Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az új típusú szakképzési rendszer főbb jellemzői MÁV konferenciasorozat 2. rendezvény - 2008. április 29. Dr. Szivi József SZMM Felnőttképzési és Szakképzési.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az új típusú szakképzési rendszer főbb jellemzői MÁV konferenciasorozat 2. rendezvény - 2008. április 29. Dr. Szivi József SZMM Felnőttképzési és Szakképzési."— Előadás másolata:

1 Az új típusú szakképzési rendszer főbb jellemzői MÁV konferenciasorozat 2. rendezvény április 29. Dr. Szivi József SZMM Felnőttképzési és Szakképzési Főosztály főosztályvezető-helyettes

2 Forrás: ÁFSZ, Álláskeresők nyilvántartása

3 Forrás: SZMM – MKIK GVI adatfelvétel, 2006

4

5 Miért van szükség a szakképzési rendszer átalakítására? A munkaerő-piaci kereslet és a képzési kínálat jelentős mértékben eltér A munkaerő-piaci kereslet és a képzési kínálat jelentős mértékben eltér A pályakezdő fiatalok nem azt a szakképzettséget szerzik meg amire a munkaerőpiacnak igénye van A pályakezdő fiatalok nem azt a szakképzettséget szerzik meg amire a munkaerőpiacnak igénye van A pályaválasztási döntésekben a szükségesnél kisebb szerepet játszik a munkaerőpiac valós igénye A pályaválasztási döntésekben a szükségesnél kisebb szerepet játszik a munkaerőpiac valós igénye A szakképzési intézményrendszer széttagolt, koordinálatlan, ezért rossz döntések születnek benne A szakképzési intézményrendszer széttagolt, koordinálatlan, ezért rossz döntések születnek benne Az intézményfenntartók felelőssége szakképzési döntéseikért igen csekély Az intézményfenntartók felelőssége szakképzési döntéseikért igen csekély A gazdaság képviselőinek beleszólási lehetősége a szakképzési struktúra alakításába szintén igen csekély A gazdaság képviselőinek beleszólási lehetősége a szakképzési struktúra alakításába szintén igen csekély

6 Mire irányul a szakképzési rendszer átalakítása? Az iskolai rendszerű szakképző intézmények képzési struktúrájáról, képzési arányairól szóló döntések összehangolása, integrálása és (részben) regionális szintre helyezése Az iskolai rendszerű szakképző intézmények képzési struktúrájáról, képzési arányairól szóló döntések összehangolása, integrálása és (részben) regionális szintre helyezése Érdemi szerep biztosítása a gazdasági szereplők képviselőinek e döntések kialakításában Érdemi szerep biztosítása a gazdasági szereplők képviselőinek e döntések kialakításában

7 Az intézményi-fenntartói integráció – az új típusú TISZK Az új típusú TISZK az önkormányzati szakképzési feladatellátás integrált formája – elsősorban és lényegében fenntartói szakképzés-szervezési társulás, melybe a fenntartók intézményeiket „viszik be”. Az új típusú TISZK az önkormányzati szakképzési feladatellátás integrált formája – elsősorban és lényegében fenntartói szakképzés-szervezési társulás, melybe a fenntartók intézményeiket „viszik be”. A törvény lehetővé teszi nem állami fenntartók, valamint gazdasági szervezetek TISZK-be történő belépését is (ez utóbbi a szakképzés-szervezési társaság) – ezért sokféle formája van A törvény lehetővé teszi nem állami fenntartók, valamint gazdasági szervezetek TISZK-be történő belépését is (ez utóbbi a szakképzés-szervezési társaság) – ezért sokféle formája van TISZK csak akkor alakulhat, ha a benne résztvevő intézmények nappali tagozatos tanulólétszáma eléri az 1500 főt TISZK csak akkor alakulhat, ha a benne résztvevő intézmények nappali tagozatos tanulólétszáma eléri az 1500 főt szeptember 1-től fejlesztési célú támogatást csak TISZK fogadhat szeptember 1-től fejlesztési célú támogatást csak TISZK fogadhat A TISZK-nek el kell fogadnia a regionális képzési és fejlesztési bizottság (RFKB) döntését a szakképzés irányairól és arányairól A TISZK-nek el kell fogadnia a regionális képzési és fejlesztési bizottság (RFKB) döntését a szakképzés irányairól és arányairól

8 Hogyan alakul a szakképzés és a gazdaság kapcsolata? I. Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok: (feladat – hatáskör - összetétel) (feladat – hatáskör - összetétel) –Gazdaság igényeinek meghatározása – sokféle forrásból rövid- és középtávon; –Regionális képzések összehangolt meghatározása az igények és a kapacitások figyelembevételével – rövid- és középtávon; –Információszolgáltatás minden szakképzésben érintett számára; –Döntés a regionális képzési irányokról és arányokról két lépcsőben – a TISZK köteles elfogadni a döntést; –Döntés az MPA KA Decentralizált keret felosztásáról; –RFKB összetételének változása – kamarai társelnöki funkció, a gazdaság szereplői súlyának jelentős növelése.

9 Hogyan alakul a szakképzés és a gazdaság kapcsolata? II. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács : Dönt a szakképesítésért felelős miniszter javaslata alapján az országos beiskolázással indítható szakképesítések köréről és a szakképesítés megszerzésére felkészítő intézményekről. („országos TISZK”) Dönt a szakképesítésért felelős miniszter javaslata alapján az országos beiskolázással indítható szakképesítések köréről és a szakképesítés megszerzésére felkészítő intézményekről. („országos TISZK”)

10 Mi várható a szakképzés új rendszerétől? Regionális szinten koordinált képzési és szakképzés-fejlesztési döntések Regionális szinten koordinált képzési és szakképzés-fejlesztési döntések Korábbinál integráltabb, összehangoltabb szakképzési feladatellátás a fenntartói szinten Korábbinál integráltabb, összehangoltabb szakképzési feladatellátás a fenntartói szinten Az RFKB információi, döntései nemcsak az iskolarendszerű, hanem az azon kívüli szakképzést is orientálják Az RFKB információi, döntései nemcsak az iskolarendszerű, hanem az azon kívüli szakképzést is orientálják A képzési struktúra közelít a gazdaság valós igényeihez, kevesebb lesz a szakképzettséggel rendelkező pályakezdő álláskereső A képzési struktúra közelít a gazdaság valós igényeihez, kevesebb lesz a szakképzettséggel rendelkező pályakezdő álláskereső

11 Mit nem tud megoldani az új szakképzési rendszer? Nem tudja megváltoztatni az egyéni vágyakat (a pályaorientációs rendszer fejlesztésével azonban remélhetőleg jobban tudja azokat befolyásolni) Nem tudja megváltoztatni az egyéni vágyakat (a pályaorientációs rendszer fejlesztésével azonban remélhetőleg jobban tudja azokat befolyásolni) Nem tud változtatni a szakmák kialakult presztizsén (ez különben is hosszabb folyamat eredménye) Nem tud változtatni a szakmák kialakult presztizsén (ez különben is hosszabb folyamat eredménye) Nem tudja kezelni a gazdaság egyes szereplői esetleges vagy igen speciális szakismeretek iránti igényeit Nem tudja kezelni a gazdaság egyes szereplői esetleges vagy igen speciális szakismeretek iránti igényeit Nem tudja helyettesíteni a gazdaság meghatározó szereplőinek aktív részvételét a szakmák megismertetésében, a karrierlehetőségek kimunkálásában és bemutatásában Nem tudja helyettesíteni a gazdaság meghatározó szereplőinek aktív részvételét a szakmák megismertetésében, a karrierlehetőségek kimunkálásában és bemutatásában

12 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Az új típusú szakképzési rendszer főbb jellemzői MÁV konferenciasorozat 2. rendezvény - 2008. április 29. Dr. Szivi József SZMM Felnőttképzési és Szakképzési."

Hasonló előadás


Google Hirdetések