Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Antarktisz Az Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 55. fokától délre fekvő kontinens. Neve a görög ἀ νταρκτικός (antarktikosz) szóból.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Antarktisz Az Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 55. fokától délre fekvő kontinens. Neve a görög ἀ νταρκτικός (antarktikosz) szóból."— Előadás másolata:

1

2 Antarktisz

3 Az Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 55. fokától délre fekvő kontinens. Neve a görög ἀ νταρκτικός (antarktikosz) szóból ered, jelentése „az Arktisszal szemben”. Az ötödik legnagyobb földrész. Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktikát, valamint számos szigetet (Dél-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, Déli-Orkney- szigetek, Déli-Shetland-szigetek). Területe mintegy 14 millió km². Lakatlan (a tudományos kutatóállomásokat nem számítva). Sokszor nevezik a világ legnagyobb sivatagjának, mert éghajlata rendkívül száraz május 15-én a NASA új felvételeket közölt a nemrégiben felfedezett megolvadt Nyugat-Antarktiszi területekről, ami azért drámai, mert kezd beigazolódni a tudósok azon feltevése, hogy a globális felmelegedés miatt Nyugat-Antarktisz és Kelet-Antarktisz jege ketté fog szakadni.

4

5 Felfedezése január 17-én James Cook átlépte a Déli-sarkkört, de csupán jéghegyeket látott ben felfedezték a Déli Shetland-szigeteket, ahova később rengeteg fókavadász érkezett. A „fókabőr-láz” kis híján a medvefókák kihalásához vezetett ban Fabian von Bellingshausen látta először a partokat a Vosztok nevű hajóról, de nem tette a lábát a kontinensre ben Carsten Borchgrevink norvég biológus volt az első kutató a földrészen ban Ernest Shackleton 180 km-rel a Déli-sark előtt kénytelen volt visszafordulni december 14-én a norvég Roald Amundsen elsőként érte el a Déli- sarkot. Robert Falcon Scott angol kutatónak ez csak január 18-án sikerült (a visszaúton Scott meghalt).

6

7

8

9 Földrajza Az Antarktisz főleg a déli sarkkörtől délre helyezkedik el. A Déli-óceán veszi körül. Két hegység húzódik rajta, melyeket a Ross-tenger és a Weddel- tenger közti földszoros választ el egymástól. A Weddel-tengertől nyugatra és a Ross-tengertől keletre levő területeket Nyugat-Antarktisznak, a másik részt Kelet-Antarktisznak nevezik. A keleti és a nyugati félgömböt a greenwichi délkörhöz viszonyítják.A szárazföldi részt összefüggő jégtakaró borítja, amelynek átlagos vastagsága meghaladja a 2000 m-t, s melynek eredménye- képpen az Antarktisz Földünk legmagasabb földrésze. Legnagyobb jégvastagsága 4775 m. A szárazföld körüli óceán egy részét is jég, úgynevezett selfjég takarja. Nagyobb selfjegei: Ross selfjég (félmillió km²), Filchner-Ronne selfjég, Larsen B selfjég. A Föld jégkészletének 90%-a az Antarktisz jégtakarójában van, amely az édesvíz 70%-át tárolja. Legmagasabb pontja a Vinson Massif, amely 5140 m magas. Hegységeiből és magasföldjeiről a Föld leghosszabb gleccserei ereszkednek alá, amelyek a következők: Lambert-gleccser – 434 km, Rennick-gleccser – 257 km, Beardmore-gleccser – 161 km. Itt található a Föld legdélebbi aktív vulkánja, az 3795 m magas Erebus. Forró vizes oldataiból naponta 80 g arany kerül a felszínre.

10

11

12

13

14

15

16 Éghajlata Belső területeinek átlaghőmérséklete télen –40 °C és –70 °C között alakul, míg nyáron –15 °C és –35 °C között mozog, tehát szélsőségesen hideg. A part mentén enyhébb a hőmérséklet, télen –15 °C és –32 °C, nyáron –5 °C és +5 °C közötti. Napjainkban a globális felmelegedés miatt a jégtömb fölött nagy magasságban mért levegő hőmérsékletek gyorsabban emelkednek, mint bárhol máshol a Földön. Ennek eredménye, hogy Kelet-Antarktisz teljes mennyisége csökken, gleccsereinek 85%-a gyorsabban folyik a tenger felé. A lavinaszelek néhány melegebb nap után a parti és a belső területek közötti nyomáskülönbséget kiegyenlítve hatalmas energiával zúdulnak a tenger felé. Sebességük elérheti akár a 320 km/h-s értéket is. A legszárazabb kontinens, mivel a földrész belsején évente kevesebb, mint 50 mm csapadék hull, ezért néhány helyen fagysivatag alakult ki. A nyugat- antarktiszi Száraz völgyek területén már 2 millió éve nem hullott csapadék. Az évi csapadékmennyiség a csapadékosabb területeken is legfeljebb mm (pl.: Antarktiszi-félsziget). Itt mérték a Földön a leghidegebb hőmérsékletet: -89,2 °C (Vosztok állomás, július 21.).

17

18

19

20

21 Élővilága Az Antarktiszon nincs élet, kivéve egy nagyon keskeny tundrasávot. Csupán néhány zuzmó található az enyhébb, part menti területeken szikláin. A jégtakaróban néha megjelenő olvadási lyukakban hóalgák is megtelepedhetnek, de ez nem túl gyakori. A Déli-sarkvidék legnépszerűbb, kizárólag itt élő állatai a pingvinek, valamint az összes világtengerben előforduló fókák. A bálnák száma szintén említésre méltó. A kontinens belseje gyakorlatilag élettelen. Itt a jégtakaró vastagsága elérheti a 4 km-t is. Az Antarktiszon találhatók úgynevezett „oázisok”, amelyek jég- és hómentesek, sivatagi szárazságú területek. Létrejöttük a Transzantarktiszi-hegylánc 4 millió évvel ezelőtti kiemelkedésének köszönhető. A völgyeket a főn jellegű, száraz szelek szárazzá, sivatagossá tették, újabb kutatások azonban kiderítették, hogy ezek nem teljesen élettelenek. A legismertebb, legnagyobb ilyen terület az 5000 km²-es Ross-sivatag. A földrészhez tartozó King George-szigeten az éghajlathoz legsikeresebb alkalmazkodni tudó u.n. rablósirály két faja, a délsarki és az antarktiszi telepedett meg. Az Antarktisz jege alatt mintegy 70 tó rejlik. A legnagyobb, legmélyebb és legismertebb tavat Vosztok-tónak hívják, melyet több mint 3700 m vastag jég borít. Azt tervezték, hogy lefúrnak élőlények után kutatva. Nem fúrtak egészen a tóig, csak kb méterig. A jégdarabokat több laboratóriumba elküldték vizsgálatra. A Montanai Állami Egyetem kutatói baktériumokat találtak a jégben, számításaik szerint Patagónia pusztájáról sodorta a szél az Antarktiszra a baktériumokat, mintegy félmillió éve.

22

23

24

25 Az Antarktisz-egyezmény Az Antarktisz-egyezmény egy, a földrész közjogi státuszát meghatározó nemzetközi megállapodás, amelyet december 1-jén kötöttek 30 évre és június 13-án lépett hatályba. A megállapodás alapján bármely ország létesíthet az Antarktisz területén tudományos kutatóállomást. Tilos azonban hulladékokat, különösen nukleáris és radioaktív hulladékokat tárolni a térségben. Kommunikáció Antarktisz nemzetközi hívószáma A kontinensen vezeték nélküli telefonszolgáltatás épült ki. Az argentin Marambio bázison egy AMPS (Advanced Mobile Phone Service), a King George-szigeten egy GSM technológiájú adó-vevő torony található. A többi kommunikáció műholdas kapcsolat révén valósul meg.

26

27

28

29

30

31

32

33

34 Katonai helyzet Az Antarktisz-egyezmény megtiltja a katonai tevékenységet az Antarktiszon, úgymint katonai bázisok és erődítmények létrehozása, hadgyakorlatok végrehajtása, fegyverek kipróbálása. Katonai erő vagy felszerelés használata csak kutatási vagy más békés célokra engedélyezett. Az Amerikai Egyesült Államok hadserege bevezette az Antarktiszi Szolgálati Kitüntetést a kutatásaikat az Antarktiszon végző civilek és katonák számára. A kitüntetést, amelyet azok kaphatnak meg, akik két teljes, hat hónapos időszakot töltöttek a kontinensen, az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa ítéli oda. Az egyetlen jelentősebb katonai megmozdulást, az Operación 90-et 10 évvel az Antarktisz-egyezmény aláírása előtt hajtotta végre az argentin hadsereg.

35

36

37 Vége


Letölteni ppt "Antarktisz Az Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 55. fokától délre fekvő kontinens. Neve a görög ἀ νταρκτικός (antarktikosz) szóból."

Hasonló előadás


Google Hirdetések