Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A minőséget meghatározó és befolyásoló tényezők.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A minőséget meghatározó és befolyásoló tényezők."— Előadás másolata:

1 A minőséget meghatározó és befolyásoló tényezők

2

3 A minőséget meghatározó külső tényezők Társadalmi, gazdasági, politikai környezeti: az általános társadalmi és politikai helyzet stabilitása, a gazdaságirányítás elvei és gyakorlata (törvények, rendeletek, szabályozók, ellenőrzési rendszer), a társadalom befolyása – fogyasztóvédelem.

4 A minőséget meghatározó külső tényezők Tudományos, technikai és műszaki környezeti: innovációk, az ország általános műszaki színvonala, a kutatás és fejlesztés finanszírozási rendszere és nagyságrendje.

5 A minőséget meghatározó külső tényezők Piaci viszonyok: kereslet és kínálat alakulása, a konkurencia piaci pozíciója, a külkereskedelmi viszonyok általános jellegzetességei, a beszerzési és értékesítési piac stabilitása, a piac telítettsége, megosztottsága.

6 A minőséget meghatározó külső tényezők Egyéb tényezők: földrajzi helyzet, éghajlati adottságok, kulturális tényezők.

7 A minőséget meghatározó külső tényezők A termék minőségi imázsa (a vásárlók ítélete) csomagolás, kiszerelés ár alakulása, mozgása elosztási csatornákon való hozzáférés, reklamáció kezelése, promóció, eladásösztönzés a gyártó hírneve, bevált, stabil márka.

8 A minőséget meghatározó belső tényezők Az emberi erőforrások minősége: az emberi tudás és képesség, a vezetők és a munkatársak alkalmassága, mentalitás, viselkedés, elkötelezettség, általános műveltség, vállalti kultúra, norma és értékrendszer rugalmasság, megbízhatóság, a reputáció (jó hír, tisztesség).

9 A minőséget meghatározó belső tényezők A gyártással összefüggő tényezők: a nyersanyagok minősége, a vállalati innováció, a kutató-fejlesztő, tervezőmunka eredményeinek alkalmazása, az előállítási technológia korszerűsége (a gyártás minősége), a belső minőségellenőrzés színvonala, a folyamatos termelés biztosításának a színvonala, a munkatársak szakképzettségének szintje.

10 A minőséget meghatározó belső tényezők A gazdálkodással összefüggő tényezők: a marketingtevékenység színvonala, a piackutatás színvonala, a cég pénzügyi helyzete (likviditása), a cég dolgozóinak az érdekeltsége a minőség fenntartásában és fejlesztésében, a kereskedelmi tevékenység a beszerzési és az értékesítési piacon, a megfelelő menedzsment módszerek alkalmazása, a logisztika, szállítmányozás színvonala.

11 A minőséget közvetlenül befolyásoló alapvető tényezők – a 9 M Piacok Markets Pénz Money Emberek Men Ösztönzés Motiváció Anyagok Materials Gépek és gépesítés Machines and mechanization Modern információs rendszerek Modern information methods Növekvő követelmények a termékkel szemben Mounting product requirements Vezetés Management

12 MINŐSÉGJAVÍTÁS ?

13 Problémamegoldás A folyamatos minőségjavítás középpontja a problémamegoldás folyamata. Cél: elérni, hogy a fennálló állapot a szükséges állapottá alakuljon át. A megoldásra váró sürgős, fontos problémák egyaránt lehetnek: strukturáltak, félig strukturáltak, gyengén strukturáltak.

14 Problémamegoldás A félig és gyengén strukturált problémák kezelésének lépései: – probléma-azonosítás, – ok-keresés. A problémamegoldása: –tervezés, –bevezetés, –ellenőrzés, –szabványosítás.

15 Problémamegoldás A minőségmenedzsment klasszikus eszközeinek alkalmazása: a problémák definiálásánál, a folyamatok azonosításánál a teljesítmény objektív eszközökkel történő mérésénél a teljesítményelmaradás okainak megértésénél.

16 A problémamegoldás lépései 1.A probléma megfogalmazása 2.Adatgyűjtés, adatelemzés (vizsgálat) 3.Okok elemzése 4.Megoldás tervezés és bevezetés 5.Hatások értékelése (visszamérés 6.Szabványosítás 7.Konklúzió, a folyamat felügyelete

17

18 A minőségjavítás eszközei 1. Adatgyűjtés és - csoportosítás 2. Vonalkázásos gyakoriság kimutatás 3. Hisztogram 4. Pareto - diagram 5. Ok - okozat diagram 6. Korreláció diagram 7. Ellenőrző kártya 8. Fa diagram

19 Brainstorming Ötletroham olyan csoportos feltáró munka, amelynek a célja, hogy az egyének csoportos véleményalkotásából származó előnyöket hasznosítsák. Lényege: - a szabad, kritikától mentes ötletfelvetés, - új ötlet generálásának lehetősége. Jellemzője: az érintettek minél szélesebb körének bevonása, a szabad, kritikamentes ötletfelvetés, az ötletek szemléletes gyűjtése, többszöri ötletfelvetés lehetőségének biztosítása.

20 A brainstorming lefolytatása 1. a moderátor a táblára felírja a problémát, 2. a résztvevők nem kerülnek bemutatásra (feszélyezettség elkerülése végett), 3. kéri a rövid, tömör megfogalmazást (max. két szó), 4. sorban felszólítja a résztvevőket ötleteik megtételére, 5. a moderátor sorban felírja a táblára az ötleteket, 6. az ötletfelvetés addig tart, amíg vannak újabb ötletek.

21 A Delphi módszer A Delphi módszer olyan szakértők által végzett tevékenység, ahol a csoport tagjai egymástól elkülönülten végzik tevékenységüket. A módszer lépései: 1.az elérni kívánt cél (a megoldandó probléma) meghatározása, 2.a résztvevő szakemberek kiválasztása (csak szakértők), 3.a szakértőktől részletes írásbeli válasz (megoldási javaslat) kérése, 4.értékelő csoport összeállítása a szakértői vélemények értékelésére, 5.az értékelő csoport munkája alapján újabb forduló a szakértők körében, 6.újabb értékelés és újabb véleménykérés a probléma szakértői egyetértéssel történő megoldásáig.

22 Philips 66 módszer A Philips cégnél alkalmazták először: Hat fős csoportok (szakértők) Hat percig beszélik meg a felvetett javaslatokat A javaslatokat a moderátor terjeszti a csoport elé A brainstorming módszerével tárgyalnak Hat perc után szünet, majd újabb forduló Konkrét műszaki probléma megoldására

23 635 módszer 6 fős csoportok 3 megoldási változatot köröznek 5-ször minden körben kiegészítik, véleményezik a megakapott javaslatot tervvariánsok, megoldásmódok elbírálására használatos módszer.

24 Nominál csoporttechnika (NGT) A brainstorming és a Delphi módszer sorba kapcsolása A javaslat felírása egy táblára Két- három fős csoport moderátor vezetésével dolgozik. A résztvevők egyénileg leírják javaslataikat. A moderátor a javaslatokat felírja a táblára a brainstorming szabályai szerint. A javaslatokat megvitatják és közösen átfogalmazzák. Minden kérdéshez (javaslathoz) az abc egy betűjét írják. A végleges rangsorolást egyéni kártyán végzik, ahol a fontossági sorrend száma szerepel, ahol a legnagyobb szám a javaslatok számával megegyezik (12 javaslat esetén a legfontosabbat 12-vel, majd sorra csökkenő számmal jelölnek). Az összeszedett kártyákon található számok összegzése révén kialakul a prioritási sorrend.

25 A fő befolyásoló tényezők 5M - ember (Man) - gép (Machines) - anyag (Materials) - módszer (Methods) - mérés (Measurements)

26 Pareto diagram Pareto először annak elemzésére használta, hogy a jövedelemszerző népességből milyen arányban vannak az egyes jövedelemkategóriákban. Arra jutott, hogy a jövedelem 80%-át a jövedelemszerzők 20%-a keresi meg Minőségbiztosításban pl. arra használható, hogy megvizsgáljuk, mely hibaokok okozzák a legtöbb hibát (mindig található olyan hiba, amely a meghibásodások döntő többségéért felelős, ezt kell megszüntetni) A módszer másik neve: ABC-elemzés A Pareto diagram egy 1/x-hez hasonló függvény

27 Pareto-elemzés A Pareto analízis során a hibaokokat rangsorolják, gyakoriságuk vagy következményeik, pl.; költségvonzataik szerint. Problémák 80 %-a, az okok a 20 %-ból ered. Erre a 20 %-ra kell összpontosítani.

28 Pareto diagram (vevőelégedetlenség okai)

29 Ok-okozati diagram Más neve: Ishikawa diagram, halszálka diagram, fagráf Azt mutatja, hogy egy probléma milyen okokra vezethető vissza, ezek az okok milyen további okokra, stb. – M ódszer – E mberi tényező, – G ép, – K örnyezet, – A nyag = a P robléma elsődleges okai A brainstorming módszerét alkalmazva külön-külön összegyűjtjük a lehetséges okokat, majd rangsoroljuk azokat.

30 Ishikawa diagram Egy probléma első jelei a probléma tüneteként és nem a probléma okaiként jelennek meg. A probléma megszüntetéséhez az okok felismerése, és elemzése alapján megtervezett beavatkozásra van szükség. Az okok jelentőségük, hatásuk és összefüggésük alapján hierarchikus rendszerbe sorolhatók, elsődleges, másodlagos … stb.; közvetett okként értelmezhetők: Az ok-okozati diagram készítésénél először az okozatot, a problémát fogalmazzuk meg, majd a fő okokat, később a fő okok okait kell meghatározni.

31 Ishikawa diagram

32 Korrelációs diagram Azt ábrázoljuk, hogy két tényező milyen összefüggésben van egymással

33 Ellenőrző kártya Az idő függvényében ábrázoljuk a paramétert Meghatározunk egy alsó és egy felső ellenőrzési határt, amelyek között kell lennie a paraméternek A módszer segítségével megállapítható, hogy a paraméter mikor lép ki az ellenőrzési határok közül, így lehet tudni, hogy mikor kell beavatkozni A módszerhez műszaki és statisztikai ismeretekre van szükség

34 A fadiagram A fadiagram olyan logikai ábra, amely segítségével meghatározható, hogy a termék, eljárás egyes tulajdonságait milyen tényezők befolyásolják.

35 A fadiagram diagram.jpg&imgrefurl=http://www.autoipari-klaszter.hu/az-on-klasztere/tudasbazis/minosegtechnikak/fmea-hibamod-es- hataselemzes/&usg=__TR4gT3LeeGTEwyZ0W8- oWls6ZDc=&h=258&w=627&sz=23&hl=hu&start=6&zoom=1&um=1&itbs=1&tbnid=OjYtlNsSNN35bM:&tbnh=56&tbnw=136&prev=/image s%3Fq%3Dishikawa%26um%3D1%26hl%3Dhu%26sa%3DG%26tbs%3Disch:1

36 Fadiagram

37 Vonalkázásos gyakoriság kimutatás

38 A társadalom befolyása évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről

39 Az EU fogyasztóvédelmi irányelvei kötelező tájékoztatás és megfelelő információ nyújtás, a termék és szolgáltatás minőségével és biztonságával kapcsolatos jogok és eszközök érvényesítésének lehetősége, a jogorvoslathoz való jog, a fogyasztók képviselete.

40 A törvény célja a biztonságos áruhoz és szolgáltatáshoz, a vagyoni érdekek védelméhez, a megfelelő tájékoztatáshoz és oktatáshoz, a hatékony jogorvoslathoz, a társadalmi szervezeteken keresztül történő fogyasztói érdekképviselethez fűződő érdekek - védelmét, valamint az érvényesítésükhöz szükséges intézményrendszer továbbfejlesztését

41 A törvény tartalma A fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelme A használati és kezelési útmutató A megfelelőség értékelése Az ár feltüntetése A csomagolás Különös felelősségi szabályok

42 A törvény tartalma A gyermek- és fiatalkorúak védelmét szolgáló különös rendelkezések A fogyasztók oktatása A fogyasztói jogok érvényesítése Panaszkezelés, ügyfélszolgálat Békéltető testület Keresetindítás

43 A törvény tartalma A fogyasztóvédelem állami intézményrendszere Együttműködés az Európai Gazdasági Térség államainak fogyasztóvédelmi hatóságaival A helyi önkormányzatok szerepe A fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása

44 A minőség és megfelelőség kapcsolata Ugyanannak az objektumnak kétféle szempontú megközelítése JellemzőMinőségMegfelelőség Fogalma elsődlegesen szubjektívobjektív Dimenziója értéknaturális Tulajdonságtípusa funkcionálisleíró Mérhetősége nehezenkönnyen Jelentősége alapvetőmásodlagos

45 A jogvédelem eszközei: a széles körű tájékoztatás és az információ szolgáltatás, a termék és szolgáltatás minőségének és biztonságának védelme, a szavatosság és a jótállás biztosítása minden terméknél, a termékfelelősség, és minőségellenőrzés működő rendszere.

46 Termékfelelősség a gyártó, a végterméket előállító, de a részterméket, és az alapanyagot előállító is, valamint az aki magát a termék gyártójának tűnteti fel, védjegyével látta el a terméket, s végül a forgalmazó mindaddig, amíg meg nem nevezi azt a céget, akitől a terméket beszerezte (A Tv rendelkezése az importálóra is érvényes)

47 Termékfelelősségi törvény évi X. törvény teljeskörűen átvette az Európai Unió termékfelelősségre vonatkozó irányelveit. mindent a károsult szemszögéből néz objektív felelősséget határoz meg: a termék gyártója felelős a termék hibája által okozott károkért felróható magatartásától függetlenül (vagyis felelőssége független attól, hogy a hiba bekövetkezése neki felróható vagy sem – ez a Ptk-ban meghatározott általános felelősséghez képest szigorítást jelent!) A törvény a licencia adó felelősségét is kimondja

48 Megkülönböztető minőségjelek 1) KÁF: Kiváló Áruk Fóruma -Önkéntes pályázat alapján -szinte minden árura -a hozzáadott érték legalább 51% -műszaki és formaminősítési vizsgálatok előzik meg -kizárt termékek: gyógyszerek, dohányáruk, egyedi művészeti alkotások -3 évre adja ki a KÁF-titkárság -az előírt kritériumokat folyamatosan ellenőrizi

49 Megkülönböztető minőségjelek 2) KERMI minőségi jel -a KERMI Kft. mint független minőségellenőrző szerv -minőségtanúsítás -a vevő részére bizonyítékot jelent az áru rendszeres, egyenletes minőségére -a terméken vagy csomagoláson kell elhelyezni -kiváló, jó, közepes, még megfelelő.

50 Megkülönböztető minőségjelek 3) védjegy Piacképes magyar termékek esetén alkalmazzák. Hazai és nemzetközi tekintély biztosítása Önkéntes pályázat, mögötte állami garancia Tartalmi elemei: - az áru, a termék, a szolgáltatás rendszeresen ellenőrzött - legalább 1 tulajdonságában – nemzetközi mércével is - kiváló - eredetjelző jellegű – magyar termék

51 Hungarikumok

52 Megkülönböztető minőségjelek 4) CE (Conformité Européenne = európai megfelelőség) A jelölés egy jelzés a hatóságok felé arról, hogy a termék megfelel a rá vonatkozó követelményeknek. Gyártóként, vagy a termék Európai Unión belüli első forgalmazójaként ismeri ezeket a követelményeket, a termék tervezése, gyártása során figyelembe is vették ezeket, és mindezt igazolni is tudja.

53

54 Megkülönböztető minőségjelek 5) Zárjegy -Jövedéki termékekre alkalmazzák -A termelő ill. az importőr köteles alkalmazni -Tanúsítja, hogy a termék a jogszabályoknak megfelelően került forgalomba -Minőségi garanciát jelent, kizárja a hamisítást.


Letölteni ppt "A minőséget meghatározó és befolyásoló tényezők."

Hasonló előadás


Google Hirdetések