Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A FÖLD ÉS KOZMIKUS KÖRNYEZETE. A Föld környezete Világegyetem (Univerzum) Világegyetem (Univerzum)V Metagalaxis MetagalaxisV Extragalaxis (Pl. Androméda-köd)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A FÖLD ÉS KOZMIKUS KÖRNYEZETE. A Föld környezete Világegyetem (Univerzum) Világegyetem (Univerzum)V Metagalaxis MetagalaxisV Extragalaxis (Pl. Androméda-köd)"— Előadás másolata:

1 A FÖLD ÉS KOZMIKUS KÖRNYEZETE

2

3 A Föld környezete Világegyetem (Univerzum) Világegyetem (Univerzum)V Metagalaxis MetagalaxisV Extragalaxis (Pl. Androméda-köd) Extragalaxis (Pl. Androméda-köd)V Galaxis (Tejútrendszer) Galaxis (Tejútrendszer)V Naprendszer Naprendszer

4

5 Találjuk meg Földünket! Világegyetem Galaxishalmaz

6 Galaxisok Csillagrendszerek, százmilliárdnyi csillaggal. A mi galaxisunk is, a Tejútrendszer, egy ilyen „csillagváros”. Méretük változó, Tejútrendszerünk kb fényév átmérőjű és a magjánál kb fényév vastag. Szomszédos csillagrendszer, az Androméda extragalaxis. Tejútrendszerünknek van két kísérője, a Kis– és a Nagy Magellán felhő. E két csillaghalmaz nem spirális, hanem szabálytalan alakú. Vannak gömb alakú csillaghalmazok is.

7 A galaxisunk, a Tejútrendszer

8 És néhány egyéb galaxis

9 A NAPRENDSZER A Naprendszer a Nap környezetének az a tartománya, amelyben a Nap gravitációs tere dominál. Ez a tér egy kb. 2 fényév sugarú gömb. Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: km/s.)

10 A Naprendszer tagjai A NAP A hozzánk legközelebbi csillag Magas hőmérsékletű, izzó gázgömb Saját fénnyel és nagy mennyiségű energiával rendelkezik A Földtől 150 millió km-re van. Ezt a távolságot 1 csillagászati egységnek (CsE) hívjuk.

11

12 A Nap belseje három részből áll:A Nap belseje három részből áll: Legbelül a centrális mag található. Hőmérséklete millió Kelvin, itt megy végbe a Nap energiatermelése (H atommagok fúziójával He keletkezik, termonukleáris folyamat során). Legbelül a centrális mag található. Hőmérséklete millió Kelvin, itt megy végbe a Nap energiatermelése (H atommagok fúziójával He keletkezik, termonukleáris folyamat során). Röntgensugárzási zóna: a centrális mag körül helyezkedik el, az ott keletkezett energiát röntgensugárzás formájában továbbítja a külső rétegek felé. Röntgensugárzási zóna: a centrális mag körül helyezkedik el, az ott keletkezett energiát röntgensugárzás formájában továbbítja a külső rétegek felé. Konvektív zóna: konvekciós áramlások formájában továbbítja az energiát. Konvektív zóna: konvekciós áramlások formájában továbbítja az energiát. Ezek fölött helyezkedik el Nap felszíne vagy légköre (hőmérséklete kb Kelvin), amely szintén három részből áll:Ezek fölött helyezkedik el Nap felszíne vagy légköre (hőmérséklete kb Kelvin), amely szintén három részből áll: Fotoszféra: Az energiatovábbítás itt fény formájában történik, ezt a réteget látjuk, itt keletkeznek a napfoltok. Fotoszféra: Az energiatovábbítás itt fény formájában történik, ezt a réteget látjuk, itt keletkeznek a napfoltok. Kromoszféra: Ez a réteg csak napfogyatkozások alkalmával látható, itt jönnek létre a napkitörések vagy flerek és a protuberanciák. Kromoszféra: Ez a réteg csak napfogyatkozások alkalmával látható, itt jönnek létre a napkitörések vagy flerek és a protuberanciák. Korona: Folyamatosan megy át a bolygóközi anyagba. Korona: Folyamatosan megy át a bolygóközi anyagba. A Napból kijutó sugárzás a napszél, amely a teljes elektromágneses spektrumot tartalmazza.A Napból kijutó sugárzás a napszél, amely a teljes elektromágneses spektrumot tartalmazza.

13 A BOLYGÓK

14 A bolygók a Nap körül, az óramutató járásával ellentétes irányban, ellipszis alakú pályán keringő, saját fénnyel nem rendelkező égitestek. Hol a kakukktojás?

