Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Társadalmi mobilitás és vándorlás Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Ernő A bemutatót készítette: Péter Erzsébet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Társadalmi mobilitás és vándorlás Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Ernő A bemutatót készítette: Péter Erzsébet."— Előadás másolata:

1 Társadalmi mobilitás és vándorlás Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Ernő A bemutatót készítette: Péter Erzsébet

2 Társadalmi mobilitás Társadalmi mobilitásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor az egyén vagy a család társadalmi helyzete megváltozik, például parasztból munkás vagy munkásból értelmiségi lesz. Vertikális mobilitás: A társadalmi hierarchiában történő fölfelé vagy lefelé mozgás. Horizontális mobilitása: Olyan helyváltoztatás, amikor a gépkocsi szerelő foglalkozást változtat és gépkocsi vezető lesz (ez a két foglalkozás nagyjából azonos szinten van a társadalmi hierarchiában).

3 További mobilitás típusok Nemzedékek közötti: (intergenerációs) Valakinek a társadalmi helyzete szüleihez képest megváltozik (szakmunkás fiából mérnök lesz) Nemzedéken belüli: (intragenerációs vagy karrier- mobilitás) Ebben az esetben valaki foglalkozási életpályája folyamán lép át másik társadalmi helyzetbe. Házassági mobilitás: Valaki házasságkötésével lép át másik társadalmi helyzetbe (asszisztensnő házasságot köt egy orvossal)

4 Róbert Péter (1986) társadalmi mobilitás vizsgálata 4 társadalmi dimenzió vizsgálata 1. Foglalkozás 2. Műveltség 3. Anyagi helyzet 4. Lakóhely Státuszindexet számított a származás és az elért pozíció elérésére. E két index egymáshoz viszonyított eltérését tekintette STÁTUSZMOBILITÁSNAK.

5 Nyitott és zárt társadalom Annál nyitottabb valamely társadalom, minél kisebb az eltérés a különböző rétegekből származók mobilitási esélyei, arányszámai között. NyitottZárt Értelmiségi fiainak 46%55% Munkások fiainak 9%2% Parasztok fiainak 5%1%-a lesz vezető beosztású.

6 Vándorlás (migráció)  Olyan lakóhelyváltozás, amely a településhatár átlépésével jár.  Állandó népesség: Állandó lakóhellyel rendelkező népesség adott településen.  Lakó népesség: Állandó lakóhellyel rendelkező népesség száma + itt ideiglenesen bejelentett népesség - Állandó lakóhellyel rendelkezők közül, azok akiknek máshol ideiglenes lakóhelyük van.

7 Állandó vándorlás: Az állandó lakóhely megváltozása Ideiglenes vándorlás: Új, ideiglenes lakóhelyre történő bejelentkezés és a korábbi ideiglenes lakóhely feladása

8 Ingázás, nemzetközi vándorlás, vándorlási egyenleg I. Ingázás: Az a jelenség, amikor az aktív keresőnek más településen van lakóhelye és a munkahelye, tehát településhatárt lép át. - Napi ingázás - Heti vagy annál ritkább ingázás Nemzetközi vándorlás: Országhatárt átlépő lakóhelyváltozás, ami lehet ideiglenes vagy állandó jellegű

9 Ingázás, nemzetközi vándorlás, vándorlási egyenleg II. Vándorlási egyenleg Településre való vándorlás-onnan elvándorlás Nemzetközi vándorlás: bevándorlás - kivándorlás

10 Módszerek 1. ISA- paradigma A Nemzetközi Szociológiai Társaság rövidítése Paradigma: Nemcsak egyszerű módszerről van szó, hanem a jelenség vizsgálatának egy elméleti és egy módszertani megközelítéséről is. Részei: MOBILITÁSI KERESZTTÁBLÁZATOK 5-10 nagyobb osztály vagy réteg 1. dimenzió: elért társadalmi kategóriák 2. dimenzió: származási kategóriák Kilépési mobilitási arányszám Belépési mobilitási arányszám

11 Összes mobilak aránya, strukturális és cirkuláris mobilitás Összes mobilak aránya: Azok %-os aránya, akik a megkérdezettek közül mobilak voltak, azaz a táblázatban a „nagy átlón” kívüli cellában helyezkedtek el. Összes mobilitás: strukturális mobilitás+ cirkuláris mobilitás

12 Stratifikációs paradigma, útelemzés Táblázatok helyett ún. „útmodellek” elemzése 50-100 vagy ennél is több foglalkozási réteget különböztetünk meg. 100 fokú skálán mindegyik skálapontszámot kap. Ennek alapján van egy presztízsskála vagy a társadalmi gazdasági státusz iskola (SES). Mobilitásnak tekintik az ezen a skálán felfelé vagy lefelé történő elmozdulást. Itt nagy volumenű mobilitás is kimutatható. Róbert Péter (1986) 1981-1982-es rétegződés- felvétel alapján számított útmodellje a férfiak mobilitására.

