlőtlen térszerkezet, leszakadó perifériák;  Városi, kistérségi központi funkciók fejletlenek;  Funkció nélküli vagy részleges funkciókkal rendelkező kisvárosok számának növekedése;  Határmenti zárványtelepülések találhatók a megyében;  Nem megfelelő a kohézió Debrecen és a megye többi települése között; 11

12 LehetőségekVeszélyek  Természetvédelmi területek jelentőségének felértékelődése;  Számos, helyi gazdasági tevékenység (mezőgazdaság, elektronika, gyógyszeripar, egészségturizmus, stb.) globális és európai piacának bővülése, az igények differenciálódása nyomán dinamikus részpiacok;  Gazdaság fejlesztését célzó, Európai Unió politikái keretében rendelkezésre álló többletforrások;  A K+F és az innováció szerepe felértékelődik;  Növekvő EU támogatások az alternatív energiaforrások hasznosítására.  Természeti-környezeti értékek (élővizek, növény- és vadállomány) károsodása az ökológiai szemlélet hiánya következtében;  Időjárási szélsőségek okozta károk a mezőgazdaságban, az épített környezetben;  Globális és európai piacok elhúzódó válsága;  A piaci feltételek romlása a mezőgazdaságban;  Települési és közlekedési kapcsolatokat figyelmen kívül hagyó közigazgatás- szervezés;  Területi szempontok háttérbe szorulása a fejlesztési politikában, mely a megye hátrányos helyzete és a megyén belüli differenciák kezelését megnehezíti;  Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok fokozódó marginalizációja, növekvő társadalmi feszültségek;  A megyén belüli térségi különbségek további növekedése;  EU források szűkülése. 12

13 Az OFTK Hajdú-Bihar megye szempontjából releváns ágazati céljai – települési környezet  Részvétel a településfejlesztési célú közfoglalkoztatási munkaprogramok kialakításában.  Kulturális érték alapú városrehabilitáció.  A települési táj, a beépített területek, a burkolt felületek növekedésének lassítása  Előrelátó, tudatos településfejlesztési tervezés támogatása a társadalmi - gazdasági - környezeti szempontok figyelembevételével.  Útmutatók megjelentetése, szakmai anyagok elkészítése, a legjobb gyakorlatok felkutatása, képzések, workshopok, rendezvények szervezése az érintettek (főként települési önkormányzatok) részére.  A településfejlesztés tudatosabbá tétele, a fejlesztés és a rendezés során a fenntarthatósági szempontok hatékonyabb érvényesítése, a települési értékek megőrzése, erősítése, azokon alapuló fejlesztések.  A gazdasági-társadalmi folyamatok térbeli szervezése során a környezet eltartó- és tűrőképességével való összhang biztosítása, természeti erőforrások értékvédelme, degradációjának megelőzése. 13

14 Az OFTK Hajdú-Bihar megye szempontjából releváns ágazati céljai – környezeti elemek  A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése a környezeti nevelés, szemléletformálás,  Talajaink mennyiségi és minőségi védelme,  A levegőminőség javítása a károsanyag-kibocsátás csökkentése révén.  Az épített környezet és a zöldfelületi rendszer védelme,  Ésszerű ásványvagyon gazdálkodás megteremtése,  Az EU Víz Keretirányelv intézkedési programja alapján a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás megteremtése, komplex vízgyűjtő-fejlesztés, a vízkészletek mennyiségi és minőségi,  Természetközeli szennyvízkezelési módok és az egyedi kisberendezések használatának ösztönzése a kistelepüléseken és a gazdaságosan nem csatornázható településrészeken.  A vízgazdálkodáson belül a vízvisszatartás, -tározás feladatán túlmenően az árvízvédelmi védőképesség megtartása. Az árvizek és aszályok hatásának mérséklése.  Az Ivóvízminőség-javító Program keretében az ivóvízellátó rendszerek rekonstrukciója.  Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése.  Az évente képződő hulladék mennyisége folyamatosan csökkenjen.  A képződő hulladék hasznosulása növekedjen. A szelektív hulladékgyűjtés arányának és kiterjesztésének növelése.

15 Az OFTK Hajdú-Bihar megye szempontjából releváns ágazati céljai – energiagazdálkodás  A helyi adottságoknak megfelelően kell kialakítani a megújuló energia-termelést és felhasználást,  El kell végezni a megújuló energiaforrások mennyiségi és szerkezeti felmérését, meg kell tervezni az alkalmazás menetrendjét, kapcsolódva a környezetvédelmi és agrárfejlesztési elképzelésekhez – a szociálpolitikai, foglalkoztatáspolitikai és vidékfejlesztési szempontok figyelembevételével  A energetikai célú növénytermesztés, a mezőgazdasági melléktermékek energetikai célú felhasználása,  Továbbra is támogatni szükséges a lakás- és házfelújítási programokat az energiahatékonyság, energia-megtakarítás fokozása érdekében,  Saját térségi energiarendszerek kialakításával az önellátó, helyben záródó rendszerek létrejöttének elősegítése.  Az éghajlatváltozáshoz, a kedvezőtlen ökológiai és társadalmi- gazdasági hatások elleni védekezés az alkalmazkodóképesség javításával.  Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése a szabad talajfelszín és növényborítottság növelésével  Éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kockázat-megelőzés és kezelés.

16 Az OFTK Hajdú-Bihar megye szempontjából releváns területi céljai 16

17 AZ OFTK területi céljai 17

18 JÖVŐKÉP: A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás. Gazdasági versenyképesség erősítése, a gazdasági, társadalmi, szociális és területi kohézió előmozdítása Oktatás fejlesztése Idegen- forgalom erősítése Mezőgazdaság verseny- képességének erősítése Vállalkozási környezet fejlesztése K+F+I ösztönzése Határmenti együttműködés A centrum és periféria közötti különbségek mérséklése, a belső kohézió erősítése A megye közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése Oktatás, Tudás és Innováció erősítése Növekvő foglalkoztatást biztosító gazdasági környezet fejlesztése Környezettudatos települési fejlesztések elősegítése Vidéki környezet- minőség javítása Előzetes fejlesztési javaslatok a helyzetfeltárás és az OFTK alapján 18

19 JÖVŐKÉP: A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás. Gazdasági versenyképesség erősítése, a gazdasági, társadalmi, szociális és területi kohézió előmozdítása Oktatás fejlesztése Idegen- forgalom erősítése Mezőgazdaság verseny- képességének erősítése Vállalkozási környezet fejlesztése K+F+I ösztönzése Határmenti együttműködés A centrum és periféria közötti különbségek mérséklése, a belső kohézió erősítése A megye közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése Oktatás, Tudás és Innováció erősítése Növekvő foglalkoztatást biztosító gazdasági környezet fejlesztése Szociális ellátó- hálózat fejlesztése Környezettudatos települési fejlesztések elősegítése Megújuló energiaforrások arányának növelése, helyi energiatermelés és ellátás ösztönzése Vidéki környezet- minőség javítása Lakásállomány minőségének fejlesztése Megyei Területfejlesztési Koncepció Előzetes fejlesztési javaslatok a helyzetfeltárás és az OFTK alapján Egészséges vidéki környezet megteremtése 19

20 Köszönjük a figyelmet! 20