Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Közlekedési környezetvédelem Közlekedés hatása a felszíni és a felszín alatti vizekre Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Közlekedési környezetvédelem Közlekedés hatása a felszíni és a felszín alatti vizekre Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék."— Előadás másolata:

1 1 Közlekedési környezetvédelem Közlekedés hatása a felszíni és a felszín alatti vizekre Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány u. 2. B épület 039. PTE PMMK Építőmérnöki Szak (BSC)

2 Felszíni befogadói határértékek 2

3 3 Felszíni vizekre vonatkozó határértékek – befogadói határértékek

4 Felszíni vizekre vonatkozó vízszennyezettségi határértékek I. A 10/2010 (VIII.18) VM rendelet alapján vízszennyezettségi határérték:  Környezetminőségi határérték (EQS)  Vízminőségi határérték A vízszennyezettségi határértékeket a vízgyűjtő gazdálkodási tervekben meghatározott környezeti célkitűzés határidejére kell teljesíteni. Cél: a VKI szerinti jó állapot elérése A környezetminőségi határértékeket a 10/2010 (VIII.18) VM rendelet 1. melléklete tartalmazza, mely különösen veszélyes, elsőbbségi és egyéb veszélyes anyagokra ad meg határértékeket (Pl. Higany, PAH, Diklór- metán, kadmium, stb..) Ezekre az anyagokra vonatkozóan a hatóság tendencia elemzése alapján biótában és üledékben koncentráció emelkedés nem következhet be! 4

5 Felszíni vizekre vonatkozó vízszennyezettségi határértékek II. Vízminőségi határérték: a felszíni vizek ökológiai állapotát befolyásoló egyéni anyagokra (Pl. ÖN, KOI, ÖP, stb..) vonatkozó határérték, melyeket a 10/2010 (VIII.18) VM rendelet 2. melléklete tartalmaz. A 220/2004 (VII. 21) Korm r. alapján a felszíni víz jó állapotának elérése érdekében a vízszennyező anyagok tekintetében megállapított környezeti célkitűzéseket, valamint a környezetminőségi és vízminőségi határértékeket (a továbbiakban együtt: vízszennyezettségi határérték), továbbá a kibocsátási határértékeket a tevékenység és létesítmény tervezésénél figyelembe kell venni, valamint a megvalósítás és működtetés során be kell tartani A kibocsátási határértékeket a felszíni víz vízszennyezettségi határértékek figyelembevételével kell meghatározni 5

6 Felszíni vizekre vonatkozó vízszennyezettségi határértékek III. Amennyiben a közcsatornába vezetendő szennyvíz, használt víz veszélyes és mérgező anyagot (220/2004 (VII.21.) Korm. R. 2. számú melléklet 2.9. B pontja tartalmazza ezeket) tartalmaz, és az adott anyagra adott tevékenység esetén vonatkozik felszíni víz befogadóba vezetésre vonatkozó technológiai határérték, úgy küszöbértéknek azt kell előírni. 6

7 Keveredési zóna keveredési zóna (220/2004 (VII.21.) Korm. r. sz: a felszíni víztestbe való közvetlen bevezetés bevezetési pontjának közvetlen környezetében a víztest egy részének lehatárolásával kijelölt térrész A felügyelőség azokra a felszíni vizeket szennyező elsőbbségi és egyéb veszélyes anyagokra, amelyekre a jogszabály környezetminőségi határértékeket határoz meg, a befogadó terhelhetőségére tekintettel keveredési zónát jelölhet ki. A keveredési zónában az elsőbbségi és egyéb veszélyes anyagok, anyagcsoportok koncentrációja - nem érintve a felszíni víz további részét - meghaladhatja a környezetminőségi határértéket A keveredési zónát úgy kell kijelölni, hogy az a lehető legkisebb kiterjedésű legyen! A keveredési zóna kijelölésre vonatkozó kritériumokat a vízgyűjtő gazdálkodási tervek tartalmazzák. A kijelölés módját külön minisztérium által kiadásra kerülő segédlet tartalmazza. A kibocsátó a keveredési zóna határai felett és alatt köteles a befogadó vízszennyezettségének ellenőrzésére. Az ellenőrzés rendjét és szabályait a felügyelőség a kibocsátási engedélyben határozza meg 7

8 Vízbázis védelem 8

9 Felszín alatti vízkészletek természetes védettségének mértéke Felszín-közeli víz minőségét befolyásoló tényezők:  a talajba jutó víz minősége a beszivárgás helyén (légköri szennyeződés, felszíni lefolyási viszonyok)  a beszivárgási terület szennyezettsége (terület szennyezettsége)  az átvezető (fedő) réteg tisztítóképessége (áteresztőképesség, vastagság, homogenitás, beoldódási viszonyok, szűrőképesség, lebomlási viszonyok, stb..)  a tározó réteg tulajdonságai (szivárgási viszonyok, adszorpció, kémiai átalakulás, tartózkodási idő, stb..)  a vízkivételi hely és környezetének védettsége (antropogén hatások, vízkivétel műszaki megoldási módja, stb..)  a vízkivétel jellege, nagysága (vízforgalom, vízmérleg)  a vízkivétel hatása a természetes vízháztartásra TERMÉSZETES VÉDETTSÉG MÉRTÉKE, MESTERSÉGES VÍZBÁZIS VÉDELMI RENDSZER SZÜKSÉGESSÉGE (123/1997 (VII. 18) Korm. rendelet) 9

10 Alapfogalmak I. a 123/1997 (VII. 18) Korm. rendelet alapján elérési idő: az az időtartam, ami alatt egy adott pontból a vízrészecske a vízkivételig eljut lebomló szennyezőanyag: olyan szennyezőanyag, amely meghatározott körülmények között - beavatkozás nélkül - meghatározott idő alatt úgy változik meg, hogy egészséget nem károsító, nem szennyező, környezeti kockázatot nem okozó anyaggá alakul védőidom: az üzemelő vagy tervezett vízkivételi műveket (berendezéseket) körülvevő felszín alatti térrész, amelyet a vízkivétel (ivó-, ásvány- vagy gyógyvíz) - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani védőterület: az üzemelő vagy tervezett vízkivételi műveket (berendezéseket) körülvevő terület, amelyet a vízkivétel (ivó-, ásvány- vagy gyógyvíz) - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani. A védőterület általában körülveszi a vízkivételi műveket, de egyes esetekben azoktól elszakadva is megjelenhet, amely az előbbi cél elérése érdekében szükséges korlátozásokkal (tilalmakkal) hasznosítható 10

11 Alapfogalmak II. a 123/1997 (VII. 18) Korm. rendelet alapján védőövezet(ek): a védőterület, védőidom részeit alkotó terület(ek), idom(ok), ahol a veszélyeztetés mértékétől függő korlátozások, tilalmak, illetőleg rendszeres mérési és megfigyelési kötelezettségek rendelhetők el védőidom, védőterület  a) előzetes lehatárolása: tervezői típusú tevékenység, melynek során a meglévő ismeretek alapján lehatárolásra kerülnek a védőidomok, védőterületek övezetei,  b) meghatározása: tervezői típusú tevékenység, ami magában foglalja a védőidom, a védőterület méretezését (általában kiszámítását) és dokumentálását, beleértve a határoló vonalak megadását is,  c) kijelölése: hatósági eljárás, melynek során elrendelésre kerül a védőidom, védőterület kialakítása a hozzá tartozó tiltásokkal és korlátozásokkal együtt,  d) kialakítása: a kijelölés során elrendelt jogi és műszaki intézkedések megtétele (szennyezőforrások felszámolása, átalakítása, ellenőrző megfigyelő rendszerek kiépítése, kerítések, jelzőtáblák elhelyezése, területhasználókkal való kapcsolatok rendezése, tájékoztató anyagok készítése stb.),  e) fenntartása (üzemeltetői feladat): a kialakított védőidomban, védőterületen az előírt rendszeres ellenőrzés, megfigyelés, értékelés és felülvizsgálat elvégzése; 11

12 Alapfogalmak III. a 123/1997 (VII. 18) Korm. rendelet alapján Vízbázis a) igénybe vett: olyan vízbázis, amelynek vízkészletét részben vagy teljes mértékben már igénybe veszik, b) lekötött: olyan igénybe még nem vett, elvi vízjogi engedéllyel már lekötött lehetséges vízbázis, amelyről már tudott, hogy a felszín alatti víz kitermelésére alkalmas víznyerő területet ki és milyen célra fogja igénybe venni, c) engedélyezett víztermelése: vízjogi engedély szerint kitermelt vagy lekötött vízmennyiség éves átlaga, havi maximuma, vízhozamban kifejezve, d) teljes, átlagos kapacitása: a vízbázisról folyamatosan kitermelhető a mindenkori ismeretek és feltételek alapján meghatározható legnagyobb vízmennyiség melynek kitermelése következtében fellépő környezeti hatásokat az érintettek elfogadják, e) karsztvízbázis: olyan vízbázis, melyben az igénybe vett, vagy arra előirányzott vízkészlet a karsztosodott kőzetek (mészkő, dolomit) pórusaiban, hasadékaiban, üregeiben helyezkedik el; lehet nyílt tükrű, amely a meteorológiai viszonyok közvetlen hatása alatt áll, vagy fedett, f) partiszűrésű vízbázis: felszíni víz közelében lévő felszín alatti vízbázis, melyben a vízkivételi művek által termelt víz utánpótlódása 50%-ot meghaladó mértékben a felszíni vízből történő beszivárgásból származik, g) rétegvízbázis: olyan vízbázis, melynek megcsapolt képződményei az első vízzáró, vagy féligáteresztő réteg alatti, vagy 50 méternél mélyebben települt törmelékes vízadó kőzetek, h) talajvízbázis: olyan vízbázis, melyben az igénybe vett vagy arra előirányzott vízkészlet a törmelékes felszínközeli képződmények telített zónájában helyezkedik el, vagy az első vízzáró vagy féligáteresztő réteg mélységéig, vagy nem mélyebben, mint 50 m, i) biztonságban lévő vízbázis: amelynek felszíni és felszín alatti vízgyűjtőjén: ismertek a földtani és hidrogeológiai adottságok, a víz áramlási, lefolyási viszonyai, utánpótlódásának módja és mértéke, az utánpótlódás területe, a víz minősége, az ezeket befolyásoló természeti hatótényezők és emberi tevékenységek, illetve mindezek térben és időben való változása a vízkitermelés előtti és a víztermelés hatására kialakuló viszonyok között; a kijelölt és kialakított védőterületen a vízbázist veszélyeztető tevékenységek nem folynak; az ellenőrzés alatt álló potenciális szennyezőforrások esetleges veszélyeztető hatása intézkedésekkel még a vízbázis károsodása előtt megszüntethető, j) részleges biztonságban lévő vízbázis: ahol a biztonsági intézkedéseket csak az utánpótlódási terület egy részére vagy csak részlegesen hajtották végre. 12

13 Vízbázis védelem I. (123/1997 Korm. r. alapján) A védelem, felszín alatti vízbázisnál védőidom, védőterület; felszíni vízkivétel esetén védőterület; a kivett víz kezelését, tárolását, elosztását szolgáló vízilétesítmény esetén védőterület, illetve védősáv meghatározását, kijelölését, kialakítását és fenntartását jelenti. felszín alatti vízbázis esetében a védőidomot és védőterületet belső, külső, valamint hidrogeológiai, felszíni vízkivételnél a védőterületet, belső, külső és hidrológiai védőövezetekre osztva kell meghatározni, kijelölni, kialakítani, és fenntartani 13

