Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 2. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 2. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD."— Előadás másolata:

1 Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 2. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD

2 Eltérések számszerűsítésének módszerei A terv-tény, illetve a bázis-tárgyidőszaki eltérések elemzésének sajátos eszközei –a láncbehelyettesítési módszer, –az abszolút különbözetek módszere, illetve –a százalékos különbözetek módszere. Mindhárom módszer alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a vizsgálni kívánt jelenség több tényező együttes hatásaként jön létre (tényezőkre bontás lehetséges), és az eredményt befolyásoló tényezők, összetevők szorzatot alkotnak (oksági kapcsolat áll fenn). 2

3 Tényezőkre bontás A tényezők hatásainak sorrendjét szakmai megfontolások, logikai rangsor alapján kell meghatározni. A tényezőkre bontás egy meghatározott, általában mutatószámmal leírható gazdasági jelenségre irányuló elemzési eljárás, amelynek segítségével a vizsgált jelenség alakulásának számszerűsített okai tárhatók fel, illetve mutathatók ki. A felbontás mélységét, részletességét mindig az elemzési feladat, az információ igény határozza meg. 3

4 A láncbehelyettesítés módszere a kumulatív eltérés felbontás eljárásának egyik formája, amelyben a hatótényezők hatásai láncszerűen kapcsolódnak egymáshoz. A módszer alkalmas összetett gazdasági események hatótényezői változásának hatását is számszerűsíteni is, ha teljesül az alapfeltétel, hogy a gazdasági esemény a vizsgált tényezők szorzataként felírható. 4

5 A láncbehelyettesítés módszere A hatások számszerűsítését célszerű táblázatos formában megjeleníteni. A táblázat tartalmazza –az egyes tényezőkre vonatkozó terv és tényadatokat (bázisévi és tárgyévi adatokat), valamint –a főátlóban az adott tényező tény (tárgyidőszaki) értékét, –a táblázat (mátrix) alsó háromszögében (a főátlótól balra eső értékek) a tervértékeket, –a felső háromszögben (főátlótól jobbra eső értékek) a tényleges értékeket. 5

6 Munkatáblázat a láncbehelyettesítési módszer alkalmazásához 6 Megnevezés Mérték- egység TervTény kqp tényező változásának hatása kk0k0 k1k1 k1k1 k1k1 k1k1 qq0q0 q1q1 q0q0 q1q1 q1q1 pp0p0 p1p1 p0p0 p0p0 p1p1 Jelenség T 0 = k 0* q 0* p 0 T 1 = k 1* q 1* p 1 k 1* q 0* p 0 k 1* q 1*0 k 1* q 1* p 1 TkTk k 1* q 0* p 0 - k 0* q 0* p 0 TqTq k 1* q 1* p 0 - k 1* q 0* p 0 TpTp k 1* q 1* p 1 - k 1* q 1* p 0

7 Abszolút különbözetek módszere az egyes résztényezők eltéréseinek azonnali kifejezésén alapszik, vagyis az eljárásban nem a szorzatok különbsége jelenik meg, hanem rögtön a tényezők különbségei szerepelnek a szorzatokban. Az előző módszertől abban tér el, hogy nem számolja ki az egyes tényezők hatásának változására létrejövő értéket, hanem közvetlenül a tényező változását (abszolút különbözetét) helyettesítve az összefüggésbe, megadja a változás értékre gyakorolt számszerű hatását. 7

8 Munkatáblázat az abszolút különbözetek módszer alkalmazásához 8 Megnevezés Mérték- egység Terv kqp Tény tényező változásának hatása kk0k0 kkk0+kk0+kk0+kk0+kk 1 = k 0 +  k qq0q0 q0q0 qqq0+qq0+qq 1 =q 0 +  q pp0p0 p0p0 p0p0 ppp 1 =p 0 +  p Változás hatása  k*q 0* p 0 k 1*  q*p 0 k 1* q 1*  p Jellemző értéke a változás után T 0 = k 0* q 0* p 0 T k = T 0 +  k *q 0* p 0 T q = T k + +k 1 *  q*p 0 T p = T q + +k 1* q 1*  p T p =T 1 = k 1* q 1* p 1

9 Abszolút különbözetek módszere A láncbehelyettesítési módszernél megadott egyenletekben a lehetséges kiemeléseket elvégezve az abszolút különbözetek módszere szerinti összefüggéseket kapjuk meg. A munkatáblázatban az egyes tényezők sorrendjét a szakmai megfontolások határozzák meg. A legcélravezetőbb, ha a számba vehető változtatások megvalósíthatósági rangsora alapján kerülnek az egyes tényezők számbavételre, de más szakmai szempontok alapján is rangsorolhatók a tényezők. 9

10 Abszolút különbözetek módszere A munkatáblázatban a kiinduló (bázis) állapothoz képest a hatást a tervezett, vagy megvalósult eltéréssel, a még nem vizsgált tényezőket a kiindulási értékkel, a változtatás hatásában már vizsgált tényezőket pedig a megváltozott értéken kell figyelembe venni. Ezek együttes szorzata adja a tényező változása hatásának számszerű értékét. 10

11 Százalékos különbözetek módszere a változást a kumulált szorzatokhoz, mégpedig ezek százalékos változásához, indexeihez köti, kifejezve az alapadatok közötti (hatótényezők szerinti) összefüggések alapján a hatótényezők önálló százalékos változásának hatását a vizsgált jelenségen belül. A módszerrel %-ban határozzuk meg az egyes tényezők változásának hatását. A kiinduló alapösszefüggés megegyezik az előző két módszernél alkalmazottal, de kimutatásra kerül, hogy az összefüggés részszorzatai önálló tartalommal bírnak. Ha e részszorzatok relatív változását vizsgáljuk százalékos formában, megkapjuk az egyes tényezők változásának a hatását. 11

12 A vállalat, mint gazdasági rendszer, a reál- és a nominálfolyamatok Minden vállalkozás egy komplex gazdasági–társadalmi– természeti környezetben folytatja tevékenységét. Működésére minden időpillanatban hat a környezet, ugyanakkor a vállalat is működése révén pozitív vagy negatív hatást gyakorol a környezetére (externáliákat hoz létre). –A rendszer környezete azon elemek összessége, amelyek nem tartoznak a rendszerbe, de annak működését befolyásolják. –Az externália egy gazdasági szereplő tevékenysége következtében felmerülő káros vagy előnyös, nem szántszándékkal okozott, hatás(ok), amely(ek) piaci ellentételezés nélkül befolyásolják egy másik gazdasági szereplő helyzetét. 12

13 A vállalat tevékenységének célja A vállalat tevékenységének célját a termelés (termék előállítás, szolgáltatás nyújtása) adja. A vállalatban zajló transzformáció és annak gazdasági vetületei, valamint a vállalat, mint gazdasági rendszer és környezete közötti hatások, összefüggések elemzése a vállalat menedzsmentjének alapvető feladata. 13

14 A vállalkozás és rendszerkörnyezete 14

15 A vállalkozási tevékenység A vállalkozási tevékenység termék előállításra, szolgáltatásnyújtásra jön létre, amelyek fogyasztói igények kielégítését szolgálják. A termelés, szolgáltatásnyújtás (szándéka) azonban, legyen az bármilyen magas színvonalat elérő is, nem eredményez feltétlenül jövedelmet, ha nem találkozik a piaci igényekkel. Az adott termék vagy szolgáltatás piaci kereslet-kínálati viszonyai, a piaci versenytársak termékeinek jellemzői, ára, a piacon lévő árumennyiség térbeli és időbeli elhelyezkedése, a vállalkozás innovatív magatartása mind befolyással vannak a vállalat működésének eredményességére. 15

16 A vállalkozás pénzügyi vetülete A termelés, szolgáltatás nyújtás minden elemének van közvetlen vagy közvetett pénzügyi vetülete. A pénz–áru–pénz körforgás eredményeként az értékesített termék vagy szolgáltatás bevételeiből kerül finanszírozásra a következő termelési ciklus. A termelés folyamatosságának a fenntartásához szükséges, hogy a termelés jövedelmező legyen. A megfelelő jövedelemszint ösztönzi a tulajdonost (befektetőt) arra, hogy a vállalatban hagyja a korábban befektetett tőkéjét, illetve a képződő jövedelem egy részét vagy egészét, hogy a fejlesztés révén növelje a vállalat vagyonát. 16

17 A vállalati transzformáció és annak pénzügyi vetülete 17

18 A vállalkozás pénzügyi vetülete A vállalkozás minden tevékenység lényegében valamilyen ráfordítást igényel, ami előbb-utóbb pénzkiadással jár, illetve a tevékenység hozama (termék vagy szolgáltatás) többnyire értékesíthető a piacon, ami bevételeket eredményez. Ezeknek a gazdasági eseményeknek a folyamatos regisztrálására a vállalat számviteli rendszere hivatott, amiből követhető a vállalat vagyonának alakulása (mérleg), a tevékenységének eredményessége (eredménykimutatás), valamint a pénzeszközeinek változása (cash flow kimutatás). 18

19 A ráfordítás A ráfordítás egy adott teljesítmény nyújtásához felhasznált élő- és holtmunkák bekerülési értéke, vagyis az időszakban kibocsátott, értékesített anyagi és nem anyagi javak bekerülési értéke. A költség és a ráfordítás közötti legfontosabb különbség, hogy költségek egy adott folyamat közben merülhetnek fel, míg ráfordítás egy adott végeredmény elérésének ellenértékét mutatja. 19

20 A számviteli beszámoló A számviteli mérleg olyan kimutatás, amely egy adott időpontra vonatkozóan bemutatja a vállalkozás vagyonának összetételét (eszközök), valamint ezeknek a vagyonelemeknek a finanszírozási forrását (források). Az eredménykimutatás a vállalkozás tárgyévi mérleg szerinti eredményének levezetését tartalmazza, bemutatva az eredményt kialakító tényezőket, azaz a bevételeket, valamint a költségeket és ráfordításokat. A cash flow kimutatás nem más, mint pénzforrások képződésének és felhasználásának kimutatása egy meghatározott időszak alatt. 20

21 A termelés és finanszírozás kapcsolatrendszere 21

22 Az értéklánc A vállalati értéklánc a szervezeten belül, egymást követő tevékenységek sora, amelyek minden eleme – a fogyasztó szemszögéből - hozzáadott értéket hoz létre és így hozzájárul valamivel a végtermék értékéhez. Az értéklánc-elemzés a vállalatot stratégiailag fontos tevékenységei szerint bontja le, azzal a céllal, hogy jobban megérthessük a költségek képződésének folyamatát. 22

23 Az értéklánc elemzése Az értéklánc elemzése, stratégiai megközelítésből, három szakaszból áll: –Tevékenység elemzése: a termékelőállítás vagy a szolgáltatásnyújtás tevékenységeinek azonosítása, jellemzőinek meghatározása; –Értékelemzés: annak meghatározása, hogy a termék vagy a szolgáltatás a vevő számára mikor nyújtja a legnagyobb értéket; valamint –Az értékelés és tervezés fázisa: a megvalósítás lehetséges módjainak értékelése, a változtatás módjának meghatározása, a végrehajtás megtervezése. 23

24 A vállalat A vállalatokat bonyolult tevékenységi és szervezeti struktúrák jellemzik, és mindenkor gazdasági–társadalmi–természeti környezetben működnek, ami tértől (hol) és időtől (mikor) nem függetleníthető, így elemzésük sem történhet azok figyelembevétele nélkül. –A struktúra alatt a rendszer elemeinek elrendeződési vagy kapcsolódási módjait, formáit, valamint a közöttük fennálló relációkat értjük. –A struktúra a rendszer képességeinek a hordozója. 24

25 A modellalkotás A gazdasági elemzés meghatározott szabályok szerint, elemzési módszerek alkalmazásával történik, amihez meg kell ismerni a gazdasági rendszer szerkezetét, formalizáltan is le kell tudni írni a működési folyamatokat, hogy az elemzés során kapott eredményeket értelmezni tudjuk, illetve azok alapján a rendszerben végrehajtott változtatások hatását megalapozottan prognosztizálhassuk. Ez a folyamat a modellezés. 25

26 A modellezés A modellezés a valóság (gazdasági rendszer) „laboratóriumi körülmények” között végezhető vizsgálatát szolgálja. A gazdasági elemzés során a modellezés különböző módszerei közül - a célnak megfelelően -, az összefüggések minőségének jellemzésére, a gondolati modellek közül, a fogalmi modelleket, a kalkulációk elvégzésére az egyszerűbb vagy az összetettebb matematikai modelleket használják. 26

27 A modell A modell a valóság leegyszerűsített absztrakt mása, amit következtetések levonása érdekében hozunk létre. A modellezés legkritikusabb eleme a hasonlóság biztosítása. A konkrét feladat határozza meg a lényeges tulajdonságokat, amelyben az eredeti rendszernek és modellnek nagymértékben meg kell egyeznie, és a lényegteleneket, amelyektől az adott szempont alapján el lehet vonatkoztatni 27

28 A modellek fajtái és a matematikai modellek fontosabb tulajdonságai 28


Letölteni ppt "Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 2. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD."

Hasonló előadás


Google Hirdetések