15 1. Merkúr Merkúr

16 2. Vénusz

17 3. Föld A Naptól a harmadik, bolygó. A Naptól a harmadik, bolygó. Naptól mért távolsága: 150 millió km Naptól mért távolsága: 150 millió km Átmérője: km Átmérője: km

18 4. Mars

19 5. Jupiter

20 6. Szaturnusz

21 7. Uránusz

22 8. Neptunusz

23 A bolygók osztályozása Föld típusú vagy kőzetbolygók: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars. Közös tulajdonságaik: kis méretűek, kis méretűek, kőzetek és fémek alkotják, kőzetek és fémek alkotják, szilárd a felszínűk, szilárd a felszínűk, nincsenek gyűrűik. nincsenek gyűrűik. Jupiter típusú vagy gázbolygók: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz. Közös tulajdonságaik: nagy méretűek nagy méretűek hidrogén és hélium alkotja őket hidrogén és hélium alkotja őket nincs szilárd felszínük nincs szilárd felszínük vannak gyűrűik. vannak gyűrűik. Plútó

24 A HOLDAK A bolygók kísérői Nincs saját fényük, a Nap fényét verik vissza A bolygók holdjainak száma:  Föld: 1  Mars: 2  Jupiter: 63  Szaturnusz: 61  Uránusz: 27  Neptunusz: 13

25 A KISBOLYGÓK (kb. 100 ezer db) A kisbolygók (aszteroidák) a Mars és a Jupiter között keringő, kis méretű égitestek.

26 A METEOROK

27 A meteorok ("hullócsillagok") különböző tömegű (a grammtól a több száz tonnáig), a Nap körül keringő égitestek, amelyeknek a pályája gyakran keresztezheti a Föld pályáját. A meteorok ("hullócsillagok") különböző tömegű (a grammtól a több száz tonnáig), a Nap körül keringő égitestek, amelyeknek a pályája gyakran keresztezheti a Föld pályáját. A meteorok jelentős része a légkörön való áthaladás közben, km-es magasságban elhamvad, néhány (évente db) azonban a Föld felszínét is elérheti, ezeket meteoritnak nevezzük. A meteorok jelentős része a légkörön való áthaladás közben, km-es magasságban elhamvad, néhány (évente db) azonban a Föld felszínét is elérheti, ezeket meteoritnak nevezzük. A meteoritokat anyaguk szerint csoportosítják, így beszélhetünk vas-, kő-vas- és kőmeteoritokról. A meteoritokat anyaguk szerint csoportosítják, így beszélhetünk vas-, kő-vas- és kőmeteoritokról.

28

29 AZ ÜSTÖKÖSÖK 1-50 km átmérőjű „piszkos hógolyók”. Kisebb-nagyobb kőzetdarabkákból, gázok és víz jegéből állnak. Anyaga a magjában összpontosul. A magot veszi körbe a fénylő kóma (a kettő együtt az üstökös feje) A nappal ellentétesen nyúlik el a csóva, mely rendkívül ritka sűrűségű.

30 A BOLYGÓKÖZI ANYAG (kozmikus por, gázok)

31 A bolygóközi anyag  egyik része por, amely az üstökösök szétszóródásából, a kisbolygók feldarabolódásából keletkezik,  másik része gáz, amely főleg a Napból származik, de a kozmikus sugárzással érkező részecskék is csatlakoznak hozzá.

32 Mesterséges égitestek

33 HOGYAN KELETKEZETT A NAPRENDSZER? A Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtt egy csillagközi gáz- és porfelhőből alakult ki. A felhő sűrűsödésnek indult, egyre több anyag gyűlt össze a középpontjában, amely egyre forróbb lett, majd kialakult az ősi Nap.

34 Ekkor a felhő forgása miatt a megmaradt anyag egy korong alakú felhőbe csoportosult, ez határozta meg a Naprendszer fősíkját. Az anyagból néhány 1000 km átmérőjű bolygócsírák keletkeztek, amelyek ütközésével létrejöttek a bolygók és azok holdjai. A megmaradt bolygócsírákat ma kisbolygók és üstökösök formájában láthatjuk.

35 A bolygók mozgásának törvényszerűségei Kepler törvényei Kepler I. törvénye (a bolygók pályája): Naprendszerünkben minden bolygó egy-egy ellipszispályán mozog a Nap körül. Ezeknek az ellipsziseknek az egyik közös fókuszpontjában a Nap található Kepler II. törvénye (a felületi törvény): a Naptól egy bolygóhoz húzott vezérsugár egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol. (A keringő bolygó gyorsabban halad a Naphoz közelebb, mint a pályájának Naptól távolabbi részén.) Kepler III. törvénye: a Naptól távolabb keringő bolygók keringési ideje hosszabb, mint a Naphoz közelebbieké.


Letölteni ppt "A FÖLD ÉS KOZMIKUS KÖRNYEZETE. A Föld környezete Világegyetem (Univerzum) Világegyetem (Univerzum)V Metagalaxis MetagalaxisV Extragalaxis (Pl. Androméda-köd)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések