TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Egészséges életmód Hidvégi Péter.

Az előadások a következő témára: "TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Egészséges életmód Hidvégi Péter."— Előadás másolata:

1 TÁMOP E-13/KONV Egészséges életmód Hidvégi Péter

2 Az egészség definíciója
Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV Az egészség definíciója WHO 1946 Parsons, 1972 WHO, 1984 WHO (Ottawa), 1986 Seedhouse, 1986 WHO (Adelaide), 1988 Antonovsky, 1987 Insel és Roth, 2007 Számtalan egészségdefiníciót ismerünk, döntő többségük valamilyen egészségnorma köré szerveződik. Az egészség fogalmára az is jellemző, hogy az elmúlt több mint ötven évben bővült és módosult, miképpen az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization) rövid áttekintésében ez bemutatásra kerül. Az egészség felfogható a testi, lelki és szociális jólét állapotaként, mint ahogyan a WHO 1946-ban rögzítette ezt. Jelenthet azonban egyfajta fizikai és mentális egyensúlyi állapotot is, melynek során az egyén optimális kapacitása birtokában a leghatékonyabban képes megvalósítani azokat a társadalmi szerepeket, melyeket környezete a munkahelyén, a családban elvár tőle (Parsons, 1972). WHO 1984-hangsúlyozza az egyéni és társadalmi létfeltételeket, a fizikai teljesítőképességet és érvényesül az egyén felelősségét is. WHO, Az egészségi állapotot a társadalmi tényezők, a fizikai környezet, ezen túl pedig az egyén magatartása, ismeretei és tapasztalatai egyaránt befolyásolják. Seedhouse szerint: Az egészség optimális állapota egyenlő azon feltételek összességével, amelyek megléte esetén az egyén kibontakoztathatja a számára adott lehetőségek teljes körét.” WHO,1988-az egészség alapvető emberi jog, így a kormányoknak is komoly felelősségük van állampolgáraik egészségi állapotának javításában, amit az egészséget támogató társadalompolitika révén kell foganatosítani .

3 Az egészséges életmódra való nevelés története
TÁMOP E-13/KONV Az egészséges életmódra való nevelés története Iskolák egészségügyi nevelő kötelezettségét rendeletben rögzítették. Az egészséges életmód külön tárgyként való oktatása. 1943 – Iskola egészségügyi szabályzat írta elő a tanári testület, a szülők és a gyerekek egészségügyi felvilágosítását. Egészségügyi Felvilágosítási osztály megalakulása Egészségügyi felvilágosító központ megalakulása 1986 – Megjelent az AIDS-elleni küzdelem feladatai Azt már elődeink is helyesen felismerték, hogy az egészséges életre nevelés valójában kora gyermekkorban sikeres, hiszen az iskolások a legfogékonyabbak az újfajta életszemlélet elsajátítására és a felnőttkorban való megtartására. A II. világháború után megromlott a közegészségügyi és járványügyi tevékenység hatékonysága. Leginkább csak a higiénés szabályok betartása és a védőoltások beadatása volt fontos a lakosság körében. Az 50-es évek elején azonban megalakult az Egészségügyi Minisztérium Közegészségügyi Felügyeleti és Járványügyi Főosztályának Egészségügyi Felvilágosítási osztálya, melynek fő tevékenysége: plakátok, kiadványok, filmek készítése, kiállítások szervezése, valamint rádiós tanácsadás volt. Elkezdődött az egészségnevelési felmérő és kutatómunka.

4 Az egészségi állapotot meghatározó tényezők
Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV Az egészségi állapotot meghatározó tényezők Külső tényezők Termé-szeti környezet (éghajlat, levegő) Belső tényezők Az egyén életmódja (napi tevé-kenység) Társa-dalmi környezet (élet és munka-körül- mények) Az egyén biológiai adottsága (örökletes jellegű) Az egyént érintő környe- zeti hatások (család) Az egészséget befolyásoló tényezőket két nagy csoportra oszthatjuk az egyik a külső, másik a belső tényezők. Az egészséget meghatározó tényezők közül a leggyakrabban a genetikai tényezőket, a külső tényezőket, az életmódot, a társas közeg hatásait és az egészségügyi ellátás összefüggéseit emelik ki. Közülük is a leghangsúlyosabb az életmód (43%), a genetikai tényezők (27%) és a környezeti hatások (19%) szerepe, az egészségügyi ellátás csupán 11%-ot képvisel.

5 A magyar gyermekpopuláció egészségi állapota
Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV A magyar gyermekpopuláció egészségi állapota A gyermekek testi fejlődése, erőnléte: A gyermeki szervezet fejlődése egységes folyamat, melyet a növekedés és a funkciók tökéletesedése, differenciálódása jellemez. A mozgáshiány veszélyei: Serdülőkorban a rendszeres testmozgás prevenciós hatása kiterjed mind az aktuális, mind pedig a felnőttkori egészségi állapotra. A rendszeres testmozgás prevenciós hatása rendkívül sokrétű. A rendszeres testmozgás előnyei: A rendszeres testmozgás egészségünk legjobb karbantartója: az egész szervezetre kedvező hatással van. A rendszeres testmozgás fokozza a teljesítményt, formálja a személyiséget, alakítja az életmódot. Gyermekkor alatt a születéstől 18 éves életkorig tartó időszakot értjük. A gyermekek egészségi állapotát hasonló adatokkal jellemezhetjük, mint a felnőttekét, de nagyon lényeges ismernünk a megszületett gyermekek születéssel kapcsolatos adatait és a fejlődéssel kapcsolatos jellemzőket is. Magyarország 1985 óta vesz részt a HBSC az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (Health Behaviour in School-aged Children, HBSC) című nemzetközi kutatásban. Ez a kutatás kivételes lehetőségeket biztosít arra, hogy egyfelől az egészség szempontjából kulcsfontosságú, meghatározó jelentőségű környezeti tényezők (iskolai közérzet, személyközi viszonyok, családi körülmények stb.) szubjektív megítélését felmérje, valamint, hogy képet kapjunk a későbbi egészségi állapot szempontjából meghatározó magatartások mintázatáról az 5., 7., és a 11. évfolyamokat látogató ifjúsági csoportok körében. A mozgásszegény életmód kedvezőtlenül hat az emberek életminőségére és életesélyeire is. Különösen veszélyeztetett helyzetben vannak a gyerekek. Egyrészt a mozgáshiányos életmód – főként a tévé és a számítógép előtt töltött idő miatt – már a fiatal korosztályban is egyre jobban terjed, pedig a gyermekkor döntően meghatározza egész további életünket. Ráadásul, aki mozgásszegény életmódot folytat, az az ebből fakadó rizikófaktorokat átörökíti az utódaira is. Nem véletlen, hogy egyre nő az elhízott vagy cukorbeteg gyermekek száma. A rendszeres testmozgás egészségünk legjobb karbantartója: az egész szervezetre kedvező hatással van. A rendszeres testmozgás fokozza a teljesítményt, formálja a személyiséget, alakítja az életmódot. A fiatalok számára a sport hozzájárul az egészséges személyiség fejlődéshez, a testi és mentális érési folyamathoz. A gyakori testmozgás csökkenti az ifjúkori megbetegedések előfordulásának gyakoriságát.

6 Egészségfejlesztő iskola
Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV Egészségfejlesztő iskola Az egészségfejlesztő iskola WHO szerinti ismérvei. A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok : Család Rendvédelmi szervek Iskolaorvos védőnő Gyermekjóléti szolgálat Iskolapszichológus Elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét. Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jóllétét. Törekszik arra, hogy elősegítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését. A szülők megfelelő tájékoztatás és információ- átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait. A rendőrkapitányság ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának. A védőnő hagyományos feladatai közé tartozik az egészségnevelésben való részvétel. A következő területeken tudnak ismereteket nyújtani: az életmód és betegségek összefüggései a serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában. környezet egészségügyi és táplálkozási egészségügyi kérdésekben. A gyermekjóléti szolgálat feladata a gyermekek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése, a gyermek, magatartási rendellenességekkel küzdő gyermek problémáinak feltárása, ennek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében, a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, valamint a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése az elfogadott  szakmai program alapján.

7 Az egészséges táplálkozás
Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV Az egészséges táplálkozás Táplálkozásunk alapvetően meghatározza, befolyásolja nemcsak a közérzetet, de hosszú távon az egészségi állapotot is. Fontos tényezők a táplálkozási szokások, a szocio-kulturális hagyományok, az étrend jellege, az étkezések ritmusa és körülményei, valamint az elfogyasztott élelmiszerek fajtája, mennyisége és minősége. Ezek együttesen határozzák meg, hogy összességében milyen energia- és tápanyag-mennyiség kerül be szervezetünkbe és azok milyen hatást fejthetnek ki egészségünkre. A táplálkozással összefüggő nem fertőző megbetegedések – főként krónikus betegségek, mint pl. az elhízás, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, az agyi katasztrófák (stroke), aránya világszerte emelkedő tendenciát mutat. Ennek hátterébe egyértelműen kimutathatóak az életmódban, ezen belül pedig a táplálkozásban bekövetkezett változások is. A minőségi táplálkozás fontos az egészséges élet megvalósításában. Az egészséggel való törődés már a táplálkozással elkezdődik. Felgyorsult világunkban a hajszolt életmód gyakran vezet energiahiányhoz, fáradékonysághoz, stresszes állapothoz, egészségügyi probléma kialakulásához. A gépesítés, az urbanizáció következtében a mindennapi táplálékunkat egyre inkább mesterséges úton állítják elő. Az élet felgyorsult ritmusa azt diktálja, hogy gyors ételeket, feldolgozott termékeket fogyasszunk. Ezek magas kalóriaértékkel rendelkeznek, de hiányoznak belőlük a fontos építőelemek: enzimek, vitaminok, ásványi anyagok és ballaszt anyagok. A napi, kiegyensúlyozott táplálkozással szervezetünknek meg kell kapnia mindazt, amire szüksége van az egészséges növekedéshez és a belső folyamatok zavartalan működéséhez.

8 Az egészséges táplálkozás meghatározása
Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV Az egészséges táplálkozás meghatározása Az egészséges táplálkozás a különféle ételek és italok megfelelő arányban és mennyiségben, kellő változatossággal történő rendszeres fogyasztása. Az egészséges étrendnek megfelelő mennyiségben kell tartalmaznia a szervezetünk számára fontos energiát adó tápanyagokat (fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat) és energiát nem adó tápanyagokat (vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket). Egészséges táplálkozásról sokat hallunk mostanában, mégis nehéz eligazodni az egymásnak ellentmondó információhalmazban. Első lépésként tisztázzuk le mit is jelent az „egészséges táplálkozás” fogalma. Sokan egészséges ételek fogyasztását értik alatta. Az „egészséges étel” nem megfelelő kifejezés, hiszen a forgalomban lévő élelmiszerek mindegyike egészségesnek tekinthető. Viszont vannak olyan ételek, italok, amelyek fogyasztása gyakrabban, másoké jóval ritkábban ajánlott.

9 Az evés zavarai Anorexia Nervosa Bulimia nervosa Stressz-orexia
Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV Az evés zavarai Anorexia Nervosa Tünetei: testképzavar, menstruáció kimaradás, betegség tagadás. Szövődményei: hajhullás, száraz bőr, alacsony testsúly Bulimia nervosa Tünetei: visszatérő falásrohamok, kontroll vesztése Szövődményei:hánytatás miatt: gyomorrepedés,nyelőcsővérzés,fogszuvasodás. Stressz-orexia Falászavar Tünetei: gyors evés, visszatérő falásrohamok, magányos evés Hajlamosító tényezők: negatív önértékelés, fizikai bántalmazás Orthorexia nervosa Kialakulása:kró-nikus betegség legyőzése, betegségtől való félelem . Tünetei: kimerültség, ingerlékenység, rosszullét, hajhullás. Anorexia: Az étvágyat kontroll alatt tartja a beteg. Tünetek:A kornak és a testmagasságnak megfelelő minimális testsúly fenntartásának visszautasítása (legalább 15 százalékos súlyhiány). Intenzív félelem a súlygyarapodástól. Testképzavar; tehát a saját test súlyának vagy alakjának észlelése zavart szenved (mások testének méreteit jól észleli). A menstruáció - legalább három egymást követő ciklus - kimaradása. Betegség tagadása Szövődmények: Alacsony testsúly, a testhőmérséklet csökkenése, a szívverés és a légzésszám kóros lecsökkenése, alacsony vérnyomás, száraz bőr, hajhullás, gyakran hiperaktivitás. A pszichiátriai betegségek közül az anorexiának van a legnagyobb halálozási aránya. Bulimia:A bulimia leginkább a falásrohamokkal jellemezhető, amelyeket valamilyen kompenzáló viselkedés követ (önhánytatás, hashajtózás, túlzott testedzés). Tünetek: Visszatérő falásrohamok (bizonyos időtartam alatt hatalmas mennyiségű étel elfogyasztása, akár több tízezer kalória) A falásroham alatt kontrollvesztés érzése. A falásrohamok miatt rendszeres kompenzáló módszerek. Az alak és a testsúly az önértékelést eltúlzottan befolyásolja. Nehezebb felismerni, mint az anorexiát, mivel a testsúly gyakran nem változik. Szövődmények: A hánytatás miatt bekövetkező gyomorrepedés és nyelőcsővérzés, fogszuvasodás, súlyosabb esetben az elektrolit-háztartás felborulása, ezért szívritmuszavar. Stresszorexia:A beteg napközben nem ér rá enni, este pedig azért nem eszik, mert félti az alakját. Előfordul az is, hogy annyira kimerült, hogy nincs étvágya. Az anorexiával ellentétben itt nem szándékos fogyásról és testképzavarról van szó, ők egész egyszerűen csak „nem érnek rá enni”, mindemellett pedig a stressz étvágycsökkentő hatással van a szervezetre. Stresszorexiára utaló jelek: A táplálkozási szokások jelentő megváltozása Testsúlycsökkenés A kóros vitamin- és ásványi anyag hiányában bekövetkező hajhullás és körömtöredezés. Az immunrendszer legyengülése miatti gyakori megbetegedések. Kimerültség. Fokozott ingerlékenység. Rossz testi állapot miatti rosszullétek. Konfliktuskezelési gondok. A stresszorexia kialakulásának lehetséges okai: A nemi szerepek átalakulása kétségkívül modern jelenségnek számít. Ez a szerep-átalakulás egy társadalmi-gazdasági-pszichoszociális-kulturális helyzetre adott válaszként jött létre. Ez most az útkeresés időszaka. Az utóbbi időben átalakultak a nemi szerepek: a nő is lehet vezérigazgató, repülőgép-pilóta, a férfi pedig fodrász és babysitter is akár. A hagyományos női szerepek mellé olyan férfi szerepek is bekúsztak, mint a karrierépítés, a céltudatosság, az ambíció. A szerepkonfliktus következtében megnőtt a nők bizonytalansága, a testi megjelenés pedig az önértékelésük egyik fő meghatározója lett. A megfelelési kényszer és a teljesítményorientáltság a magyar nőkben is benne van. Falászavar: Vezető tünete csakúgy, mint a bulimiánál, a kontroll nélküli falásrohamok, viszont ennél a típusnál nincsenek kompenzáló módszerek a súlygyarapodás megakadályozása érdekében, minek következtében a falászavarban szenvedők általában túlsúlyosak. Jellemzői: szokásosnál sokkal gyorsabb evés, evés a kellemetlen teltségérzésig, nagy mennyiségű étel elfogyasztása éhségérzet nélkül magányos evés, mivel az igen nagy mennyiségű étel elfogyasztása miatt erős szégyenérzés alakul ki, a túlevések után bűntudat, undor és, lehangoltság jelentkezik. A falásrohamok legalább hetente kétszer jelennek meg, minimum hat hónapon keresztül. A falásrohamot nem követi kompenzáló viselkedés (pl. hánytatás, hashajtózás, túlzott mértékű testedzés). A falászavarra hajlamosító tényezők:negatív önértékelés, a szülő depressziója, gyakori kritika, illetve magas elvárások a szülők részéről, perfekcionizmus, maximalizmus, gyerekkori elhízás, fizikai bántalmazás. Orthorexia nervosa: Az orthorexia esetén az egészségesség túlhajtásáról van szó, az egészség mintegy kényszerré válik az ember életében: kizárólag egészséges, vagy annak tartott ételeket fogyaszt, sok időt tölt el a megfelelő alapanyagok beszerzésével és az ételek elkészítésével. Az orthorexia kialakulása Az ON gyakran ártatlanul indul például abból, hogy a személy legyőzzön egy krónikus betegséget, vagy javítsa általános közérzetét. Sokaknál megfigyelhető, hogy az eredménytelen orvosi kezelések miatt a betegek alternatív gyógyászati megoldásokat keresnek, és ennek során találkoznak az egészséges táplálkozási irányzattal. Nem ritka az sem, hogy bizonyos betegségtől való félelem vagy valamely családtag betegsége kapcsán indul el az orthorexia. Az orthorexia lehetséges testi szövődményei: Az orthorexia testi szinten megfigyelhető következménye az alultápláltság (élettani alultápláltság) és a kóros vitaminhiány. Ezek nem feltétlenül párosulnak vékony testalkattal, sőt gyakori, hogy a helyesnek vélt, de valójában helytelen táplálkozás következtében felborul az anyagcsere, minek következtében súlytöbblet alakul ki. Sok esetben megfigyelhető, hogy különböző „természetes” vitaminkészítményekkel igyekeznek pótolni a hiányokat, ami gyakran a táplálék-kiegészítő gyógyszerek túlzott szedéséhez vezet. Kialakulásának okai: nemi szerepek átalakulása, megfelelési kényszer Szövődményei: alultápláltság, kóros vitaminhiány.

10 Anorexia nervosa Egészséges életmód TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010

11 Az ember számára szükséges tápanyagokat 2 fő csoportra oszthatjuk:
Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV A tápanyagok Tápanyagnak nevezünk minden olyan anyagot, amelyből a szervezet a működéséhez szükséges energiát vagy a növekedéséhez, illetve regenerálódásához szükséges építőanyagokat nyeri. Az ember számára szükséges tápanyagokat 2 fő csoportra oszthatjuk: A tápanyagok Tápanyagnak nevezünk minden olyan anyagot, amelyből a szervezet a működéséhez szükséges energiát vagy a növekedéséhez, illetve regenerálódásához szükséges építőanyagokat nyeri. Ilyen szerves tápanyagok a fehérjék, a zsírok és a szénhidrátok. Emellett a tápanyagok közé tartoznak az energianyerésre közvetlenül nem hasznosítható ásványi sók és a víz is. A szervezet egészséges működése szempontjából alapvető a megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyag felvétele. Az ember számára szükséges tápanyagokat 2 fő csoportra oszthatjuk: 1. Az energiát szolgáltató tápanyagokra (kalorigén) ide tartoznak a fehérjék, a szénhidrátok és a zsírok. 2. Az energiát nem szolgáltató tápanyagokra (non kalirogén), melyeket a víz, az ásványi sók és a vitaminok alkotnak. Az energiát szolgáltató tápanyagokra. Az energiát nem szolgáltató tápanyagokra.

12 A tápanyagok Zsírok: Ásványi anyagok: Szénhidrátok:
Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV A tápanyagok Fehérjék: A fehérjék megtalálhatók minden sejtben és szövetben, mivel szerepet játszanak az egész emberi test működésében és felépítésében. Fehérjeforrások: sovány húsok és húskészítmények, Szénhidrátok: Biztosítják a szervezetnek a leghatékonyabb és a leggyorsabban felszabadítható energiát. Szénhidrát források: burgonya, a rizs, a makaróni, a cékla, a cukor, a méz, a mazsola. Zsírok: fontos energiát adó tápanyag. Jelentős szerepet tölt be szervezetünk működésében, egészségünk megőrzésében. Növényi eredetű zsírok ( olivaolaj, napraforgóolaj, margarin) inkább ajánlottak, mint az állati eredetű zsiradékok (vaj, szalonna, tejföl). Ásványi anyagok: A szervezet zavartalan működéséhez a vitaminok és ásványi anyagok megfelelő mennyisége és aránya is elengedhetetlen. A legfontosabbak: Kálium, kálcium, nátrium, magnézium, foszfor. A fehérjék: A fehérjék megtalálhatók minden sejtben és szövetben, mivel szerepet játszanak az egész emberi test működésében és felépítésében. A fehérjék láncszerű molekulák, a fehérjeláncok láncszemeit hívjuk aminosavaknak. Az emberi fehérjékben körülbelül 20 különböző aminosav fordul elő, ezek közül tizenkettőt képes az emberi szervezet önmagától előállítani. A többi nyolcat hívjuk esszenciális aminosavaknak. Mivel ezeket az emberi test nem képes önmaga előállítani, ezeket a táplálékkal kell bevinni a szervezetünkbe. Fehérjeforrások: sovány húsok és húskészítmények, sovány tej és tejtermékek, valamint tojás. E három élelmiszercsoport olyan fehérjéket tartalmaz, amelyeket a szervezet könnyen és hatékonyan hasznosít, amelyekben elegendő mennyiségben vannak jelen a szervezet számára nélkülözhetetlen — esszenciális — aminosavak. Szénhidrátok: A szénhidrátok biztosítják a szervezetnek a leghatékonyabb és a leggyorsabban felszabadítható energiát. Ellátják a szervezetet rostanyaggal, ami a jó emésztést biztosítja, illetve sok ásványi anyagot és vitamint tartalmaznak. A szénhidrátok glükogén formájában raktározódnak a májban és az izomban. Amennyiben a glükogénraktárak feltöltöttek, a feleslegben bevitt szénhidrátok a májban zsírokká alakulnak. Túlságosan sok szénhidrát felvételénél a többlet elhízást, a vér trigliceridszintjének emelkedését okozhatja, sőt a máj zsíros elfajulásához vezethet. Azonban az arányosan bevitt szénhidrátok nem tekinthetők kövérséget okozónak. Ugyanis a szénhidrátokat először át kell alakítani zsírrá, ami meglehetősen energiaigényes folyamat. Zsírok: A zsír fontos energiát adó tápanyag. Jelentős szerepet tölt be szervezetünk működésében, egészségünk megőrzésében. A zsírszövet testünk fontos energia tartaléka. Mechanikai védőszerepet tölt be azáltal, hogy mintegy beágyazza egyes szerveinket. A bőr alatti zsír jó hőszigetelő, így segíti a szervezet állandó hőmérsékletének megőrzését. A táplálkozási ajánlások hangsúlyozzák, hogy az energia felvétel legfeljebb 30 százalékát, de legalább 15 százalékát adja a zsírbevitel. A túlzott zsírbevitel ugyanis betegségek előidézője lehet. Egyes daganatos megbetegedések (mell, vastagbél) bizonyítottan összefüggésben vannak a mértéktelen zsírfogyasztással. A zsírbevitel mennyisége és minősége döntő szerepet játszik a szív-, és érrendszeri betegségek kialakulásában. Közismert az is, hogy az elhízás megelőzése, kezelése elsődlegesen a zsírfelvétel csökkentése révén érhető el, többek közt ha kerüljük a zsírban sült húsokat, zsíros húsból készült ételeket, margarin, majonéz, rántások fogyasztását. Az ásványi anyagokat és a nyomelemeket alapvetően az különbözteti meg egymástól, hogy milyen mennyiségben vannak jelen a szervezetben. Az ásványi anyagok nagyobb mennyiségük miatt viszonylag könnyebben megtalálhatók, a nyomelemeket azonban - mint nevük is mutatja - csak nyomokban lehet kimutatni a szervezetben. A vitaminok nélkülözhetetlen szerves vegyületek, mert létfontosságú szerepet töltenek be számos anyagcsere-folyamatban, így az immunvédekezésben, az enzimek működésében vagy a vérképzésben. Minden vitaminnak megvan a saját szerepe, így egymást nem pótolják és nem is helyettesíthetik. Amennyiben hiányzik valamelyik vitamin, akkor károsodhatnak az anyagcsere-folyamatok, végül kóros tünetek jelentkezhetnek.

13 A magyar konyha jellegzetességei
Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV A magyar konyha jellegzetességei Más nemzetek konyháihoz hasonlóan a magyar konyha jellegzetességét a többféle alapanyag, a jellegzetes fűszerezés és sajátos konyhatechnológiai műveletek együttes hatása alakított ki. A magyar konyha alapvető jellemzői: a sertészsír, a vöröshagyma és a fűszerpaprika együttes használata; a sertéshús és sertészsír domináns alkalmazása; a tejföl nagymértékű felhasználása; sajátos ételkészítési módok (pörköltalap készítés, pirítva párolás, rántással, sűrítés), sajátos fűszerezési eljárások, magas szénhidráttartalmú köretek és főzelékek fogyasztása. A magyar konyha jellegzetességei Meg kell említenünk néhány szakács és vendéglő nevét, akik az elmúlt idők alatt jelentős szerepet vállaltak abban, hogy gasztronómiánk korszerűvé, ugyanakkor hagyományőrzővé vált. Marchal Jószef III. Napóleon konyhamestere volt. Görög Rezső a francia konyhaművésznek, Escoffiernek volt munkatársa. Jelentős gasztronómia műveket hagytak ránk még: Gundel János és leszármazottai, Wampetich Ferenc, Glück Frigyes, Standler Károly, Dobos C. József. Más nemzetek konyháihoz hasonlóan a magyar konyha jellegzetességét a többféle alapanyag, a jellegzetes fűszerezés és sajátos konyhatechnológiai műveletek együttes hatása alakított ki. Ennek megfelelően a magyar konyha alapvető jellemzői: - a sertészsír, a vöröshagyma és a fűszerpaprika együttes használat - a sertéshús és sertészsír domináns alkalmazása - a tejföl nagymértékű felhasználása - sajátos ételkészítési módok (pörköltalap készítés,rántással, sűrítés) - sajátos fűszerezési eljárások - magas szénhidráttartalmú köretek és főzelékek fogyasztása A sertéshússal és zsírral készült ételek nagy számának a magyarázata a török időkre vezethetők vissza. A sarcoló török katonák - mohamedánok lévén - minden más házi állatot elvittek, csak a sertést hagyták meg. A sertészsír használata konyhánk egyik jellegzetessége. A sertészsírt nálunk a szalonna kiolvasztásával, míg más népeknél préseléssel nyerik. A kiolvasztással nyert zsír aromája különleges jelleget ad ételeinknek. A sertészsír fogyasztása a nehéz fizikai munkát végző földműveléssel foglalkozó népeknél honosodott meg először. A sertészsír jól tárolható, a következő évig kitartott. Az étolajat, a vajat, a margarint hidegkonyhai készítményekhez, a diétás étkezésekben és a nemzetközi ételek készítésénél használják.

14 Szenvedélybetegségek
Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV Szenvedélybetegségek A szenvedélybetegek számára az öröm, boldogság, eufória, kielégülés állapotának kizárólagos forrása egy fókuszált tevékenységre szűkül, élete ettől függ, látásmódja érzelemvilága beszűkül, miközben környezete szenved a viselkedése miatt, érzelmi elmagányosodás, anyagi erkölcsi kihasználás, agresszió miatt. A szenvedélybetegség, mint gyűjtőfogalom magába foglalja a dohányzást, az alkoholizmust és a kábítószereket. A szenvedélybetegségek csoportjában az alkohol és a dohányzás nem új keletű fogalom, nem úgy, mint a drog. A mértéktelen alkoholfogyasztás súlyos egészségügyi és társadalmi következménnyel jár. Bár a 90-es években pozitív változások következtek be az alkoholizmus előfordulását illetően a korábbi évek statisztikáihoz viszonyítva, azonban ez a devianciatípus még mindig társadalmunk legfontosabb problémái közé tartozik. Az alkoholfogyasztás mellett szintén tömegesen elterjedt életmódbeli kockázati tényező a dohányzás. Az elmúlt évtizedekben a dohányzás specifikus halandóság sem emelkedett olyan súlyos mértékben, mint az alkohol specifikus mortalitás, holott mindkettő megelőzhető lenne a kockázati tényező felszámolására tett primer prevenciós lépésekkel. Természetesen a rizikófaktorok teljes körű kiiktatása elképzelhetetlen, de az erre való törekvések támogatása fontos állami feladat, hiszen a probléma népesedés- és családpolitikai jelentősége is indokolttá teszi a megfelelő beavatkozásokat. A drogfogyasztás vizsgálata azért is nagyon fontos, mert az elmúlt évben jelentős mértékben nőtt az illegális drogok fogyasztása Magyarországon. A társadalom nyitottá válásával, a személyes szabadság kiteljesedésével, a globalizáció, az egyéni kultúra terjedésével egyre hozzáférhetőbbé és a fiatalok körében egyre elfogadottabbá vált, és válik a drogok használata

15 Szenvedélybetegségek kialakulásának okai
Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV Szenvedélybetegségek kialakulásának okai Genetika Gyerekkori traumák Veszteségek Stresszhelyzetek Családi kapcsolatok megváltozása Életkori szakaszok váltása Genetikai hajlam, ha a családban valamely családtag szenvedélybetegségben szenved, örökölhető a betegség. Gyermekkori traumák, elhanyagoló vagy túlvédő szülői attitűd, negatív környezeti hatások. Mély, bensőséges interperszonális kapcsolatok hiánya, feldolgozatlan veszteségek. Probléma megoldási inkompetencia érzése, munkahely elvesztése vagy túlhajszolt életvitel, stresszhelyzetek. Felnőttkori krízisek, traumák, gyász, válás, munkahely elvesztése, családi kapcsolatok megváltozása, betegségek, feleslegességi érzés kialakulása. Életkori szakaszok váltása, pl: klimax, kapuzárási pánik, gyerekek leválása.

16 A klasszikus kábítószerek elterjedése Magyarországon
Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV A kábítószerek A klasszikus kábítószerek elterjedése Magyarországon A '80-as évek végétől a határok megnyitását, a szabad utazás lehetőségét kihasználva a magyarországi kábítószer fogyasztók jelentős számban látogattak olyan nyugat-európai országokba, elsősorban Hollandiába, ahol megismerkedhettek a klasszikus kábítószerekkel. A '90-es évekig igen kevés ún. klasszikus kábítószer volt forgalomban Magyarországon. a '90-es évek második felében a magyar illegális piacon valamennyi klasszikus kábítószer megtalálható volt és a legelterjedtebb két szerként a marihuána illetve az amfetamin valamely származéka szerepelt. A '90-es évek második felében a magyar illegális piacon valamennyi klasszikus kábítószer megtalálható volt és a legelterjedtebb két szerként a marihuána illetve az amfetamin valamely származéka szerepelt. Emellett fokozatosan növekedett a heroinfogyasztók tábora is. A kokain még rétegfogyasztókat kiszolgáló anyag, de magas árának csökkenésével bármikor széles körben elterjedhet. A hasis és az LSD élvezőinek köre bizonyos stabilitást mutatott. Drogfogyasztás esetében a konfliktus megoldási módok nem megfelelő alkalmazása, illetve különböző lelki problémák is szóba kerülhetnek rizikótényezőként. A szerfogyasztás kipróbálása és a rendszeres használat magatartásmintává válása szempontjából legveszélyeztetettebbek a középiskolás fiatalok (Kiss, 2007). A fiatalok többsége a legitim szerekkel találkozik először. Az első illegitim szerhasználat alapján nehéz megjósolni, hogy a droghasználat folytatódik-e vagy sem. Minden drogfajta használatára döntően a néhány alkalomra korlátozódó kipróbálás jellemző

17 A család és a kortársak hatása
Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV A család és a kortársak hatása Iskolai tényezők Iskolával való elégedetlenség A rossz iskolai teljesítmény Beilleszkedési zavarok Barátok Családi tényezők Családszerkezet Családon belül előforduló devianciák Családon belüli diszharmóniák Az iskola igen nagy hatással van a gyermekekre, hisz az idejük legnagyobb részét az intézményben töltik. Az iskolában több olyan tényező is közrejátszhat abban, ami hozzávezethet a szer kipróbálásához: Iskolával való elégedetlenség: A rossz iskolai teljesítmény, a tanulási nehézségek, és a tanulással kapcsolatos kudarcok következtében az iskolai környezettel konfliktusos viszony alakulhat ki. Ha ezt a folyamatot nem sikerül megszakítani, akkor ez a tanulmányi eredmény további romlásához, és alacsony tanulási motivációhoz vezethet.

18 Az illegális kábítószerek csoportosítása
Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV Az illegális kábítószerek csoportosítása Canabis termékek (pl. hasis, marihuána) Izgatószerek (pl. kokain, crach) Bódítószerek (pl. opium, morfium, heroin) Hallucinogének (pl. LSD, meskalin) A cannabis termékeket szívással vagy inhalálva, ételbe, italba keverve fogyasztják, míg az opiátokat ópiumpipában, italként, ételen, por, injekció formájában is be lehet juttatni a szervezetbe, a morfium és a heroin főleg injekciózva vehető be. A hallucinogén LSD hordozókon keresztül vihető be, ami lehet papír, cukorka, vászon, tabletta, a meszkalin pedig cigaretta és injekció formában használatos. A drog a nemi úton terjedő betegségek gyakoriságát is növeli. A krónikus kábítószer élvezőket fenyegető legsúlyosabb fertőzések a HIV, a hepatitis- A, -B-, C vírus fertőzése. De átvihető közös fecskendő használatával tuberkulózis, szifilisz, gonorrhoea, herpesz fertőzés is. Az intravénás kábítószert használók köre ezen fertőzések szempontjából különösen magas kockázatú csoportnak számít, ezért az ebbe a csoportba tartozó személyekkel történő közösülés csak óvszerhasználattal ajánlott.

19 A drogfogyasztás egészségügyi hatásai
Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV A drogfogyasztás egészségügyi hatásai Kardiovaszkuláris betegségek: stroke, daganat, HIV fertőzés/AIDS. A drogok légzőszervrendszerre gyakorolt hatásai. A drogfüggőség nem egyszerűen az immunrendszert gyengíti, hanem olyan veszélyeket is magában rejt, mint a közös tűhasználat, vagy a védekezés nélküli szex. Ez a kombináció nagymértékben növeli az AIDS, a hepatitis és sok más fertőző betegség kockázatát. A függőség hatásai széles skálán mozoghatnak. Kardiovaszkuláris (szív és érrendszeri) betegség, stroke, daganat, HIV fertőzés/AIDS, hepatitis (vírusos májgyulladás), és tüdőbetegség is kialakulhat a drogfüggőség hatására. Ezeknek a hatásoknak némelyike akkor lép fel, ha a drogokat nagy dózisban fogyasztják, vagy huzamosabb ideig, habár egyesek akár egyetlen használatot követően felléphetnek (például a fertőzött tűvel terjedő HIV vírus, vagy a hepatitis). A kutatók kapcsolatot találtak a legtöbb drog fogyasztása és a káros kardiovaszkuláris hatások között, az abnormális szívritmustól egészen a szívinfarktusig. Egyes drogok használata lassú és nehézkes légzést vagy akár súlyos asztmatüneteket is kiválthatnak. Drogok, melyek negatív hatással lehetnek a légzőrendszerre: Kokain GHB Heroin Inhalánsok Ketamin Marihuána Nikotin Fenciklidin Receptre felírt ópiátok

20 Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV Az alkohol 1950-es évektől emelkedett az alkoholisták száma. A földközi tengeri országokban, ahol mindennapos az alacsony alkoholtartalmú borok fogyasztása, kevés alkoholista van Az alkohol okozta mortalitás Magyarországon mintegy 78 százalékkal nagyobb az európai uniós átlagnál. Pszichológiai szempontból alkoholista az, aki már nem azért iszik, hogy jobban érezze magát, hanem azért, hogy ne érezze magát olyan rosszul. Az alkoholfogyasztás hazai tendenciái. Az italfogyasztási szokások nagyon változatos képet mutatnak a világ különböző országaiban. Általánosságban elmondható, hogy a fejlett nyugat-európai országokban a fokozódó jólét már az 1950-es évektől átalakította az ivási szokásokat, ennek hatására emelkedett az alkoholistákszáma, megnövekedett a tizenéves fiatalok alkoholfogyasztása és sokkal több az alkoholos eredetű erőszakos cselekmény (közlekedési baleset, bűnözés, testi sértések), vagyis az alkoholizmus sok európai országban komoly társadalmi problémává vált. A kelet- és közép-európai országok, köztük Csehország, Szlovákia és Lengyelország italfogyasztási szokásai sok hasonlóságot mutatnak a hazai helyzettel: a sör- és a rövidital-fogyasztás rendkívül elterjedt, a borfogyasztás kevésbé, viszont az alkohol specifikus mortalitás ezekben az országokban alacsonyabb, mint nálunk. Az alkohol okozta mortalitás Magyarországon mintegy 78 százalékkal nagyobb az európai uniós átlagnál. Magyarországon az 1980 és 1999 közötti időszakban az életkorra standardizált alkoholspecifikus halandóság 35 %-kal emelkedett ban az alkohol okozta halálozások részaránya az összhalálozásban 8,8 % volt, 1999-re 13%-ra emelkedett ez az arány ben a férfinépességben az alkoholnak tulajdonítható halálozások 64%-a, a 35–64 éves korcsoportban következett be. Az elmúlt 20 évben közel kétszeresére emelkedett az alkoholspecifikus halálozás a középkorú férfiak körében. Az alkoholizmus epidémia az 1990-es évek közepén tetőzött, azóta csökkenő tendenciát mutat, azonban a halálozási statisztikák továbbra is rendkívül kedvezőtlen halálozási viszonyokra utalnak. Az 1990-es években mindkét nem esetében a májbetegségek és a különféle daganatok uralják az alkoholspecifikus mortalitást.

21 Alkohol fogyasztása terhesség alatt és annak hatásai a gyermekre:
Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV Az alkohol hatásai Alkohol fogyasztása terhesség alatt és annak hatásai a gyermekre: - Furcsa arcvonások - Növekedési problémák - Tanulási és viselkedésbeli problémák - Születési rendellenességek. Az alkohol károsíthatja és befolyásolhatja a baba sejtjeinek fejlődését. Legtöbbször az agy és a gerincvelő sejtjei károsodnak. A problémák az enyhétől a súlyos kategóriájú betegségekig terjedhetnek. Az alkohol fizikai és mentális problémákat okozhat, melyek egész életében végigkísérik a gyermeket. Furcsa arcvonások - Ilyenkor a kicsi fej, lapos arc és keskeny szemrések. Nehéz kiválasztani egyetlen tulajdonságot, azonban a gyermek feje és arca torzzá válik, ami 2-3 éves korban válik nyílvánvalóvá. - Növekedési problémák - Azok a gyerekek, akiket születősük előtt alkoholnak tettek ki kisebbek, mint velük egy idős társaik. - Tanulási és viselkedésbeli problémák - Születési rendellenességek - A szemek, a fülek, a szív, a csontok és a húgycső fejlődhetnek rendellenesen. - További problémák: vetélés, halva született vagy koraszülött baba.

22 Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV A dohányzás A cigaretta igazi elterjedése Európában után következett be. 1858-ban, Görögországban megkezdődött a cigaretta gyári előállítása. 1875 az első cigaretta töltő gépek megjelenése. A dohányzás hazai tendenciái. Az ember igényeivel, életmódjának változásaival lépést tartott a dohányzás fejlődése is. A mai embernek olyan dohányzási formát kellett találnia, amely rohanó életmódjának leginkább megfelel. Ezt a cigarettázásban találta meg. A cigaretta mindent elsöprő diadalútja akkor kezdődött, amikor valakinek eszébe jutott, hogy a dohányt papírba sodorva szívja el. Hogy ki volt az az ember, nem tudjuk. A kultúrtörténészek más és más időre teszik a cigaretta felbukkanásának idejét. A cigaretta igazi elterjedése Európában 1850 után következett be. A Krími háborúban az orosz katonák ekkor már hosszú szopókás cigarettát szívtak. Ez egyedi orosz formája a cigarettának. Maga, a dohánnyal töltött rész mindössze 3-4 cm hosszú viszont ez akár 10 cm-es szopókában folytatódik, ami egy belül üres karton cső. Ennek magyarázata, hogy eképp meghosszabbítva a cigarettát, a nagy hidegben nem kellett levenniük vastag kesztyűiket ahhoz, hogy rágyújtsanak ban, Görögországban megkezdődött a cigaretta gyári előállítása ben, Ausztriában elkészült az első „cigarettaszörny”, az úgynevezett Doppelzigaretten. Ez háromszor olyan hosszú volt, mint a normális és mindkét végén szopóka volt. Használat előtt tetszőleges helyen ketté kellett törni. Az Országos Lakossági Egészségfelmérés 2003-as adatfelvétele alapján hazánkban a nők 29%-a, a míg a férfiak 42%-a dohányzott, nagy többségük napi rendszerességgel. A nők tizede, míg a férfiak közel egynegyede erős dohányos, azaz naponta legalább 20 szál cigarettát elszívott, hasonlóan a 2000-es adatokhoz. Az egyes korcsoportokat tekintve megfigyelhető, hogy mindkét nemben a fiatalok között a legmagasabb a dohányosok aránya: míg a fiatalok esetében a nők 38%-a és a férfiak 51%-a dohányzott, addig az idősebb korcsoportokban a nők 7%-a, illetve a férfiak 17%-a. Egyre korábbra tolódik ki az első rágyújtás, illetve a dohányzás rendszeressé válásának életkora: a 2003-as ESPAD4 eredményei alapján a 16 éves magyar diákok háromnegyed része legalább egyszer már rágyújtott élete során, míg 31%-uk rendszeresen dohányzik, mindezzel a vizsgált 35 ország közül Magyarország a lista 13. helyén szerepel. Bár az elmúlt évtizedekben a dohányzás specifikus halandóság nem emelkedett olyan súlyos mértékben, mint az alkoholbetegségek okozta mortalitás (KSH, 2003.), de ezzel együtt is komoly népegészségügyi problémát jelent.

23 A dohányzás káros hatásai
Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV A dohányzás káros hatásai Légutak, tüdő Szív, ér Gyomor bélrendszer Nemi szervek Magzat Passzív dohányzás A füst, ahogyan bejut a tüdőbe, útközben mindenhol növeli a rák kialakulásának valószínűségét. Normális esetben a testünk sejtjei tudják, hogy meddig kell élniük és egy idő után elpusztulnak. Ezért tud a bőrünk, a bélnyálkahártyánk időről időre megújulni, egy idő után a szervezet minden sejtjének lejár az ideje és új jön helyette. Amikor viszont egy sejt rákosan elfajul, elfelejt meghalni. Csak szaporodik és szaporodik és minden utódsejtjének átadja az örök élet képességét. Így alakul ki a daganat, amely tehát egy kóros sejtszaporulat, és ahogyan növekszik, mind mérete miatt, mind az általa elhasznált tápanyagok miatt, mind az általa termelt káros anyagok miatt lehetetlenné teszi a gazdaszervezet életét. Akár halálhoz is vezethet. A dohányzás hatására az ereken fokozódik az érelmeszesedés, vagyis az erek fala merevvé, sérülékennyé válik. Az ereken belül mészszerű anyag rakódik le, beszűkítve ezzel az ér keresztmetszetét, rontva a szervek vérellátását. Az erek keresztmetszetét nem csak a lerakódott anyag szűkíti, hanem ilyen esetben az ér belfelszíne megváltozik. A végtagokban, ha romlik a vérellátás elhalnak a szövetek, emiatt sor kerülhet a végtag amputációjára. A szívben az érelmeszesedés hatására nő a szívinfarktus esélye. A nikotin növeli a gyomorsav szekréciót, serkenti a bél mozgását. főleg alkohollal és kávéval együtt gyomorfekély kialakulásához vezethet. A nikotin direkt érösszehúzó hatása miatt gátolja a merevedést. Hosszú távon pedig az érelmeszesedés érszűkítő hatása miatt impotencia alakul ki. Csökkenti a spermiumok számát és a kevés spermium között is több a rendellenes alakú, méretű és genetikailag károsodott spermium. Hátráltatva ezzel a fogamzást. Dohányzó nőknél gyakoribb a korai vetélés. Ha a terhesség megmarad, akkor a dohányzás magzatkárosodásokhoz vezethet. Dohányzó anyák gyermekei kisebb súlyúak kevésbé intelligensek az átlagosnál és magasabb a születés körüli halálozás mértéke is. Gyakoribb a koraszülés. Passzív dohányzás esetében is ugyanúgy jelentkeznek a károsító hatások. Sőt, a mellékfüst több rákkeltő anyagot tartalmaz, mint a főfüst.

24 A környezet legfontosabb elemei
Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV A környezet legfontosabb elemei Az ember környezete A föld A víz A levegő Az élővilág A táj Település környezet Az egészséges életmód megvalósításához nélkülözhetetlen tényezőként nevesíthetjük a tiszta, egészséges környezetet. Csak akkor tudjuk az egészségünket megőrizni, megtartani, amennyiben egészséges környezetben éljük mindennapjainkat.A környezet tisztasága az emberi egészség és jólét szempontjából alapvető fontosságú. Az emberi egészség és a környezet közötti viszony azonban meglehetősen összetett. A legismertebb egészségügyi hatások a környezeti légszennyezéshez, a rossz vízminőséghez, valamint az elégtelen higiéniai feltételekhez köthetők. Napjainkban a veszélyes vegyi anyagok és a zaj is egyre inkább súlyosbodó környezeti és egészségügyi problémaként jelentkezik. Az emberi egészségre hatással van az éghajlatváltozás, a sztratoszféra ózonrétegének elvékonyodása, a biodiverzitás csökkenése, valamint a talajminőség romlása is. Az ember környezete alatt a bennünket körülvevő világnak azt a részét értjük, amelyben élünk és tevékenységet fejtünk ki. Ez a környezet térbeliségét tekintve gyakorlatilag azonos az élővilág életterével, a bioszférával, amely a földkéregnek (litoszféra), a vizeknek (hidroszféra) és a légkörnek azt a részét foglalja magában, amelyet az élő szervezetek benépesítenek. Ezen kívül környezetünknek kell tekinteni a világűr közvetlenül a Földdel érintkező részét is.

25 Környezeti elemek változásainak hatása az emberi egészségre
Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV Környezeti elemek változásainak hatása az emberi egészségre A szennyezőanyagok csoportosítása Az emberi egészségre gyakorolt hatásuk Szennyező-anyagok eredete Kémiai folyamatban való részvétele Halmaz - állapotuk A levegőben megtalálható szennyezőanyagokat különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk: a halmazállapotuk, a szennyezőanyagok eredete, a kémiai folyamatban való részvétele valamint az emberi egészségre gyakorlolt hatásuk szerint. Nézzük meg az emberi egészségre gyakorolt hatásuk szerint a szennyező anyagok csoportosítását, mely látható a dián. - kellemetlen légszennyezők: koncentrációjuk alacsony, és mérgezést nem okoznak, a közérzetünket negatívan befolyásolhatják, nem toxikusak, mint a CO2, amely nem tud olyan magas koncentrációban lenni a környezetünkben, hogy az károsítsa egészségünket, toxikusak: pl. a klór, CO, melyek már alacsony koncentrációban is mérgező hatásúak, karcinogének: pl. illékony szerves vegyületek (VOC), policiklikus aromás szénhidrogének (PAN), mutagénok: pl. dioxin.

26 A levegőszennyeződés hatása az emberi egészségre
Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV A levegőszennyeződés hatása az emberi egészségre Az egyes szennyezőanyagok szervezetre gyakorolt hatásai: Füstköd Sztratoszférikus ózonréteg ritkulása Üvegházhatás növekedése Éghajlatváltozás Fronthatások Savas esők megjelenése Nitrogén-oxidok Kén-dioxid Ózon Az élővilág károsodása,egészség-károsodások Füstköd: antropogén és meteorológiai tényezők együttes hatása által jön létre, minden esetben a légszennyező anyagok extrém mértékű helyi feldúsulásával jár. Sztratoszférikus ózonréteg ritkulása: következtében megnő a földfelszíni UV-sugárzás intenzitása, a rövidhullámú sugarak felszíni részaránya, hatására megnő a bőrrák és a szürkehályog gyakorisága. Üvegházhatás növekedése: súlyos ökológiai következményeket okozhat. Éghajlatváltozás: befolyásolja környezetünk alakulását, közérzetünket, egészségünket, betegségeink kialakulását. Fronthatások: főként az ember vegetatív idegrendszerét befolyásolják. Savas esők megjelenése: a talaj, vizek savasodása. Az élővilág károsodása, egészség-károsodások: krónikus bronchitis, légcsőhurut, asztma, allergia, tüdőtágulás. nitrogén-oxidok károsító hatása sokrétű, pl. irritálják a nyálkahártyát, gátolják a sejtek csillómozgását, fokozott nyáktermelést okoznak. Nedvességgel reagálva a tüdő szöveteit erősen roncsolja, a vérerek erős tágulását okozza. kén-dioxid a szervezetbe szintén a légzőszerven keresztül jut be, a nyálban felhígulva az emésztőrendszeren keresztül kénsavként szívódik fel. Izgatja a nyálkahártyákat, idegvégződéseket, a légutakat, és azok gyulladásos reakcióját válthatja ki. Zavarja a fehérje-anyagcserét. A szén-monoxid a vér hemoglobinjához kapcsolódva, annak oxigén szállítását gátolja. A CO-szennyezés és a szív- és érbetegségek közötti összefüggés egyértelmű (Dési I. 1999). Az ózon magas koncentrációban fokozott fizikai fáradtságot, köhögést, a szájban, az orrban, a torokban szárazságérzést, a szem kivörösödését, könnyezését, duzzadását váltja ki. Növeli továbbá a fertőző betegségekkel szembeni érzékenységet is. Az idült légzőszervi betegek és az asztmások állapota a koncentrációjának növekedésével romlik.

27 A szennyezett víz hatásai
Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV A szennyezett víz hatásai Az ivóvíz mangán és vasszegénysége, a víz klórozásának hatásai. A jódszegény ivóvíz. A klórozott szénhidrogén tartalmú víz. Magas nátrium tartalmú víz. Kadmium a vízben. A víz az életünk egyik nélkülözhetetlen alapeleme. Fontos a szerepe a tápanyagok haladási termékeinek felszívódásában, a bomlási termékek kiválasztásához szükséges, ezen kívül szállító közeg, és a hőszabályozásban is. Folyóinkban sok a nehézfém, műtrágya a felszíni vizekben, mely szennyező anyagok az öntisztuló folyamatokat károsítják. Az ember szempontjából a víz szennyezettsége veszélyes lehet, mivel az élettelen és élő szennyeződések bekerülhetnek a táplálékláncba, pl. fertőzött vízzel történő öntözés, esetleg mérgező anyagokat tartalmazó víz, illetve belőle származó élőlények fogyasztása esetén. Az ivóvíz által közvetített fertőző megbetegedések száma az 1990-es évek második felében jelentősen lecsökkent. Az ivóvíz mangán és vasszegénysége és a víz klórozása vérszegénység kilakaulásának esélyét növeli meg jelentős mértékben. A nitráttartalmú kútvizek csecsemőkori methaemoglobinaemiát okoznak, a nitrátok jelenléte miatt gyakoribb az emésztőszervi daganatok előfordulása. A jódszegény ivóvíz a golyva kialakulását eredményezheti. Szintén golyvát eredményez a nagy mennyiségű fluor és az arzén strumigén anyagok jelenléte is. A klórozott szénhidrogén tartalmú víz krónikus májbetegséget, magas nátrium tartalom pedig hypertóniát eredményezhet az ilyen jellegű vizet fogyasztó ember esetében. A vizek keménysége hatással van az epe és vesekövek megjelenésére. A magas fluortartalom miatt 10–12 éves kor előtt a fogakon foltos fogzománc mutatkozik, idősebbeknél a csontokat károsítja, fokozott elmeszesedést okoz.

28 Környezeti elemek változásainak hatása az emberi egészségre
Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV Környezeti elemek változásainak hatása az emberi egészségre A talaj mennyiségi és minőségi változása az emberi egészség szempontjából. A víz az emberi vízkészletek fontos forrása, a talaj ásványi anyagai az ivóvízzel, ásványvizekkel és tápláléklánc során jutnak az emberhez. Az épített környezet változásainak társadalmi hatása. Az épületek az emberi lét szinte legfontosabb létesítményei, az ember élettartalmának túlnyomó részét nem a friss szabad levegőn, hanem épületben tölti. Az orvostudomány, a környezet-egészségtan ma már jól ismeri azokat a szindrómákat, amelyek a zárt terekben való tartózkodás, az ottani kémiai, fizikai, biológiai és pszichoszomatikus expozíció következményei. A talajban lévő A talaj mikroelem (pl. jód, szelén, molibdén) összetétele jelentős negatív következményekkel jár az emberi egészségre nézve. Mikroorganizmusainak jelentős szerepe van a növények geokémiai ciklusaiban, az emberek táplálkozásában és egyes fertőzésekben. Talajszennyező anyagok az iparból, a mezőgazdaságból, a háztartásokból, a közlekedésből származnak, közvetlenül vagy a levegővel, vagy vízzel jutnak a talajba, ahol feldúsulásukkal lehet számolni. A szennyező anyagok a talajvízbe és/vagy a felszíni vizekbe mosódhatnak. A talaj mikrobiológiai szennyezettsége a járványok kirobbanásában lehet szerepe. A talajban és főleg a játszóhomokban féregpete-fertőzöttség elsősorban a gyerekkori parasitosisok számát növeli. A tünetcsoportok egyike az épülettel összefüggő megbetegedések (building related illness, BRI), amely félheveny jellegű tünetek olyan halmozódása, ami egy vagy több belsőtéri szennyező, egészségügyi határérték közeli vagy azt éppen meghaladó értékei miatt következik be. Az épületekben tapasztalható belső téri problémák másik típusa az ún. beteg épület tünetegyüttes (sick building syndrome, SBS), ahol a szennyezők közül egyik mennyisége és koncentrációja sem közelíti meg az egészségügyi határértéket, azonban azok akik ilyen környezetben élnek vagy dolgoznak diszkomfortra, fáradtságra panaszkodnak. Túlnyomórészt energiatakarékos, légkondicionált épületek lakóik körében kóros tüneteket váltanak ki, ezek a tünetek fejfájásban, kimerültségben és légzőszervi problémákban nyilvánulnak meg. Gyakran a tünetek kiváltó okainak titulálják a szigetelésben, a berendezésben és a tisztítószerekben lévő mérgező anyagokat; de összefüggésbe hozzák az épületben eltöltött időtartammal is.

29 Az iskolai környezet szerepe
Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV Az iskolai környezet szerepe Az iskola belső környezete Építészeti sajátosságok Az iskola belső tere Az iskola külső környezete Az iskola fekvése, külső megjelenése Iskola udvar Az iskola, mint intézmény az adott ország történelmi-társadalmi fejlődésének hordozója. Ez azt jelenti, hogy az iskola céljában, feladatrendszerében a társadalom – mint külső környezet – elvárásai az iskola belső követelményeivel együtt jelennek meg. Az iskola belső környezetét egyrészt azok az építészeti sajátosságok jelentik, amelyek az osztálytermek, a tanári szobák, irodák, az orvosi rendelő, a kiszolgáló- és mellékhelyiségek, a szabadidős terek elrendezésében, kialakításában és díszítésében öltenek testet. Fontos az iskola belső terének (elsősorban az osztálytermek) beltéri levegőjének minősége, mely jelentős hatással van a tanulók életminőségre és az egészségre. A gyermekek ugyanis a légszennyezettség hatásaival szemben sokkal sebezhetőbbek, mint a felnőttek, mivel testtömegükhöz képest nagyobb mennyiségű levegőt lélegeznek be. Előnyös, ha az iskola forgalmas utaktól, iparterületektől, zsúfolt területektől távolabb helyezkedik el. Amennyiben már meglévő iskoláról van szó a zaj és forgalom ártalmai ellen az épületek hangszigetelésével, korszerű nyílászárók beépítésével védekezhetünk. Enyhíthetjük a zaj és forgalom ártalmait-amennyiben lehetőség van rá- az iskola és a közút vagy forgalmas zajos területek közé fás, bokros vegetációt ültetünk, mely segít a zaj csökkentésében és a levegő tisztábban tartásában. Az iskola udvara tágas és gyerekbarát környezet legyen. Jó, ha magas zöld területek arányát tudjuk érvényesíteni az iskola parkosításában a designe elemeket is érvényesíteni kell. Pihenő és rekreációs terek kialakításával az órák közti szünetekben biztosítani tudjuk tanulók számára a friss, szabad levegőn való tartózkodás és regenerálódás természetközeli élményét. Fontos, hogy az udvaron kialakított környezet balesetmentes környezet legyen. A kerékpártárolók, szemétgyűjtők, játszó és rekreációs terek kialakításánál ezeket a szempontokat, a balesetvédelmi előírásokat be kell tartani.

30 Az egészséges életmód pozitív hatása a 6-14 éves korban
TÁMOP E-13/KONV Az egészséges életmód pozitív hatása a 6-14 éves korban Biológiai és kognitív fejlődés 6–10 éves korban Életkori jellemzők: A kisiskoláskor kezdete a testalkat fejlődésében egy fontos szakasznak, az első kifejezett morfológiai alakváltozásnak a. befejezése. Fejlődik a látás, hallási érzékelés és az észlelés. Időészlelés. Érzelmi fejlődés. A gyermeknek rendelkeznie kell szociális intelligenciával, amely magában foglal olyan ismereteket és képességeket, amelyek egyaránt szükségesek az iskolai tanuláshoz, a társas normák betartásához, illetve a mások iránti együttérzéshez. Ebben a folyamatban nagy szerepe van a családnak, az iskolának, tehát a szülők és a pedagógus folyamatos kommunikációjának. A pedagógusok részéről indokolt a gyermekek alapos megismerése, a biológiai és az agyi fejlődés sajátosságainak feltárása viselkedésének megfigyelésével és a jelenségek értelmezésével. A tanár megfelelő mennyiségű időt fordítson a gyermek megismerésére, nevelői és oktatói módszereinek, elvárásainak kidolgozására. A kisiskoláskor kezdete a testalkat fejlődésében egy fontos szakasznak, az első kifejezett morfológiai alakváltozásnak a befejezése. Legszembetűnőbb a test magasságának, a testtömegnek és a kerületváltozások –fejkörfogat, mellkas körfogat…. (Mohácsi) törvényszerű változása. Fejlődik a látás, hallási érzékelés és az észlelés. Fejlődik a A gyermek mind jobban tud differenciálni a színek, alakok és hangok világában. Észlelését mindinkább a részekre kiterjedő, elemző, (analitikus) irányba való fejlődés jellemzi. Ez elősegíti a tárgyi világ pontosabb megismerését. Megszűnik az egocentrikus beállítottság, ezért ez a korszak az én-fejlődés fontos szakasza. Az időészlelése a 9. életévben fejlettebbé válik, különbséget tud tenni a jelen- , és a múltidő között.Az időszak első éveiben együtt van jelen a tárgyi-cselekvéses és a szemléletes-képi gondolkodás. A megismerő folyamatnak, tevékenységnek mintegy „csúcsa”, legmagasabb foka a gondolkodás. A korszak utolsó harmadában a gyermek már képes belső képalkotásra is. Emlékezete megbízhatóbb lesz, egyre pontosabban rögzíti az iskolában látottakat, hallottakat. Érzelmileg az örömre fogékony, kapcsolataiban nyitott, aktív és tettrekész. Az ellentétes érzelmek sokszor együtt jelennek meg (ambivalencia). Az iskolás gyermek képzelete és fantáziája jóval fegyelmezettebb, reálisabb és kritikusabb. A kötelességérzet, az akarat, az önfegyelem és a beilleszkedési alkalmasságra képesség növekedése figyelhető meg. Az iskolai munka hatására a figyelem fejlődik; a terjedelem, a tartósság, de a szándékos koncentrálásra és a megosztásra való képességterén is. A 6-8 éves gyermek figyelmét percig lehet fenntartani.

31 Biológiai és kognitív fejlődés 11–14 éves korban
Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV Biológiai és kognitív fejlődés 11–14 éves korban Életkori jellemzők: Nemek közötti különbségek. Az agy fejlődése. Nemi szerep és a serdülő kori szexualitás jellemzői. A szexuális kultúra és a szexuális élet zavarai, prevenció. Szexuális úton terjedő betegségek. A rendkívül jelentős egyéni eltérések mellett a nemek közötti különbség is erőteljes, azaz a lányok testi fejlődése általában gyorsabb, mint a fiúké. A testi fejlődés, a növekedés fáradtságérzettel jár; a 10–12 éves korban kezdődő „lustaság” a testi fejlődés/növekedés és a hormonális működések változásának következménye. Az agy fejlődését tekintve a legtöbb gyermeknél 10–12 éves kor között zajlik egy rendkívül jelentős fejlődési folyamat. Eleinte visszaesés tapasztalható a gondolkodás, a figyelem, az emlékezet területén. Az átmeneti visszaesést az agy magasabb minőségű működése követi. Az agy fejlődésében mutatkozó változás összefügg a tanulással. 9–12 éves kor között felbomlanak azok az agyi kapcsolatok, amelyek megelőzőleg jól működtek, biztosítva a gyermek tanulási folyamatait. A pszichoszexuális fejlődés szempontjából a kisiskoláskor egy kiegyensúlyozottabb szakasznak tekinthető. Az óvodás korban megkezdett nemi szerepek tanulása és gyakorlása tovább folyik. Bővülnek a nemiséggel kapcsolatos ismeretek és attitűdök. 9-10 éves korban pedig már megkezdődik a prepubertás, a serdülést bevezető időszak. A serdülő gyermekek növekvő szexuális információigényét lehetőleg a szülőnek és pedagógusnak kell kielégítenie, hogy nevelési szempontból megelőzzék a negatív hatású „felvilágosításokat” és felvértezzék a gyermeket a szexuális csábítások ellen. Ebben a korban megszaporodnak a gyermekszerelmek. A mély érzelmi alapok nélküli, futó kapcsolatokon alapuló szexuális élet minden nemű fiatal számára az igénytelenségbe süllyedés veszélyét hordozza. A túl korán megkezdett szexualitás tehát a fiúk számára lelkileg, de a lányok számára testileg és lelkileg is veszélyes! Szexuális úton terjedő betegségek: A nemi betegségeket olyan kórokozók okozzák melyek közösüléskor – a nemi szervek érzékeny nyálkahártyáján keresztül- jutnak egyik emberből a másik tásba pl.: gombás fertőzések, szifilisz, AIDS. Minden nemi betegség terjedésében döntő szerepe van a szexuális partnerek váltogatásának – óvszer használat!

32 A család szerepe az egyén egészséges fejlődésére
Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV A család szerepe az egyén egészséges fejlődésére A család jelentősebb feladatai: A népesség utánpótlását biztosítja. A világra vonatkozó információk összegyűjtője. A család értékek, normák kidolgozását viszi véghez. Az identitás forrása. Az érzelmi teherbírást fokozza. Érzelmi egyensúlyt biztosító szerepe van. A problémák megoldásában eligazít és közbenjár. Jogi funkcióval bír. Sajátos kontroll funkciót tölt be. Vonatkozási rendszer, intim jellegű életközösség. Támogatja a rászoruló családtagokat. Segítő szándék. A népesség utánpótlását biztosítja. • A világra vonatkozó információk összegyűjtője és terjesztője. A sikeres alkalmazkodást nagyban meghatározza, hogy az információkat milyen rendezőelv szerint szervezzük és hogyan minősítjük. • A család értékek, normák kidolgozását viszi véghez és a világról kialakuló kép,életfilozófia forrása. • Az identitás forrása. Az egyén önértékelése, énképe a családban kapja meg az alapjait. • Irányítja, ellenőrzi a családtagok magatartását, sajátos kontroll funkciót tölt be. • Az érzelmi teherbírást fokozza. Ez az egyik leglényegesebb, mégpedig azért, mert az érzelmi teherbírástól függ, hogy az egyén hogyan vészeli át életének krízishelyzeteit,hogyan lesz úrrá a legnehezebb időszakokon. • A családon kívüli helyzetekben keletkezett feszültségek lereagálása nagyobb érzelmi elfogadásra talál a családon belül. • Érzelmi egyensúlyt, pihenést, regenerálódást biztosító funkciója van. • A benne élők problémáinak megoldásában segítséget nyújt. Támogatja a rászoruló családtagokat gyakorlati és konkrét segítség nyújtásával. A problémák megoldásában eligazít és közbenjár. • Vonatkozási rendszer, intim jellegű életközösség. A családtagok fokozottan figyelnek a családból jövő mindenfajta minősítő megnyilvánulásra, mert feltételezik, hogy azt segítő szándékkal, érdemi módon teszik. • Jogi funkcióval bír. Ahhoz, hogy hatékonyan, szupportív módon működjenek a támogató funkciók, teljesülnie kell néhány feltételnek.Ilyen alapfeltétel, hogy • a családtagok felelősséget érezzenek egymásért, elfogadják a családi kontrollt, • a kapcsolatok kölcsönösségen alapuljanak, • a kommunikáció nyílt és közös nyelvet beszélnek a családtagok, • a generációk között kapcsolatok épülnek ki és működnek, • a mikromiliő és a tágabb közösség közötti bizonyos fokú egyetértés.

33 Társas kapcsolatok Kisiskolás kor Felső tagozat Serdülőkor
Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV Társas kapcsolatok Kisiskolás kor Felső tagozat Serdülőkor A Kisiskoláskorban elkezdődött folyamat, önállósodás a felnőttektől, a kortárscsoport felé fordulás időszakának folytatása. Egyre ritkábban igénylik a testi kontaktust szülőkkel, de azért jól esik még nekik egy simogatás, egy ölelés, de ennek már úgy kell történnie, hogy kortársaik ne lássák, mert „ciki”-nek, gyerekesnek gondolják. Felső tagozat határán az azonos normák és erkölcsi elveken alapulnak a barátságok. A serdülőkor küszöbén a gyermekek barát választásai szinte kizárólag azonos neműekre vonatkoznak. A fiúk és a lányok csoportjainak a szerkezeti felépítése jellegzetesen eltér egymástól. Míg a lányok barátkozási metódusát és stílusát intenzívnek mondjuk, addig a fiúkét extenzívnek tekinthetjük. A lányok általában 2-3 fős úgymond „legjobb barátnős” csoportokra oszlanak, klikkesednek, gyakran gúnyolnak másokat, rivalizálnak. Gyakran érzelmileg labilisak, ezért ingerlékenyek. Ezzel szemben a fiúk szerveződései nyitottak új tagok számára, ezáltal gyakrabban reagálnak pozitívan egy új baráti felajánlkozásra. A tagok közös céllal rendelkeznek, óvják és védik egymást, ugyan hierarchikus rendben, kapcsolataikban sokkal fontosabb a kölcsönösség. A fiúcsoportban gyakrabban van vezető, olyan központi személy, aki valóban irányít és parancsokat osztogat, ezzel szemben a lányok inkább javasolnak, szerveznek,kezdeményeznek és egyenlő félként tekintenek a másikra. A fiúknál is jelen van a rivalizálás. Érzelmi labilitásukat gyakran csak agresszív magatartással tudják levezetni, ami első sorban a bizonytalanságok, gátlások, és szorongások kompenzálásából adódik Barát választás szinte kizárólag azonos neműekre vonatkoznak Azonos normák és erkölcsi elvek Önállósodás

34 A média, internet szerepe az egészségnevelésben
Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV A média, internet szerepe az egészségnevelésben A média a kép és a hang, azaz a látási és a hallási ingerek együttese, amelynek vannak negatív és pozitív hatásai is. Az iskolai teljesítményromlás előidézője lehet a televízió, s „segítségével” egyre jobban terjed az agresszió, az erőszak a társadalomban. A televízió hatása az agresszivitásra. A jelenkor, a legújabb kor technikai vívmányai nagyon sokáig egyoldalúan kommunikáltak az egyénnel, a családdal, a társadalommal, de a legfrissebb technikai találmányok már lehetővé teszik a kétirányú kommunikációt különféle formákban. Az összes médium közül a televízió, és a számítógépek folyamatos terjedésével az Internet lett a legbefolyásosabb. Hiszen mind a kettő ontja a legkevesebb szellem munkával felfogható valóságot. Ez rejti magában a legnagyobb veszélyt is. A gyermekek olyan információkhoz jutatnak a televízió és az Internet által, amely számukra még nem feldolgozható; olyan adatok jutnak a birtokukba, amelyeket amúgy semmiképpen sem tudhatnának meg sem a szüleiktől, sem a pedagógusoktól. Legnagyobb probléma, hogy a média átveszi a szerepet a szülőktől, vagy a nevelési szokásokat módosítja. Ma már egyre bizonyítottabb tény, hogy az iskolai teljesítményromlás előidézője lehet a televízió, s „segítségével” egyre jobban terjed az agresszió, az erőszak a társadalomban. Bár a különböző országokban nagyok a különbségek a tévénézési szokások között, lényegében minden gyermek ki van téve a tévés erőszaknak. Magyarországon a tévénézési idő többszöröse más, nyugati országokénak, ahol már felismerték a káros személyiségformáló hatásait a gyermekekre. A TV csaknem minden gyermek számára hozzáférhető, majdnem minden családban van, néhol kettő is. A szülők nem képesek ellenőrizni, hogy a gyermekük milyen műsort néz, ha a gyermek szobájában is található még egy készülék. Az egyik legnagyobb probléma, hogy a gyermekek sok időt töltenek el a készülék előtt és ez leginkább a pihenés, az alvás, a tanulás, és a játékidő rovására megy. Sokszor inkább a gyermek végignézi a TV műsort, s addig nem csinál leckét, esetleg nem alszik el. Ez a két tényező már magában foglalja a teljesítményromlást, hiszen nem tanul eleget és ki sem piheni magát, fáradtan pedig nem tud koncentrálni a tanórákon. A következő rendkívül kedvezőtlen hatása a televíziónak, hogy számos TV műsor tartalmaz erőszakot, és különösen a gyermekek számára sugárzott műsorokba, valamint a főműsorokban sok az agresszivitás. A testi és a lelki agresszivitás egyaránt káros a gyermekekre. Nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy az erőszakos jelenet okozta érzelmi feszültséget fel kell oldani, az erőszakos cselekményt és negatív következményét a gyermek számára érthetővé kell tenni. Rendkívül fontos, hogy a gyermeke csak az életkoruknak megfelelő műsorokat nézzék meg.

35 Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV Felhasznált irodalom Aszmann, A. (2003): Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (HBSC)Az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi kutatásának keretében végzett magyar vizsgálat,Országos Gyermekegészségügyi Intézet, („Nemzeti Jelentés” 2002) Bagdy, E. (1977): Családi szocializáció és személyiségzavarok, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Busi E. (2004): Nevelési színterek I. A család. ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia Központ, Apertus Közalapítvány, Budapest Barabás, K. (2006): Egészségfejlesztés-Alapismeretek pedagógusok számára, Medicina Könykiadó . Dési I. (szerk.) (1999): Népegészségtan. Semmelweis Kiadó, Budapest, 557 p. Dési I. (2003): Környezet-egészségtan. JGYF Kiadó, Szeged, 287 p. Földes, P. (2000): A család és az iskola együttműködése, Új Pedagógiai Szemle, Meleg, Cs. (2002): Iskolai egészségnevelés: a feladat újrafogalmazása. Magyar Pedagógia, sz

36 Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV Felhasznált irodalom Nagy, J. (2005): Egészségnevelési programok az iskolai egészségfejlesztés szolgálatában Magyar Pedagógia, sz PIKÓ B. (2002): Fiatalok pszichoszociális egészsége és rizikómagatartása a társas támogatás tükrében. Osiris, Budapest. Pikó, B. (2006): Lelki egészség a modern társadalomban. Akadémia Kiadó, Budapest. Seedhouse, D. (1986): Health: The Foundations for Achievement. John Wiley, Chichester. Virágh, Z. (2004).: Védd Környezetedet és Egészségedet! Kiadja: Magyar Orvosok az Egészséges Környezetért Társaság és a „fodor József” Országos Közegészségügyi Központ Környezetegészségügyi Intézete, Budapest, World Health Organisation (1946): Constitution, Genova

37 Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV Felhasznált irodalom World Health Organisation (1984): Health Promotion: A Discussion Document on the Concept and Principles. WHO Regional Office for Europe. Coppenhagen. World Health Organization (1986): Ottawa Charter for Health Promotion. World Health Organization, Geneva World Health Organisation (1988): Adelaide-i ajánlások az egészséget támogató közpolitikáról. Második Nemzetközi Egészségfejlesztési Konferencia, Adelaide. In: Az egészségfejlesztés alapelvei. Az egészségfejlesztés alapvető nemzetközi dokumentumai. Országos Egészségfejlesztési Intézet, Budapest