Vállalati Gazdaságtan. Vállalati gazdaságtan Kötelező és ajánlott irodalom Kötelező irodalom: 1.Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan, Aula, 2003. 92-115,

Az előadások a következő témára: "Vállalati Gazdaságtan. Vállalati gazdaságtan Kötelező és ajánlott irodalom Kötelező irodalom: 1.Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan, Aula, 2003. 92-115,"— Előadás másolata:

1 Vállalati Gazdaságtan

2 Vállalati gazdaságtan Kötelező és ajánlott irodalom Kötelező irodalom: 1.Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan, Aula, 2003. 92-115, 145-155. oldal. 2.Előadásjegyzet Ajánlott irodalom:

3 Vállalati gazdaságtan PIACI EGYÜTTMŰKÖDÉS Együttműködési kényszer és lehetőség technológiai megújulás szerkezetváltás elhúzódása (recesszió) gazdasági kapcsolatok globalizálódása új regionalizmus térhódítása kis teljesítményű nemzeti gazdaságok szaporodása informatikai eszköztár hasznosítása kormányzatok gazdaságmenedzselő funkciója (cégközi kapcsolatok ösztönzése) helyi lakosság általános kultúrszintje, szervezeti kultúra, menedzserállomány minősége multinacionális és transznacionális társaságok növekvő hatóköre

4 Vállalati gazdaságtan PIACI EGYÜTTMŰKÖDÉS Peter Drucker: „The collaborative dynamic of networks, partnerships, and joint ventures is a main organizing principle in the New Economy.”

5 Vállalati gazdaságtan PIACI EGYÜTTMŰKÖDÉS Social capital (networks, shared norms, and trust), as fostered in collaboration and alliances, may be as important as physical capital (plant, equipment, and technology), and human capital (intellect, character, education, and training) in driving innovation and growth.

6 Vállalati gazdaságtan PIACI EGYÜTTMŰKÖDÉS A COOPETITION SZÓ EREDETE: COOPETITIONIn most of the modern theories of business, competition is seen as one of the key forces that keep firms lean and drive innovation. That emphasis has been challenged by Adam Brandenburger of the Harvard Business School and Barry Nalebuff of the Yale School of Management. In part using some of the ideas of game theory, they suggest that businesses can gain advantage by means of a judicious mixture of competition and cooperation. Cooperation with suppliers, customers and firms producing complementary or related products can lead to expansion of the market and the formation of new business relationships, perhaps even the creation of new forms of enterprise. They chose coopetition for this concept (a blend of cooperation and competition), which they used as the title of their 1996 book explaining their theories, a book which has become a best-seller and which has since come out in paperback.

7 Vállalati gazdaságtan PIACI EGYÜTTMŰKÖDÉS A COOPETITION SZÓ EREDETE: However, it seems that they didn’t coin the word: it was Ray Noorda, the founder of Novell, who did that. The concept, and the word, seem to have been taken up most enthusiastically in the computer industry, where strategic alliances are common in order to develop new products and markets, particularly between software and hardware firms. How far does so-called “co-opetition” extend in the name of the best interests of the industry? [Computing, August 1997] I think it’s important that Apple be seen now not as a pure competitor with Microsoft but in “coopetition”: competing in some areas, cooperating in others. [PC Week, June 1998]

8 Vállalati gazdaságtan PIACI EGYÜTTMŰKÖDÉS Business is war and peace. You have to compete and co-operate at the same time. (Ray Noorda - Novell)

9 Vállalati gazdaságtan A MAI GAZDASÁG JELLEMZŐI (1) Szolgáltatás gazdaság: A vállalat nem terméket vagy szolgáltatást ad el, hanem megoldást keres a fogyasztó valamilyen problémájára (Kemira GrowHow: SOLUTION) E-gazdaság: A vállalat reakciósebessége hallatlan mértékben megnövekedett Hálózati gazdaság: A verseny nem a vállalatok, hanem a vele egy hálózathoz kapcsolódó vállalatok között folyik. (Hálózatfüggetlenség, robusztusság) Tudás alapú gazdaság Felelős gazdaság (CSR) Globális gazdaság

10 Vállalati gazdaságtan A MAI GAZDASÁG JELLEMZŐI (2) Szabályozott módon is kényszerré vált az együttműködés: TELEFONTÁRSASÁGOK KÖTELEZŐEN MEGOSZTJÁK KIÉPÍTETT VEZETÉKEIT MICROSOFT ESET ENERGIA ELOSZTÓ HÁLÓZATOK VASÚT

11 Vállalati gazdaságtan A PIACI EGYÜTTMŰKÖDÉSI KAPCSOLATOK RENDSZEREZÉSE Gazdasági funkciók szerint A. Formalizált kooperáció beszállítói rendszerek fővállalkozás kereskedőház franchise koncesszió B. Szellemi termékek cseréje licenc- és know-how szerződések second sourcing (másodforrás) kockázatmegosztó kapcsolatok közös adatbank, információ-szerző együttműködések

12 Vállalati gazdaságtan A PIACI EGYÜTTMŰKÖDÉSI KAPCSOLATOK RENDSZEREZÉSE Tulajdonlás szerint (tőke-összefonódásos) A. Egyedi (cég- és szakmaspecifikus) célokra közös vállalkozás közös vállalat kockázati vállalkozói tőke (ventura capital) B. Rendszerelőnyök hasznosítása céljából divizionális rendszerek konszernek és holdingok Piacpolitikai szervezetközi együttműködési formák Konzorciumszindikátus Kartelltröszt

13 Vállalati gazdaságtan PIACI EGYÜTTMŰKÖDÉS A verseny és az együttműködés párhuzamosan ható erők, együttesen lényegesen befolyásolják az üzleti élet alakulását. A piaci együttműködés (és a verseny) jogi szabályozása tökéletesedik, internacionalizálódik, globális és regionális méretekben egységesül A kapcsolatok objektíve szükségszerűek: –a viszonylagos elkülönültségben tevékenykedők igényeinek és teljesítményének összekapcsolása –tartós világfejlődési tendenciák és jelenségek

14 Vállalati gazdaságtan PIACI EGYÜTTMŰKÖDÉS ELVI ALAPJAI a gyorsabban és olcsóbban végrehajtható technológiai és szerkezeti váltás alapvető együttműködési kényszert hoz magával korszerű együttműködési formák létrehozását és fenntartását teszi lehetővé az informatika modern eszköztára a szerkezetváltás elhúzódása (recesszió) összefonódik a technológiai megújulással a kormányzati (állami és helyi önkormányzati) tevékenységben előtérbe kerül a kormányzatok gazdaságmenedzselő funkciója (cégközi kapcsolatok ösztönzése) nemzeti és regionális méretekben

15 Vállalati gazdaságtan PIACI EGYÜTTMŰKÖDÉS ELVI ALAPJAI a globalizálódás és az új regionalizmus által formálódott együttműködések hatékonyságnövelési lehetőségeket teremtenek, nő a transznacionális társaságok hatóköre a helyi lakosság általános kultúrszintje, a vállalatok szervezeti kultúrája, a menedzserállomány minősége a korszerű együttműködési formák alkalmazhatóságának előfeltételei

16 Vállalati gazdaságtan PIACI EGYÜTTMŰKÖDÉSI KAPCSOLATOK Csoportosíthatók: - Gazdasági funkciók szerint - Tulajdonlás szerint (tőke-összefonódásos ) Formailag: - Formalizált írásos-szerződéses kapcsolatok - Szokásjogon alapuló szóbeli megállapodások - Cégek (és alkalmazottaik) közötti informális kapcsolatok

17 Vállalati gazdaságtan PIACI EGYÜTTMŰKÖDÉSI KAPCSOLATOK A cégek (és alkalmazottaik) közötti informális kapcsolatok jellegzetes esetei: - területi agglomeráció - földrajzi közelség miatti spontán előnyök - termék agglomeráció - termékek csoportosulása miatti előnyök - ipari parkok, inkubátorok - szakember áramlás miatti informális cégközi kapcsolatok - egyetemek, kutatóhelyek kapcsolatteremtő hatása - követő stratégiájú cégek "betelepülési gyakorlata"

18 Vállalati gazdaságtan PIACI EGYÜTTMŰKÖDÉSI KAPCSOLATOK A tőke-összefonódás nélküli formalizált együttműködés főbb típusai (Gazdasági funkciók szerinti együttműködések)

19 Vállalati gazdaságtan PIACI EGYÜTTMŰKÖDÉSI KAPCSOLATOK 1. Beszállítói rendszerek (beszállító, bedolgozó, közreműködő, kisegítő rendszerek) - meghatározó az óriáscégek szerepe - a kisvállalkozások szimbiotikusan, de alárendelten működnek

20 Vállalati gazdaságtan BESZÁLLÍTÓI RENDSZEREK Az óriáscégek dominanciájának forrása: - új technológiák elsőkénti birtoklása - magas K+F küszöbérték az innovációban - a kisvállalati innováció háttere az óriáscégeknél előállított technika - az óriáscégek (mint fogyasztók) igényei piaci igények egyik fő forrása - az óriáscégek fejlesztései piaci igényeket váltanak ki

21 Vállalati gazdaságtan BESZÁLLÍTÓI RENDSZEREK A nagyléptékű beszállítói rendszerek tipikus szakosodási irányzatai: 1: Beruházási típusú ügyletek közvetlen lebonyolítása a nagy gyártó cég által, és a kapcsolódó tevékenységek ellátása fővállalkozóként, 2: működőtőke exportálása, helyi leányvállalatok, képviseletek létesítése és integrálása a saját szervezetbe a sokprofilú transznacionális vállalatok irányzata 3: komplex vállalkozásszervezés rendszertelepítéssel (franchising), lízingeléssel és koncessziós megállapodással

22 Vállalati gazdaságtan BESZÁLLÍTÓI RENDSZEREK FŐVÁLLALKOZÁS A fővállalkozás összetett műszaki, gazdasági, kereskedelmi tevékenység, melynek során a fővállalkozó az alvállalkozók és saját tevékenységét koordinálva teljesíti a megrendelő részére a szerződésben kikötött EREDMÉNYT. - egyedüli és osztatlan felelősség a minőségért - garanciatöbblet - összevásárlási felelősség A fővállalkozási együttműködés lehet: - belföldi – nemzetközi - egyedi - tartós (kooperáció)

23 Vállalati gazdaságtan BESZÁLLÍTÓI RENDSZEREK KERESKEDŐHÁZ (sogo sosha, general trading company, exporthandelhaus) A kereskedőházak azok a cégek, amelyek a profit maximalizálásának legfőbb eszközét az értékesítésközpontú vállalkozásszervezői tevékenység komplexitásának biztosításában látják. Regionális és/vagy globális méretek Nemzeti tradíciók hatása

24 Vállalati gazdaságtan BESZÁLLÍTÓI RENDSZEREK Japán kereskedőház (9 sogo sosha) Részei: Főbank, kereskedelmi cég, szállítmányozó cég, termelő- szolgáltató cégek, leányvállalatok, kapcsolt vállalatok Szoros összefonódás a központi kormányzattal A japán életszemlélet formálja a belső viszonyokat Dél-koreai kereskedőházak japán minta kormányzati hatás oktatás, kultúra USA kereskedővállalati törvénye Eximbank

25 Vállalati gazdaságtan FRANCHISE A franchise-megállapodásban az átadó egy eredményesen kipróbált komplex rendszert ad el márkanév használattal, teljes körű szakmai és vezetési betanítással az átvevőnek, aki a rendszert díjfizetés ellenében a megállapodott területen rögzített ideig önállóan - az átadó segítségével - saját hasznára és kockázatára működteti azt. Franchise szerződésműködési kézikönyv titoktartási szerződés Franchise konverzió Master franchise

26 Vállalati gazdaságtan FRANCHISE A franchise-átvevőnél jelentkező előnyök és hátrányok csökkenő induló tőkeszükséglet, folyó költség gyors bevezethetőség, bonitásnövekedés kisebb csődveszély, nagyobb túlélési esély alacsonyabb belépési szakmai követelmény járulékos szolgáltatások, fejlesztés ellenőrzés, előírások betartása szerződéses kötelezettség rendszergazda hibái túlzott díjfizetés

27 Vállalati gazdaságtan FRANCHISE A franchise-átadónál jelentkező előnyök és hátrányok hálózatbővítés beruházási és működtetési költségei bevétel az átadásért az átvevő tulajdonosi gondossága piaci információk az átvevőtől nagybani beszerzés, hálózatméret korlátozott ellenőrzési jog átvevő mulasztásai a rendszerre kihatnak etikátlan magatartás, érdekmúlás

28 Vállalati gazdaságtan KONCESSZIÓ A kizárólagos állami (központi, helyi önkormányzati) tulajdon működtetésének, vagy a kizárólagosan állami tevékenység gyakorlásának szerződéses alapon történő átengedése Felek: - nem gazdálkodó szervezet - jog gyakorlását engedi át - gazdálkodó szervezet - működtetési kötelezettség vállalása (Vagyontárgy létrehozása csak akkor koncessziós jellegű, ha a későbbi működtetéssel párosul)

29 Vállalati gazdaságtan KONCESSZIÓ Jogi szabályozás: koncesszióköteles tevékenységek (12) - költségvetési intézmény - koncesszió Teljes vagy részleges piaci monopólium A koncesszió létrehozásának technikája - pályázat - szerződés - belföldi székhelyű koncessziós társaság alakítása - koncesszió lejárata - fizetésképtelenség

30 Vállalati gazdaságtan SZELLEMI TERMÉKEK CSERÉJE (Csak kivételesen kíséri tőkeösszefonódáa) A. Licenc- és know-how szerződések A szerződés tárgyát a még sok helyen újnak számító, extraprofitot már nem termelő, de a piaci versenyből még nem kiszorított technológiák jelentik. (Az elavult technológiák eladásától meg kell különböztetni, az csupán szimpla bevételt jelent) Leggyakoribb ellentételek: piaci részesedés növelése, piacrajutás cross licensing tőkerészesedés

31 Vállalati gazdaságtan SZELLEMI TERMÉKEK CSERÉJE B. Second sourcing (másodforrás) Valamely cég a mások által kifejlesztett, forgalmazott terméket az eredeti márkanévvel, jelzésekkel, stb. gyártja, illetve forgalmazza. jogszerű - licencátadás jogszerűtlen Előnyök, hátrányok: pótlólagos piac K+F költség megtakarítás kapacitástartalék

32 Vállalati gazdaságtan KOCKÁZATMEGOSZTÓ KAPCSOLATOK C. Kockázatmegosztó kapcsolatok A kockázat-megosztási szerződések nem irányoznak elő közös értékalkotó tevékenységet, hanem a szerződött felek tőkéjének közös kockázatát jelentik. refinanszírozás viszontbiztosítás innovációk felkarolása

33 Vállalati gazdaságtan KÖZÖS ADATBANK D. Közös adatbank, információ-szerző együttműködések Az átfogó és a szakosított adatbankok létesítése és fenntartása csak több cég, valamint különféle kormányhivatalok és/vagy nemzetközi szervezetek együttműködése mellett jár kielégítő eredménnyel.

34 Vállalati gazdaságtan PIACI EGYÜTTMŰKÖDÉSI KAPCSOLATOK A tőke-összefonódásos formalizált együttműködés főbb típusai (Tulajdonosi funkciók szerinti együttműködések)

35 Vállalati gazdaságtan TŐKEÖSSZEFONÓDÁSOS KAPCSOLATOK II. TŐKE-ÖSSZEFONÓDÁSOS KAPCSOLATOK (tulajdonlás szerinti kapcsolatok) A. Egyedi (cég- és szakmaspecifikus) célokra Egyesülés: Célja a felek tevékenységének összehangolása. A közös gazdálkodás csak másodlagos formában jelenik meg. - szakmai érdekképviselet (a reálgazdálkodási tartalom különbözteti meg más érdekképviseletektől) - nem profitorientált közvetlenül - a tagok egyetemlegesen és korlátlanul felelősek

36 Vállalati gazdaságtan TŐKEÖSSZEFONÓDÁSOS KAPCSOLATOK Közös vállalkozás Eseti céllal létrehozott cégközi együttműködés, akcióorientált, konjunkturális lehetőségek kihasználására, technológiai előnyök megszerzésére, átmeneti tőke-összefonódással, nem jelentős léptékű tőkével.

37 Vállalati gazdaságtan TŐKEÖSSZEFONÓDÁSOS KAPCSOLATOK Közös vállalat Vagyonegyesítő gazdasági társaság, jogi személyiségű gazdasági társaságok hozzák létre eszközök rendelkezésre bocsátásával, saját neve alatt, a tagoktól élesen elkülönülve folytatja tevékenységét.

38 Vállalati gazdaságtan TŐKEÖSSZEFONÓDÁSOS KAPCSOLATOK Kockázati vállalkozói tőke (ventura capital) A kockázati tőke a cégenként egyenként kicsiny, de összességében ütőképes tőkét létrehozó együttműködés gyűjtőfogalma. Főleg induló vállalkozások útra indítására hasznosítják. A felek érdekközössége a viszonylag magas tőkehozam. Jellemzője, hogy egy részük az extraprofit csökkenésével kiszáll az üzletből és a kivont tőkét más vállalkozásba fekteti.

39 Vállalati gazdaságtan TŐKEÖSSZEFONÓDÁSOS KAPCSOLATOK B. Rendszerelőnyök hasznosítása céljából Divizionális rendszerek Jogilag különböző önállósággal rendelkező gazdálkodó szervezetek érdekközösségű szervezeti csoportot alkot- nak, a legfőbb cél a csoportosulás egészére a nyereség- tömeg maximalizálása. A csoportosulásba fektetett tőke hozamának szétosztása a családtagokra a törzskari döntés vagy a szindikátusi szerződés szerint történik. Főkoordinátor - technológiai egymásrautaltság Laza szindikátusi szerződés - kisfokú egymásrautaltság

40 Vállalati gazdaságtan TŐKEÖSSZEFONÓDÁSOS KAPCSOLATOK Konszernek és holdingok Kifejezetten tőkeegyesítő csoportosulások A stratégia alkotás (üzleti filozófia, küldetés) az alapítók hatásköre Jogilag önálló tagokból állnak Együttes piaci fellépés Fejlesztési források felhasználásának összehangolása Optimális tőkeallokáció Összehangolt termék- és technológia politika Különbség: HOLDING - nincs erős függőség (technológiai egymásrautaltság)

41 Vállalati gazdaságtan TŐKEÖSSZEFONÓDÁSOS KAPCSOLATOK C. PIACPOLITIKAI SZERVEZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁK konzorcium - alkalmi egyesülés ajánlattételre, bizonyos feladatra kartell - profitnövelési célzatú cégközi megegyezés a felek teljes gazdasági és jogi önállóságának megtartásával szindikátus - a kartell továbbfejlesztett változata, a felek korlátozzák önállóságukat elsősorban a beszerzés és az értékesítés terén tröszt - gyakorlatilag fúzió, a felek feladják önállóságukat

42 Vállalati gazdaságtan VERSENYTÖRVÉNY Az együttműködést zavaró tényezők és azok kezelése I. Az elvárható, illetve a tisztességtelen piaci magatartás 1990. évi LXXXVI. törvény - Versenytörvény - a verseny szabadságának és tisztaságának tisztelete - érdeksértő, veszélyeztető magatartás - vétség

43 Vállalati gazdaságtan VERSENYTÖRVÉNY I.1. Tisztességtelen piaci magatartás: a kínálati oldalon sérelem: - hírnév, hitelképesség megsértése, veszélyeztetése - üzleti titok feltárása - kapcsolat felbontatása, megakadályozása harmadik féllel - hasonlósági megtévesztés - versenytárgyalás, árverés, alku tisztessége a keresleti oldalon sérelem (kelendőség): - hiányos, megtévesztő tájékoztatás - megtévesztő áru-összehasonlítás - szokásostól eltérő felhasználási feltételek elhallgatása - áruvisszatartás - hiányzó áru reklámozása

44 Vállalati gazdaságtan VERSENYTÖRVÉNY I.2. Erőfölénnyel való visszaélés a monopolhelyzet létrehozására és a versenytársak között mások rovására irányuló megállapodások - kartell tilalom: tilos olyan cégközi megállapodás, illetve összehangolt magatartás, amely a gazdasági verseny korlátozását vagy kizárását eredményezheti: - horizontális, oligopolisztikus magatartás - korporista - hallgatólagos (tender) - vertikális

45 Vállalati gazdaságtan VERSENYTÖRVÉNY II. A szabálysértő magatartás szankcionálása Gazdasági Versenyhivatal - felügyelet a verseny felett Eljárása hivatalból vagy kérelemre A vizsgálat szakaszai: - vizsgálat - tárgyalás és határozathozatal a Versenytanácsban - megtiltja az áremelést

46 Vállalati gazdaságtan VERSENYTÖRVÉNY A határozat: megállapítja a jogsértést megtiltja a törvénytelen gyakorlat folytatását kármegelőző intézkedésre kötelez megállapítja a tilalom hiányát, mentesít bírságol megtiltja az áremelést