Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gazdasági növekedés Keynesiánus modell és neoklasszikus modell.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gazdasági növekedés Keynesiánus modell és neoklasszikus modell."— Előadás másolata:

1 Gazdasági növekedés Keynesiánus modell és neoklasszikus modell

2 Gazdasági növekedés

3 A hosszú távon kialakuló trend sajátosságai: A népesség növekedési üteme állandó, ezért hosszútávon is munkaerő-állomány növekedési üteme is állandó. A termelékenység növekedési üteme állandó, meghaladja a munkaerő növekedési ütemét, mert a termelékenység növekedési üteme nagyobb. Az egy főre jutó termelés, és a termelés is állandó ütemben nő. A tőkeállomány növekedési üteme állandó és meghaladja a népesség növekedését, így K/N állandó ütemben nő. A tőkeállomány és termelés növekedési üteme megegyezik, K/Y állandó.

4 A Harrod-Domar modell Keynesiánus modell = a kínálat rugalmasan alkalmazkodik a kereslethez, mert rövidtávon feltételezi a kihasználatlan kapacitások létét. Hosszabb távon azonban a beruházások beérnek, nő a termelési kapacitás. Ennek következtében nő a jövedelem (kínálat) A modell nem feltételezi eleve a kereslet és a kínálat automatikus egyensúlyát, hanem éppen egy olyan növekedési ütemet keres, amely mellett a kereslet és a kínálat azonos ütemben növekszik. Az egyensúlyi pálya legfontosabb tulajdonsága, hogy az akcelerátor és a multiplikátor hatás együttesen milyen termelésnövekedés mellett biztosítja a kereslet és a kínálat összhangját, azok azonos ütemű növekedését.

5 Leontief-típusú termelési függvény Ahol η a munka technikai együtthatója, ami azt fejezi ki, hogy egységnyi termeléshez mennyi munkára van szükség, pedig a tőke technikai együtthatója és mindkettő rögzített =K/Y és η=N/Y

6 Akeresleti oldal A beruházás a multiplikátor hatáson keresztül meghatározza a nemzeti jövedelmet Ez dinamizálva:

7 A kínálati oldal A beruházás növeli a tőkeállományt A tőkeállomány változása minden időpontban azonos a nettó beruházás nagyságával: A tőkeállomány növekedése növeli a kínálatot

8 Egyensúlyi növekedés Ha egyenlők, a kereslet együtt nő a kínálattal Így a beruházás egyensúlyi ütemének levezetése: Egyensúly, ha keresleti oldalról kiváltott termelés-növekedés azonos a beruházás révén megnövekedett tőkeállomány által kiváltott termelés-növekedéssel

9 A beruházás növekedési üteme egyensúly esetén azonos a termelés növekedési ütemével Mivel a technikai koefficiens rögzített a termelés növekedési üteme megegyezik a tőkeállomány növekedési ütemével. A tőkeállomány növekedési üteme tehát megegyezik a beruházás növekedési ütemével.

10 . A növekedési ütem tehát két tényezıtől függ - a megtakarítási vagy beruházási hányadtól és a tőkekoefficienstől. Az utóbbi a technikai feltételek által meghatározott A megtakarítási hányad azonban változhat, hiszen annak mértéke a gazdasági szereplők magatartásától függ. Ennek következtében a korábbi egyensúly felborul, és az egyensúlyi növekedés egy magasabb szinten valósul meg.

11 A Harrod-Domar növekedési pályája instabil A termelés egyensúlyi növekedési üteme - amit Harrod garantált (warrented) növekedési ütemnek (gw) nevezett - a tőkeállomány teljes kihasználását, a kereslet és a kínálat azonos ütemű növekedését biztosítja. Ez azonban nem biztosított. Tegyük fel, hogy a gazdaság eddig az egyensúlyi pálya mentén mozgott, de valamilyen külső ok miatt a tényleges növekedés felgyorsul. Ez azt jelenti, hogy a termelésnövekmény nagyobb lesz, mint az egyensúlyi.

12  A gazdaság akkor térhetne vissza az egyensúlyi pályára, ha lennének olyan tényezők, amelyek lelassítanák a termelés növekedését. A tárgyalt modell logikája szerint azonban éppen ellenkező helyzet alakul ki:  A megnövekedett kereslet megnöveli a beruházások iránti igényt is, a jövedelem-növekedés pedig növeli a fogyasztási keresletet, ezzel a termelés még tovább nő.  Az akcelerátor és multiplikátor hatás egyaránt a termelés növekedésének további gyorsulását eredményezi. A gazdaság tehát fokozatosan távolodik az egyensúlyi pályától.  Hasonló következményekkel jár az is, ha a gazdaság valamilyen okból lefelé tér el az egyensúlyi pályától. Ekkor az akcelerátor hatás következtében a beruházások gyorsabban csökkennek, mint a termelés, ezzel tovább csökkentve a termelést, a jövedelmet és ezen keresztül a keresletet is.

13 A Harrod-Domar növekedési pályája instabilitása Tényleges növekedés Egyensúlyi pálya t Y

14 Neoklasszikus növekedési elméletek A modell termelési függvényeinek sajátossága: A kibocsátás a tőkeállomány és a munkaerő- állomány függvénye. A tőke-munka tökéletes helyettesíthetősége. Állandó skálahozadékú (elsőfokú homogén termelési függvény) Y = f(K,N), λY = f(λK, λN) K/N=k és Y/N=y Így az egy munkásra jutó kibocsátás az egy munkásra jutó tőke függvénye

15 Például

16 A termelési függvény y k f(k)

17 Y/K=1/

18 A K/Y változása a termelési függvény mentén y k

19 Az egyensúlyi növekedés meghatározása I. A potenciális kibocsátás akkor valósul meg, ha mindkét rendelkezésre álló tényezőt teljesen kihasználják. Hosszú távon ez azt jelenti, hogy a termelés növekedési üteme azonos a termelési tényezők növekedési ütemével. Mivel a két tényező közül a létszám növekedési üteme külső (nem gazdasági) adottság, ezért a tőkeállománynak olyan ütemben kell nőnie, ahogyan a létszám növekszik. Mindebből következik a potenciális kibocsátás mentén való termelésnövekedés egyik fontos tulajdonsága: a tőkeállomány növekedési üteme megegyezik a létszám növekedési ütemével, ezért a K/N hányados állandó

20 Az egyensúlyi növekedés meghatározása II. A fent bemutatott termelési függvény mentén minden K/N-hez eltérő nagyságú Y/N tartozik, mégpedig k növekedésével egyre kevésbé nő y értéke. Az egyenletes növekedés feltétele, hogy K/N állandó legyen, de ebből következik, hogy Y/N is állandó. Az egyenletes növekedés csak egyetlen K/N mellett érvényesül. A feladat az, hogy megtaláljuk ezt az értéket! A Solow-modell adja meg a választ

21 Az egyensúlyi növekedés meghatározása III.

22 Az optimális K/N meghatározása y k k* y* y(k)

23 Példa

24 Kapcsolat a keynesiánus modellel

25 Stabil-e az egyensúly? k* akkor tekinthető valódi egyensúlyi értéknek, ha van olyan mechanizmus, amely efelé tereli a gazdaságot és létezik olyan mechanizmus is, amely fenntartja ezen értéket. Van-e olyan mechanizmus, amely k-t k* felé tereli?

26 Tegyük fel, hogy a gazdaság egy k*-tól kisebb k-ról indul. Ez azt jelenti, hogy az egy főre jutó tőke kevesebb, mint amennyi a munka növekedéséhez képest szükséges Tehát a munka által biztosított termelés-növekedést nem lehet teljesen kihasználni. Ha a tőkeállomány jelenti a szűk keresztmetszetet, akkor a tőke határterméke nagyobb, mint az egyensúlyi érték, meghaladja a kamatláb nagyságát. Ezért érdemes növelni a tőkeállományt. Így a tőkeállomány növekedési ütemét gyorsítani fogják, míg el nem érik az egyensúlyt

27 Ha k> k*, akkor ellenkező irányú változások indulnak be. Ekkor a tőkeállomány túl sok a munka növekedéséhez képest, a tőke határterméke kisebb, mint a kamatláb, ezért csökkenteni fogják a tőke arányát a munkához képest. k csökkenni fog, a tőkeállomány lassabban növekszik, mint a munka-mennyiség. k ismét közeledik k* értékhez. Egy olyan gazdaságban tehát, amelyikben megvalósul a tőke és a munka teljes kihasználása és érvényesek feltevéseink a termelési függvényre, a tőke-növekedésre valamint a munka növekedésére vonatkozóan, a K/N érték k* egyensúlyi érték felé közelít, bármely kezdeti k értékről. Ha a gazdaság eléri k* értéket - amelyet g N, s és a termelési függvény meredeksége határoz meg -, akkor a tőkeállomány ugyanolyan ütemben fog növekedni, mint a munka- mennyiség, így k értéke k* értéken marad.

28 Az egyensúlyi k* kialakulása k* k k y dk/dt k

29 Az egyensúly további elemzése révén meghatározhatjuk a fogyasztás és a beruházás egyensúlyi értékeit is.

30 k y ABAB k* y* Az egy főre jutó beruházás és fogyasztás alakulása c i y(k) sf(k)

31 A megtakarítási hányad változásának hatása az egyensúlyra A megtakarítási hányad növekedésének hatására a beruházás növekedni fog. Az egy főre jutó tőkeállomány nő A tőkének gyorsabban kell növekednie. Ha a k eléri az újabb egyensúlyi értéket ( k* -t), akkor a tőke növekedése meg fog egyezni a munka növekedésével.

32 A megtakarítási hányad változásának hatása y k y(k)

33 Példa

34 A megtakarítási hányad növekedésével a gazdaság nagyobb y* érték mentén fog növekedni, a növekedés üteme továbbra is g N, de ez egy nagyobb termelési szinten valósul meg. A megtakarítási hányad változása egy új egyensúlyi pályára állítja a gazdaságot. Az új pályán nagyobb lesz az egy főre jutó termelés, az egy főre jutó tőke, de a kibocsátás, a tőke- és munkaállomány növekedési üteme azonos lesz a korábbival. Az új pályához való igazodás során a növekedési ütem átmenetileg meghaladja az egyensúlyi értéket, de amint eléri a gazdaság az új pályát, a növekedési üteme visszaáll a korábbi ütemre.

35 A megtakarítási hányad növekedése és az egyensúlyi növekedési pálya 2. pálya 1. pálya y

36 Kérdés Az országok az ért szegények, mert, keveset takarítanak meg, vagy azért takarítanak meg keveset, mert szegények? Ha nő a megtakarítási hányad nő az egy főre jutó jövedelem, de kisebb fogyasztási hányad miatt csökken a fogyasztás. Melyik s az optimális?

37 Például sy(1-s)yy 0.330,7●32,1 0,440,6●42.4 0,550,5●52,5 0,660,4●61,6

38 A felhalmozás aranyszabálya

39 Például

40 Az optimális megtakarítási hányad

41 A technikai haladás hatása a növekedésre Az empirikus vizsgálatok szerint a termelés és a tőkeállomány hosszú távon gyorsabban növekedett, mint a munka-állomány. Solow vizsgálatai szerint például a termelés és a tőkeállomány 2,5 százalékkal nőtt, a munkamennyiség pedig 1,5 százalékkal. A növekedési ütemek közötti eltérés csak a technikai haladás hatásának tudható be.

42 A technikai haladás. Az a növekedési tényező, amelynek hatására változatlan ráfordítás mellett nő a kibocsátás, vagy azonos kibocsátást kisebb ráfordítással lehet előállítani A technikai haladás következtében a termelési függvény felfelé tolódik A technikai haladás többféle szempont szerinti osztályozása alakult ki.

43 Megtestesült technikai haladás Új, hatékonyabb termelési tényezőkben jelenik meg, az adott tényező nagyobb hatásfokát eredményezi. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon mennyiségű tényező most hatékonyabbnak minősül, ezért a korábbi technikai szinten nagyobb mennyiséget jelentett volna. A munka esetében például ugyanazon létszám hatása azonos egy korábbi technikai szint nagyobb létszámával, vagyis a hatékony létszám növekszik. Ezt a hatást a termelési függvényben azzal jelezhetjük, hogy a tényleges létszámot megszorozzuk a technikai haladás hatását kifejező együtthatóval:

44 Nem-megtestesült technikai haladás Amelyik a tényezők jobb felhasználásában, a termelés jobb szervezésében jelentkezik: Van még: Autonóm technikai haladás: technikai haladás kizárólag a technika és tudomány belső törvényszerűségei miatt. Indukált technikai haladás: társadalmi körülmények által tudatosan kiváltott technikai haladás.

45 A technikai haladás beépítése a növekedési modellbe történhet exogén vagy endogén módon A technikai haladás exogén ábrázolása esetén a modell egyéb tényezőitől függetlennek tényezőként szerepeltetjük a technikai fejlődés hatását. Az endogén ábrázolás esetén a technikai haladás a modell egyéb változóitól (pl. humántőke) válik függővé. A Solow-modell exogén tényezőként kezeli a technikai haladást.

46 A technikai haladás hatása a tényezőarányokra Technikai haladás munkamegtakarító, ill. tőkét kiterjesztő, ha változatlan kibocsátás mellett csökkentik a munka felhasználását. K/N nő Tőkemegtakarító és munkakiterjesztő fordított esetben. K/N csökken Illetve van semleges technikai haladás is. K/N változatlan

47 Technikai haladás a Solow modellben A technikai haladás nagyobb mértékben hat a munka hatékonyságára, mint a tőkére. A technikai haladás az egyensúlyi pálya alakulását is befolyásolja. A termelést a hatékony létszám (E) határozza meg:

48 A növekedés üteme Az egyensúlyt biztosító feltétel levezethető a korábbi módon:


Letölteni ppt "Gazdasági növekedés Keynesiánus modell és neoklasszikus modell."

Hasonló előadás


Google Hirdetések