Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Interkulturális kompetencia - Plurális megközelítésben Edtwin és CARAP projektum Sárvár, 2011.március 18-19 Egy többnyelvű módszertani adatbázis hasznákata.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Interkulturális kompetencia - Plurális megközelítésben Edtwin és CARAP projektum Sárvár, 2011.március 18-19 Egy többnyelvű módszertani adatbázis hasznákata."— Előadás másolata:

1 Interkulturális kompetencia - Plurális megközelítésben Edtwin és CARAP projektum Sárvár, 2011.március Egy többnyelvű módszertani adatbázis hasznákata a magyar- osztrák határmenti régióban Lőrincz Ildikó - Antoinette Camilleri Grima

2 MI az IKK? ‘a saját nézőpontunk meghaladásának képessége’ (Fantini 2000, p.31)

3 Az IKK kialakítása során:  Gondolkodásunk új utakra tér  Találunk egy olyan nyelvet, amelyen egymásnak beszélhetünk magunkról  Megtanuljuk, hogy a mód, ahogy a világot szemléljük egy a lehetséges sok látásmód közül (Willems 2002: 19)

4 Ha rendelkezünk interkulturális kompetenciával, az feltélenül plurális? Nem feltétlenül!

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25 Lengyel vagyok. Párizsban vendégségbe hívtak egy angollal és egy spanyollal együtt egy családhoz. Mindhárman egyszerre érkeztünk a megadott címre. Vendéglátónk betessékelt. Mivel én voltam az egyetlen hölgy a társaságban, elindultam, hogy elsőként lépjek be, de az angol férfi elém furakodott. A spanyol férfi viszont tartotta nekem az ajtót, és udvariasan intett, hogy lépjek be előtte. Közben megbeszéltük, hogy mennyire udvariatlan volt az angol „úriember”.

26 Francia vagyok. Mielőtt Kínába utaztam, megtanultam néhány alapvető kifejezést és magabiztosan, képességeimben bízva indultam útnak. Megérkezésem után nem sokkal egy süteményárusnál próbáltam péksüteményt venni. Ráböktem a mutatóujjammal egy süteményre és azt mondtam kínaiul “Azt a kettőt”. Az árus kicsit habozott, az ujjaimra nézett, majd elkezdte rakni a süteményeket egy zacskóba, egyre többet és többet. “Nem, nem kettőt” Ismét két ujjammal mutattam a kért mennyiséget. Ő azonban telerakta a zacskót és kifizettette velem a vásárlást. Meg voltam zavarodva, de később megtudtam, hogy Kínában az orr előtt kinyújtott és kifelé mozgatott hüvelyk- és mutatóujj jelentése nyolc.

27 A mindennapok során,amikor hasonlót tapasztalunk, mi történik:  A dolgok nem úgy működnek, mint általában.  Nem értenek meg minket.  A másik személy viselkedése furcsa.  Nem tudjuk értelmezni azt, ami történik.  Valaki megbántódik, holott nem ez volt a másik fél szándéka.

28 Amit érzünk…  meglepetés  kényelmetlenség  ingerültség  megütközés  harag  látszat elvesztése  humor

29 Mi történt a hallal?  Meglepődött mikor látta az ebihalat békává változni  Érdeklődve hallgatta a történeteket a másik világról  Részben képes volt a külső világot megérteni, de csak a saját nézőpontjából szemlélte azt.

30 A hal...  Nyitott volt/érdeklődött a változatosság/ra iránt (3)*  Befogadóan viszonyult a sokféleséghez (5)*  Motivált volt a megfigyelésre, a szemlélődésre...(8)*  Fel kívánt fedezni más kultúrákat (9.5)* *(Candelier és al, 2008: CARAP, források: Attitűdök)

31 De amikor kiugrott a tóból, kudarcot vallott. Miért?  Olyan képességeket tételezett fel magáról, amelyekkel nem rendelkezett, és ez megalapozatlan önbizalmat adott neki  Téves elvárásai voltak az alkalmazkodásról  Hiányosan fogta fel, rosszul értelmezte a kulturális folyamatok dinamikáját (Bennett 1993)

32 Néhány, izolált képesség nem elegendő. Byram megállapítása szerint (1992:11) A hal világképe, a külvilághoz való viszonya “kizárólag a saját értékeiben és kultúrájában gyökerezett”

33 A plurális IKK igazából nem a halról szól......Esetleg a békáról?!

34 Egy máltai hölgy tapasztalata „Egy nemzetközi munkacsoport tagjaként egy vacsorán vettem részt Ausztriában. Az étteremhez érve, egy osztrák kolléga az ajtónál termett és kinyitotta azt. Gondoltam, udvarias akar lenni és előre tessékel, de ehelyett megdöbbenésemre előttem lépett be az étterembe.”

35 Meg voltam sértve, de amint helyet foglaltunk, elmagyarázta, hogy Ausztriában az udvarias férfi a hölgy előtt lép be az étterembe, kifelé viszont a hölgyet előre engedi! Azt hiszem, észrevette megdöbbenésemet, hogy kellemetlenül éreztem magam a történtek miatt, és lehetőséget adott így számomra, hogy megbeszéljük saját szokásainkat és elvárásainkat. Ezek után sokkal jobban esett a vacsora!!

36 Vegyük észre... A máltai hölgy élménye is kellemetlen volt, de az interkulturális esemény végül egész másképp alakult, mint a francia vagy a lengyel hölgyé..  Az osztrák úr rendelkezett azzal az interkulturális kompetenciával,amelyet a Nyelvpolitikai Útmutató leír (Division des Politiques linguistiques Conseil de l’Europe, Strasbourg,

37 “...képesség arra, hogy értelmezzünk más, a sajátunktól eltérő viselkedést és hogy elmagyarázzuk saját viselkedésünket annak, aki másképp él.” (Guide, p. 32)

38 Az osztrák úr releváns képességekkel rendelkezett,melyeket a CARAP referenciakeret szerint így írhatunk le (CARAP) (Candelier és al.,2008, p. 132 ):  Konfliktuskezelő képesség, félreértések feloldásának képessége (C1.1)  Mediációs (közvetítő) képesség (C1.3)  Decentrációs képesség (C3)  A „másik”, a „másság” felismerésének és elismerésének képessége (C7)

39 Az IKK főbb összetevői   Képességek, ismeretek attitűdök, amelyek minden nyelvre és kultúrára alkalmazhatók;   A nyelvek és a kultúrák kapcsolatára vonatkoznak.

40 C1:Kompetencia a nyelvi és kulturális kommunikációra a “másság” közegében ”   C1.1. Képesség a konfliktusok megoldására, a nehézségek áthidalására, a félreértések tisztázására   C1.2. Tárgyalási képesség   C1.3. Közvetítési   C1.4, Alkalmazkodó képesség

41 C2: Pluralis nyelvi és kulturális repertoár kiépítésének és bővítésének képessége C2.1. Kompetencia a saját, interkulturális és nyelvközi tapasztalatainak hasznosítására C2.2. Kompetencia szisztematikusabb és tudatosabb tanulási módok alkalmazására a másság közegében

42 Átfogó képességek  való képesség  C3. D ecentrációra való képesség   C4. Képesség a szokatlan nyelvi és/vagy kulturális jellemzők értelmezésére   C5. Képesség az objektivitásra   C6. Képesség a (kommunikatív és/vagy tanulási) tevékenységek kritikus elemzésére   C7. Képesség a “Másik” és a másság felismerésére/elfogadására

43 Mi történik velünk az IK élmények alatt? Néha úgy érezzük magunkat, mint a hal!

44 Az IKK nem csak abból áll, hogy megtanuljuk más szemüvegén keresztül nézni a világot! “Az új kompetencia nem egyszerűen egy új, különálló képesség elsajátítása.” (CEF, p. 43)

45 Az IKK nem egyszerűen üzenetek és szimbólumok dekódolásából és kódolásából áll (Ma 2003)

46 Érezte már magát úgy, mint az ebihal, amely éppen békává változik? Miközben új tapasztalatokat szerzünk... Állandóan változunk, Identitásunk állandóan alakul, Kultúránkat újradefiniáljuk, Új jelentéseket alkotunk, Újra értelmezünk dolgokat...

47 IKK NEM azt célozza, hogy természetes viselkedésünk megváltozzék “The learner of a second or foreign language and culture does not cease to be competent in his or her mother tongue and the associated culture.” (CEF p. 43)

48 IKK magában foglalja Az adaptációs folyamat tudatos megértését (Bennett 1993) Magas szintű metanyelvi, metakognitív és egyéb meta szintű képességeket feltételez META – tudatosságot feltételez -

49 K öszönöm a figyelmet!

50 References Abram, I. (2004) ‘Intercultural learning and young children’. In van Keulen (Ed.) Young children aren’t biased, are they?. Amsterdam: SWP. Beacco, J-C & Byram, M. (2003) Guide for the development of language education policies in Europe. From linguistic diversity to plurilingual education. Council of Europe Bennett, M.J. (1993) ‘Towards ehtnorelativisim: a developmental model of intercultural sensitivity’. In Paige, R.M. (Ed.) Education for the Intercultural Experience. Maine: Intercultural Press, Inc. Byram, M. (1992) ‘Foreign Language Learning for European citizenship’. In Language Learning Journal, 6, September, Candelier, M. Camilieri_Grima, A. castellotti, V., de Pietro, J-F, Lőrincz, I, meissner, F-J., Noguerol, A. (2007). Across Languages and Cultures. Carap, Framework of reference for pluralistic approaches to languages amd cultures, Version 2. Concil of Europe: Strasbourg, European Centre for Modern Languages, Graz, (avaiable on ) Camilleri Grima, A. (2002) How Strange! The use of anecdotes in the development of intercultural competence. European Centre for Modern Languages/Council of Europe. Council of Europe (2001) Common European Framework of Reference for Languages: Learning, teaching, assessment. Council of Europe and Cambridge University Press. Fantini, A.E. (2000) ‘A Central Concern: Developing Intercultural Competence’. SIT Occasional Paper Series, Issue No. 1. Ma, L. (2003) ‘Is there an essential difference between Intercultural and Intracultural communication?’. In Journal of Intercultural Communication, Issue 6, Feb May Rodriguez, A. (2002) ‘Culture to Culturing’. In Journal of Intercultural Communication, Issue 5, April Street, B. (1993) ‘Culture is a Verb. Anthropological aspects of language and cultural process’. In Graddol, D., Thompson, L., and Byram, M. (Eds.) Language and Culture, BAAL and Multilingual Matters Ltd. Weaver, G.R. (1993) ‘Understanding and coping with cross-cultural adjustment and stress’. In Paige, R.M. (Ed.) Education for the Intercultural Experience. Maine: Intercultural Press, Inc. Willems, G. M. (2002) Language teacher education policy. Promoting linguistic diversity and intercultural communication. Strasbourg: Council of Europe.


Letölteni ppt "Interkulturális kompetencia - Plurális megközelítésben Edtwin és CARAP projektum Sárvár, 2011.március 18-19 Egy többnyelvű módszertani adatbázis hasznákata."

Hasonló előadás


Google Hirdetések