Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Transzfúziós terápia utáni teendők Készítette: Veres Irén IV. évf. szülésznő hallgató.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Transzfúziós terápia utáni teendők Készítette: Veres Irén IV. évf. szülésznő hallgató."— Előadás másolata:

1 Transzfúziós terápia utáni teendők Készítette: Veres Irén IV. évf. szülésznő hallgató

2 Transzfúzió után kihúzzuk a tűt/perifériás kanült, majd steril fedőkötéssel látjuk el a szúrcsatornát A keletkezett hulladékot veszélyes hulladéknak tekintjük, előírás szerint kezeljük A vért tároló tasakot és szereléket 48 órán át hűtőben tároljuk Transzfúzió után a beteg első spontán vizeletét laboratóriumi vizsgálatra küldjük (orvos utasítása alapján) Dokumentáljuk a beavatkozást és a megfigyeléseket

3 A vércsoport meghatározásra használt Serafol kártyát a transzfúzió adását követő 48 órában lefóliázva meg kell őrizni. Transzfundálást követően a beteget legalább két óráig meg kell figyelni. Bent fekvő beteg esetében 48 órán belül meg kell figyelni vizeletének mennyiségét, milyenségét. Ha az sötétebb vagy kevesebb a normálisnál, haemolitikus reakcióra utalhat.

4 A transzfúzió után a használt, lezárt szereléket, a kiürült vérkészítményzsákkal együtt meg kell őrizni az erre a célra kijelölt hűtőszekrényben 48 óráig. Transzfúziós szövődmény esetén a zsák falára tapadt, illetve a szerelékben maradt vérkészítmény maradéka a további vizsgálatokhoz felhasználható. Amennyiben a betegnél a transzfúziót követő 48 órán belül transzfúziós szövődmény lép fel, a szövődményekre vonatkozó eljárás szerint kell eljárni, ellenkező esetben a zsák és a szerelékveszélyes hulladékként megsemmisítendő.

5 A transzfúzió adást, szövődményeket, ápolási teendőket a transzfúziós naplóban dokumentálni kell. A transzfúziós napló vezetése teljesen független a lázlaptól vagy kórlaptól. Valamennyi vérkészítményt az osztályra való beérkezéskor a transzfúziós naplóba be kell vezetni, és azok sorsát a napló rovatai szerint nyilván kell tartani.

6 Dokumentálni kell a vérkészítmény: Átvételének időpontját Azonosító számát Megnevezését vagy a vérkészítménykódot A vérkészítményen szerepló AB0- és RhD- vércsoport adatokat Mennyiségi jellemzőjét (ml, egység) A beadás időpontját Az esetleges alkalmatlanság okát, a megsemmisítés vagy visszaküldés időpontját

7 Dokumentálni kell még: A recipiens nevét Személyi azonosító adatait AB0- és Rh-D-vércsoportját A kimutatott irreguláris ellenanyagot A naplónak tartalmaznia kell még: A transzfúziót elrendelő orvos nevét A transzfúziót végrehajtó orvos vagy felhatalmazott szakdolgozó nevét Az esetleges szövődményeket is dokumentálni kell!

8 Szövődmények Immunológiai eredetű azonnali reakciók Azonnali haemolitikus transzfúziós reakció – általában vércsoporttévesztés okozza Immunmediált thrombocyta destrukció – fokozott thrombocytapusztulás ált. negatív immunválasz miatt Nem haemolitikus lázas transzfúziós reakció (NHLTR) – a beteg testhőjének emelkedése nagyobb, mint 1,5 °C. Általában a jelenlévő „idegen” fehérvérsejtekre adott immunválasz okozza.

9 Allergiás reakció – általában urticaria, de lehet angio-oedema is. Fehérvérsejtre adott immunválasz okozza. Anafilaxiás reakció - a bevitt plazmafehérjék elleni recipiens ellenanyagok okozzák – Th: Epinephrine, bronchospasmus esetén ß- mimeticum (+ steroid). Sze.: conicotomia, resuscitatio Transzfúzióhoz társuló akut tüdőkárosodás (TRALI) – oka egyelőre nem tisztázott, vérnyomáseséssel, jelentős gázcserezavarral járó állapot, mely a transzfúziót követő 15 perc – 6 órában jelentkezhet.

10 Immunológiai eredetű késői reakciók Késői haemolitikus reakció – 7-14 napon belül alakul ki, a transzfundált vörösvérsejtek szétesése okozza. Alloimmunizáció – Rh-összeférhetetlenség Transzfúziót követő purpura (PTP) – a transzfúziót követő napon jelentkezik, antitestek miatt a recipiens saját thrombocytái rohamosan pusztulni kezdenek. Általában korábbi terhességből fakadó immunizáció áll a hátterében.

11 Transzfúzióhoz társuló graft versus host betegség (TA-GVHD) – a donor T-lymphocytáit a recipiens szervezete nem ismeri fel idegenként, így azok osztódni tudnak a recipiens szervezetében. Általában közeli vérrokontól kapott vérkészítmény beadása okozza, de előfordulhat immunszuprimált betegnél is. Ez a szövődmény megelőzhető, ha irradiált a vér, amelyet a recipiens kap.

12 Nem immunológiai reakciók Nem immunológiai haemolízis Sepsis Fertőző betegségek átvitele Metabolitok okozta reakciók Haemosiderosis – túl sok vas ARDS Haemodilutio Keringéstúlterhelés Hypothermia Véralvadási zavarok Légembólia

13 Késői szövődmények A késői haemolitikus szövődmények a transzfudálást követő két hétben jelentkeznek általában, ezért ilyenkor nagyon fontos a vérkép- és a vizeletkontroll. Haemolitikus uraemia vagy a haemoglobin, haematokrit értékek csökkenése egyértelmű szövődménynek tekinthető.

14 A hazabocsátott betegeket fel kell világosítani arról, hogyan jelentkezhetnek a transzfúzió szövődményei, és hogy mely tünetek utalhatnak erre. (Pl. sötét vizelet az indirekt bilirubin értékek növekedése miatt, azonnal forduljon orvoshoz)

15 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Transzfúziós terápia utáni teendők Készítette: Veres Irén IV. évf. szülésznő hallgató."

Hasonló előadás


Google Hirdetések