Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Emelőgépek (Daru fajták) Anyagmozgatás Készítette: Dr. Fazekas Lajos.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Emelőgépek (Daru fajták) Anyagmozgatás Készítette: Dr. Fazekas Lajos."— Előadás másolata:

1 Emelőgépek (Daru fajták) Anyagmozgatás Készítette: Dr. Fazekas Lajos

2 Daruk főbb gépészeti egységei (Futódaruk) Futódaru

3 Daruk főbb gépészeti egységei (Futódaru) A futódaru olyan híddaru, amely közvetlenül támaszkodik a magasban elhelyezett darupályára. A futódarut általában gyártó- és szerelőcsarnokokban, zárt raktárakban, szabadtéri tárolóterületeken alkalmazzák gépek kiszolgálására, szerelésére, rakodásra és rövid távú szállításra. Az általuk kiszolgált terület téglalap alakú, hatásterük téglatest. A futódaruk előnyei: nagy területek kiszolgálását teszik lehetővé; saját helyváltoztatásuk nem igényel hasznos területet; teljesítőképességük nagy. Hátrányai: a kiszolgálandó terület mentén felszerelt állványos pálya költséges.

4 Daruk főbb gépészeti egységei (Futódaru) A futódarukat feloszthatják: hajtásuk szerint:  kézi mozgatású,  villamos motoros; a főtartók száma alapján:  egy vagy  több tartós; a futómacska elhelyezése szerint:  alul vagy  felülfutó futómacskával ellátott; a híd feltámasztása alapján:  feülfutó  függő;

5 Daruk főbb gépészeti egységei (Futódaru) az emelőművek száma szerint:  egy vagy  több emelőműves; a futómacskák száma alapján:  egy vagy  két futómacskás. Ezen kívül ismeretesek különleges futódaruk is (pl.: konzolos, forgatható gémes, kitolható gémes stb.) futódaruk. A futódaruk különböző mozgási sebességeit a végzendő munka szabja meg. Anyagszállításnál a nagyobb teljesítőképesség elérése érdekében nagyobb, ritkábban használt gépházi daruknál kisebb mozgási sebességeket használnak. A nagyobb teherbírású daruk kisebb, a kisteherbírásúak nagyobb sebességgel üzemelnek. Az építőiparban általánosan használt futódaruk teherbírása 5-12,5 t, fesztáva 8-20 m, emelési magassága 6-18m.

6 Daruk főbb gépészeti egységei (Futódaru) Ezen kívül ismeretesek különleges futódaruk is (pl.: konzolos, forgatható gémes, kitolható gémes stb.) futódaruk. A futódaruk különböző mozgási sebességeit a végzendő munka szabja meg. Anyagszállításnál a nagyobb teljesítőképesség elérése érdekében nagyobb, ritkábban használt gépházi daruknál kisebb mozgási sebességeket használnak. A nagyobb teherbírású daruk kisebb, a kisteherbírásúak nagyobb sebességgel üzemelnek. Az építőiparban általánosan használt futódaruk teherbírása 5-12,5 t, fesztáva 8-20 m, emelési magassága 6-18m. A futódaru három fő része (következő dián lévő ábra): daruhíd; futómacska; hídmozgatómű.

7 Daruk főbb gépészeti egységei (Futódaru)

8 A daruhíd a futómacska megtámasztó szerkezete. A daruhíd térbeli acélszerkezet. A híd kerékszekrényekre támaszkodik, amelyekbe a hajtott és a szabadonfutó kerekeket a hídmozgatómű forgatja. A futómacska a hídon elhelyezett vezetősíneken mozog. A futómacskán két gépészeti berendezés, az emelő- és macskamozgatómű van. A daruhíd szerkezeti kialakítását elsősorban a keresztmetszeti elrendezés jellemzi. Leggyakrabban a melléktartós daruhidat alkalmazzák (lenti ábra).

9 Daruk főbb gépészeti egységei (Futódaru) Ennél a macskapálya síneket két főtartó hordja. A főtartók között csak a kerékszekrénynél van kapcsolat. A főtartók köze a futómacska sín alá nyúló részei és a horog számára szabadon marad. Mindegyik főtartó mellett melléktartót alkalmaznak, amelyet a főtartóval legalább egy felső szélráccsal és keresztkötésekkel mereven összekötnek. Az egyik fő- és melléktartóból álló félhídon helyezik el a hídhajtó berendezést, sőt ezen kezelőjárdát is kialakítanak. A másik félhíd fölött áramvezetékek vannak. Előnye: gépészetileg a legcélszerűbben kialakítható futómacska alkalmazását biztosítja. Hátránya: túl nagy támaszközöknél igen nagy szélességi méreteket igényel. Minél szélesebb – ugyanolyan hosszú darupályán- az acélszerkezet, annál kisebb a daru által kiszolgálható alapterület. A futómacska acélszerkezetből, futókerekekből, emelőműből és haladóműből áll.

10 Daruk főbb gépészeti egységei (Futódaru) Kétféle kivitelű futómacskát alkalmaznak: villamos hajtású futóműves emelődobot, amely rendszerint I tartón mozog négykerekes, két sínszálon vezetett futómacskát. A villamos emelődobot – megfelelő acélszerkezetre helyezve – négykerekes, két sínszálon vezetett futómacska emelőműveként is használják. A melléktartós híddal ellátott futódarukon inkább a két sínszálon vezetett négykerekes futómacskát alkalmazzák. Ennek kinematikai vázlata lent látható.

11 Daruk főbb gépészeti egységei (Futódaru) A szerkezeti méretek csökkentése érdekében a hajtómű és a kötéldob között nem alkalmaznak tengelykapcsolót, hanem a kötéldobot a a hajtómű meghosszabbított kimenő tengelyére fűzik fel. A macskahaladómű villamos motorból, fékkel ellátott tengelykapcsolóból és hajtóműből áll. A hajtómű két oldali tengelyvezetésű. Macskapályasínnek általában négyszögkeresztmetszetű darusínt használnak. A futódaru hídjának mozgatására két, nem egy sínen mozgó kereket hajtanak meg. Egyes kivitelnél azt a megoldást is alkalmazzák, hogy a két sínszálon levő egy-egy kerék hajtását azonos villamos motorokkal és hajtóművekkel végzik. A motorokat közös kapcsolóval működtetik, ezzel biztosítják az egyidőbe való indítást és leállást. A hídmozgató szerkezet az áramot a darupálya mentén szigetelt alátámasztásokra szerelt csupasz munkavezetékről vagy úszókábelről kapja. Utóbbi megoldást olyan esetekben alkalmazzák, amikor a helyi körülmények állandó elhelyezésű vezeték használatát nem teszik lehetővé.

12 Daruk főbb gépészeti egységei (Bakdaru)

13

14 A bakdaruk olyan híddaruk, amelyek lábakkal támaszkodnak a padlószinten elhelyezett darupályára. A bakdarut általában gyártó-, szerelő- és tárolóhelyeken alkalmazzák emelésre, rakodásra illetve rövid távú szállításra. A bakdarut a következőképpen osztják fel: haladómű (járószerkezet szerint):  kötöttpályás (sínen járó);  szabadpályás (gumiabroncsos vagy szélestalpú acélkerekes); szerkezeti kialakítás, illetve a futómacska mozgási tartománya alapján:  egyszerű kivitelű (a futómacska csak a lábak között mozog);  konzolos kivitelű ( a futómacska egy vagy mindkét oldalon a lábakon túlra is kijárhat); az egy oldalon levő oszlopok (lábak) száma szerint:  egyoszlopos (egyszerű kivitelű);  kétoszlopos (általában konzolos kivitelű);

15 Daruk főbb gépészeti egységei (Bakdaru) a híd főtartóinak száma alapján:  egyfőtartós;  kétfőtartós; felállítás szerint:  külön emelőgéppel állítható;  önszerelő (a talajszinten való összeszerelés után saját csörlőjével állítható fel). Az építőiparban általánosan használt bakdaruk teherbírása 5-12,5 t, fesztáv m, emelési magassága 6-10 m. Különleges emelési feladatok végzésére gyártanak azonban 800 t teherbírási, illetve 120m fesztávú bakdarukat is. A bakdaruk legegyszerűbb kivitele a kocsira szerelt kapuszerkezet (következő dián lévő ábra). A kapuszerkezet vízszintes tartóján ún. hídján sínen gördül a futómacska. A bakdarun levő futómacskák megegyeznek a futódaruknál alkalmazottakkal, azaz futóműves villamos emelődobot vagy kétsínszálon vezetett négykerekes futómacskát használnak.

16 Daruk főbb gépészeti egységei (Bakdaru) Bakdaru (kocsira szerelt kapuszerkezet)

17 Daruk főbb gépészeti egységei (Bakdaru) A bakdaru előnye a futódaruval szemben: beszerzési költsége kisebb (mivel nincs magasban vezetett darupálya) Hátránya: a bakdaru haladási sebessége kisebb és üzemeltetési költsége nagyobb (a nagyobb mozgatott tömeg következtében) A híd acélszerkezetének kialakítása a következők lehetnek: egyszerű I tartó (kisebb teherbírású darunál; rácsos szerkezetű; csőből készült; héjszerkezetű. Az oszlopok (lábak) kialakítása szerint megkülönböztetnek: vízszintesen rácsozott, négyszögkeresztmetszetű; rácsos szerkezetű, változó keresztmetszetű csőből készült; héjszerkezetű szekrénytartós oszlopú bakdaru.

18 Daruk főbb gépészeti egységei (Bakdaru) Egyszerű bakdarunál az oszlop egyetlen négyszögkeresztmetszetű acélszerkezet is lehet, mivel a teher a híd síkjában csak az oszlopok között mozog. Konzolos bakdaruknál az oszlopok kettősek és fordított V alakban kifelé nyílnak (következő dián lévő ábra). Ezek felül többnyire csuklós kapcsolatúak. Ezzel a megoldásssal lehetőséget teremtenek a bakdaru ún. önszerelő felállítására. A következő dián lévő ábrán látható megoldásnál az ingaoszlop feladata a híd alátámasztása, a pályára merőleges erőket a csuklós csatlakozás miatt nem tud felvenni. A hídhoz négy csappal mereven rögzítik a V-alakúoszlopot, ami a híd hossztengelyével párhuzamos erőket felveszi. Ezen az oszlopon helyezik el a feljáró létrát és a vezérlőkabint.

19 Daruk főbb gépészeti egységei (Bakdaru)

20 Az önszerelő bakdaru felállításának egyik fázisát a következő dián lévő ábra szemlélteti. A hídszerkezetet segédemelő berendezéssel ideiglenes alátámasztásra emelik, majd ehhez csatlakoztatják a kerékszekrénnyel összeszerelt és sínre helyezett oszlopokat. A híd hossztengelyéhez képest az egyik oldalra, a sínszálak belső oldalára megfelelő vonóerőt kifejtő gépi csörlőt telepítenek. Ezt követően a csörlővel húzzák be a felállító kötelet, amelynek következtében a híd emelkedni kezd. Ha az állítás már annyira előrehaladott, hogy az oszlopok normál üzemi helyzetbe kerültek beszerelik a kerékszekrényeket összekötő vonórudakat. A hidat megfelelő helyzetben véglegesen az oszlopokon lévő csavarorsókkal rögzítik. A bakdaruk haladóműveinek mozgatására jelenleg inkább a blokkhajtóműves egyedi hajtást alkalmazzák. Másik megoldásnál mindkét kocsin azonos hajtóművek és azonos motorok vannak, amelyeket egyszerre indítanak és leállítanak. Ha az egyik kocsi terhelése nagyobb, mint a másiké, akkor a motor nagyobb szlippel jár, így ez a kocsi a másikhoz képest késni fog.

21 Daruk főbb gépészeti egységei (Bakdaru)

22 Az önszerelő bakdaru felállításának egyik fázisát a következő dián lévő ábra szemlélteti. A hídszerkezetet segédemelő berendezéssel ideiglenes alátámasztásra emelik, majd ehhez csatlakoztatják a kerékszekrénnyel összeszerelt és sínre helyezett oszlopokat. A híd hossztengelyéhez képest az egyik oldalra, a sínszálak belső oldalára megfelelő vonóerőt kifejtő gépi csörlőt telepítenek. Ezt követően a csörlővel húzzák be a felállító kötelet, amelynek következtében a híd emelkedni kezd. Ha az állítás már annyira előrehaladott, hogy az oszlopok normál üzemi helyzetbe kerültek beszerelik a kerékszekrényeket összekötő vonórudakat. A hidat megfelelő helyzetben véglegesen az oszlopokon lévő csavarorsókkal rögzítik. A bakdaruk haladóműveinek mozgatására jelenleg inkább a blokkhajtóműves egyedi hajtást alkalmazzák. Másik megoldásnál mindkét kocsin azonos hajtóművek és azonos motorok vannak, amelyeket egyszerre indítanak és leállítanak. Ha az egyik kocsi terhelése nagyobb, mint a másiké, akkor a motor nagyobb szlippel jár, így ez a kocsi a másikhoz képest késni kezd.

23 Daruk főbb gépészeti egységei (Bakdaru) A jobb oldali ábrán bakdaru sajátos kialakítású haladóművének kinematikai vázlata látható. A haladóművet a hajtott kerékszekrényhez peremesen csatlakoztatják úgy, hogy a hajtó fogaskerék a fogaskerék a futókerék fogaskoszorújához kapcsolódik. A hajtást közvetítő elemként szereplő hidrodinamikus tengelykapcsoló szerepe egyrészt abban van, hogy egyenletes gyorsítású indítást valósít meg, másrészt viszont csúszása folytán képes kiegyenlíteni a kétoldali hajtásban jelentkező elkerülhetetlen eltéréseket (motor fordulatszám eltérés, menetellenállás eltérés stb.). Szerkezetét tekintve a tengelykapcsoló olajjal feltöltött tér, amelyben egymással szemben álló speciális kialakítású tengelykapcsoló felek között a forgás az olaj közvetítésével adódik át.

24 Daruk főbb gépészeti egységei (Bakdaru) A bakdaru áramellátása mind a haladóműnél, mind a futómacskánál úszókábeles vagy csupasz munkavezetékes lehet. A haladóműnél esetleg még kábeldobos. A nyomatékmotorral szerelt kábeldob mindig feszesen tartja a tápkábelt, meggátolja annak lazulását, hurokképződését sínszálra kerülését és sérülését. A bakdaru vezérlését a talajszintről, a kocsiszerkezeten levő kezelőállásból, a lábak felső részére helyezett vagy futómacska által vontatott kezelőfülkéből végzik. Üzemen kívüli állapotban a bakdarut kerékszekrényeken levő sínfogókkal rögzítik. Olyan területen, ahol gyakoriak az erős széllökések, a munka befejezése után a bakdarut pótlólagosan a pályával egyidejűleg telepített bebetonozott horganyzófülekhez kötik. A kötelet feszítő orsókkal húzzák meg (következő dián lévő ábra).

25 Daruk főbb gépészeti egységei (Bakdaru) Bakdaru üzemen kívüli állapotban

26 Daruk főbb gépészeti egységei (Toronydaruk)

27

28

29

30 A toronydaruk olyan gémes daruk, amelyek gémét függőlegesen elhelyezett oszlop felső részéhez rögzítik. Három- vagy négy féle mozgást végezhetnek, amellyel hatásterük minden pontját elérik. A toronydaruk az építőipar legjellegzetesebb emelőgépei. A toronydarukat több féle szempont szerint oszthatják fel. A helyváltoztatás módja szerint megkülönböztetnek: álló oszlopú, rögzített; vízszintes haladó mozgást végző; az épületen függőlegesen kúszó mozgást végző toronydarukat. A vízszintesen haladó mozgást végző toronydarukat az alváz kialakítása alapján lehetnek: sínen járó futóművesek; lánctalpas futóművesek; gumiabroncsos kerekű önjáró futóművesek; gumiabroncsos kerekű gépkocsis futóművesek; lépegetőművesek (nálunk nem alkalmazzák).

31 Daruk főbb gépészeti egységei (Toronydaruk) Tehernyomaték (a teher tömegéből származó súlyerő és a gémkinyúlás szorzata) szerint vannak: kis (400 kNm-ig); közepes ( kNm); nagy ( kNm); különösen nagy (2000 kNm felett) tehernyomatékú toronydaruk. Teherbírás (felemelhető legnagyobb tömeg) alapján megkülönböztetnek: kis (3 t-ig); közepes (3-8 t); nagy (8-20 t); különösen nagy (20 t felett) teherbírású toronydarukat. Teherkar változtatása szempontjából lehetnek: billenőgémes; futómacskás; kombinált (billenőgémes-futómacskás) gémmegoldású toronydarukat.

32 Daruk főbb gépészeti egységei (Toronydaruk) Az oszlop forgathatósága szerint vannak: állóoszlopú; forgóoszlopú toronydaruk. A kezelőfülke helyzete szempontjából megkülönböztetnek: alsó; felső; alsó és felső; változtatható magasságú vezetőfülke elhelyezésű toronydarukat. Az egyensúlyozó tömeg elhelyezése szerint lehet: alsó; felső tömegelhelyezésű rendszer. Szerelési lehetőség alapján vannak: önszerelő; külön emelőgéppel szerelhető toronydaruk.

33 Daruk főbb gépészeti egységei (Toronydaruk) A szállítás módja szerint megkülönböztetnek: egyben szállítható; szétszerelt állapotban szállítható toronydarukat. Irányíthatóság szerint a toronydaruk feloszlathatók: vezetőfülkékből irányított; távirányított kivitelekre. A hazánkban alkalmazott toronydaruk többsége kNmtehernyomatékú. A billenőgémesek teherbírása 1,5-10 t, gémkinyúlása m, horogmagassága m. A futómacskásak teherbírása 1,75-12 t, gémkinyúlása m, horogmagassága m. A toronydaruk teherbírási diagramjait a következő dián látható.

34 Daruk főbb gépészeti egységei (Toronydaruk)

35 A toronydaru (következő dián) a következő főbb szerkezeti részekből áll: acélszerkezet; gépészeti egységek; villamos szerelvények. A daru acélszerkezet biztosítja a gépészeti egységek és villamos szerelvények elhelyezéséhez szükséges teret, a rögzítésükhöz megfelelő tartószerkezetet, a darura üzem közben és üzemen kívül ébredő erőhatások felvételét, illetve azok továbbítását. Az acélszerkezet az alábbi egységekből épül fel: alváz; forgóváz; oszlop (törzs); gém; esetleg ellengém és harang sisak; kezelőfülke.

36 Daruk főbb gépészeti egységei (Toronydaruk) A korszerű toronydaruk alváza alatt az acélszerkezetnek azt a részét nevezik, amelyik már nem vesz részt a mozgásban, csak haladó mozgást végez és a daru terhelését adja a darupályának. Az alváz általában a következő részből áll: alváztörzs; ingaláb (pókláb); kerékszekrény. Az alváztörzshöz az ingalábak és azokhoz a kerékszekrény csuklósan kapcsolódnak. Az ingaláb csaknem minden esetben acéllemezből és idomacélból hegesztett szekrénytartó. Alakja általában az egyenszilárdsági alakot követi.

37

38 Daruk főbb gépészeti egységei (Toronydaruk) A toronydaru forgóvázának feladatai: a teherhordó oszlopot és gémet, valamint a horogszerkezetet a kötelekkel együtt egységes forgórész fogja közre; az üzem közbeni és üzemen kívüli erőhatásokat, hajlító- és forgatónyomatékot a golyóskoszorú közvetítésével átvigye az alvázra; megfelelő helyet és tartószerkezetet biztosítson a gépészeti berendezéseknek (pl.: emelő, billentő- és forgatómű stb.); tegye lehetővé az oszlop és a gém együttes leeresztését és felállítását; alkalmas legyen az egyensúlyozó tömeg, a gépészeti egységek, villamos szerelvények és esetleg a kezelőfülke elhelyezésére.

39 Daruk főbb gépészeti egységei (Toronydaruk) A fenti feladatok ellátására különböző szerkezeti kialakítású forgóvázat készítenek. Az oszlop a toronydaru felállítása, üzemletetése folyamán sokrétű feladatot látnak el. Általában profilacélból vagy acélcsőből hegesztett, több darabból összecsavarozott rácsos szerkezet, de készítenek csőoszlopot is. A toronydaru gémjének az a feladata, hogy a teher helyzetét az oszlophoz képest az igénybevételeknek megfelelően változtassa. Kialakítása szerint két alapvető gémszerkezetet különböztetnek meg, a billenőgémest (2 diával ezelőtti ábra) és a futómacskásat (következő dián lévő ábra). Egyes futómacskás rendszerű daruknál biztosítva van a futómacska rögzítése a gém végén és az így nyert szerkezetet a továbbiakban, mint billenőgémes rendszert használhatják. A kedvezőbb terhelés következtében a billenőgémes daruk gémszerkezete kisebb saját tömegű, mint az ugyanazon teherbírású és gémkinyúlású futómacskáké.

40

41 Daruk főbb gépészeti egységei (Toronydaruk) Forgóoszlopú daruknál a gémet csuklósan erősítik az oszlop felső részéhez. Állóoszlopú daruknál az egyensúlyozó tömeget a gémmel ellentétes oldalon levő ellengém végén helyezik el (következő dián lévő ábra), amely sík kivitelű vagy térbeli rácsos szerkezetű lehet. A gém és az ellengém csuklósan kapcsolódik az oszlop végén levő támasztóművet is magába foglaló koronghoz (sisakhoz). Az ellengémnek az a feladata, hogy az ellensúlyozó tömeggel és a rajta levő gépészeti egységekkel együtt a gém, illetve a teher nyomatékának egy részét kiegyensúlyozza. A daruval való üzemelés során az az előnyös, ha az emelőgép szinte egy helyben állva építi fel az épületet. Mind a futómacskás, mind a billenőgémes rendszernek számos előnye és hátránya van. Minden esetben az építés technológia dönti el, hogy billenőgémes vagy futómacskás toronydarut célszerű-e használni. Alagútzsalous technológiához például futómacskás daru alkalmazása szükséges, paneloshoz a billenőgémes kivitelű a kedvezőbb.

42

43 Daruk főbb gépészeti egységei (Toronydaruk) Futómacskás toronydaruk előnyei: vízszintes tehermozgatás egyszerű eszközökkel; a kis tömegek mozgatása miatt kis teljesítményű futómacskamotor szükséges; a terhelés kisebb a rövidebb kötélhossz miatt (következő dián lévő ábra) a futómacska begördülhet az oszlopig, így a kiszolgálható terület nagyobb. Hátrányai: nehezebb és költségesebb gém, ennek következtében nagyobb tömegű daru; nagyobb emelési magasság, csak a gém végén rögzített futómacskával és gémbillentéssel oldható meg.

44

45 Daruk főbb gépészeti egységei (Toronydaruk) A billenőgémes daruk előnyei: könnyebb és olcsóbb gémszerkezet; nagyobb emelési magasság; a daru összeszerelése és szállítása egyszerűbb. Hátrányai: a teher egyenesbe vezetése csak bonyolult módon oldható meg, ennek hiányában a gémbillentéshez nagy teljesítmény szükséges. Az építőipar fejlődése a gazdaságosság és a különösképpen új építési technológiák az alábbi fő követelményeket állították a korszerű darukkal szemben: haladó mozgás ívelt pályán; önszerelés; egy egységben történő szállítás; terhelt gém billentése; finom emelés és süllyesztés.

46 Daruk főbb gépészeti egységei (Toronydaruk) Az ívelt pályán való haladást az ingalábas alváz (lenti ábra) é haladómű biztosítja. Ennél a daru haladóműve egy és ívelt pályán egyaránt mozoghat, sőt emelhet anélkül, hogy a darun bármilyen kisegítő műveletet kellene végrehajtani.

47 Daruk főbb gépészeti egységei (Toronydaruk) Az önszerelés azt jelenti, hogy a daru saját gépi csörlőjével tudja önmagát felállítani, illetve ledönteni. Ehhez csak azt kell biztosítani, hogy a csörlő kötélerejének nyomatéka elegendő legyen a lefektetett oszlop és a hozzá rögzített gém nyomatékának legyőzéséhez. Az önszerelés általában a gémbillentőművet használja. A következő dián lévő ábra az önszerelő, billenőgémes toronydaru szerelési fázisait szemlélteti. A darut összeszerelt állapotban szállítótengelyen és vontatón szállítják.

48

49 Daruk főbb gépészeti egységei (Toronydaruk) A következő dián az önszerelő futómacskás toronydaru szerelési fázisai látható.

50

51 Daruk főbb gépészeti egységei (Kúszódaruk) A kúszódaru az épületen függőleges irányban haladó (kúszó-) mozgást végző emelőgép. Kialakítását az építmények egyre növekvő magassága tette szükségessé. A toronydaruk többsége ugyanis – kisebb magasságoknál a teleszkópos oszlopú daruk kivételével rögtön a munka megkezdésekor teljes oszlopmagassággal szerelik, amelyne következményeként – az emelőkötél nagy hossza miatt – a teher könnyen lengésbe jön, így pontos elhelyezése nehézkessé válik. Ezzel szemben a kúszódaru a legfelső három födémre támaszkodva követi az építmény növekedését. A kúszódaru előnyei a különleges, nagy emelési magasságú toronydarukkal szemben: megtakaríthatja az oszlop, alváz, futómű és darupálya építési költségét; emelési magassága szinte korlátlan, hiszen csak az emelődobra tekercselhető kötélhossztól függ (gyakorlatilag kb. 200 m) olyan szűk helyen is használhatják, ahol darupályát nem lehet építeni; a tömege és energiaigénye kicsi a kezelés egyszerű és könnyű; rendkívül állékony, így biztonságos üzemeltetésű.

52

53 Daruk főbb gépészeti egységei (Autódaru)

54

55 Autó toronydaru

56 Daruk főbb gépészeti egységei (Autódaru) Az autódaru normál vagy különleges tehergépkocsi alvázra szerelt mozgó daru. Elsősorban az építőiparban alkalmazzák rakodási, szerelési beemelési munkákra. Különösen ott előnyös a használata, ahol egy nagyobb területen (pl.: lakótelep ) belül különböző munkahelyeken folynak az építkezések, vagy szétszórtabbak az anyagtárolási és munkahelyek. Az autódaru előnyei: nagymozgékonyság; gyors áttelepíthetőség; sokoldalúság. Hátrányai: földutakon a mozgási lehetőségei korlátozottak; nehéz terhek emelésekor az alvázukat ki kell támasztani. Az autódaruk műszaki paramétereik tág határok között változhatnak. A hazai használatú daruk teherbírása t, emelőmagassága m.

57 Daruk főbb gépészeti egységei (Autódaru) Az autódarukat a következők szerint csoportosíthatják: a gépészeti berendezések meghajtása szerint:  járműmotorról  a forgóvázon levő külön motorról meghajtottak; erőátvitel és vezérlés alapján:  mechanikus;  hidraulikus;  villamos;  kombinált; a gém szerkezeti kialakítása szerint:  rácsos gémmű;  állandó hosszúságú;  toldalékokkal változtatható hosszúságú.

58 Daruk főbb gépészeti egységei (Autódaru) szekrénytartós gémmű:  állandó hosszúságú;  folyamatosan változtatható hosszúságú ún. teleszkópos gémmű; toldalékgémes (libanyakas, lúdnyakas, hattyúnyakas); vezérlés helye alapján:  járművezető fülkéből;  a forgóvázon levő külön darukezelő fülkéből vezérelt; üzemeltetés szerint:  csak letalpalással üzemeltethető;  kisebb teherbírásnál letalpalás nélkül, nagyobb teherbírásnál letalpalással üzemeltethető;  kisebb teherbírásnál, bizonyos gémhelyzetben és megengedett sebességhatárig gémen függő teherrel haladhat, nagyobb teherbírásnál csak letalpalással üzemeltethető.

59 Daruk főbb gépészeti egységei (Autódaru) Újabban főleg a nagy műszaki paraméterű daruknál a hidraulikus erőátvitel terjed, amelynél a járműmotor vagy a forgórészen levő darumotor nagy nyomású olajhidraulikus szivattyút hajt. A daru mindegyik gépészeti egységét hidraulikus munkahengerek, illetve hidraulikus motorok működtetik. A vezérlés szintén hidraulikus. A hidraulikus hajtás előnyei a mechanikus hajtással szemben: a gépészeti berendezés egyszerű és jól áttekinthető; valamennyi mozgás fokozatnélküli; a sebesség szabályozása finoman érzékelhető, lágy, lökésmentes üzemet biztosít; működése zajtalan; a berendezésben nem lépnek fel lökésszerű terhelések és lengések, ami a hajtó belső égésű motor, sőt az egész daru élettartamát is meghosszabbítja; a vezérlés egyszerű és kis erővel végezhető.

60 Daruk főbb gépészeti egységei (Autódaru) Hátrányai: szakképzett javító és karbantaró személyzetet igényelnek; üzembiztos működését igen kis hatások károsan befolyásolják (pl.a munkafolyadék hőmérséklete, szennyezettsége, a fellépő tömítetlenség stb.) A nagyparaméterű autódaruk újabban teleszkópos géműek. Ezek előnyei a normál vagy toldatokkal változtatható hosszúságú gémmel ellátott darukkal szemben: a munkahelyen a daru emelési magasságát az igények szerint másodpercek alatt tág határok között változtathatják; olyan szűk helyen is alkalmazhatók, ahol a gém toldatokkal való meghosszabbítására nincs lehetőség; közúton és munkahelyen való közlekedésük sokkal biztonságosabb; már részben felépült épületeknél a teleszkópgém kitolható úgy is, hogy benyúlhat a már álló váz szerkezet belsejébe.

61 Daruk főbb gépészeti egységei (Autódaru) Olyan különleges járművázra szerelt darukat is készítenek, amelyek függőleges oszlopának felső részéhez csuklósan gémet kapcsolnak. Ezek az ún. autótoronydaruk egyesítik az autó- és toronydaruk előnyeit.

62 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Emelőgépek (Daru fajták) Anyagmozgatás Készítette: Dr. Fazekas Lajos."

Hasonló előadás


Google Hirdetések