Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Anatómia I. Dr. Suskovics Csilla PhD. 2 KövetelményKövetelmény Az órán való aktív részvétel Csontfelismerés az aláírásért Kollokvium –beugró: izomfelismerés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Anatómia I. Dr. Suskovics Csilla PhD. 2 KövetelményKövetelmény Az órán való aktív részvétel Csontfelismerés az aláírásért Kollokvium –beugró: izomfelismerés."— Előadás másolata:

1 Anatómia I. Dr. Suskovics Csilla PhD

2 2 KövetelményKövetelmény Az órán való aktív részvétel Csontfelismerés az aláírásért Kollokvium –beugró: izomfelismerés

3 3 IrodalomIrodalom Csoknya Mária – Wilhelm Márta (2006): A sportmozgások biológiai alapjai I., Anatómia, élettan, egészségtan Lázár Gyula – Kovács Magdolna (1996): Anatómia I. Kiss Ferenc – Szentágothai János (1980): Az ember anatómiájának atlasza Miltényi Márta (1980): A sportmozgások anatómiai alapjai

4 Általános izomtan Myologia

5 5 Az izomzat általános jellemzése Az izomzat az ember legnagyobb szerve A mozgás aktív rendszere Elemi egysége az izom (musculus)

6 6 Az izom (musculus) meghatározása Az akaratlagos mozgás szerkezeti és működési egysége (funkció) Egységes kötőszöveti vázzal és gyenge burokkal összetartott, és meghatározott irányokba rendezett izomrostköteget nevezünk izomnak (morfológia)

7 7 Az izom (musculus) általános jelemzése A testben: 650 izom Eltérő izomtípusok Különböző feladatok ellátása Működésük csoportosan történik (agonista, antagonista, közömbös izmok) Szabályozását az idegrendszer végzi

8 8 Izom főbb részei eredés (origo) tapadás (insertio) venter - izomhas

9 9 Izom főbb részei Eredés (origo) –nyugvó csonton  lehet húsos (iz.rostokkal) v. inas (tendo) (az inak kollagén rostkötegei – Sharpey-féle rostok – hatolnak be a csontba  erős kapcsolat!!!) –ez az izom rögzítettebb vége: punctum fixum –proximális elhelyezkedés

10 10 Izom főbb részei Tapadás (insertio) –mozgó csontokon  lehet húsos v. inas (tendo) –ez az izom szabadabb vége: punctum mobile –distalis elhelyezkedés

11 11 Izom főbb részei Az origo és insertio alakja lehet: –lapos inas lemez (aponeurosis) – a széles, lapos izmok ebbe mennek át –hengerded

12 12 Izom főbb részei A különböző testhelyzetek – pl. kézállás korláton – megváltoztatják egy izom szabadabb, ill. rögzítettebb pontjait, és működése irányát

13 13 Izmok alakja orsó pánt lapos lemez gyűrűs izmok

14 14 Izmok eredései, tapadásai: Több résszel eredő (caput) (2-3 vagy sokfejű izom), majd összeolvadó és közös ínnal tapadó: –m. biceps brachii

15 15 Izmok eredései, tapadásai: A két has nem egyesül, az ín közös (biventer) –m. omohyoideus (lapocka-nyelvcsonti izom)

16 16 Izmok eredései, tapadásai: Inas megszakítások lehetnek az izmokban - intersectio tendinea –m. rectus abdominis (egyenes hasizom)

17 17 Izmok rostozata Párhuzamos (izmok többsége) Tollazott (pennatus) –unipennatus –bipennatus

18 18 Az izmok kötőszövetes borítása Fascia (izompólya) Perimysium (vékony rostos kötőszövet) Sarcolemma (sejthártya)

19 19 Az izmok kötőszövetes borítása Fascia (izompólya) - egy vagy több izmot borító kötőszövetes lemez, melynek a vénás keringés támogatásában van fontos szerepe

20 20 Az izmok kötőszövetes borítása Perimysium (vékony rostos kötőszövet) –az izom húsos részének a váza –sövényeket bocsát az izom belsejébe, ezáltal rekeszekre osztja az izmot (elsőd-, másod-, harmadlagos rekeszek); a sövényekben futnak az izom nagyobb erei

21 21 PerimysiumPerimysium Epimysium –  perimysium externum  - külső tok Perimysium internum– nagyobb sövény, több izomrostot vesz körbe Endomysium – az izomrostokat határolja

22 22 SarcolemmaSarcolemma az izomrostot körülvevő sejthártya két rétegből áll: –izomrost sejthártyája –lamina basalisokhoz hasonló hártya (az előzőhöz szorosan hozzáfekszik)

23 23 Az izmok kötőszövetes borítása Az erőt a csontra a collagenrostok viszik át, a csontokra az ínrostok v. perimysium rostjai Sharpey-féle rostok formájában vannak lehorgonyozva.

24 Az izmok járulékos berendezései

25 25 Az izmok járulékos berendezései Az izom működésekor járulékos berendezések is szükségesek – védelem, surlódás csökkentése Típusai: –fascia (az egyes részeket bevonják – az izmok egymáson csúszását könnyítik) –bursa synovialis (nyálkatömlő) –vagina tendinum (ínhüvely) –ossa sesamoidea (sesamporcok v csontok) –corpora adiposa (zsírtestek)

26 26 Bursa synovialis Feladata: közvetlenül a csonton elcsúszó izom védelme Lencse alakú nyúlós nedvet tartalmazó zárt tömlő Külső rostos, belső sejtdús rétegből áll Nagyobb ízületekben fordul elő Sokszor a bőr és az alatta lévő csont között is lehet Pl. a térdizület körül ín és csont között Túlzott izomműködés hatására - gyulladás

27 27 Vagina tendinum (ínhüvely) Az inak védelmét látják el, sikamlóságukat biztosítják Tömlőszerűen burkolják az inakat (kettősfalú zárt tömlő)

28 28 Vagina tendinum (ínhüvely) Rétegei: –vagina fibrosa - külső rostos burok (csőszerű) –vagina synovialis - kettős falú hártya  belső: stratum synoviale  befelé az ínnal nő össze külső stratum fibrosum  külső lemeze a rostos burokhoz, a belső az ín felszínéhez tapad, közöttük sikamlós nedv található Gyulladások

29 29 Vagina tendinum (ínhüvely) mesotendineum: csonthoz v. ízülethez tapad, ereket visz az ínhoz, a külső lemez kettőzés folytán áthajlik a belső synovialis rétegbe

30 30 Az izmok járulékos berendezései Sesamporcok v csontok (ossa sesamoidea) –az inak nyomásnak kitett helyein –pl. patella Zsírtestek (corpora adiposa) –egyes izmok között, az elmozdulást segítik

31 A mozgás Az izmok mechanikai működése

32 32 Az izmok működése A mozgás a vázcsontok mozgásának köszönhető A vázcsontok csak az izmok segítségével képesek mozogni

33 33 Az izmok működése Az izom csak akkor tudja mozgatni a csontot, ha áthidal egy izületet (eredés – tapadás) A mozgás az izomösszehúzódás következménye –ekkor a csont v csontok elmozdulnak az izületben

34 34 Az izmok működése Az izomeredésének és tapadásának az izülethez való viszonya szabja meg az izomkontrakció (iz.összehúzódás) hatására elmozduló csontok mozgásának irányát

35 35 Az izületek típusai

36 36 Izomcsoportok működése Agonista izmok Antagonista izmok Közömbös izmok

37 37 Agonista izmok Társizmok vagy sinergista izmok Egy izület meghatározott irányú mozgásában vesznek részt –pl. kétfejű combizom és bármelyik más térdhajlító izom (pl. félighártyás izom)

38 38 Antagonista izmok Egymással ellentétes hatású működést fejtenek ki –Két- és háromfejű felkarizom

39 39 Közömbös izmok Egy másik izom nemkívánatos hatását, mozgáskomponensét ellensúlyozzák – pl. a csuklót tenyéri irányba főként az orsócsonti és a singcsonti csuklóhajlító izom mozgatja Ha valamelyik kiesik, hajlítás közben a radius vagy az ulna felé hajlik erőteljesebben a tenyér

40 40 Hatás és funkció iránya szerinti csoportosítás Flexor – hajlító izmok (m.sartorius, szabóizom – a térd- és csípőizület hajlítása) Extenzor – feszítő izmok (m.triceps brachii, háromfejű karizom – a könyökizületet feszíti)

41 41 Hatás és funkció iránya szerinti csoportosítás Adduktor – közelítő izmok (m.adduktor magnus, nagy combközelítő izom) Abduktor – távolító izmok (m.piriformis, körteképű izom – combot távolítja) Rotator – forgató izmok (előző kifelé forgat)

42 42 Az izmok vérellátása Az izomkontrakcióhoz sok oxigénre van szükség bő vérellátás gazdag hajszálér hálózat (nyugalmi állapotban: zártak, izommunka hatására: nyílnak)

43 Részletes izomtan

44 44 Részletes izomtan Vázizmok origo, inserció a csonton található Bőrizmok origo vagy (és) inserció a bőrben található

45 45 A fej izmai Mimikai izmok –bőrizmok: a koponyán erednek és az arc bőrében tapadnak Rágóizmok –a mandibulát mozgatják

46 46 Mimikai izmok Fejtetői izmok –m. frontalis –galea aponeurotica (fejsisak) Szem körüli izmok –m. orbicularis oculi Orrnyílás körüli izmok Száj körüli izmok –m. orbicularis oris –m. zygomaticus major (nagy járomcsonti izom) –m. buccinator (trombitaizom) Fülkagylóhoz tartozó izmok

47 47 RágóizmokRágóizmok M. temporalis (halántéki izom) –ered: fossa temporalis –tapad: processus coronoideus –fogak zárása M. massater (járomcsonti rágóizom) –ered: arcus zygomaticus –tapad: angulus mandibulae –fogak zárása

48 48 RágóizmokRágóizmok M. pterygoideus externus (külső röpnyúlványi izom) –ered: processus pterygoideus (os sphenoidale) –tapad: ramus mandibulae –örlőmozgások M. pterygoideus internus (belső röpnyúlványi izom) –ered: processus pterygoideus (os sphenoidale) –tapad: angulus mandibulae (belső oldal) – örlőmozgások

49 49 A nyak izmai A nyak és a fej mozgatása Típusai: –hátulsó izmok (törzsnél) –elülső izmok  felületes nyakizmok ( platysma, m. sternocleidomastoideus)  nyelvcsonti nyakizmok  mély nyakizmok

50 50 Felületes nyakizmok 1. Platysma (nyaki bőrizom) Széles pánt formájú A test egyetlen valódi bőrizma Az arcról (2 oldalt) a mellkas felső részére Feladata: 1. a nyak bőrének feszítése 2. a felületes nyaki vénák tágítása Idege: nervus facialis (VII. arcideg)

51 51 Felületes nyakizmok 2. M. sternocleidomastoideus (fejbiccentő izom) Eredés: manubrium sterni és a clavicula belső egyharmadán Tapadás: processus mastoideus, linea nuchae superior

52 52 Felületes nyakizmok 2. M. sternocleidomastoideus (fejbiccentő izom) Működés: –ha mind a kétoldali izom összehúzódik az arc felfelé fordul (a tapadási hely a fej alátámasztási pontja mögé esik) –ha csak az egyik oldali izom húzódik össze – az arc felfelé és ellenkező oldalra fordul Sérülése: jellegzetes ferde fejtartás Idege: XI.agyideg, a járulékos ideg (n. accessorius)

53 53 A nyak izmai A nyak és a fej mozgatása Típusai: –hátulsó izmok (törzsnél) –elülső izmok  felületes nyakizmok ( platysma, m. sternocleidomastoideus)  nyelvcsonti nyakizmok  mély nyakizmok

54 54 Nyelvcsonti nyakizmok Sok apró izom Általában a nyelvcsonton (os hyoideum) rögzülnek Helyzetük szerint: –nyelvcsont feletti izmok –nyelvcsont alatti izmok Száj nyitása, zárása, nyelés, szopás, gége rögzítése

55 55 A nyak izmai A nyak és a fej mozgatása Típusai: –hátulsó izmok (törzsnél) –elülső izmok  felületes nyakizmok ( platysma, m. sternocleidomastoideus)  nyelvcsonti nyakizmok  mély nyakizmok

56 56 Mély nyakizmok A fej előre, oldalra hajlítása, légzési segédizmok Két típus: elülső és oldalsó csoport (a nyak elülső és oldalsó részén) Oldalsó csoport: –eredés: processus transversus (vertebrae cervicales) –tapadás: costae

57 57 Mély nyakizmok Oldalsó csoport: –m. scalenus anterior (elülső ferde nyi) –m. scalenus medius (középső ferde nyi) –m. scalenus posterior (hátulsó ferde nyi)

58 58 Mély nyakizmok M. scalenus anterior (elülső ferde nyi) –eredés: processus transversus (III. – VI. vertebrae cervicales) –tapadás: I. costae M. scalenus medius (középső ferde nyi) –eredés: processus transversus (II. – VII. vertebrae cervicales) –tapadás: I. costae M. scalenus posterior (hátulsó ferde nyi) –eredés: processus transversus (V. – VI. vertebrae cervicales) –tapadás: II. costae

59 59 Mély nyakizmok M. scalenus anterior és m. scalenus medius között nyílás (hiatus scaleni): –plexus brachialis (karidegfonat) –a felső végtag nagy verőere, a kulcscsont alatti artéria (arteria subclavia) A két m. scalenus anterior között: légcső, nyelőcső Beidegzés: plexus brachialis (karfonat)

60 60 A törzs izmai Három csoport: –mellizmok –hátizmok –hasizmok

61 61 MellizmokMellizmok A mellkas elülső és oldalsó felszínén Két csoport: –felületes mellkasizmok, mellkas- karizmok (thoraco-humeralis izmok) kifutnak a vállöv és a kar csontjaira –mély mellkasizmok, légzőizmok a mellkas saját izmai, csak a mellkas falaival vannak kapcsolatban

62 62 MellizmokMellizmok Mellkas-karizmok –m. pectoralis major (nagy mellizom) –m. pectoralis minor (kis mellizom) –m. subclavicus (kulcscsont alatti iz.) –m. serratus anterior (nagy/elülső fűrészizom) Mély mellkasizmok –mm. intercostales externi et interni (belső és külső bordaközti izmok) –diaphragma (rekeszizom)

63 63 M. pectoralis major (nagy mellizom) A mellkas elülső felszínén, felül Tornászok, úszók, dobó atléták, birkózók, súlyemelők esetében különösen fejlett

64 64 M. pectoralis major (nagy mellizom) Eredés Ív alakban, 3 elkülöníthető résszel: –pars clavicularis (kulcscsonti rész) a clavicula külső oldalán, a belső és középső harmadban –pars sternocostalis (szegycsont-bordai rész / II. – VI. bordaporc) –pars abdominalis (hasi rész) az egyenes hasizom hüvelyének elülső lemezén, felül a bordaív mellett

65 65 M. pectoralis major (nagy mellizom) Lefutása: elhalad a m. biceps brachii hosszú fejének ina felett, és eltűnik a deltaizom elülső széle alatt Tapadás előtt kissé megcsavarodik Tapadás: inasan, „U” alakban –crista tuberculi majoris (az alul eredő rostok felül, a felül eredők alul tapadnak)

66 66 M. pectoralis major (nagy mellizom) Idege: plexus brachialis-ból a nn. pectorales Működése függ a felső végtag helyzetétől –Rögzített mellkas  széles hátizommal a felemelt kart lefelé húzza (labda lehúzása, leütések, tenisz)  a távolított kart közelíti és előrehúzhatja (mellúszás, birkózásnál az ellenfél megszoítása)  a vállizület helyzetét rögzítheti (keresztfüggés)  a clavicularól eredő részével a kart hajlítja

67 67 M. pectoralis major (nagy mellizom) Rögzített kar –ha felül rögzített, felfelé húzza a mellkast és a törzset (függeszkedés, mászás, nyújtó és gyűrűgyakorlatok egyes elemei) –ha függőleges helyzetben a kezünkre támaszkodunk (fix pont a tapadási hely), a bordákat emeli

68 68 M. pectoralis major (nagy mellizom) Túlzásba vitt fejlesztése akadályozza a mellkas tágulását, a légzőmozgásokat (nagy tömeg, izomtónus) Sérülése –az izom részleges vagy teljes szakadása (ritka) –húzódások, megerőltetések  túlzott gyakorlás  előfeszítés (technika)

69 69 M. pectoralis major (nagy mellizom) Megerőltetés, túlzott gyakorlás –az izom vállizület tartó tevékenységének túlzott igénybevétele az izom tapadó ina és tapadási hely környéke (csonthártya) fájdalmas (pl. keresztfüggés, húzódzkodás, a láb használata nélküli mászás) a kar felemelése, hátraforgatása problémás Előfeszítés (technika) –az izom túlnyújtása eredési helyének és környékének (csonthártya, porchártya) fájdalma (ívhelyzet, lengetés)

70 70 M. pectoralis major (nagy mellizom) Az izomműködés kiesése: –a felemelt kart csak a széles hátizom húzza le –a kart a törzs előtt nem tudjuk közelíteni –korlátolt a kar előrehozása –ha a m. pectoralis major és a hátizom működése együtt esik ki a csuklyásizom megemeli a vállöet

71 71 M. pectoralis minor (kis mellizom) A m. pectoralis major alatt Ered: a III.-V. costae (elülső felszín) Tapad: processus coracoideus (scapula)

72 72 M. pectoralis minor (kis mellizom) Idege: plexus brachialis-ból a nn. pectorales Működése –a lapockát – így a vállövet – előre, lefelé húzza (hátgömbölyítés) –a m. pectoralis major működését támogatja –rögzíti a lapockát –ha a vállöv rögzített (könyök támasz) a bordákat emeli (kisegítő belégző izom)

73 73 M. subclavius (kulcscsont alatti izom) Ered: az I. costae medialis végén Tapad: a clavicula alsó felszínén

74 74 M. subclavius (kulcscsont alatti izom) Idege: a plexus brachialis-ból a n. subclavius Működése: –a claviculat lefelé húzza, rögzíti –a clavicula forgását akadályozza –a clavicula alatti ereket, idegeket védi

75 75 M. serratus anterior (elülső fűrészizom) Széles legyezőszerű izom a mellkas oldalán Ered: I.-IX. costae (húsosan) Tapad: scapula margo medialis-án, erősebb alsó rostjai az angulus inferior scapulae-n

76 76 M. serratus anterior (elülső fűrészizom) Idege: a plexus brachialis-ból a n. thoracicus longus Működés: –A scapula medialis szélét kifelé, előre, angulus inferior részét körívben előre húzza, ezáltal a cavitas glenoidalis fölfelé, hátrafelé billen lehetővé válik a kar vízszintes fölé emelése (labdafogások, stb.)

77 77 M. serratus anterior (elülső fűrészizom) Működés: –rögzített lapocka esetén emeli a bordákat (belégzési segédizom) –tónusával gátolja a lapocka alsó csúcsának elemelkedését a mellkastól –a lapockát a mellkasfalhoz rögzíti –a rombuszizmok antagonista izma

78 78 M. serratus anterior (elülső fűrészizom) Sérülése (ritka) –húzódás lapocka alatti fájdalom –működésének kiesését más izmok nem tudják pótolni a kar nem emelkedik vízszintes fölé, a lapocka helyzete megváltozik, a vállcsúcs felemelkedik (csuklyásizom), a lapocka alsó csúcsa a gerinchez közeledik (rombuszizmok, lapockaemelő izom)

79 79 MellizmokMellizmok Mellkas-karizmok –m. pectoralis major (nagy mellizom) –m. pectoralis minor (kis mellizom) –m. subclavicus (kulcscsont alatti iz.) –m. serratus anterior (nagy/elülső fűrészizom) Mély mellkasizmok –mm. intercostales externi et interni (belső és külső bordaközti izmok) –diaphragma (rekeszizom)

80 80 Mm. intercostales externi et interni (külső és belső bordaközti izmok) Rövid, lapos izmok, két rétegben Ered: felső bordák alsó szélén Tapad: alsó bordák felső szélén Külső izmok rostjai: felülről, oldalról lefelé és befelé – a gerinctől a bordaporc-borda határáig Belső izmok rostjai: ellentétes lefutású – a bordaszöglettől (angulus costae) a szegycsontig (sternum)

81 81 Mm. intercostales externi et interni (külső és belső bordaközti izmok) Idege: nn. intercostales (a gerincvelőből) Működése: – m. intercostalis externus emeli az alsó bordákat – belégzés –m. intercostalis internus – süllyeszti a bordákat – kilégzés –erős falat képeznek, amelyet a tüdők sem beszívni, sem kiboltosítani nem tudnak

82 82 Diaphragma (rekeszizom) Hatalmas kupolaalakú izmos-inas lemez A mellüreget és a hasüreget választja el Ered: II.-IV. vertebrae lumbales, a hat alsó bordaporc belső, és a processus xiphoideus belső felszínéről Tapad: a három húsos rész, sugarasan a középen levő inas mezőben (centrum tendineum) tapad –háromlevelű lóheréhez hasonlít – egy elülső (szív fekszik rá) és két hátulsó rész (két tüdő lebeny fekszik rá) Idege: plexus cervicalis-ból (nyaki fonat) n. phrenicus

83 83 Diaphragma (rekeszizom) Működése: –a különböző nyomású mell- és hasüreget elrekeszti egymástól – a hasüreg a nagyobb nyomású, ezért boltosul a rekesz a mellüregbe –fontos légzőizom  aktív működés – belégzés: a húsos rész rostjai összehúzódnak, ezáltal lesüllyesztik a rekesz domborulatát, tágul a mellkasfalak melletti kiegészítő tér is – a leszálló rekesz dugattyúként szívja a mellüreget és a tüdőt  passzív működés – kilégzés: a rekesz rostjai ellazulnak és a hasüregi nyomás miatt a rekeszdomborulat emelkedik

84 84 HátizmokHátizmok A törzs háti oldalán a koponya és a keresztcsont között Csoportosítása: –felületes hátizmok –axialis törzs- és nyakizmok  mély hátizmok  tarkóizmok

85 85 HátizmokHátizmok Felületes hátizmok –m. trapezius (csuklyásizom) –m. latissimus dorsi (széles hátizom) –m. rhomboideus major et minor(kis és nagy rombuszizom) –m. levator scapulae (lapockaemelő izom) –m. serratus posterior superior et inferior (hátsó fűrészizmok) Axialis törzs- és nyakizmok –mély hátizmok (törzsmerevítő izmok – m. erector trunci) –tarkóizmok

86 86 HátizmokHátizmok Felületes hátizmok –tapadási hely szerint két típus:  a felső végtag-törzsizmok háti csoportjának felfogható, vállövre és karcsontra húzódó izmok  bordákon tapadó izmok

87 87 M. trapezius (csuklyásizom) Széles, lapos, háromszögletű izom A törzset és a koponyát kapcsolja össze a vállöv csontjaival Ered: os occipitale, vertebrae cervicales (I.-VII.) és vertebrae thoracales (I.-XII.) processus spinosus-áról (tövisnyúlvány)

88 88 M. trapezius (csuklyásizom) Tapad: –megegyezik a deltaizom eredésével  extremitas acromialis claviculae (clavicula)  acromion (scapula)  spina scapulae (scapula)

89 89 M. trapezius (csuklyásizom) Legerősebb rész a nyaki szakasz (birkózók – hidalás, súlyemelők – az izom lapockát rögzítő hatása) Idege: – XI. agyideg (n. accessorius) – a gerincvelői nyaki fonatból (plexus cervicalis) is fut ág

90 90 M. trapezius (csuklyásizom) Működése –az egyetlen törzsizom, amely a törzset a vállöv mindkét csoportjával összekapcsolja –más és más az izom működése aszerint, hogy  melyik vége a fix pont  mindkét oldali izom összehúzódik-e  az egész izom vagy csak egy része működik

91 91 M. trapezius (csuklyásizom) működése Rögzített fej és törzs – ha mindkét oldali izom teljesen összehúzódik: –a lapockákat egymáshoz közelítik –a vállövet hátra, befelé húzzák (katonás tartás) Rögzített fej – ha csak a nyaki részek húzódnak össze mindkét oldalon: –a vállöveket felfelé húzzák Váll rögzített – mindkét nyaki rész összehúzódása: –a fejet hátrafelé húzza

92 92 M. trapezius (csuklyásizom) működése Rögzített fej – ha csak az egyik oldali izom nyaki része húzódik össze: –az azonos oldali vállat felfelé húzza Vállöv rögzített – ha csak az egyik oldali nyaki rész húzódik össze: –a fejet azonos oldalra hajlítja, ellenkező irányba forgatja Egyoldali izom középső része: –vagy a lapockát közelíti a gerinchez vagy fordítva

93 93 M. trapezius (csuklyásizom) működése Mindkét izom alsó rostjai a lapockát egymás felé, lefelé húzzák Rögzített lapockák – a két oldali alsó izomrészek a törzset emelik (függeszkedés, mászás) Rögzített gerinc – ha az izom felső része összehúzódik, alsó része és a kis mellizom elernyed –a lapocka felfelé mozdul (ellenkező működésnél a lapocka süllyed)

94 94 M. trapezius (csuklyásizom) Sérülése –sokoldalú működés gyakori –túl terhelésre, hidegre érzékeny –gyulladása – tarkófájdalom –rándulása – fájdalmas nyaki mozgás Az izomműködés kiesése: a vállcsúcs előre csüng, a lapocka elemelkedik a mellkastól, a felső végtag munkavégző képessége romlik

95 95 M. latissimus dorsi (széles hátizom) A törzs hátsó, alsó részén lévő széles, lapos izom Felső szélére ráhúzódik a m. trapezius

96 96 M. latissimus dorsi (széles hátizom) Ered: –inasan a vertebrae thoracales (VIII.- XII.) processus spinosus-áról, a körülöttük lévő szalagokon –a fascia thoracolumbalis-on (ágyéki pólya) –crista iliaca hátsó harmadáról (os ilium) –a 4 alsó costae külső felszínén húsosan

97 97 M. latissimus dorsi (széles hátizom) Tapad: crista tuberculi minoris (humerus) –az izom felső részéhez a nagy görgetegizom csatlakozik, amelynek ina egyesül a széles hátizom inával – együtt alkotják a hónaljárok (fossa axillaris) hátsó falát Idege: n. thoracodorsalis (plexus brachialis egyik ága)

98 98 M. latissimus dorsi (széles hátizom) Idege: n. thoracodorsalis (plexus brachialis egyik ága) Működése: –ha a törzs rögzített a felemelt kart (a nagy mellizommal) lefelé húzza (pl.) –további összehúzódása a kart a hát mögé viszi, befelé forgatja (farzsebbe nyúlás) –rögzített váll, kitámasztott kar – törzset felfelé húzza –tónusával a lapocka alsó csúcsát a mellkashoz szorítja –kisegítő belégző izom (köhögés)

99 99 M. latissimus dorsi (széles hátizom) Sérülése –az izom eredése körüli fájdalom – erősítő gyakorlatok (fejszézés), súlyemelők (súlyzó szakítása guggolásból) –hirtelen túlfeszítés, rándulás – az ágyéki pólya is beszakadhat –támaszhelyzetekben a törzs és az alsóvégtag együttes emelésekor – az izom tapadó ina van jobban igénybe véve

100 100 M. rhomboideus major et minor(kis és nagy rombuszizom) A csuklyásizom alatt, a lapocka és a gerinc között Ered: –m. rhomboideus minor – vertebrae cervicales (VI.-VII.) processus spinosus-áról –m. rhomboideus major – vertebrae thoracales (I.-IV.) processus spinosus-áról

101 101 M. rhomboideus major et minor Idegük: n. dorsalis scapulae (plexus brachialisból) Működése: –tónusukkal a lapockát a gerinchez rögzítik –rögzített gerinc – a lapockát és a vállat egymás felé és kissé felfelé húzzák (katonás tartás) –az elülső fűrészizom antagonistái – a lapocka mediális szélét és az alsó szögletet is befelé húzzák (a vállcsúcs lefelé billen) –rögzített vállövnél a gerincet a lapocka felé húzzák

102 102 M. rhomboideus major et minor (kis és nagy rombuszizom) Sérülésük: egyoldalú sporttevékenység hatására (vívás, asztalitenisz, kenu) a széles hátizom középső szakasza és a nagy rombuszizom aszimmetrikus megerősödése a gerinc oldal irányú görbülete (III-VIII. hátcsigolyák) Fontos: ellenoldali testfél megerősítése

103 103 M. levator scapulae (lapockaemelő izom) A csuklyásizom alatt, a nyak két oldalán, hosszú, vékony izom Ered: vertebrae cervicales (I-IV.) processus transversus Tapad: angulus superior (scapula)

104 104 M. levator scapulae (lapockaemelő izom) Idege: n. dorsalis Működése: –rögzített nyak mellett emeli a lapocka felső szögletét (vállvonogatás) –rögzített lapocka mellett a nyakat saját oldala felé, vagy mindkét oldali összehúzódásnál hátra húzza Sérülés: a nyak vékonyabb, a váll csapott lesz

105 105 M. serratus posterior superior et inferior (hátsó fűrészizmok) Inas eredésűek, húsos csipkékkel tapadnak m. serratus posterior superior –ered: vertebrae cervicales (VI-VII.) és vertebrae thoracales (I-II.) processus spinosus-áról –tapad: II-V. costae m. serratus posterior inferior –ered: vertebrae thoracales (XI-XII.) és vertebrae lumbales (I-II.) processus spinosus-áról –tapad: IX-XII. costae

106 106 M. serratus posterior superior et inferior (hátsó fűrészizmok) Idege: n. intercostalis Működése: gyenge izmok (felsők emelik a bordákat – belégzés; alsók süllyesztik a bordákat – kilégzés)

107 107 HátizmokHátizmok Felületes hátizmok –m. trapezius (csuklyásizom) –m. latissimus dorsi (széles hátizom) –m. rhomboideus major et minor(kis és nagy rombuszizom) –m. levator scapulae (lapockaemelő izom) –m. serratus posterior superior et inferior (hátsó fűrészizmok) Axialis törzs- és nyakizmok –mély hátizmok –tarkóizmok

108 108 Axialis törzs- és nyakizmok Felületes hátizmok alatt (os occipitale – sacrum) Gerinccel való szoros kapcsolat (anatómiai, funkcionális) Axialis törzs- és nyakizmok –mély hátizmok –tarkóizmok

109 109 Mély hátizmok A csigolyák és bordák közti mélyedéseket töltik ki Két réteg: –felületes izomréteg (gerincmerevítő izmok – m. erector trunci) –mélyebb izomréteg (haránt- és tövisnyúlványok közötti – transversospinalis – izomrendszer)

110 110 TarkóizmokTarkóizmok Mélyfekvésű, rövid izmok Os occipitale – atlas – axis Az izmok nyugalmi tónusa rögzíti a fejet Rögzített törzs mellett a kétoldali izmok összehúzódása a fejet és a nyakat hátrahajlítja, egyoldali összehúzódásnál oldalra

111 111 A törzs izmai Három csoport: –mellizmok –hátizmok –hasizmok

112 112 HasizmokHasizmok Széles, lapos izmok a hasüreg elülső és oldalsó részén, a mellkas alsó- és a medence felső széle között Izmai: –m. obliquus externus abdominis (külső ferde hasizom) –m. obliquus internus abdominis (belső ferde hasizom) –m. transversus abdominis (haránt hasizom) –m. rectus abdominis (egyenes hasizom)

113 113 M. obliquus externus abdominis (külső ferde hasizom) A hasfal külső rétege Ered: V-XII. costae külső felszínén –felülről, oldalról – lefelé, befelé fut Tapad: –crista iliaca (spina iliaca anterior superior-ig) –elülső rostjai: széles bőnyébe (aponeurosis) mennek át

114 114 M. obliquus internus abdominis (belső ferde hasizom) A külső ferde hasizom alatt Ered: crista iliaca (középső része), ágyéki pólya, lágyékszalag oldalsó kétharmadán –alulról felfelé, befelé fut Tapad: –hátsó része húsosan a három alsó costae-n –többi – széles bőnyébe megy át

115 115 M. transversus abdominis (haránt hasizom) A hasfal harmadik rétege Eredés: –hat alsó costae belső felszíne –fascia thoracolumbalis –I-IV. vertebrae lumbales processus transversus-án –crista iliaca belső szélén  rostjai vízszintesen haladnak Tapadás: kifelé, domború alakban széles bőnyébe mennek át

116 116 M. rectus abdominis (egyenes hasizom) A hasfal elülső részén, a középvonal mellett függőlegesen (rectus hüvelyben) Lefutását az intersectiones tendinae rövidebb egységekre osztja (mindenegyes izomszelvénynek önálló beidegzése van egymástól független működés is) Ered: V-VII. costae külső felszínén Tapad: ramus superior ossis pubis

117 117 A hasizmok beidegzése Idegei: –nn. intercostales (bordaközti ideg – hat alsó) –plexus lumbalis (ágyéki fonat) Egy izomban több ideg (hasizom segmentumok önálló működése)

118 118 A hasizmok működése Nyugalmi állapotban: egyenletes hasűri nyomás fenntartása Zárt gégefő mellett együttes összehúzódásuk fokozza a hasűri nyomást – hasprés (főleg m. transversus abdominis) –jelentősége:  kilégzés, szülés, légutakat tisztító védekező reflexek, stb.  nehéz tárgyak felemelése

119 119 A hasizmok működése Gerinc előre, oldalt hajlítása, fordítása –kétoldali működés: az egyenes és a külső és belső ferde hasizmok összehúzódása – a mellkast lefelé húzza (törzs előrehajlik) –azonos oldali hasizmok összehúzódása: a törzs oldalra hajlik –ellentétes oldali külső és belső ferde hasizmok összehúzódása: törzsfordítás –a mellkas rögzítése esetén: a medence mozgásában vesznek részt

120 120 A hasizmok működése Testtartások szabályozása: –gerinc rögzítése –medence rögzítése Kisegítő kilégző izmok

121 121 A hasizmok sérülései Főleg a m. rectus abdominis-re jellemző – húzódások, szakadások (az izom túlnyújtása miatt)

122 Részletes izomtan A felső végtag izmai

123 123 A felső végtag izmai Vállizmok Felkarizmok Alkarizmok Kézizmok

124 124 VállizmokVállizmok Köpenyszerűen burkolják a vállat A vállöv csontjain erednek és a humerus- on tapadnak Izmai: –m. deltoideus (deltaizom) –m. subscapularis (lapocka alatti izom) –m. supraspinatus (tövis feletti izom) –m. infraspinatus (tövis alatti izom) –m. teres minor (kis görgetegizom) –m. teres major (nagy görgetegizom)

125 125 M. deltoideus (deltaizom) A váll legerősebb izma (váll körvonalát) Ered: –extremitas acromialis (clavicula) –acromion (scapula) –spina scapulae

126 126 M. deltoideus (deltaizom) Idege: n. axillaris Működése: –az egész izom összehúzódása: a kart távolítja (90 0 ) –csak az első rész húzódik össze: a kart távolítja és előrehúzza; befelé forgat –csak a hátsó rész húzódik össze: a kart távolítja és hátrahúzza; kifelé forgat –a caput humeri-t a cavitas glenoidalis-ba szorítja

127 127 M. deltoideus (deltaizom) Sérülései: –középső rész a legsérülékenyebb (tornászok, súlyemelők) –elülső rész sérülésekor lehetetlenné válik a kéz archoz emelése –hátsó rész sérülésekor a kifelé forgatás fájdalmas –túlerőltetés (tenisz, kézilabda, gerelyhajítás) – bursa subacromialis gyulladása

128 128 M. subscapularis (lapocka alatti izom) Háromszög alakú, bordák felé néz Ered: fossa subscapularis Tapad: tuberculum minus

129 129 M. subscapularis Idege: n. subscapularis Működése: –rögzített lapocka – kart befelé forgatja –a caput humeri-t a cavitas glenoidalis-ba húzza –a távolított kart visszahúzza

130 130 M. supraspinatus (tövis feletti izom) A m. trapezius alatt, a fossa supraspinata-t tölti ki Ered: fossa supraspinata Tapad: tuberculum majus

131 131 M. supraspinatus Idege: n. suprascapularis Működése: –rögzített lapocka a kart távolítja, vízszintesig emeli –kifelé forgatás, hátrafeszítés –a caput humeri-t a cavitas glenoidalis- ba húzza Sérülése: szakadása a bursa subacromialis sérülésével jár – a kar távolítása, kifelé forgatása problémás

132 132 M. infraspinatus (tövis alatti izom) Háromszög alakú, hátulról a vállizület tokjára fekszik Ered: fossa infraspinata Tapad: tuberculum majus

133 133 M. infraspinatus Idege: n. suprascapularis Működése: –rögzített lapocka a kart kifelé forgatja –a felemelt kart lefelé húzza

134 134 M. teres minor (kis görgetegizom) M. infraspinatus alsó széléhez fekszik Ered: fossa infraspinata külső széle Tapad: tuberculum majus (a vállizületet hátulról megkerülve)

135 135 M. teres minor (kis görgetegizom) Idege: n. axillaris Működése: kifelé forgat Sérülése: –tornászok, súlyemelők, teniszezők – gyakori –a kar kifelé forgatása problémás

136 136 M. teres major (nagy görgetegizom) A m. teres minor-ral a m. deltoideus antagonistája

137 137 M. teres major (nagy görgetegizom) Ered: angulus inferior scapulae (lefutása közben a humerust elölről megkerüli)

138 138 M. teres major (nagy görgetegizom) Tapad: a m. latissimus dorsi inával egyesülve –crista tuberculi minoris

139 139 M. teres major (nagy görgetegizom) Idege: n. subscapularis Működése: –a befelé forgatott kart hátrahúzza –az oldalra vagy előre emelt kart visszahúzza Sérülése ritka, működését a m. latissimus dorsi veszi át

140 140 A felső végtag izmai Vállizmok Felkarizmok Alkarizmok Kézizmok

141 141 FelkarizmokFelkarizmok Főleg könyökizületben fejtik ki hatásukat Két csoport: –hajlító (flexor) izmok (elöl)  m. biceps brachii (kétfejű karizom)  m. coracobrachialis (hollócsőr karizom)  m. brachialis (karizom)  m. brachioradialis (karorsóizom) –feszítő (extensor) izmok (hátul)  m. triceps brachii (háromfejű karizom)  m. anconeus (kampóizom)

142 142 M. biceps brachii (kétfejű karizom) Ered: –hosszú feje (caput longum) inasan a tuberculum supraglenoidale-én –rövid feje (caput breve) inasan a processus coracoideus-on

143 143 M. biceps brachii (kétfejű karizom) A két fej a kar középső harmadában egyesül egy közös izomhasba Tapad: tuberositas radii

144 144 M. biceps brachii (kétfejű karizom) Idege: n. musculocutaneus Működése: –könyökízület hajlítása –supinálja az alkart –segít a kar előre emelésében

145 145 M. biceps brachii (kétfejű karizom) Sérülése: –ínhúzódás (izomösszehúzódásokkal összefüggésben) – a caput longum inának eredési helyénél fájdalomérzet jöhet létre  gerelyhajítók, teniszezők, röplabdázók, kézilabdázók –gyakori az izomhas, ill. tapadó ín szakadása

146 146 FelkarizmokFelkarizmok Két csoport: –hajlító (flexor) izmok (elöl)  m. biceps brachii (kétfejű karizom)  m. coracobrachialis (hollócsőr karizom)  m. brachialis (karizom)  m. brachioradialis (karorsóizom) –feszítő (extensor) izmok (hátul)  m. triceps brachii (háromfejű karizom)  m. anconeus (kampóizom)

147 147 M. coracobrachialis (hollócsőr karizom) Gyenge, karcsú izom Ered: processus coracoideus Tapad: a humerus középső harmadában, mediálisan

148 148 M. coracobrachialis (hollócsőr karizom) Idege: n. musculocutaneus Működése: –távolított kart közelíti –kar emelése Sérülése: m. biceps brachii-val

149 149 FelkarizmokFelkarizmok Főleg könyökizületben fejtik ki hatásukat Két csoport: –hajlító (flexor) izmok (elöl)  m. biceps brachii (kétfejű karizom)  m. coracobrachialis (hollócsőr karizom)  m. brachialis (karizom)  m. brachioradialis (karorsóizom) –feszítő (extensor) izmok (hátul)  m. triceps brachii (háromfejű karizom)  m. anconeus (kampóizom)

150 150 M. brachialis (karizom) Ered: tuberositas deltoidea tájékán

151 151 M. brachialis (karizom) Tapad: tuberositas ulnae

152 152 M. brachialis (karizom) Idege: n. musculocutaneus Működése: –a kart hajlítja Sérülése: csökken a hajlító erő

153 153 FelkarizmokFelkarizmok Főleg könyökizületben fejtik ki hatásukat Két csoport: –hajlító (flexor) izmok (elöl)  m. biceps brachii (kétfejű karizom)  m. coracobrachialis (hollócsőr karizom)  m. brachialis (karizom)  m. brachioradialis (karorsóizom) –feszítő (extensor) izmok (hátul)  m. triceps brachii (háromfejű karizom)  m. anconeus (kampóizom)

154 154 M. brachioradialis (karorsóizom) Ered: epicondilus lateralis felett (humerus) Enyhén rácsavarodik a radiusra

155 155 M. brachioradialis (karorsóizom) Tapad: Processus styloideus radii

156 156 M. brachioradialis (karorsóizom) Idege: n. radialis (valamennyi alkar feszítőt beidegzi) Működése: az alkart hajlítja (pronácio, supinatio) Sérülése: –túlerőltetés (kajakozás, vívás, tenisz) –megduzzad az izom –tapintásra, ki- és beforgatásra erős fájdalom

157 157 FelkarizmokFelkarizmok Két csoport: –hajlító (flexor) izmok (elöl)  m. biceps brachii (kétfejű karizom)  m. coracobrachialis (hollócsőr karizom)  m. brachialis (karizom)  m. brachioradialis (karorsóizom) –feszítő (extensor) izmok (hátul)  m. triceps brachii (háromfejű karizom)  m. anconeus (kampóizom)

158 158 M. triceps brachii (háromfejű karizom) Ered: három fejjel –caput longum – tuberculum infraglenoidale –caput mediale – humerus hátulsó felszínén, medialisan –caput laterale – humerus hátulsó felszínén felül, lateralisan

159 159 M. triceps brachii (háromfejű karizom) Tapad: olecranon

160 160 M. triceps brachii (háromfejű karizom) Idege: n. radialis Működése: –az alkart könyökizületben feszíti –rögzített vállöv esetén – a kart hátrahúzza (caput longum; gyorúszás) Sérülése: húzódás, szakadás –könyök nyújtása erős fájdalommal jár –kéztámasz, egyenes ütés végrehajtása lehetetlen

161 161 FelkarizmokFelkarizmok Két csoport: –hajlító (flexor) izmok (elöl)  m. biceps brachii (kétfejű karizom)  m. coracobrachialis (hollócsőr karizom)  m. brachialis (karizom)  m. brachioradialis (karorsóizom) –feszítő (extensor) izmok (hátul)  m. triceps brachii (háromfejű karizom)  m. anconeus (kampóizom)

162 162 M. anconeus ( kampóizom) Kicsi, lapos izom Ered: epicondylus lateralis humeri (a rostok beborítják a könyökizület oldalsó részét) Tapad: olecranon

163 163 M. anconeus ( kampóizom) Idege: n. radialis Működése: –segít a könyök feszítésében –könyökizületet védi –radius és ulna összetartását segíti

164 164 A felső végtag izmai Vállizmok Felkarizmok Alkarizmok Kézizmok

165 165 AlkarizmokAlkarizmok A csukló és az ujjak hajlító (flexor), feszítő (extensor) izmai –a feszítők körülvéve a radiust, ennek tenyéri oldalára is átnyúlnak –a hajlítók az ulna körül csoportosulnak (együttesen erősebbek, mint a feszítők munkaizmok) –hanyintás, borintás Felületes és mélyfekvésű izmok Sportspecifitás

166 166 M. pronator teres (hengeres borintó izom) Felületes hajlító Az alkar felső harmadában ferdén (bentről – ki) lefutva Ered: két fejjel –epicondylus medialis humeri –processus coronoideus ulnae

167 167 M. pronator teres Tapad: corpus radii középső harmadában, az elülső felszínen

168 168 M. pronator teres (hengeres borintó izom) Idege: n. medianus Működése: –a radiust forgatja: a kezet borintja (pronatio) –segít a könyökizület hajlításában Sérülése: túlterhelés következtében az izom megduzzad, fájdalmas a forgatás (kulcs elfordítása) –tenyeresütéseknél, kajakozásnál, vívóknál

169 169 A felső végtag izmai Vállizmok Felkarizmok Alkarizmok Kézizmok

170 170 KézizmokKézizmok A hüvelykujjpárna, a kisujjpárna és a tenyérközép izmai Ujjak közelítése, távolítása, hajlítása Sportágspecifitás

171 171 Az alsó végtag izmai Erős izmok –mozgató működés –egyensúly megtartása –test tömegének viselése Négy fő csontrész alapján négy csoport: –csípőizmok –combizmok –lábszárizmok –lábizmok

172 172 Az alsó végtag izmai Csípőizmok Combizmok Lábszárizmok Lábizmok

173 173 CsípőizmokCsípőizmok Elhelyezkedésük szerint: –belső csípőizmok (hasüregben, medencében eredő, részben ott található) –külső csípőizmok (farizmok) (medence külső felszínén) A csípőizületet hajlítják, feszítik, ki- és beforgatják, távolítják a combot

174 174 CsípőizmokCsípőizmok Belső csípőizmok –m. iliopsoas (csípő-horpaszizom)  m. psoas major (nagy horpaszizom)  m. iliacus (csípőizom) –m. psoas minor (kis horpaszizom) –m. piriformis (körteképű izom) –m. obturator internus (belső fedettizom) –m. gemellus superior et inferior (felső és alsó ikerizom)

175 175 CsípőizmokCsípőizmok Belső csípőizmok –m. iliopsoas (csípő-horpaszizom)  m. psoas major (nagy horpaszizom)  m. iliacus (csípőizom)

176 176 M. psoas major (nagy horpaszizom) Ered: XII. vertebrae thoracales, I-IV. vertebrae lumbales testén és a köztük lévő porckorongokon, valamint a vertebrae lumbales processus costarius-án

177 177 CsípőizmokCsípőizmok Belső csípőizmok –m. iliopsoas (csípő-horpaszizom)  m. psoas major (nagy horpaszizom)  m. iliacus (csípőizom)

178 178 M. Iliacus (csípőizom) Ered: ala ossis ilii (csípőlapát) belső felszíne Tapad (m. psoas major is): trochanter minor

179 179 M. Iliopsoas (csípő-horpaszizom) Idege: plexus lumbalis Működése: –csípőizület hajlítása nagy erővel! (a lendítőlábat emeli – járás, előrehúzza – futás) –hajlítás után kifelé forgat –rögzített láb mellett a hasizmokkal a törzset előrehajlítja –a törzset és a combot egyaránt közelíti egymáshoz (távolugrás) –egyensúly megtartása

180 180 M. Iliopsoas (csípő-horpaszizom) Sérülése –megerőltetés: eredés körüli fájdalom (főleg terheléses lábemelések) –általában akkor sérül ha egy hirtelen, nagy erejű csípőhajlítás ellenállásba ütközik (pl.) –működés kiesés: a hajlító erő jelentősen csökken, csökken a kifelé forgató hatás is  ha az agonisták is kiesnek, a lépés lehetetlen

181 181 CsípőizmokCsípőizmok Belső csípőizmok –m. iliopsoas (csípő-horpaszizom)  m. psoas major (nagy horpaszizom)  m. iliacus (csípőizom) –m. piriformis (körteképű izom) –m. obturator internus (belső fedettizom) –m. gemellus superior et inferior (felső és alsó ikerizom)

182 182 M. piriformis (körteképű izom) Hosszúkás, nagy része a medencén kívül fut Ered: a kismedencében a sacrum belső felszínéről

183 183 M. piriformis (körteképű izom) A foramen ischiadicum majus-on fut ki Tapad: trochanter major (femur)

184 184 M. Piriformis (körteképű izom) Idege: plexus ischiadicus Működése: –comb távolítása, kifelé forgatása –rögzített alsó végtag mellett – a medencét a maga oldalára húzza, a törzset hajlítja –hajlított csípőizületnél befeléforgat

185 185 CsípőizmokCsípőizmok Belső csípőizmok –m. iliopsoas (csípő-horpaszizom)  m. psoas major (nagy horpaszizom)  m. iliacus (csípőizom) –m. piriformis (körteképű izom) –m. obturator internus (belső fedettizom) –m. gemellus superior et inferior (felső és alsó ikerizom)

186 186 M. obturator internus (belső fedettizom) Eredés: foramen obturatum belső pereme, és membrana obturatoria (elfedő membrán) Tapad: fossa trochanterica-n (derékszögben elkanyarodva az incisura ischiadica minor-on)

187 187 M. obturator internus (belső fedettizom) Idege: plexus sacralis Működése: –a combot kifelé forgatja, majd közelíti –a csípő hajlításakor a combot távolítja

188 188 CsípőizmokCsípőizmok Belső csípőizmok –m. iliopsoas (csípő-horpaszizom)  m. psoas major (nagy horpaszizom)  m. iliacus (csípőizom) –m. piriformis (körteképű izom) –m. obturator internus (belső fedettizom) –m. gemellus superior et inferior (felső és alsó ikerizom)

189 189 M. gemellus superior et inferior (felső és alsó ikerizom) A m. obturator internus-t fogja közre Beidegzésük és működésük megegyezik a m. obturator internus-sal Ered: –m. gemellus superior: spina ischiadica –m. gemellus inferior: tuber ischiadicum

190 190 M. gemellus superior et inferior (felső és alsó ikerizom) Tapad: fossa trochanterica

191 191 CsípőizmokCsípőizmok Elhelyezkedésük szerint: –belső csípőizmok (hasüregben, medencében eredő, részben ott található) –külső csípőizmok (farizmok) (medence külső felszínén) A csípőizületet hajlítják, feszítik, ki- és beforgatják, távolítják a combot

192 192 CsípőizmokCsípőizmok Külső csípőizmok (farizmok) –m. gluteus maximus (nagy farizom) –m. gluteus medius (középső farizom) –m. gluteus minimus (kis farizom) –m. tensor fasciae latae (combpólyafeszítő izom) –m. quadratus femoris (négyszögű combizom)

193 193 M. gluteus maximus (nagy farizom) Ered: –ala ossis ilii külső felszínén –hátulsó kereszt-csípőcsonti szalagok (ligamenta sacro-iliaca dorsalis) –fascia thoracolumbalis (ágyéki pólya) –keresztcsont-ülőgumói szalag (ligamentum sacro-tuberale)

194 194 M. gluteus maximus (nagy farizom) Rostjai felülről bentről, lefelé kifelé futnak Tapad: –felső izomrostok – tractus iliotibialis –alsó izomrostok – tuberositas glutea

195 195 M. gluteus maximus (nagy farizom) Idege: n. gluteus inferior Működése: –a csípőizület feszítője (különösen erős az összehúzódás, ha előzőleg hajlított helyzetben volt – pl. elrugaszkodó alsó végtagon) –az egyenes testtartás fenntartója –rögzített törzs esetén a csípőizület feszítése után a combot hátrahúzza, majd távolítja és kifelé forgatja –a törzset hátrahajlítja (rögzített alsó végtag) –behajlított csípő mellett a combot befelé forgatja

196 196 M. gluteus maximus (nagy farizom) Sérülése: –húzódása, szakadása ritka Működésének kiesése: –megbomlik a test egyensúlya (egyenes talajon lehetséges a járás, de emelkedőn, lépcsőn nem)

