Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A hosszú XIX. század 1789-1914 Eric Hobsbawm. XIX. század I. fele: polgári demokratikus forradalmak II. fele: nemzetállamok kialakulása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A hosszú XIX. század 1789-1914 Eric Hobsbawm. XIX. század I. fele: polgári demokratikus forradalmak II. fele: nemzetállamok kialakulása."— Előadás másolata:

1 A hosszú XIX. század Eric Hobsbawm

2 XIX. század I. fele: polgári demokratikus forradalmak II. fele: nemzetállamok kialakulása

3 Nemzetállam Konstrukció: a nemzet szuverenitásán nyugszik olyan állam, ahol a lakosság etnikai összetétele többé kevésbé homogén az állam és etnikai határok közel egybeesnek az állampolgárok egy egységes kultúra részei Célja: állam határain belül élő nemzet fenntartása és megvédése Legitimációs alapja a nacionalizmus

4 A nemzetállam ma Egyetlen oktatási rendszerrel, egységes nyelvekkel, váltópénzzel, közigazgatással és gazdasággal, egységesített népesség-nyilvántartással, jól körülhatárolt területtel minden állampolgárra nézve egységes jogrenddel rendelkezik.

5 Kialakulásának oka a 19. században kapitalizmus kibontakozása Polgári társadalom kialakulása (politika eltömegesedése, tömegkultúra) Nemzetté válás folyamata = nemzeti ébredések (nacionalizmus) kis egységek egyesítése, birodalmak felbomlása

6 Nacionalizmus Natio = nemzet (fr. forr. valmy-csata) A létező vagy potenciális „nemzet” autonómiájának, egységének és identitásának kialakítására és fenntartására irányuló ideológiai mozgalom nemzetek kialakulásának, a nemzetté válás folyamatának ideológiája sovinizmus= nacionalizmus szélsőséges formája

7 Anthony D. Smith A nemzet és a nemzetállam kialakulásának négy típusa

8 Nyugat-európai típus az állam és a nemzet egyidejűleg épül ki dinasztikus vagy területhez kapcsolódó állam épül ki egy etnikai mag körül, amely szerződés, házasság, katonai vagy közigazgatási beavatkozás során más közösségekkel vagy népcsoportokkal bővül 1800 előtt GB, Fro.

9 Etnikai típus A nacionalizmus megjelenése előtt adott egy etnikum többnyire egy multietnikus birodalom részeként fokozatosan építi ki a teljes nemzetet Közép- és Kelet-Európa között

10 Immigrációs típus egy részetnikum már kivívta, illetve megteremtette független államát és az újonnan érkező csoportokat asszimilál saját politikai közösségébe Európán kívül jellemző, XX. század

11 Gyarmati típus egy bürokratikus modern állam telepedik egy területre és az ott élő, több etnikumot is felölelő népességre a függetlenség kivívása után igyekszik ezt az államot egy egységes nemzet kiépítésére felhasználni, amely lefedi az etnikai határokat II. világháború után a dekolonizáció után

12 Egyéb nacionalizmus értelmezések 1. államnacionalizmus 2. kultúrnacionalizmus 3. etnikai nacionalizmus 4. területi nacionalizmus

13 1. Államnacionalizmus Nyugat-Európában centralizált államhatalom keretében Politikai nemzet közös történelem, a gyarmatosításban kiformálódó nemzeti nagyság tudata Egységes jogi, gazdasági és oktatási intézmények és állampolgári jogok érvényessége minden állampolgárra

14 2. Kultúrnacionalizmus K-Európa: dinasztikus hatalom (többnemzetiségű birodalmak) részei megrekedt rendi társadalom, gazdasági elmaradottság Gátolta a nemzeti önállóságot (politikai nemzet) (kezdetben) kultúrnemzet: nemzeti ébredés, újjászületés a kultúra eszközeivel

15 3. Etnikai nacionalizmus Nacionalizmus nemzettől esetenként területtől függetlenül Etnikai csoporthoz és nem országhoz fűződő nacionalizmus Lakosok egységtudatának erősítése mítoszokkal, emlékekkel, szimbólumokkal

16 4. Területi nacionalizmus Nemzetek nélküli nacionalizmus Területi egységhez kötődik Területi egység megteremtése a cél Főként a volt gyarmatokra jellemző

17 A XIX. század második felének általános jellemzése

18 Geopolitika Európán kívüli világ (Ázsia, Afrika) hanyatlása (gyarmatosítás) Európai dominancia (nagyhatalmi „ötösfogat”= GB, Fro., No., Oroszo. OMM.) pentarchia USA és Oroszország fokozatos felemelkedése I. vh. után felgyorsul, II. vh. után teljesedik ki

19 Gazdaság Egységesülő világgazdaság: centrum- periféria (gyarmatosítás előrehaladása) világ pénzügyi központja London (V2 Párizs) Aranyalap (fontsterling) Infrastrukturális forradalom Tömegtermelés kezdetei (munkalehetőség) 1. iparosítási hullám: vas-acélgyártás, textilipar (GB) iparosítási hullám: elektronika, vegyipar- olajipar, autógyártás (USA, Németország)

20 Imperializmus Imperare = birtokolni birodalomszervező, területszerző – és megtartó képesség Fehérek felsőbbrendűségi tudata Fő időszak: Gyarmatosító országok: GB, Fro., Oroszo., kisebbek: No., Olaszo., USA, Belgium, Gyarmatosított területek: Afrika, Ázsia, Ausztrália

21 Háború és béke XVIII. század nagyhatalmi konfliktusai (háborúk) helyett béke, stabilitás európai és észak-amerikai hódítások a fejletlenebb népekkel szemben regionális európai háborúk (nemzetállami egységek) modern hadviselés (vasút, távíró, gyorstüzelésű puska, gőzhajtású páncélos hadihajó) háború kimenetelét a modern eszközök birtoklása befolyásolta, nem a pénzügyi háttér (villámháborúk)

22 Társadalom

23 Szekularizáció állam-egyház szétválasztása (liberalizmus, szocializmus, nyugatosító pártok pl. „kemalisták”) világi állam kialakítása Egyházi előjogok visszaszorítása (oktatás, polgári anyakönyvezés, házasság) Bismarck „kultúrharc”= Kulturkampf Ma: vallási szimbólumok kitiltása a közintézményekből: kereszt, „fejkendő”. Egyház politikai szerepe körüli vita

24 Demokratizálódás nyilvánosság megteremtése Politikai participáció (részvétel) törvény előtti egyenlőségre (USA 1776: Fro. 1789) Általános, titkos, egyenlő választójog (19. sz. végén szociáldemokraták) eredmények a két vh. között szociáldemokrata kormányok esetén ma: képviseleti demokráciára

25 Társadalom Demográfiai átmenet Európa lakossága: millió millió fő urbanizáció, kivándorlás, demográfiai olló Eltömegesedés: politika, kultúra, oktatás, sport…. Osztályellentétek: társadalmi feszültségek, munkásmozgalom, pártszerveződések Európai /fehérek felsőbbrendűségi tudata (gyarmatosítás)

26 Polgári állam

27 Általános jellemzők Korábbi kollektív jellegű rendi képviselettel szemben az egyénre épülő képviselet az uralkodó egyszemélyi (Istentől eredő) hatalma helyett a népszuverenitás (=minden kormányzati hatalom forrása a nép) szabadságjogok biztosítása (jogrend) egyház és az állam szétválasztása (szekularizáció)

28 Parlamentáris demokrácia (= polgári állam működése) Hatalommegosztás elve (Montesquieu) Hatalom forrása: a nép (népszuverenitás) Államfő hatalma a néptől (nem származás, isteni eredet) származik államfő (köztársasági elnök, monarcha) nevezi ki a minisztereket, de a parlament hagyja a kinevezést jóvá A miniszterek (kormány) a parlamentnek/ államfőnek felelősek A parlamenti képviselőket a nép választja

29 Köztársasági formák

30 Államformák 1.Köztársaság 2.monarchia

31 1. Demokratikus köztársaság Államfőt (közvetett és közvetlen módon) és a parlamenti képviselőket is a nép választja meghatározott időre Kormány a parlamentnek felelős Államfő (köztársasági elnök) reprezentatív szerep Főként a II. vh. után Európára jellemző, India

32 2. Félprezidenciális köztársaság Köztársasági elnök erős jogosítványokkal, vétójoggal rendelkezik Kormány a parlamentnek és a köztársasági elnöknek is felelős Franciaország 1958 óta, Egyiptom, Algéria, Oroszország, Pakisztán

33 3. Prezidenciális köztársaság Köztársasági elnök a végrehajtó hatalom feje Kormány az elnöknek felelős Elnököt közvetlenül választják Beleszólás a törvényhozásba, vétójog USA, D-Amerika, Afrika,

34 4. Népköztársaság Egypártrendszer, állampárt Kommunizmus (államszocializmus) „proletárdiktatúra” Hatalmi ágak szétválasztása nem valósul meg (diktatórikus köztársaság) 1945 után K-Európa, ma Kína, É-Korea

35 5. Iszlám Köztársaság Magas iszlám népesség esetén önmegjelölés Iszlám erkölcsök és törvénykezés (sarija) Pakisztán, 1979 óta Irán, Algéria, Szaúd- Arábia, Iszlám Állam (!)

36 6. Szövetségi köztársaság Föderatív köztársaság (konföderáció= lazább együttműködés önálló államok között) Részleges szuverenitással bíró tartományok (Land) szövetsége Helyi jelentőségű ügyek tartományi szintű elintézése Németország, Ausztria, Svájc

37 köztársaság = demokrácia Köztársaság (államforma) a monarchia ellentéte Államfő hatalma a néptől ered (nem isteni, dinasztikus) Demokrácia (hatalomgyakorlás módja) a diktatúra ellentéte államhatalom a néptől ered a többségi akarat érvényesül

38 Monarchia Uralmat egy személy gyakorolja (választással, dinasztikus úton) élete végéig Uralkodó = államfő Jogosítványai szerint különbségek

39 1. Abszolút monarchia Az uralkodó korlátlan hatalommal rendelkezik (törvények felett áll) „legibus solutus” Nincs hatalmi ágak szétválasztása Jelenleg: Brunei, Vatikán (teokratikus monarchia), Szaúd-Arábia

40 2. Alkotmányos monarchia Az uralkodó hatalma nem abszolút, az alkotmány korlátozza Uralkodik, nem kormányoz Uralkodó nevezi ki a kormányt, fel is oszlathatja Magyarország 1848 után, Jelenleg: Jordánia, Liechtenstein, Marokkó, Monaco, Anglia, Norvégia, Luxemburg

41 3. Parlamentáris monarchia Kormány és a parlament intézi az államvezetést Államfő (=uralkodó) reprezentatív szerep Jelenleg: Belgium, Dánia, Svédország, Spanyolország, Japán, Ausztrália, Kanada

42 1850-es évek Európája

43 Hatalmi politika mindenütt leverik a népi demokratikus forradalmakat (Szent Szövetség Európája) „modernizáció”: nemzetállami és polgári keretek kialakulása polgári átalakulás (demokratizálódás) kivéve Oroszország és Oszmán Birodalom Pentachia, hatalmi egyensúly elve: 5 nagyhatalom egyensúlya Balance of power

44 Anglia Világ vezető nagyhatalma Legnagyobb gyarmatbirodalom Szabad kereskedelem Legerősebb flotta Az iparosítás kezdetei (1. iparosítási hullám) tory = konzervatív és a wigh = liberális párt (parlamenti váltógazdálkodás)

45 Franciaország 1848 Louis-Napóleon Bonaparte köztársasági elnök II. császárság: III. Napóleon Aktív külpolitika: nagyhatalmi igények 1871-től III. köztársaság Gyarmatosítás

46 Német területek 1848 frankfurti birodalmi gyűlés: német egység törvényes és demokratikus előkészítése, sikertelen as évektől iparosodás 2. iparosítási hullám Német egység, belpolitikailag lefoglalt Bismarck: külpolitikai aktivitás, szövetséges politika Megkésett gyarmatosítási kísérletek

47 Oroszország Cél: bekapcsolódni az európai politikába I. Péter óta Európa beteg embere – Törökország – felett befolyás Égei-tengeri kijárat irányába terjeszkedés K-Európa felé pánszlávizmus eszméje (Balkán) Krími-háborús vereség után eltűnik Európából Modernizálási kényszer (kísérlet a jobbágyfelszabadításra, közigazgatási reformok)


Letölteni ppt "A hosszú XIX. század 1789-1914 Eric Hobsbawm. XIX. század I. fele: polgári demokratikus forradalmak II. fele: nemzetállamok kialakulása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések