Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A SAJÓ-VÖLGY FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI Furár Laura Ügyvezető ECO Spirit Kft.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A SAJÓ-VÖLGY FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI Furár Laura Ügyvezető ECO Spirit Kft."— Előadás másolata:

1 A SAJÓ-VÖLGY FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI Furár Laura Ügyvezető ECO Spirit Kft.

2 A PROJEKT CÉLJA A Sajó-völgyi régió községeinek, gazdasági versenyképességének, valamint szociális és kulturális összetartásának növelése a határ mindkét oldalán. A kölcsönös együttműködés megerősítésével, továbbá a 2020-ig történő stratégiai tervezés és irányítás minőségi javításával. A projekt specifikus céljai:  a stratégiai dokumentációk, segédprogramok és megvalósított projektek minőségi értékelése  a kapcsolódó tervezési dokumentáció minőségének javítása a területben rejlő lehetőségek kiaknázásával  a közös integrált célok feldolgozása, felkészülés a as időszakra  a határ menti területek integrált fejlesztése, a partnerviszony megerősítése

3 A Sajó jó okot szolgáltat a szlovákiai, valamint a magyarországi Sajó-völgyi települések közötti együttműködésre! A projekt a Sajóvölgyi Tájszépítő Egyesület - Hét, Gömörszőlős, Kelemér, Királd, Sajónémeti, Sajómercse, Sajópüspöki, Sajóvelezd - alapító településeit, valamint Putnok, Bánréve és Serényfalva településeket célozza meg.

4 TÉRSÉGI STRATÉGIÁK  Ózdi kistérség gazdaságfejlesztési stratégiája  Ózdi kistérség turizmusfejlesztési stratégiája  Ózdi kistérség foglalkoztatási stratégiája  Ózdi kistérség közlekedésfejlesztési stratégiája  Ózdi kistérség oktatási-képzési stratégiája  szinte minden területen, ágazatban és térségben mérhetetlen sok anyagi forrást és szellemi energiát fordítottak stratégia-készítésre  közvetlen az elkészülés másnapján már avulni kezdtek  megfelelő gondozás nélkül nagyon rövid idő alatt érvényét vesztették  ma használhatatlanok

5

6 PÁLYÁZATOK ÚTJÁN Forrás: NFÜ Pályázati kereső adatbázis január 1-je óta rendelkezésre álló, vissza nem térítendő ÚMFT/ÚSZT támogatási források a Sajó-völgyi települések - szervezetei számára Mikrotérség önkormányzatai összesen 577, a vállalkozások közel 350, míg a civil szervezetek 341 konstrukcióra adhattak volna be pályázatot az elmúlt 5 évben.

7 A BEADOTT/TÁMOGATOTT PÁLYÁZATOK SZÁMA A MIKROTÉRSÉGBEN A több mint 1000 konstrukció közül mindössze 101 projekt került benyújtásra az ÚSZT/ÚMVP projektekre, melyből 58 projekt nyert. Ezen felül további 40 Leader, 12 ÚMVP III. és csak 2 HUSK projekt valósult meg. Összesen 112 a több mint 1000-ből.

8 VISSZA NEM TÉRITENDŐ TÁMOGATÁSOK A MIKROTÉRSÉGBEN A Sajó-völgyi mikrotérség összesen Ft támogatást kapott az elmúlt 5 évben!

9 PÁLYÁZÓI AKTIVITÁS A legtöbb település “Keveset Fejleszt”! Pályázati lehetőségek kihasználtsága mindössze 10-12% Az önkormányzatok pályázati aktivitása és pályázati intenzitása, határozza meg a mikrotérség gazdaság- és területfejlesztését. A nyertes pályázatok 56%-át ugyan az önkormányzatok valósították meg, azonban a pályázati aktivitás igen alacsony.

10 A térség fejlesztésére, felzárkóztatására jelentős támogatások állnak rendelkezésre. LEHETŐSÉGEK KIHASZNÁLÁSA A régió azon túl, hogy egykori ipari potenciálját elvesztette, most teljesen új alapokra tudja helyezni gazdaságát. Átfogó, program szinten érzékelhető, az egész mikrorégiót helyzetbe hozó, hosszú távon is javító hatású programok kellenek. Határmenti együttműködések szükségesek, hogy a földrajzilag egységes, két külön országban fekvő, szomszédos régiók újra megtalálják az egymáshoz vezető utat, fejlődésüket újra összekössék, erőforrásaikat újra házasítsák, gazdasági erejüket összeadják, és ezekkel összehangoltan és hatékonyan gazdálkodjanak. A jelenleg hátrányos helyzetű régió egy hatványozott potenciállal rendelkező, minden szempontból vonzó területté válhat.

11 TÉRSÉGI INTEGRÁCIÓ – INTEGRÁLT EGYÜTTMŰKÖDÉS INTEGRÁCIÓ egységesülés, összefonódás VÁLLALATOK KÖZÖTTORSZÁGOK KÖZÖTT HATÁRON ÁTNYÚLÓ REGIONÁLIS TERÜLETEK KÖZÖTT  több újszerű, a helyi és térségi integráción alapuló fejlesztések  különböző helyi adottságokra szabott, térségi szinten együttesen kezelő ún. helyitérségi alapú (place-based) fejlesztések

12 A HATÁRTÉRSÉG GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓJA  A határtérség gazdasági versenyképességének erősítése  Központban az ember: az emberek és közösségek közötti társadalmi és kulturális koherencia növelése  Élhető környezet: a természeti értékek védelme  A határtérség elérhetőségének és kommunikációjának javítása  Horizontális intézkedések - intézményrendszer

13 SPECIFIKUS CÉLOK ERŐSÍTÉS ÁTALAKÍTÁS FEJLESZTÉS GYORSÍTÁS FOKOZÁS VÉDELEM

14 HATÁRMENTI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK FŐ IRÁNYA  A határon átnyúló mikrotérség gazdaságfejlesztésének fő iránya az energetikaipar és a turizmus.  Az energetikaipar azért, mert az adott munkanélküli szakképzetlen népesség megfelelő arányú részének foglalkoztatását gyakorlatilag csak az energiaipar tudná megoldani.  A turizmus azért, mert a határon átnyúló térség egyedülállóan kedvező közös adottságokkal rendelkezik, a védett természeti területek és kulturális örökség gazdagsága miatt.

15 KONKLÚZIÓ A határmenti együttműködésnek különleges jelentősége van a Sajó-völgyben. A fejlesztési programok, nagyobb lélegzetű beruházási projektek határon átnyúló hatása megállíthatatlan. A siker kulcsa jól kidolgozott integrált területfejlesztési, együttműködési stratégia, mely lépésről lépésre a fejlődés útján halad! JÖVŐKÉP STRATÉGIAMÓDSZERKÜLDETÉSCÉLOK AKCIÓ TERV

16 EURÓPA 2020 STRATÉGIA: HAZAI ÉS UNIÓS SZÁMSZERŰ CÉLKITŰZÉSEK 2020 Foglalkoztatási ráta 75%-ra emelkedik K+F szintje a GDP 1,8%-ára nő Megújuló energiaforrásr észaránya 14,6%-ra nő Energia- hatékonyság 10%-os növelése ÜHG kibocsátás legfeljebb 10%-os növelése 2005-höz képest Felsőfokú, ill. annak megfelelő végzettségűek aránya a éves népességen belül 30,3%-ra nő A korai iskolaelhagyók aránya 10%-ra csökken a évesek között A szegénységbe n élő népesség száma fővel csökken Hazai célkitűzések  a évesek 75%-ának legyen munkahelye  az EU GDP-jének 3%-át a K+F-re kell fordítani  energiahatékonyság  ÜHG gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése;  energiahatékonyság 20%-os növelése;  megújuló energia részarányának 20%-os növelés  iskolából kimaradók aránya 10% alatt, 40% felsőoktatási oklevél  20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát EU 2020 célkitűzések

17 MAGYARORSZÁG AS UNIÓS FORRÁSFELHASZNÁLÁSÁNAK CÉLRENDSZERE K+F ráfordítás GDP arányában 1,8% Foglalkoztatottság 75% Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a éves korosztályban 30,3% Megújuló energia aránya 14,65% 10%-os teljes energia- megtakarítás ÜHG kibocsátás legfeljebb 10%-os növekedése Korai iskola elhagyók aránya 10% Szegénységben élő arányának csökkentése 23,5%-ra Fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés Energia- és erőforrás hatékonyság növelése Versenyképesség javítása, nemzetközi szerepvállalás fokozása Foglalkoztatási szint növelése Társadalmi felzárkóztatás, népességi kihívások kezelése A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása Intelligens és befogadó növekedés Fenntartható növekedés Befogadó növekedés

18 „A világ, amit teremtettünk, a gondolkodásunk eredménye; nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül.” - Albert Einstein KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!


Letölteni ppt "A SAJÓ-VÖLGY FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI Furár Laura Ügyvezető ECO Spirit Kft."

Hasonló előadás


Google Hirdetések