Klímaváltozás társadalmi hatásai alprojekt Bozó László Az infokommunikációs technológiák társadalmi hatásai 2013. november 13. Balatonfüred.

Az előadások a következő témára: "Klímaváltozás társadalmi hatásai alprojekt Bozó László Az infokommunikációs technológiák társadalmi hatásai 2013. november 13. Balatonfüred."— Előadás másolata:

1 Klímaváltozás társadalmi hatásai alprojekt Bozó László Az infokommunikációs technológiák társadalmi hatásai 2013. november 13. Balatonfüred

2 Alprojekt kutatói felépítése VIKING kft. Bozó László, Kovács Kálmán, Heszberger Zalán, Mráz Albert + fiatal kutatók ELTE TTK Jánosi Imre, Tél Tamás, Bartholy Judit, Pongrácz Rita, Vécsei Pál, Merics Attila + fiatal kutatók

3 Alprojekt kutatási célja

4 A klímaváltozások gazdasági és társadalmi hatásainak feltérképezése, a klíma- adatokra épülő, társadalmi és gazdasági változásokat előrejelző modellek megalkotása. Részletes térbeli felbontású térképek a legfontosabb éghajlati elemekre, és a szélsőségek várható eloszlására vonatkozóan. Az éghajlatváltozás szempontjából kritikus sérülékenységgel bíró területek meghatározása és elemzése. A társadalmi alkalmazkodási stratégiák kidolgozásához nyújtanak segítséget a projekt eredményei

5 Társadalmi hasznosulást bemutató kutatási célok, eredmények Max. 4 slide terjedelemben mutassa be azon projektelemeket, és eredményeket, amelyek társadalmi hatása egyértelműen és közvetlenül kimutatható 4.1. Klíma adatok adatbázisának adaptálása 4.2. Gazdasági és társadalmi folyamatokat monitorozó adatbázis adaptálása 4.3. Összehasonlító elemzések 4.4. Klímamodellek fejlesztése és alkalmazása éghajlati szcenáriók készítésére 4.5. Éghajlati szcenáriók lehetséges társadalmi hatásainak vizsgálatára alkalmas adatbázisok kialakításához kapcsolódó kutatások, és a várható klímaváltozások okozta társadalmi hatások elemzése

6 Társadalmi hasznosulást bemutató kutatási célok, eredmények 4.2. Gazdasági és társadalmi folyamatokat monitorozó adatbázis adaptálása A légköri ÜHG-k, az elemi szén (korom), valamint az aeroszol részecskék globális adatbázisainak feldolgozása, az aeroszol részecskék emberi egészségre gyakorolt hatásainak becslése. A sztratoszferikus ózonkoncentráció időbeli változékonyságának vizsgálata (felszíni UV-B sugárzás).

7 Társadalmi hasznosulást bemutató kutatási célok, eredmények

8 4.4. Klímamodellek fejlesztése és alkalmazása éghajlati szcenáriók készítésére A klímaváltozás a mezőgazdasági potenciált, az árvízi gyakoriságot és intenzitást is nagymértékben befolyásolja. Az éghajlati szélsőségek közül az aszályosság és a hirtelen lehulló nagy csapadékok várható gyakoriságát és intenzitását vizsgáltuk. Különböző aszályindexen keresztül elemeztük a 2071-2100 között várhatóan kialakuló hazai aszályhelyzetet az 1961-1990 referencia periódushoz képest. Három globális kibocsátási forgatókönyvet vettünk figyelembe: SRES A2, A1B, B2. A havi idősorokat a PRECIS klímadinamikai modellel állítottuk elő, 25 km-es térbeli felbontásban.

9 Társadalmi hasznosulást bemutató kutatási célok, eredmények Globális átlaghőmérséklet Globális átlagos tengerszintváltozás Északi félteke hóborítottsága (március-április)

10 Társadalmi hasznosulást bemutató kutatási célok, eredmények

11

12 4.5. Éghajlati szcenáriók lehetséges társadalmi hatásainak vizsgálatára alkalmas adatbázisok kialakításához kapcsolódó kutatások, és a várható klímaváltozások okozta társadalmi hatások elemzése A személyi sérüléssel járó közlekedés baleseti adatbázis elsődleges statisztikai elemzése, és az általában óránkénti megfigyelési adatokat tartalmazó meteorológiai adatbázisokkal történő összekapcsolás feltételeinek megteremtése készült el. A jövőbeni területi társadalmi-gazdasági trendek, forgatókönyvek empirikusan megalapozott felvázolását szolgáló adatbázisok kiépítése is folytatódott. A korábban 1980-ig visszamenőleg már teljeskörűen feltöltött települési, kistérségi és regionális adatbázisok kiegészültek a 2011. évi Népszámlálás, valamint a KSH TSTAR adatbázisának, az APEH személyi jövedelemadó és társasági adó adatbázisainak és az Országos Foglalkoztatási Hivatal a korábban rögzítettekkel azonos tartalmú 2010. évi adataival, s megkezdődött az 1980-2011, illetve az 1990-2011 közötti területi folyamatok regressziós elemzése.

13 Társadalmi hasznosulást bemutató kutatási célok, eredmények Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS-2) Kármérséklés (dekarbonizáció) megújuló energiaforrások energiahatékonyság Alkalmazkodás (adaptáció) vízgazdálkodás mezőgazdaság élelmiszeripar humán-egészségügy állat-egészségügy levegőminőség-szabályozás

14 EUMETSAT EPS Program Metop-A 2006 Metop-B 2012 Metop-C 2017 „Időjárás, klíma, környezet”

15 Alprojektek közötti együttműködések bemutatása Max. 2 slide terjedelemben KONKRÉTAN mutassa be, hogy az alprojekt mely más alprojektekkel (azon belül mely témákban) dolgozik együtt (konzorciumi partner megjelölését is kérjük), ennek mi a tárgya és formája

16 Alprojektek közötti együttműködések bemutatása Mutassa be, hogy hol lát további kapcsolódási pontokat más alprojektekkel (max. 1 slide), vannak-e jövőbeni együttműködési tervek

17 Eddig elért eredmények Indikátor Mérték-egység Elért eredmény (2013. október 31.) 4.1. Az Önhöz tartozó alprojektben a kutatás eredményeként benyújtott (magyarországi vagy nemzetközi) szabadalmi kérelmek (szabadalom, oltalom) száma (eljárás elindítása) db 4.2. Az Önhöz tartozó alprojektben közreműködő fiatal kutatók száma, beleértve Önt is, amennyiben fiatal kutatóként vesz részt a kutatásban fő 7 4.3. Az Önhöz tartozó alprojektben a kutatás során elért potenciális FP7/FP8 partnerek száma db 4.4. Az Önhöz tartozó alprojektben folyó kutatással kapcsolatban hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban megjelent publikációk, illetve önálló monográfiák száma db 7 4.5. Az Önhöz tartozó alprojekt által indukált új K+F projektek száma db 4.6. Az Önhöz tartozó alprojekt keretében folyó kutatásában közreműködő vállalkozások száma db

18 Köszönettel