13 Loglineáris Paradigma A strukturális hatások kidomborítása Összehasonlító elemzésekre alkalmas Két ország illetve időszak összehasonlítása Kiindulópontja az esélyegyenlőségi hányados, (ami nem függ a szél- eloszlásoktól )

14 Belső vándorlás adatforrásai és arányszámai I. Belső állandó és ideiglenes vándorlásnál a bejelentkezések és kijelentkezések alapján folyamatosan gyűjtenek adatokat. Vándorlási egyenleg: - Odavándorlási - elvándorlási arányszám Adott település népessége valamely évben hány ezrelékkel nőtt vagy csökkent a belső vándorlás következtében. - Vándorlási kereszttáblázat

15 Belső vándorlás adatforrásai és arányszámai II. Nemzetközi vándorlás volumene: Világszerte, főleg a fejlett országokban nőtt meg - Nincsenek pontos adatok, ennek az okai közt szerepel: - erős az illegális nemzetközi vendégforgalom -nagy a turista forgalom DISSZIDÁLTAK

16 ELMÉLETEK 1.Társadalmi szerkezet hatása a mobilitásra -A mobilitás meghatározó okai -Kasztrendszerű társadalmak -Rabszolgarendszer -Rendi társadalmak -Polgári társadalom -Szocializmus

17 2. Strukturális tényezők hatása a mobilitásra - Nagybirtok elaprózódása - Iparosodás - Lenski (1966): Olyan tendenciát látott a mobilitás történetében, hogy a társadalmi rendszerek változása és a strukturális tényezők együttes hatása az agrártársadalomtól az ipari társadalomig a mobilitás aránya nőtt és iránya megfordult.

18 3. Az „amerikai álom” - Gyors karrierlehetőség - Az amerikai szegényebb rétegek magasabb osztályba kerülése, mivel a bevándorlók álltak a társadalmi ranglétra legalján. 4. Mobilitás a posztindusztriális társadalmakban Nagyobb szerephez jut a tudás és a műveltség, amik kevésbé örökíthetők át családon belül, mint a vagyon.

19 5. Környezet vagy öröklés Az oktatás demokratikussá tételével növelni lehet egy társadalom nyitottságát. Esélyegyenlőség megteremtése Eysenck-Komin (1981) 6. Mobilitás a szocialista társadalomban A magántulajdon örökítés nem játszott szerepet a társadalmi pozíció átörökítésében Erős mobilitás Ossowski (1957) Kelet- közép Európa szocialista országaiban a felgyorsult iparosodásnak ebben döntő szerepe volt. A nagyobb egyenlőség nem játszott szerepet a mobilitás volumenének növekedésében.

20 7. A mobilitás társadalmi hatásai Karl Marx: Minél inkább képes egy uralkodó osztály arra, hogy elnyomott országok embereit befogadja magába, annál szilárdabb és veszélyesebb az uralma. Max Weber: A társadalmi osztályok egyik kritériuma, hogy azon belül az egyéni és a nemzedékek közötti mozgás könnyű és gyakori, kívülről bejutni vagy az osztályból kikerülni viszont nehéz és ritka.

21 8. Mobilitás és társadalmi egyenlőség - Cirkuláris mobilitás nagyságával mérték - Loglineáris elemzés esélyegyenlőségi hányadosával is mérik - Talcott Persons (1970): A jobb mobilitási esélyek elfogadhatóvá teszik a nagy jövedelmi és vagyoni különbségeket. - John Rawes (1972) : A mobilitási esélyek egyenlősége az igazságos társadalom egyik alapkritériuma. - Hozzárendelés elve - Teljesítmény elve - Meritokrácia: Olyan társadalom, ahol az egyén társadalmi pozíciója kizárólag a teljesítményétől, képességeitől, tudásától, tehát kizárólag az érdemeitől függ.

22 9. Az ember, mint vándorló lény 10. A belső vándorlás átmenetének elmélete - Premodern társadalmak - Korai átmeneti társadalmak - Késői átmeneti társadalmak - Fejlett típusú társadalmak - Posztindusztrális társadalom -Fölévándorlás -Alávándorlás

23 11. A nemzetközi vándorlások átmenetének elmélete Chesnais (1986): Demográfiai átmenet 2. és 3. szakaszában, amikor a születési arányszám a halálozási arányszámnál lényegesen magasabb. Erős a kivándorlás az adott országból. A 4. szakaszban a két arányszám kiegyenlítődik, az 5. szakaszban a népesség fogyása megkezdődik és erős bevándorlás indul meg az ország felé.

24 Nemzetközi tendenciák - Történeti vizsgálatok - Nemzetközi összehasonlítások - Iskolai végzettség hatása a mobilitásra - Belső vándorlás - Nemzetközi vándorlások

25 Magyarországi helyzet Történeti kutatások - Fügedi Erik (1974) MO arisztokrácia mobilitás vizsgálata - Lengyel György (1989, 1993) II. vh. előtti magyar gazdasági elit összetételének és változásának vizsgálata - KSH vizsgálatok

26 - Nemzedékek közötti mobilitás ( összes és a strukturális mobilitási arány MO 1962-1992) - Társadalmi mobilitás rétegenként - Mobilitási esélyek egyenlősége - A magyar mobilitás és a nemzetközi trendek ( Ossowski-1957) - A nemzedéken belüli mobilitás, elitcsere ( Gazsó Ferenc-1990- káderbürokrácia összetétele származás szerint Szelényi Iván- 1986-elitcsere vizsgálat) - Nemzetközi vándorlás - Társadalompolitika


Letölteni ppt "Társadalmi mobilitás és vándorlás Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Ernő A bemutatót készítette: Péter Erzsébet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések