Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hidvégi Péter TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010. Az egészség definíciója WHO 1946 Parsons, 1972 WHO, 1984 WHO (Ottawa), 1986 Seedhouse, 1986 WHO (Adelaide),

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hidvégi Péter TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010. Az egészség definíciója WHO 1946 Parsons, 1972 WHO, 1984 WHO (Ottawa), 1986 Seedhouse, 1986 WHO (Adelaide),"— Előadás másolata:

1 Hidvégi Péter TÁMOP E-13/KONV

2 Az egészség definíciója WHO 1946 Parsons, 1972 WHO, 1984 WHO (Ottawa), 1986 Seedhouse, 1986 WHO (Adelaide), 1988 Antonovsky, 1987 Insel és Roth, 2007 Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV /

3 Az egészséges életmódra való nevelés története Iskolák egészségügyi nevelő kötelezettségét rendeletben rögzítették Az egészséges életmód külön tárgyként való oktatása – Iskola egészségügyi szabályzat írta elő a tanári testület, a szülők és a gyerekek egészségügyi felvilágosítását Egészségügyi Felvilágosítási osztály megalakulása Egészségügyi felvilágosító központ megalakulása 1986 – Megjelent az AIDS-elleni küzdelem feladatai Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV

4 Az egészségi állapotot meghatározó tényezők Külső tényezők Termé- szeti környezet (éghajlat, levegő) Belső tényezők Az egyén életmódja (napi tevé- kenység) Társa- dalmi környezet (élet és munka- körül- mények) Az egyén biológiai adottsága (örökletes jellegű) Az egyént érintő környe- zeti hatások (család) TÁMOP E-13/KONV Egészséges életmód

5 A magyar gyermekpopuláció egészségi állapota A gyermekek testi fejlődése, erőnléte: A gyermeki szervezet fejlődése egységes folyamat, melyet a növekedés és a funkciók tökéletesedése, differenciálódása jellemez. A mozgáshiány veszélyei: Serdülőkorban a rendszeres testmozgás prevenciós hatása kiterjed mind az aktuális, mind pedig a felnőttkori egészségi állapotra. A rendszeres testmozgás prevenciós hatása rendkívül sokrétű. A rendszeres testmozgás előnyei: A rendszeres testmozgás egészségünk legjobb karbantartója: az egész szervezetre kedvező hatással van. A rendszeres testmozgás fokozza a teljesítményt, formálja a személyiséget, alakítja az életmódot. TÁMOP E-13/KONV Egészséges életmód

6 Egészségfejlesztő iskola Az egészségfejlesztő iskola WHO szerinti ismérvei. A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok : Család Rendvédelmi szervek Iskolaorvos védőnő Gyermekjóléti szolgálat Iskolapszichológus TÁMOP E-13/KONV Egészséges életmód

7 Az egészséges táplálkozás Táplálkozásunk alapvetően meghatározza, befolyásolja nemcsak a közérzetet, de hosszú távon az egészségi állapotot is. Fontos tényezők a táplálkozási szokások, a szocio-kulturális hagyományok, az étrend jellege, az étkezések ritmusa és körülményei, valamint az elfogyasztott élelmiszerek fajtája, mennyisége és minősége. Ezek együttesen határozzák meg, hogy összességében milyen energia- és tápanyag-mennyiség kerül be szervezetünkbe és azok milyen hatást fejthetnek ki egészségünkre. A táplálkozással összefüggő nem fertőző megbetegedések – főként krónikus betegségek, mint pl. az elhízás, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, az agyi katasztrófák (stroke), aránya világszerte emelkedő tendenciát mutat. Ennek hátterébe egyértelműen kimutathatóak az életmódban, ezen belül pedig a táplálkozásban bekövetkezett változások is. Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV

8 Az egészséges táplálkozás meghatározása Az egészséges táplálkozás a különféle ételek és italok megfelelő arányban és mennyiségben, kellő változatossággal történő rendszeres fogyasztása. Az egészséges étrendnek megfelelő mennyiségben kell tartalmaznia a szervezetünk számára fontos energiát adó tápanyagokat (fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat) és energiát nem adó tápanyagokat (vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket). Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV

9 Az evés zavarai Anorexia Nervosa Tünetei: testképzavar, menstruáció kimaradás, betegség tagadás. Szövődménye i: hajhullás, száraz bőr, alacsony testsúly Bulimia nervosa Tünetei: visszatérő falásrohamok, kontroll vesztése Szövődményei: hánytatás miatt: gyomorrepedés,nyelőcsővérzés,fogszuvasodás. Stressz- orexia Falászavar Tünetei: gyors evés, visszatérő falásrohamok, magányos evés Hajlamosító tényezők: negatív önértékelés, fizikai bántalmazás Orthorexia nervosa Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV Tünetei: kimerültség, ingerlékenység, rosszullét, hajhullás. Kialakulásának okai: nemi szerepek átalakulása, megfelelési kényszer Kialakulása:kró- nikus betegség legyőzése, betegségtől való félelem. Szövődményei: alultápláltság, kóros vitaminhiány.

10 Anorexia nervosa Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV

11 A tápanyagok Tápanyagnak nevezünk minden olyan anyagot, amelyből a szervezet a működéséhez szükséges energiát vagy a növekedéséhez, illetve regenerálódásához szükséges építőanyagokat nyeri. Az ember számára szükséges tápanyagokat 2 fő csoportra oszthatjuk: Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV Az energiát szolgáltató tápanyagokra. Az energiát nem szolgáltató tápanyagokra.

12 A tápanyagok Fehérjék: A fehérjék megtalálhatók minden sejtben és szövetben, mivel szerepet játszanak az egész emberi test működésében és felépítésében. Fehérjeforrások: sovány húsok és húskészítmények, Szénhidrátok: Biztosítják a szervezetnek a leghatékonyabb és a leggyorsabban felszabadítható energiát. Szénhidrát források: burgonya, a rizs, a makaróni, a cékla, a cukor, a méz, a mazsola. Zsírok: fontos energiát adó tápanyag. Jelentős szerepet tölt be szervezetünk működésében, egészségünk megőrzésében. Növényi eredetű zsírok ( olivaolaj, napraforgóolaj, margarin) inkább ajánlottak, mint az állati eredetű zsiradékok (vaj, szalonna, tejföl ). Ásványi anyagok: A szervezet zavartalan működéséhez a vitaminok és ásványi anyagok megfelelő mennyisége és aránya is elengedhetetlen. A legfontosabbak: Kálium, kálcium, nátrium, magnézium, foszfor. Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV /

13 A magyar konyha jellegzetességei Más nemzetek konyháihoz hasonlóan a magyar konyha jellegzetességét a többféle alapanyag, a jellegzetes fűszerezés és sajátos konyhatechnológiai műveletek együttes hatása alakított ki. A magyar konyha alapvető jellemzői: a sertészsír, a vöröshagyma és a fűszerpaprika együttes használata; a sertéshús és sertészsír domináns alkalmazása; a tejföl nagymértékű felhasználása; sajátos ételkészítési módok (pörköltalap készítés, pirítva párolás, rántással, sűrítés), sajátos fűszerezési eljárások, magas szénhidráttartalmú köretek és főzelékek fogyasztása. Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV

14 Szenvedélybetegségek A szenvedélybetegek számára az öröm, boldogság, eufória, kielégülés állapotának kizárólagos forrása egy fókuszált tevékenységre szűkül, élete ettől függ, látásmódja érzelemvilága beszűkül, miközben környezete szenved a viselkedése miatt, érzelmi elmagányosodás, anyagi erkölcsi kihasználás, agresszió miatt. A szenvedélybetegség, mint gyűjtőfogalom magába foglalja a dohányzást, az alkoholizmust és a kábítószereket. A szenvedélybetegségek csoportjában az alkohol és a dohányzás nem új keletű fogalom, nem úgy, mint a drog. TÁMOP E-13/KONV Egészséges életmód

15 Szenvedélybetegségek kialakulásának okai Genetika Gyerekkori traumák Veszteségek Stresszhelyzetek Családi kapcsolatok megváltozása Életkori szakaszok váltása TÁMOP E-13/KONV Egészséges életmód

16 A kábítószerek A klasszikus kábítószerek elterjedése Magyarországon A '80-as évek végétől a határok megnyitását, a szabad utazás lehetőségét kihasználva a magyarországi kábítószer fogyasztók jelentős számban látogattak olyan nyugat-európai országokba, elsősorban Hollandiába, ahol megismerkedhettek a klasszikus kábítószerekkel. A '90-es évekig igen kevés ún. klasszikus kábítószer volt forgalomban Magyarországon. a '90-es évek második felében a magyar illegális piacon valamennyi klasszikus kábítószer megtalálható volt és a legelterjedtebb két szerként a marihuána illetve az amfetamin valamely származéka szerepelt. TÁMOP E-13/KONV Egészséges életmód

17 A család és a kortársak hatása Iskolai tényezők Iskolával való elégedetlenség A rossz iskolai teljesítményBeilleszkedési zavarokBarátok Családi tényezők Családszerkezet Családon belül előforduló devianciák Családon belüli diszharmóniák TÁMOP E-13/KONV Egészséges életmód

18 Az illegális kábítószerek csoportosítása TÁMOP E-13/KONV Egészséges életmód

19 A drogfogyasztás egészségügyi hatásai Kardiovaszkuláris betegségek: stroke, daganat, HIV fertőzés/AIDS. A drogok légzőszervrendszerre gyakorolt hatásai. A drogfüggőség nem egyszerűen az immunrendszert gyengíti, hanem olyan veszélyeket is magában rejt, mint a közös tűhasználat, vagy a védekezés nélküli szex. Ez a kombináció nagymértékben növeli az AIDS, a hepatitis és sok más fertőző betegség kockázatát. TÁMOP E-13/KONV Egészséges életmód

20 Az alkohol 1950-es évektől emelkedett az alkoholisták száma. A földközi tengeri országokban, ahol mindennapos az alacsony alkoholtartalmú borok fogyasztása, kevés alkoholista van Az alkohol okozta mortalitás Magyarországon mintegy 78 százalékkal nagyobb az európai uniós átlagnál. Pszichológiai szempontból alkoholista az, aki már nem azért iszik, hogy jobban érezze magát, hanem azért, hogy ne érezze magát olyan rosszul. Az alkoholfogyasztás hazai tendenciái. TÁMOP E-13/KONV Egészséges életmód

21 Az alkohol hatásai Alkohol fogyasztása terhesség alatt és annak hatásai a gyermekre: - Furcsa arcvonások - Növekedési problémák - Tanulási és viselkedésbeli problémák - Születési rendellenességek. TÁMOP E-13/KONV Egészséges életmód lyosabb-betegseg-mint-gondolnank-a-magzati-alkohol- szindroma

22 A dohányzás A cigaretta igazi elterjedése Európában 1850 után következett be ban, Görögországban megkezdődött a cigaretta gyári előállítása az első cigaretta töltő gépek megjelenése. A dohányzás hazai tendenciái. TÁMOP E-13/KONV Egészséges életmód

23 A dohányzás káros hatásai Légutak, tüdő Szív, ér Gyomor bélrendszer Nemi szervek Magzat Passzív dohányzás TÁMOP E-13/KONV Egészséges életmód

24 A környezet legfontosabb elemei Az ember környezete A földA víz A levegő Az élővilág A táj Település környezet TÁMOP E-13/KONV Egészséges életmód

25 Környezeti elemek változásainak hatása az emberi egészségre TÁMOP E-13/KONV Egészséges életmód Halmaz - állapotuk Szennyező- anyagok eredete Az emberi egészségre gyakorolt hatásuk Kémiai folyamatban való részvétele

26 A levegőszennyeződés hatása az emberi egészségre Az egyes szennyezőanyagok szervezetre gyakorolt hatásai: Füstköd Sztratoszférikus ózonréteg ritkulása Üvegházhatás növekedése Éghajlatváltozás Fronthatások Savas esők megjelenése Nitrogén-oxidok Kén-dioxid Ózon Az élővilág károsodása,egészség-károsodások Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV

27 A szennyezett víz hatásai Az ivóvíz mangán és vasszegénysége, a víz klórozásának hatásai. A jódszegény ivóvíz. A klórozott szénhidrogén tartalmú víz. Magas nátrium tartalmú víz. Kadmium a vízben. Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV

28 Környezeti elemek változásainak hatása az emberi egészségre A talaj mennyiségi és minőségi változása az emberi egészség szempontjából. A víz az emberi vízkészletek fontos forrása, a talaj ásványi anyagai az ivóvízzel, ásványvizekkel és tápláléklánc során jutnak az emberhez. Az épített környezet változásainak társadalmi hatása. Az épületek az emberi lét szinte legfontosabb létesítményei, az ember élettartalmának túlnyomó részét nem a friss szabad levegőn, hanem épületben tölti. Az orvostudomány, a környezet-egészségtan ma már jól ismeri azokat a szindrómákat, amelyek a zárt terekben való tartózkodás, az ottani kémiai, fizikai, biológiai és pszichoszomatikus expozíció következményei. Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV

29 Az iskolai környezet szerepe Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV Az iskola belső környezete Építészeti sajátosságok Az iskola belső tere Az iskola külső környezete Az iskola fekvése, külső megjelenése Iskola udvar

30 Az egészséges életmód pozitív hatása a 6-14 éves korban Biológiai és kognitív fejlődés 6–10 éves korban Életkori jellemzők: A kisiskoláskor kezdete a testalkat fejlődésében egy fontos szakasznak, az első kifejezett morfológiai alakváltozásnak a. befejezése. Fejlődik a látás, hallási érzékelés és az észlelés. Időészlelés. Érzelmi fejlődés. TÁMOP E-13/KONV Egészséges életmód

31 Biológiai és kognitív fejlődés 11–14 éves korban Életkori jellemzők: Nemek közötti különbségek. Az agy fejlődése. Nemi szerep és a serdülő kori szexualitás jellemzői. A szexuális kultúra és a szexuális élet zavarai, prevenció. Szexuális úton terjedő betegségek. TÁMOP E-13/KONV Egészséges életmód

32 A család szerepe az egyén egészséges fejlődésére A család jelentősebb feladatai: TÁMOP E-13/KONV Egészséges életmód A népesség utánpótlását biztosítja. A világra vonatkozó információk összegyűjtője. A család értékek, normák kidolgozását viszi véghez. Az identitás forrása. Az érzelmi teherbírást fokozza. Érzelmi egyensúlyt biztosító szerepe van. A problémák megoldásában eligazít és közbenjár. Jogi funkcióval bír. Sajátos kontroll funkciót tölt be. Vonatkozási rendszer, intim jellegű életközösség. Támogatja a rászoruló családtagokat. Segítő szándék.

33 Társas kapcsolatok TÁMOP E-13/KONV Egészséges életmód Kisiskolás korFelső tagozatSerdülőkor Önállósodás Azonos normák és erkölcsi elvek Barát választás szinte kizárólag azonos neműekre vonatkoznak

34 A média, internet szerepe az egészségnevelésben A média a kép és a hang, azaz a látási és a hallási ingerek együttese, amelynek vannak negatív és pozitív hatásai is. Az iskolai teljesítményromlás előidézője lehet a televízió, s „segítségével” egyre jobban terjed az agresszió, az erőszak a társadalomban. A televízió hatása az agresszivitásra. Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV gyermeket-2/

35 Felhasznált irodalom Aszmann, A. (2003): Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (HBSC)Az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi kutatásának keretében végzett magyar vizsgálat,Országos Gyermekegészségügyi Intézet, („Nemzeti Jelentés” 2002) Bagdy, E. (1977): Családi szocializáció és személyiségzavarok, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Busi E. (2004): Nevelési színterek I. A család. ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia Központ, Apertus Közalapítvány, Budapest Barabás, K. (2006): Egészségfejlesztés-Alapismeretek pedagógusok számára, Medicina Könykiadó. Dési I. (szerk.) (1999): Népegészségtan. Semmelweis Kiadó, Budapest, 557 p. Dési I. (2003): Környezet-egészségtan. JGYF Kiadó, Szeged, 287 p. Földes, P. (2000): A család és az iskola együttműködése, Új Pedagógiai Szemle, Meleg, Cs. (2002): Iskolai egészségnevelés: a feladat újrafogalmazása. Magyar Pedagógia, sz Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV

36 Felhasznált irodalom Nagy, J. (2005): Egészségnevelési programok az iskolai egészségfejlesztés szolgálatában Magyar Pedagógia, sz PIKÓ B. (2002): Fiatalok pszichoszociális egészsége és rizikómagatartása a társas támogatás tükrében. Osiris, Budapest. Pikó, B. (2006): Lelki egészség a modern társadalomban. Akadémia Kiadó, Budapest. Seedhouse, D. (1986): Health: The Foundations for Achievement. John Wiley, Chichester. Virágh, Z. (2004).: Védd Környezetedet és Egészségedet! Kiadja: Magyar Orvosok az Egészséges Környezetért Társaság és a „fodor József” Országos Közegészségügyi Központ Környezetegészségügyi Intézete, Budapest, World Health Organisation (1946): Constitution, Genova Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV

37 Felhasznált irodalom World Health Organisation (1984): Health Promotion: A Discussion Document on the Concept and Principles. WHO Regional Office for Europe. Coppenhagen. World Health Organization (1986): Ottawa Charter for Health Promotion. World Health Organization, Geneva World Health Organisation (1988): Adelaide-i ajánlások az egészséget támogató közpolitikáról. Második Nemzetközi Egészségfejlesztési Konferencia, Adelaide. In: Az egészségfejlesztés alapelvei. Az egészségfejlesztés alapvető nemzetközi dokumentumai. Országos Egészségfejlesztési Intézet, Budapest Egészséges életmód TÁMOP E-13/KONV


Letölteni ppt "Hidvégi Péter TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010. Az egészség definíciója WHO 1946 Parsons, 1972 WHO, 1984 WHO (Ottawa), 1986 Seedhouse, 1986 WHO (Adelaide),"

Hasonló előadás


Google Hirdetések