14 Vízbázis védelem II. (123/1997 Korm. r. alapján) A felszín alatti vízbázisok esetén a) belső védőidom, védőövezet rendeltetése: a vízkivételi mű, valamint a vízkészlet közvetlen védelme a szennyeződéstől és a megrongálódástól; b) külső védőidom, védőövezet rendeltetése: a le nem bomló, továbbá a bakteriális és egyéb lebomló szennyező anyagok elleni védelem; c) hidrogeológiai védőidom, védőövezet rendeltetése: a le nem bomló szennyező anyagok elleni védelem, amelyet vagy a vízkivétel teljes utánpótlódási területére (vízgyűjtőjére) vagy meghatározott részére kell kijelölni. A hidrogeológiai védőidom, illetve védőövezet a „A”, „B” és „C” védőzónákból áll. A belső védőövezet kialakítása minden esetben kötelező. A külső védőövezetet és a hidrogeológiai védőövezet „A” és „B” védőzónáit akkor kell kijelölni, ha az adott védőidomnak van metszete a felszínen. Ha a teljes felszín alatti utánpótlódási terület nagyobb a „B” védőzónánál, a „C” védőzóna kérelemre vagy hivatalból kijelölhető, ha azt a vízbázis védelme indokolttá teszi. 14

15 Felszín alatti vízbázisok védőidomainak, védőövezeteinek méretezése elérési idők alapján 123/1997 Korm. r. 2. sz. melléklete 15

16 Felszíni alatti befogadói határértékek 16

17 17 Felszínalatti víz mint befogadó I A felszín alatti vizekbe történő szennyvíz bevezetés (szikkasztás) esetén a szabályozó rendelkezések:  219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről  6/2009 (IV.14) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján (meg kell határozni mindazon szennyező anyagra vonatkozó küszöbértéket, amely miatt a víztest jelenleg gyenge állapotú, vagy fennáll a veszélye annak, hogy 2015-ben nem lesz jó állapotban. Minimum a következő paraméterekre kell küszöbértéket meghatározni: As, Cd, Pb, Hg, NH4, Cl, SO4, TOC, triklóretilén, tetraklóretilén és AOX. Célszerű küszöbértéket a vezetőképességre is megállapítani. Amennyiben olyan anyagokról van szó, melyek természetes okokból is előfordulnak, akkor meg kell határozni az un. természetes háttér koncentrációkat is. Vizsgálni kell, felismerhetőek-e romló tendenciák. Ha ilyen mutatkozik, meg kell határozni a megfordítási pontot. Talajvíztest szennyeződése esetén a megfordítási pont a küszöbérték 75 %-a, más víztestek esetében ez szigorúbb, a küszöbérték 30 %-a.

18 Szennyező anyagok jegyzéke (219/2004 Korm. r. 1. sz. melléklete) K1csoport (toxicitás, lebomlás és az emberi szervezetben való felhalmozódás szempontjából kiemelt veszélyességű anyagok)  Szerves halogének  Szerves foszforvegyületek.  Szerves ónvegyületek.  Egyéb karcinogén vagy mutagén tulajdonságokkal rendelkező anyagok  Szteroidogén, thyroid, szaporodási vagy endokrin függő funkciókra káros hatással rendelkező anyagok.  Higany és vegyületei.  Kadmium és vegyületei.  Ásványolajok és más szénhidrogének  Cianidok. K2 csoport (felszín alatti vízre káros hatást kifejtő anyagok)  Fémek, félfémek (Cink, Réz, Nikkel, Króm, Ólom, Szelén, Arzén, Antimon, Molibdén, Titán, Ón, Bárium, Berillium, Bór, Urán, Vanádium, Kobalt, Tallium, Tellúr, Ezüst)  Biocidek, növényvédő szerek és ezek származékai.  A felszín alatti víz ízét és/vagy szagát rontó anyagok  Mérgező vagy bomlásálló szerves szilíciumvegyületek,  Szervetlen foszforvegyületek, valamint az elemi foszfor.  Fluoridok.  Ammónia és nitritek.  Az eutrofizációt elősegítő anyagok (különösen a nitrátok és a foszfátok).  BOI, KOI 18

19 A felszín alatti vízre vonatkozó minőségi előírások (219/2004 Korm. r. 3. sz. melléklete) a) nitrát: 50 mg/l; b) növényvédő szer aktív anyagai, beleértve a megfelelő anyagcseretermékeket, bomlástermékeket és reakciótermékeket: 0,1 µg/l, továbbá 0,5 µg/1 (összes). 19

20 A felszín alatti víztestek kémiai állapotának minősítésére szolgáló küszöbértékek meghatározása (219/2004 Korm. r. 12. sz. melléklete) A szennyező anyagokra vonatkozó küszöbérték meghatározása a felszín alatti víztest jó kémiai állapotán alapul, és azt oly módon kell megállapítani, hogy - amennyiben valamely szennyező anyag koncentrációja valamely reprezentatív mintavételi ponton meghaladja a küszöbértéket - kitűnjön annak veszélye, hogy a felszín alatti víztest jó kémiai állapotának feltétele nem teljesül. Így meghatározása során figyelembe kell venni a következőket:  a felszín alatti vizek, valamint a hozzájuk kapcsolódó vízi és tőlük függő szárazföldi ökoszisztémák közötti kölcsönhatás mértékét; és az ezekre vonatkozó ökotoxikológiai határértékeket;  a felszín alatti vizek aktuális vagy lehetséges jogszerű felhasználásának vagy funkcióinak zavarását;  a felszín alatti víztestek veszélyeztetettségét jelző valamennyi szennyező anyagot  a hidrogeológiai és hidrogeokémiai jellemzőket, a szennyező anyag eredetét és lehetséges természetbeni előfordulását, háttér-koncentrációját, továbbá a szennyező anyagok diszperziós, megkötődési és lebomlási tulajdonságát, valamint a környezetben való tartós megmaradását és bioakkumulációs képességét is;  a vízmozgás és vízforgalom jellemzőit, amelyek befolyásolják a hígulási és szennyeződés- terjedési folyamatokat.Amennyiben az anyagok vagy az indikátorok megnövekedett háttér- koncentrációja természetes okok következménye, a felszín alatti víztestre meghatározott háttérkoncentrációkat a küszöbértékek megállapításakor figyelembe kell venni. A szennyező anyagokra vonatkozó küszöbértékek meghatározása során a vizsgálatnak a következő anyagokra ki kell terjednie:  a természetben, illetve az emberi tevékenység eredményeként egyaránt előforduló anyagok vagy ionok vagy indikátorok, különösen arzén, kadmium, ólom, higany, ammónium, klorid, szulfát, összes szerves szén (TOC);  szintetikus anyagok, különösen triklóretilén és tetraklóretilén, szerves klórvegyületek (AOX);  sós víz vagy egyéb anyag beáramlásának jellemző paraméterei tekintetében a vezetőképesség vagy a szulfát és a klorid. 20

21 Szennyezettségi határértékek meghatározása a 6/2009. (IV. 14.) KvVM- EüM-FVM együttes rendelet alapján Szennyezettségi határérték:  Földtani közegre: 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 1. melléklet és 3. melléklet A részében megadott B szennyezettségi határérték  Felszín alatti vízre és K1 besorolású veszélyes anyagokra: 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 2. melléklet és 3. melléklet B részében megadott B szennyezettségi határérték  A környezetvédelmi hatóság szigorúbb határértékeket szabhat meg, de azok nem lehetnek szigorúbbak a felszíni vízre vonatkozó határértékeknél.  A felszín alatti vizet és a felszín alatti közeget külön kell mintázni! 21

22 Néhány felszín alatti közegre vonatkozó határérték 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 1. mellékletéből (mg/kg sz.a.-ban) Króm összes 75 Nikkel 40 Réz 75 Cink 200 Arzén 15 Kadmium 1 Higany 0,5 Összes alifás szénhidrogén (TPH) 100 Benzol 0,2 Fenol 1 PAH-ok összesen 1 Növényvédő szerek aktív hatóanyagai 0,1 Növényvédő szerek aktív hatóanyagai, beleértve azok bomlástermékeit és reakciótermékeit összesen 0,5 22

23 Néhány felszín alatti vízre vonatkozó határérték 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 2. mellékletéből (μg/l-ben) Króm összes 50 Nikkel 20 Réz 200 Cink 200 Arzén 10 Kadmium 5 Higany 1 Szulfát 250 (mg/l !!) Foszfát 500 Nitrát talajvízre 50 (mg/l !!) Nitrát felszín alatti vízre a talajvizen kívül 25 (mg/l !!) Ammónium 500 Benzol 1 Fenol 20 PAH-ok összesen 2 Növényvédő szerek aktív hatóanyagai 0,1 Növényvédő szerek aktív hatóanyagai, beleértve azok bomlástermékeit és reakciótermékeit összesen 0,5 6.5

24 Néhány felszín alatti közegre vonatkozó határérték 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 3. melléklet A részéből (mg/kg sz.a.-ban) Bróm vegyületei 10 Nitrát* 500 Nitrit* 100 Ammónia* 250 vezetőképesség (az érték desztillált vizes kivonatra vonatkozik) 2500 μS/cm * Termőföldnek nem minősülő földtani közegre. 24

25 Néhány felszín alatti vízre vonatkozó határérték 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 3. melléklet B részéből (μg/l-ben) Alumínium 200 Bróm vegyületei 10 Nitrit 500 Nátrium 200 (mg/l !!) Klorid 250 (mg/l !!) Vezetőképesség 2500 μS/cm 25

26 Csapadékvíz elvezető művek és összegyülekezési viszonyok hatása a vízminőségre 26

27 Zárt csatornák kialakítási módja Gravitációs szennyvízcsatornához hasonló kialakítás Általában belvárosi területeken vagy szűk beépítési szélesség esetén alkalmazzuk Tisztító akna minden helyszínrajzi vagy magassági iránytörésben, de legalább 50 m-ként. Nyílt árkok, illetve külterületi vizek befogadásánál hordalékfogó Hosszesés: 0,3 – 5% Elegendő számú víznyelő és folyóka! Csőanyagok:  Beton  VB  KG-PVC, bordás PP  Épített szelvények 27

28 Nyílt árokrendszer kialakítása Általában „igénytelenebb” helyeken használjuk Mederanyag:  Füvesített földmeder  Terméskő Szárazon rakva Betonba rakva  Beton mederlap burkolat  Előre-gyártott VB mederelemek 28

29 Felszíni vizek rendszerbe juttatása Folyókák  Nyílt folyóka  Rácsos folyóka Víznyelők  Víznyelő rács  Oldalbeömlős víznyelő 29

30 Beton csövek 30  Nagy tömeg  Olcsó  Időálló  Erőteljes statikai hatások esetén VB  Erősen errozív helyeken lokálisan védeni kell a kopás ellen

31 Nyílt árokrendszer kialakítása – előre-gyártott VB szelvények 31

32 Nyílt árokrendszer kialakítása – helyszínen épített szelvények 32

33 Zsilipakna 33

34 Záportározók Céljuk lehet:  Árhullám csúcs csökkentés  Átemelő gépészeti kapacitásigényének csökkentése  Hordalékfogás Hidraulikai kialakítás:  Túlfolyásos  Átfolyásos 34

35 Összegyülekező csapadékvizek szennyeződése és szennyezettsége 35

36 TPH, PAH, nehézfémek Szerves anyagok Levegő anyagok Foszfor, nitrogén Oldótt só (vez. Kép) Városi diffúz szennyezés Közúti közlekedés eredetű szennyezés Parkolók Belterületi utak Autópályák Szabályozási hiányosságok A szennyezők széles köre Csapadékvizek szennyeződési folyamata (forrás: Buzás K.)

37 Forgalom Csapadék Lemosódás Felhalmozódás Terhelés Mintavétel Forgalom Száraz kiülepedés BEFOGADÓ A szennyezők felhalmozódási és lemosódási folyamata (forrás: Buzás K.)

38 Légköri emisszió Szennyezett permet Szennyezett lefolyás A lemosódás folyamata (forrás: Buzás K.)

39 Szél Permet Lefolyás Nagyobb léptékű kiszóródás

40 Csapadékvíz kezelés, szennyezés csökkentés I. – olajfogók 40

41 Olaj-iszapfogó műtárgyak Minden olyan helyen telepítendő ahol kiemelt az olajszennyezés valószínűsége:  Parkolók (12-18 db parkoló állás felett)  Leszálló pályák  Üzemanyag töltő állomások  Stb… Főbb gyakorlati típusok:  Hidraulikus  Szűrési elven működő Adszorpció Fizikai szűrés 41

42 Hidraulikus + koaleszcens szűrős kombinált műtárgyak 42

43 Szelektív PP szűrő betét (Bárczy) 43

44 Árokba szerelhető olajfogó (Pureco) 44

45 Csapadékvíz kezelés, szennyezés csökkentés II. – egyéb eljárások 45

46 Szennyvíztisztító tavak (felszíni átfolyású wetlandek) csoportosítása Növényi dominancia  Makrofita dominanciájú tavak Nádas tavak (nád, sás, káka, hínár, vízitök, stb..) Úszó vízinövényes rendszerek (pl. Lemna) Vegyes rendszerek  Fitoplankton dominanciájú tavak Oxigénellátottság  Anaerob  Fakultatív  Aerob Hidraulikai kialakítás  Tavak  Lagunák Levegőztetési mód  Természetes  Mesterséges 46

47 47 Makrofita dominanciájú tavak I.

48 48 Makrofita dominanciájú tavak II.

49 49 Makrofita dominanciájú tavak III. Makrofiton dominancia Általában aerob, nagy szerves anyag terhelés esetén fakultatív rendszer Természetes levegőztetésű rendszer Általában szigetelt földmedencében kerül kialakításra Főbb tisztítási folyamatok: Biokémiai lebontás Adszorpció Ülepedés Magas tartózkodási idő ( nap) Nagy helyigény 0,2-0,8 m-es vízmélység A rendszer jól tűri a hidraulikai és szerves anyag terhelés ingadozásokat Magyarországi éghajlati viszonyok esetén probléma a téli tisztítási hatékonyság visszaesés (mértéke vitatott) Elfolyó víz algakoncentrációja alacsonyan tartható

50 Makrofita dominanciájú tavak IV. 50

51 Lemnás tó 51

52 52 Fitoplankton dominanciájú tavak I.

53 53 Fitoplankton dominanciájú tavak II.

54 Fitoplankton dominanciájú tavak III. 54

55 Fitoplankton dominanciájú tavak VI. Célszerű több tó sorba kapcsolása Recirkuláció szerepe:  Oldott oxigén bevitel a rendszer elejém  Sejt visszatáplálás Elfolyó algakoncentráció problematikája Téli lehűlés problematikája 55

56 56 A gyökérzónás technológia nemzetközi illetve hazai megítélése Első külföldi telepek a 70-es évek végén épültek. Első hazai telep 1991-ben épült Tóalmás községben. Jelenleg kb db működő gyökérzónás telep van hazánkban. Népszerű eljárás szerte a világon, különösen az USA-ban, Nyugat- és Észak-Európában, Ausztráliában. Hazánkban népszerűtlen eljárás, melynek okai: A befogadói határértékrendszer alakulása napjainkig A hazai szennyvíztisztítási – csatornázási pályázatok rendszere A nem megfelelő tervezési gyakorlat és a kevés hazai tapasztalat A hazánkban üzemelő rendszerek negatív üzemelési tapasztalatai

57 57 Gyökérzónás szennyvíztisztítás I. Függőleges átfolyású műtárgy: Vízszintes átfolyású műtárgy:

58 58 Vízszintes átfolyású rendszer

59 59 Töltet Töltet mélysége: 0,5 - 1,5 m Minimális áteresztő képesség: k=10 -4 m/s Lehetséges anyagok: Frakcionált kavics Homok Talaj Speciális anyagok pl. agyagpala, zeolit, stb.. Ezek keverékei Több elkülönített réteg is beépíthető

60 60 Növényzet Alkalmazott növények lehetnek bármely makrofita fajok (pl: nád, sás, stb..) Kedvelje a helyi éghajlatot A gyökérzete jól szője át a töltetet Egyszerű legyen a telepítése Alacsony legyen a gonozási igénye Telepítési sűrűség: ~ db/m 2

61 61 Növények szerepe Oxigént juttat a víz fázisba Stabilizálja a töltet felszínt Mérsékli a függőleges átfolyású rendszerek eltömődési hajlandóságát Mérsékli a fagyveszélyt és a szennyvíz kihülését Nagy felületet biztosít a mikroorganizmusok megtelepedéséhez Növényi tápanyagokat fogyaszt a szennyvízből Életteret biztosít magasabb rendű élőlények számára Javítja a telep esztétikai megjelenését Kedvező mikroklímát biztosít a mikroorganizmusoknak Javítja a műtárgyban kialakuló biofilm tömörségét Tévhit: javítja a talajtöltetű hosszanti átfolyású műtárgyak áteresztő képességét !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

62 62 Gyökérzettel átszőtt töltet

63 63 Talajöntözés, talajszűrés I. Hazai gyakorlat: nyárfás vagy fűzes ültetvények öntözése Gyakran használt eljárás a délebbi országokban (víz helyben tartás) Nagy területigény Hidraulikai terhelés mm/év Előnyök:  Olcsó és egyszerű üzemeltetés  Kimagasló P-eltávolítás  Vizek helyben tartása  Fatermelés Főbb hátrányok:  Talaj bakteriális elszennyeződése  Talajvíz szennyeződhet  Szikesedés Legalább mechanikai előkezelés szükséges. A talajvízkészlet veszélyeztetettségének mértéke alapján kell az előkezelési módot meghatározni.

64 64 Talajöntözés, talajszűrés II. Arid térségi talajöntözés.

65 65 Talajöntözés, talajszűrés III.

66 Talajöntözés, talajszűrés IV. 66

67 67 Homok és kavics filterek

68 Egyéb kérdések 68

69 Mértékadó vízhozam meghatározás elve – statisztikai problémák Mértékadó valószínűség kiválasztása Mértékadó csapadék intenzitás Mértékadó vízhozam 69 Valószínűség – vízhozam – időlépték!!!

70 További kérdések Mintavételi problémák Mértékadó koncentráció? Terhelés számítási kérdések Befogadóra gyakorolt hatás 70

71 71 Felhasznált irodalom I.  Tárgyalt jogszabályok (www.magyarorszag.hu)www.magyarorszag.hu  Buzás Kálmán: A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS HATÁSA A FELSZÍNI CSAPADÉKVÍZ-LEFOLYÁS SZÉNHIDROGÉN SZENNYEZETTSÉGÉRE. e1.ppt‎  Dr. Buzás Kálmán: A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS HATÁSA A FELSZÍNI CSAPADÉKVÍZ-LEFOLYÁS SZÉNHIDROGÉN SZENNYEZETTSÉGÉRE Doktori (PhD) értekezés  Katona E. (szerk.) (1989): A vízminőség-szabályozás kézikönyve. Aqua Kiadó, Budapest

72 72 Felhasznált irodalom II. Öllős Géza: Szennyvíztisztítás I. BME Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest, Dulovics Dezső: Új technológiai lehetőségek a hazai szennyvíztisztításban. Maszesz Hírcsatorna 1999 május-június, 7-10 oldal. Scott Wallace: The wetland wastewater alternative. Water 21, 2007, February, pp Dittrich Ernő: A gyökérzónás szennyvíztisztítás és technológiai alternatívái IWA Spec. Group on Use of Macrofytes in W.P.C: Consteucted Wetlands for Pollution Constrol. IWA, London BME-VKKT: Természet-közeli szennyvíztisztító technológiák áttekintése. Útmutató előkészítése 2000 LE alatti települések részére. Zárójelentés. Budapest, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: SEGÉDLET A KORSZERŰ EGYEdDI SZENNYVÍZKEZELÉS ÉS A TERMÉSZETKÖZELI SZENNYVÍZ TISZTÍTÁS ALKALMAZÁSÁHOZ. Budapest,2005.

73 73 Felhasznált irodalom III. György István (szerk): Vízügyi létesítmények kézikönyve. Műszaki könyvkiadó Markó Iván (szerk): Települések csatornázási és vízrendezési zsebkönyve. Műszaki könyvkiadó Budapest Darabos Péter – Mészáros Pál: Közművek. BME VKKT. Digitális jegyzet. Bozóky-Szeszich-Kovács-Illés: Vízellátás és csatornázás tervezési segédlet. Műegyetem Kiadó Budapest Bárczy Kft. honlapja Pureco Kft. honlapja

74 74 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "1 Közlekedési környezetvédelem Közlekedés hatása a felszíni és a felszín alatti vizekre Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések