Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Keménység Az anyagok egyik legfontosabb tulajdonsága a keménységük. A fémek és ötvözetek keménységmérése nagyon elterjedt. A keménység alatt a fémnek azt.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Keménység Az anyagok egyik legfontosabb tulajdonsága a keménységük. A fémek és ötvözetek keménységmérése nagyon elterjedt. A keménység alatt a fémnek azt."— Előadás másolata:

1 Keménység Az anyagok egyik legfontosabb tulajdonsága a keménységük. A fémek és ötvözetek keménységmérése nagyon elterjedt. A keménység alatt a fémnek azt az ellenállását értjük, amelyet a fém egy nála keményebb test behatolásával szemben kifejt.

2 Miért olyan elterjedt a keménységmérés?  a mérés gyors, egyszerű  a darabon " roncsolásmentesen " elvégezhető  az eredményekből kísérletileg meghatározott összefüggések alapján egyéb anyagjellemzőkre is következtethetünk  a technológiai folyamatba beilleszthető

3 A statikus mérések elve egy szabványos anyagú, alakú és méretű kemény testet (benyomó szerszám) meghatározott ideig ható terheléssel a mérendő anyag felületébe nyomunk, és vagy a terhelő erő és a lenyomat felületének hányadosával, (HB, HV) vagy a benyomódás mélységéből képezett számmal (HR) jellemezzük a keménységet. A terhelést lassan adjuk rá a benyomó szerszámra, ezért a módszereket statikus keménység méréseknek nevezzük.

4 Megjegyzés A különböző, néha eltérő fizikai hatásokon alapuló eljárások mérőszámai csak korlátozott módon, bizonyos megszorítások figyelembevételével hasonlíthatók össze. Alapvetően megállapítható, hogy minden eljárásnak megvan a maga elsődleges és leggyakrabban használt területe.

5 Brinell keménységmérés MSZ EN ISO (mérés)-2 (ellenőrzés, kalibrálás) A mérés során D átmérőjű keményfém golyót F terhelő erővel belenyomunk a darabon legtöbbször köszörüléssel előkészített sík felületbe Ezáltal d átmérőjű, h mélységű gömbsüveg alakú lenyomat képződik.

6 A Brinell keménység értelmezése Brinell keménységen az F terhelő erő és a lenyomat felületének hányadosát értjük. Jele: HB. A gömbsüveg felülete D  h. Ezzel a keménység számértéke: A keménység mértékegység nélküli szám!

7 Mi kell megválasztani és hogyan? A golyó –A mérésnél használt golyó keményfém (wolfram karbid) (régebben edzett acél) átmérője D 10  5  2,5  2 és 1 mm –méretét a mérendő anyag vastagságának, és a mérési körülményeknek ( keménységmérő gép ) megfelelően választjuk meg.

8 Mi kell megválasztani és hogyan? A terhelő erő –A mérendő anyag és a golyóátmérő függvényében választhatjuk meg, úgy, hogy lenyomat d mérete 0,25 és 0,6D közé essen. : F = 9,81.K.D 2  N . K a terhelési tényező (a mérendő anyag keménységétől függ!

9 K terhelési tényező

10 A mérés elvégzése A vizsgálandó felületet fémesre tisztítjuk (köszörülés) a lenyomatok a darab szélétől és egymástól legalább 2,5d - 3d távolságra legyenek. A terhelés megszüntetése után a lenyomat két egymásra merőleges átmérőjét (d) mérjük a keménységmérő gépre szerelt mérőberendezés segítségével 0,001mm pontossággal. A két érték átlagának, és a terhelő erőnek a függvényében a keménységet táblázatból keressük ki.

11 A mérés jegyzőkönyvezése A HB keménység mérőszáma kismértékben függ a terhelő erőtől és a golyóátmérőjétől ! Ezért a mért érték mellett fel kell tüntetni a golyóátmérőt, a terhelő erőt és a terhelés idejét, ha az nem D=10 mm F= 3000 kp azaz N és 30 másodperc. Pl. 185HB2,5/187,5 A mérés D=2,5mm golyóval, 187,5 kp azaz 1840 N terheléssel történt, és a darab keménysége 185 HB

12 Alkalmazási területe, korlátok Elsősorban öntöttvasak, könnyű-és színesfémek, kisebb keménységű, lágyított normalizált acélok mérésére használják A Brinell keménységmérés acél golyó esetén 450 HB-nél keményfém esetén 650 HB-nél keményebb anyagok mérésére nem alkalmas, mert a golyó esetleges deformációja a mérést meghamisítja. Nem alkalmas vékony lemezek mérésére, (túl nagy a benyomódás)

13 Összefüggés a HB és az R m között Az összefüggés közelítő, célszerű a vasalapú ötvözetek keménységi értékek összehasonlításár a szolgáló szabvány használata! (MSZ )

14 Vickers keménységmérés MSZ EN ISO (mérési elv)-2 ellenőrzés, kalibrálás A Vickers keménységmérés során 136  csúcsszögű négyzet alapú gyémánt gúlát nyomunk F terheléssel a próbadarab felületébe

15 Vickers keménység mérőszáma A Vickers keménység a Brinellhez hasonlóan a terhelő erő és a lenyomat felületének hányadosa. A lenyomat felületének meghatározásához a terhelés megszüntetése után a négyzet alakú lenyomat átlóit (d) mérjük.

16 Mi kell megválasztani és hogyan? terhelés A terhelő erő 9, N azaz kp között választható az anyagminőség és a vastagság függvényében. Megjegyzés: A terhelés változtatásával a lenyomat felülete közel arányosan változik, ezért a Vickers keménység bizonyos határon belül a terhelő erőtől független

17 A mérés elvégzése A vizsgálandó felületet fémesre tisztítjuk (köszörülés) a lenyomatok a darab szélétől és egymástól legalább 2,5d - 3d távolságra legyenek. A terhelés megszüntetése után a lenyomat két egymásra merőleges átlóját (d) mérjük a keménységmérő gépre szerelt mérőberendezés segítségével 0,001mm pontossággal. A két érték átlagának, és a terhelő erőnek a függvényében a keménységet táblázatból keressük ki.

18 Kisterhelésű keménységmérés Vickers szerint Különféle felületi hőkezelések után az edzett darabok felületi kérgében, vagy vékony lemezeken, bevonatokon stb.kis terheléssel (5 - 19,62 N azaz 0,5-2 kp) is végezhetünk Vickers keménységmérést. A mért értéknél mindig fel kell tüntetni a terhelés nagyságát pl. 783 HV 1,0 A darabot a méréshez csiszolással és polírozással kell előkészíteni. A lenyomatot 0,2  m pontossággal kell mérni.

19 Kisterhelésű keménységmérés Knoop szerint A gyémánt benyomó szerszám, élszöge egyik irányban 130 , a másik irányban 172  30'. A benyomódás felülnézetben rombusz. Ez a Knoop féle módszer. A terhelés 0, N azaz 0,1- 5 kp között változhat. A keménységet a terhelő erő és a lenyomat felületének hányadosa adja.

20 Rockwell keménységmérés (MSZ EN ISO (mérési elv) -2 ellenőrzés, kalibrálás) A mérés különbözik az eddig ismertetett HB és HV módszerektől, mivel a különböző benyomó szerszámokkal létrehozott lenyomat mélységéből következtet a keménységre

21 A Rockwell keménységmérés elve

22 Rockwell keménységmérési eljárások HRA HRB, HRC A benyomó szerszám: 1,59 mm (1/16 ") átmérőjű edzett acél golyó (HRB) 120  csúcsszögű gyémánt kúp ( HRA és HRC).

23 Rockwell eljárások (terhelés, alkalmazási terület)

24 Keménységmérő gépek

25 A keménységmérő gépek kalibrálása, hitelesítése A keménységmérő gépek ellenőrzésére ismert keménységű etalonokat használnak. A gépeket legalább évente egyszer az arra feljogosított szervezettel ( OMH stb.) hitelesítetni kell.

26 A különböző anyagok keménységi értékei

27 Az ismételt igénybevétellel szembeni ellenállás Azt a jelenséget, amikor egy anyag az ismételt igénybevételek során bevitt, halmozódó károsodások hatására a folyáshatárnál kisebb terhelés esetén eltörik kifáradásnak nevezzük. Az anyag kifáradása törésként jelentkezik, de a kifáradás folyamata legszorosabban a képlékeny alakváltozással kapcsolatos. Nagyon lényeges, mert a törési káresetek kb %-a a kifáradással kapcsolatos. A járműveknél ez az arány több is lehet!

28 A fáradt töret jellege két részből, egy kagylós, barázdált és egy szemcsés ridegen tört részből áll

29 Fáradt töret Jellegzetes fáradt töret forgattyús tengelyen A repedés a feszültséggyűjtő helytől indult. A ridegen tört rész relatíve kicsi.

30 Fáradt töret Belső anyaghibából kiinduló fáradt töret (tányérkerék fog) A repedés a feszültséggyűjtő helytől indult. A ridegen tört rész relatíve kicsi. A károsodás kiindulása

31 A kifáradásnál három részfolyamatot különböztethetünk meg  repedés keletkezés  repedés terjedés (lassú)  instabil repedés terjedés, törés Az ismételt igénybevételnél a feszültség általában kisebb, mint a folyáshatár  R p0,2

32 Kifáradás vizsgálata A jelenségre a múlt század második felében vasúti tengelyek hosszabb idejű üzemelése után bekövetkező jellegzetes törése hívta fel a figyelmet. A jelenséget Wöhler a vasúti tengelyek igénybevételének modellezésével vizsgálata.

33 Az igénybevétel A kifáradás során a feszültség az időben változik és sokszor ismétlődik. A vizsgálatok során a feszültség legtöbbször szinusz görbe szerint, de más jelalak szerint is változhat.

34 Vizsgálati módok

35 Wöhler görbe A görbe aszimptotikusan közelít egy értékhez, így a terhelő feszültség csökkentésével, az acélokra meghatározható egy olyan jellemző feszültség, amellyel az akár végtelen sokszor terhelhető anélkül, hogy eltörne. Ezt a feszültséget az acél kifáradási határának nevezzük. Jele:  D.

36 Acélok Wöhler görbéje A Wöhler görbe két jól elkülöníthető szakaszból áll. Az első ferde, meredeken eső szakaszt élettartam szakasznak, a vízszintes részt, pedig kifáradási szakasznak nevezzük. A két egyenes acéloknál igénybevételnél metszi egymást.

37 Meghatározható-e minden anyagnál kifáradási határ? nem minden anyagnak van kifáradási határa. Alumínium ötvözetek, saválló acélok, nagyszilárdságú acélok esetében a Wöhler görbe második szakasza nem vízszintes, így kifáradási határ nem értelmezhető.

38 A szerkezeti anyagok viselkedése ismételt igénybevétel során Polimerek, a fémekhez hasonló, bár az anyagban zajló mikroszkópos folyamatok mások kerámiák, ridegek, esetükben kifáradásról nem beszélhetünk

39 A fárasztó vizsgálatokkal meghatározott eredmények értékelése, használata A kifáradás sztohasztikus folyamat, nem lehet átlagolni! Az egy feszültségszinten végzett mérés nem a törést okozó igénybevételi számot, csak annak egy lehetséges értékét adja meg. Sok a véletlen tényező

40 Mi a megoldás? A mérési eredményeket matematikai statisztikai módszerekkel kiértékelve adott törési illetve túlélési valószínűséggel adhatjuk meg az adott terheléshez tartozó ismétlési számot. A matematikai statisztikai kiértékeléshez sok, feszültségszintenként legalább 10 próbatest szükséges.

41 Az eredmények megadása

42 A kifáradást befolyásoló tényezők  a terheléstől, külső körülményektől függő tényezők  a darabtól függő tényezők

43 A z igénybevétel típusának hatása Az igénybevétel típusának a hatása fontos, mert jelentős eltérést eredményez. az anyag kifáradási határa a legkedvezőbb váltakozó hajlító (1), kisebb húzó-nyomó (2) és még kisebb váltakozó csavarás (3) esetén..

44 Korróziós környezet A korrozív közeg a felületet károsítja, ezért jelentősen befolyásolja a kifáradást is

45 A darabtól függő befolyásoló tényezők A darab felülete A fáradt törés csírája a felület. A darab felületén lévő hibák, feszültség koncentrátorok elősegítik a darab kifáradását. Fontos! A felület rontó hatása a nagyobb szilárdságú anyagoknál erőteljesebb!

46 A felület hatása A különböző mechanikus felületi kezelések, amelyek a darab felületének közelében nyomófeszültséget eredményeznek pl. a felület görgőzése, szemcseszórás, sörétezés stb. a kifáradási határt növelik. Szintén jelentősen javítják a fáradási tulajdonságokat a felületi hőkezelések pl. a betétedzés, de különösen a nagyon vékony, kemény felületi kérget biztosító nitridálás ill. nikotrálás.


Letölteni ppt "Keménység Az anyagok egyik legfontosabb tulajdonsága a keménységük. A fémek és ötvözetek keménységmérése nagyon elterjedt. A keménység alatt a fémnek azt."

Hasonló előadás


Google Hirdetések