197 197 CsípőizmokCsípőizmok Külső csípőizmok (farizmok) –m. gluteus maximus (nagy farizom) –m. gluteus medius (középső farizom) –m. gluteus minimus (kis farizom) –m. tensor fasciae latae (combpólyafeszítő izom) –m. quadratus femoris (négyszögű combizom)

198 198 M. gluteus medius (középső farizom) Háromszögletű, lapos izom Ered: ala ossis ilii külső felszínén, középen Tapad: trohanter major

199 199 M. gluteus medius (középső farizom) Idege: n. gluteus superior Működése: –combot távolítja –ha csak az elülső rostok húzódnak össze befelé forgatnak és kissé közelítenek –ha csak a hátsó rostok húzódnak össze (ez a rész gyengébb), kifelé forgatnak

200 200 CsípőizmokCsípőizmok Külső csípőizmok (farizmok) –m. gluteus maximus (nagy farizom) –m. gluteus medius (középső farizom) –m. gluteus minimus (kis farizom) –m. tensor fasciae latae (combpólyafeszítő izom) –m. quadratus femoris (négyszögű combizom)

201 201 M. gluteus minimus (kis farizom) Ered: ala ossis ilii külső felszínén, alul Tapad: trohanter major

202 202 M. Gluteus minimus (kis farizom) Idege: n. gluteus superior Működése: –combot távolítja –befelé forgatnak –a m. gluteus medius-sal a medencét a támaszkodó alsó végtagon tartja (megakadályozva, hogy az a test súlya miatt a lendítő láb oldalára billenjen)

203 203 M. gluteus minimus (kis farizom) Sérülése: –a m. gluteus medius és a m. gluteus minimus működés kiesése a comb távolítását korlátozza vagy lehetetlenné teszi –működésük hiányában (pl. csípőficam) kacsázó járás

204 204 CsípőizmokCsípőizmok Külső csípőizmok (farizmok) –m. gluteus maximus (nagy farizom) –m. gluteus medius (középső farizom) –m. gluteus minimus (kis farizom) –m. tensor fasciae latae (combpólyafeszítő izom) –m. quadratus femoris (négyszögű combizom)

205 205 M. tensor fasciae latae (combpólyafeszítő izom) Ered: spina iliaca anterior superior

206 206 M. tensor fasciae latae (combpólyafeszítő izom) Rostjai besugároznak a tractusiliotibialis-ba combpólya (fascia lata) megerősödése condylus lateralis tibiae-n rögzül

207 207 M. tensor fasciae latae (combpólyafeszítő izom) Idege: n. gluteus superior Működése: –csípőizületet hajlítja, a combot emeli –rögzített combnál medence előrehajlítása –térdizület feszítése –feszített izületek mellett a combot távolítja

208 208 CsípőizmokCsípőizmok Külső csípőizmok (farizmok) –m. gluteus maximus (nagy farizom) –m. gluteus medius (középső farizom) –m. gluteus minimus (kis farizom) –m. tensor fasciae latae (combpólyafeszítő izom) –m. quadratus femoris (négyszögű combizom)

209 209 M. quadratus femoris (négyszögű combizom) Ered: tuber ischiadicum Tapad: crista intertrochanterica (femur)

210 210 M. quadratus femoris (négyszögű combizom) Idege: n. ischiadicus Működése: –kifelé forgat –a combot közelíti

211 211 Az alsó végtag izmai Csípőizmok Combizmok Lábszárizmok Lábizmok

212 212 CombizmokCombizmok A fascia lata (combpólya) tokszerűen körbeveszi Erről három kötőszövetes sövény - elöl: térd feszítő - hátul: térd hajlítók - kettő között mediálisan: comb közelítő izmok

213 213 CombizmokCombizmok Feszítőizmok –m. sartorius (szabóizom) –m. quadriceps femoris (négyfejű combizom) Hajlítóizmok –m. semitendinosus (féliginas izom) –m. semimembranosus (félighártyás izom) –m. biceps femoris (kétfejű combizom)

214 214 CombizmokCombizmok Combközelítő izmok –m. pectineus (fésűsizom) –m. adductor brevis (rövid combközelítő izom) –m. adductor longus (hosszú combközelítő izom) –m. adductor magnus (nagy combközelítő izom) –m. gracilis (karcsúizom)

215 215 CombizmokCombizmok Feszítőizmok –m. sartorius (szabóizom) –m. quadriceps femoris (négyfejű combizom)

216 216 M. sartorius (szabóizom) Működését tekintve hajlítóizom!!! Hosszú, lapos izom Ered: spina iliaca anterior superior

217 217 M. sartorius (szabóizom) Tapad: rostjai besugároznak a pes anserinus- ba (háromszögletű lapos inas lemez) tuberositas tibiae

218 218 M. sartorius (szabóizom) Idege: n. femoralis Működése: –a csípő és térd izületét hajlítja (rögzített medencénél a combot emeli) –a csípőizület hajlítása után a combot kifelé forgatja –hajlított térdizület esetén a lábszárat befelé forgatja –járásnál a lendítő lábon (hajlított csípőnél) egyedül hajlítja a térdet

219 219 M. sartorius (szabóizom) Sérülése –gyakori a tapadási hely érzékenysége (kemény talajon való futás) –eredési hely érzékenysége (ugrásoknál a nyújtott térddel való erőteljes láblendítések – az izom túlnyújtása)

220 220 M. quadriceps femoris (négyfejű combizom) M. rectus femoris (egyenes combizom) M. vastus medialis (belső vaskosizom) M. vastus intermedius (középső vaskosizom) M. vastus lateralis (külső vaskosizom)

221 221 M. quadriceps femoris (négyfejű combizom) M. rectus femoris (egyenes combizom) M. vastus medialis (belső vaskosizom) M. vastus intermedius (középső vaskosizom) M. vastus lateralis (külső vaskosizom)

222 222 M. quadriceps femoris (négyfejű combizom) M. rectus femoris –ered: spina iliaca anterior inferior, acetabulum felső széle M. vastus medialis M. vastus intermedius M. vastus lateralis –erednek: az illető izom helyzetének megfelelően a femur medialis, lateralis és elülső felszínén

223 223 M. quadriceps femoris (négyfejű combizom) Tapad: közös ínban (lig. patellae) a tuberositas tibiae-n Idege: n. femoralis

224 224 M. quadriceps femoris (négyfejű combizom) Működése: –térdet feszíti (egyedüli fesztő!!!) –behajlított térdnél a testtömegét is tartja M. rectus femoris –a csípőizületet hajlítja  rögzített térdnél a törzset előrehúzza  rögzített, hajlított csípőizület és feszített térdizület mellett a combot emeli Másik három izma –a térdet rögzíti, védi

225 225 M. quadriceps femoris (négyfejű combizom) Erősen fejlett azokban a sportokban ahol erőteljes elrugaszkodás szükséges Sérülései: –gyakori a zúzódás (pl. sportjátékok) –a lig. patellae gyulladása gyakori a súlyemelőknél, magasugróknál, vívóknál (túlerőltetés)

226 226 CombizmokCombizmok Feszítőizmok –m. sartorius (szabóizom) –m. quadriceps femoris (négyfejű combizom) Hajlítóizmok –m. semitendinosus (féliginas izom) –m. semimembranosus (félighártyás izom) –m. biceps femoris (kétfejű combizom)

227 227 M. semitendinosus (féliginas izom) Ered: tuber ischiadicum (rostjai kötélszerű ínba mennek át) Tapad: a pes anserinus-ba tuberositas tibiae

228 228 M. semitendinosus (féliginas izom) Működése: –térdizületet hajlítása –hajlítás után a lábszárat befelé forgatja –rögzített lábszárnál a csípőt feszíti –a combot enyhén közelíti

229 229 CombizmokCombizmok Feszítőizmok –m. sartorius (szabóizom) –m. quadriceps femoris (négyfejű combizom) Hajlítóizmok –m. semitendinosus (féliginas izom) –m. semimembranosus (félighártyás izom) –m. biceps femoris (kétfejű combizom)

230 230 M. semimembranosus (félighártyás izom) Ered: tuber ischiadicum (rostjai kötélszerű ínba mennek át) Tapad: ínnal a condylus medialis tibiae-n

231 231 M. semimembranosus (félighártyás izom) Működése megegyezik a m. semitendinosus- sal

232 232 CombizmokCombizmok Feszítőizmok –m. sartorius (szabóizom) –m. quadriceps femoris (négyfejű combizom) Hajlítóizmok –m. semitendinosus (féliginas izom) –m. semimembranosus (félighártyás izom) –m. biceps femoris (kétfejű combizom)

233 233 M. biceps femoris (kétfejű combizom) Hátulsó izmok lateralis tagja

234 234 M. biceps femoris (kétfejű combizom) Caput longum

235 235 M. biceps femoris (kétfejű combizom) Caput breve

236 236 M. biceps femoris (kétfejű combizom) Ered –caput longum: tuber ischiadicum –caput breve: linea aspera lateralis részén, szélesen a kőzépső harmadán

237 237 M. biceps femoris (kétfejű combizom) A két fej a comb alsó harmadában egyesül Tapad: caput fibulae

238 238 M. biceps femoris (kétfejű combizom) Működése: –a térdizületet hajlítja –hajlított térdizületnél a lábszárat kifelé forgatja –rögzített lábszárnál feszíti a csípőizületet (caput longum)

239 239 Combhajlító izmok Mindhárom izom rögzített lábszárnál a csípőizület mellett a térdizületet is feszíti (pl. guggolásból való felállásnál segítenek a négyfejű combizomnak) Beidegzésük: n. ischiadicus ágai Sérülésük: általában túlnyújtásból (vágtázók, magasugrók, gátfutók) –az izmok eredési helye fájdalmassá válik, következtében csökken a lépéshossz

240 240 CombizmokCombizmok A fascia lata (combpólya) tokszerűen körbeveszi Erről három kötőszövetes sövény - elöl: térd feszítő - hátul: térd hajlítók - kettő között mediálisan: comb közelítő izmok

241 241 CombizmokCombizmok Combközelítő izmok –m. pectineus (fésűsizom) –m. adductor brevis (rövid combközelítő izom) –m. adductor longus (hosszú combközelítő izom) –m. adductor magnus (nagy combközelítő izom) –m. gracilis (karcsúizom)

242 242 M. pectineus (fésűsizom) Ered: pecten ossis pubis

243 243 M. pectineus (fésűsizom) Tapad: linea pectinea femoris Idege: n. femoralis

244 244 M. pectineus (fésűsizom) Működése: –a combot közelíti, kismértékben kifelé forgat –a csípőizületet hajlítja, rögzített medencénél emeli a combot (a csípőhorpaszizom munkáját segíti) –rögzített combnál a medencét előredönti, majd a túlsó oldal felé fordítja

245 245 CombizmokCombizmok Combközelítő izmok –m. pectineus (fésűsizom) –m. adductor brevis (rövid combközelítő izom) –m. adductor longus (hosszú combközelítő izom) –m. adductor magnus (nagy combközelítő izom) –m. gracilis (karcsúizom)

246 246 M. adductor brevis et longus (rövid és hosszú combközelítő izom) Ered: ramus inferior ossis pubis Tapad: linea aspera (m. adductor brevis – felső harmad; m. adductor longus – középső harmad)

247 247 M. adductor brevis et longus (rövid és hosszú combközelítő izom) Működésük: –a combot közelíti, majd kissé kifelé forgat –rögzített comb mellett a medencét előrehúzza, a csípőizületet hajlítja

248 248 CombizmokCombizmok Combközelítő izmok –m. pectineus (fésűsizom) –m. adductor brevis (rövid combközelítő izom) –m. adductor longus (hosszú combközelítő izom) –m. adductor magnus (nagy combközelítő izom) –m. gracilis (karcsúizom)

249 249 M. adductor magnus (nagy combközelítő izom) Legszélesebb és leghosszabb combközelítő Ered: –ramus inferior ossis ischii –ramus inferior ossis pubis

250 250 M. adductor magnus (nagy combközelítő izom) Tapad: –húsosan a linea aspera teljes hosszában –ína az epicondilus medialison (a femurral a hiatus adductoriust hozza létre)

251 251 M. adductor magnus (nagy combközelítő izom) Működése: –a combot közelíti (legerősebb!) –hajlított térd mellett befelé forgat –rögzített combnál a csípőizületet hajlítja

252 252 CombizmokCombizmok Combközelítő izmok –m. pectineus (fésűsizom) –m. adductor brevis (rövid combközelítő izom) –m. adductor longus (hosszú combközelítő izom) –m. adductor magnus (nagy combközelítő izom) –m. gracilis (karcsúizom)

253 253 M. gracilis (karcsúizom) A fascia lata külön kettőzete borítja (rögzít) Ered: inasan a ramus inferior ossis pubis-on Tapad: a pes anserinus közvetítésével a tuberositas tibiae-n

254 254 M. gracilis (karcsúizom) Működése: –a combot közelíti –a térdizület hajlításában segít –hajlított térdizületnél befelé forgat –rögzített lábszárnál a csípőizületet hajlítja

255 255 A combközelítő izmok Beidegzésük: n. obturatorius (kivéve a m. pectineus-t) Sérülésük: –eredési helyük fájdalmas a túlzott edzés, túlnyújtás hatására (labdarúgók, kapusok, sízők, lovasok, vívók) –tapadási hely érzékenysége (mellúszók – rossz technika)

256 256 Az alsó végtag izmai Csípőizmok Combizmok Lábszárizmok Lábizmok

257 257 LábszárizmokLábszárizmok A fascia cruris veszi körbe

258 258 LábszárizmokLábszárizmok A fascia cruris-ról kötöszövetes sövények húzódnak a tibiahoz és a fibulahoz –elöl: feszítő izmok = lábháti hajlítóizmok –hátul: hajlító izmok – talpi hajlítást végzi –lateralis oldalon szárkapcsi izmok

259 259 LábszárizmokLábszárizmok Feszítő izmok –m. tibialis anterior (elülső sípcsonti izom) –m. extensor hallucis longus (hosszú öregujjfeszítő izom) –m. extensor digitorum longus (hosszú lábujjakat-feszítő izom) Szárkapcsi izmok –m. peroneus longus (hosszú szárkapcsi izom) –m. peroneus brevis (rövid szárkapcsi izom) Hajlító izmok –m. triceps surae (háromfejű lábikaraizom)

260 260 M. tibialis anterior (elülső sípcsonti izom) A tibia lateralis oldalán

261 261 M. tibialis anterior (elülső sípcsonti izom) Ered: condylus lateralis tibiae Tapad: os cuneiforme mediale, első lábközépcsont (metatarsus)

262 262 M. tibialis anterior Működése: –rögzített lábszárnál a lábat lábháti irányba hajlítja („pipa”) –a talp mediális szélét emeli –rögzített lábnál a lábszárat a láb irányába húzza (elrugaszkodás megindítása járásnál, futásnál) –segít a lábboltozat tartásában

263 263 M. tibialis anterior (elülső sípcsonti izom) Sérülése: túlerőltetés –sípcsont és az izom fájdalma (keménytalajon tartós járás, futás, alapozó edzés) –lábboltozat süllyedésének kialakulása

264 264 LábszárizmokLábszárizmok Feszítő izmok –m. tibialis anterior (elülső sípcsonti izom) –m. extensor hallucis longus (hosszú öregujjfeszítő izom) –m. extensor digitorum longus (hosszú lábujjakat-feszítő izom) Szárkapcsi izmok –m. peroneus longus (hosszú szárkapcsi izom) –m. peroneus brevis (rövid szárkapcsi izom) Hajlító izmok –m. triceps surae (háromfejű lábikaraizom)

265 265 M. extensor hallucis longus (hosszú öregujjfeszítő izom) Ered: corpus fibulae Tapad: az öregujj körömpercén

266 266 M. extensor hallucis longus (hosszú öregujjfeszítő izom) Működése: –az öregujjat lábháti irányba hajlítja (fölfelé) –támogatja a lábháti hajlítást („pipa”) –kismértékben a talp mediális szélét emeli –rögzített lábnál a lábszárat a láb irányába húzza (elrugaszkodás)

267 267 LábszárizmokLábszárizmok Feszítő izmok –m. tibialis anterior (elülső sípcsonti izom) –m. extensor hallucis longus (hosszú öregujjfeszítő izom) –m. extensor digitorum longus (hosszú lábujjakat-feszítő izom) Szárkapcsi izmok –m. peroneus longus (hosszú szárkapcsi izom) –m. peroneus brevis (rövid szárkapcsi izom) Hajlító izmok –m. triceps surae (háromfejű lábikaraizom)

268 268 M. extensor digitorum longus (hosszú öregujjfeszítő izom) Ered: condylus lateralis tibiae, caput és corpus fibulae A boka magasságában öt részre válik Tapad:ujjperceken (II-V.)

269 269 M. extensor digitorum longus (hosszú lábujjakat-feszítő izom) Működése: –a II-V. ujjakat lábháti irányba hajlítja (fölfelé) –támogatja a lábháti hajlítást („pipa”) –kismértékben a láb külső szélét emeli –rögzített lábnál a lábszárat a láb irányába húzza (elrugaszkodás)

270 270 M. extensor digitorum longus (hosszú lábujjakat-feszítő izom) Sérülése: túlerőltetés, túlfeszítés (pl. gyakori szökdelés) – eredési hely fájdalma (műanyagpályák!) Beidegzés (mindhárom): –n. peroneus profundus

271 271 LábszárizmokLábszárizmok Feszítő izmok –m. tibialis anterior (elülső sípcsonti izom) –m. extensor hallucis longus (hosszú öregujjfeszítő izom) –m. extensor digitorum longus (hosszú lábujjakat-feszítő izom) Szárkapcsi izmok –m. peroneus longus (hosszú szárkapcsi izom) –m. peroneus brevis (rövid szárkapcsi izom) Hajlító izmok –m. triceps surae (háromfejű lábikaraizom)

272 272 M. peroneus longus (hosszú szárkapcsi izom) Ered: caput és corpus fibulae, lábszárpólya (fascia cruris) Tapad: os cuneiforme mediale, első lábközépcsont (talpi felszín)

273 273 M. peroneus longus (hosszú szárkapcsi izom) Működése: –talpi hajlítás (spicc) –gátolja a harántboltozat lesüllyedését Sérülése: –a harántboltozat süllyedése az eredés helyénél lokalizált fájdalmat vagy az izom fájdalmát okozhatja –ínhüvely gyulladás (gátfutók, ugrók) –műanyagpályák!!!

274 274 LábszárizmokLábszárizmok Feszítő izmok –m. tibialis anterior (elülső sípcsonti izom) –m. extensor hallucis longus (hosszú öregujjfeszítő izom) –m. extensor digitorum longus (hosszú lábujjakat-feszítő izom) Szárkapcsi izmok –m. peroneus longus (hosszú szárkapcsi izom) –m. peroneus brevis (rövid szárkapcsi izom) Hajlító izmok –m. triceps surae (háromfejű lábikaraizom)

275 275 M. peroneus brevis (rövid szárkapcsi izom) Ered: corpus fibulae, lábszárpólya (fascia cruris) Tapad: az ötödik lábközépcsont

276 276 M. peroneus brevis (rövid szárkapcsi izom) Működése: –talpi hajlítás (spicc) –gátolja a harántboltozat lesüllyedését Idege (mindkettőnek): –n. peroneus superficialis

277 277 LábszárizmokLábszárizmok Feszítő izmok –m. tibialis anterior (elülső sípcsonti izom) –m. extensor hallucis longus (hosszú öregujjfeszítő izom) –m. extensor digitorum longus (hosszú lábujjakat-feszítő izom) Szárkapcsi izmok –m. peroneus longus (hosszú szárkapcsi izom) –m. peroneus brevis (rövid szárkapcsi izom) Hajlító izmok –m. triceps surae (háromfejű lábikaraizom)

278 278 M. triceps surae háromfejű lábikarai.) Felületesebb két fej: –m. gastrocnemius medialis et lateralis (kétfejű lábikraizom) Mélyebb fej: –m. soleus (gázlóizom)

279 279 M. triceps surae háromfejű lábikarai.) Felületesebb két fej: –m. gastrocnemius medialis et lateralis (kétfejű lábikraizom) Mélyebb fej: –m. soleus (gázlóizom)

280 280 M. triceps surae Ered: –m. gastrocnemius medialis et lateralis  epicondilus medialis et lateralis felett (femur – hátoldal) –m. soleus  caput fibulae  linea musculi solei (tibia)  tibia és fibula közötti inas ív

281 281 M. triceps surae (háromfejű lábikaraizom) Az izomhasak a lábszár középső, alsó harmadán hatalmas közös ínba mennek át – Achilles-ín (tendo Achillis) tuber calcanei (calcaneus – sarokcsont)

282 282 M. triceps surae Működése: –a sarokgumó emelésével a lábat talpi irányba hajlítja (spicc) (lábujjhegyre állás, elrugaszkodás, járás, futás, ugrás) –rögzített lábnál  a m. gastrocnemius a térdet hajlítja (a femurt a lábszár felé húzza)  a m. soleus a térdet feszíti (a lábszárat húzza hátrafelé)

283 283 M. triceps surae (háromfejű lábikaraizom) Idege: n. tibialis Sérülése: –gyakori –túlfáradás – izomgörcs –zúzódás (ütközések, rúgások) –túlerőltetés – az Achilles-ín tapadási helyének csonthártyagyulladása

284 284 Az alsó végtag izmai Csípőizmok Combizmok Lábszárizmok Lábizmok

285 285LábizmokLábizmok A lábháton és a talpon levő kisebb izmok Feladatuk: lábujjak hajlítása, feszítése, szétterpesztése Statikai tartó szerep A talpizmokon lévő talpi bőnye (aponeurosis plantaris) védi az izmokat, erket, idegeket –szorosan rögzül a vastag zsírpárnát tartalmazó bőrhöz (függőleges sövények) rugalmas párna a talajra érkezést tompítja

286 286 Az anatómia felosztása Makroszkópos anatómia –rendszeres (szisztematikus) anatómia –tájanatómia –funkcionális anatómia –művészi (plasztikai) anatómia Mikroszkópos anatómia –citológia (sejttan) –histológia (szövettan) Fejlődéstan, embriológia

287 287 TengelyekTengelyek Függőleges Haránt Nyílirányú

288 288 SíkokSíkok Frontális sík Sagittalis (median sagittalis) sík Horizontális sík

289 289 SíkokSíkok Sagittalis (nyílirányú) sík –ha középen halad: median sagittalis, közép-, vagy median sík –ha az előzővel párhuzamos, de ettől oldal irányba eltér: parasagittalis, vagy paramedian sík –jobb és bal oldalra tagol Frontális (homlok) sík –ventralis (hasi) és dorsalis (háti) részre oszt Horizontális (vízszintes, haránt, vagy transversalis) sík –superior, vagy cranialis (felső) és inferior, vagy caudalis(alsó) területre tagol

290 290 Az emberi test fő irányai 1. Oldal szerint: –Dexter (jobb) –Sinister (bal) Középsíkhoz viszonyítva: –Mediális (középvonalhoz közelebbi) –Lateralis (oldalsó) Frontalis síkhoz viszonyítva: –Anterior (elülső), vagy ventralis (hasi) –Posterior (hátulsó), vagy dorsalis (háti)

291 291 Az emberi test fő irányai 2. Horizontális síkhoz viszonyítva: –Superior (felső), vagy cranialis (feji) –Inferior (alsó), vagy caudalis (farki) Végtagokhoz kapcsolódó irányok: –Hosszirány – hosszanti, vagy longitudinális –Proximalis (törzshöz közelebbi végrész) –Distalis (törzstől távolabbi végrész)

292 292 Az emberi test fő irányai 3. Végtagokhoz kapcsolódó irányok: –Volaris, vagy palmaris (tenyéri oldal) –Plantaris (talpi oldal) –Dorsalis (kézháti, lábháti rész) –Radialis (orsócsonti, hüvelykujj felöli) –Ulnaris (singcsonti, kisujj felöli) –Tibialis (sípcsonti) –Fibularis (szárkapocsi)

293 293 Anatómiai szakkifejezések 1. Angulus – szöglet Anterior – elülső Arteria – ütőér Articulatio – izület Corpus – test Crista – taraj Dexter – jobb Externus – külső Fissura – hasadék Foramen – lyuk

294 294 Anatómiai szakkifejezések 2. Ganglion – idegdúc Glandula – mirigy Incisura – bevágás Infra – alul, alatt Inter – között Internus – belső Intra – belül Lateralis – oldalsó Ligamentum – szalag Lymphonodus – nyirokcsomó

295 295 Anatómiai szakkifejezések 3. Magnus – nagy Medialis – középhez közel eső Musculus – izom Nervus – ideg Nucleus – mag Os – csont Posterior – hátsó Profundus – mély Ramus – ág Regio – tájék

296 296 Anatómiai szakkifejezések 4. Sinister – bal Sinus – öböl Spatium – térség, rés Spina – tövis Sub – alatt Substantia – állomány Sulcus – árok Superficialis –felületi Superior - felső Supra – felett

297 297 Anatómiai szakkifejezések 5. Trigonum – háromszög Tuber – dudor Tuberculum – kiemelkedés Valvula – billentyű Vena - visszér

298 A mozgás passzív rendszere. A vázrendszer Általános jellemzés, a csontok fajtái, trajektoriális szerkezete

299 299 MozgásrendszerMozgásrendszer Hely- és helyzetváltoztatásban résztvevő szervek összessége Két fő rész: –Passzív (csontok, inak, izületek) –Aktív (vázizmok)

300 300 Az emberi test főbb részei Caput (fej) Collum (nyak) Truncus (törzs) –thorax (mellkas) –abdomen (has) –pelvis (medence) Extremitas (végtagok)

301 301 A csontváz A test szilárd vázát adja (206 csontból!) Szerepe: –belső váz (szilárd: anorganikus anyagok 65%, rugalmas: organikus anyagok 35%) –védőburok (agy, gerincvelő) –külső váz (légzés) –mozgásszerv (passzív) –vérképzés (vörös csontvelő)

302 302 A csontváz részei Koponya Nyak Törzs Végtagok

303 303 A csontváz részei Cranium (koponya): –neurocranium (agykoponya) –viscerocranium (arckoponya)

304 304 A csontváz részei Collum vagy cervix (nyak): – 7 db vertebrae cervicales (nyakcsigolya)

305 305 A csontváz részei Truncus (törzs) – thorax (mellkas): – 12 db vertebrae thoracales (hátcsigolya) –costae (bordák) –sternum (szegycsont) Truncus (törzs) – abdomen (hasi): – 5 db vertebrea lumbales (ágyéki csigolya)

306 306 A csontváz részei Truncus (törzs) – pelvis (medence): –2 db ossa coxae (medencecsont) –sacrum (keresztcsont, 5 db csigolyából) –vertebrae coccigeales (farokcsigolya, 3-6)

307 307 A csontváz részei Cingulum extremitatis superioris (a felső végtag függesztőkészüléke) –clavicula (kulcscsont) –scapula (lapockacsont)

308 308 A csontváz részei Felső végtag (brachium – kar): –humerus (felkarcsont) –radius (orsócsont) –ulna (singcsont) –Manus (kéz) – 26 db szabálytalan és csöves csont

309 309 A csontváz részei Cingulum extremitatis inferioris (az alsó végtag) függesztőkészüléke: –pelvis (medence) Alsó végtag: –femur (combcsont) –tibia (sípcsont) –fibula (szárkapocs) Pes (láb)

310 310 A csonttípusok Alakjuk szerint: –csöves csontok –lapos csontok –köbös csontok –labyrinthusos vagy légtartalmú (pneumatikus) csontok

311 311 Lapos csontok (ossa plana) Kívül: vékony compact (tömör) csontállományból áll (lamina corticalis / externa és interna) Belül: spongiosus (szivacsos) csontállomány (diploe) –üregeit egész életen át vörös csontvelő tölti ki (vérképzés!)

312 312 Köbös csontok (pl. csigolyatestek, kéztőcsontok) Szabálytalan, de többé-kevésbé köbös alakú Két csoport: –rövid csontok (ossa brevia) –szabálytalan csontok (ossa irregularia) Főként szivacsos csontszövetből épülnek fel, ezért a normál anatómiai erőhatásoktól eltérő terhelésre gyakran összeroppanásos törést szenvednek (csontritkulás!!! – időskor, anorexia, túlzó fogyókúra)

313 313 Labyrinthusus vagy légtartalmú csontok (ossa pneumatica) Az orrüreget határoló arckoponya csontok között Szerepük a rezonáló terek biztosítása hangadáskor Igen vékony csontlemezek bonyolult rendszere ( sérülékenység!!! – pl. küzdősportok)

314 314 A trajektoriális szerkezet A szivacsos csontok belsejében az üregeket határoló csontgerendák és lemezek a csont megterhelésének megfelelő statikai erővonalak mentén rendeződnek el = trajektoriális rendsz.

315 315 A trajektoriális szerkezet A nyomási erővonalak mentén inkább csövek, a húzási irányokban inkább lemezek találhatók. Az erővonalak irányának megváltozása csontátépüléshez vezet (csontnöv., cs.tör.)

316 A mozgás passzív rendszere. A vázrendszer Részletes csonttan, Cranium

317 317 CraniumCranium Porcos, csontos tok Véd: –agyat –emésztő és légzőrendszer bemetelét –érzékszerveket Két rész: –neurocranium, cranium cerebrale (agykoponya) –viscerocranium, cranium viscerale (arckoponya)

318 318 Cranium cerebrale 7 csont (három páratlan, kettő páros) Szerkezete: –lamina externa –diploe –lamina interna A szerkezet rugalmasságot biztosít bizonyos fokig ellenáll az ütéseknek

319 319 Cranium cerebrale Os frontale (homlokcsont) Os sphenoidale (ékcsont) Os occipitale (nyakszirtcsont) Os parietale (falcsont) Os temporale (halántékcsont)

320 320 Os frontale Tuber frontale Margo parietalis Arcus supercilliaris Glabella Linea temporalis Margo supraorbitalis Processus zygomaticus

321 321 Os sphenoidale Corpus –sinus sphenoidalis –crista sphenoidalis –sella turcica Ala minor Ala major –fissura orbitalis superior –canalis opticus Processus pterygoideus

322 322 Os occipitale Squama occipitalis Pars basilaris Pars lateralis Foramen magnum Condylus occipitalis Protuberantia occipitalis externa Crista occipitalis externa Protuberantia occipitalis interna Sulcus sinus transversi Sulcus sinus saggittalis superior

323 323 Os parietale Tuber parietale

324 324 Os temporale Porus acusticus externa (külső hallónyílás) Pars squamosa Pars mastoidea Pars tympanica Pars petrosa

325 325 Os temporale Fossa mandibularis Processus mastoideus Processus styloideus Processus zygomaticus

326 326 Viscerocranium (cranium viscerale) A szemgödör, az orrüreg és a szájüreg körül elhelyezkedő csontból áll

327 327 Viscerocranium (cranium viscerale) Os ethmoidale (rostacsont) Maxilla (felső állcsont) Os lacrimale (könnycsont) Os nasale (orrcsont) Os zygomaticum (járomcsont)

328 328 Viscerocranium (cranium viscerale) Os palatinum (szájpadcsont) Vomer (ekecsont) Concha nasalis inferior (alsó orrkagyló) Mandibula (állkapocs)

329 329 Os ethmoidale (rostacsont) Vékony csontlemezekből áll (egy részük légtartalmú üregeket határol – orrmelléküregekhez) A szemüreg mediális és az orrüreg laterális falának alkotása

330 330 Os ethmoidale (rostacsont) Lamina orbitalis Concha nasalis media Lamina cribrosa Lamina perpendicularis Sinus ethmoidalis (cellulae ethmoidales)

331 331 MaxillaMaxilla Testében (corpus maxillae) az arcüreg (sinus maxillaris) helyezkedik el – a középső orrjárattal közlekedik Az alábbiak alkotásában vesz részt: –az arckoponya elülső felszínének jórészét –a szemüreg alsó és mediális részét –a csontos orrnyílás nagy részét –a kemény szájpad jelentős részét

332 332 MaxillaMaxilla Processus frontalis Facies orbitalis Processus zygomaticus Processus palatinus Processus alveolaris

333 333 Os lacrimale (könnycsont) Az os ethmoidale és a processus frontalis között A szemüreg mediális falának alkotásához járul hozzá elől Canalis nasolacrimalis (könnycsatorna)

334 334 Os zygomaticum (járomcsont) Az arc formának és statikájának jelentős tényezője A szemüreg oldalsó falának alkotásában vesz részt A processus temporalis a processus zygomaticussal az arcus zygomaticus-t (járomív) hozza létre

335 335 Os zygomaticum (járomcsont) Processus frontalis Processus marginalis Processus temporalis

336 336 Os palatinum (szájpadcsont) A maxilla mögött fekvő páros csont „L” betűhöz hasonló 2 lemezből áll: –vízszintes lemeze – kemény szájpad –függőleges lemeze – az orrüreg hátsó részének alkotásában vesz részt

337 337 Vomer (ekecsont) Az orrsövény alsó és hátsó részét alkotó, ekevasra emlékeztető vékony csontlemez 2 kis szárnyával (ala vomeris) az os sphenoidale testének alsó felszinéhez támaszkodik

338 338 Concha nasalis inferior (alsó orrkagyló) A maxilla orrüregi felszínéhez rögzül alul Alatta húzódik az alsó orrjárat (meatus nasi inferior)

339 339 Mandibula (állkapocs) Az egyetlen mozgatható koponyacsont Főbb részei: –Caput mandibulae –Processus coronoideus –Processus condylaris –Ramus mandibulae –Angulus mandibulae –Corpos mandibulae –Pars alveolaris mandibulae

340 340 Articulatio temporo-mandibularis Fossa mandibularis és caput mandibulae alkotja Mozgásai: – a száj nyitása és zárása –az állkapocs előre-hátra mozgatása –örlőmozgások

341 341 FogakFogak Dens incisivus (2) Dens caninus (1) Dentes premolares (2) Dentes molares (3)

342 342 Varratok / sutura Sutura coronalis Sutura sagittalis Sutura lambdoidea

343 A törzs csontjai A gerinc

344 344 A gerinc / columna vertebralis 7 db vertebrae cervicales (nyakcsigolya) 12 db vertebrae thoracales (hátcsigolya) 5 db vertebrea lumbales (ágyéki csigolya sacrum (keresztcsont, 5 db csigolyából) vertebrae coccigeales (farokcsigolya, 3- 6)

345 345 A csigolya részei Corpus vertebrae Foramen vertebrale (canalis vertebralis) Arcus vertebrae Fovea costalis superior Fovea costalis inferior

346 346 A csigolya részei Processus transversus Processus articularis superior Processus articularis inferior Processus spinosus

347 347 Vertebrae cervicales Atlas –Arcus anterior –Arcus posterior –Massa lateralis –Processus transversus

348 348 Vertebrae cervicales Atlas –Foramen transversarium –Fovea articularis superior (condylus occipitalis) –Facies articularis inferior –Fovea dentis

349 349 Vertebrae cervicales Axis –Dens axis –Facies articularis posterior dentis –Facies articularis anterior dentis

350 350 Vertebra lumbalis Processus costarius

351 351 Os sacrum Basis ossis sacri Pars lateralis Apex ossis sacri Processus articularis superiors Canalis sacralis

352 352 A gerincet alkotó csontok összeköttetései Porcos összeköttetések Szalagos összeköttetések Izületek

353 353 Porcos összeköttetések A csigolyatestek (corpus vertebrae) közötti teret: porckorongok / discus intervertebralis –anulus fibrosus / külső kollagén rostos gyűrű –nucleus pulposus / belső kocsonyás mag Erős kapcsolat – rugalmasság

354 354 Porcos összeköttetések Feladata: a függőleges tengely irányába ható erőbehatások (zökkenések) tompítása Porckorongsérv (discus hernia) –hirtelen, túlzott terhelés hatására a porckorong külső rétege fellazulhat, a mag kitüremkedik és a gerincvelői ideget nyomja (lumbago) –helytelen technika, korai terhelés

355 355 Porcos összeköttetések A porckorongok rugalmassága és a gerinc S-alakú görbülete – „rugószerű mozgás” –járás, futás, ugrás – védi az agyvelőt a rázkódásoktól

356 356 Szalagos összekötetések Elülső és hátsó hosszú szalag (ligamentum longitudinale anterius és posterius) A processus spinosus feletti szalag A csigolyák egyes részeit – rövid szalagok –sárga szalagok (az arcus vertebrae-ket kötik össze) –a processus transversus és spinosus közötti szalagok

357 357 IzületekIzületek Articulatio atlanto-occipitalis –Condylus occipitalis – izületi fej –Fovea articularis superior – izületi vápa Tojásizület –előre-hátra hajlítás –oldalra hajlítás

358 358 IzületekIzületek Articulatio atlanto-axialis (3) –Facies articularis superior (axis) – izületi fej –Facies articularis inferior (atlas) – izületi vápa –Facies articularis anterior (axis) – izületi fej –Fovea dentis (atlas) – izületi vápa –Haránt szalag (lig. transversum atlantis) Működés: forgás (gátló szalag – lig. alare (dens axis – foramen magnum pereme)

359 359 Izületek / többi csigolya Kis fokú elmozdulást tesz lehetővé A sok izület mozgása összeadódik – a gerinc mozgáslehetősége nagyfokú

360 360 A gerinc mozgásai Előre- hátrahajlítás (flexio ventralis et dorsalis) / nyílirányú síkban Oldalra hajlítás (flexio lateralis) / frontális síkban Csavarodás (torsio)

361 A törzs csontjai Sternum, Costae

362 362 SternumSternum Manubrium sterni Corpus sterni Processus xiphoideus

363 363 CostaeCostae 12 pár –valódi bordák (1-7 pár) caput costae – corpus vertebrae (fovea costalis superior és inferior) tuberculum costae – processus transversus –álbordák (8-10) – arcus costae –repülő bordák (11-12)

364 364 CostaeCostae Caput costae Collum costae Corpus costae Tuberculum costae

365 365 Cingulum extremitatis superioris Clavicula (kulcscsont) Scapula (lapockacsont)

366 366 ClaviculaClavicula Extremitas acromialis Corpus claviculae Extremitas sternalis Facies articularis acromialis Facies articularis sternalis

367 367 A clavicula összeköttetései Articulatio sternoclavicularis Articulatio acromioclavicularis

368 368 A clavicula összeköttetései /articulatio sternoclavicularis Extremitas sternalis (facies articularis sternalis) – sternum (manubrium sterni 1. bevágása) /lig. sternoclaviculare ant. kettő közötti izületi rést: rostporcos korong (discus articularis) – a clavicula elmozdulását biztosítja

369 369 A clavicula összeköttetései /art. sternoclavicularis Az extremitas sternalis alsó felszínéről – lig. costoclaviculare (borda-kulcscsonti szalag) – I. bordához kismértékű mozgás (korlátozott szabad izület)

370 370 A clavicula összeköttetései /articulatio acromioclavicularis Extremitas acromialis – scapula (acromion) – lig. acromioclaviculare kettő közötti izületi rést: rostporcos korong (discus articularis) – a clavicula elmozdulását biztosítja – gátló szalaga: lig. coracoclaviculare (hollócsőr- kulcscsonti szalag)

371 371 ScapulaScapula Corpus Margo superior Margo medialis Margo lateralis Angulus superior Angulus inferior Angulus lateralis

372 372 ScapulaScapula Cavitas glenoidalis Tuberculum supraglenoidale Tuberculum infraglenoidale Spina scapulae Acromion

373 373 ScapulaScapula Fossa supraspinata Fossa infraspinata Facies costalis Fossa subscapularis Processus coracoideus

374 374 A vállöv mozgásai A szegy-kulcscsonti izületben - Articulatio sternoclavicularis A váll-kulcscsonti izületben - Articulatio acromioclavicularis

375 375 A szegy-kulcscsonti izületben - Articulatio sternoclavicularis Előre – hátra csúszás Emelés – sülyesztés Forgás (rotatio) Vállkörzés (circumductio) valamennyi mozgást a lig. costoclaviculare megfeszülése vagy az I. borda akadályozza

376 376 A váll-kulcscsonti izületben - Articulatio acromioclavicularis Az előző izülettel együtt mozognak A lapocka elmozdulását is okozzák Korlátolt szabadizület, de a mozgásai kisebb mértékűek, mint az előzőé A vállöv körüli izmok a claviculán és a scapulán tapadnak két csont mozgása együtt

377 377 SérülésekSérülések Törések ritkák (lovas sportok) Izületek sérülései (húzódások) gyakoribb –általában: articulatio acromioclavicularis (kézilabda, cselgáncs, birkózás, gyűrű, stb.)

