Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek."— Előadás másolata:

1 Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul

2 6. Lecke Talajtani alapok

3 A Nap szerepe a talajképződésben Az erőforrások osztályozása A geológia felosztása A talajok képződésének feltételei

4 Nap szerepe a talajképződésben A Föld a naprendszer bolygója, ezért működése elsősorban a Nap tevékenységétől függ. A Nap energiája biztosítja azt a minőségű és intenzitású fényt és sugárzást, amely a Föld hőmérsékleti és fényviszonyait eredendően meghatározza. A beérkező energiát a légköri gázok és vízpára szétszórják, ezzel tompítják. A víz körforgását szintén a Nap energiája biztosítja A beérkező energia napi és éves ciklusai szélsőséges hőmérsékletingadozásokat eredményeznek. A hőmérsékletingadozások és a víz együttesen a felszíni kőzetek mállását eredményezik

5 A mállást a csapadék savanyú kémhatása gyorsítja. A villámlások következtében keletkező nitrátok a mállott kőzet tápanyagellátásához járulnak hozzá. A világűrből érkező meteoritok pora mindenféle makro- és mikroelemmel dúsíthatja a Föld felszínét. A mállásnak indult kőzeteken a hőoptimumon belül megteremtődnek a növények számára nélkülözhetetlen életfeltételek. A megtelepedő növények gyökérzetükkel mechanikusan és biokémiai úton folytatják a kőzetek elaprózását, amely hosszabb időszak alatt talajjá változik. Nap szerepe a talajképződésben

6 Az erőforrások osztályozása Fogyó erőforrásokMegújuló erőforrások Fűtőanyagok Ú jrahasznos í that ó anyagok É lettelen k ö rnyezeti elemek É lő k ö rnyezeti elemek KőszénFémekNapenergiaNövényvilág, erdő KőolajNem fém ásványok Geotermikus energia Á llatvilág Tőzeg Légkőr, szél V í zi élővilág F ö ldgázV í z, V í zenergia Talaj HasadóanyagHullámzásBiomassza Termálv í z Tengeri áramlatok Forrás: Bora Gy.– Korompai A. (szerk.) (2003)

7 A talajok kialakulása és alaptípusai A talajképződés három legfontosabb alapfeltétele: alapkőzet, mint a képződő talaj fő alapanyaga és hordozója, víz (időszakos fagyhatár feletti hőmérséklet), növényzet (egész évben, vagy a melegebb évszakokban). A talaj a Földkéreg legfelső, termékeny takarója. Multidiszperz rendszer. Vastagsága néhány centimétertől néhány m-ig terjed, de teljesen hiányozhat is.

8 A Föld szférái Föld (Gaia, Terra): anyag – energia rendszer, alrendszerei: gravitoszféra (gravitációs tér) magnetoszféra ( mágneses tér ) atmoszféra (légkör) hidroszféra (vízburok) litoszféra (kőzetburok) földköpeny asztenoszféra (a litoszféra alatti képlékeny rész) szilárd alsó köpeny (mezoszféra) centroszféra (földmag) bioszféra (élővilág) pedoszféra (talaj) Forrás CSERNY TIBOR, VINCZE PÉTER: Általános földtan I.

9 Geológia görög szó : gé – föld, logosz – tudomány ) Az alapkőzetek vizsgálatával a geológia tudománya foglalkozik. A Kárpát-medence geológiai képződményei minden szempontból nagyon változatosak. Itt érintkezik egymással két eltérő minőségű kőzeteket tartalmazó tektonikai lemez, úgymint az afrikai és ázsiai nagylemezek. Ezek határvonalán találjuk a legintenzívebb vulkántevékenység nyomait, és legnagyobb tavainkat. A geológiai képződmények a nagylemezeken belül is nagy változékonyságot mutatnak, ásványi és kémiai összetételüket, szemcseméret-megoszlásukat, vagy fizikai és kémiai mállással szembeni ellenállóságukat tekintve.

10 A geológia felosztása A földtan tudományága Vizsg á lat á nak c é ljaSegédtudom á nyai Á ltalános vagy elemző f ö ldtan A F ö ldet fel é p í tő anyagok, az endog é n é s exog é n folyamatok, valamint a megjelen é si form á k kapcsolata Á sv á ny- é s kőzettan, szerkezeti f ö ldtan, geomorfol ó gia, geok é mia, geofizika Tört é neti földtan é s r é tegtan (sztratigráfia) F ö ld ü nk é s az é lővil á g m ú ltja, fejlőd é se é s a f ö ldtani folyamatok t é rbeli é s időbeli v á ltoz á sai Ősl é nytan, r é tegtan, ősf ö ldrajz, ős é ghajlattan Regionális földtan A F ö ld kisebb-nagyobb t é rs é geinek f ö ldtani fel é p í t é se, fejlőd é st ö rt é nete Term é szeti f ö ldrajz é s a f ö ldtan szinte minden rokon tudom á ny á gai Alkalmazott földtan Az á ltal á nos é s region á lis f ö ldtan eredm é nyeinek alkalmaz á sa gyakorlati probl é m á k, pl. v í z, olaj é s m á s á sv á nyi nyersanyagok kutat á sa, agro- é s m é rn ö kgeol ó giai feladatok megold á s á ra, V í zf ö ldtan, k ö rnyezetf ö ldtan, talajtan- agrogeol ó gia, geok é mia, é rcteleptan, m é rn ö kgeol ó gia, geofizika, Forrás CSERNY TIBOR, VINCZE PÉTER: Általános földtan I.

11 Az alapkőzetek A magmás kőzetek A magma: a litoszférában elhelyezkedő, nagy nyomás alatt álló, izzón folyós, főleg szilikátos összetételű kőzetolvadék, ami a földkéreg minden anyagának ősforrása. A kéreg jelentős részét a magmás kőzetek alkotják. A magmás tevékenység a vulkanizmus és a plutonizmus együttese Üledékes kőzetek Aprózódás – ( Mállás ) – Szállítás – Felhalmozódás - Kőzetté válás Az üledékes kőzetek rendszerezése (keletkezési körülményeik, szemcsenagyságuk és anyagi összetételük alapján: vulkáni törmelékes üledékes kőzetek (piroklasztitok) törmelékes üledékes kőzetek vegyi és biogén kőzetek vegyes típusú kőzetek Forrás CSERNY TIBOR, VINCZE PÉTER: Általános földtan I.

12 Az alapkőzetek Metamorf kőzetek A kőzetmetamorfózis (=kőzetátalakulás) a már meglévő kőzetnek szilárd fázisban újabb kőzetekké való alakulását jelenti. A szilárd fázisban végbemenő átalakulás a Föld mélyében uralkodó fizikai és kémiai feltételek hatására következik be. A folyamat két legfontosabb tényezője a nyomás és a hőmérséklet. Elméletileg a metamorf folyamatok „zárt térben” játszódnak le, azaz a környezetükből nem vesznek fel, és nem is adnak le neki anyagokat. Gyakorlatilag azonban csekély mennyiségű oldószer (víz) is jelen van.Ha a metamorfózis során a kőzet ásványos összetétele nem változik izofázisos vagy izokémiai átalakulásról beszélünk (pl. mészkőből márványlesz). Allofázisos vagy allokémiai az átalakulás, ha a folyamat során új ásványok keletkeznek, megváltozik az eredeti kőzet szerkezete és szövete is (pl. olivin tartalmú kőzetből szerpentinit keletkezik). Forrás CSERNY TIBOR, VINCZE PÉTER: Általános földtan I.

13 Kérdések a leckéhez A talajok kialakulása és alaptípusai A geológia felosztása Az alapkőzetek csoportosítása

14 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!


Letölteni ppt "Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések