Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Reklámkommunikáció 3. Audiovizuális médiumok és eszközök.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Reklámkommunikáció 3. Audiovizuális médiumok és eszközök."— Előadás másolata:

1 Reklámkommunikáció 3. Audiovizuális médiumok és eszközök

2 Audiovizuális médiumok Audiovizuális médiumnak tekinthető: Televízió Mozi Számítógépes portálok (internet) Hangosított diafilm, diaporáma Írásvetítő, hangtechnikai eszközzel kapcsolva Televízió kapcsolati lehetőségei > video, DVD, házi mozi Számítógép kapcsolati lehetőségei (CD, floppy, DVD stb.) mobiltelelfon

3 Televízió A televíziós reklám napjainkban kétségtelenül a legnépszerűbb reklámforrás. Sokak által ismert és nézett. Széles fogyasztói réteget elégít ki. Reklámfajtái sokoldalúak és szinte minden megcélzott fogyasztói réteget elérnek. Törvényi háttere rendezett

4 A televízió mint médium Több típusát különböztetjük meg Alapcsoportosítás:  Kereskedelmi csatornák  Közszolgálati csatornák  Szórás formája szerinti csoportosítás: Földi sugárzású Műholdas sugárzású Kábeltelevíziós (zártláncú) rendszer

5  Átvitel típusa szerinti csoportosítás  Üvegszálas technika alapú adatátvitel  Digitális televíziózás  Szórás helye szerinti csoportosítás Helyi csatornák Országos csatornák nemzetközi sugárzású csatornák

6 A televízió jellemzői Napjaink nagy kérdése : televízió, számítógép, vagy mobiltelefon lesz-e a fő reklámhordozó? Rendkívül magas presztizsű médium A befogadó találkozása a médiummal ennél a legkedvezőbb. Technikai adottságai rendkívül kedvezőek (szinte minden megvalósítható vele) Célközönsége rendkívül széles

7 A televíziós reklámozás előnyei Napjaink legnagyobb hatást elérő reklámhordozója Fő előnye az audiovizuális jelleg (csak a mozi tudja ilyen színvonalon mindezt) A vásárló otthonába viszi a marketingüzenetet Nézése bármikor felfüggeszthető és újrakezdhető

8 Képes háttér médiumként is funkcionálni Igen széles spektrumon szolgáltat információt (magas csatornaszám) Ma már alkalmas a nézők (piaci vásárlók) megszólítása mellett közvetlen kapcsolattartásra is (SMS, telefonkap- csolat)

9 Rendkívül változatos és eltérő a publicitása (szakcsatornák, a ritka és tömegnézettség között minden területet produkálja) Alkalmas nagyszámú reklám ismétlésére Bevethetősége gyors ( bár vannak időszakai amikor várni kell a reklám beléphetésre – karácsony) Technikai adottságai kedvezőek (kapcsolati rendszere széles DVD,video, bővíthetőség)

10 A televíziós reklámozás hátrányai A televíziós hirdetések réteg és célcsoportok felé kevéssé irányíthatóak Kevés mód van a reklám fogyasztók által történő szelektálására (legfeljebb kikapcsolom, vagy kimegyek a szobából)

11 Meglehetősen agresszív módszer, a kikapcsolódás és szórakozás folyama- tosságát zavarja Területi irányíthatósága és terítése hálózat, készülék és infrastruktúra függő Az abszolút reklámköltségek meglehe- tősen magasak

12 A televízió reklámtípusai Blokk reklám 3-10 percet (vagy többet) is igénybe vevő > egy-egy reklám ebben mp Több cég által is igényelt, meglehetősen vegyes tartalom (ezen belül nagy tematikai csoportok azért elkülöníthetőek > háztartás, technika,kultúra stb.)

13 Termék és szolgáltatás népszerűsítő, A blokkok sugárzási időpontjai nagy valószínűséggel bemérhetők a fogyasztó által A blokk sugárzási időpontját a reklámot megrendelők ismerik, azt meghatároz- hatják

14 A televízió reklámtípusai Egyedi hirdetés Időpontja előre ismert a megrendelő részéről Időtartama hosszabb a blokkreklám egyes hirdetéseinél (ált. 1-5 perc) Egyetlen cég vagy termék reklám, illetve PR anyagát prezentálja Ritkán alkalmazott, mert rendkívül költséges

15 Fő típusai a riportnak, interjúnak „álcázott” megjelenés Az ilyen reklám alatt a televíziós társaságok leveszik a csatorna logóját.

16 A televízió reklámtípusai Betűreklám A régebbi televíziózás kedvelt reklámműfaja volt, ma helyi kis tele- víziók kedvelt műfaja Gyorsan és aránylag olcsón elkészíthető A számítógépek korában módosítása semmiféle gondot nem okoz Lemond a televízió fő erényéről a filmes látványról

17 A televízió reklámtípusai Műsor szponzorálás Több változata is létezik: Cég neve megjelenik a műsor után(mit hogyan szponzorál) Cég neve a műsor előtt (mint a műsor támogatója) Esetenként a műsor alatt is sugározzák a cég reklámját (Borsodi Liga)

18 A népszerűsítendő termékről/ szolgálta- tásról a műsorban hangzik el rövid információ (mit nyerhet a győztes) A legkevésbé direkt forma, amikor a marketingüzenet beépül a szponzorált műsor cselekményébe (Fásy-mulató > szépségkirálynő választás)

19 A televízió reklámtípusai Teletext Az aktuális műsortól független információ forrás Csak erre a célra alkalmas készülékkel vehető Képileg egyszerűen megfogalmazott általában statikus megjelenésű reklámlehetőség (elsősorban a szöveges reklámok felülete)

20 Teletext 2. Az ide látogató fogyasztó bármikor beléphet illetve kiléphet Gyakran kapcsolódik közhasznú információkkal a klb. teletext blokkokban ( időjárás, közlekedés, kul- túra stb.)

21 A reklám és a csatornatípusok kapcsolata Közszolgálati televízió: Alapvetően nem a reklámokból tartja fenn magát, állami dotáció Reklámjaiban gyakrabban fordul elő társadalmi és politikai fizetett reklám Kötelezettek bizonyos vonatkozásban ingyenes reklámfelületet biztosítani össztársadalmi reklám részére A műsorszórás egyenletesebb, a reklám ritkábban zavarja meg a szórakozást Gyakoribb a speciális célközönség és ezzel a kisebb nézettség index

22 Kereskedelmi televízió: A reklámból tartja fenn magát Reklámszórása gyakoribb és hosszabb ideig tart Nagyobb nézettsége miatt a reklámozók körében nagyobb a népszerűségük Esetleges kódolt csatornák láthatásáért előfizetési díjat is szednek Elsődleges cél a nézettség növelése, tömegigény kiszolgálása

23 Reklámkínálat és médiaajánlat A televíziós csatornák reklám-közzétételi igénybevétele előtt ajánlatos média- ajánlatot kérni. Tartalmuk általában: A megkeresett csatorna műsorkínálata (tematikus, vegyes) A kínálatban szereplő műsortípusok (hír, magazin, ismeretterjesztő stb.)

24 A csatorna műsorszerkezete, a nézők időmérlege alapján összeállítva A nézők aktív és passzív rétegének televíziózási szokásai A csatorna egyes konkrét műsorainak nézettsége, esetleg más csatornákkal összevetve Az ezek mellé rendelt tarifaár

25 Tarifarendszer elemei Minden esetben meghatározó és a legnagyobb tételt kitevő a tarifaár Ehhez kapcsolódnak a különböző kedvezmények lehetőségei és a felár kikötések

26 A televíziós társaságok a reklámot megrendelőnek a következő elemek alapján állítják fel a reklámköltségeket: A közzétett alaptarifák Kedvezmények Felárak

27 Kedvezmények lehetőségei Mennyiségi kedvezmény (meghatározott értékhatár felett és esetén érhető el) Éves lekötés Értékhatár feletti foglalás és annak időtartamra lebontott ütemezése Társadalmi célú és kulturális rendezvények Preferencia kedvezmény, ha a szerződő a reklámcélú kiadásai nagyobb részét egy csatornánál köti le Szezonális kedvezmény (csúcsidő, vagy csúcsidőn kívül, nap, hét, hónap időszak)

28 Felár kikötések Sürgősségi felár Ismétlési felár (többszöri megjelenés egy blokkban) Helykikötési felár (blokkon belül hányadik akar lenni) Spot-felár A tarifarendszer csatornánként meglehetős magas eltéréseket mutat, melyet az eltérő nézőszám indokol

29 A mozi Több mint száz éves múlttal rendelkezik Reklámlehetőségeit már igen korán felfedezték Hosszú évtizedeken keresztül a legnagyobb publicitású reklámeszköz volt. Napjainkra ez drámai módon csökkent (80-as években 3500 körüli mozi, kb millió eladott jegy > mára 100-on aluli mozi, kb. 2 millió eladott jegy)

30 A mozik csoportosítása Földrajzi elhelyezkedés alapján: Fővárosi Városi Vidéki (kihalóban) Technika, berendezés alapján: Hagyományos - kommersz filmek - művészfilmek Multiplex

31 Mozik megszűnésének okai Állami támogatások megszűnése Televíziózás teljes körűvé válása Otthoni videózás, DVD, házimozi rendszerek Magas jegyárak

32 Mozi és a reklám kapcsolata 1. A mozi a médiaköltségekből 1%-ban részesedik Nagy előnye továbbra is a magas élvezeti szintű audiovizualitás, a kiemelkedően jó élvezeti érték Hátránya a néző kiszolgáltatottsága… A befogadói helyzetet zavaró körülmények (mozgás, beszéd, világítás stb.) Mozik változó publicitása (multiplex – art mozik (befogadó képesség, vetítés időkapcsolatai, technikai adottságok stb.)

33 Mozi és reklám kapcsolata 2. A mozi reklámok területi irányíthatósága kiemelkedően jó (ha lenne országos mozihálózat) Rétegek szerinti irányíthatósága kevésbé jó (bár a mozilátogatók korcsoportját aránylag jól be lehet határolni >15-30 éves fiatalok) Reklám közzétételi díjak aránylag alacsonyak, mert kis számú a célközönség A filmkészítés árai azonban hasonlóak a tv- hez, hiszen ugyanazokat a filmeket alkalmazzák

34 Mozi és a reklám kapcsolata 3. Ezért az egy főre jutó elérési költség kiugróan magas. A médium bevethetősége kész kópiák esetén rugalmas (3-8 nap) Ugyancsak rugalmas a leállíthatóság is Jogi korlátozásai körülbelül azonosak a televíziós reklámokéval (cigaretta reklám tiltott, szeszesital reklám csak az esti előadások alatt)

35 Mozi és a reklám kapcsolata 4. Főleg a fiatal korosztály lehet a reklám célcsoportja A reklám mellé más promóciós megmozdulások is gyakran kapcsolódnak (kóstoló, árubemutató, termékminta osztogatás stb.) A mozis reklámszervezést kevés cég végzi multiplexek esetében pl. egy. Tarifa egy hónapos hirdetési csomagot tartalmaz, de a vetítési díjakat a mozik önállóan határozzák meg. (a vetítés idejétől, a mozi népszerűségétől, vetítés időmennyiségétől stb. függően) A tv film és a mozifilm a két technika miatt eltérő ( a mozi jobb képminőséget igényel, és esetenként hosszabb „történetet”.

36 Reklámfilmek 1. Gyártásuk magas technikai hátteret és komoly felkészültséget igényel Tervezésére és forgatására fokozott figyelmet kell fordítani Kifejezőereje a legnagyobb marketinghatású eszközzé teszi Előkészítése és realizálása tervezést, válogatást, majd az elkészülés után is esetleges szelektálást feltételez ( nem minden tervből lesz film, és nem minden elkészült film kerül vetítésre)

37 Reklámfilmek 2. Elkészítése erősen megrendelő és költségfüggő Hosszuk általában 7,15,30 mp., de ennél hosszabb filmek is készülnek (hazánkban inkább a rövidebb változatok a divatosak) A történetek, termékek bemutatása érzelemvilághoz kötődőek, vagy ebbe igyekszik a tárgyat helyezni, és csak ritkán operál a racionalitással. Minden esetben rendelkeznek egy központi maggal és kiegészítő elemekkel ( a központi mag legtöbbször önmagában is értelmezhető )

38 A reklámfilm előzetes válogatáshoz készített anyagai Szinopszis: rövid szöveges összefoglaló Forgatókönyv: pontos szöveg, helyzetek részletes bemutatása és a technikai utasítások jelenetek szerint Stoyboard: jeleneti képekkel illusztrált részletes forgatókönyv (képes forgató-könyv) Animatics: egy leegyszerűsített reklámfilm, ahol mozgásos animációval, hangokkal szemléletesen mutatják be a készítendő filmet

39 Marketingkommunikációs reklámfilmek fajtái Reklámfilmek Árubemutató, termékismertető filmek Referenciafilmek Good-will filmek PR filmek

40 Reklámfilmek csoportosítása 1. Alapanyag alapján:  Filmalapanyagra forgatott  Videós technikával forgatott  Számítógépes rendszerrel készített (DVD)

41 Reklámfilmek csoportosítása 2. Képi megjelenítés alapján  Élő szereplős  Rajz animációs  Számítógépes animációs  Vegyes

42 Reklámfilmek csoportosítása 3. Színválasztás alapján:  Színes - teljes színskálás - kiemelt színnel dolgozó  Fekete - fehér  Fekete - fehér színes betéttel  Váltott színhatásúak (fekete – fehér, színes elemek egymás után)

43 Reklámfilmek csoportosítása 4. Témák alapján:  Problémamegoldó  Demonstrációs  Analógiás  Összehasonlító  Narratív  Igazoló, hitelesítő

44 Problémamegoldó Probléma bemutatásával indít Napi eseteket mutat be, de sokszor extrém körülmények között Ehhez a negatív helyzethez nyújt biztos megoldást a bemutatott termék A megoldás gyakran kiegészül a termék által kiváltott hatást bemutató demonstációval is.

45 Demonstrációs A termék tulajdonságainak viszonylag tárgyilagos bemutatása, érzékeltetése Ennek meggyőző hatású elérésére való törekvés ( minden tökéletesen működik) elmondják az elérhető előnyöket, majd bemutatják a terméket működés közben. Gyakran kapcsolják hivatalosnak tűnő, vagy valóban hivatalos véleményekhez. A téma ellenére lehet humoros, sőt elvont is.

46 Analógiás Használatával átvitt értelmű párhuzam vonható a termék és a film szereplője között Ismert történetek, hősök, élőlények és az adott termék használata során fellépő hasznosság, eredmény párhuzama Egyszerű és közérthető a párhuzam Jó az emlékezeti hatásfok is Jelenlegi bankreklámokra jellemző

47 Összehasonlító Általában a konkurens és saját termék egybevetésére szolgál Saját termék előnyeinek előtérbe helyezése Komoly jogi és etikai kérdéseket vet fel Alkalmazásánál jogi és etikai szabályo- kat figyelembe kell venni

48 Narratív (talking heads) A szöveget bemutató személy (az összehasonlítást végző) a legtöbbször jelen van a képernyőn Ez emeli az elmondott szavak hitelét A beszélőnek nem feltétlenül kell „különleges adottságokkal” rendelkeznie (Advil Ultra)

49 Igazoló, hitelesítő A szereplőről tudni kell, hogy kicsoda, mi a foglalkozása (Ez által válhat hitelessé) A személy lehet:- vállalati munkatárs - szakértő, vagy szakértő cég munkatársa - híres ember (színész, sportoló, ismert üzletember stb.) - termék használója aki elmondja miért épp ez a termék a legjobb az ő számára ( az „átlagember” hatás lényege, hogy könnyebben azonosulunk vele )

50 Reklámfilmek csoportosítása 5. További felosztás: Szószóló : átlagember szólal meg, saját szavaival érvel, mégis népszerű figurák Élet egy szelete: életképek, melyben a termék megoldást kínál a problémára Látványközpontú: emblematikus figurák, akik a terméket képviselik, de nem emberi alakok (kakaó nyuszi, bacilus, hód stb.) Sztorizó, történetmesélő: másodpercben történeteket mesél el ( sör- történetek)

51 Reklámfilmek csoportosítása 6. További felosztás: Humoros: poénra kihegyezett alkotás (mobil és a kutya) Provokatív: közízléssel ellenkező, de megcélzottaknak megfelelő hatást kiváltó (irónia, szatíra) főleg fiataloknak szóló Sokkoló: TCR gyakran használja, sokszor eredeti sokkoló hatású képek, filmrészletek bevágása (lehet durva, sőt brutális is) Ritkán találkozni tiszta típussal, kombináltak, egy elem túlsúlyával

52 A reklámfilmek érzésvilága A reklámfilmek racionális alapon sokkal ritkábban közelítik meg a vásárlót és a potenciális vásárlót, mint az érzelmeken keresztül, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a fogyasztó érzésvilágába való belépés motívumaira.

53 Az érzésvilághoz, emocionális kapcsolat kialakulásához vezető lehetőségek Állandó motívumokra épülő reklámoknál: Már ismert témához, elfogadott érzésvilághoz köti a témát A megismert ötlet más-más történetű, de azonos mondanivalójú feldolgozása Szereplők a legtöbbször azonosak eltérő szituációkban Azonos szituációkban más szereplők élik át a történéseket Ezért nem válik olyan könnyen unalmassá A közönség várja az újabb történeteket A márkahűség automatikus felidézése, hiszen minden esetben a márka (termék) az állandó

54 Nosztalgia, tradíció: Erős hangulatkeltő hatású, ha jól ismert termékről, cégről van szó Üzenete, hogy bevált termékről van szó, gazdag hagyományú cég áll a háttérben Főleg ital, élelmiszer esetében hatásos

55 Életérzés, életstílus (lifestyle): Igen erős és hatásos lehet az érzelemvilág „megdolgozása” Sőt sok esetben nem is szól másról, mint ennek a világnak a bemutatásáról Általában vidám, könnyed hangulatú, és így kapcsolja a márkát egy életstílushoz

56 Életképek (slice of life): Aránylag jó támpontú, konkrét üzenetet megfogalmazó Mindennapi életből vett realista történet, amelyben a termék valamilyen formában megjelenik A felhasználhatóság a köznapi szituáción keresztül érvényesül Az tudatosul a nézőben, hogy ezt a terméket más is használja és eredményesen

57 A filmreklám tartalmának megjelenítési formái Önálló formák Érzelmi alapú Érzéki indíttatású Megszemélyesítésen alapuló Vizuális megjelenítési technikájú Kapcsolódó, kiegészítő formák Animációs Szexuális töltetű Humoros Zenei alapú, zenés

58 Érzelmi alapú: Az emócióra alapoz A termék értéke és a hozzá kapcsolódó érzések együtt hatnak, de utóbbiak sokszor túlélik a terméket Olyat állít a termékről, ami elgondol- kodtat Erős hatásmechanizmussal operál

59 Érzéki indíttatású: Az emberi ösztönökön alapszik (ízlésesen bemutatott étel, és annak megkívánása) Sokszor az érzék később kezd el működni (pl. az utcán, ha meglátjuk a terméket), mint ahogy azt a filmen látjuk Az érzékek erőssége a legtöbb embernél vitathatatlan (szaglás, ízlelés, tapintás és ezek összekapcsolása a látással és hallással amit a film biztosít)

60 Megszemélyesítésen alapuló: Általában nem a termék használatára, hanem a termékre koncentrál Termék emberi tulajdonságokkal való felruházása (megszemélyesítés) Az ember gondolatvilágát viszi át termékre, netán egy állatra, növényre, tárgyra Többnyire kedves, játékos formában készülnek Gyakoriak a filmtrükkök (pl. termék élővé formálása)

61 Vizuális megjelenítési technikájú: Érdekes, szemléletes felvételek, néha trükkök képezik az alapját Olyan világot mutat be, ahol a termék központi helyet tölt, tölthet be Olyan terméket mutat be, ahol a jelenet képsorainak fő eleme a termék készítésében központi szerepet tölt be. Gyakoriak a csodálatos természeti képek, a minket körülvevő világ különlegességeinek bemutatása Gyakoriak a filmtrükkök, de ezek a valódiság látszatát igyekeznek kelteni

62 Kiegészítő megjelenítési formák Ezek a lehetőségek legtöbbször nem önmagukban alkotják a film központi elemét, hanem azt erősítendő kerülnek alkalmazásra Természetesen vannak esetek, amikor esetleg önálló élete élhetnek.

63 Animáció: Régóta használt technikai megoldás. Ma már a film rajzos animálása ritkább Ezzel együtt a számítógépes animáció felerősödött Képfelvételre montírozott rajz, számítógépes figurák érdekes kiegészítői egyes termékeknek (sok esetben szimbólummá is válhatnak) Ebben a kategóriában a leggyakoribb az önálló ani- mációs (rajz) film

64 Szexualitás ábrázolása: Veszélyes határesetek (pornó és szex között) jó ízlés kérdése Maga a téma ma is nagyon kedvelt Figyelemfelkeltő szerepe vitathatatlan Csak akkor használjuk, ha a termékkel a kapcsolat egyértelmű

65 A humor: Hálás téma Szinte kivétel nélkül fogékony rá a célközönség Fontos a humorkategória országonkénti ismerete ( ami humor az egyik népnek, esetleg sértés a másiknak) Márkakapcsolata alapos legyen ( kapcsolat nélküli humor inkább ront, mint javít a márka helyzetén) A humor maradjon a jóízlés határán belül, ne sértsen, járasson le másokat

66 Zene: Elsősorban a auditív reklám alapeszköze, de az AV reklám is gyakran használja Hatalmas kínálat, de hozzáértő választást igényel Gyakran válhat felidéző elemmé egy termékkel, vállalattal kapcsolatban A háttér televíziózás esetében komoly figyelemfelkeltő szerepe lehet Elismert az azonosító és emlékeztető funkciója

67 A film tehát a mai reklám egyik legfontosabb, leggyakrabban használt, legintenzívebb hatású, a legnagyobb tömegeket elérő üzenetmegfogalmazó és továbbító hordozója. Megjelenítő eszközei (TV, mozi, számítógép) mellett a jövőben más rendszerek is beléphetnek ebbe a csoportba. Ezért azt mondhatjuk, hogy ez az eszközrendszer még sokáig képes megtartani vezető szerepét

68 A személyi számítógép, mint hordozó igen rugalmas eszköz. Kapcsolati rendszere tetszés szerint bővíthető (CD,DVD írás, olvasás, pen- drive,MP-3, digitális fényképezőgép, digitális kamera, mobil telefon kapcsolat, konferencia üzemmód stb.) Természetesen a számítógép kitermelte azt az eljárási formát, amely ma már a reklámnak szinte korlátlan és határok nélküli lehetőséget biztosít, ez pedig nem más mint az internet

69 Az internet (www. World web wide ) ma már kétségtelenül a leghatalmasabb és legnagyobb kiterjesztésű médiafelület, amelyben a célzott reklám éppúgy helyet kaphat, mint az egész világra kiterjedő általános tömegreklám. Magyarországon is az összes médium közül a fejlődése a legdinamikusabb Bár az éves reklámráfordítás összegéből még aránylag kis részesedéssel bír, a várható tendenciák szerint ez hamarosan megváltozik.

70 Számítógépes portálok (internet) Az internet decentralizált számítógépes, grafikus felület, interaktív kommunikációs hálózat Tömegekhez jut el és szórakoztat, tájékoztat, informál, vagyis magán hordozza a médiumok jellemzőit. Gyorsan fejlődő technikai háttere lehetővé teszi az egyre olcsóbb és egyre biztonságosabb, gyorsabb közönség kiszolgálást (ISDN, ADLS sávszélesség növelés stb.) Ellenfele lehet a jelenben a mobil telefon, a közeljövőben az interaktív televízió

71 Az internet reklám-kapcsolati jellemzői 1. Magas presztízsértékű Kedvező befogadói szituáció Egyszerű átkapcsolási lehetőség (reklám szempontjából nem mindig előny) Gyors és szabad keresés (csetelés, szörfözés) Kiváló és dinamikusan fejlődő technikai adottságok

72 Az internet reklám-kapcsolati jellemzői 2. Látgatói jól körülhatárolható célcsoportot képeznek, még akkor is ha a teljes látogatói kör vegyes összetételű Célozhatóság szempontjából tág tér nyílik ( névre szóló lehetőségtől / / a teljeskörű csoportrendszerekig ) Nem tartozik a költséges médiumok közé Rugalmas és gyorsan elkészíthető, sőt változtatható a reklám a felületen Jogi szabályozottsága ma még nem teljesen megoldott

73 A reklám lehetősége itt minden területnek adott:  Gazdasági élet szereplői  Államigazgatás, közélet  Kultúra és ismeretszerzés  A mindennapi ember munka és reklámlehetősége

74 Reklámozási formák az interneten honlap (home page, home site)  Interaktív kirakat  Információs pult  Szabad bejárás  Egyszerű megközelíthetőség  Alapos tájékoztatási és reklámozási képesség  Alapreklám-felületnek is nevezik

75 Banner, felugró ablak, center:  A leggyakoribb reklámforma az interneten  Vonzó megjelenés, elegáns dizájn mint csábító  Automatikus honlapnyitó (kulcs a honlaphoz)  Természetesen ehhez jó honlapra is szükség van  Ára úgy növekszik, ahogy az alkalmas hirdetési felület látogatóinak száma nő (elektronikus látogatószámlálás)  Változatos és formagazdag (animált, állóképes, mozgókép, interaktivitás stb.)

76 Button (gombok):  Rákattintva másik címre, vagy közvetlen reklámhoz juthat a látogató  Ugyanezt a célt szolgálja a text-link is, amely a szövegben annak egy elemére klikkelve előhozza a mögötte rejtőző címet, hirdetést

77 SPAM (kéretlen reklám):  Agresszív reklámfajta  Az elektronikus levelezésben éppen úgy megtalálható. Mint a honlapokon, vagy alaplapokon  Ma már külön szűrőrendszerrel lehet ellene védekezni  A számítógépes vírusok, férgek fertőzésének melegágya

78 kísérő reklám:  A kapott elektronikus levél végén hívja fel a figyelmet valamilyen termék hirdetési helyére  Esetleges rákattintással megnyitja a reklám honlapját

79 Szponzorálás Keresőprogramokban való megjelenés (paid listings)- Interstitial:  Letöltés közben egyik lapról a másikra átlépéskor jelennek meg  Meglehetősen agresszívek, nehezen tüntethetők el  Advertorial:  Reklám célzatú cikk  Az információ/hír formájában kerül a termék, szolgáltatás vagy a vállalat bemutatásra.

80 Audiovizuális reklámeszközök Hangosított dia, diaporáma Ma már sokkal kevésbé népszerű eszköz, mint egy-két évtizeddel ezelőtt Mai megjelenési helyei a METRO állomások koncertek, vagy tűzfalakra kivetített képek, hangkísérettel Egyszerre csak kisebb csoportot tudnak megcélozni Az állókép kevéssé agitatív, mint a mozgókép Gyakori ismétlése azonban a tanulási folyamatot esetleg eredményessé teheti Olyan árucikkek reklámozására alkalmas, amelyeknek a statikusság előnyt jelenthet (meg kell alaposan figyelni) A diaporáma több vetítőkészülék egyidejű alkalmazása egyetlen nagyméretű vetítőfelületen, képáttüntetéssel, halványítással. Egyedi érdekes hatás érhető el vele.

81 Mobiltelefon: A csoport gyűjtse össze azokat a gondolatokat, amelyekről úgy érzi, hogy ide kívánkoznak! Ebből állítjuk majd közösen össze a mobiltelefon reklámjellegzetességeit, a benne rejlő REKLÁMKOMMUNIKÁCIÓS LEHETŐSÉGEKET!!


Letölteni ppt "Reklámkommunikáció 3. Audiovizuális médiumok és eszközök."

Hasonló előadás


Google Hirdetések