Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A XIX. század magyar képzőművészete I. 1810- től az 1870- es évek közepéig Bécs hegemóniájának vége- Pest megszervezi művészeti életét Kis mesterek, géniuszok;

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A XIX. század magyar képzőművészete I. 1810- től az 1870- es évek közepéig Bécs hegemóniájának vége- Pest megszervezi művészeti életét Kis mesterek, géniuszok;"— Előadás másolata:

1 A XIX. század magyar képzőművészete I től az es évek közepéig Bécs hegemóniájának vége- Pest megszervezi művészeti életét Kis mesterek, géniuszok; nemzeti hősök és mítoszok

2 Kisfaludy Károly: Osszián álma k. Francois Gerard, a nagy sikerű francia történelmi festő műve az előkép. A Valhalla ősi germán istenségei leereszkednek az égből a lyrát pengető hőshöz.

3 Ferenczy István: Pásztorleányka ‘22 Ferenczy István a klasszicizmus jelleg- zetes képviselője, fő művei kitűnő karakterábrázolású portrészobrok. Szobrászati akadémiát akar létrehozni, Mátyás király lovasportréjának megal- kotására pályázik egész életében, ezek nem sikerülnek. Sok kutatás után megtalálja a hazai, ruszkicai márványt. A Pásztorleányka az egyik abszolút remekműve: benne újjáéled az antikvitás görög- római szépségesz- ménye. Az arányosság, a pozitúra harmóniája és a stólaszerű ruha redőzetének megformáltsága mind az antikvitás szobrászművészetének visszfényét veti felénk.

4 Johann Ender: Borúra derű! A Magyar Tudományos Akadémia allegóriája 1833 Ekkor még- potens mester híján- osztrák festő kapja meg a megbízást, hogy az Akadémia intézményének szimbolikus alkotást szenteljenek. Maga Széchenyi István dolgozza ki a művészeti koncep- ciót. Az antik jellegű nőistenség pajzsán –kép a képben jelleggel- domborított hatást keltve körbefutó frízként megje- lenik a magyar őstörténet.

5 Vidra Ferenc: Pannónia 1844 Az allegorikus nőalak kezében levő könyv felirata: „Mögöttem a múlt fénykora Dicsőn, de vérben alkonyul. / Előttem az ég bíbora, Melyből egy szebb jövő pirul.” Ø

6 id. Markó Károly: Visegrád Mérnöki tanulmányok után (Kolozsvár, Pest) Bécsben festeni tanult (1822-től) ben Itáliába ment, ahol csakhamar a római-campagnai művészcsoport jelentős tagja lett. Itt festette Claude Lorrain és Gaspard Dughet hatását tükröző, kicsiny méretű, aprólékosan kidolgozott klasszicista tájképeit, melyek első hínökei hazai tájképfestészetünknek, évtizedekig hatást hatást gyakorolva arra.

7 id. Markó Károly: A Szent Hajdan gyöngyeiből Markó előszeretettel gazdagította idilli tájait mitológiai vagy bibliai jelenetekből vett alakokkal. Egy, ősi, letűnt aranykor világának, Árkádia tájain járunk Pyrker János versének hatására festette Ø

8 A portré és a zsánerkép műfaja A XIX. század elején egyáltalán nem létezett állami mecenatúra a Magyar Királyság- ban, a művészet és a megrendelők a császári udvar körül, Bécsben összpontosul- nak, a magyar arisztokrácia viszont egyre több anyagi forrását mozgatja meg a művészeti élet fellendítéséért. A képzőművészetek közül a festészet csak lassan tud kibontakozni, különösen igaz ez a vidékre. Az egyházi művészetek (mert eleinte legtöbbször a klérus biztosít megrendeléseket) felől közelít festészet a világi, mítikus, történelmi vagy épp legen- dás tematikák felé. A kibontakozás lépcsőfokai: oltárkép  portré (főleg nemesi családok ősgalériái, de a század második harmadában már a polgárság is megengedheti); portré  zsánerkép, tájkép  narratív, históriai ábrázolás (maga nemzet történelmének hőseit és fénykorát megjelenítő monumentális műfaj) Barabás Miklós volt az első festőművész, aki Pesten művészi karriert épített ki i itáliai tanulmányútja igen termékeny hatással volt művészetére. Velencében lemásolta Veronese Európa elrablása c. képét, s e műve 1835-ben Pesten nagy sikert aratott. Ettől kezdve kisebb szünetekkel végig Pesten élt. Jelentős része volt abban, hogy a város művészi központtá vált. Ő volt az első művészetéből megélni tudó festőnk, amit főként az tett lehetővé, hogy az arckép minden műfaját és technikáját kiválóan művelte. Szinte minden kiemelkedő kortársát megfestette, úgy mint Széchenyi Istvánt, Kossuthot, Petőfit, Bem Józsefet, stb.

9 Barabás Miklós: Galambposta 1843 A zsánerkép mint műfaj kiváló- an mutatkozik ezen a képen: egy adott beállítás, a mindennapi életből vett jelenet, otthonos enterieur. A korai portréművészetünk a biedermeier festészetének kispolgári kedélyességét tükrözi, lényege a befelé élő otthonosság, az érzelmesség, a takarékosságból adódó egyszerűség. (mely mellett azért nem sikkad el a szépség iránti igény)

10 Ilyeneket is festett Barabás Miklós: Arab férfi arcképe (Dervis) (fönt) 1843 Vásárra induló oláh család, 1844  Ø

11 Kiss Bálint: Jablonczay Pethes János búcsúja leányától a leopoldvári tömlöcben 1846 Kiss Bálint Szentesről érkezett Pestre, festői pályája mellett kiterjedt kultúraszervező tevékenységet folytatott, részt vett az első magyar képtár felállításában, mely a Nemzeti Múzeum elődjének tekinthető. A képen a Habrsburgok által gályarabságba hurcolt református tiszteletes Jablonczayt látjuk, az ő története a XVII. század legvégéről egybecseng a XIX. század szabadságra való törekvésével.

12 A Pesti Műegylet ban Pesten Honművész címen megindult az első magyar művészeti folyóirat, amely a színház, a zene és a képzőművészet eseményeit igyekezett összefogni ben ezt írja: „Régi közóhajtása volt már a Pesten élő művészeknek, hogy, valamint külföldön, fővárosunkban is oly rendszeres műegyesület állna össze, mely évenként bizonyos helyeken jelesebb műdarabjait a festés, rézmetszés, szobrászat s más egyéb szép mesterségek és művészetek nemeiből nyilvános nézésre kirakná.” Ezen tárlatokat eleinte műkitételeknek hívták. -A Pesti Műegylet 25 esztendőt felölelőleg Magyarország első és egyetlen képző- művészeti szakintézménye től évente egy kiállítást szervezett, amit 1853 és 1865 között havonkénti rendszerességűre sűrítettek. Ez a szűk negyed század hozta el a modern magyar polgári kultúra kibontakozását. A helyszíne től a régi pesti vigadó épületében volt. -A folyamat az es évek végén tetőzik be, amikor Barabás Miklós és Orlai Petrich Soma megalapították a Magyar Képzőművészeti Társulatot. A régi Vigadó klasszicista épülete 

13 Ha már as forradalom és szabadságharc, akkor: Borsos József: Nemzetőrtiszt 1848 Ø

14 Borsos József: Leányok bál után ez kell ! A chiaroscuro technikáját alkalmazza itt Borsos: fény és árnyék ellentétének a kép belső dramatikáját kidomborító jellegét. A fényes és a sötét felületek éles szembenállása ez: Caravaggio és előtte az érett reneszánsz mesterei használják előszeretettel.

15 Brodszky Sándor: Kilátás a Balatonra. (Vihar a Balatonon) 1851

16 Brodszky Sándor: Öreg vízimalom Brodszky Sándor: Erdőrészlet folyókanyarulattal. Ø

17 Orlai Petrich Soma: A Mohácsnál elesett II. Lajos holttestének a megtalálása. 1851

18 id. Markó Károly: Pusztai kép szivárvánnyal. 1853

19 Than Mór: A mohácsi csata

20 Madarász Viktor: A bujdosó álma. (Thököly Imre) 1856 Madarász a klasszikus- akadémikus stílusú történeti képfestőkkel ellen- tétben egy egészen látnoki jellegű, már a romantika stíluseszményei felé hajló festészetet képvisel. Az éj feketeségében az alvó fölött felfénylő szellemalak (Thököly apja) megfestésével nemes egyszerűséggel érzékelteti a természetfölötti szféra jelenlétét.

21 Madarász Viktor: Dózsa népe. (vázlat) 1856 Ismét egy nyugtalanító kom- pozíció Madarásztól, a kor- társak szerint hátborzongató a viharos égbolt holdvilága előtt társukat kiszabadító bocskorosok sziluettje.

22 Wagner Sándor: Dugovics Titusz 1859

23 Madarász Viktor: Hunyadi László a ravatalon

24 Székely Bertalan: II. Lajos holttestének megtalálása

25 Madarász Viktor: Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc a bécsújhelyi börtönben. 1864

26 Benczúr Gyula: Hunyadi László búcsúja 1866 Ekkor tűnik föl a fiatal és tehetséges Benczúr, az es párizsi világkiál- lításra már több képét elviszik.

27 Lotz Károly: Ménes a zivatarban Ø

28 Wagner Sándor: Izabella királyné búcsúja Erdélytől 1863 „SIC FATA VOLUNT”

29 Barabás Miklós: A Lánchíd alapkőletétele Nagy értéke, hogy együttesen örökíti meg a kor szinte összes főrangúját.

30 Huszár Adolf: Petőfi as évek

31 Izsó Miklós: Búsuló juhász 1862 ez kell Petőfi és Arany márvány mellszobrai Izsótól, 1872 és ’75, ezek nem kellenek

32 Than Mór: Tündér Ilona újratalálkozása szerelmesével 1865 Falkép, secco a budapesti Vigadó lépcsőházában. Than itt az érett reneszánsz festészetéhez nyúl vissza, a „Raffaello előtti iskola” az előkép. Az „al secco” száraz vakolatra enyves vagy más kötőanyagú festékkel történő falfestészet. Ellentéte az „al fresco”, ami még nem megszáradt vakolatfelületre van felhordva.

33 Székely Bertalan: Egri nők. 1867

34 Than Mór: Attila lakomája 1870

35 Székely Bertalan: Vajk megkeresztelése 1875.

36 Than Mór: IV. Béla menekülése. 1882

37 Than Mór: A műveltség diadala 1875 Falfestmény, secco A Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőhá- zában. Átvezet minket a következő nagy egységhez. Ø

38 Kisfaludy Károly: László király a cserhalmi ütközetben 1830 k Szerkesztette: Vasuta Zsolt Hang- Szín- Tér Szakközépiskola, Alapfokú Művészeti Iskola Bodajk 2014


Letölteni ppt "A XIX. század magyar képzőművészete I. 1810- től az 1870- es évek közepéig Bécs hegemóniájának vége- Pest megszervezi művészeti életét Kis mesterek, géniuszok;"

Hasonló előadás


Google Hirdetések