378 378 Felső végtag Humerus (felkarcsont) Radius (orsócsont) Ulna (singcsont) Manus (kéz) – 26 db szabálytalan és csöves csont

379 379 HumerusHumerus Proximalis epiphysis Distalis epiphysis Diaphysis (corpus humeri)

380 380 HumerusHumerus Caput humeri Collum anatomicum Tuberculum minus Tuberculum majus Crista tuberculi minoris Crista tuberculi majoris Tuberositas deltoidea

381 381 HumerusHumerus Condylus humeri –trochlea humeri (ulnával ízesül) –capitulum humeri (radiussal ízesül) Epicondylus medialis Epicondilus lateralis Fossa olecrani Sulcus nervi ulnaris

382 382 RadiusRadius Proximalis, distalis epiphysis, diaphysis Caput radii Circumferentia articularis Collum radii Tuberositas radii (m. biceps brachii tapadása)

383 383 RadiusRadius Margo interossea Facies articularis carpea (kéztőcs- ok) Incisura ulnaris Processus styloideus radii

384 384 UlnaUlna Proximalis, distalis epiphysis, diaphysis Olecranon Processus coronoideus Incisura trochlearis Incisura radialis

385 385 UlnaUlna Tuberositas ulnae Margo interossea Caput ulnae Processus styloideus

386 386 Ossa carpi Os scaphoideum Os lunatum Os triquetrum Os pisiforme Os trapezium Os trapezoideum Os capitatum Os hamatum

387 387 Ossa manus Ossa metacarpalia Phalanges

388 388 A csontváz részei Cingulum extremitatis inferioris (az alsó végtag) függesztőkészüléke: –pelvis (medence) – truncus (törzs) Alsó végtag: –femur (combcsont) –tibia (sípcsont) –fibula (szárkapocs) Pes (láb)

389 389 PelvisPelvis 2 db ossa coxae (medencecsont) Sacrum (keresztcsont, 5 db csigolyából) Vertebrae coccigeales (farokcsigolya, 3-6)

390 390 Os coxae Os ilium (csípőcsont) Os pubis (szeméremcsont) Os ischii (ülőcsont)

391 391 Os ilium Ala ossis ilii Crista iliaca Spina iliaca anterior superior Spina iliaca anterior inferior Spina iliaca posterior superior Spina iliaca posterior inferior

392 392 Os ilium Linea glutea anterior Linea glutea posterior Fossa iliaca Facies auricularis Corpus ossis ilii Acetabulum Linea arcuata

393 393 Os pubis Corpus ossis pubis Acetabulum Ramus superior ossis pubis Ramus inferior ossis pubis Facies symphysialis Foramen obturatum

394 394 Os ischii Corpus ossis ischii Incisura ischiadica major Spina ischiadica Incisura ischiadica minor Ramus ossis ischii Tuber ischiadicum Foramen obturatum

395 395 A csontváz részei Cingulum extremitatis inferioris (az alsó végtag) függesztőkészüléke: –pelvis (medence) – truncus (törzs) Alsó végtag: –femur (combcsont) –tibia (sípcsont) –fibula (szárkapocs) Pes (láb)

396 396 FemurFemur Proximalis, distalis epiphysis, diaphysis Caput femoris Collum femoris Trochanter major et minor Fossa trochanterica

397 397 FemurFemur Linea pectenea Tuberositas glutea Linea aspera Chondylus lateralis et medialis Epichondylus lateralis et medialis Fossa interchondylaris

398 398 PatellaPatella Basis patellae Apex patellae Facies articularis patellae

399 399 TibiaTibia Proximalis, distalis epiphysis, diaphysis Chondylus medialis et lateralis Facies articularis superior Eminentia interchondylaris Facies articularis fibularis

400 400 TibiaTibia Margo anterior Tuberositas tibiae Malleolus medialis Facies articularis inferior Incisura fibularis

401 401 FibulaFibula Caput fibulae Malleolus lateralis

402 402 A csontváz részei Cingulum extremitatis inferioris (az alsó végtag) függesztőkészüléke: –pelvis (medence) – truncus (törzs) Alsó végtag: –femur (combcsont) –tibia (sípcsont) –fibula (szárkapocs) Pes (láb)

403 403 Ossa pedis Tarsus Metatarsus Phalanges

404 404 Ossa pedis / Tarsus Talus (ugrócsont) Calcaneus (sarokcsont) Os naviculare (sajkacsont) Cuneiforme mediale (belső ékcsont) Cuneiforme intermedium (középső ékcs Cuneiforme laterale (külső ékcsont) Cuboideum (köbcsont)

405 405 Articulatio humeri (vállízület) Ízületi fej: caput humeri Vápa: cavitas glenoidalis Ízületi tok: laza és bő szalag: lig. coracoacromiale (boltozatot az ízület felett a processus coracoideus-szal és az acromion-nal megakadályozza az ízfej kimozdulását)

406 406 Articulatio humeri Soktengelyű szabadízület –hajlítás (flexió, anteflexió) –feszítés (extensio) –hátrahajlitás (retroflexio) –közelítés, távolítás (adductio, abductio) –forgatás (rotatio) –körzés (circumductio)

407 407 Articulatio cubiti (könyökízület) Humerus – radius – ulna Humerus – ulna –trochlea humeri (h) – incisura trochlearis (u) –egytengelyű csuklóízület Humerus – radius –capitulum humeri (h) – caput radii /fovea capitis radii (r) –gömbízület

408 408 Articulatio cubiti (könyökízület) Radius – ulna –caput radii /circumferentia articularis (r) – incisura radialis (u) –körbe: lig. anulare radii (gyűrű alakú szalag) –egytengelyű forgóízület

409 409 Articulatio cubiti (könyökízület) Szalagok: –lig. collaterale ulnare –lig. collaterale radiale

410 410 Articulatio cubiti (könyökízület) Működése: kéttengelyű csukló-forgó Mozgásai: –flexio és extensio (haránttengely körül, h – r,u) –supinatio (tenyér felfelé fordítása) – pronatio (lefelé fordítás)

411 411 Articulatio cubiti (könyökízület) Működése: kéttengelyű csukló-forgó Mozgásai: –flexio és extensio (haránttengely körül, h – r,u) –supinatio (tenyér felfelé fordítása) – pronatio (lefelé fordítás)

412 412 Articulationes manus /a kéz ízületei Articulatio radiocarpea (kézcsukló ízület) – tojásízület –ízületifej: os scaphoideum, os lunatum, os triquetrum –ízvápa: radius distalis epiphysise (facies articularis carpea), caput ulnae –Mozgás: volarflexio, dorsalflexio, ulnaris, radialis abductio

413 413 Articulationes manus /a kéz ízületei Articulatio intercarpea Articulatio carpo-metacarpea –feszes ízületek, kivéve az elsőt (nyeregízület – hüvelykujj) Articulatio metacarpophalangea Articulatio interphalangea

414 414 Articulatio sacroiliaca (keresztcsont – csípőízület) Feszes ízület Facies auricularis = ízfelszín (os ilium, os sacrum) Nincs elmozdulás Ízületi tok: szoros, szalagokkal erősített (lig. sacroiliaca)

415 415 Symphysis pubica Os pubis (ramus sup.) Átmenet az ízület és a synchondrosis (porcos összeköttetés) között –kollagénrostos porclemez, benne keskeny üreg –szalagos összeköttetés Rugalmas kapcsolat (szülés)

416 416 A medence szalagjai Lig. sacrospinale (sacrum – spina ischiadica) Lig. sacrotuberale (sacrum – tuber ischiadicum)

417 417 Articulatio coxae (csípőízület) Dióízület Ízületi fej: caput femoris (femur) Vápa: acetabulum Ízületi tok: bő, erős szalagok (hajlításkor ellazulnak)

418 418 Articulatio coxae (csípőízület) - működés Flexio (hajlítás) –törzs mozdulatlan, comb közeledik –törzs mozog, comb mozdulatlan –törzs és comb is mozog Extensio (feszítés) –szalagok maximális feszüléséig

419 419 Articulatio coxae (csípőízület) - működés Abductio (távolítás) Adductio (közelítés) Rotatio (forgatás) Circumductio

420 420 Articulatio genus (térdízület) Ízületi fej: condylus femoris Ízületi vápa: facies articularis superior (tibia) –a fej nagyobb, mint a vápa (kisebb a görbületi sugara) – kompenzálásra: meniscus medialis et lateralis (belső és külső porcsarló)

421 421 Articulatio genus (térdízület) Ízületi tok bő, ízületi üreg nagy A patella alatti üregben: zsírtest A tok elöl a porcfelszín szélei felett 7-8cm-rel oldalt és hátul a porcos felszínek határán ered (recessus suprapatellaris). A patella a tok elülső felszínén lévő ablakba illeszkedik.

422 422 Articulatio genus (térdízület) /szalagok Tokon belül –a fossa interchondylaris (f) külső és belső falán ered az elülső és a hátsó keresztszalag (lig. cruciatum anterius et posterius) – ezek az eminentia interchondylaris (t) előtt és mögött tapadnak.

423 423 Articulatio genus (térdízület) /szalagok Tokon kívül (külső szalagok) –lig. collaterale tibiale (sípcsonti oldalszalag) összenőtt az ízületi tokkal –lig. collaterale fibulare (szárkapcsi oldalszalag) nem nőtt össze a tokkal – áthalad alatta a térdkalácsi izom ína

424 424 Articulatio genus (térdízület) /szalagok Tokon kívül (külső szalagok) –lig. patellae (térdkalácsszalag) a négyfejű combizom ína –retinaculum patellae mediale et laterale (belső és külső térdkalácstartó szalag)

425 425 Articulatio genus (térdízület) működés Flexio (hajlítás) Extensio (feszítés) Rotatio (forgatás)

426 426 Articulationes pedis Art. talocruralis (felső ugróízület, bokaízület) Art. talotarsalis (alsó ugróízület)

427 427 Art. talocruralis (felső ugróízület, bokaízület) Ízületi fej: trochlea tali (talus – ugrócs.) Ízületi árok: –facies articularis inferior (t) –facies articularis malleoli tibiae (t) –facies articularis malleoli fibulae (f) Gyakori rándulások Csuklóizület (hajlítás, feszítés)

428 428 Art. talotarsalis (alsó ugróízület) Két rész: 1.ugró-sarok-sajkacsonti ízület (art. talocalcaneonavicularis) 2.hátsó ugró-sarokcsonti ízület (art. subtalaris)

429 429 Art. talotarsalis (alsó ugróízület) Ugró-sarok-sajkacsonti ízület (art. talocalcaneonavicularis) –ízületi fej: ugrócsont feje, és a mögötte lévő két kis ízületi felszín –ízületi vápa: naviculare, calcaneus felső, elülső ízfelszíne –lig. calcaneonaviculare plantare (talpi sarokcsont-sajkacsonti szalag) lábboltozat fenntartása!

430 430 Art. talotarsalis (alsó ugróízület) Működés: –supinatio (befelé forgatás) –pronatio (kifelé forgatás) Általában supinatios irányú rándulás (külső bokaszalagok húzódása, részleges vagy teljes szakadás)


Letölteni ppt "Anatómia I. Dr. Suskovics Csilla PhD. 2 KövetelményKövetelmény Az órán való aktív részvétel Csontfelismerés az aláírásért Kollokvium –beugró: izomfelismerés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések