12. Előadás A párválasztás rejtett stratégiája és logikája

Az előadások a következő témára: "12. Előadás A párválasztás rejtett stratégiája és logikája"— Előadás másolata:

1 12. Előadás A párválasztás rejtett stratégiája és logikája
Társadalmi evolúció 12. Előadás A párválasztás rejtett stratégiája és logikája

2 Néhány ezzel kapcsolatos érdekes könyv
Bereczkei Tamás: Rejtett indítékok a párkapcsolatokban. Kulcslyuk 2012 Tim Harford: Az élet rejtett logikája. HVG Könyvek, Daniel Kahneman: Gyors és lassú gondolkodás. HVG Könyvek. Bereczkei Tamás: Evolúciós pszichológia Osiris J. Forgách et al. Az evolúció és a társas megismerés

3 Az élőlények általános problémái
Az élőlények három alapvető problémával küszködnek: az éhség, a félelem és a szex, erre kell megfelelő megoldást kidolgozni és folyamatosan választ adniuk.

4 A szerelem szavai The Dream Keeper, and concluding with Derek Walcott’s famous hymn, Love After Love, the 50 chosen poems traverse the territory of the festival’s seven kinds of love, borrowed from the Ancient Greeks: Agape(love of humanity); Storge (family love); Pragma (love which endures);Philautia (self-respect); Philla (shared experience); Ludus (flirting, playful affection); and Eros (romantic and erotic love).

5 Az ember Matrjoska modellje
Az intézmények szintje A kulturális univerzáliák szintje A szimbólumok szintje A mentális modulok szintje A humán etológia szintje A humán etológiai szinten belül három további szint található: a főemlős agy, a emlős agy, és a hüllő agy Az emberi befolyásolódás az un. Matrjoska modell alapján érthető meg. Ez a modell az emberi viselkedés hierarchikus döntési program-rendszerét tételezi fel, amelyek a körülményektől függően aktiválódnak

6 A párkapcsolatok Matrjoska modellje
A házasság stb. intézmények szintje A házassági szabályok szintje A szimbólumok szintje A preferenciák szintje A párkapcsolati rátermettség szintje A humán etológiai szinten belül három további szint található: a főemlős agy, a emlős agy, és a hüllő agy Az emberi befolyásolódás az un. Matrjoska modell alapján érthető meg. Ez a modell az emberi viselkedés hierarchikus döntési program-rendszerét tételezi fel, amelyek a körülményektől függően aktiválódnak

7 A „költség-haszon” elemzés
Az evolúció egyik univerzális módszere, hogy folyamatosan „költség-haszon” elemzést végez. Keresi azt, ahol egyáltalán „nyereség” van, vagyis a „költségek” és a „hasznok” integrálja pozitív. Létrehoz olyan eszközöket, amelyek ezt befolyásolják és amelyek a költség-haszon értéket felfogják, és ezt „megérteni” képesek, Olyan egyre fejlettebb morfológiai majd mentális eszközöket hoz létre, amelyek azt képesek megtenni: felfogni, integrálni és számon-tartani korábbi döntésének következményeit, majd ezt döntési vagy viselkedési szabállyá alakítani, Először vagy ösztönszerű viselkedési programmá, majd mentális szabállyá, amelyet azután tovább tesztel, végül létrehozza a kultúrát és a tudományt, mint univerzális minta-kereső, és minta-tesztelő rendszert

8 Hogyan integrálja az agy a „költség-haszon” információkat a döntéshozás során?
A kutatás eredményei azt igazolták, hogy az agyban egy sajátos költség-haszon összehasonlító idegi hálózat alakul ki. Az idegrendszerben egyrészt előállítódik a döntéshez kapcsolódó jutalmakkal (haszon) arányos jel, és épp így a veszteséggel (költséggel ) kapcsolatos jel, amelyet az agy meghatározott része (VMPFC) összehasonlítja és az így kapott „költség-haszon” különbséget a parietal cortex-ban „felhalmozza”. A kutatók ennek alapján egy olyan érték alapú költség-haszon döntési modellt javasolnak, amely lényegében ezeknek az információként való alkalmazására szolgáló idegi mechanizmust azonosít. A mechanizmus folyamatosan kiszámolja az összehasonlításból adódó „jutalom – veszteség” különbséget, és az ezzel kapcsolatos információt megjegyzi a parietal cortex-ban. Vagyis, a kutatások kísérleti bizonyítékát találták annak, hogy a költség-haszon elemzést úgy kell elképzelni, mint a költséggel és haszonnal kapcsolatos információk folyamatos felhalmozása összevetése, és a különbségnek sztochasztikus döntési információként való alkalmazása

9 A befolyásolás 1. szintjei: a humán etológia
Az ember ez köztudott bizonyos körülmények között és bizonyos feltételek esetén állatként viselkedik. Ez azért van, mert az „ember” „állatból” is van! Emberi koponyánkban „állati” agy is lakik. R. Cialdini: A befolyásolás gyakori stratégiája az un. „kattan-indít” mechanizmusokon alapul. Cialdini hat ilyen „kattan –indít” mechanizmust elemzett: kölcsönösség, viszonosság, a csoport követése, a hasonlóság, a tekintély Vannak még: Szex – nagy pupillájú nő, vagy szimmetrikus arc, vagy meghatározott „csípő-derék-mell” méret.. A valóságban ezek nem egyszerűen etológai programok, hanem etológiai alapú, de szociálisan kialakított és letöltött programok, de hasonló logikára működnek. Ezen az alapon fognak majd működni az „előfeszítés” típusú módszerek (priming)

10 A befolyásolás 2. szintjei: a mentális modulok
Az emberré válás – evolúciósan adaptív környezetnek nevezett – körülményei által felvetett problémákra kialakított viselkedési formák, Az agyban rögzült funkcionális egységek, amelyek egy meghatározott adaptív probléma megoldásának eszközei, A mentális modulok öntudatlan alkalmazásával döntjük el, megérzésszerűen, ki a csaló, ki lesz a megbízható apa, hűséges feleség, kiben lehet bízni, mit együnk, mitől óvakodjunk, Pszichológiai beállítódás, a viselkedést befolyásoló preferencia, amely az egyedet bizonyos fajta viselkedés irányába nyomja, és rendre meghatározott választ generál Pusztán a „csomagolással” befolyásolni lehet az emberek választásait. Csorda-szellem 61 (társadalmi hatások: információk és csoportnyomás Előfeszítés (76)

11 Befolyásolás „szemmel” vagy „virággal”
Bateson kísérletében az irodában dolgozók önkéntes alapon fizettek az elfogyasztott tejért. A fizetés mértéke a melléket ábrán látható összefüggést követett: attól függően, hogy milyen képet (virágot vagy figyelő szemeket) helyeztek el a szobában eltérő módon alakult a „befizetett” pénz mennyisége

12 A szimbolikus forradalom hatása
Már nem biológiai „markerek” hanem a közösség által kulturálisan létrehozott és átörökített szimbólumok jelzik: A jó vadász, vagy van-e vagyona, Hol helyezkedik el a közösségi hierarchián, Milyen sikerei vannak, A kívánatos partner-e, Jó családból származik-e,

13 Letelepülés: neolit forradalom
Kulturális univerzáliák: a közösség szabályokat és szimbólumokat illeszt a párkapcsolat szervezéséhez és a kapcsolat megkötéséhez…

14 Kulturális univerzálék (G.P. Murdock nyomán)
Ajándékozás Temetkezési rituálék Tulajdon és tulajdon jog Álomfejtés Sport Személynevek Tisztaság elmélet Szexuális tilalmak Boldogság-elképzelések Törvények, normák Uralmi forma Testdíszek Pubertás kori szokások Büntető-szankciók Státus-differenciálás Szerszám készítés Tűzgyújtás Szülészet Család Vallási rituálék Rokonsági csoport Demográfia Zene Partner szerzés Tánc A kulturális univerzáliák: valamennyi létező társadalomban fellelhető, viselkedést befolyásoló, meghatározó jelentőségű kultúra-elemek, amelyek „kifeszítik” a társadalmakat. Díszítő-művészet Ünnepek Életkor mint rendező elv Orvoslás Etika Viccek Öröklési szabályok Etikett Vendégszeretet Munkamegosztás Gyógyítási hiedelmek Étkezési idők Nyelv Művelődés Kereskedelem Játékok Incestus tabu Mágia Naptár Folklór Látogatások Köszöntés formák Főzés Higiénia Jövendőmondás Kozmológia Gesztusok Lakás formák Gyász Hit a természetfeletti lényekben Mitológia

15 Mit jelent a „kulturális elemek” szintje?
A közösség már kialakította a kulturális univerzáliáját, azon ülnek a - csakis az adott közösségre jellemző – kulturálisan konstruált „mémek”, A társadalmakat körülveszi a kultúra burka. A környezet és a közösség között egy széles kultúra-sáv helyezkedik el. Ez részben összeköti, részben elválasztja attól a közösséget. Egészében a környezet nyugodtabb, és kiszámíthatóbb A közösség hierarchikus, munkamegosztás alakult ki, sokféle szerep, és szabály létezik, A szabálykövetést kikényszerítő normák (tabu) fokozatosan kezdenek szétválnak erkölcsi és hatalmi szabállyá. Rugalmasabbak és lassabban működnek. Ilyen ököl-szabályok: „Nézd meg az anyját, vedd el a lányát.” vagy „Amilyen az ‘adjon-Isten’, olyan a ‘fogadj-Isten’.”

16 Az intézményi forradalom
Az intézményi forradalom mindig olyan rendszerré szervezett jutalmak és büntetésekről szól, amelyek terelik az emberek viselkedését, és amelyek felhasználják a korábbi fejlődési szinten létrehozott eszközöket (pl. szimbólumokat, szerepeket, szabályokat, Itt a szüzesség, a házasság, a jegy-gyűrű, az ajándék, az eskü, és az esküvő, mind megvolt korábban de most rendszerré szerveződnek,

17 Az evolúciós modell kiindulópontja, Darwin szerint..
Darwin szerint az élővilág egyetemes törvénye: az egyik nem képviselői vetélkednek egymással az utód létrehozásáért, miközben a másik nem tagjai választanak a szóba jöhető szexuális partnerek közül, Ennek alapján a szexuális kiválogatódás kétféle fajtáját különítette el: intraszexuális és az interszexuális (epigám) szelekciót, Az előbbi olyan morfológiai és viselkedési jegyeket hoz létre a populáció azonos nemű egyedeinél (többnyire a hímeknél), amelyek alkalmasak a nőstényért való vetélkedésre és a rivális hímek távoltartására (agancs, páncél, nagyfokú agresszivitás és kockázatvállalási hajlandóság), A másik olyan tulajdonságokat hoz létre, amely növeli az egyik nemhez tartozó egyedeknek a másikra gyakorolt hatását, vonzerejét (a testi felépítés előnyös tulajdonságai szimmetria, egészséges tollazat, illetve a szülői gondoskodás , illetve elköteleződés mértéke, amit többek között az udvarlási rituálék (nászetetés) során jeleznek egymásnak az állatok.

18 A szülői ráfordítás (1) Darwin nyomán Robert Trivers (1972) dolgozta ki a párválasztási stratégia un. szülői ráfordítás elméletét. Eszerint az élőlények olyan szexuális stratégiákat „dolgoznak ki”, és arra szelektálódnak, amely az adott körülmények között leginkább biztosítja génjeik képviseletét a következő nemzedékben. Itt egy kényes egyensúly van (trade-off), amelyet a gyakorlatban kell feloldani: a szülői ráfordítás növeli az adott utód túlélési esélyeit, de azon az áron, hogy csökkenti a szülők képességét újabb utódok létrehozására (a Hans Rosling TED prezentációban előkerül), A valóságban tehát az élőlények szaporodási sikereit nem egyszerűen a túlélő utódok száma adja, hanem az utódszám mint nyereség és a szülői ráfordítás mint veszteség között fennálló különbség.

19 A szülői ráfordítás (2) A szülői ráfordítás tekintetében alapvető különbség van a két nem között. A nőstények rendszerint jóval többet invesztálnak a szaporodásba, és az utódok létrehozásába, mint a hímek, Ez így van a ivarsejtek szintjén (a petesejt sokszorosa a hím-ivarsejtnek) Ez így van a megtermékenyítés utáni szakaszban is, különösen a belső megtermékenyítésű állatoknál. Ez tovább nő a megszületést követő gondozások figyelembe vételével

20 A szülői ráfordítás (3) A szülői ráfordításbeli különbség alapvetően befolyásolja a hímek és a nőstények szexuális stratégiáit. A hímek rövid idő alatt nagyszámú nőstényt tudnak megtermékenyíteni. Kisebb szülői befektetéseik miatt abban érdekeltek, hogy szaporodási sikereiket az utódok számának növelésével maximalizálják. Ezt a párzások számának növelésével érik el, Mivel az elérhető nőstények száma korlátos, ezt úgy tudják megtenni, ha megakadályozzák más hímeknek, hogy hozzáférjenek a nőstényekhez. Ezért olyan versengő stratégiára szelektálódnak, amely a riválisok kizárásával növelik szexuális partnereik számát, agresszív, gyakran heves, sőt halálos küzdelmekben mérik össze erejüket, A játék neve: „nagy tét – nagy eredmény”, nagy energiaráfordítás és komoly kockázatvállalás

21 A szülői ráfordítás (4) A nőstények szaporodási sikereit viszont alapvetően élettani korlátjaik jelölik ki. Minden faj esetén van egy fiziológiai elvi csúcs (fóka 10, szarvas 15, ember 20 utód). Ez a felső érték az utódokra fordítandó táplálék mennyisége és ennek kapcsán a anyai szervezet egészségével és fizikai állapotával függ össze, A nőstény természetesen párosodhat több hímmel, de arra van kötelezve, hogy a megtermékenyített utódra fordítsa erőforrásait, A nőstény ezért viszonylag kevés és nagy szülői befektetést igénylő utód biztonságos felnevelésére törekszik, Vagyis, szaporodási sikerét nem az utódok számának növelésével, hanem a megfogant utódok túlélőképességének fokozása révén igyekszik növelni, Ezért igyekeznek olyan hímeket választani, amelyeknek jó (genetikai) adottságaik, és/vagy magas-szintű apai gondoskodásuk hozzájárul az utódok szaporodási sikereihez

22 Az emberi szexualitás alapjai (1)
Noha az emberi szexualitás sok elemében különbözik az állatitól, alapmintázatást tekintve az állatvilágban leírható párzási stratégiák megtalálhatók az embernél is. Noha a férfiak rendszerint lényeges szerepet játszanak gyermekeik felnevelésében, az anyaság nagyobb befektetést jelent (terhesség, szoptatás, gondoskodás), Emiatt a férfiak szülői ráfordításai, bár meghaladják az emlősállatok hímjeinek apai gondoskodását, jóval kisebbek mint a nőké, Egyes vezető férfiak még monogám és egalitárius társadalmakban is több tucat gyermeket nemzenek, ritka a 10-nél több gyermeket szülő nő, A nemzett gyermekek számának változatossága nagyobb a férfiaknál mint a nőknél: több a sok-gyermekes és több a gyermek nélküli férfi, mint nő.

23 Az emberi szexualitás alapjai (2)
Az elmondottak miatt a múltban a férfiak párzási számaik növelésével tudták növelni szaporodási sikereiket (génjeik átörökítését) Ennek megfelelően olyan pszichológia repertoárt alakítottak ki, amely nagy mértékben rövidtávú szexuális kapcsolatra való törekvés és az azonos neműekkel való rivalizálásra irányult (jobban mint a nőknél), A nőknél viszont olyan pszichológiai repertoár alakul ki, amely az utódokról hosszú távon gondoskodni tudó és akaró partner kiválasztására irányul. Ez nem azt jelenti, hogy a nők nem törekednének rövidtávú kapcsolatokra, de míg a férfiaknál a „félrelépések” száma és a változatosság az érdekes, a nők inkább a genetikai és a szociális minőséget keresik.

24 Az emberi hűtlenség aránya
Az egyes becslések szerint a nők körében míg a férfiaknál 25-50% a „félrelépések” gyakorisága, Nem jelentenek kivételt ez alól a vadászó-gyűjtögető társadalmak sem, amelyek a legjobban modellezik az evolúciós környezet társadalmi szerkezetét, munkamegosztását és életstílusát. (93)

25 A kulturális minták (1) Egy 52 országra kiterjedő 120 kutató által végzett kutatás érdekes univerzális trendeket azonosított. Ez megerősíti az evolúciós magyarázatot, hiszen ha sikerül kimutatni olyan viselkedési stratégiák és attitűdök jelenlétét, amelyek társadalmi szerkezettől, gazdasági fejlettségtől és politikai berendezkedéstől függetlenek. A szexuális ösztön bizonyos típusai valóban léteznek és ezek nagyon különböző társadalmi környezetben megnyilatkoznak. A férfiak és nők alapvetően különböznek mindegyik kultúrában abban a tekintetben hány szexuális partnert tartanak kívánatosnak életük bizonyos szakaszán. Akár egész életükben, akár az előttük álló egy hónapban a férfiak mindig több partnert tartanak ideálisnak mint a nők. Ez a különbség nagyfokú függetlenséget mutat a megkérdezett családi állapotától és szexuális orientációjától

26 A kulturális minták (2) Hasonlóan nagy és jellegzetes különbség mutatkozott meg arra kérdésre adott válasz tekintetében, hogy milyen valószínűséggel létesítenének szexuális kapcsolatot egy számukra kívánatos személlyel egy havi ismeretség után. A férfiak minden kultúrában nagyobb készséget mutatnak erre, mint a nők, Érdekes eltolódás volt tapasztalható az újabb időkben a kultúrák között: Nyugat-Európában a nők gyenge pozitív választ adtak (lehetséges, hogy igen), míg más kultúrákban negatív választ (valószínű nem vagy semmiképpen nem). A férfiak gyermekkoruktól kezdve arra szocializálódnak, hogy a férfi szerephez hozzátartozik az alkalmi szexuális kapcsolat, Cl. Lévi-Strauss: „A megfigyelések együttesen arra mutatnak, hogy a férfiakban a nők megszerzésére irányuló tendenciák egyetemesek, és hogy elfojtásukért csak a környezet és a kultúra teremtett korlátozások a felelősek.”

27 A kulturális minták (3) Miközben a férfiakra minden vizsgált társadalomban a kisebb szexuális önkorlátozás jellemző, mint a nőkre (jobban vágynak alkalmi kapcsolatokra, gyakrabban vannak szexuális fantáziáik ismeretlen nőkkel, és számolnak be több szexuális kapcsolatról) a fejlődés ezen némileg módosít, Minél nagyobb a társadalmi és politikai egyenlőség, annál inkább kezdenek hasonlítani a férfiak és a nők szexuális attitűdjei és szokásai Szocio-szexualitás tekintetében ott a legkisebb a különbség, ahol a nemi szerepekben nagy az egyenrangúság és egyenjogúság, és ott ahol magas az egy főre jutó jövedelem, A szexuális forradalom hatása: 50-es évek USA férfiak 22 %-a nyilatkozta, hogy 5-nél több partnere volt, míg a nőknek csupán 1%-a es évek férfiak 29% míg a nők 12% . Ha ma végeznék ez el, a különbség még kisebb volna!

28 A monogámia Az emberiség szociális monogámiában él: Ez alapvetően társadalmi és gazdasági okok miatt alakult így, még az ember korábbi evolúciós szakaszain, de éppen ezért nem olyan szigorú, mint az állatoknál, ahol alapvetően genetikai alapú, Az emberek eszerint többnyire hosszú-távú és egynejű párkapcsolatokban élnek, de időnként készek rövidtávú kapcsolatokra és házasságon kívüli szexre. A szexuális hűtlenség re vonatkozó adatok: a nők körében %, míg a férfiak körében 25-50% a félrelépések gyakorisága, Nincs különbség a vadászó-gyűjtögető és az ipari társadalmak között (volt egy felmérés, amikor kidolgozták a vércsoportokat és világossá vált a gyerek apasága, és ezt az USA-ban több évtizeden keresztül nem hozták nyilvánosságra) Az állatok többnyire ökológiai monogámiában élnek, csak ahol a környezet ezt kikényszeríti, ott alakítanak ki monogám kapcsolatot

29 A férfi féltékenység A hűtlenség kockázata és költsége eltérő a férfiak és a nők számára, így érthető ha a féltékenység szex-specifikus, A fejlettebb lényeknél az apaság valószínű, míg az anyaság biztos, Így a hímet fenyegeti az a veszély, hogy nem saját génjeit neveli, és ráadásul értékes energiát és időt veszít a gondozásukkal, Azoknak a férfiaknak génjei terjednek el, akik éberen őrködnek feleségük hűsége felett, És különös módon valószínű, hogy az utódokban elterjedő gének között voltak olyanok, amelyek a féltékenységi mechanizmusok kialakításáért voltak felelősek, Ez az a pszichológiai mechanizmus, amely az átlagosnál nagyobb érzékenységgel ruházza fel a férfiakat azokra a benyomásokra, vagy ingerekre amelyek hűtlenségről (vagy annak szándékáról) árulkodnak

30 A női féltékenység Az eltérő női féltékenység két evolúciós kényszerből ered: apaság/anyaság valószínűségének aszimetriája, és a nők magas szülői ráfordítása. A férfi félrelépés nem veszélyezteti közvetlenül a párjának szaporodási sikerét, de azért a férfi hűtlensége oda vezethet, hogy erőforrásait nem saját családjára fordítja, Ez komoly probléma különösen az ipari előtt társadalmakban (az apa nélkül felnevelt gyerekek halandósága igen magas volt), Ezért a nők olyan pszichológiai algoritmusokra szelektálódtak, amelynek segítségével érzékenyen reagálnak párjuk érzelmi kapcsolatainak gyengülésére és a férfi családi elkötelezettségének csökkenésére, Érzelmi megcsalás esetén mindkét fél fájdalmat érez, és szexuális megcsalás esetén mindkét fél haragot mutat, de eltérő mértékben. A férfiak inkább haragot mutatnak, míg a nők inkább fájdalmat és szomorúságot élnek át,

31 Eltérő féltékenységek
A férfiak féltékenysége a szexuális aktusra koncentrálódik, míg a nőké arra, hogy nem tölt-e a férj túl sok időt más nők társaságában, Egy kísérletben – a két nemnek el kellett képzelni, hogy párjuk szexuálisan megcsalja őket illetve hogy szerelemre gyullad egy ismeretlen iránt, A férfiak 61 % erősebb szorongást élt át, amikor párjuk szexuális félrelépését tudták meg, és „csak„ 31% amikor érzelmi, A nőket ezzel szemben 83%-ban bántotta ha párjuk emocionális kapcsolatot alakítottak ki ismeretlen nővel, és csak 17%-ukat viselte meg ha szexuálisan megcsalják őket, Sőt, ez úgy is igaz, minél szorosabb a párkapcsolat, annál intenzívebb a szorongás az elképzelt hűtlenség kapcsán

32 „Hibakezelési” stratégia
Érdekes ebből a szempontból, hogy az elme olyan döntési szabályokra szelektálódik, amelyek jellegzetesen a kevesebb költséggel és a nagyobb haszonnal járó viselkedést írják elő, Ez abban a helyzetben olyan un. „hibakezelési stratégiát” írnak elő, amely minimalizálja a költséget, A férfiak arra szelektálódtak, hogy csökkentsék a szexuális alkalmak elszalasztásának kockázatát, a nők feléjük irányuló szexuális érdeklődésének túlértékelésével kapcsolatban (ez azt jelenti, hogy a férfiak rendre túlbecsülik a másik feléje irányuló szexuális érdeklődését) , A nők ezzel szemben olyan stratégiával rendelkeznek, amely alulértékeli a potenciális partner várható hosszú-távú ráfordításait. Vagyis, előnyösebb ha tévesen ítélik meg, hogy párjuk nem hajlandó hosszú távú kapcsolatra, mintha hibásan azt feltételezik, hogy hajlandó arra, közben az nem! A nők sokkal hajlamosabbak túlértékelni párjuk kapcsolatból való kilépésének valószínűségét.

33 Udvarlás A párválasztás rendszerint udvarlási periódussal kezdődik,
Az alkalmi vagy üzletszerű szexuális kapcsolatot kivéve minden kultúrára jellemző egy olyan időszak, amikor a leendő párok megismerkednek egymással, felmérik a lehetőségeit és esélyeiket egy jövőbeli kapcsolatban, Az udvarlás nem humán-specifikus jelenség, a magasabb-rendű állatok többségénél, sőt számos gerinctelen állatnál is megfigyelhető, A madarak és emlősök udvarlási rituáléinak többféle funkciója van: a hímek erőforrást birtokló képességének felmérése, a fizikai kondíció, a nőstény szexuális megbízhatóságának ellenőrzése, az agresszió mérséklése, Az ember esetében a hangsúly egy rövidebb-hosszabb idejű egyezkedési vagy alkufolyamat, amelynek során a különböző felek elővezetik saját érdekeiket.

34 Udvarlás = önreklámozás
Az udvarlás kölcsönös önreklámozással kezdődik. A másik figyelmének felkeltése a megjelenés, öltözködés, viselkedési taktikák változatos eszközeivel, Számos nem-verbális jelzés van: szemkontaktus, szemöldökfelrántás, mosoly. Kiderült, miközben hagyományosan a férfiak a kezdeményezőbbek, a nők szabályozzák a közeledésüket, A nők a férfiaknál jobban képesek alkalmazni a nem-verbális jelzéseket, és jobban is olvasnak azokban: pillantások elfordítása, majd ujra-visszafordítása, a testhelyzet elfordítása, vagy feléjük fordítása, a másik véletlen megérintésével bátorítani tudnak. A nők mindezt nagyon tudatosan alkalmazzák,

35 Udvarlás = önreklámozás (2)
A következő szakasz a közvetlen kapcsolatfelvétel Ennek alapvető eszköze a beszéd (mintha itt menne át a kapcsolat a etológiaiból, majd a evolúciós pszichológiaiból, szimbolikussá, A beszéd eszközével mérjük fel a másik intelligenciáját, személyiségét, kreativitását, a jövőbeli kapcsolat iránti elköteleződését, Az emberek a megismerkedésük első szakaszában jóval többet beszélnek, mint párkapcsolatuk későbbi szakaszaiban, Nagy energiákat mozgósítanak saját szerepük felnagyítására, a másik szórakoztatására, saját élmények elmesélésére, A gazdag szókincs, a választékos kifejezésmód, az árnyalt érvelés a szexuális ornamentáció része, és szoros kapcsolatban van az IQ-val, Mindennapi életünkben 200 szót használunk, az udvarlás során használt nyelv Pazar és barokkos túlzásokat mutat.

36 Udvarlás = önreklámozás (3)
Az udvarlási folyamat kezdetén a férfiakat általában nagyob kezdeményezőkészség jellemzi. Ők a bemutatkozás, a meghívás, a témaválasztás aktív szereplői, Ebben a szakaszban töbet beszélnek, központi témájuk: a státuszuk, és presztízsük, izgalmas életük, sikereik és eredményeik, Kevesebbet beszélnek, mint anők személyes kapcsolatokról, társasági ügyekről viszont többet olyan témákról ahol felértékelhetik magukat, befolyásos barát ismeretsége, fonts beosztás, sportbeli ügyesség) A nők viszont nagyobb teret szentelnek szociális témáknak A férfiak háromszor olyan gyakran beszélnek saját tanulmányaikról amikor más férfiak is jelen vannak, A férfiakra a Cyarno-effektus jellemző: szépen beszélnek, és dalolnak, Nőkre a Seherezádé effektus: megpróbálják folyamatosan fenntartani a férfiak érdeklődését

37 Figyelem felkeltési taktikák
Nagy különbség van a alkalmai partnert kereső vagy a hosszú-távú kapcsolatot kereső férfiak között, Az alkalmi partnert keresőknél sok a manipulatív elem és a szexről folytatott leplezetlen beszéd, A hosszút-távú kapcsolatot kereső férfiak viszont, megpróbálják felbecsülni a nő megbízhatóságát, stabil kapcsolatra való készségét. Ezért a nem manipulatív, az őszinte és a jövőt illető tervek kerülnek előtérbe, A kérésüket feltételes módban fogalmazzák meg: Volna-e kedve meginni valamit? A másik stratégia közvetlen: Gyere igyunk meg valamit! De ez felveti a visszautasítást Alapvetően fontos a másik felé fordított arc, az érdeklődő tekintet és a mosoly.

38 Ornamentáció A testi jelzések két szempontból hordoznak információt:
Egyrészt a potenciális partner elérhetőségére utalnak ( jegy-gyűrű, haj-, és ruha-viselet, virágkoszorú) Másrészt ez vonzerő jelzéseit közvetíti. A test díszítésével és az öltözködéssel a saját értéket igyekszik növelni, Bizonyos öltözködési kellékek ( fűző, melltartó, ) fokozzák a szexuális vonzerőt, Bizonyos díszítések: ajakrúzs, ékszerek, hasonlóképpen vonzerő növelők, Régebben divat volt a pupilla kitágítása ( ami közismerten a növeli a női szexuális vonzerőt), A férfiak öltözködése a férfiasságot emeli ki (széles váll, keskeny csípő) és bizonyos pozícióra utaló ruha vagy dísz. Régebben a mobiltelefon is a férfiak „kulturális ornamentációjának” része volt. A férfiak nők és más férfiak jelenlétében gyakrabban veszik elő, és használják

39 Párválasztás 1 Régebben sokan gondolták, hogy a párválasztás alapvetően ízlés dolga, vagyis nincs egységes szempont arra, ki és miért tetszik, miért vonzódunk hozzá, miért tartjuk szépnek, Láttuk azonban, hogy a megfelelő partner kiválasztása közvetlenül befolyásolja evolúciós sikereinket, így várható, hogy az evolúció kialakít olyan stratégiákat, amelyek ezt biztosítják, Egyetlen példa: „Ha férfi vagy és hosszú távú partnert választasz, azokat a testi és viselkedésbeli jelzéseket preferáld, amelyek a fiatalsággal kapcsolatosak”.

40 Párválasztás 2 A férfiak minden kultúrában fontosabbnak tartják partnerük testi vonzerejét, mint a nők. Nagyobb hangsúlyt fektetnek a szépségre, fiatalságra, az alakra és megjelenésre. Pl: az apróhirdetésekben a férfiak 80% sorolta fel elvárásai között a szépséget és az előnyös alakot, míg a nők 25% említette fontosnak párja testi megjelenését és ezen belül is felében csak egy szempont volt fontos: a magasság. Minél magasabb státuszú a férfi annál nagyobb az elvárása párja testi adottságaival kapcsolatban

41 Párválasztás 3 A nők – a férfiakhoz hasonlóan – magasra értékelik a intelligenciát, őszinteséget és megbízhatóságot, de eltérő preferenciáik is voltak, Lényegesnek ítélték párjuk jövedelmét, foglalkozását, társadalmi helyzetét: szocio-ökonómiai státuszát, Az apróhirdetésben 3-szor annyi nő, mint férfi tartotta fontosnak, hogy partnere rendelkezzen saját házzal autóval, vezető beosztású legyen, Minél csinosabbnak érezték magukat a nők, annál nagyobbak voltak az elvárásaik partnerük státuszával kapcsolatban

42 Párválasztás 4 Úgy tűnik, a rövidtávú kapcsolat preferenciái alapvetően különböznek a hosszú-távútól. Az ok: alapvetően eltérő a szaporodási érdek, A férfiak minden kultúrában nagyobb érdeklődés és nyitottságot tanúsítottak az alkalmai kapcsolatok iránt mint a nők, A hirdetésekben kétszer annyi férfi keresett rövidtávú kapcsolatot mint nő, A férfiak fizikai vonzerő irányultsága felerősödik a rövidtávú kapcsolat esetén, viszont a szelektivitás csökken, vagyis szélesebb körből választanának, (Minél több időt töltöttek a férfiak a szórakozóhelyen, annál vonzóbbnak tartják az oda betérő nőket), A nők esetén, a rövidtávú kapcsolat szintén felerősíti a szexuális vonzerő szerepét, a széles váll, izmos alkat, ugyanakkor a státusz is fontos, de ennek az a szerepe, amely az ajándékozási képességre utal.

43 Szépség-ideál: test A partner kívánatosságára utaló jelek egy része szociális jelzés, a másik testi adottság, A adottságok egy rész az arcon található, a másik része a különböző testtájakon: női mell, férfi izmok, Mindkét fél a fellelhető jegyek alapján a másik genetikai megfelelőségét – egészségét és rátermettségét – teszteli, A férfiak minden társadalomban a fiatal, teltebb, de nem túl sovány, nem túl kövér nőket kedvelik, Változás: régebben a kövérség státuszemelő volt, ma státusz csökkentő.

44 Szépség-ideál: derék/csípő arány
A kutatók azt találták, hogy az alacsony es derék-csípő arányt (DCSA) - az un. „homokóra” formát – a férfiak minden kultúrában vonzóbbnak ítélik, mint a nagyobb értékkel (09-1) rendelkezőket, Más kutatók azt találták, hogy az alacsony DCSA megbízhatóan jelzi az átlagnál jobb egészségi állapotot és a termékenységet, Egy USA vizsgálat azt mutatta, hogy a férfiak nagyon érzékenyek erre, már egy kicsi módosítás is erőteljesen csökkenti az érzékelt vonzerőt. Ebből arra következtettek, hogy a DCSA mint elsődleges szűrő szerepel, mintegy kiszűri az átlagosnál rosszabb egészségi állapotú partnert

45 Szépség-ideál: arc A legvonzóbb női arc: nagyobb szem, kisebb orr, vékony, kevésbé hangsúlyos áll, duzzadt telt ajak, magasan ülő párnázott járomcsont, A legvonzóbb férfi arc: viszonylag széles, nagy áll, erőteljes állcsúcs, vastag és hangsúlyos szemöldök ív, kiugró csontos járomrégió, orrtő és felső ajak nagy távolsága, Fontos elem a szimmetria: a testté is, és az arcé is. Mindkét nem magasabbra értékeli a másik vonzerejét, ha nagyobb az arc szimmetriája,

46 Különös problémák Incestus tilalom: A közeli rokonok között a szexuális vonzalom csekélyebb…(Westerman szabály.) A kibucban az első generációnál a gyereket a szülőktől külön épületben közösen nevelkedtek fel, és évtizedek mulva azt találták, hogy a egymás közelében felnevelkedett gyerekek házassága kevésbé volt tartós, Valami ugyanilyent tapasztaltak Tajvan-on, ahol a fogadott gyerekek és a saját gyerekek házasságát nézték… Hartford: orális szex terjedése

47