Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Társadalmi mobilitás és vándorlás Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Ernő A bemutatót készítette: Péter Erzsébet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Társadalmi mobilitás és vándorlás Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Ernő A bemutatót készítette: Péter Erzsébet."— Előadás másolata:

1 Társadalmi mobilitás és vándorlás Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Ernő A bemutatót készítette: Péter Erzsébet

2 Társadalmi mobilitás Társadalmi mobilitásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor az egyén vagy a család társadalmi helyzete megváltozik, például parasztból munkás vagy munkásból értelmiségi lesz. Vertikális mobilitás: A társadalmi hierarchiában történő fölfelé vagy lefelé mozgás. Horizontális mobilitása: Olyan helyváltoztatás, amikor a gépkocsi szerelő foglalkozást változtat és gépkocsi vezető lesz (ez a két foglalkozás nagyjából azonos szinten van a társadalmi hierarchiában).

3 További mobilitás típusok Nemzedékek közötti: (intergenerációs) Valakinek a társadalmi helyzete szüleihez képest megváltozik (szakmunkás fiából mérnök lesz) Nemzedéken belüli: (intragenerációs vagy karrier- mobilitás) Ebben az esetben valaki foglalkozási életpályája folyamán lép át másik társadalmi helyzetbe. Házassági mobilitás: Valaki házasságkötésével lép át másik társadalmi helyzetbe (asszisztensnő házasságot köt egy orvossal)

4 Róbert Péter (1986) társadalmi mobilitás vizsgálata 4 társadalmi dimenzió vizsgálata 1. Foglalkozás 2. Műveltség 3. Anyagi helyzet 4. Lakóhely Státuszindexet számított a származás és az elért pozíció elérésére. E két index egymáshoz viszonyított eltérését tekintette STÁTUSZMOBILITÁSNAK.

5 Nyitott és zárt társadalom Annál nyitottabb valamely társadalom, minél kisebb az eltérés a különböző rétegekből származók mobilitási esélyei, arányszámai között. NyitottZárt Értelmiségi fiainak 46%55% Munkások fiainak 9%2% Parasztok fiainak 5%1%-a lesz vezető beosztású.

6 Vándorlás (migráció)  Olyan lakóhelyváltozás, amely a településhatár átlépésével jár.  Állandó népesség: Állandó lakóhellyel rendelkező népesség adott településen.  Lakó népesség: Állandó lakóhellyel rendelkező népesség száma + itt ideiglenesen bejelentett népesség - Állandó lakóhellyel rendelkezők közül, azok akiknek máshol ideiglenes lakóhelyük van.

7 Állandó vándorlás: Az állandó lakóhely megváltozása Ideiglenes vándorlás: Új, ideiglenes lakóhelyre történő bejelentkezés és a korábbi ideiglenes lakóhely feladása

8 Ingázás, nemzetközi vándorlás, vándorlási egyenleg I. Ingázás: Az a jelenség, amikor az aktív keresőnek más településen van lakóhelye és a munkahelye, tehát településhatárt lép át. - Napi ingázás - Heti vagy annál ritkább ingázás Nemzetközi vándorlás: Országhatárt átlépő lakóhelyváltozás, ami lehet ideiglenes vagy állandó jellegű

9 Ingázás, nemzetközi vándorlás, vándorlási egyenleg II. Vándorlási egyenleg Településre való vándorlás-onnan elvándorlás Nemzetközi vándorlás: bevándorlás - kivándorlás

10 Módszerek 1. ISA- paradigma A Nemzetközi Szociológiai Társaság rövidítése Paradigma: Nemcsak egyszerű módszerről van szó, hanem a jelenség vizsgálatának egy elméleti és egy módszertani megközelítéséről is. Részei: MOBILITÁSI KERESZTTÁBLÁZATOK 5-10 nagyobb osztály vagy réteg 1. dimenzió: elért társadalmi kategóriák 2. dimenzió: származási kategóriák Kilépési mobilitási arányszám Belépési mobilitási arányszám

11 Összes mobilak aránya, strukturális és cirkuláris mobilitás Összes mobilak aránya: Azok %-os aránya, akik a megkérdezettek közül mobilak voltak, azaz a táblázatban a „nagy átlón” kívüli cellában helyezkedtek el. Összes mobilitás: strukturális mobilitás+ cirkuláris mobilitás

12 Stratifikációs paradigma, útelemzés Táblázatok helyett ún. „útmodellek” elemzése vagy ennél is több foglalkozási réteget különböztetünk meg. 100 fokú skálán mindegyik skálapontszámot kap. Ennek alapján van egy presztízsskála vagy a társadalmi gazdasági státusz iskola (SES). Mobilitásnak tekintik az ezen a skálán felfelé vagy lefelé történő elmozdulást. Itt nagy volumenű mobilitás is kimutatható. Róbert Péter (1986) es rétegződés- felvétel alapján számított útmodellje a férfiak mobilitására.

13 Loglineáris Paradigma A strukturális hatások kidomborítása Összehasonlító elemzésekre alkalmas Két ország illetve időszak összehasonlítása Kiindulópontja az esélyegyenlőségi hányados, (ami nem függ a szél- eloszlásoktól )

14 Belső vándorlás adatforrásai és arányszámai I. Belső állandó és ideiglenes vándorlásnál a bejelentkezések és kijelentkezések alapján folyamatosan gyűjtenek adatokat. Vándorlási egyenleg: - Odavándorlási - elvándorlási arányszám Adott település népessége valamely évben hány ezrelékkel nőtt vagy csökkent a belső vándorlás következtében. - Vándorlási kereszttáblázat

15 Belső vándorlás adatforrásai és arányszámai II. Nemzetközi vándorlás volumene: Világszerte, főleg a fejlett országokban nőtt meg - Nincsenek pontos adatok, ennek az okai közt szerepel: - erős az illegális nemzetközi vendégforgalom -nagy a turista forgalom DISSZIDÁLTAK

16 ELMÉLETEK 1.Társadalmi szerkezet hatása a mobilitásra -A mobilitás meghatározó okai -Kasztrendszerű társadalmak -Rabszolgarendszer -Rendi társadalmak -Polgári társadalom -Szocializmus

17 2. Strukturális tényezők hatása a mobilitásra - Nagybirtok elaprózódása - Iparosodás - Lenski (1966): Olyan tendenciát látott a mobilitás történetében, hogy a társadalmi rendszerek változása és a strukturális tényezők együttes hatása az agrártársadalomtól az ipari társadalomig a mobilitás aránya nőtt és iránya megfordult.

18 3. Az „amerikai álom” - Gyors karrierlehetőség - Az amerikai szegényebb rétegek magasabb osztályba kerülése, mivel a bevándorlók álltak a társadalmi ranglétra legalján. 4. Mobilitás a posztindusztriális társadalmakban Nagyobb szerephez jut a tudás és a műveltség, amik kevésbé örökíthetők át családon belül, mint a vagyon.

19 5. Környezet vagy öröklés Az oktatás demokratikussá tételével növelni lehet egy társadalom nyitottságát. Esélyegyenlőség megteremtése Eysenck-Komin (1981) 6. Mobilitás a szocialista társadalomban A magántulajdon örökítés nem játszott szerepet a társadalmi pozíció átörökítésében Erős mobilitás Ossowski (1957) Kelet- közép Európa szocialista országaiban a felgyorsult iparosodásnak ebben döntő szerepe volt. A nagyobb egyenlőség nem játszott szerepet a mobilitás volumenének növekedésében.

20 7. A mobilitás társadalmi hatásai Karl Marx: Minél inkább képes egy uralkodó osztály arra, hogy elnyomott országok embereit befogadja magába, annál szilárdabb és veszélyesebb az uralma. Max Weber: A társadalmi osztályok egyik kritériuma, hogy azon belül az egyéni és a nemzedékek közötti mozgás könnyű és gyakori, kívülről bejutni vagy az osztályból kikerülni viszont nehéz és ritka.

21 8. Mobilitás és társadalmi egyenlőség - Cirkuláris mobilitás nagyságával mérték - Loglineáris elemzés esélyegyenlőségi hányadosával is mérik - Talcott Persons (1970): A jobb mobilitási esélyek elfogadhatóvá teszik a nagy jövedelmi és vagyoni különbségeket. - John Rawes (1972) : A mobilitási esélyek egyenlősége az igazságos társadalom egyik alapkritériuma. - Hozzárendelés elve - Teljesítmény elve - Meritokrácia: Olyan társadalom, ahol az egyén társadalmi pozíciója kizárólag a teljesítményétől, képességeitől, tudásától, tehát kizárólag az érdemeitől függ.

22 9. Az ember, mint vándorló lény 10. A belső vándorlás átmenetének elmélete - Premodern társadalmak - Korai átmeneti társadalmak - Késői átmeneti társadalmak - Fejlett típusú társadalmak - Posztindusztrális társadalom -Fölévándorlás -Alávándorlás

23 11. A nemzetközi vándorlások átmenetének elmélete Chesnais (1986): Demográfiai átmenet 2. és 3. szakaszában, amikor a születési arányszám a halálozási arányszámnál lényegesen magasabb. Erős a kivándorlás az adott országból. A 4. szakaszban a két arányszám kiegyenlítődik, az 5. szakaszban a népesség fogyása megkezdődik és erős bevándorlás indul meg az ország felé.

24 Nemzetközi tendenciák - Történeti vizsgálatok - Nemzetközi összehasonlítások - Iskolai végzettség hatása a mobilitásra - Belső vándorlás - Nemzetközi vándorlások

25 Magyarországi helyzet Történeti kutatások - Fügedi Erik (1974) MO arisztokrácia mobilitás vizsgálata - Lengyel György (1989, 1993) II. vh. előtti magyar gazdasági elit összetételének és változásának vizsgálata - KSH vizsgálatok

26 - Nemzedékek közötti mobilitás ( összes és a strukturális mobilitási arány MO ) - Társadalmi mobilitás rétegenként - Mobilitási esélyek egyenlősége - A magyar mobilitás és a nemzetközi trendek ( Ossowski-1957) - A nemzedéken belüli mobilitás, elitcsere ( Gazsó Ferenc káderbürokrácia összetétele származás szerint Szelényi Iván elitcsere vizsgálat) - Nemzetközi vándorlás - Társadalompolitika


Letölteni ppt "Társadalmi mobilitás és vándorlás Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Ernő A bemutatót készítette: Péter Erzsébet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések